A kőleves
Eredeti szerző: Kettes
A feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója eddig Magyarországon civil kezdeményezés volt (leszámítva Szili Katalin határozati javaslatát). Ezúttal azonban az MSZP is lecsapott rá: Braun Róbert a Népszabadságban hirdetett radikális háborút az egyenlőtlenség és a szegénység ellen.
Az FNA lényege annyi, hogy az állam minden polgár számára feltétel nélkül, alapjogként nyújt egy meghatározott — nem túl magas — havi fix jövedelmet, ami biztosítja számára az emberhez méltó életet. A feltétel nélküli alapjövedelem támogatói ezt adekvát válasznak tartják az elszegényedés megállítására, a költséges és pontatlan jóléti újraelosztás korrigálására és az emberi jogok biztosítására. A modell finanszírozására általában a tőkejövedelmek és a beruházások jelenleginél magasabb adóztatását, radikálisabb esetben a kizárólag fogyasztási adón alapuló adórendszert javasolják.
Braun a cikkében az FNA bevezetését egyéb intézkedésekkel együtt javasolja, úgymint munkaösztönzés (munkahelyteremtés, oktatás, helyi ipar és kereskedelem támogatása, élőmunka terheinek csökkentése), a nem fizetett közösségi munka (gyereknevelés, idősgondozás stb.) támogatása, a segítő rendszerek átalakítása, valamint a minimálbér emelése és a szociális ellátórendszer hatékonyságának javítása.
A rendszerrel szembeni legfontosabb kritika a modell finanszírozhatatlansága. Braun szerint a rendszer a jelenlegi szociális támogatásokból is finanszírozható az adórendszer átalakítása mellett. A másik legfontosabb kritika az igazságtalanság. Miért kellene alapjövedelmet biztosítani egy eleve nagy jövedelmű vagy vagyonos személynek, miért nem adjuk inkább ezt a pénzt is a rászorulóknak? A válasz, hogy mert ez nem szociális támogatás, hanem alapjog. A harmadik legfontosabb kritika, hogy a munkavállalás ellen ösztönöz. A támogatók válasza erre az, hogy az emberek szeretnek dolgozni, akár ingyen is.
Én az alapjogi és a pszichológiai kérdésekhez nem tudok hozzászólni, a költségvetési kérdéshez is csak annyit, amennyit az a blog még elbír.
Braun szerint az alapjövedelem a mai modellszámítások szerint ötvenezer forint lehet. Az annyi mint 6 ezer milliárd forint évente. Néhány önkényesen kiragadott adat (milliárd forintban) a 2014-es költségvetésből annak érzékeltetésére, hogy mekkora nagyságrendű tétel lenne az FNA.
|
ÁFA-bevételek |
3000 |
|
Egyéb, fogyasztáshoz kapcsolódó adók |
1300 |
|
SZJA |
1600 |
|
Szociális hozzájárulás adó |
2900 |
|
Összesen |
8800 |
|
Társadalompolitikai és jóléti szolgáltatások (beleértve a nyugellátásokat) |
5100 |
|
Egészségügyi kiadások |
1300 |
|
Oktatási tevékenységek és szolgáltatások |
1700 |
|
Rendvédelem és közbiztonság |
600 |
|
Összesen |
8700 |
Ez a kis, az államháztartás egészéből kikapart részköltségvetés kb. egyensúlyban van. Azért ezeket a tételeket választottam, mert feltételezem, hogy az FNA magyar támogatói, illetve Braun finanszírozási elképzelése ezeknek a funkcióknak, illetve adóknak az átrendezésére korlátozódik.
Nem tudom, látható-e, hogy mire akarok kilyukadni. Igen, az FNA nem vezethető be radikális lakossági adóemelés, radikális nyugdíjcsökkentés, masszívan fizetős egészségügyi rendszer és további eladósodás (illetve ezek valamilyen kombinációja) nélkül. Azért erről kellene még néhány mondatot szólni, mielőtt az államháztartás harmadát érintő radikális költségvetési átalakításba kezdünk, kedve FNA-támogatók!
Egyébként Braun kiegészítő javaslatai teljesen rendben vannak. Braun egész javaslata olyan, mint a népmesei kőleves: ha a kiegészítő javaslatokat mind megvalósítjuk, akkor a kőre, a Feltétel Nélküli Alapjövedelemre már nincs is szükség.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519844-6ae0cfac12a82' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519844&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519844-6ae0cfac12a82&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519844-6ae0cfac12a82' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@peetmaster:
(jelenleg nem dolgozom és pénzt sem kapok. akkor kapnék, ha regisztrálnék munkanélkülinek és ha jól tudom, egy év után igényelhetnék segélyt, ill. esetleg közmunkát kaphatnék. ez egyik sem fna, mert erősen feltételesek.
ha lenne munkám és 16%-ot adóznék az sem fna.
akkor miről beszélsz? te is egy troll vagy semmi egyéb.
