A konzervatív értelmiségről szóló megjegyzésposzt
Eredeti szerző: jotunder
Megadja doktorandusz a közpénzből fenntartott revolverlapban értékelte a gendertudomány helyzetét. Ezen történetünk szempontjából ugyan ennek különösebb jelentősége nincsen, miután történetünk nem Skócia keleti partjain játszódik, hanem Írország nyugati partjain. De azért ott is elég rossz idő volt. A poszt a magyar konzervatív értelmiségről szól, olyan végtelenül mérsékelt, szinte empatikusnak mondható formában, ami még engem is meglep.
Megadja doktorandusz témavezetője Karácsony András jogfilozófus, egyetemi professzor, aki nemzetközi területen kutat. 1981 óta jelennek meg tudományos publikációi. Ez alatt két cikke jelent meg nemzetközi tudományos folyóiratban (az mtmt adatbázist használtam, a scholar.google reménytelen volt)
ARCHIV FÜR RECHTS- UND SOZIALPHILOSOPHIE B-kategória (ERA rankings)
STUDIES IN EAST EUROPEAN THOUGHT C-kategória (ERA rankings)
Ez az a pillanat, amikor gyöngéden elbúcsúzunk Megadja doktorandusztól és bizonyos felvetéséket eszközlünk.
A világ talán legismertebb gendertudósa, a feminista filozófus Judith Butler, a Berkeley professzora, Maxine Elliot Professor of Comparative Literature/ Hannah Arendt Chair of the European Graduate School. Butler „Gender Trouble” című könyvének idézettsége, becslésem szerint, egyedül nagyobb, mint az összes magyarországi konzervatív filozófus életműve együttes idézettségének tízszerese (nyilván sokkal több, de hagyjuk).
Igen, értem én, aránylag sok mindent fel tudok fogni ha erősen próbálom, a gendertudománynak, és ezen belül Judith Butlernak van egyfajta ideológiai vetülete. Mindazonáltal ez itt egy egészen megdöbbentő kontraszt, ami elég sok mindent megmagyaráz a kurrens értelmiségi háborúról. Balog Zoltán segédesztergályos úr hatalmat, de legalábbis valaminő szomorú kis hatalmacskát ad a konzervatív értelmiségnek azzal, hogy a nevükben üzen hadat a gendertudományi képzésnek, mely gendertudományi képzés amúgy két dolgot nem csinál az ELTE-n, t.i. oszt/szoroz.
Egyszerűen nem marad semmi más a konzervatív értelmiség számára, mint ez a szomorú kis hatalmacska, egy erős ember oldalán, mely erős ember sajnos nem az Egyesült Államok, Franciaország vagy az Egyesült Királyság, hanem a kicsi Magyarország ura.
Most múlik pontosan. Elkezdődik az újabb reménytelen negyedszázad, új szereplőkkel, akik már nem fogják végiggürizni az életüket valamilyen többé-kevésbé elfogadható színvonalon, akik már tudják kinél van a zsé és mit kell azért a zséért csinálni. Egyszerű és brutális negyedszázadnak nézünk elébe, az utolsó égve hagyta a villanyt, itt már nem is lesz történet, csak az a zöldes szürke fény.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518779-6ae5a7a627c46' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518779&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518779-6ae5a7a627c46&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518779-6ae5a7a627c46' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@seol: akik az A-kategorizáláson lovagolnak azoknak ez nyilván elkerülte a figyelmét…
http://www.scribd.com/document/319135864/Level-a-BCE-Egyetemi-Doktori-Tanacsanak
@tonhalkonzerv reloaded: jé, te már ezek szerint láttál ilyet. Ritka madár.
@jotunder: ebből van Q1-es is, pl nyelvészetben. Ez baj? Úgy értem, szerintetek amiben benne van a magyar, mint kifejezés (vagy ennek bármely más fordítású megfelelője) az már eleve nem lehet minőségi???? A flort névűtől mindösszesen azért kérdeztem a folyóirat nevét, mert ez így érvnek egy kicsit sovánka’, hogy én is ismerek egy gagyi Scopusos lapot (amibe amúgy, btw, én is írok olykor).
