A Vincenten már megint matolcsyznak
Eredeti szerző: Kettes
Matolcsy György “drasztikus bürokráciacsökkentő” programot jelentett be, mely augusztus végéig mintegy 500 milliárd forinttal csökkentené a vállalkozások terheit.
“A magyarországi vállalkozások bürokratikus terhei jelenleg 3000 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékát teszik ki. Ebből mintegy 2000 milliárdos terhet nevezett fölöslegesnek a nemzetgazdasági miniszter, ennek most a negyedét faragja le a kormány.”
Hogy ez a 3000 milliárd forint hogy jött ki, arra egy támpontot találtam: Cséfalvay Zoltán, az NGM stratégiai államtitkára tavaly októberben egy kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy “A 2009-es adatok szerint a magyar cégek évente 2800 milliárd forintot fizetnek be a különféle hatóságoknak, ami megfelel a GDP 10,4 százalékának, szemben az EU-25-ök 3,5 százalékos átlagával”.
Ez a szám (a GDP 10,4%-a) ránézésre hülyeség.
Ha nem tartalmazza az adókat és járulékokat, akkor azért, ha tartalmazza, akkor meg azért. Hangsúlyozni szeretném, hogy Cséfalvay a cégek által a hatóságoknak befizetett különféle összegekről beszél, tehát feltehetően a hatósági díjakról, illetékekről, talán az ehhez kapcsoló ügyvédi, közjegyzői, banki és tranzakciós költségekről. Értelemszerűen Cséfalvay száma eszerint nem tartalmazza a vállalkozások adminisztratív költségeinek zömét kitevő könyvelési, nyilvántartás-vezetési, pénzügyi, bérszámfejtési, munkaügyi és cégjogi költségeket, melyek jellemzően bérköltségként vagy vállalkozói díjként merülnek fel. Ezek a tételek nagyságrendekkel magasabbak a különféle hatósági díjaknál.
A GKI 2008-ban készített egy becslést a magyar vállalkozások adminisztratív terheiről. Megadták a módszertant is: első lépésben határozzuk meg a vállalati szintű adminisztrációs terhet, azaz az adminisztratív feladathoz szükséges időráfordítás szorozva az egységnyi munkaerőköltséggel szorozva a gyakorisággal plusz külső szolgáltatók költségei, mínusz a vállalat számára szükséges adminisztráció költségei. Ezt minden konkrét teher esetében az érintett vállalati kör figyelembe vételével nemzetgazdasági szintre aggregáljuk és kész. A GKI szerint ez az összeg 2008-ban a GDP 6,8%-át tette ki, azaz 1600 milliárd forintot.
Van egy, az NGM által közölt, ismeretlen módszertannal előállított 3000 milliárdos számunk és egy közzétett módszertan alapján számolt, intuitíve beláthatóan nagyobb kört lefedő 1600 milliárdos számunk. Hogy még bizarrabb legyen: Matolcsy nagyobb összeget nevezett feleslegesnek, mint amekkora adminisztratív kiadást a GKI összesen becsült. Mindkét szervezet ugyanazt az EU átlagot adta meg benchmarknak: a GDP 3,5%-át, tehát valószínűsíthetően ugyanarra az adatra próbáltak lőni.
Bármelyik adat legyen pontosabb, a magyar vállalkozások adminisztratív kiadásai érzékelhetően magasabbak, mint a környező országoké, a bürokratikus tehercsökkentés tehát egy üdvözlendő program. Annyira, hogy már 2007-ben elindított a kormány egy bürokrácia-csökkentő programot, amiből az lett, amit most látunk.
De mielőtt leszegett fejjel nekirohanunk a vállalkozások bürokratikus terheinek, egy pillanatra gondolkodjunk el azon, hogy az, ami az egyik félnek teher, a másiknak bevétel. Akár a Cséfalvay-féle definíciót fogadjuk el, ahol a vállalkozások terhe egyúttal az állam bevétele, akár a GKI-ét, ahol a bevétel az adminisztrációs feladatot végző munkavállalóé vagy a könyvelő cégé, a “tehercsökkenés” jövedelemcsökkenést jelent egy másik gazdasági aktornak, így munkahelyeket, illetve állami feladatok finanszírozását veszélyezteti.