@peetmaster: ez egy hulyeseg. akkor lenne igy, ha leteznenek valamifele alap beallitodasok, amelyeknek konvex kombinacioi lennenek az ember beallitodasai, tehat mondjuk 1/2 kommunista 1/3 naci 1/6 liberalis lenne valaki. egeszen komoly orultseg.
az embereknek van egy beallitodasuk, es ezek nem atlagolassal alakulnak ki.
@Deepblue Noir: akkor miből élsz? levegőből? barátok, család?
ha nem segélyt, akkor közmunkát, valamit kapnál, ha akarnál. tehát _valami_ van mindenképpen, azaz feltétel nélkül.
Nem trollkodásból mondom.
@jotunder: azért erőltetem ezt a széle dolgot, mert csak ott vagy abban a helyzetben, hogy minden kérdésre tudsz válaszolni, vagy így, vagy úgy. Arra a kérdésre, hogy mit kéne most csinálni, „nem tudom”-mal válaszoltál. Én nem akarok ilyen pozícióban lenni.
@jotunder: ha már matematikailag:
ahhoz, hogy legyen egy koordinátarendszer, amiben tudunk beszélni, fel kell venni legalább kettő, lineárisan független vektort. Ezek pl. az emberkép és a jó-rossz definíció. Az ezekkel leírt térben lehet elhelyezni a mondásokat, helyzeteket, politikákat.
Vagyis de igen, „mondjuk 1/2 kommunista 1/3 naci 1/6 liberalis”, vagy más arányok, de erről van szó.
@peetmaster:
nem kapnék közmunkát sem automatikusan, pl. ha nincs elég. de mivel világosan leírták korábban, mint jelent a feltétel nélküli, jelenleg pedig nincs olyan, felesleges szócséplés az egész, nekem meg ahhoz most nincs kedvem.
@Deepblue Noir: lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam.
Nem azt akartam igazából mondani, hogy _van_, hanem hogy lehetne a mostani erőforrások talaján is.
@peetmaster: Ennek semmi értelme. Mármint annak, hogy dolgokra csak a szélén lehet válaszolni. Képzeld magad elé Orbán Viktort a Felcsút-pálya kezdőkörében. Mi az a kérdés, amire nem tud válaszolni?
@Kettes: Viktor eléggé a szélén van egy csomó dolognak. Nem jó a példa, mondj mást.
braunrobert.blog.hu/2013/12/31/vs_vincent
@peetmaster:
basszus, ez egyetlen mondat. az égvilágon semmi akadályát sem láttam annak, hogy ezt így leírd és megspórolj rengeteg hozzászólást. egyetlen jól megfogalmazott mondat
@Deepblue Noir: bocs, hogy fárasztalak, de az első kommentemre senki nem reagált, pedig abban ez volt részletezve.
@peetmaster:
most már braun róbert írt erről blogbejegyzést
” A jelenlegi modellszámítások szerint (melyek 50e HUF/felnőtt és 25e HUF/gyerek összegből indulnak ki) a finanszírozást biztosíthatónak találják. Forrásai a jelenlegi szociális kiadások, valamint egy olyan alap lenne, melybe a munkaadók a bruttó bér járulékkal nem terhelt összegéből levont alapjövedelem-összeget (50e HUF) utalnák. Így mindenki jól jár (de minél magasabb a jövedelem annál kevésbé), hisz a munkáltatónak kisebb lesz a munkaerő költsége, a munkavállalónak magasabb lesz a nettója, természetesen az alapjövedelem összegével csökkent bruttó mellett. Ez Bánfalvi István és társai által kidolgozott modell alapja (mely információim szerint a jövő év elején lesz teljes egészében nyilvános). A költségvetésben jelenleg is benne lévő kiadások, valamint az Alapba utalt összeg a teljes alapjövedelem költésg 92%-át fedezi, így 8%-nyi többletforrásra van szükség, ez kb. 520 Mrd forint”
@Deepblue Noir: ja, ilyesmi, vagy még ennyi se, mert ez nem veszi figyelembe az adminisztráció megszűnéséből adódó hasznokat.
Azt nem értik sokan, hogy ha bármilyen feltételt is támasztunk, akkor a két fő hasznot elbukjuk.
1. kell egy adminisztrációs szervezet, ami költség
2. a „segélyesség” megbélyegzését nem tudjuk „embertársra” cserélni.