@factsmatter:
„[…]must be peer reviewed, follow ethical publishing practices, meet our technical requirements, have English language bibliographic information, and be recommended or requested by a scholarly audience of Web of Science users”
Bárhogy nézem, semmi nincs „kiemelkedő minőségről”, viszont annál több arról, hogy ha megüt az akármi egy minimális szintet és a készítők ügyesen lavíroznak, az akár elég is lehet. Lásd még ugye ‘flort’ hozzászólását.
@seol: csúcskategóriáról egyedül te beszélsz, pedig a jelek szerint fogalmad sincs, mi az. Én itt a Scopius és WoS indexálásról beszélek végig, amiben különféle kategóriák vannak (pl Scopusban Q1-4-ig) de még a Q4-be is csak a létező folyóiratok pár százaléka kerül be, tehát igen, ez egy minőségi kritérium. Egy Scopusos/WoS lapra tehát olyanokat mondani, hogy „beadandó”, meg „elintézték” hogy mondjam finoman, elég nagy outsiderségre utal. De nem baj persze, az online felület mindent elbír, csak gondoltam mellé teszem a tényeket és akkor a nyájas olvasó majd eldönti, hogy mihez igazodik.
@tonhalkonzerv reloaded:
Mármint csupán fél évvel az említett Vincent-poszt után a szerkesztők felvetették hivatalosan, hogy lehet, hogy nem tökéletes az az A-kategóriás besorolás? Hát hogy is mondjam, a semminél több, majd mindenki eldönti, mennyivel. (Egyébként természetesen részemről is túlzás volt a „ZS-kategóriázás”.)
@tonhalkonzerv reloaded: ez még a WoS és a Scopus „elintézése” előtt volt, utána vagy közben? 😀
@factsmatter:
Az még úgy halványan rémlik azért, hogy onnan indult az egész, hogy a vonatkozó Corvinusos listán mint „a kommunikációtudomány kiemelkedő lapja” szerepel hősünk? (Egyébként tényleg nem ZS-kategóriás, az említett lista „D) egyéb figyelembe vehető lapok” oldalán akár jogosan is szerepelhetett volna.)
@factsmatter:
Látom, azzal próbálkozol, hogy megpróbálod úgy beállítani, hogy az „elintézést” úgy értettem, hogy „közvetlenül, direkt” — ez persze hülyeség. És persze sokat elárul valakiről az, ha kényszeresen rácsimpaszkodik egy félremagyarázandó szóra. 😀
@tonhalkonzerv reloaded:
Apropó, érdekes módon még mindig az a lista tölthető le a Corvinus oldaláról, amelyen A-kategóriás, fura ez.
@seol: Azzal szerintem egyet lehet érteni, hogy ez egy jogos felvetés volt más, légből kapott felvetések mellett. Úgy látszik, hogy a szerkesztők is egyetértettek vele. A körítés a jogos felvetéshez amúgy szintén félrement, hiszen egy folyóiratnak semmiféle befolyása nincs arra, hogy az adott bizottság miként határoz a kategorizálásáról. Szóval ha itt valakiket kritizálni lehet, azok a BCE doktori tanácsának vagy a doktori iskolának a döntéshozói, nem azok akiket minősítettek.
@seol: nyilván nekem kellene tudnom, hogy mit hogyan értesz. Próbálj világosan fogalmazni, sokat fog segíteni. De tényleg, hogy értetted? Elintézték, hogy nemzetközi szerzőcsapat, nemzetközi szerkesztőbizottság legyen benne, illetve legyenek WoS hivatkozások (ez ugye egy erős feltétel). Az első kettőt nevezhetjük elintézésnek, abban az értelemben, hogy dolgoztak vele egy csomót. Ha úgy értetted, hogy ezek a srácok dolgoztak egy csomót a folyóiraton, és egy teljesen vállalható, nemzetközi szerkesztő és szerzőcsapattal, a legnevesebb nemzetközi indexáló platformokon megjelenve létrehoztak egy, az országban egyedülálló, de a térségben is ritka minőségű kommunikáció és médiatudományi folyóiratot, akkor ezt én el tudom fogadni. Hú, ezek tényleg elintézték, igazad van, el. Bocsánat, hogy félreértettem, most hogy tisztáztuk akár meg is ihatnánk valamit, én fizetek.
