A Jókai Móricka egy libsi volt és nem kicsit (heheposzt)
Eredeti szerző: jotunder
………………………………………
Tisztelt testvér!
Hálás köszönet a lelkes üdvözlésért!
Megtiszteléstek becsét sokszorozza az a körülmény, hogy én nem
vagyok szövetségtek tagja, mely szövetségnek törvényeit, czéljait ismerem, helyeslem, méltányolom.
Több év előtt felszólított engemet is egyike vezérférfiatoknak a szövetségiekbe való belépésre: e felszólításra én így válaszoltam:
„A mely czélokat a magyarországi szabadkőművesek szövetsége
maga elé kitűzött, a mely törvényeket magára kiszabott, mindazokért
a czélokért én teljes életemben minden tehetségemmel működtem
szabad akaratból.
Azokat a törvényeket nekem a saját szívem diktálta; s ha azokat meg nem tartom, a saját szívem büntet meg érte,
a ki nekem legkérlelhetetlenebb bírám. Jól tudora, s tanúságot teszek
róla, hogy a mit ti cselekesztek, az a hazaszeretetnek, az istenfélésnek,
az emberiségnek, a szabadelvűségnek a munkája, törekvés az ideál felé
minden téren.
Ti ezt a munkát folytatjátok hallgatva, névtelenül, csak eredményekben észrevehető módon. De én rám ez az ötven év óta taposott
pálya azt a kötelességet rótta, hogy tegyem és hirdessem mindazt
nyíltan, nevemet aláírva, arczomat megmutatva, kezemet a zászló
nyelén tartva.
Ezért nem léphetek szövetségtekbe, melynek működését tisztelem, helyeslem, jónak tartom.”
Még egyszer forró hálámat kifejezve a rám nézve nagybecsű üdvözlésért, kérlek, add át a mélyen tisztelt Testvéreknek legőszintébb
tiszteletem és nagyrabecsülésem kifejezését.
Budapesten, 1893. nov. 17-én
régi igaz barátod
Jókai Mór
…….
Ekkor a Mester már megírta a Dalma az avarok utolsó chagánja című négyfelvonásos drámáját, mondjuk ennek semmi köze semmihez, de még nem csábította el egy másik Móricnak, bizonyos Grósz Móricnak a lányát, a szép Bellát, hú de hoppácska van itten nyilaskák.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517885-6ae335a215672' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517885&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517885-6ae335a215672&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517885-6ae335a215672' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
neked ez a jókai nagyon beakadt:)))
Kedves Jótündér, nem értem. A „nyilaskáknak” semmi bajuk Jókaival, még akkor sem, ha liberális és szabadkőműves volt. Itt egy közepesen ismert írónő fejtette ki még annyira sem lényeges ideológiai nézetei.
Az egészben az a legszomorúbb, hogy a modern alkotókat annyira leuralta a sartre-i elköteleződés-kényszer, hogy minden, amit írnak, festemek stb. az idelológiai szájbarágás, és vannak annyira buták, higy visszamenőleges is elvárják ezt.
Jó, hogy szabadelvű volt, mert minden értelmes ember szabadelvű volt, de azért az mindig egyedi, hogy az ember mit tart szabadelvűnek.
Lehet olyan, aki a nemzetiségek elfogadását, a parasztok felszabadítását, vagy a tudományos eredmények megismerését tartja annak.
Viszont közben rabszolgát tart, lányt vásárol és agyonveri a gyerekét, ha ráönti a tintát a kiáltványára.
@Hálátlan Gazember: talán arról lehet szó, hogy az ünnepelt író, akinek munkássága kiemelten fontos a magyar irodalomban, elvett egy feltehetően izraelita családból származó lányt, mellesleg képtelen volt arra, hogy NER definíció szerinti igazi családot alapítson minimum 3, saját vagy örökbefogadott gyerekkel. Ami mind nem baj, csak hihetetlen kognitív disszonanciára utal.
@kemény keleti kommentelő: …mármint a NER nyalóiban.
@Hálátlan Gazember: …mármint a NER nyalóiban.
@Hálátlan Gazember:
talán ez is általánosítás, de az tény hogy műveken az esztétikát, nem a bármilyen ideológiát kéne számonkérni. (ez a náciknak meg a bolsiknak se nagyon jött be)
@Hálátlan Gazember: „A „nyilaskáknak” semmi bajuk Jókaival, még akkor sem, ha liberális és szabadkőműves volt.”