Jól van, semmi baj, azt a problémát majd kezeljük máshol, egy másik sajtótájékoztatón, még több megszo… málnaszörp, még több közmunka könyvelőknek, lépjünk túl rajta. Matolcsy szerint a program 1,2-1,3 százalék GDP-növekedési többletet eredményez, mármint a GDP csökkenésen felül, gondolom én.
Ami a bürokrácia-csökkentő program részleteit illeti, Matolcsy elmondta, hogy a szükséges lépésekről több hónapon keresztül 19 vállalkozói érdekképviselettel, civil szervezetekkel, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és külföldi kamarákkal is egyeztettek. Biztos így volt, ha ő mondja.
A bürokrácia-csökkentést szolgáló lépéseket részletesen csütörtökön hozza majd nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium, de néhány intézkedést felsorolt a miniszter. Ismertette például, hogy 15 milliárd forintos megtakarítás származik majd az adófizetés és bevallások módjának egyszerűsítéséből. Az adófolyószámlák számát 50 százalékkal tervezik csökkenteni, egyszerűsítik az átutalásokat és csökkentik az adóbevallások gyakoriságát – jelezte.
Itt kezd gyanússá válni a dolog. A bevallások módját az adóhivatal nem önkényesen, kreatív módon szerkeszti meg, hanem az adójogszabály előírásait képezi le az űrlap nyelvére. Kétlem, hogy egyszerűsíteni lehetne bármelyik bevallást anélkül, hogy előbb az adójogszabályt egyszerűsítenék, például a kivételek szűkítésével. Erről azonban jelenleg nincs szó. Akkor majd rejtvényt fejtünk: hogy lehet úgy kitölteni a bevallást, hogy közben a jogszabálynak is megfeleljünk? Például sehogy, de nem baj, mert nem fognak bírságolni érte.
Másrészt az adófolyószámlák számának szinte semmi köze nincs a vállalkozások adminisztratív terheihez. A vállalkozások, akár multik, akár kkv-k, számítógépes rendszerben tárolják az adófolyószámlák adatait, melyekből az adminisztrátor többnyire pár kattintással ki tudja választani az utaláshoz szükséges számla számát. Semmivel sem csökken az adminisztrációs költség, ha az adminisztrátornak nem 12, hanem 6 elemű listából kell kiválasztania a megfelelőt.
Az adófolyószámlák összevonása kezdeti plusz költséget (időt) fog okozni a vállalkozásnak, amíg kitörli vagy átállítja a rendszerében a megfelelő adatokat, és még több időt, amíg kijavítgatja a hibákat, amiket eközben okozott. Ráadásul az igazán időigényes munka, az adófolyószámlák adóhatósággal egyeztetése még körülményesebbé válik, ha az egyeztetés egyik oldalán az adónemenként kiszámolt és könyvelt kötelezettségek állnak, a másik oldalán pedig az összevont adófolyószámlákra befizetett összegek. Ezt az ötletet tényleg egyeztették valakivel?
Az adatszolgáltatások ritkítása szintén dicséretes kezdeményezés, ha olyan adatszolgáltatásról van szó, amire az államnak semmi szüksége nincs. Ha mégsem, akkor az állam majd csodálkozva nézi, hogy miért nem képes figyelemmel kísérni, pláne kikényszeríteni a saját jogszabályi előírásait. Talán előbb azokat kellene kiegyelni, nem? Már így is túl sok bosszantó környezetvédelmi, szociális, munkabiztonsági, tűzrendészeti, archeológiai, közegészségügyi, transzparenciális, befektetővédelmi, esélyegyenlőségi, akadálymentesítési és fogyasztóvédelmi szabálynak kell megfelelni: kukába velük!