@factsmatter:
És hát gondolom, nem véletlenül nem linkelted be eddig:
http://www.elsevier.com/__data/assets/pdf_file/0006/95118/SC_FAQ-content-selection-process-22092014.pdf
Igazából nem különbözik sokban a WoS kritérumrendszerétől, és akkor értjük azt is, miért jó, hogy sokféle nemzetközi szerző „publikál” pl. a „Jersey Shore”-ról vagy kínai rajzfilmekről.
@jotunder: igen és biztosan például ez is:
http://www.ace.hu/am/
csak az efféle folyóiratok más kategóriába tartoznak. Más a céljuk is, nézd meg a cikkeket.
azt gondolom nem véletlen, hogy még mindig nem válaszoltál arra a kérdésemre, hogy ha mindez olyan egyszerű, mint te a guglizással gondolod, akkor miért csak a térség (az országról nem is beszélve) tematikus folyóiratainak iszonyat kicsi töredéke van benne, hmm?
@tonhalkonzerv reloaded:
Mármint a doktori tanács felkelt egy szép reggel, és úgy döntött, hogy benyomja a KOME-t az A kategóriába, mert aznap épp lyen kedvük volt.
Még szerencse, hogy csupán pár éves késéssel sikerült ezt a szerkesztőknek észrevenniük — persze még mindig az A-kategóriában szerepel a szóbanforgó (legalábbis a Corvinus szerveréről letölthető anyagban), de a szándék (kacsint, kacsint) megvolt.
@seol: egyébként tényleg érdekelne, hogy szerinted a szerkesztőknek, a szerkesztőbizottságnak miért ne lenne _teljesen_ mindegy, hogy egy random magyar doktori iskola milyen helyiértéken kezeli a lapjukat? Azt, amibe friss rátekintés alapján ugye kb 80 százalékban egyáltalán nem is magyarok írnak, valamint benne van az összes jelentős nemzetközi indexben? Kb annyira logikus, mintha Saul Kripke elkezdene azért kampányolni, hogy a Dunaújvárosi Főiskola avassa díszdoktorrá. Támogatást a jelek szerint nem kapnak sehonnan, vagy legalábbis nem derül ki a honlapról, szóval miért is lenne érdeke ez bárkinek?
@seol: a kritériumoknak amiket beidéztél azoknak -sóhaj- elég sok folyóirat nem tud olyan mértékben megfelelni hogy bevegyék, és elég kevés igen. Média- és kommunikációtudományos területen összesen van benne ~300 folyóirat, abból 160-170 nyugat-európai és tíznél kevesebb kelet-európai lap, na utóbbiak közül az egyik a szóban forgó. Nincs energiám tovább magyarázni elnézést.
@tonhalkonzerv reloaded: nem olvasta végig így nem derült ki számára, hogy pl Scopusos hivatkozásokat is kell produkálni még a felvétel előtt, ami bizony nem egy olyan dolog, hogy szólok az orbánnak és akkor lesznek 😀
@factsmatter:
Egészen pontosan úgy értettem, hogy a versenyzők rutinosak és van megfelelő hátterük, így tudják, milyen szempontoknak kell és hogyan megfelelni, nem rémlik egyik „milyen alapon válogatunk”-listából se olyasmi, hogy „csak a kiemelkedő minőség”.
De persze a vita tárgya még mindig nem az, hogy megfelel-e bármilyen WoS- vagy Scopus-kritériumnak a KOME (igen, ezek szerint meg), hanem az, hogy mit keres a Corvinus A-kategóriás lapjai között. Ha jól látom, a D-kategória lapjaiból is szerepelnek pl. a WoS adatbázisaiban, szóval azok is minőségi lapok. Talán még egyedülállóak is. Az adott utcában biztos.
„országban egyedülálló, de a térségben is ritka minőségű kommunikáció és médiatudományi folyóirat”
Hát mondom, az a lezsékategóriázás taplóság volt részemről, de ha a KOME valóban „ritka minőségű”, akkor a terület még nagyobb gondban van, mint eddig hittem. 🙂
@factsmatter:
Csak gyors tipp: mert nem felelnek meg valamelyik kritériumnak.