Na de ha megtudják? 🙂
Nem, akkor se lesz hoppácska:
„Az ellenzéki Szegedi Napló tüstént kihasználta Jókainak ezt a levelét a szabadkőművesek, általában a haladó célokért küzdő polgárság dicséretére, védelmére, egyben a szabadkőművesekre átkot mondó katolikus egyház támadására. Rámutat a lap arra az ellentmondásra, hogy a római katolikus egyház elismeri Jókai Mór nagyságát, de a vele azonos elveket követő szabadkőműveseket üldözi.”
Aztán hogy a szép Bella végül elrontotta-e Big JM renoméját, azt nem tudom.
Alap, hogy Jókai masszívan progresszív volt. Eleve az, hogy a Jókay nevét Jókaiként írta, egy nagyon személyes demokratikus-egalitárius gesztus volt.
Aztán ott volt a „botrányos” házassága a nála 8 évvel idősebb, törvénytelen gyermeket nevelő színésznővel, Laborfalvi Rózával.
Most meg ez az óda a szabdkőművesekhez…
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Dehogyis. Az írás általában a mondanivalóról szól. Hogy ki a jó író, az a mondanivalón és a sikerrel célbajuttatásán ál vagy bukik.
Ha a mondanivaló elavult, érdektelen, az olvasónál gyengébb képességű intellektust mutat, vagy elcsépelt, ha megfeszül sem fog senkinek tetszeni, bármilyen szépség árad is a szavaiból. Így jártak a keresztény papok és lelkészek is. Hiába mondja ugyanolyen szépen, mint 200 éve, ha kifújt, akkor kifújt.
@kemény keleti kommentelő:
Utolsó mondatod de szépen mondtad.;D
@Hálátlan Gazember:
Te meg ezt fogalmaztad tű pontosan: „visszamenőleges is elvárják”.
„A nők társadalmi szerepének megjelenítése Jókai Mór műveiben, különös tekintettel az építőiparra.” (Jótündér Phd disszertációja, 2022.)
@jan: Jókai az élete nagy részében a „nemzethyek” ellenpontjaként jelent meg. Már 1849-ben is a mérsékelt szárnyhoz tartozott, aztán ’67 után mindvégig „hatvanhetes” volt, és még a Millenium idején se volt az a nemzeti ikon, ahogy most láttatni szeretné a ner. Ugyan az országgyűlés megszavazta neki a nemzeti díszkiadást az 50 éves írói jubileumára, de pont ennek kapcsán hangzott el például az az emlékezetes mondat a parlamentben, hogy „Jókai Mórt hazám ellenségének lenni vélem”
(Egy akkori terminológiával szélbali képviselő – ma inkább ultranacionalistának lehetne miondani -, Madarász József volt az elkövető, akivel ’49 óta haragban voltak, és aki egyébként Strom Thurmondot jócskán megelőzve 100 éves korában még aktív képviselő volt)
@látjátok feleim szümtükkel: utóbbi időben főleg telefonról kommentelek, megelőzendő a szófosást, cserébe rettenetes helyesírással teszem. El tudsz azért így is fogadni? Köszcsy, and sorrz for the tzpos.
„…csábította el egy másik Móricnak, bizonyos Grósz Móricnak a lányát, a szép Bellát, hú de hoppácska van itten nyilaskák. „
Bolond ember az aki a „szív útjait” politikai alapon minősíti. 🙂 Az igaz, egyre több a bolond. 🙁
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: jó, de ez a debilitás már megy egy ideje, és ahogy Kant megmondta, a művészetnek ott lesz vége, amikor ideólógiai lesz, és nem esztétikai, vagy netán spirituális. Hát, szerintem ez megtörtént, hiszen műveket olyan ideológiai szempontok szerint utasítunk el, amelyek az elkészültükkor nem is léteztek. Ez kezd nagyon durván fojtogató lenni. Én lustaság-alapú liberális vagyok, nekem túl fárasztó ítélkezni, ezért inkább mindenkit elfogadok úgy, ahogy van – de ez a cancel kultúra most valahogy nagyon durván bement a körmöm alá, folyamatosan háborgok. És az a legszörnyűbb, hogy ostobákkal, suttyókkal meg nácikkal kell egyetértsek, amikor ugyanemiatt őrjöngenek.
@Hálátlan Gazember: melyik volt az a kor/kultúrkör az emberiség történelmében, amikor/ahol _nem_ (esetleg elkészültükkor még nem is létező) ideológiai alapon utasítottak el vagy ajnároztak műveket? 🙂
A múltkori, kicsit depresszív zárásod után a mai arra inspirált, hogy feladva passzív státuszomat, aktívan lopjak: „hú de hoppácska van itten nyilaskák” !!!
