A PISA-teszt eredménye (breakingnews)
Eredeti szerző: jotunder
10:53 (Central European Time) A londoni Education Policy Institute-ban perceken belül nyilvánosságra hozzák a legújabb PISA-teszt eredményét. Ebben a pillanatban az OECD főtitkára Angel Gurría, a volt mexikói külügyminiszter beszél. 11:00-kor oldják fel az embargót az újságírók számára. Elvileg tizenegytől letölthetők az eredmények. Ezt fogom megpróbálni. Töltődik...
11:00 Magyarország kilenc pontot veszített 2012-hez képest tudományban, négyet matematikából és tizenkettőt olvasásban. (ez a” three year trend” adat pontszámban ez úgy néz ki, hogy:
2015 Magyarország 477 (tudomány), 470 (olvasás), 477 (matematika)
2012 Magyarország 494 (tudomány), 488 (olvasás), 477 (matematika)
2009 Magyarország 503 (tudomány), 494 (olvasás), 490 (matematika)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518826-6ae1424aa387e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518826&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518826-6ae1424aa387e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518826-6ae1424aa387e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Szindbad: Az olvasni nem tudás ősi magyar princípium – Árpád apánk se tudott olvasni – a korrupciót pedig már itt a Kárpát medencében fejlesztettük azzá az elmúlt ezer évben. Nem hagyhatjuk, hogy mindenféle szemüvegesek el akarják venni tőlünk!!
@fortin2: „Summázva: az Orbán-Parragh opktatáspolitika nagyon rossz, igazi károkozés az iskola, a diákok és a nemzet ellen, de ez a PISA teszteredmény speciel erről nem szól. Sokkal inkább arról, hogy az oktatáspolitikánk képtelen kiszabadulni a rövid távú anyázások alapján történő rövidlátásból, arról, hogy mire képesek a tanáraink, és arról, hogyan marad le az ország iskoláinak jelentős része, mert a politikát formáló középosztály fütyül mindenki másra. És ez a középosztály se nem gyucsányista, se nem orbánista (illetve mindkettő), hanem önző és önsorsrontó is.”
Kiváló komment….azzal a megjegyzéssel hogy nem csak a középosztály önsorsrontó, hanem a komplett nemzetünk ilyen.
hvg.hu/itthon/20161207_Neve_birkaiskola_PISA_TIMSS
@fortin2: Azért elmesélem, hogy ismerősöm pont 15 éves. A család tipikus agglomerációs antigyurcsány-antiorbán hívő-liberális villalakó középosztály, ahogy a nagykönyvben meg van írva.
A 15 éves most katonás suliba jár boldog jótanulóként sok ötössel a család nagy örömére. Azt mesélték, hogy hetedikben-nyolcadikban már szinte nem is volt tanítás, a gyerek bukdácsolt, már kétségbe voltak esve, hogy teljesen elkallódik, amikor ez a suli végre elkezdte érdekelni.
Hogy ebből mi a tanulság – abszolúte semmi -, de azért le tudnék belőle vezetni pár dolgot.
Például hogy a gyerekre jobban hatott a fideszes szilaj idők szava, mint a családi elvárások.
Hogy egy másik család esetében meg a zeneoktatás- templomjárás egyenesen Dubajban végződött.
De ebből sincs tanulság. Csak hogy ha a gyerekek ennyire átpolitizált környezetben élnek, mint az orbáni oktatáspolitika, és pont akkor, amikor keresni kezdik az útjukat,
akkor megtalálják azt,
és a szülők már mást nem is tehetnek, minthogy 10 évesen külföldre mennek velük, ha azt akarják, hogy ne bűnöző vagy rendőr legyen végül a csemete.
@jotekony koc:
Na és mi van, ha történetesen tényleg ez érdekli a gyereket? Vagy az irreleváns?
@Muad’Dib: Tényleg az érdekli. De ahogy az elmúlnyolcban közgazdász-jogász-informatikus-angolos volt az érdeklődés, úgy lett mára közalkalmazott-rendőr-katona.
Végülis egy kimondott célja volt Orbánéknak, hogy a jog-közgazdaság-balneológia helyett a katonaság felé tereljék a kisdedeket.
@jotekony koc:
Most komolyan egy kiragadott példa alapján állítjuk ezt? Jelenleg is brutális túljelentkezés van a gazdaságtudományi karokra, meg egy pár mérnöki karra is. Ellenben pl. a rendőrtiszti karra semmivel nem jelentkeztek többen mostanában, mint régebben. Bármilyen nehéz ezt elhinni még a liberális demokráciákban is előfordul, hogy valaki katona, vagy rendőr lesz. Ez most egy kicsit túl van gondolva. Jelenleg semmilyen felsőoktatási felvételi számokban nem mutatkozik meg, hogy militarizálódna a fiatalság itthon.