Az itt felsorolt tételek egy irreális összegből vállalt irreálisan magas cél mintegy tíz százalékát teszik ki, és feltehetően a legegyszerűbben megvalósítható, legnagyobb gazdasági hatású intézkedések eltúlzott hatásait tartalmazzák. Én ugyan nem látom, hogy lenne ebből megtakarítás, de még mindig van 450 milliárd forintnyi (esetleg 1950 milliárd forintnyi) játéktér, ahol bármi történhet, csak kisebb, pár százmilliós tételekből kell összehozni néhány ezer darabot.
<
p style=”text-align: justify”>Pont ez ne sikerülne?
@tollaszerge:
Már a megszületésekor se értettem egyet ennek a törvénynek a személyes adatok kezelésével foglalkozó részével. Nem csak azért, mert olyan adatok feldolgozását és megismerését kívánja korlátozni, amelyek úgymond “veleszületettek”, hanem azért is, mert betarthatatlan.
A veleszületettség ügyében: Magyarországon egy személy azonosítására a következő adatokat használjuk: neve, anyja neve, születési helye, időpontja. Ezek precízen szerepelnek is a személyi igazolványban.
Lehet hogy nem vagyok eléggé liberális, de nem látom be, miért ne tudhatná rólam bármelyik hatóság, hogy ki vagyok, milyen a vagyoni helyzetem, kik a családtagjaim és hány térdműtétem volt. Ha nem követek el semmit, akkor hadd tudják. Ha meg elkövetek, úgyis megtudják, mert egy hatósági eljárás keretében a törvény megengedi, hogy az egyes hatóságok kikérjék a további adatokat.
Azzal, hogy tiltjuk nyilvántartani, hogy valaki milyen rassz tagja, szintén nem értek egyet. Magyarországon ugyanis ettől az egy rendelkezéstől válik kezelhetetlenné a “cigánykérdés”. Mivel nem kell félni attól, hogy rassz-jegyek, hogy bőrszín-alapon folyjék államilag szervezett diszkrimináció, a rendelkezés felesleges. (Ha mégis hatalomra kerülne egy kormány, amelyik a cigányok szervezett összegyűjtését és lemészárlását tekintené feladatának, ez a törvény lófasz védelmet nem jelentene számukra) A napi, magánszférai gyakorlatban pedig az ember ránéz a másikra, oszt tudja, hogy az cigány vagy sem. A rassz-jegyek ugyanis nem titkolhatók és nem is titkolandók.
@kiskii: “Lehet hogy nem vagyok eléggé liberális, de nem látom be, miért ne tudhatná rólam bármelyik hatóság, hogy ki vagyok, milyen a vagyoni helyzetem, kik a családtagjaim és hány térdműtétem volt. Ha nem követek el semmit, akkor hadd tudják. Ha meg elkövetek, úgyis megtudják, mert egy hatósági eljárás keretében a törvény megengedi, hogy az egyes hatóságok kikérjék a további adatokat.”
A lényeg, hogy az adott hatóság eljárás keretében kapja meg az adataimat, kontroll alatt.
Ha a rasszt nyilvántartjuk, akkor a vallást, párttagságot, vásárlási szokásainkat is nyilvánossá tehetnénk mindenki számára. Erre gondolsz?
Az adatok szétszórása és a hozzáférés nehezítése az egyetlen még lehetséges módja az egyéni szabadságnak. Az adatbázisok kiépítése és használata a célja a központosított irányításnak. Akár hatalmi, akár ideológiai, akár marketing célokból. Amit Te mondasz, az egy erősen centralizált hatalom végcélja. Az USA nem véletlenül van ott, ahol van, ők a “szabadság” és a “terror-fenyegetettség” két köve között őrlődnek.
@acs63:
Ha abban az esetben, ha enélkül az eljárás nélkül megszerzett adatokra támaszkodó eljárás semmissé válna, lenne esetleg értelme.
A rassz a születéssel eldől, a többi meg szabadon választott. Nem ugyanaz a kategória.