@kemény keleti kommentelő:
sztem ami ami a mondanivaló miatt „szép”, aztán meg az idők múltával elavul, az a giccs, vagy a propaganda. (a kettő nem zárja ki egymást)
@Hálátlan Gazember:
ami most megy, az téboly. aki frankón kihuzigálná Mark Twain-ből a niggerezést, abba kár a betű.
ez is egyfajta rossz tanuló lázadása.
Kedves HG! Tóth Krisztina az egyik legjelentősebb kortárs szerző. De nem mondott semmi olyasmit, amiért ekkora name droppinggal kellene előállnod. És ezúttal szerintem nem is az ő ártalmatlan állásfoglalása az érdekes, hanem a Jótündér által most „nyilaskák”-ként emlegetett krónikus PC-érzékenyek igazán kulturált – nem? -reakciója. (Meg persze a HVG eljárása.) Igen, a cancel kultúra borzalmas. De szorítok neked, hogy azért ne kelljen egyetértened az említettekkel. És hogy azért csak úgy, megszorítás nélkül, a tiszteletre méltó lustaságoddal együtt se fogadj el mindenkit „úgy, ahogy van”. Nem érdemlik.
@Hálátlan Gazember:
Egy rohadt nagy listát kellene odaadni a középiskolásoknak, hogy tessék ezek közül elolvasni x db könyvet. Esetleg lehetnek kategóriák (kor / műfaj szerint), és kategóriánként y db-ot minimum.
Felsőbb évesek csinálhatnak a könyveknek spoiler-mentes reklámot (hogy ne csak az oldalszám döntsön).
Így nehezebb lenne a számonkérés / érettségi kitalálása, de ez van.
És csak úgy bedobok néhány könyvet, amit sokkal szívesebben olvastam volna középiskolás koromban, mint a rám erőltetett könyvek nagy részét. (Elhiszem, hogy azok nagy része is jó, de életkorilag még nem érett meg hozzá az ember.)
Kuncz Aladár: Fekete kolostor
(Trianon-kultuszhoz és „liberális toleranciaterrorhoz” egyaránt jó.) Bevallom, én még az íróról sem hallottam középiskolás koromban.
Szerb Antal: A Pendragon legenda
Ezt meg csak azért, mert az irodalomtanárok nagy része imádja Szerb Antalt, de valahogy a tananyagba csak nem bír beleférni…
@combo: Szerb Antalért sok + . Én is imádom, pedig nem vagyok irodalomtanár 🙂
@combo: Hú, hát ezzel akkorákat lehetne játszani. Év elején kiadod a nagyon hosszú listát, amiből 5 fős csoportok válasszanak egy-egy könyvet, olvassák el és dolgozzák fel együtt a tetszésük szerint a kedvenc részüket, a felolvasástól a rövid színi jeleneten át a képregényig vagy videóig. A bemutatók után az osztály megszavazza, hogy melyik műben mélyedjenek el közösen.
Aztán lehetne egy óra, amikor a Magyar Narancs elfelejtett írók rovatát olvasgatják, és azok közül is választanak az egyiktől egy művet közös tanulmányozásra. Az jól reflektál arra és picit ellensúlyozza, hogy a kánon létrejötte elkerülhetetlen.
Sztem egyébként fontos, hogy legyen „kötelező”, mert a generációs élmény az mindig jó (tudom, van belőle elég, de úgy tűnik, hogy szinte sose elég :), meg persze legyen tanár által választott ajánlott… meg más kultúrára bukkanási módok is.
Magán az olvasáson és az abból nyerhető dolgokon kívül ez is elég lényegesnek tűnik, hogy hogy jutok el valamihez. Adják, ajánlják, adom, ajánlom, ölembe pottyan, megdolgozok érte?
@velőtanya: Köszi! Én a középiskolás anyaggal próbáltam villogni, de látom, neked valódi ismereteid vannak a témáról! 🙂
Érdekes, hogy a magyar nacionalista képviselő úrnak milyen csodálatos latinizmussal sikerült élnie: „Jókai Mórt hazám ellenségének lenni vélem” 🙂
@Hálátlan Gazember: TK semmi ilyesmit nem állított. A társadalmasitott nevelés egyben erkölcsi nevelés is és ezt közvetetten a történelem és az irodalom oktatás teremti meg az ideológiailag elvileg neutrális oktatásban. Szóval nem azt mondta, hogy rossz könyv, vagy hogy el kell utasítani, mert ideológiailag elfogadhatatlan. Annyit mond, hogy nem alkalmas arra, hogy az iskolai oktatásban kötelezőként funkcionáljon. Ez elgondolkodtató, de semmiféle indulatot nem kellene kiváltania értelmező olvasási képességgel rendelkezők számára.
