A PISA-teszt eredménye (breakingnews)
Eredeti szerző: jotunder
10:53 (Central European Time) A londoni Education Policy Institute-ban perceken belül nyilvánosságra hozzák a legújabb PISA-teszt eredményét. Ebben a pillanatban az OECD főtitkára Angel Gurría, a volt mexikói külügyminiszter beszél. 11:00-kor oldják fel az embargót az újságírók számára. Elvileg tizenegytől letölthetők az eredmények. Ezt fogom megpróbálni. Töltődik...
11:00 Magyarország kilenc pontot veszített 2012-hez képest tudományban, négyet matematikából és tizenkettőt olvasásban. (ez a” three year trend” adat pontszámban ez úgy néz ki, hogy:
2015 Magyarország 477 (tudomány), 470 (olvasás), 477 (matematika)
2012 Magyarország 494 (tudomány), 488 (olvasás), 477 (matematika)
2009 Magyarország 503 (tudomány), 494 (olvasás), 490 (matematika)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518826-6ae119bc55883' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518826&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518826-6ae119bc55883&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518826-6ae119bc55883' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@TG69: Hogy addig se hemzsegjetek. Kicsit leszedáltak.
@kuksi:
Ez a magyar kompetenciamérés feladatsora, nem a PISA felmérésé.
@sárospataki lány:
Ezzel az erővel már igazán hozhattál volna arra is példát, amit eredetileg állítottál. 😀
(Jó, nem lehet, de árulkodó, hogy egyből csúsztatni és mellébeszélni próbálsz.)
@Érvsebész:
A pedagógusok többsége nő. Elképzeltem, amint „farkukat felcsapva rohannak”.
@chilis csokoládé:
Igen, valóban. És?
Példaként linkeltem, mert jellegében hasonló. Tehát az a borzongás veszít a tartalmából, hogy soha, de még véletlenül sem találkozhatnának 15 éves diákok hasonló feladattal, csak a PISA során.
@Muad’Dib: Azt, hogy a heterogén iskolában nem fejlődnek kielégítő módon a jó tanulók.
@jotekony koc: Baromi fontos, hogy a fogékony korban lévő alsós találkozzon a mesével és a meseolvasással, pont az élénk esze miatt. Valójában épphogy ez az az időszak, amikor az olvasóvá nevelés alapjait le lehet rakni közösen végigolvasott/értelmezett gyerekirodalommal. Ha egy gyerek ezt nem kapja meg, akkor aztán hiába vágják kupán a Légy jó mindhaláliggal meg a Kőszívűvel felsőben.
@Tehéntőgy: Szerintem őrültség 8-9 éves korig tanulás nélkül, és mesehallgatással tölteni az iskolaéveket, mint a busmanok,
mert az alsótagozat a kíváncsiság és felfedezés időszaka, amikor a legaktívabb jelenlét mellett lehetne rányitni a srácokat a világra, és a korra, amiben élnek.
Hogy később ne féljenek tőle, hanem élvezzék.
De E.Szabó többi javaslata is ilyen, szóval inkább valami esszéről van szó, mint szakértésről.
@Tehéntőgy: Amit írsz, az irodalmat olvasóvá nevelés, szerintem nem lehet cél.
Az irodalom egy szórakozás.
A cél, hogy olyan emberek legyenek, akik jól érzik magukat a XXI. században, mint kacsa a vízben.
Az olvasás csak egy készség, amit ehhez nyilván meg kell szerezni. Mint az autóvezetéshez a vezetési gyakorlat mindenfelé furikázással. Mindenféle érdekes írás elolvasásával. A gyerekkönyvek az útleírásoktók, bolygóktól a macskákig és motorszerelésig bármiről szolgálnak fogyasztható olvasnivalóval.
A művészetek eredetileg nem szenvedésnek lettek kitalálva, hanem élvezetnek.
Ha 5 éves koráig kapott mesét, akkor 6 évesen már érdekesebb dolgok felé veszi az irányt és rákeres az ismeretlenre meg az ismerősre is,
és az emberi lét vágyai és küzdelmei a hormontúltengés idején kezdik foglalkoztatni legközelebb. Ha egyáltalán foglalkoztatják valaha. Mert ahhoz azért elég pihent agy kell, hogy valaki a hazán meg a vérvonalon merengjen évszámra.