@peetmaster:
az biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem jó. viszont modellek nélkül max. pár alapelvet lehet megtárgyalni, részletekbe már nem mehetünk bele.
más kérdés, hogy bármilyen modellt hoz létre valaki, „storker” ízekre szedi:)
ebbe mást keresve futottam bele, egy konferencia slide-jai, amely egy kétéves namíbiai basic income pilot projektről számol be, alapvetően kedvező tapasztalatokkal. gondolom utána lehet járni, mi ez.
http://www.slideshare.net/SIANIAgri/basic-income-grant-pilot-project-in-namibiasentationatstockholmseminar11thsept2012
http://www.facebook.com/events/194331790771515/?ref_newsfeed_story_type=regular
Gyerekeknek 25, felnőtteknek 50, várandós édesanyáknak 75 ezer forint havonta a létezés jogán, minden feltétel nélkül: ez a LÉT.
Gondolkozzon velünk: egy független szakértői csoport többhónapos munkával kidolgozta, végigszámolta és ennek alapján megalapozottan finanszírozhatónak tartja, hogy történelmünkben először megszűnjön a nincstelenség Magyarországon.
A LÉT-pénz a feltétel nélküli alapjövedelem
Magyarországra kidolgozott modellje, amit
Bánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője mutat be.
A tanulmány ismeretében erről beszél:
Bíró András Ferge Zsuzsa Gönczöl Katalin
Kincses Gyula Misetics Bálint Radnai György
Somlai Péter Surányi György Szalai Júlia
HELYSZÍN ÉS IDŐPONT:
Kossuth Klub
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
2014. január 11. (szombat), 10-től 14 óráig.
Belépődíj, regisztráció, vendéglátás nincs.
Büfé van, fogyasztását mindenki maga fizeti.
A tanulmány olvasható, a konferencia napjától
a http://www.255075.hu című honlapunkon.
A „LÉT” független szakértő csoport elérhetősége
letpenz@255075.hu
@Wolff: Mennyenek a picsába, már az uniós minimálbér bevezetésének gondolatától is dobtunk egy hátast – 2010, belga elnökség programjában szerepelt -, vérdilettáns komcsi maszlag…
@Wolff: „A tanulmány olvasható, a konferencia napjától
a http://www.255075.hu című honlapunkon.”
de nem olvasható, lap van, tartalom nincsen
@LocomotiveAnchorMan:
engem pl. érdekel, minden ilyesmi jól megmozgatja a struktúrákról való tudásunk összefüggéseit, korlátait és lehetőségeit
@incze: Mert még nincs január 11-e, a konferencia napja. Vagy átaludtam volna egy hetet?
@Wolff: ja, nem figyeltem erre a „konferencia napjától” kitételre (nem is igen értem)
@incze: Nyilván nem szeretnék, ha már a konferencia előtt kialakulna egy egyértelműen negatív értékelés az anyagról, ráadásul ha közzé teszik előre az csökkentheti az érdeklődést. Nem logikátlan, pláne mivel láthatóan kértek fel potenciálisan kritikus értékelőt is.
@Wolff: Vagy, mondja bennem a gonosz szkeptikus, nem akarják hogy vki más is végigszámolja azokat a számolásokat.
Az idea az örökmozgó-nullpontienergia-aranycsinálás gazdasági megfelelője, és valahogy utóbbiak se rakják fel a számításaikat sehová. Vajon miért?
@tollaszerge:
„Az alap ugyanakkor helyes: valóban az alapbér mellett a minimálbért emelni kell (a jelenlegiről kb. nettó 100e-re, hogy valóban ösztönözzön a fiezett munka végzésére), meg be lehet vezetni az. un. megélhetési bért, ami differenciáltan a regionális árszínvonalnak megfelelően önként adhatnak a munkaadók és az állam vagy az önkormányzat kedvezményekkel, tendereken való előnnyel ösztönözheti e vállalatokat a bevezetésre…
– alapjövedelem: ha kb. 50e HUF az alapjöedelem, akkor az emberek munkavállalási kiszolgáltatottsága csökken. Miért menjek el 70e HUF-ért nyolc órát dolgozni (ami közlekedési költséggel, étkezési költséggel stb. jár), ha 50e-t megkapok? Ez felfelé húzza a béreket, mert csökken a munkaerőkínálat.
– minimálbér emelése: ez is felfelé húzza a béreket lsd. fenn.
– hatékony ellenőrzés (feketefoglalkoztatottság büntetése, nem csak munkjaügyi ellenőrzéssel, hanem adóellenőrzéssel is– mérlegadatok ellenőrzése pl.)
– megélhetési bér ösztönzése lsd. fönn.
