A Heti Válasz esete a hálózatkutatással
Eredeti szerző: jotunder
A Heti Válasz „nagyinterjút” közölt Barabási-Albert Lászlóval. Heti Válasz. Nagyinterjú. Barabási-Albert László. Tökéletes (csak azért nem írom, hogy priceless, mert az kissé modoros, de persze valójában priceless, sőt szinte definálja a pricelessness-t).
G.Fodor Gábor csillogó szemekkel elmagyarázza, hogy miért korszakos filozófus, sajtkereskedő, balerina az Orbán Viktor, miért zseniális még az is, ahogy belebugyborékol a szalonnaízű szörpbe. Az is pricelessness. Bayer Zsolt elmondja, hogy miért savtúltengéses varacskos disznó, kazuárvállú rémbuborék az, aki olyasmit ír le kazah testvérpártunk vezetőjéről, mint pl. Bayer Zsolt harminckét perccel azelőtt. Egyértelmű pricelessness. Valamelyik minisztérium betiltja a politikai korrektséget, meg azt, hogy hajléktalannak nevezzék a lakásbirtoklásban enyhén korlátozott polgártársat. Ezeket teljesen nyilvánvalóan azért csinálják, hogy legyen témánk. Habony Árpád valójában nem szereti a Gucci táskát, de ha nájlonszatyorban vinné el A pontból B pontba vagy fordítva (nem, valahogy sohasem fordítva, valahogy mindig csak az A pontból a B pontba) azt a párkiló közpénzt, akkor most mit lehetne írni róla? Hogy lop? Arról sem írunk, hogy a galambok szarnak. Vagy mondjuk Lánczi András. Ő egy állítmány. Csak néz bután és máris pricelessness van. Valóságos pricelessnessness. Teszik mert tehetik, mi meg csak nézünk, mint Rozi a moziban.
Ott tartottunk, hogy a Heti Válasz rituális nagyinterjút közölt Barabási-Albert Lászlóval. Barabási komplett hülyének nézte az újságírót – ami egyébként kiváló emberismeretre vall – és felmondta neki a teljes barabásista menüsort.
Ismerik azt, amikor Szőnyi Szilárd az EMMI által valamilyen oknál fogva „szexuális értelemben a konzervatív hagyománytól valamelyest eltérő, de azért már majdnem elfogadható preferenciákat vallók”-nak nevezett személyekről mondja el, hogy nincs neki velük semmi baja, de azért….? Na, nekem tényleg egyre kevesebb bajom van a Barabásival. És jelentkezzen, aki nem akar kicsit olyan lenni, mint ő. Nem olyan nagy szám megmérni a sötét anyag tömegét, vagy mindenféle prímszámok között hézagokat találni. Publikálni a Nature-ben a langyos víz molekuláris szerkezetét, na az valami.
Jelentkezzen, aki nem szeretné elmesélni egy újságírónak, hogy tulajdonképpen a pápuákat is elérhetjük három kézfogással. A maorikhoz talán kell négy, de a pápuákhoz elég három. És ahogy nézne a drága újságíró vissza a csillogó kis szemével, hogy wow három, meg wow négy, hogy azokról már ő is hallott egyet mást, meg lenne rögtön az intellektuális kapcsolat. És amikor megvan a három meg a négy, akkor jöhet a klasszikus. Sétáltunk New Yorkban és rájöttünk arra, hogy nem véletlen gráf a metróvonalak hálózata. Pedig addig mindenki azt hitte, kivéve az Erdősrényit, akik ugye tanulmányozták a kérdést, persze nem egészen jól tanulmányozták, de nem lehet mindenki Barabási. És akkor az újságíró már olyan hangot hallat, mint a búbos banka, amelyik rákapott a viagrára. Pricelessnessnessnessness.
Barabási pedig a pápuák után simán belemattolta a hetiválaszos böbe arcába a nyujorkimetrót, az erdősrényit meg a mindenkiazthittét. Ötvenedszer csinálja meg és egyre jobb.
Hogy ez immorális?? Mindenkinek szíve joga, hogy életében egyszer gondolkozzon egyet, akár az újságírók is megtehetnék, ez az ő problémájuk nem a Barabásié. Publikálja a mosodaszámláját a Science? Publikálja. Akkor meg?? Lehet nem szeretni a Barabásit, de ő is csak olyan, mint az Orbán Viktor. Valamit megértett a világból. Nem, nem a hálózatok természetét értette meg, hanem az emberekét. Arra jött rá, hogyan működik a tudományos élet a huszonegyedik században, mit szeretnének hallani a népek, hogyan lehet a szinte semmit úgy kommunikálni, hogy a fél világ belepisikél a kisnadrágba. Lehozta volna a Heti Válasz az igazságot? Nem. Érdekel valakit az igazság? Nem. Tehát??
Vannak tökéletes szövegek. Nem teljesen úgy tökéletesek, mint a Riemann-hipotézis bizonyítása lenne, de attól még tökéletesek, a maguk módján. Nem tudok elmenni a tökéletes szövegek mellett, ezeket nekem mondják. Barabási kicsit rám is gondolt, amikor ezeket az iszonyú vicces baromságokat bedumálta ennek a tyúknak (EMMI: intellektualitását tekintve nem feltétlenül felül teljesítő hölgy). A világ már pedig olyan, hogy lehet benne Barabásinak lenni. És ezt igenis érdemes tudni.