@Muad’Dib: Más kérdés, hogy egy rakás dolognak az esélyt se adja meg a mai magyar iskola (illetve legtöbb konkrét intézménye), hogy a kisded megszeresse – ezeken a helyeken azok a menő dolgok, amik iskolán kívül űzhetőek – tök mindegy hogy lovaglás, cukrászat, éleslövészet, ezotéria, rappelés vagy K-pop.
Találomra kiválasztva ezek közül bármit, ha holnaptól mindenkinek kötelező lenne hoffmannrózsi-féle elméleti, használhatatlan tudással és gyilkolós vagy magolást igénylő számonkéréssel, úgy megutálná a tanulóifjúság az adott dolgot, mint a huzat.
(G.Szabó Juditot idézve:
„-Jövő héten kötelező lesz nektek a hintázás!”- kiabáltam, nagyokat taszajtva a hátán. Osztályozzák a magasságot, a lábmunkát, meg hányszor lengsz oda-vissza. Persze dolgozatot is írtok majd belőle!
Éva lefékezett, és rám bámult.
– Nem olvasom el az utolsó mondatot- mondta, és vigyorogva hintázott tovább.”)
@jotekony koc: az is tipikusan középosztályi stratégia, hogy elmennek a gyerekek. „El lehet meni,, itt lehet minket hagyni” – mondta GyF élete egyetlen mélyen igaz és nemzeti érzékenységű mondatát, amit persze a fideszista kampány a mai napig jól kiforgat, amolyan gyurcsényista kötelesbeszéd módra) . És elmennek, itthagynak minket (lehet, hogy mire a gyerek akkora lesz, én is, de ettől még szégyenletes.)
@Muad’Dib: Angliában 40000 kadét van, akik normál (magán vagy állami) gimnáziumba járnak, de katonai jellegű kiképzést is kapnak.
@Muad’Dib: Dehogy akarom egy példa alapján. Csak a srác pont 15 éves, mint a PISA teszt korosztálya, és pont egy tipikus középosztálybeli közegből, úgyhogy eszembe is jutott, hogy mikor kicsik voltak, végigjárták az íjászat-hittan-zeneiskola-tékvando vonalat. Aztán erre fordult a világ. Egy másik ismerősöm konzervatóriumot végzett kitűnő muzsikus tehetség volt, később autókban utazott és mára pont temetési vállalkozó. Szóval nem kell az idők szavát lebecsülni a szülői osztályhelyzethez képest.
De ebből se vonjál le semmit, csak mélázok ezeken.
@Vakmacska: amúgy is „csak” bólogatni szoktam tudni téged olvasva, de most külön köszönet a G. Szabó-idézetért!
@Vakmacska:
Ez tény.
@sárospataki lány: onnan lehet teljesen biztosan felismerni, hogy valaki a szegregációs témában teljesen tájékozatlan/rosszindulatú, hogy a Gandhival érvel, amikor jogvédők (meg úgy általában az apartheidet ellenző emberek) a huszártelepihez hasonló iskolák ellen tiltakoznak. A Gandhi ugyanis egy gimnázium, ahova nem körzetes alapon, hanem egyéni döntés következtében kerülnek gyerekek (miután az általános iskolát elvégezték). A huszártelepi viszont egy általános iskola, amit azért tartanak fenn, hogy a telepi gyerekek odajárjanak és ne keveredjenek a fehér gyerekekkel a két kilométerrel arrébb lévő iskolákban.
Tehát az egyik egy válaszható nemzetiségi középiskola, a másik egy kikényszerített általános iskola. Az egyik nem szegregál, a másik igen. Méghozzá abban a korban szegregál (6-14 év), amikor az induló hátrányok leküzdésére utoljára van esély. Azonban a szükségszerűen (és minden mérés által bizonyíthatóan) rossz oktatási színvonalat nyújtó elkülönített iskolákban ezek a hátrányok nőnek. Kábé ezért nem foglalkoznak az önmagukat liberálisnak gondoló felkent papok a Gandhival, amikor az a kérdés, hogy a magyar állam aktív közreműködésével miért ítélnek nyomorra sok ezer gyereket.
@Tamás Gomperz: amit írsz, az egészen egyszerűen nem igaz, a huszártelepi egy egyházi (görögkatolikus) iskola, nincs kikényszerítve, önkéntes alapon lehet beiratkozni. magyarországon nincs kötelező iskolaválasztás, tehát eleve lehetetlen arra kényszeríteni a telepi cigánygyerkeket, hogy valahova járjanak.
a másik hazugság, hogy azzal, és csak azzal lehet leküzdeni a hátrányokat, ha integrálunk, onnan lehet felismerni a balos ideológusokat, hogy ezt a fasszágot sütik el folyamatosan. az integrált oktatás segít a speciális nevelési igényű (=jellemzően fogyatékos) gyerekeket elfogadtatni. a mélyszegény cigánygyerekek nem speciális nevelési igényű gyerekek, hanem egy ép gyerek, aki egészen egyszerűen le van maradva. erre egészen egyszerűen nincs terv, mert abban a pillanatban, ha valaki felzárkóztatásról kezd el beszélni, jön a szegregációs vád.