Az egyik sem csodafegyver, valószínüleg a négy együtt lehet hatékony. Ezt egészítheti ki a járulékköltségek csökkentése – alacsony bérkategóriákban és új munkahelyek létrehozása esetén pl.), ami csökkenti a munkaerő ktségét és így kiegyenlíti a bérszínvonal emelését…De nem a magyar vállalkozó a kérdés, hanem a multik, különösen a szolgáltatásban (mert itt van a munkahelyek nagy része), ez is fölfelé húzza a béreket, ráadásul ez ma, extrém alacsony inflációs környezetben teremthető meg, ami így nem indítana be inflációs spirált… „
braun róbert írta ezeket
(egy dolgot tegyünk hozzá: a számítás nyilvános lesz. nem örökmozgó, szét lehet szedni, ha megjelenik)
@tollaszerge: Ez is egy lehetőség, de a matematika vasárnap is gyanaz lesz, mint szombaton, nem?
@Deepblue Noir: @Wolff: Ha a munkaerőpiaci hatások is érdekelnek bennünket (márpedig valszeg ez a legfontosabb elsőrendű hatás), akkor túl kell menni a négy alapműveletes számolgatásokon. Kíváncsian várom hogy lesz-e ilyen szétszednivaló; nagyon meg fogok lepődni ha igen. Az nagyonnemelég, hogy megemlítem hogy kell „munkaösztönzés”, de nem írom le mivel akarom csinálni.
@tollaszerge:
„egy független szakértői csoport többhónapos munkával kidolgozta, végigszámolta „
tényleg kíváncsi vagyok, lesz-e mit szétszedni, rövidesen kiderül
Elhiszek nektek mindent csak eszembe jutott, ha 200 éve valaki azt moindta volna, hogy a munkaido legyen 36-40 óra + évente 20-30 nap fizetett szabadsáág; a munkások (is) kapjanak ingyenes orvosi ellátástmeg nyugdíjat stb… ugyanilyen válaszok lettek volna.
@labrabbit: senki nem allitja, hogy 200 ev mulva nem lehetseges ilyesmi. Braun Robertnek mar csak 70000-et kell aludnia es irhatja a cikket.
hát ha a közeljövő realitásait vizsgáljuk, akkor figyelő szemünket (ezúttal is) belarusz felé vessük:
‘Szvjatlana Kretava, a minszki pénzügyminisztérium szociális osztályának vezetője szerint már elkészült az a törvénytervezet, amely rendelkezik a nem dolgozó állampolgárok adófizetési kötelezettségéről. Ezt azok után a szolgáltatások után kellene fizetni, amit az érintettek az államilag finanszírozott oktatásban és egészségügyben igénybe vesznek.
Mihail Mjasznyikovics miniszterelnök szerint mintegy 445 ezer olyan ember él az országban, akik semmivel sem járulnak hozzá az ország gazdaságának fejlődéséhez, mégis élvezik szociális kedvezményeit. Ezeket helyettese, Anatol Tozik „az állam szociálpolitikáján élősködőknek” minősítette.
A tervek már egy éve készülnek, de mint Pjotr Hrusnyik munkaügyi miniszterhelyettes most elmondta, nagyon nehéz meghatározni azok körét, akikre ez az adó vonatkozna. Emellett még becslés sem készült arról, mekkora hasznot hajtana ez az adó, és mennyibe kerülne az alanyok lebuktatása.’
http://www.napi.hu/ado/itt_az_uj_otlet_fizessen_adot_aki_nem_dolgozik.573273.html
egész ner-kompatibilis, eltekintve ettől a pöcsöléstől („becslés sem készült”, „mennyibe kerül”)
@jotunder:
A gyermeket még/már nem nevelo bejelentett munkavállalók az egyetlen csoport aki nem részesul a mostani, feltetelekhez kotott tamogatasokbol (kiveve lakas, mar ha). Kozben a nyugdijrendszer is fenntarthatatlan, legalabbis moon es majd megoregszik a mi generacionk, azok a szazezrek akik aktiv eveikbol jonehanyat munkanelkulikent toltottek a ’90-es evek óta. Nem árt idejében otletelni, végulis az alkímia is jó lett valamire.
@labrabbit:
ha lesz anyag, lehet vitatni meg szétszedni. attól hogy mondjuk jótündér beírja, hogy csak 200 év múlva lehetséges, braunróbert meg azt hogy mondjuk 4 év múlva, még egyik álláspont sem lesz igaz, gazdasági szempontból legalábbis.
nekem is vannak jóslataim a jövőre nézve, elvégre blogkommentben mindenki azt ír, amit akar:)
@incze:
hát ez bizony így van, a jelenlegi rendszerben az adófizetők mindig mondhatják azt, hogy nem hajlandók eltartani a népesség egy részét.
itt lenne az alapjövedelemmel is az egyik probléma, miért is egyeznének bele azok, akiktől „elveszik” a pénzt?
mondjuk HA tényleg nem lesz megfelelő álllás a népesség egy részének (márpedig szerintem ebbe az irányba mutatnak a dolgok és most is ez van) akkor vagy valamilyen alapjövedelem, vagy az idézett cikkben olvasható intézkedések és ez utóbbi a valószínűbb.
hiába csökken a népesség, mégis ez van.
a lényeg, hogy az alul lévők jó eséllyel szívnak. sőt, a társadalom nem csekély hányada, ahogy ma is.