@seol: oké és elmondod hogy egy nyílt leveles kérésen túl az érintetteknek milyen ésszerű eszközei vannak még szerinted arra, hogy ezt a BCE-n orvosolják? Talán tüntetni kéne, vagy megkérni vincentet hogy írjon má még egy posztot róla?
@factsmatter:
Mármint a KOME szerkesztőnek semmi közük a Corvinushoz, az az ő szemszögükből csak egy „random doktori iskola”? 😀
@tonhalkonzerv reloaded:
Na, már csak az maradt ki, hogy ebből hogyan következik kvázi automatikusan, hogy az, ami bekerül, túlmutat a korrekt középszeren.
@factsmatter:
Nem, én se Orbánnak szólnék, hanem — és innentől csak fantáziálgatok, hiszen minden ilyesmi kizárt a való életben — olyan középszerű szerzők máshol nem leadható cikkeit közölném, akik kellő mennyiségű ismerőssel rendelkeznek megfelelő területeken.
@tonhalkonzerv reloaded:
Há’ figyelj, ha már a BCE ilyen aljasságra vetemedett teljesen érthetetlen módon, akkor tényleg nincs más megoldás, mint a dolog felszínre kerülése után 6-7 hónappal írni egy levelet. Ha nem jön be, ez van.
@factsmatter:
Egyébként hasznos az a publikációs lista, az ember megnézi, hány pont jár a KOME-ért (20), aztán azt, hány a (hogyan is mondják azt, ami pár nagyságrenddel jobb a ritka minőségnél?) Jel-Kép-ért, a Kultúra és közösség-ért, a ME.dok-ért, és rá kell jönnie, hogy ezek szerint a KOME 2x olyan jó. Legalább. De legalább vannak tippek, mivel lehet-kell összehasonlítani a kiemelkedő minőséget.
Apropó, az, ha egy lap csak magyarul jelenik meg, nem játszik estleg-netán szerepet abban, hogy elfogadja-e a Scopus például? Csak egy ötlet.
@factsmatter: „De nem baj persze, az online felület mindent elbír, csak gondoltam mellé teszem a tényeket és akkor a nyájas olvasó majd eldönti, hogy mihez igazodik.”
Igen az online felület tényleg mindent elbír, és mindent megőriz.
Eme mondatod előtt pl. ezt is:
„S most, látva, hogy a WoS és Scopus indexálás nehéz és fontos dolog, ám az általad citált folyóirat ezt megugrotta, elgondolkodhatsz azon, hogy miért vagy egy pöcs. De ebben már nem tudok segíteni, eddig kísérhettelek.”
Meg ezt a kérdésedet is:
„Ez baj? Úgy értem, szerintetek amiben benne van a magyar, mint kifejezés (vagy ennek bármely más fordítású megfelelője) az már eleve nem lehet minőségi????”
E pár mondat után a nyájas olvasó elkezdi a belsejét vezérlő igazodási pontokat kutatni:
Bartók Béla: „A magyar népdal” c. műve Megjelent 1924-ben.
Idézet a könyvből:
„Szűkebb értelemben vett parasztzene m i n d a z o k n a k a p a r a s z t d a l l a
moknak összessége, amelyek egy vagy több egységes stílushoz tartoznak.
A szűkebb értelemben vett parasztzene tehát öntudatlanul működő természeti erő átalakító munkájának eredménye: minden tanultságtól ment embertömeg ösztönszerű alkotása. Ép olyan természeti tünemény, mint pl. az állat- vagy növényvilág különféle megnyilvánuló formái. Ennek folytán egyedei — az egyes dallamok — a legmagasabb művészi tökéletesség példái. Kis arányaikban ép oly tökéletesek, akár csak a legnagyobb szabású zenei mestermű. Valósággal klasszikus példái annak, miként lehet lehető legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot a maga frissességében, arányosan, egyszóval a lehető legtökéletesebb módon kifejezni Ezzel szemben az úri osztálynak annyira kedvelt népies műdalai, dacára egy és más érdekességüknek, annyi zenei közhelyet tartalmaznak, hogy értékben messze elmaradnak a szűkebb értelemben vett parasztdallamok mögött.