@TG69: „nem alkalmas arra, hogy az iskolai oktatásban kötelezőként funkcionáljon” Ennél picit konkrétabb volt, mert ezért oda se bagózok 😉
Indulat? ′′It doesn’t matter what, as long as they talk about me!” (Zsazsa Gabor)
@ijontichy:
„Indulat? ′′It doesn’t matter what, as long as they talk about me!” (Zsazsa Gabor)”
Ha arra gondolsz, hogy ennek bármi köze lehet TK-hoz, az enyhén szólva méltánytalan, máshonnan nézve bántóan fölületes.
Arról nem is beszélve, hogy messze nem „talk about”-ról van szó, hanem afféle hétköznapi… agresszióról.
Lehet, hogy ez nem ide való, de én ezen kiakadtam.
ÓDA AZ ÖTVENES FÉRFIAKHOZ
Tóth Krisztina
Hol vagytok ó, ti drága, szerelmes férfiak,
és hol van, hol van az írógépetek:
hulló hajszállal és korpával volt tele
a billentyűk között – milyen sötétben kattog a szívetek,
hogy ez a vége most vagy ez a zúgó csend
az út fele?
Néztem háttal a tükörben a
fenekem, mit mondjak, nem a régi,
mégis iszonyúan kívánlak, bárki légy,
mindig te vagy csak,
te drága negyvenéves férfi, aki lassan
ötven leszel, a hátad érzi,
elég rendesen őszülsz és
ha mosolyogsz, látni
hogy a szemfogaid rohadnak.
Remegett a kezem, amikor eljöttél és
a konyhában a kenyeret kentem.
Remegett a kezed és később
a hangod is a telefonban.
Mert benne élsz te minden ronda
nyakkendőtűben, egész átbökött
életemben, minden légüres
szerelemben, lakásban,
lépcsőházban, a szagokban.
Az ötvenéves férfi mint
lehullott nyárfalomb az úton,
avar, mely lassan gyullad és kékes füsttel ég,
de felsugárzik titkosan, mint kertben őszi tűz,
és láthatatlan van jelen,
álomban bányalég.
Ez a vesr egy epigon:
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen.
Ha ezt az a Tóth Krisztina írta, aki Az aranyembert ekézte, akor nagyon szomorú az egész ügy.
@agarak: Bocsi, effajta morális nyüszögésben nem vagyok partner :-/. Az elmúlt két nap után pláne nem.
@látjátok feleim szümtükkel: Miért akadtál ki? Nincs ezzel semmi gond. A költészet az költészet.
@látjátok feleim szümtükkel: Én parafrázisnak mondanám… több sor kapcsán felmerült bennem, de meg nem tudnám mondani, mely versekről van szó.
„Remegett a kezem, amikor eljöttél és
a konyhában a kenyeret kentem.
Remegett a kezed és később
a hangod is a telefonban.”
Ez pl. olyan józsefattilás
@kisa: Engem itt-ott Szentmihályi Szabó Péterre is emlékeztet.
@ijontichy:
Igazad van, vannak madarak , akik más tojásait költik ki.
@kisa:
Inkább paródiának nevezném, de még annak is a gyengébbek közül.
Vannak utánérzéseim nekem is, de mivel ez a kötő, és ez a vers az egyik kedvencem, ez egyből bejött.
@látjátok feleim szümtükkel: a rettenetesen méltatlan vendégszöveg-vitát (fenét volt az vita, gyilkossági kísérlet volt) juttatod eszembe a Harmonia Caelestis kapcsán.
@Podvinecz Marsall:
A vendégszöveg nem azonos az epigonnal. Ez a vers nem felhasznál, hanen utánoz. Gyengén. Kb. ilyenekből vannak a jogviták a zenei szövegírók, és zeneszerzők közt arra a döglődő nyugaton.
Ez egyébként engem azért lep meg különösen, mert Tóth Krisztinának igen sok díja van, amit feltételezek nem ok nélkül adtak neki. De persze tévedhetek is. Minden esetre és nem fogom keresni a műveit. Helyette előveszem Juhász Gyulát, és majd ha arra járok viszek egy szál virágot a sírjára engesztelésként.