@incze: Nézd, a számokkal annyiban érdemes foglalkozni, hogy megállapítható legyen: egyáltalán megvalósítható-e az elképzelés? A LÉT számaiból kiindulva (havi 25-50-75 ezer forint; 3 millió gyerek, 4 millió munkaképes, 3 millió öregségi nyugdíjas) évente cirka 5 ezer milliárd kiadást jelentene. A 2013-as költségvetésben a szociális kiadások – beleértve a nyugdíjakat is – 4 700 milliárdot tesznek ki, vagyis összemérhető a két tétel.
Tehát, ha megszüntetünk minden létető szociális kiadást, kivezetnénk a minimálbért, munkanélküli ellátásokat, nyugdíjat és ehelyett vezetnénk be ezt a LÉT-izét, úgy tűnik, megvalósítható lehet. Úgy vélem, ha létezne efféle garantált, alanyi jogon járó jövedelem, akkor ésszerűnek látszik kivezetni az összes egyéb szociális ellátást, mert értelmetlenné válnának ezek a jelenlegi juttatások. Falusi környezetben, ha több generáció él együtt, egy házban, és van lehetőségük növénytermesztésre, állattartásra, talán egy élhető szegénységet biztosíthatna.
Ami miatt mégis vérdilettáns, bődületes baromságnak tartom ezt az egészet az az, hogy nem számolnak a társadalmi hatásokkal. Mi módon vesszük rá azt a 4 millió munkaképest, hogy dolgozzon is? (Egy picit megint számoljunk: ha együtt él mondjuk 4 nagyszülő, 2 szülő, 2 gyerek, akkor a garantált jövedelmük: 6×50 ezer + 2×25 ezer, annyi mint: havonta 350 ezer forint. Ha élelmiszerben nagyjából önellátóak, akkor szegényen, de nem nyomorban eléldegélhetnek.)
Azért számoltunk kicsit, hogy világossá váljon: aki viszont dolgozik, ennél sokkal magasabb jövedelemhez kell jusson, különben mi motiválná munkára? Főleg hajtósan, mert ki kell termelnie a saját jövedelmét, plusz azokat a közterheket, amiből megvalósítható ez az agyrém. Persze lenne ugyan egy bércsökkentő hatása is a dolognak, hiszen ha alanyi jogon jár neki jövedelem, akkor a munka voltaképp egy keresetkiegészítő tevékenységgé válna.
És itt ette meg a fene az egészet: ha a dolgozó nem tud lényegesen és látványosan jobban élni a munkából – vagy teszem azt vállalkozásból -, akkor nem fog dolgozni, nem éri meg: éhen nem hal, valami fedél van a feje felett, elkapirgál a földjén, a kertben – oszt’ jónapot… Ha viszont nem dolgozik, akkor ki termeli meg az alanyi jogon járó jövedelmet?
@incze: http://www.255075.hu/upload/tanulmany.pdf
feltettek.
@jotunder: olvasgatom, megnéztem a szerzőket is, láthatólag jobban átgondolták az anyagot, mint amire zsigerből reagálni tud egy magamfajta partvonali. jó lenne, ha a vitáról és a felkért oppenensektől is lenne anyag, de azt nem találom. az mindenesetre látszik, hogy egyelőre szerelmi viszonyban állnak a gondolattal, csak a szépet látják meg benne.
én a számításokat nem fogom és nem is tudom ellenőrizni (megvárom @tollaszerge-t). a legérdekesebb és legvégiggondolandóbb pont nekem a dologban az, hogy (a prezentációs összefoglalóból): „főleg a hazai kisvállalkozásokat élénkítik, s leghatásosabban a hátrányos vidéki településeken”.