@jotekony koc: Amirol beszel annak az a lenyege, hogy vegyuk figyelembe a fejlodeslelektant, de te ezt most teljesen kisarkitod. En azt latom, hogy a real targyaknal a hasznalhato megertesig elenyeszoen kevesek jutnak el es ennek egyik, ha nem legfontosabb oka az, hogy olyan fogalmakkal es osszefuggesekkel operalnak, amire az atlag nem ert meg. Az is elkepeszto baromsag, es sehol masutt nem csinaljak, hogy szaraz irodalomtortenetet tanitanak es nem az olvasas szeretetere, ertelmezesere nevelnek. Nem tudom milyen vilagban elsz, de egy kicsit kizokkenhetnel belole :-). Japanban elhanyagolhato a tortenelem oktatas, nalunk olyan enciklopedikus tudast kovetelnek, mintha mindenki tortenesz akarna lenni. Ma lrnyegeben vegig frontslosam oktatnak, mikozben atfedik vele a 7-tol 18-igvtarto elet szakaszt, 45perc egyenorakkal, ki az aki valoban elhiszi, hogy ez minden eletszakaszban optimalis?
Stbstb.
@chilis csokoládé: 🙂
[Kétségkívül nem járok a szomszédba képzavarokért, ámde:]
1) Ha a pedagógusilletmény a leszakadt vidékeken úgy megemelkedik, ahogy az kívánatos, akkor a pedagógusok többsége férfi lesz
2) Akik nem kevésbé lesznek bizarr látvány, amit farkukat felcsapva rohannak tanítani (amit egyébként most, hogy felhívtad erre a figyelmem, nőként is nagy érdeklődéssel várok)
@TG69: Szerintem nem olyan fontos a fejlődéslélektan – főleg nem filozofálgatni róla.
Bármilyen életszakaszban, akár kétéves, akár 80 éves korban lehet frontálisan oktatni, csak az a lényeg, hogy azt mindig a tanulás elején alkalmazzák, amikor megismerkednek egyes új tananyagok alapjaival. A megismerkedés után, a gyakorlás és alkalmazás során pedig hagyják el, hogy teret engedjenek az egyéni próbálkozásoknak, aktivitásnak és kreativitásnak. Hogy megtalálják az iskolán kívüli előfordulásokat.
Például megtanulnak frontálisan egy A betűt, de az A betű nem az iskolai jegyekért kell. Nem azért, hogy hazavigye az A betűre kapott ötösét, hanem meg kell találni a rendszámokban, az utcai feliratokban, a boltban az almán, és így jön rá a tanuló, hogy miért is fontos neki ez az új tudása. És akkor boldogan figyel a B betűnél is.
Ez persze csak egy kis példa volt.
@jotekony koc: A nevelestudomany egy interdiszciplinaris dolog, ennek egyk legfontosabb terulete annak felmerese, hogy egy adott koru gyerelnek mikor, mit es hogyan celszeru megtanitani. Az fejlodeslelektani eredmenyek felvillantasa vs valosag ismertetese az nem filozofalgatas, hanem rendszerkritika. Azt gondolom nem is jogtalan.
@TG69: Nem láttam a felmérését és a kutatását, sem az eredményeit.
Ha nincs neki, akkor ezen a területen csak laikus. Még Lupus piarista is többet ért hozzá, mint kecskeméti matektenár.
Ez a pisalás nem mai hülyeség. Kicsit korábban kellett volna amagor oktatáspolitikának rámutatnia arra, hogy nem jó műszer arra – itt mindenki megfogalmazhatja a neki megfelelőt.
Nekem nagyon vicces, hogy a mérést baszogatják.:-)
@jotekony koc: Ez most komoly? 🙂
@TG69: Nem tudom. Majd eldöntik egymásközt.
@jotekony koc:
Na, ne! Most akkor a mese a rossz? Szókincs, narráció tanulása, fantázia stb.
Nem az olvasás megtanulása a lényeg (ez még több/ kevesebb sikerrel elsajátíttható), hanem az értő olvasás.