@kiskii: Nem értem miért mondod, hogy betarthatatlan. Számos európai országban vígan betartanak szigorú adatvédelmi törvényeket. Pl Németországban nemrég hallottam egy előadást arról, hogy most készülnek előállítani egy új adatbázist ami nagyon hasznos lenne társtud célokra, három másikból lenne összegyúrva (individual, firm, social security), de amíg a parlament törvényben nem engedélyezi, addig az istennek sem lesz belőle semmi, önkéntes (opt-in) pilot már megvolt, holnap meg tudnák csinálni, de akkor is várni kell a törvényre. Szóval az implementáció nem akkora gond, annyi betartatni mint minden törvényt.
A másik kérdésre (“nem értem miért ne tudhatná […] ha nem követek el semmit”) nagyjából az a válasz, hogy számos olyan dolog van, ami nem illegális, mégsem akarjuk publikussá vagy széles körben hozzáférhetővé tenni, ilyen pl a szexuális élet. A személyes adatok modern felfogásának nagy vívmánya annak felismerése, hogy a magánszféra önmagában védendő érték, és a legcélszerűbb célhoz kötötten kezelni, ki miről tudhat, ilyenkor mérlegelni kell hogy mi fontosabb. Ha a magánszféra védelme neked nem fontos, akkor OK, sok embernek viszont igen.
Rassz: a külső megjelenést nehéz eltitkolni, itt nem is arról van szól, hanem arról hogy legyen-e róla központi nyilvántartás. Ez ütközne a szabad identitásválasztással, hiszen vki más mondaná meg hogy én mi vagyok, erre is mondhatod hogy liberális hülyeség, ugyanakkor fennáll a veszélye hogy a hatóság ezeket elfogultan rögzíti (pl határesethez simán beírja hogy cigány, és egyből automatikusan több lesz a cigány bűnöző). Mindenesetre, ha lennének is előnyei egy ilyen statisztikának, szerintem nem sikerült meggyőzően demonstrálni hogy ezek olyan hatalmasak lennének, Európában kicsit viszolyognak az emberek attól hogy az állam ilyesmiket nyilvántartson, ez lehet irracionális válasz egy rossz történelmi tapasztalatra, de ez van.
@kiskii: “Ma általában 4 fő (illetve nagy rasszt), így europid (caucasica), mongolid, negrid és veddo-ausztralid rasszt különítenek el. “
O.K. írjuk be a rasszt az adatainkba. Ennek alapján mind a magyart, mind a cigányt az európai (kaukázusi) fajhoz kell sorolni. Változna valami? 😛
Amiről Ti beszéltek, az már az alfajok kérdése. Hol van a határ a további kasztosodáshoz? (A határesetek meg külön világ. Mondd meg ránézésre valakiről, hogy cigány, vagy hindi! Magyarságomat sértené, ha egy északi kétségbe vonná európaiságomat.)
A faji intelligenciában meg nem hiszek, a környezeti hatást fontosabbnak tartom a genetikánál.
@kiskii: @acs63:
Voltatok már – akár kísérőként – denzitometriai (csontsűrűségi) műszeres vizsgálaton? (Csontritkulásos népbetegségünket vizsgálják emígyen.) Ha igen, akkor láthattátok, hogy az értékelő lapra (leletre) beírják a rasszt, általában a kaukázusit. Ugyanis a kettő között van (statisztikailag mérhető) összefüggés. Nem vagyok denzi… izé, szóval nem tudom, hogy szoktak-e más rasszt is beírni, és ha igen, hogyan állapítják meg az oda tartozást. Ez most akkor milyen adat, és hogyan kezelendő?
“A rassz a születéssel eldől, a többi meg szabadon választott.”