@incze:
én egyelőre nem tudom megnézni+nem is értek hozzá, de van azért egy probléma. tételezzük fel hogy sikerül valamit élénkíteni és tételezzük fel hogy bevezetik. mi lenne a tényleges hatása vajon? mennyire rontaná a versenyképességünket? nekem azért eléggé kétséges, hogy a jelenlegi rendszerben (melyet persze nem szabad bírálni, főleg a hazai (nemlétező) liberális értelmiség színe előtt) egy-két ország ezt megtehetné úgy, hogy később ne legyen komolyabb hátránya belőle…
én persze támogatom, inkább ezzel kísérletezzünk mint mással meg én is lehet hogy jól járnék vele, de ettől függetlenül kételyeim vannak
@incze: az egy kicsit meglepett, hogy a felkért opponensek voltaképpen hívei a gondolatnak (Ferge is, Surányi is).
hvg.hu/itthon/20140111_Itt_az_alapjovedelem__feltetel_nelkul
http://www.atv.hu/belfold/20140111-az-igazi-rezsicsokkentes-mindenkinek-alapjovedelmet-adna-a-let/hirkereso
Surányit egy kicsit nem értem (30 ezer többletért már eléggé dolgoznak az emberek, sőt még összesen annyiért is), ezügyben a szerzők realistábbnak látszódnak nála.
@incze:
ennek a problémának a megoldásához az adóékek csökkentésére és a nettó minimálbér 90-100000 forintra emelésére együttesen van szükség, hogy a munkavállalók tisztességes kompenzációért léphessenek a piacra. „
ezt mondta surányi. braun már korábban leírta, hogy cél a nettó 100 ezer forintos minimálbér, ahhoz viszonyítva értendő a 40-50 ezres alapjövedelem.
hogy ez hogy lenne elérve, azt nem tudom, viszont nettó 90 alatt a létminimumnál kevesebbet kap egy dolgozó az idén, az pedig igencsak éhbér, ha nincs más jövedelemforrása, eléggé megszívja, gürcöl, mégis alig él.
@Deepblue Noir: hát érdemes elolvasni a tanulmányt, én most átfutottam, szó van benne az erről adóék problémáról is.
—
én nagyon örülnék, ha az elgondolás ellenzői végigolvasnák a vitaanyagot (98 igen szellősen szedett, jól felépített és olvasmányosan megírt oldal, szóval együltőhely után is képet lehet alkotni róla), és kimutatnák a hézagokat.
A normal munkaidot kozben kb. 30 orasra csokkentenem es ugy 20 ev alatt, felmeno rendszerben, kivezetnem az allami nyugdijat; vagy ilyesmi.
@incze: Belenéztem, ez nem tanulmány, ez egy kiáltvány.
Ha jól értem a munkáltató befizeti a cuccot (LÉT-HO), és a foglalkoztatott majd jól megkapja az államtól, de innentől ott tartunk hogy csak megnöveltük a munkanélküli segélyt, sőt a nemparticipációra adunk segélyt, aminek hatásai ismertek (participációs ráta és így a foglalkoztatottság durván csökken); persze az erről szóló szakirodalom teljesen ignorálva van, helyette kamuzás 20 oldalon hogy ez milyen vállalkozásösztönző lesz már (ami marhaság, pont az ellentéte). Az írás tele van hangzatos jelszavakkal, modellszámítások teljesen hiányoznak, innentől nincs miről beszélni.
Az írás alapján nem merném kijelenteni, hogy a szerzőknek lövésük van arról, ami egy PhD első évében elhangzik a munkaerőpiacokkal kapcsolatban. Ha valamelyik párt ezt a programjára tűzi, arra én szakmai önérzetből nem fogok tudni majd szavazni. Bocs.
@tollaszerge:
pedig ez a jövő, mert az amúgy is silány munkaerőpiac csak rosszabb lesz, most is akkora ködösítések zajlanak, hogy szinte hihetetlen. mesteri proliszopatás, hogy alpári legyek:)
csak azért nem esnek majd pofára a következő évtizedekben a rendszerapologéták, mert őket jobbára nem érintik a következmények. és remekül működnek majd a társadalmak, ezt tudjuk, nyilván nem is ez a probléma.
@tollaszerge: hát, nevezzük kiáltványnak, tényleg olyasmi, én vitairatnak mondtam. nekem is a legfőbb kérdéseim akörül vannak, hogy látok egy grandiózus elostási átrendezést, ami az elgondolás fő tézisét igyekszik illusztrálni (azt nem állítom, hogy megválaszolja): az az összeg, amellyel egy ilyen redisztribúciós modell induláskor finanszírozható, előteremthető egy olyan produkciójú országban mint a magyar.