Azon el lehet gondolkodni, hogy „mint a busmanok”. Találkoztam már olyan emberrel, aki olyan világban nőtt fel, ahol a verbalitás szerepe volt fontos /ugyan nem busman volt/. Semmit nem jegyzett fel, a memóriája – talán épp ezért -, gyémánt volt.
@kuksi:
-t
@Érvsebész:
Fejvesztve értelmében használatos, habár Darwin a támadó kutyát írta le így.
És nem, én sem látom reálisnak, hogy a tanítók rohanni fognak.
sok millió forint
a padlóra nem csorog a víz, mert úgy igyekeztek elvezetni, hogy ne legyen zavaró
sok millió forint lett volna, ehelyett a vendégfogadó helyiségeket belülről próbáltuk meg mennyezetre szerelt megoldással vízhatlanná tenni
—
egy interjúból, melyben arról van szó, miért nem lehet a nyáron szétázott planetáriumot rendesen helyreállítani – inforadio.hu/belfold/2016/12/09/kinyitott_a_nyaron_beazott_planetarium/
—
jujjjjujjjujjjujjj, de nagyon demagóg lenne fölemlíteni, hogy csak az elmúlt *héten* hány plusz milliárd jutott a „tervekben” (idézőjel, vegyük észre, idézőjel!) vizes vébé 17 milliárdos, eddig valójában 100 milliárdos „büdzséjébe” (idézőjel!), csak „elengedhetetlen” (idézőjel!) „kommunikációs” kiadásokra 150 millió (értsd 6x 24.8 millió, ugyi, igenyöst a zsebbe).
150 millió az sok millió?
@közösperonos átszállás: A megoldás rossz volt, a probléma valós. Ma is az és nem megoldott. A pénzkivonás sztem nem a központi költségvetés szintjén jelentkezett, hanem az államosításal elestek a gazdagabb önkormémnyzatok pluszpénzeitől. Ami nem önmagában baj, hanem a központi pluszforrás ráfordításának hiányában. Magyarán egy olyna versenynek kellene lennie az oktatásfinanszírozásban, hogy a leggazdagabb budai kerületek által biztos1tott pénzügyi témogatást mindnig haladja meg a legszeglnyebb borsodi falvak állami iskoláinak nyújtott központi állami támogatás. Ha ez megvalósul, értelmezhető az államosítás. ha nem, csak politikai szerencsétlenkedés vagy rossz stratégia.
És itt a megoldás:
444.hu/2016/12/12/a-magyarorszagi-szulok-orszagos-egyesulete-szerint-a-nemzeti-alaptanterv-ujragondolasaig-szuneteltetni-kell-a-pisa-meresekben-valo-reszvetelt-mert-nemzetkozileg-is-lejaratjak-a-magyar-gyerekeket
@ámbátor: http://www.n0l.hu/2016/12/10/elsopro-magyar-diaksiker-a-mise-teszten/
Talán nem sértek meg senkit, ha azt mondom, kis öröm látszik ezeknek a szülőknek a hozzáállásán…
A szegényebbek és vidékiek lemaradnak, de talán így könnyebb lesz kitűnni némi ráfordítással…
hvg.hu/itthon/20161208_pisa_teszt_oecd_magyar_oktatas_iskola_szulok
@fortin2: ” A megoldás rossz volt, a probléma valós. Ma is az és nem megoldott.”
Ezzel egyetértünk, de te egy harmadikat állítottál: hogy a megoldási kísérletek célja mi volt. Szerintem véletlenül sem volt az.
„A pénzkivonás sztem nem a központi költségvetés szintjén jelentkezett, hanem az államosításal elestek a gazdagabb önkormémnyzatok pluszpénzeitől.”
Az iskolák államosításának indokával vontak el emlékeim szerint önkormányzati adóbevételeket is, illetve hát itt van ez a cukiság: hvg.hu/itthon/20160601_iskola_allamositas_onkormanyzatok_szolidaritasi_hozzajarulas Tehát fizetni kell azért, hogy nem helyi az iskola.
(Amúgy sárospataki lány kedvéért, az is megvan mindenkinek, ugye, hogy a gyakorlóiskolákról egyszerűen elfelejtkeztek?)