Na ne má! A személyi igazolványodban a név és az ország mellett három alapadat van: a nemed, a születésed pontos dátuma és anyád neve. Ezek közül szerinted melyik szabadon választott? (A transzszexuálisakat most hagyjuk ki a játékból meg azokat is, akiknek két anyjuk van.) És ha mostanában bementél egy bankba, hogy bármilyen számlát nyiss, akkor ebből a születési dátumot és anyád nevét fogják azonosítóként nyilvántartani. Ugyanis éppen azért, mert ezek nem szabadon választottak, ellentétben mondjuk a lakcímmel. A lakcímre legfeljebb kapcsolati célokból van szükség. Kérdezd meg erről bármelyik banktisztviselőt.
Hab a tortán, hogy a lakcímkártyán viszont szerepel a személyi számod, aminek általánossá tételét még a 90-es évek elején a Sólyom elnökölte AB elmeszelte. Ő volt harcos híve a személyi szám általános tilalmának, ezzel a személyi adatok összekapcsolhatósága tilalmának. Ezt most nem minősítettem, csak a tényt szögeztem le, miképpen a denzitometriánál is.
“A faji intelligenciában meg nem hiszek, a környezeti hatást fontosabbnak tartom a genetikánál.”
Miért kevered a fajt (az emberiség egyetlen faj) a rasszal? És honnan veszed, hogy a genetika a faji intelligenciát igenli? Még a rasszit sem – egyes eszementektől eltekintve. Ha már egyáltalán hitről van szó (bár megjegyzem, hogy sem a genetika, sem a szociológia vagy a pszichológia nem vallás, hogy hinni kelljen vagy ne kelljen benne), akkor én – hittől talán mentesen – azt gondolom, hogy a genetika (akartad mondani: genetikai) hatás sem nem fontosabb, sem nem fontatlanabb a környezeti hatásnál. Azt mindeddig még nem sikerült senkinek sem véglegesen és megnyugtatóan eldöntetni, hogy melyik erősebb az emberben. Az intelligencia fogalmi vitáiba most nem mennék bele, de szerencsére már sokaknak beletört a bicskája abba, hogy IQ-teszteket próbált az említett határok megállapítására használni. Ugyanis elvileg is gázos, de gyakorlatilag is lehetetlen.
Ezzel csak problémákat kívántam jelezni, nem megmondani a tutit adatügyekben.
@HaKohen: Szerintem a kínai vendégmunkásnál írnak be mongolid-ot, Fekete Pákónál meg negrid-et. Kolompárnál velem azonos kaukázusi-t. Akkor meg minek? 😛
Sajnos nem én keverem a fajt a rasszal, vannak akik megteszik zsigerből. Itt (is) utána nézhetsz:
criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2007/01/03/Rasszok_kozti_IQ_kulonbseg_-_a_bizonyitek_hianya/
Na, ezt lenne jó elkerülni!
A megoldás az adatokhoz való, különböző szintű hozzáférése lenne, de egy központi adathalmazban túl könnyű lenne turkálni.
Nem lennének megfigyelési ügyek, de felmenne a hacker-ek ázsiója.
Na, itt is van egy kis adminisztráció csökkentés:
hirszerzo.hu/profit/20110426_gyogyszer_kormany_elotejesztes
Elmélkedtem, elmélkedtem (nem volt gyors, tudom), csak nekem tűnik úgy, hogy az NGM szerint a kifizetett járandóságokról készült nyilvántartás kinyomtatása alkalmanként és személyenként 420-450 forint költséget jelent? (19,2 mrd, 3,8 milló foglalkoztatott, 12 hónap=12 alkalom)
Piacon meg a Copy General 16 forintot kér önkiszolgáló nyomtatásért.
@Wolff: Valójában egy nagyságrenddel kevesebb. Egy oldal kinyomtatása 35-50 Ft-ból kijön (papír+festék). 🙂
A közgazdász szerint illúziók élnek arról, kiket lehet munkára fogni. Egyfelől adott egy ötven év körüli és afölötti népesség, amely hosszú évek óta nem dolgozik. Az ő ügyükben nem vagyok derűlátó – jegyeztemeg Csaba László.