és ezen a ponton valóban megáll az ügy, nem kapunk több alátámasztást az intézkedések várható következményeivel kapcsolatban (bár több dimenzió mentén), mint amit manapság egy költségvetési-, adó-, vagy bármely más társadalompolitikai intézkedés bevezetésekor látunk. (és akkor szerintem igen jóindulatúan bántam a mai kormányzati erőfeszítésekkel, melyek tekintélyes hányada egy félnótás laikusnak is átláthatóan likas okoskodásán alapul, és meghozatalának érlelődési ideje is nagyjából annyi, amennyi alatt a demoralizált közstáb jogszagú formulába önti, a zombihad meggombozza, és az első káder aláfirkantja. szeretném látni pl. a ner-„családi” gazdagkedvezményes adózás társadalompolitikai hatásainak modellszámítását.)
tényleg rengeteg a kérdés, és én például nem ismerem semmilyen rendezett formában (nemhogy phd szinten) a munkaerőpiacokkal kapcsolatos modelleket.
// nekem még az sem világos, hogy valóban megjelenik-e plusz fogyasztás (piacélénkítő vásárlóerő), hiszen a kiindulópontnál kizárólag átcsoportosításról van szó, azaz megváltozott fogyasztóerő szerkezetről, ami eredményezhet akár csökkenő net fogyasztást is (tud-e ötven borsodi falu annyi pogácsát venni, ami fölér egy hummer eladással – ez nem a south park, a hummer itt még menő). //
ennek ellenére (sőt ezért) részletesebben érdekelne pl. a várható munkaerőpiaci folyamatoknak egy informáltabb modellezése, ennek az elosztási változtatásnak milyen komponenséből milyen folyamatok eredményeként állna elő az a durva csökkenés. tehát hogy az állami és vállalkozói szférából – a kömunka megszűnését nem számolom a munkaerőpiac zsugorodásának – még azok is kilépnének, akik ma dolgoznak. nekem ez sem túl világos.
nekem elsősorban az látszik, hogy a munkaerőpiaci (alku)pozíciók „durván” megváltoznának, de rengeteg tartalék van pl. foglalkoztatás formákban.
@incze: ez a „tanulmány” nagyon emlékeztet azokra az irományokra, amelyeket kőbolond bácsik szoktak küldözgetni a minisztériumokba a másodfajú perpetuum mobilékről. az, hogy verseket citálnak, teljesen váratlanul szednek bolddal egyes mondatokat valószínűleg nem véletlen.
@jotunder: ezzel nekem nincsen bajom, én az életem sokkal nagyobb hányadát töltöm olyan „tanulmányok”, anyagok olvasásával, amelyeket iyen-olyan szinten pallérozott elmék öntenek szavakba egy-egy probléma bemutatására, megoldására, mint tudományos vagy irodalmi igényű dolgozatokkal, esszékkel. szóval kénytelenségből eredő rutin, hogy (amikor ez egyáltalán lehetséges) megpróbáljam a formába öntés minőségétől amennyire csak lehet függetlenül értelmezni az írást.
itt tapasztalt, a témában jártas (jobbára nyugdíjas) gyakorlati szakemberek írtak egy dolgot, az én praxisomban a nívósak közé tartozó formában (van alany, állítmány, fölépítés, konklúzió, az ok legalább összefügg az okozattal, etc.).
Amit látunk, elnagyolva és lecsupaszítva leginkább a költségvetés egy részének átrendezésére szolgáló javaslat, kábé így:
– kiadási oldalon minden polgár kapjon x összeget
– bevételi oldalon ezt biztosítsa az, hogy a munkajövedelemmel rendelkezők munkajövedelme, a nyugdíjasok nyugdíja x-szel csökken, illetve és a meglévő ilyen-olyan címzett ellátások megszűnnek a biankó, címzetlen x alapellátás fejében.
a szerzők tudnak összeadni és kivonni, a két oldalt legalább nagyságrendben közel hozzák egymáshoz. eddig nagyjából rendben van (bár a papíron elvégezhető összeadási és kivonási műveletek nem feltétlenül végezhetők el további azonnali következmények nélkül a gyakorlatban).
a kérdés „csak” az (vö. @tollaszerge fanyar szkeptikus reakciójával), hogy „jó-e”, ha minden polgár rendelkezik x feltétel nélküli jövedelemmel. tehát a nagy hurrá végén (az ügy első közelítésben számszakilag nem fantazmagória) ott vagyunk, ahol a kezdetén: nem tudni milyen folyamatokat indíthat egy ilyen átrendezés.
ezügyben tényleg csak a negatív oldal felől közelítenek a szerzők, milyen kirekesztettséggel jár a teljes jövedelemhiány („nincstelenség”). a nincstelen nem jelen lenni a munkaerőpiacon (ahhoz is kell jövedelem), és nem tud megjelenni a fogyasztási piacon, számára nincsen kínálat sem. áttörhetetlen társadalmi zárványba, gettóba kerül. a szerzők szerint a jövedelmi gettófal lebontása esélyt ad e két nagy rendszerbe való belépésre.
hát ez nem színhülyeség, de nyilvánvalóan kevés hozzá. (mindemellett az a papír teli van a szerzők szívéhez nyilván közelálló, általában konkrét (de azért hangsúlyozottan illusztratív) modellhez kötődő elemekkel, pl. a konkrét számok, a piacélékítő hatás, etc.), ami hasznos is (az illusztráció célja, hogy a fantazmagória minősítést levakarja a topikról), meg esetleges is.
ugyanakkor viszont azt látom, hogy a negatív következmények prognózisai (és tényleg nincsen semmilyen rendszeres ismeretem a témakörből) leggyakrabban a papír állításainál – ha lehet – még soványabb alapokon nyugszanak. érdekelne a laikusoknak is fogyasztható nívósabb ellenérvelés.