@incze: vizsgáztam nála pedagógiából.
@fortin2: Emlékszel még, hogy Gyurcsány kinek mondta azt, hogy el lehet menni? Hát kérlekszépen Csányinak (a munkaadók szövetségén keresztü), amikor azzal fenyegetőzött a bankokat is érintő adóváltozás miatt kiviszi az országból az OTP-t. Emlékezzünk erre is.
@sárospataki lány: teljesen igaza van Gomperz Tamasnak. a Gandhi egy nemzetisegi gimnazium, nem sokban kulonbozik a szekelyudvarhelyi Tamasi Aron Gimnaziumtol. senki sem allitja azt, hogy a Tamasi Aron Gimnazium szegregal. osszesen ket roman nemzetisegu tanaruk van (a honlapjuk alapjan), akik roman nyelvet es irodalmat tanitanak. nincs kulonbseg a romaniai magyar gyerek roman allampolgari joga es a magyarorszagi cigany gyerek magyar allampolgari joga kozott. ahogy a nemzetisegi lethez valo jogaik kozott is keves a kulonbseg. a romaniai magyarsag tombben el, tobbseget is alkot kisebb teruleteken, a romaniai magyar nyelvi-kulturalis beagyazottsag lenyegesen erosebb, mint a magyarorszagi cigany nyelvi-kulturalis beagyazottsag, ezert van rengeteg magyar gimnazium Romaniaban, es egy (?) nemzetisegi jellegu cigany gimnazium Magyarorszagon.
a huszartelepi iskola leginkabb azert van, hogy a feherboru gyerekek ne keveredjenek a barnaboru gyerekekkel. ugyanakkor az iskola fenntartojanak nem valoszinu, hogy barmifele rasszista intencioja lenne. az is elkepzelheto, hogy a feherboru gyerekeket leginkabb a borzasztoan szegeny barnaboru gyerekektol akarjak elkuloniteni, a kevesbe szegeny, de azert barnaboru gyerekektol talan nem annyira. ez egy szomoru dolog, , nem kell ugy tenni, mintha OK lenne, es nem lehet ugy tenni, mintha egy tollvonassal meg lehetne szuntetni a szegregacios problemat.
@sárospataki lány: azzal egyetértek, hogy az integrációs oktatás gyakorlatát is sikerült elcseszni. De a szegregáció nem egyenlő a felzárkóztatással. Ha a felzárkóztatásra valóban lenne igény és eltökéltség, akkor úgy kellene kezdeni, hogy a mélyszegény területek iskoláiban brutális pótlékokkal kellene megkínálni a tanárokat. Olyan pótlékokkal, hogy farkukat felcsapva rohanjanak oda a legjobbak és a legjobban, egyben speciálisan képzettek felzárkóztatni a leghatékonyabb – akár kísérleti, alternatív – pedagógiai programokkal. A szegregáció nem önmagában rossz, hanem attól, hogy nincs benne perspektíva, se gyereknek, se tanárnak, a lefelé nivellálás miatt a felzárkóztatás egyszerűen hazugság, ezt senki se gondolhatja komolyan.
Mindazonáltal (anélkül, hogy közoktatási sajátélményeim érvényét ki akarnám terjeszteni) a tanárok képzettségi szintje dermesztő. Én elhiszem, hogy vannak nagyon okosak is, de a saját gyerekeim tanárai között volt/van lúgosító, ufóhívő, biosztanár, aki szerint a migráncsok genetikailag nem alkalmasak a munkavégzésre, általánosnak mondható az egyébként értelmesebbek között is a digitális analfabétizmus (van, aki nem tudja a laptopot összekapcsolni az interaktív táblával, másnak az elemi szövegszerkesztés sem megy), a magyartanárok egy része semmit se olvas, amit 1945 után írtak, más része azt se, amit az előtt. A gyerekek nem írnak, csak teszteket, illetve néha esszé címén visszaöklendezik az órán a tanár által tollba mondott, gyakran tévedésektől hemzsegő zanzát. Egyáltalán nem meglepő, hogy aztán felnőttként képtelenek normális szövegeket előállítani (l. pl. a 444.hu Világos?-díjait, most nem keresem meg).
Egyébként érdekes lenne egy olyan összehasonlítás is (nem tud valaki ilyenről?) amelynek során a tanárok szövegértési, matematikai és természettudományos felkészültségét vetik össze.