Hozzátette: egy dolog az, hogy értékes emberekről van szó, akik használhatók családi, egyházközségi feladatok elvégzésére. Termelő munkát azonban nem fognak végezni, vagy más területeken értéket előállítani, csak azért, mert Japánban vagy Svédországban ilyen korúak még egyetemre mennek, és új szakmát tanulnak. Ezt az egyetemi tanár naivitásnak gondolja. És – idézte Gazsó Ferencet, a Corvinus Egyetem professzorát – ott van még az általános iskolából kikerülők negyven százaléka, akik funkcionális analfabéták.
index.hu/gazdasag/magyar/2011/04/27/csaba_laszlo_illuziok_elnek_arrol_kiket_lehet_munkara_fogni/
@tollaszerge: Ez ortodox közgazdaságtan. Hazánk neve Magyarország ezen már túllépett.
@tollaszerge: Ez az az áruló,aki nem akart monetáris tanács tag lenni?Még szerencse.Csupa ósdi gondolata van.Pl.zászlólengetőnek,klakkőrnek lehet képzetlen embert is alkalmazni
“Havi másfél-két millió forintot spórolhat a kormány azzal, hogy a jövőben a közigazgatási államtitkári értekezleteken és kormányüléseken iratok helyett iPad-et használnak a résztvevők.”
Spóroljanak még többet, és vegyenek nekem is egyet. Titkárnőt nem kérek hozzá, csak autós szettet autóval, azzal az A-betűssel.
@Kettes: Azzal is spórolnának, ha nem hívnak össze ilyen értekezletet, vagy ltelefonkonferenciát csinálnának saját gépük előtt ülve.
Tökéletes hülyeségnek tartom. A vaskosabb anyagokat nem lehet tartósan egy 25×18-as felületen átlátni és nyomon követni. a táblázatok nem könnyen kezelhetőek. Még a fideszalaptörvény preambuluma is csak hetes betűkkel fér ki rajta egyben.
De megértem, hogy kell az applikáció a forradalmároknak, mert lehet rajta csetelni, fészbukkolni, tvitterezni, zenét hallgatni és egyéni képviselői módosító javaslatokat draftolni – munkaidőben is.
Az iPad közbeszerzés meg egyébként is már Matolcsy jóváhagyási szintje.
@sajtohuba: “vaskosabb anyagokat nem lehet tartósan egy 25×18-as felületen átlátni és nyomon követni”
Miért, szerinted az eddigi intézkedéseiket átlátták és nyomon követték?
“lehet rajta csetelni, fészbukkolni, tvitterezni, zenét hallgatni és egyéni képviselői módosító javaslatokat draftolni – munkaidőben is”
Szerintem ha a kormánytagok újabb és újabb eszement ötletek helyett csetelnének, zenét hallgatnának vagy akár pornót nézegetnének egész nap, akkor jelentősen javulna a kormányzás színvonala.
@tollaszerge:
Ja, csak az egyéni képviselői módosító javaslatoktól mentsen meg az örökkévaló (vagy egy iPad).
@sajtohuba: Nincsenek vaskosabb anyagok. A kormány szerint 1,5-2 millót spórolnak az elektronikus dokumentumokkal havonta, az NGM számítása alapján – lásd adminisztráció csökkentés – 420 forint egy oldal kinyomtatásának költsége. Eszerint egy IPad-re egy alkalommal (havi négy kormányüléssel ill. közig. áll. titk. értekezlettel számolva) kb. kilenc oldal jut, amit nem nyomtatnak ki. 😉
Amúgy ez jó a témában:
igyirnankmi.blog.hu/2011/04/27/117_ipad2_rendel
@tollaszerge: @Wolff: egy ilyen megbeszélésre bőven elegendő lenne egy darab laptop, egy kivetítő és esetleg egy printer. Egy ember frissíti menetközben a szöveget, amit mindenki lát a képernyőn. A végén körbeküldi e-mailben.
nol.hu/belfold/a_kormany_visszatapsolta_a_gyogyszerpiaci_megszoritocsomagot
“Háttérszámítások”? Mi ez a puhaság? Mi lett a zsigerből kigondolt, fél nap alatt átvert törvényekkel? Egy igazi forradalmár simán bevezette volna az egész csomagot, max utána módosítják 5-10 alkalommal amikor új ötletek merülnek fel vagy kiderül hogy orbitális baromságok vannak benne.