Ha új zenei stílus alakult ki vagy van kialakulófélben valamely parasztosztályban,
és ha-utóbbiban a konzervatív hajlam gyöngül, akkor az új stílus az addig
uralkodó egy vagy több régebbi stílust lassankint kiszorítja (pl. a magyaroknál).
Ha a konzervatív-hajlam még elég erős, akkor az új stílus a régiekkel békésen
megfér (pl. a tótoknál).
Némely esetben az új stílust létrehozó hatást nem valamilyen népies műzene,
hanem egy magasabb kulturális fokon levő szomszédos parasztosztály zenéje váltja ki. Ebben az esetben is vagy az átvett mintától nem eltérő dallamokkal (pl. a
máramarosi oláhok régi zenéjében, amely az ukránok dumy-dallamaival egyezik),
vagy attól lényegesen eltérő új zenei stílussal (pl. a máramarosi oláhok újabb
zenéjében, mely kétségkívül a régi magyar parasztzene bizonyos típusainak hatása
alatt létesült) van dolgunk. Az is lehetséges hogy valamely parasztosztály egyszerre két szomszéd parasztzene befolyása alá kerül; ezt tapasztaljuk pl. a jelenlegi tót parasztzenében, amelyben kisebb nyugati (német-cseh) és nagyobb délkeleti (az újmagyar parasztzenestílusból eredő) hatás észlelhető.”
Bartók tízezernél is több dallamot gyűjtött össze.
Bartók értéket mentett, őrzött meg, konzervált.
Bartók a modernitás zeneszerzője.
Bartók idézett könyve tudományos mű.
A három szavas címben a magyar a népdal szó jelzője, minőségjelzője.
A bevezetés előtti bevezetőben ezt írja:
„A magyar népdalok közül azoknak a daloknak a dallamait, melyekről ez a
könyv szól és amelyeket parasztdaloknak nevezek, a nagyközönség alig ismeri.
Kérem ezért az olvasót, hogy elsősorban a kótapéldákat tanulmányozza alaposan
át, és csak azután fogjon bele a magyarázó szöveg olvasásába.
Akit nem érdekelnek statisztikai adatok, ritmus- és egyéb képletek felsorolása
és az ezek alapján történő hosszadalmas következtető eljárás, mely azonban az
egyes tételek bizonyítására elengedhetetlenül szükséges, annak azt ajánlom, hogy
csak a bevezetés, a három összefoglalás (XXXIV. 1. XLV. 1. XLVII1. 1.) és a záró
szó elolvasására szorítkozzék.
A kótapéldák összeállításánál csak zenei szempont volt irányadó; egyrészt szép,
másrészt az egyes típusokra leginkább jellemző dallamok kiválasztására törekedtem.
Budapest, 1921. október.
Bartók Béla.”
A Vincent-blog ilyen értelemben konzervatív blog. Benne a nyájas olvasók sokaságával.
@seol: Úgy tudom egyetlen nyelvi kritérium van; kell hogy legyen angol nyelvű összefoglalója a cikkeknek. A WoS-ben és a SCOPUSban is vannak magyar nyelvű lapok.
@factsmatter: @tonhalkonzerv reloaded: Szerintem ideje lenne a szerkesztőkről harmadik személyben beszélést abbahagyni. Mégis ki a frász az, aki
– a lap említésére kardot ránt, regisztrál és kommentel
– előránt a scribd-ről egy Tóth János levelet, amiről gőzöm sincs más honnan tudhatna még (és amit vagy elküldött a BCE-nek, vagy se)
– hosszasan sír és büszkélkedik, hogy milyen nehéz munka volt a szerkesztőségnek elérni a Scopius és WoS indexálást
– arról ír, hogy a Kome kapott-e vagy sem támogatást.
Szóval T. Szerk.
A kome csak azért került szóba, mert szazharminchet felvetette, hogy „ha valamit nem lehet angolul publikálni, akkor tessenek saját folyóiratot csinálni peer review-val”, amiről ezembe jutott ez a korábbi cikk, miszerint volt itt már szó aról, hogy alapítottak itt már peer reviewed lapot, ami hogy-hogy nem A kategóriásnak adódott és volt akinek az ott megjelent cikke(i) adták össze a szükséges publikációs listát, szóval nem feltétlenül ez a megoldás arra, ha valakinek gyenge a publikációs teljesítménye, hogy lapot csinál magának és barátainak ehhez. Talán eggyel jobb, ha sikerül bejutni a szakterület létező lapjaiba.