@Tamás Gomperz: Nagyon tanulságos, hogy a szociológus kutatók, akik a szegregációt-integrációt vizsgálják mennyire terheltek ideológiailag. 2010 ben volt egy tudományos vita, ami aztán csúnya személyeskedésbe torkollott, miután egy újságíró is állást foglalt a tudományos kérdésekben az integráció pártján (Mancs vagy HVG már nem emlékszem) alább a szakmai(bb) vita 3 cikkéhez találhatók linkek. Érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen szinvonalú kutatásokon alapul egyik vagy másik tábor meggyőződése arról, hogy mi is az üdvözítő stratégia.
epa.oszk.hu/00600/00691/00075/pdf/mtud_2010_03_360-369.pdf
epa.oszk.hu/00600/00691/00079/pdf/mtud_2010_07_858-864.pdf
epa.oszk.hu/00600/00691/00081/pdf/mtud_2010_09_1100-1104.pdf
Nem a szegregációval vagy nem szegregációval van baj, hanem az oktatás eredménnyével. Félre kell tenni az ideológiai (egyenlítősdi) ideológiákat. A gyerek szempontjai kell hogy domináljanak. Hogyan tudja minél felkészültebben elhagyni az általános iskolát? Ez alapján kell dönteni. A gyerekek egy részénél a szegregáció biztos segíteni fog, a másik részének meg más a megoldás.
Én olyan iskolában jártam, ahol a magyar gyerekek aránya 20, a szerb gyerekek aránya 50, a cigány gyerekek aránya pedig 30% volt. Full munkásnegyed, lerobbant iskola, az osztályomban egy szülőnek volt felsőfokú végzettsége, egynek érettségije a többinek meg vagy inasiskolája vagy inkább 8 elemije. Sosem éreztem ezt hátránynak……valószínűleg azért mert a pedagógusok foglalkoztak velünk. Éreztem bennük a vágyat, hogy meg akarnak tanítani bennünket valamire…..sokszor az akaratunkkal szembe….. és sosem adták fel. Meg is lett az eredménye. 5 diplomás, 12 érettségi és 2 az eleminél megrekedt osztálytársam.
@sárospataki lány: Egy kicsit túltoltad ezt a balliberálisozást. pl :
kotoszo.blog.hu/2015/10/20/a_kor_bezarul_avagy_miert_nem_mukodik_a_szegregalt_oktatas
Jelenlegi a fidesz azért vezet pártpreferenciában, mert lényegében meg tudta vásárolni a középosztály egy jelenetős részét. Az iskolai oktatásunk rákfenéjét frontin2 jól összeszedte, ergó amit most csinál a fidesz abban biztos lehetsz, hogy nem lesz semmi előrelépés. Reformjuk kb olyan, mint a szoci nyugdíjreform, ami jó lehetett volna benne azt is elcseszik és így még kevesebb esély lesz valami értelmeset csinálni a jövőben. Persze most is mondhatod a szokásos,” majd meglátjuk” dolgot, de azért amikor az alapfundamentumok csúsznak félre, akkor elég furcsa ez a várakozás.
@jotunder: a huszártelepi iskola az azért van, mert megszűnt egy önkormányzati fentartású általános iskola egy nyíregyházi cigánytelepen, és a görögkatolikusok átvették. pontosan ennyi történt, sem több, sem kevesebb. egy cigánytelepen cigányok vannak, és még szeretnek is oda járni, de nem deklaráltan cigányok számára van. hogy az erdélyi analógiáknál maradjunk, ott az örkői cigánytelepi iskola (sepsiszentgyörgy), ahol igen sikeres felzárkózató munka folyik.
továbbá ha a huszártelepi iskola fenntartójának (szerinted) nem intenciója a rasszizmus, akkor milyen intenciók alapján „van azért”, hogy ne keveredjenek a cigányok a nem cigányokkal? ki áll a háttérben? és hogy visszakössek a gandhihoz, ha mindkettő önkéntes, akkor miért szegregál a huszártelepi? itt, ha valaki szegregál, a közelben levő másik iskola, amelyik nem fogad be cigányokat.
az elkülönítés abban az esetben bűn (=szegregálás), ha a többségi társadalom azt a kisebbségi, védtelen közösségekre rákényszeríti, jellemzően a hátrányos helyzetük fenntartása érdekében. ennél enyhébb, nevezzük hibának, amikor a kialakult spontán elkülönülés és az ezzel járó lecsúszász ellen a többségi társadalom nem tesz semmit. az viszont hogy egy csoport el van különülve, az nem azt jelenti, hogy szegregálják őket, ahhoz más kritériumoknak is teljesülniük kell. ugyanis maga az integrált oktatás is él a differenciálás eszközével, tehát egy ideális integrált-differenciált oktatási intézményben is lehet olyan pillanatfelvételt készíteni, amikor a cigánygyerekek zeneórán vannak, a középosztálybeliek meg emelt szintű mateken, ha érthető a példa. mint ahogy az sem rasszizmus, hogy a mélyszegény/cigány hatéveseknek intenzív felkészítésen kellene átesniük, hogy elkezdhessék az integrált oktatást, hanem józan, paraszti ész.