Erdemes elolvasni a tanulmanyban idezett Erik Olin Wright: Az alapjövedelem mint szocialista projekt c. irast.
fordulat.net/pdf/11/F11_vanderVeen-VanParijs.pdf
@incze: Dióhéjban: az a baj, hogy a dolgozatban szereplő átcsoportosítások abszolút nem veszik figyelembe és nem is próbálják modellezni, hogy minden beavatkozásnak allokációs hatása van. Nem mondhatod azt hogy átcsoportosítgatsz és összeadás-kivonás szinten kijön, mert pont a beavatkozástól megváltozik hogy mennyien fognak dolgozni, milyen bérért, stb. Ezt mindenképpen le kell modellezni.
A cégek azért teremtenek munkahelyeket, mert profitot akarnak belőle. Ha kisebb a profit, akkor kevesebb munkahely terem. Egyszerűsítve felfoghatjuk úgy, hogy ha egy munkásból a cég nettó (adó utáni, tőke imputált bérletét levonjuk stb) haszna p, a bére w, akkor p-w várható diszkontált jelenértéke izgat minket. Amikor szegény munkás nem dolgozik, legyen az ő tágan értelmezett jövedelme b (belepakoljuk azt is hogy a pihenésnek értéke van, stb). Világos, hogy p > w > b, másképpen senki nem dolgozna, és senkit nem alkalmaznának.
Az dolgozatban javasolt FNA két dolgot csinál:
1. átcimkéz a dolgozók fizetéséből egy összeget FNA-nak (ennek allokációs hatása nincs, ha a kettő ugyanakkora).
2. megemeli b-t, ez megemeli a béreket, és ezáltal p-w leesik, kevésbé éri meg munkahelyet teremteni, kevesebb munkahely lesz. Azokban a szektorokban, ahol p-b eleve kicsi, durván kevesebb.
Két pofonegyszerű alapmodellt szoktunk használni, az egyik Hansen (1985) cikkére alapul, és elsősorban a participáció modellezésére jó. A másik a Diamond-Mortensen-Pissarides alapmodell, az is kb egykorú, és a munkanélküliséget írja le jobban (és persze a kettő konvergál, de most nem írok lit reviewt).
A lényeg az, hogy ezeket mindenki látta az alapkurzusokon, aki 2000 után normális helyen PhDzett, sőt az egyik háziban vagy zhban végigszámoltattak vele FNA-szerű problémát. Ez kb egy órát vesz igénybe, amikor először csinálja az ember. Nagyságrendileg 5-10 egyenletről van szó. Na ennek egy komolyabb változatát hiányolom a „tanulmányból”. Kb annyit kellene csinálni, hogy veszel egy kész modellt, és egyszerűen belerakod az FNAt, és megnézed mi lesz a vége. De borzasztó erős a gyanúm, hogy ha elkezdeném ezt mesélni a szerzőknek, akkor nem tudnák miről beszélek.
@tollaszerge: Tegnap óta azon gondolkodom, hogy ez a Wunderwaffe a „rezsicsökkentés” és az „egymillió munkahelyteremtés” kategóriában hol áll. Szerintem Habonyiéknak álmatlan volt az éjszakájuk, bőszen elemezték a reakciók lehetséges következményeit, mert ez veri minden eddigi ígéretüket.
Ha ezt bemutatták Bajnaiéknak, akkor kezdem érteni a meghátrálásukat. A hátralevő időben szinte lehetetlen szakmailag annyira szétszedni, hogy a populista hatása ne érvényesüljön. Mivel MSzP közeli(?) az anyag, nekik elég megígérni, hogy vizsgálni fogják a bevezethetőségét és olyan népszerűek lesznek a választók jelentős részénél. A FIDESz hiába állna látszólag mögé, egyrészt senki sem hinne az őszinteségükben, másrészt teljesen szembemegy a „munkaalapú” modelljükkel.
@jotunder: Ezt abban az országban kifogásolod (tudom, hogy másikból), ahol egy Széles-büfi élettartama > fél év?