De már bánom is hogy szóltam, nem volt szándékomban újrakezdeni azt az iszapbírkózást, ami legutóbb a posztoló munkahelyi feljelentéséig vezetett.
@factsmatter:
Jé, ez fel se tűnt korábban, nem, semmi gond azzal, ha valamiben benne van az, hogy magyar, sőt, azzal sincs, hogy valami magyar, pl. a Corvinusos listán is van jó pár magyar és a KOME-nél nagyságrenddel minőségibb cím. (Ez fura tudva, hogy a KOME mennyire egyedülálló a környéken, de ez van.)
Apropó, akkor most mégis lenne gagyi Scopusos lap? Amikor előtte és utána azt bizonygattad, hogy pusztán abból, hogy egy lap Scopusos, következik, hogy minőségi, egyedülálló és a fenesetudjakövetnihogyanpróbáljátoképpfényeznimagatokat? Vagy csak a KOME esetében érvényes a „logika”? 😀
@seol: Egyébként nem, ebben a listában nem szerepel az A kategóriában http://www.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/egyetemi_doktori_tanacs/Doktori/Tarsadalmi_Kommunikacio_DI/TKDI_SZMSZ_01.pdf
@tonhalkonzerv reloaded:
Akkor itt lehet egy szempont arra vonatkozóan, hogy magyarul megjelenő (és a KOME-nél jóval színvonalasabb) lapok miért nincsenek ott, ahol „az igazán minőségi lapok élnek”.
@ATCG: PCP?
@seol: melyik lenne ez a minőségibb, s honnan tudod te aztatat? Úgy értem, miben méred? Én a KOME kapcsán említettem már legalább 4 objektív mércét, lássuk a tieidet.
@tonhalkonzerv reloaded:
Jé, lefokozták a „vezető folyóiratok” közé? Ez igen. Mondjuk még mindig 16 pont jár „rá”, más — sokkal értékesebb — lapokra meg 10-8-…, de legalább már nincs annyira szem előtt, mint korábban — és ez volt a lényeg, nem? 😀
Azt hiszem, ezzel együtt lett az egész olyan szépen és korhűen magyarosch. Kösz’ a tippért! 😀
@ámbátor: a levél a Magyar Kommunikációtudományi Társaság FB csoportjában forgott közkézen http://www.facebook.com/groups/523344484438596/permalink/972010619571978/
@ámbátor: igen, és pont az általad is referált cikk esetében derült ki az is, hogy az egyik szerk-nek a komes publikációk nélkül is bőven megvolt a publikációs kreditje, a másik már fokozattal rendelkezett a folyóirat indulásakor, a szerk biz további tagjainak pedig semmi köze nincs a Corvinus egyetemhez, vagyis az egész előfeltételezés fals volt. Szóval ezek után nem nagyon értem miért hoztad fel példának.
Alapvetően én pl szoktam szeretni a vincentes posztokat, de azt sajnálom, hogy ha árnyékra vetődik, akkor sem tud sem a szerző, sem a törzsközönség lejönni a légypapírról. Na jó, a sajnálom talán túlzás, mondjuk azt, hogy érdeklődéssel figyelem.
@seol: igazán attól magyaros, hogy képtelen vagy az irigységen és a rosszindulaton kívül bármilyen más árnyalatot felmutatni. Ettől tényleg, és úgy igazán melankólikusan magyaros az egész.
@factsmatter: Úgy találod?
Ez csak egy nyájas olvasó késő esti olvasata volt.
Röstellem a tájékozatlanságomat,
de nem tudom mit jelent a PCP betűhármas.
@factsmatter:
Eléggé árulkodó, milyen következetesen ugrálod át a neked ellentmondó dolgokat, de szórakoztató is, sz’al „ügyi meg minden, fel ne add!” 🙂
A „minőségi”-t mondjuk úgy döntöm el, hogy megnézem a grafikát, a tipográfiát, tördelést, elolvasom a címlistát, megnézem, milyen témákról írnak; azt mondanám, mind a nagyon durva általánosságok („A létezés szerepe az ontológiában” — csak hablaty), mind a túl konkrét réteghülyeségek — lásd „Jersey Shore” — árulkodó jelek tudnak lenni, ha nem is 100%-is biztonsággal, viszont ha valahol szinte csak ilyen van… Elsőre kb. ennyi. De várj, kitalálom, egy kiemelkedő újság perdef kiemelkedő újság, ugyi?