@Érvsebész: a szegregáció az szegregáció, és ezért irtani kell. amit szerintem meg kellene haladni, az az, hogy a célzott felzárkóztatás = szegregáció és a felzárkóztatás szorgalmazása = rasszizmus, ez az a fertelmes gondolati bacilus, amely az ezzel foglalkozó ideologistákat fertőzi. ha ez nem lenne, és össze lehetne dolgoznia felzárkóztatást az integrált oktatással, semmi bajom nem lenne az egésszel, általában a hibrid koncepciók a legéletképesebbek.
a többire meg csak annyit tudok mondani, hogy nagyjából ezekkel szembesülök valamilyen szinten az elitsuliban, ahova a fiam jár, viszont én úgy nőttem fel, hogy a román oktatási rendszer az olyan, amilyen, főleg egy magyar gyerek számára, ezért a lyukakat otthon, a hittanórán, madarásztáborban, hegymászóklubban meg hasonló helyeken kell betömködni, sőt, ezek talán fontosabbak. tudom, ez a fehér középosztálybeli ember gőgje, de vállalom 🙂
@jotunder: Azért lennének itt ökölszabályok, amiket egyszerűen nem lehetne kikerülni, de már ezeket sem lehet/merik meglépni. A legfontosabb a tanárképzés újragondolása és a szakismeret mellett (amit lehetne kevesebb is a mostaninál) rá kell pakolni olyan pedagögiai/módszertani/pszichológiai szaktudást, amivel most nem vagy elenyészően keveset foglalkoznak (jó tanárok nélkül nincs jó iskola). A kisiskolások tanárait és a hátrányos helyzetűeket oktatók fizetését meg kell emelni. A korai szelekciós mechanizmusokat állami szinten le kell gyalulni, aki ilyet akar az vásárolja meg a piacról. Új gimnáziumi értékelési rendszer kell, ami a hozzáadott értéket is figyelembe veszi és finomítja a mostani rangsorolást (az első 10-ben 8 gimnázium lényegében kibérelt hellyel rendelkezik). A középiskolákig minden szinten kevesebb anyagot kellene oktatni a fogalmi keretek megértetésével, viszonylag stabil használatával rugalmas haladással az anyagban többfajta tankönyvvel. A gimnázium nem szakiskola, a túlburjánzó tagozatos osztályokat teljesen visszavágni (evvel versengenek pl az elitbe kivánkozók), hiszen a gimnázium célja épp az, hogy nem szakiskola, a legtöbb diák 14 évesen még nem tudja mivel akar komolyabban foglalkozni, erre elegendő az utolsó két év fakultációja. stbstb.
@Abulafia: ez elég komoly sorozat …
„A szövegértésnél fontosabb lehet a továbbtanulási esély. A bázisiskolákban roma és nem roma tanulók esetében egyaránt meredeken zuhan a továbbtanulási mutató a romák arányának függvényében (9.2 ábra). Ha egy gyerek egyedüli romaként tanul az osztályban, akkor 70% eséllyel tanul tovább, ez lecsökken
55%-ra, ha a romák száma négy, és kb. 38%-ra ott, ahol a roma tanulók száma nyolc. Az ábra alapján az összefüggés 30%-ig közel lineáris.
Hasonló módon, lineárisan csökken a nem roma tanulók továbbtanulási esélye is. A kontrolliskolákban más a helyzet: a romák és nem romák továbbtanulási esélye alacsonyabb, de nem változik drámaian a romák arányának függvényében.”
ahogy jeff bezos (amazon tulaj) mondta, a kommunnikációs problémák megoldására nem a több kommunikáció a megoldás, hanem a kevesebb. a cigánygyerekek integrálásban fellelhető problémák megoldása a még intenzívebb integrálás, hanem valami más, ezt nem tudja elfogadni a másik fél.
@sárospataki lány: Nem az iskola, hanem az Onkormanyzat volt az elsofoku alperes. Az iskola masodfoku alperes volt, amelyik szerzodest kotott az elsofoku alperessel. Elso- es masodfokon is megallapitottak a szegregaciot, a Kuria viszont az alperesek javara dontott. Azt gondolom, hogy a szegregacios szandek a helyiek reszerol eleg vilagos volt, de esetleg meg nem utkozik torvenybe. Egy kozeposztalybeli szulo igenye, hogy a gyereke nyugodt korulmenyek kozott tanuljon meltanyolhato, de az osszes kozeposztalybeli szulo egyuttes (tehat individualisan meltanyolhato) dontese olyan meltanytalansagot szul, aminek szomoru kovetkezmenyei lesznek. Ezzel szinte semmit sem lehet kezdeni.