P.S Egy egész Heti Választ megvásároltam a Digitalstandon, csak azért, hogy ezredszerre elolvassam ugyanazt a stand-upot Barabásitól, olyan mint az Igazából szerelemben Colin Firth portugál vallomása. Megunhatatlan.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519187-6a573dbcaad55' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519187&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519187-6a573dbcaad55&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519187-6a573dbcaad55' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@csársz:
Köszi!
(Komolyan!)
nagyon halas vagyok ezert a posztert. nekem is feltunt, meg en is ertek valamennyit a matekhoz, csak nem mertem egymagamban egy ilyen iteletet meghozni. a poszttal a hatam mogott mar felvallalom. szerintem is egy kuruzslas, amit Barabasi-Albert csinal.
@is: a halozatelmelet mogott nagyon erdekes matematika is van, de azt nem barabasiek csinaljak. pl. az, ahogy megcafoltak a teziseit, komoly statisztikai ero felvonultatasat jelentette.
Nem tudom, volt e csatolva, ez összegzi a főbb fenntartásokat :
pubs.rsc.org/en/content/articlehtml/2009/mb/b908681a#fig1
Mindenesetre tényleg nem kispályás Barabási.
http://www.sciencemag.org/content/327/5968/1018
“By measuring the entropy of each individual’s trajectory, we find a 93% potential predictability in user mobility across the whole user base. Despite the significant differences in the travel patterns, we find a remarkable lack of variability in predictability, which is largely independent of the distance users cover on a regular basis.”
Ezt különösen Rogán bevándorlásügyi Antalnak ajánlom ))))
http://www.nature.com/nature/journal/v484/n7392/full/nature10856.html#close
“the model can be applied in areas where we lack previous mobility measurements, significantly improving the predictive accuracy of most of the phenomena affected by mobility and transport processes”
@jotunder: a folytatás:
hvg.hu/kultura/20150225_Egy_fuggveny_ami_azt_is_leirja_mikor_szex
Hello,
Ebbe most szaladtam bele es gondoltam erdekes lehet:
yaledailynews.com/blog/2015/02/24/researchers-solve-50-year-old-problem-with-novel-method/
Although the paper has only been published online, a duo of computer scientists from the University of California at Berkeley has already applied the method to the traveling salesman problem. The traveling salesman problem asks the question, “Given a list of addresses and a map, what is the shortest route one can take to visit each house?” The Berkeley team used the interlacing polynomial method to derive an approximation answer to that problem.
Semmi skalazhatosag, csak meglevo eszkozok uj felhasznalasa. Uncsi, kevesbe lehet eladni a TVben, de a Traveling Salesman problema elso komolyabb approximacioja, amirol hallottam
Akit erdekel, a LinkedIn-en a kov csoportban gyakran vannak hasonlo nem-technikai osszefoglalasok:
http://www.linkedin.com/groups?home=&gid=1940519&trk=anet_ug_hm
@moses_prophet: “The purpose of these papers is to introduce a new technique to understand situations that mathematics previously could not understand,” said Adam Marcus, visiting researcher at Yale and the papers’ lead author.
Adam Marcus a Budapest Semester hallgatója volt, és még itt is maradt egy félévre az intézetben Budapesten, és egy magyar kollégával megcsinálta a Stanley-Wilf sejtést.
@moses_prophet: most lesz Oberwolfachban egy speciális hét a Kadison-Singer sejtés megoldásáról és az interlacing polynomial methodról.
@jotunder: Koszonom szepen!
Sajnos en mostanaban egyreszt eladott lelek folytan (business akademia helyett), masreszt csaladi allapotom kapcsan (3 gyerek mellett nehez a kulfuldi ut) nem nagyon jarok konferenciakra, de majd ranezek a konferencia publikacioira.
A magyar szalrol sem tudtam, vicces h egy amerikai fejvadasz altal kigyujtott cikkbol tudom meg Hollandiaban :>
@jotunder: „…és egy magyar kollégával megcsinálta a Stanley-Wilf sejtést.”
De legalább vacsorázni elvitték előtte? 🙂
@moses_prophet: „vicces h egy amerikai fejvadasz altal kigyujtott cikkbol tudom meg Hollandiaban”
ez a normális
[…] In a statistical analysis of nearly 1,000 networks drawn from biology, the social sciences, technology and other domains, researchers found that only about 4 percent of the networks (such as certain metabolic networks in cells) passed the paper’s strongest tests. And for 67 percent of the networks, including Facebook friendship networks, food webs and water distribution networks, the statistical tests rejected a power law as a plausible description of the network’s structure.
“These results undermine the universality of scale-free networks and reveal that real-world networks exhibit a rich structural diversity that will likely require new ideas and mechanisms to explain,” wrote the study’s authors […]
http://www.quantamagazine.org/scant-evidence-of-power-laws-found-in-real-world-networks-20180215/
(a referált cikk: arxiv.org/abs/1801.03400 )