@látjátok feleim szümtükkel: Jajj ne, könyörgöm. Számtalan költő parafrazeál, vesz kölcsön stb. Keresd meg pl. Szőcs Géza: Születésnapomra c. versét. Csupa ilyennel van tele. Ezzel a világon semmi baj nincsen.
@látjátok feleim szümtükkel: Ezek szerint akkor félreértettem elsőre, hogy min akadtál ki. Pedig az én értelmezésem jobban illik a mostani kontextusba:)
(Arra gondolok, hogy ha egy férfi írna ma verset ebben a stílusban arról, hogy egy korosodó nőnek mije és hogyan rohad, akkor a progresszív feministák darabokra szednék szexista-patriarchális nőgyűlölet miatt)
@velőtanya: Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
Ajkánál a rőt koráll ragyogóbb.
Fehér a hó? Az ő keble sötét.
Drót a haj? A haja fekete drót.
Láttam rózsát, fehéret s pirosat,
De az ő arcán bizony sohase;
S némely párfőm gyönyöre csábosabb,
Mint amilyen úrnőm lehelete.
Szívesen hallgatom – de tudom, a
Muzsikaszó sokkal zengzetesebb;
Istennőt járni nem láttam soha –
Az én úrnőm a földön jár, ha megy;
Mégis ér annyit nekem, mint akit
Hazug hasonlat mennyekbe röpít.
@mafi mushkila: (a jegyzőkönyv kedvéért) Szabó Lőrinc fordítása
@TG69: azt írja TK, hogy az Arany ember nem alkalmas a modern nemi szerepek megismertetésére, mert. Lehet, hogy ez igaz, de ugyanúgy nem alkalmas az Ohm-törvény megismerésére, a rántás helyes elkészítésének elsajátítására, és nem készít fel az érettségire sem. Ugyanis nem ez a célja. Egy könyv elolvasása, megértése és élevezete messze sokkal komplexebb annál, hogy kizárólag hardmadik vagy negyedik hullámos feminista értelmezése legyen. Természetesen lehet beszélni róla, ott van a heti egy erkölcstan, lehet boncolgatni, hogyan változtak a nemi szerepek, sok megoldás van, de az, hogy _emiatt_ ne legyen kötelező olvasmány, az merő ostobaság.
Ja, és szerintem egyébként ez csak részben szól TK-ról, sokkal inkább a jelenségről, és foscunami, amit kapott, azt sem érdemli meg, hiszen simán csak buta volt.
@látjátok feleim szümtükkel: szerintem ez jó. Nem nagyon jó, de azért odabasz (mondja egy késő negyvenes férfi 🙂 )
@látjátok feleim szümtükkel: Kösz, hogy idetetted, ez egy nagyon jó vers. Ráadásul eszembe juttatott egy helyzetet, ami nagyon is könnyen bekövetkezhetett volna, és akkor remegett volna a kezem a konyhában, és fejben meg kellett volna írnom a @velőtanya: -féle verset, és azzal se lett volna semmi probléma.
@frissen regisztrált troll:
Te is ötvenes férfi vagy?;D
@velőtanya:
Mindenre nem térht ki az ember, többek közt a rothadó fogra sem. Elég, ha a költőnőnek ezt fontos volt közzzé tennie a versében.
@frissen regisztrált troll:
” @velőtanya: -féle verset, és azzal se lett volna semmi probléma.”, annál is inkább, mert az saját költés, és nem mástól átvett szöveg.
Talán fére tetszettél érteni, nem a tartalom miatt akadtam ki, bár az sem egy nagy alkotás, hanem amiatt, hogy egy nagy magyar költőtől vett át szöveget, és írt helyette egy silány változatot. Ez egy magát költőnek, írónak tartó személyhez méltatlan.
@látjátok feleim szümtükkel: Nem értettelek félre, de mint a többiek már mondták, az ilyesfajta „utalás”, kalapemelés nagy elöd elött (parafrázisnak ez még talán kevés) teljesen bevett gyakorlat, és TK egyáltalán nem vitte tulzásba. Emiatt pálcát törni a mü vagy szerzöje fölött okot adhat olyan feltételezésekre, amiket esetleg nem veszel jó néven. Száz évvel ezelötti nyelv/stílus használatára inkább jobboldali költők borzalmasversei szoktak törekedni mostanság. A „ronda nyakkendőtű” nem silány, hanem generációnk „élménye” és emléke. Egyébként meg nem kötelezö kortárs költőket fogyasztani, ritkán tukmálják, most is csak te tukmáltad, amit szeretnék is még egyszer megköszönni.
youtu.be/1ruYPQbShEw
És pukkadjon meg minden nyilas lehetőleg máma még. 😀