@sárospataki lány: Nem mostanában, de láttam már mélyszegény cigánygyerekeket az első osztályban. Előszöris nagyon picik voltak. A ceruzát alig tudták fogni a kis gyönge kezükkel. Hatan voltak testvérek, de vezetékes víz és áram nem volt a házukban. Mindig büdösek voltak – nyilván. Mindig éhesek is – nyilván. De jól tudtak beszélni, segítőkészek és lelkesek voltak minden helyzetben. Egyikük arra panaszkodott, hogy nem érti, miért nem tudja úgy megtanulni a betűket és számokat, mint a többiek. Az ebédnél mindig addig ettek, amíg tudtak. Mindenki megértette, hogy háromszor repetáznak.
A mosdatásuk is fölmerült a tantestületben, de elvetették, mert nem volt rá jelentkező és a gyerekek is féltek a víztől.
Hogy aztán mi lett belőlük, nem tudom, de akkor még a pofátlanul gazdag gyerekekkel egy osztályban kezdtek tanulni, és bár gyenge tanulók voltak, füzeteik büdösek, de határozottan igyekeztek. Figyeltek és tepertek minden pirospontért.
Ez városszéli iskola volt.
De láttam százfős falu iskoláját is, ahol a legfőbb mérce az ünnepélyekre felkészülés volt. Versek-dalok-jelmezek-szerepek. A szülők előtti megmérettetés.
Engem nem győzött meg, hogy ez így vezet valahova, de a falusiak nagyon elégedettek voltak.
Szerintem a magyar oktatás bajainak gyökere alapvetöen demonstrálható ezzel itt ni:
data.oecd.org/chart/4GKX
data.oecd.org/chart/4GKY
data.oecd.org/chart/4GL0
data.oecd.org/chart/4GL2
Forrás:
data.oecd.org/eduresource/teachers-salaries.htm
és ezek nem túl friss adatok, nem hiszem, hogy azóta ez számottevöen javult volna.
@Abulafia: epa.oszk.hu/00000/00017/00164/pdf/1_kertesi-kezdi.pdf
@jotunder: hol valósult meg az elkülönítésre kényszerítés és a rossz társadalmi helyzet fenntartása, mint szegregációs kritérium? különösen a második nem volt igaz, de az első sem. ez a jogvédők túlmozgása volt, ami annyiból érthető csak, hogy a 2007-ben bezárt önkormányzati iskola, a mostani elődje viszont valszeg elbukna (elbukott) egy szegregációs teszten.
@jotekony koc:
Nem hagytál ki semmit, ami lényeges.
Lehet elemezgetni, meg méregetni, a lényeg az, hogy mindezt előre sokan megmondták. Nem tegnap, nem tegnapelőtt, hanem évekkel ezelőtt. Akkor, amikor még az volt a mantra, hogy várjuk i a végét, mit akar a kormány, elsülhet ez talán jól is. Hát elsült.
Leszarta mindenki, most is leszarja mindenki.
Akik pedig már kihullottak a rendszerből – és nyugodtan tegyük hozzá, hogy e szempontból „hálaistennek”, mert az eredmények még ennél is rosszabbak lennének – azok minden különösebb hacacáré nélkül töltik el az egész életüket közmunkásként, hajléktalanként, lecsúszottként, stb. Az a néhány, aki képes (lesz) kiemelkedni közülük, majd kap egy újságcikket évek múlva, hogy „lám-lám, akad azért olyan, akinek sikerül” …
@netukki:
„Aki a rossz PISA-eredmények miatt Balog Zoltán lemondását követeli, az tévúton jár.
Balog Zoltánnak a legmagasabb állami kitüntetés jár ettől a kormányzattól, hiszen, mint tudjuk, a legtöbb, amit iskola adhat, hogy jó kereszténnyé és jó magyarrá neveli a gyerekeket. Akik viszont a PISA-felmérést összeállították, pont azt jutalmazzák, ha valaki minél kevésbé jó keresztény és minél rosszabb magyar.(A „kompetencia” szó pedig a „szélhámosság” zsidó megfelelője.)
Kálmán László, facebook
@Érvsebész:
Igen, igazad van.
Valamint: nem kéne összekeverni a „közösségért végzett munkát” azzal, hogy a történelmi egyházak így akarnak ingyen munkaerőhöz jutni.
Nálunk a szeptemberi „börzén” gyakorlatilag CSAK egyházi melóra lehetett iskoláknak jelentkezni.