@sárospataki lány: „továbbá tök más úgy integrálósdit játszani, hogy mondjuk svájcban kell integrálni az albán gyerekeket, ahol egyértelmű mindenki számára, mi az integrálás célja, stb., mint egy borsodi faluban, ahol az integráló közösség csak egy kicsit van előrébb, mint az integrálandó, és fel sem merül sem csábító célként, sem reális lehetőségként a hozzájuk való hasonulás. „
A borsodi falu valószínűleg reménytelen, ez van, ezt megszívtuk. Ámde ahol 5-10% a cigányok aránya, ott ezek az ellenérvek nem annyira merülnek fel, és mégis, tojjuk le az egészet kormányzati és társadalmi szinten egyaránt, meg legyintgetünk, hogy hát a svájciaknak meg a németeknek de kurva könnyű is.
@Érvsebész: Sok mindent elmond az országról, hogy ennek a nOl.hu nevű oldalnak – felteszem, hogy van valami közük a kinyírt Népszabadségoz – a tetején is ott virít a Fidesz reklámja „A 98 százalék kormánya” szöveggel…
(először azt hittem, hogy talán valami poán van mögötte, de nem – valódi)
@velőtanya:
Kétfarkúék oldala, úgy rémlik. És van ott mindenféle Fidesz-reklám, az eddigi legjobb a „GYURCSÁNY”. 🙂
@velőtanya: Nem a népszabóhoz van köze, hanem a kétfarkúhoz.
hirek24.hu/hirek/mno/osszes?req=929892
A reklám – tekintve a kormányzat reklámozási technikáját – a vicc része. Az, hogy linkelik belöle a fidesz.hu-t vagy ov facebook oldalát, csak a te elbizonytalanításodra van.
@sárospataki lány: „vegyünk két súlyosan elbaszott döntést”
Itt eléggé torzít azért a példaválasztásod. Az MSZP-SZDSZ hajlamos volt tötymörögni, hogy tényleg ezt kell-e meg hát egyáltalán hogyan, esetleg mégis inkább vonjuk vissza. A Fidesz ezzel szemben erőből keresztülveri, gyorsan (a netadó hat és fél éves kormányzásuk egyik a kivétele ez alól). Ezzel az a gond, hogy annyira gyorsan hozzák be, hogy habár a dolog céljával esetleg egyet lehet érteni, az egész hajlamos egy kaotikus faszság alakját ölteni.
Namost az elején minden tervezet valószínűleg ilyen, mind, mindenhol. Csak azt nem vezetik be holnaputántól ilyen formában. A buktatók nagy részét amúgy el lehetne kerülni, ha megkérdeznének ötven érintettet, hogy szerintük mégis mire kéne figyelni, de a Fidesznél ilyen nincs. Nincs use case, így lesz, sőt már van, kész.
Aztán menet közben (mikor a határidő után három hónappal végre feláll a számítógépes rendszer, és már nagyjából sejti mindenki, hogy mi a rák van, mert se az apparátusnak, se a népnek nincs hagyva felkészülési idő, ugye), akkor kiderül, hogy egy csomó esetben a kitalált nagy ötlet bizony faszság, tényleg. Nem gond, korrigálunk, kinek jutott volna eszébe mindez, ugye (ld. fönt, bárkinek, aki a felkiáltójel mellett a kérdőjelet is ismeri). Jön a rögtönzés, hogy akkor ezt most így védjük ki, holnaptól, mert hát helyzet van. Aztán a rögtönzést is ki kell védeni, stb., így telik el fél-egy év, mire az egész rendeződik valahogy. Mondom, KLIK, EKÁER, útdíj, 5%-os ÁFA, CSOK, nemzeti dohányboltok (üdítő, fagyi), vasárnapi zárva tartás (ripsz-ropsz bevezetés, benzinkutak, kiszállítás, ripsz-ropsz kivezetés), you name it.
Namost ezt úgy jellemezni, hogy a végeredmény kurvára hasonlít a tervekhez, hááát.
@közösperonos átszállás:
Ahogy elnézem, szerinte a „profi kríziskezelés”* a „magas megvalósítási eredményesség” része.