@tollaszerge: Elképzelheted, micsoda anyag lehetett az, amit még ez a kormány is vissza dobott. 🙂 Amúgy pedig ha jól számolom ez már a garmadik komoly anyag, mit úgy visznek kormányülésre, hogy vissza kell dobniuk. Holott van nekik nagyszerű, nagyon hatékony új kormányzati szerkezetünk, ami biztosítja, hogy minden jól és hatékonyan műküdjön.
@Wolff: Még nem jöttek meg az Ipadek.
@V mint…: Orbánnak kettő rendeltek, hogy tudjon velük tapsolni.
@Kettes: az NGM szerint a kifizetett járandóságokról készült nyilvántartás kinyomtatása alkalmanként és személyenként 420-450 forint költséget jelent? (19,2 mrd, 3,8 milló foglalkoztatott, 12 hónap=12 alkalom)
Valójában egy nagyságrenddel kevesebb. Egy oldal kinyomtatása 35-50 Ft-ból kijön (papír+festék). 🙂
Látod a Matolcsy zsenialitását? Máris megtalált vagy 17 milliárdot!
Oszt még hozzá se kezdett igazán!
Mi lehet még ebből! Óriási távlatok nyílnak! Év végére kiderül, hogy többet spóroltunk meg, mint a GDP!
(csak nehogy rászóljak)
@Kettes: Orbánnak kettő rendeltek, hogy tudjon velük tapsolni.
De lecsúszott a kezéről.
index.hu/gazdasag/penzbeszel/2011/05/04/tavaszi_szell_vizet_araszt/
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szijjarto-helyzet-sulyos-csak-meresz-lepesekkel-lehet-kitorni-347783
@Wolff: Egyetértek Szijjártóval: a helyzetük súlyos, és napról napra egyre súlyosabb lesz. 🙂
@Wolff: ..opjon le!Azért nincs melóm,mert az alattam dolgozó közmunkásokat elküldték az év elején.Csak OV nem fizetéséből,hanem amit hazavisz pluszba a 16% óta,az az 5 ember dolgozhatott volna.Így viszont hatan gyarapítjuk a munkanélküliek táborát.Jó nekem hétfőtől megint van,bár nem az álmaim állása de van.A majd lesz közmunkára meg 4 órában 3 hónapra kicsit kipróbálnám a petit,éljen meg belőle utána meg 3 hónap segély,szerezzen munkát,de vigyázzon mert a felszopóember pozícióra sokan pályáznak.
@V mint…: De majd lesz, Lázár Jani már magyar “new Dealt” emleget. :d
Amúgy az épitőiparban hivatalosan ma is 100-120 ezren dolgoznak, kibocsátásuk ugyan csökken, de még mindig évi 1700 milliárd. Innen nézve – noha ez kétségtelenül nagyon leegyszerűsített becslés – nem túl reális a 100000 közmunkás nagy építkezéseken.
@Wolff: Mekkorát fogtok ti nézni, amikor július elején betiltják a markológép és a betonkeverő használatát Magyarországon! 🙂
Nem megy ez, mint az ágyba szarás:
index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/04/mibol_lesz_itt_250_milliard/
@Wolff:
“A politikus szerint súlyos helyzetet jelent a tizenegy százalék körüli munkanélküliség együtt az alacsony foglalkoztatási szinttel – ebből pedig csak nagy léptékű döntésekkel lehet kikerülni”
Hehe
@maroz:
Méé nekünk a talicska már büdös ? Szívlapát se kő..?
🙂
@Wolff: Akarsz tippelni, mit jelent a “nemzetközi feladatok költségeinek visszafogása” a HM válaszában?