(És inkább nem kommentálom, hogy mi erről a véleményem…)
@TG69: Igen. Elég valószinű, hogyha egy pedagógus nehéz tanulókkal találkozik, akkor az igényeit könnyebb leszállítani, mint a nehéz tanulókat felzárkóztatni.
Különösen, ha a felzárkóztatás nincs is megfizetve, az ötösöknek viszont mindenki örül.
@sárospataki lány: „a huszártelepi egy egyházi (görögkatolikus) iskola, nincs kikényszerítve, önkéntes alapon lehet beiratkozni.”
Ez annyira cinikus, hogy ilyesmit Kósa Lajos is csak minden második nap hajlandó bevállalni. Az általad nem túl hízelgően jellemzett emberi jogi szervezetek folyamatosan próbálnak telepi gyerekeket átíratni a városi iskolákba, ahonnan elküldik őket azzal, hogy ott a telepi. A jogvédőket szokták lerózsadombizni, de én már régóta azt gondolom, hogy azoknak kéne lefáradni a terepre, akik azt mondják, hogy nincs is szegregáció, de ha van is, az önkéntes.
Lószart, mama.
„a huszártelepi iskola az azért van, mert megszűnt egy önkormányzati fentartású általános iskola egy nyíregyházi cigánytelepen”
Nem. Az iskola nem egyszerűen megszűnt, hanem a korábbi önkormányzati vezetés megszüntette, mert beperelték amiatt, hogy az általa fenntartott intézmény szegregált helyzetet hoz létre, ami elkerülhető lenne. Értsd: könnyen megszervezhető, hogy az ottani gyerekek eljussanak a normális, remekül felszerelt iskolákba, hiszen kevesebbet kell utaztatni őket, mint egyébként a fehér gyerekeket utaztatják csak hogy ne kelljen cigányokkal közös iskolába járniuk.
Aztán – ellentétben Hódmezővásárhellyel – az integrációt az önkormányzat rosszul szervezte meg, nem készítette fel a befogadó iskolákat, az iskolabuszt megszüntették stb, erre jött az egyház, hogy akkor ők újranyitják az iskolát, még ha ennek az is lesz a következménye, hogy a roma gyerekek és a fehér gyerekek elkülönítve fognak tanulni, ami még akkor is katasztrofális következményekkel járna a későbbi társadalmi integrációt tekintve, ha a telepi iskolában a legjobb pedagógiai módszerekkel a legjobb tanárok tanítanának a legjobb infrastrukturális körülmények között. De nem így történik.
@jotunder:
Nyilván azért, mert az egyik oldalon van a szegregáció (ami nyilván káros), a másikon meg az, hogy bizony két hasonló háttérrel rendelkező középosztálybeli gyerek nem indul egyenlő esélyekkel a lakóhelye függvényében. Mert lehet meseszép ábrándokat kergetni, de ahol a mélyszegénységben élők gyerekeit lendületből „integrálják” a többiekkel ott nem fognak úgy haladni, mint mondjuk a várkerület iskoláiban, ahol a mélyszegénységről csak akkor hallanak, mikor elítélik a szegregációt a nyilatkozataikban. És igen, szülőként elég dühítő, hogy a gyerekedtől azért veszik el az esélyt, mert integrálni kell mindenféle felkészülés, vagy hatástanulmány nélkül.
@Muad’Dib: De ez csak akkor igaz, ha a képzést versenynek fogjuk fel, ahol az érték a minél több megszerzett ismeret adott időn belül, Holott ennél sokkal fontosabb társadalm és egyéni érdek az, hogy a gyereknek problémamegoldó képessége alakuljon ki, tudjon közösségben dolgozni, képes legyen elfogadni más körülmények között élőket és az ismeretei stabil alapokon nyugodjon. A többség dühe meg még érthetőbb, aminél azt látják, hogy gyermekeiknek még az esélyt sem adjuk meg ajó iskolai körülmények/tanárok/tananyag stb-ben, tehát eleve kudarcra itéljük őket, mert rossz helyre születtek. Azt persze senki nem mondta, hogy ez egy könnyű menet, de hogy ne tudnánk egy pár nagyonis komoly lépést megtenni az nem igaz.
@Muad’Dib:
Sokminden miatt nem indul egyenlő eséllyel két hasonló hátterű középosztálybeli gyerek. Például a várkerület gyerekeit ugyan felveszik az egyetemre a jó pontszámaik miatt, de nem mehetnek a szakkollégiumokba a lakóhelyük miatt. Ezért aztán nem lesznek kollégiumi szobatársaik, és így aztán fuccs a karriernek Magyarországon.
Aki 2000-ben született, az pontosan az alsó tagozatot végezte el „liberális” környezetben.