😀
* 😀
@közösperonos átszállás: Ezt az attitüdöt emelte piedesztálra, öntötte bronzba és aranyozta vastagon maga a nagyfönök, amikor az údíjak bevezetése körüli eseményeket kommentálta:
„Amit most hallunk, az a próbaüzem gépházzaja”
Voltaképp az egész kormányzásuk ebböl áll. Nulla tervezés, essünk neki, osztán majd kríziskezeljük. Mindez nem véletlen, hanem koncepció: „Nem a szakpolitikai vitákkal kell javítani a gazdaságon. … Nem elméletek kellenek, hanem harminc markos legény a gazdaság talpraállítására.”
@ámbátor:
Az agr.kism. „Kuss, így akartam leszállni”-ja pedig a megvalósítási eredményességek cimboraszója (sicc). 🙂
Nem lesz itt gond, jön a robotpedagógus, az elavult, a kormány nagyívű elképzeléseit tartalommal megtölteni képtelen humanoidok meg ki lesznek rúgva:
„The main goal of our work was to design a system that can detect the emotional state of primary school children interacting with educational software and make pedagogic interventions with a robot tutor that can ultimately improve the learning experience,” says Luis Imbernòn Cuadrado. scienmag.com/robotic-tutors-for-primary-school-children/
A robotgyerekekre még várni kell egy kicsit.
@netukki: http://www.youtube.com/watch?v=AW4vIl8c5NY
@ámbátor: a nerverzió még ennél is ilyenebb lesz 🙂
@netukki: Helyes válasz. Nyalhat.
Nincs itt semmi látnivaló, egyrészt Magyar Bálint a felelős, másrészt miért nem bibliai idézeteket kérdeztek:
http://www.atv.hu/belfold/20161212-hoffmann-a-pisa-rol-a-bibliai-muzeumi-versenyeket-mi-nyernenk
Mint a Tom Sawyerben vagy az Abigélben (mellesleg egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy olyan kurvajól végeznénk akár egy ilyen versenyben is), ha akkor jó volt, jó lesz most is. Vagy ahogy TótaW írta: „Bezzeg a mozgássérülteknek van külön olimpia, nekünk, hülye országoknak miért nincs külön kompetenciamérés?”
Egyébként hogy mennyire sötét ez a nő mindenhez – még a saját beteg rendszerükön belül is – még egy idézet: „A legjobbak most is jól teljesítettek, tehát nem a gimnazistákkal van a probléma. Hanem inkább a szakiskolába járókkal”
Nyilván ezért próbálnak minél több gyereket átterelni a szakiskolákba a fékmérnökkel együtt, hogy üzembiztosan hülyék maradjanak. Misére járni, fideszre szavazni, meg napszámosként dolgozni a helyi döbrögi földjén, ez az ideális magyar ember akciórádiusza a 21. században.
@velőtanya: …Ezt a csajt már megint odadobták koncnak.
Hat év totális hatalom után sem vállalnak felelősséget semmiért.
@velőtanya: És mindnyájan haza menének. (János 7:53)
@velőtanya:
Csuhaj Ildikó azért egy gyengécske „2010 óta önök kormányoznak” helyett Hoffmann R. orra alá dörgölhette volna azt a néhány sort, amit pl. Dobrev Klára idézett a FB-ján a 2009-es mérésről: „…a PISA-mérések történetében először számolhatunk be jelentős fejlődésről. Néhány évvel ezelőtt egy másik nemzetközi mérés már jelezte a fiatalabb korosztály olvasásszövegértésének javulását. Most, hogy az a generáció elérte a PISA-kort, immár a más elveken nyugvó PISA szövegértésvizsgálat is megerősíti, hogy valóban jelentős pozitív változásról van szó.”
http://www.facebook.com/klara.dobrev/posts/1231239443630109
http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/pisa_2009_osszfogl_jel_110111.pdf
Ajánlom olvasásra, jobban érthető a PISA-teszt eredménye …
kotoszo.blog.hu/2016/12/13/falun_hittant_tanitani
@esernyősEvezős: Végre egy igazi ember a sok műmájer között.
Na, pont így néz ki, ha az ember elhagyja az M0-ás körgyűrűt és megdöbben a Vidéken.