@seol: grafika, tipo, tördelés, OMG, nincs több kérdésem 😀 😀 😀
Köszönöm, hogy végre válaszoltál, ez most mindent helyretett bennem, főként azt tudom már pontosan, hogy hol kezeljelek.
@factsmatter:
Na, végre megjöttek a végső érvek is.
Éééértem, szóval ha megemlítem, hogy egy végtelenül középszerű (ám szakmailag technikailag rendben lévő) lapocska „véletlenül” jobb helyre nyomódik be, mint a szóbanforgó terület jóval régebbi és jobb lapjai (de még a jaj-de-őszinte kiigazításkérés után is csak eldugják picit lejjebb), az valójában az irigység jele. A fenébe, ha ezt előbb tudom. 😀
Nem lehet egyébként, hogy igazából csak azért próbálom lejáratni ezt az egyedülálló kis csodát, mert Soros?
@factsmatter:
Én értem, hogy a magyar nyelvvel gondjaid vannak (érthető is, hogy ott és úgy próbálsz boldogulni, ahol és ahogy), de kérj már meg valakit, olvassa fel és magyarázza el neked, amit írtam, jó? Az egészet.
(Egyébként nem nagyon fontos, de ha egy „médiatudományi” izé olyan, mintha a macska hozta volna be a 80-as években, akkor támadnak kétségeim.)
@seol: nem, a soros az minket pénzel. Te csak hülyeségeket beszélsz. Én mondtam 4 olyan szempontot, amit a szakmában néznek – és eddig azt hittem, te is szakmabeli vagy, de nagyon tévedtem a jelek szerint (ok, nem vagyok pszichológus).
De mondok egy ötödiket is, megnéztem a legfrissebb számot és nem tudtam nem észrevenni hogy egy bizonyos William Benoit is írt bele. Tudod, ő a politikai kommunikáció egy nemzetközileg vezető szerzője
scholar.google.hu/citations?user=yRB0JJkAAAAJ&hl=hu&oi=ao
Szóval az általad jobbnak tartott folyóiratok közül melyikbe ír ilyen szintű ember ever? Na, én ilyenekre gondolok, amikor érvről beszélek, nem tipográfiáról meg a képek számáról 😀 És, a jelek szerint a Scopus meg a WoS is ilyenekre gondol. Meg úgy tűnik, Benoir is ilyenekre gondol.
(és nem, egyáltalán nem számítok arra, hogy meggyőzlek, de az elfogulatlan olvasó már valószínűleg jókat röhög rajtad, és mi egyéb célunk is lehet itt egy blog alján, mint a szórakoztatás, igaz-e?
@seol: tényleg csak szórakozásból szeretnék mutatni két folyóiratot
firstmonday.org
http://www.themonist.com
ugye micsoda gagyi a köbön? :))
@tonhalkonzerv reloaded: hülye vagy ezek tök jók, a Monistba’ még kép is van! 😀
@tonhalkonzerv reloaded:
Egészen hasonlóan vagytok funkcionális analfabéták, fura. 🙂
@seol: kifogytál mi? Viszonylag korán 😀
@factsmatter:
Ne haragudj, el tudnád mondani, hogy a „benne van a scopusban, tehát jó, mert ami benne van a scopusban, az jó, kivéve azt, ami gagyi, annak ellenére, hogy minden jó, de ez gagyi” százféle körülírása közben milyen szempontokat említettél?
Á, a híres Benoit (tényleg az) megírta nektek a korszak- és paradigmaváltó, pillanat, pillanaaat, „Campaigning on the Internet: 2008 Presidential General Election Candidate Webpages” című cikkét (kifejezetten hasznos lehet megcsípni valaki híreset, akárhogy is). Szóval a minőség új ismérve: „híres a csávó”. Én meg azt hittem, hogy a cikk is számít. De nem. Kész. Vi-lág-él-vo-nal, nincs mese, gyerekek!