A felsőt már a fidesz-érában kezdte: központosítás, KLIK, igazgatók cseréje, idomítás, tankönyvek eltüntetése a piacról, tanárok egzecíroztatása, tanári terhek megnövelése, mindennapos testnevelés-őrület, stb.
Mindeközben a tanárikat ezerfelé sikerült szakítani: vannak a portfóliózó uborkafások, vannak a közömbös mindenlevanszarva-stílusú túlélni vágyók és vannak páran, akik megpróbálnak ellenállni és a zárt teremajtón belül a kor kihívásainak megfelelni. Titokban, gyakorlatilag nulla infrastruktúrával és nagyon kevés fizetéssel.
Aki erre képes azt mondani, hogy NINCS hatással a jelenleg éppen 15 éves gyerekre, az hazudik.
@sárospataki lány: „a magas hozzáadott értéket soha nem a bevonzott tőke generálja, ez a gondolkodás abszolút hibás, ebbe bukott bele magyarország és kelet-európa a kilencvenes években. a globális, mobil tőke mindig a – viszonylag – alacsony hozzáadott lokális értékben és a lokális gazdaságban való minimális beágyazódásban érdekelt”
Felhívnám a figyelmed a „mindig” és a „soha” szavak megfelelő használatára. Magyarul: ezek az általánosító, fekete-fehér kijelentéseid úgy hülyeségek, ahogy.
@sárospataki lány: Őrkő. „igen sikeres felzárkózató munka folyik”
Fontos felzárkóztatási kísérlet, némi eredménnyel, de az „igen sikeres”-séget a benne dolgozók SEM állítják. Helyi politikusok, ritkán, ott is mondanak ilyesmiket, mint te, jelennek meg igaz, és megható újságcikkek. Csak épp a gyerekek nem/alig jelennek meg, nemhogy a felsőoktatásban, de a középfokú oktatásban sem. Az „igen sikeres”-séget az jelentené, ha tovább tanulnának.
@jotekony koc:
Na de a koleszban sem lehet mindenkinek fityeszesminiszter szobatársa.
Na ez az igazi diszkrimináció. Mindenkinek Viktort szobatársnak! 🙂
@Muad’Dib: És az információ-deficit. Egy rendes középosztálybeli szülő nem is tudja feltétlenül, hogy melyik iskola kollégiumába kéne benyomni a gyereket, ahol valami Orbán lányka vagy minisztercsemete lehetne az ivócimborája.
@Dr. No: Ezt a fajta jelenséget úgy is lehet általánosítani, hogy már az iskolában is fellelhető a ravaszságra nevelés a világos gondolkodás helyett. Amikor furmányos matek példákat adnak a dolgozatban, a számonkérés nem kiszámítható (az osztrák iskolákban például az), amikor a tanár azt akarja bizonyítani, hogy a gyerekek nagy része hülye, alkalmatlan, az sosem a világos és áttekinthető logikai gondolatmenetek alkalmazására nevel. A túl sok szakkifejezés teljesen fölösleges használata egyes tárgyakban szintén ez irányba mutat. Tudományoskodás, a józan ész használata helyett….Szakszavakat kell tudni használni, ezt könnyű pontozni és értékelni. Bujkálás az egész a felelősség elől… Persze lehet, hogy az iskola csak egy kis darabot tesz hozzá a nagy kirakós játékhoz.
@Muad’Dib: Ez persze csak azért van így, mert MAgyaroszágon az integráció azt jelenti, hogy az osztályba összelapátolnak aki csak arrajár, a pedagógus meg oldja meg. és persze a peadgógus nem tudja megoldani, mert az osztálylétszáma ugyanakkora, a tanterve ugyanaz, az barom Klikes adminisztrációja ugyanaz, a fizetése ugyanaz és a töke épp úgy tele van, vagy jobban, mintha nem integrált oktatást végezne. Ha az integrációval csökkentett osztálylétszám, pedagógiai szakaszisztens, iskolapszichiáteri, gyógypedagógusi, felzárkóztató pedagógusi segítség járna, magasabb fizetés, kisebb óraszám, akkor lehet, hogy sikeres lenne az integráció és más lenne a PISA teszt vége. és lehet, hogy eggyel kevesebb stadionra jutna évente. Viszont 10 meg 20 év múlve nem lenne annyi képzetlen és képezhetetlen munkanélküli.
@ámbátor: +1
@esernyősEvezős: +1
@sárospataki lány: hát értem, húsz éve vizsgantottál nála egy tárgyból ,amely nyilván szívügyed is volt, így lelkesen jártál órára, szemináriumra, utánakutattál, kurvára kikupáltad magad, és azóta is rajta vagy a témán, úgy hogy simán stimmelhet, amit róla írtál. én is láttam a minap karjakint egy fényképen, úgyhogy kurvára tudom, hol baszta el a vébédöntőt.