Teljesen át tudom érezni.
Nem voltak fölkészülve… A bídermájer meg ónémet garnitúráik között nem voltak fölkészülve a vidékre.
Végezetem egy kis adatbuzulást a PISA-oldalon:
The school adheres to a particular [religious philosophy]. [PA002604], year and jurisdiction: 2015 and 2012
2015:
– nincs adat
2012:
– Not important:498 (3.3)
– Somewhat important:492 (4.5)
– Important:490 (8.8)
– Very important: 526 (17.0)
The school has a particular approach to [pedagogy/didactics, e.g. example]. [PA002605], year and jurisdiction: 2015 and 2012
2015:
– nincs adat
2012
– not important:507 (3.0)
– somewhat important:485 (4.1)
– important:472 (5.7)
– very important:463 (14.0)
How many cars [ST005814], year and jurisdiction: 2015 and 2012
2015
– none:428 (4.6)
– one:482 (3.1)
– two:500 (3.6)
– more:488 (5.1)
2012
– none:460 (4.7)
– one:503 (3.1)
– two:519 (3.7)
– more:505 (7.0)
Classic literature [ST013507], year and jurisdiction: 2015 and 2012
2015
– yes:508 (2.6)
– no:426 (2.7)
2012
– yes:526 (3.1)
– no:446 (3.5)
School location [SC002301], year and jurisdiction: 2015 and 2012
2015
– village:352 (7.7)
– small town:447 (12.2)
– town:477 (7.7)
– city:483 (7.8)
– large city: 513 (6.0)
2012
– village:416 (16.8)
– small town:456 (11.9)
– town:503 (6.8)
– city:506 (11.6)
– large city:512 (10.7)
What is your annual household income? [PA001501], year and jurisdiction: 2015 and 2012
2015:
– nincs adat
2012:
– Less than [$A]: 446¹ (4.5)
– [$A] or more but less than [$B]:479¹ (3.5)
– [$B] or more but less than [$C]:508¹ (4.3)
– [$C] or more but less than [$D]:527¹ (5.0)
– [$D] or more but less than [$E]:529¹ (7.0)
– [$E] or more:558¹ (6.5)
¹ The item response rate is below 85 percent. Missing data have not been explicitly accounted for.
Az első kettő a legérdekesebb, ezek szerint az egyházi iskolák jobban teljesítenek, az alternatív iskolák meg rosszabbul? És akkor a Waldorf az melyik? A többi triviális trendeket mutat, talán a mérték meglepő. És hogy hoffmannrózsázzak is egy kicsit, lám-lám, aki klasszikus műveket olvas, magasan teljesít a PISA-n is (trollok, ide! 🙂 ).
@sárospataki lány: Sajnos nem írtad oda, hogy a számok mit jelntenek és mi a mértékegységük, így nem sok minden érthetö belöle.
@ámbátor: jabocs, az első a kategóri-átlag, a második a zárójeljben meg a szórás (Average, Standard Error).
@sárospataki lány: a meglepő adatok: a felső anyagi ötödben (hatodban) levők teljesítménye valahol Hong Kong-környékén van (gyk világelső szintű). Az egyházi iskoláké Svájc és Németország környékén, ugyanez igaz a budapesti átlagra is (large city).
@sárospataki lány: Ezt megírtam posztban. Rengeteget szívtam az OECD adatbázisban a táblázatok beillesztésével, át kellett szerkesztenem, de most már olvasható. Köszönöm a tippet!!
@ámbátor: van az új posztomban egy link. a data explorerre kell kattintani.
@sárospataki lány:
A legizgalmasabb az, hogy ha kettőnél több autó van a családban, attól butul a gyerek. 🙂
2012-ben az egyházi iskolák Magyarországon „elitebb”, az átlagét jóval meghaladó finanszírozású intézmények voltak többségükben, szóval igazán nem meglepő, ha jobban szerepeltek.
Hoffmanrózsázás: a kérdőívben az szerepelt, ha jól láttam, hogy „van-e otthon klasszikus irodalom”, nem az, hogy „olvasol-e olyat”, erre nem kapsz most max.pontszámot, jó? 😉