Annyit segítek, hogy Varga Mihály tavaly nyáron az egyik legnagyobb csontvázként a be nem tervezett NATO-tagdíjat nevezte meg 🙂
@Kettes: És persze csak azzal a felszereléssel küldjük Afganisztánba a katonákat, amit össze tudunk koldulni a szövetségeseinktől. Sőt, lehet, hogy Oszama halála után ki is vonulunk, elvégre véget ért a háború. 🙂
Matolcsy átszervez.
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/igy-szervezi-at-miniszteriumat-matolcsy-352868
No komment:
gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/101723/1/gazdasag/Matolcsy_szerint_nagy_siker_lesz_az_egykulcsos_szja?place=srss
@sajtohuba: Hát nem fantasztikus! Nekünk úgy is megy a kiváló, korszakalkotó unortodox kormányzás, hogy a minisztériumot már egy éve csak átszervezzük. 😀
Valaki homályosítson fel: Nem lehet, hogy ez a remek külker mérleg önmagában elegendő egy sikeres Matocsysta gazdaságpolitikához? A külker mérleg hogyan járul hozzá az állam bevételeihez? Hogyan hat a gazdaságra?
@Szindbad: Őszintén szólva nem néztem utána, de szerintem a külker mérleg pillanatnyilag azért áll jól, mert csökkent a hazai fogyasztás és az import, így javult az egyenleg.
Különben, kíváncsi vagyok, mi lesz jövőre, az új minimálbér (+bérkommandó) mennyivel drágítja majd az exportot.
@Wolff: Már hogyne lenne reális. Jó példa mondjuk a piramisok építése, remélem, hamarosan kormányzati szintű delegáció tanulmányozza Egyiptomban a kincset érő technológiákat.
Itthon majd ötezer közmunkás simán elcibál egy nagy kőtömböt ide-oda akár évekig.
@Pelso..: Szerintem meglépik a régiófüggő minimálbért.
…
Ez a naív hasonlat hol hibázik: Ha a családom fogyasztását drasztikusan lecsökkentem, a fizetésem pedig növekszik, akkor előbb-utóbb több pénzem lesz, még ha nem is élünk jobban. Nem lehet, hogy egy ilyen folyamat zajlik? Tőkefelhalmozás, vagymi. 1700 milliárd Ft-ra tippelik a többletet idén, az nem olyan kis pénz. Ezért kérdeztem, hogy lehet-e tudni, hogy mi lesz ezzel a pénzzel.
@Szindbad: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/messze_a_legjobb_a_magyar_fizetesi_merleg.488207.html
szo nincs semmifele felhalmozasrol, az adossag csokkeneserol van szo. a magyarazat pedig a nemet gazdasagi expanziora epulo export novekedes es a belso fogyasztas csokkenese. ez van.
@jotunder: Német?? Keleti szél fúj, nem volt világos?:)
@Szindbad: Értendő ezen a régiónként különböző min.bér?
Chikán értékelése Matolcsy értékelhetetlenségéről.
http://www.origo.hu/uzletinegyed/20110822-interju-chikan-attilaval.html
@sajtohuba: Pont azt mondja a belső fogyasztás vezérelte növekedésről, mint én egy másik posztnál. Ez természetesen nem a saját fényezésem miatt szomorú (bár jólesik… :-), hanem azért, mert ha egy magamfajta nemközgazdász is felfogja az alapvető összefüggéseket, és miért ne tenné, akkor ez talán elvárható lenne a gazdaság első számú alakítójától. Itt súlyos dolgok lesznek még.
“Az a fajta gazdaságpolitikai hitvallás, amelyet Matolcsy György képvisel és őszintén mondom, nem tudom, kik állnak még mögötte, és ami szerint a belföldi kereslet erősítésével kell építeni a növekedést, ez egy olyan kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, szinte tankönyvszerűen megvalósíthatatlan.”
Na, hát Török Gábor ezért volt olyan szomorú mostanában.
http://www.kreativ.hu/cikk/giro_szasz_lehet_a_kormanyszovivo