Agydaganat és talpmasszázs
Eredeti szerző: jotunder
B.I. celebnek — a celebmagazinok szerint — agydaganata van. A celebmagazinok szerint B.I. celebet Kínába vitték különleges terápiára, ami vélhetően kínai különleges celebterápia, sajnos még az sem használ. De most. A celebek talpmasszőre, a Vargha Metodika fogja kezelni. (Na, ezt az érdekes oldalt se linkeltük még). Természetesen szó nincs róla, hogy itt egy szélhámosnak akarnak a celeblapok reklámot csinálni, itt arról van szó, amit a Vargha Metodikáról állítanak:
„A XXI. századi orvostudomány fejlődésének mérföldköve a Vargha metodika” — Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója.
A különlegesen gondolkodó magyar embernek különlegesen gondolkodó celebmagazin magyarázza el, mit kell tennie, ha megbetegszik. Az agytumort leginkább a celebtalpmasszázs, a celebkristályterápia, celebangyalterápia, celebhomepátia gyógyítja, főleg a Vargha Metodika, Dr. Skrapcsák, a látó, az Asztráltest Kft. és a többi.
Metodika. Az. Itt most jöhetne egy kis politikai jellegű áthallás, de ezt rábízom az Olvasóra.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519657-6a0900fa311a1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519657&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519657-6a0900fa311a1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519657-6a0900fa311a1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ipartelep:
Én egyetértek.
Megjegyzem, amíg a jog, a tudomány és a vallás szabályozása egyazon korok kezében volt, addig nem voltak ilyen viták. Végleges, orokérvényu válaszok voltak, csak nem valami hitelesek.
[@RontoPal: @giacomo gesso: éppen ez a nehézség a dologban. mármint, hogy van rá nagy számú tapasztalás, de tudományos „vizsgálati eredmény” még nincs. vagy azért, mert nem vizsgálták tudományosan, vagy azért, mert a jelen ismereteink szerint még nem vizsgálható.
mondhatjuk persze például, hogy mindenki, aki azt állítja, szellemet lát, az hazudik (sokan közülük nyilván), de jó néhány – ha nem minden – tudományos tény alapja tapasztalati észlelés volt. amiken valaki elkezdett gondolkodni, aztán elkezdte vizsgálni, aztán talált rá tudományos magyarázatot ill. tudta bizonyítani.
@ipartelep: alapvetően OK. amikor azt írom, hogy a tudományban hinni („hinni”), akkor alapvetően arra gondolok, hogy az emberi faj számára elégséges lehet-e bármennyi tudományos magyarázat, ha azok az „érző” ember számára nem adnak meg alapvető válaszokat.
pl. egyre közelebb kerülünk a világ keletkezésének megismeréséhez, van már CERN-ünk, mindjárt megfejtjük, mi történt az ősrobbanás pillanatában, de hogy a felrobbant anyag (és antianyag, he-he) hogyan és miért keletkezett („volt ott”), attól még elég messze vagyunk.
itt persze beléphet a képbe az, amit írsz, nevezetesen, hogy lehetnek tények, amelyeket az emberi elme sohasem foghat fel, de nem véletlen, hogy az emberiség nagy része számára a „nincs mögöttes értelme a létnek, minden csak van, szinte véletlen”, nem elégséges magyarázat.
na mindegy, megyek haza, mert az előbb hívott az asszony, hogy ma este is kér talpmasszírozást. 🙂 (egyébként tényleg!)]
@idelle: jézusom, nem sokkal egyszerűbb hinni valami istenben. az legalább korrekt dolog.
@idelle: „csak egy példa: amennyire én tudom, a lélek létezése például nem bizonyított tudományosan. de rohadtul nem kizárt, hogy egyszer az lesz. így lehet majd a spiritualitásból tudomány.”
És ezzel meg is szűnik spiritualitásnak lenni. De akkor miről is beszélgetünk? A „Tudomány” a matériával foglalkozik, ha a lélek létezését „tudományosan igazolnád”, akkor rögtön oda is tehetnéd a bozonok, a gének meg a fekete lyukak közé.
Egyébként én úgy tudom, minden olyan esetben, amikor különféle spirituális jelenségeket próbáltak ellenőrzött körülmények között vizsgálni, a telepátiától kezdve a jövőbelátáson keresztül a telekinézisen át a lélekvándorlásig, az mindannyiszor teljes kudarccal végződött. Talán nem véletlenül. (Harry Houdini már annak idején ízekre szedte a különféle „médiumok” és „spiritiszták” módszereit, a jelek szerint hiába. Pár éve egy polip csinált komplett hülyét a teljes jós-szakmából, ez sem ártott a biznisznek. :DDD)
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: „ha a lélek létezését „tudományosan igazolnád”, akkor rögtön oda is tehetnéd a bozonok, a gének meg a fekete lyukak közé.”
na, ezt mondom én is! 🙂
„Talán nem véletlenül.”
véletlen-e vagy sem, lehet, hogy egyszer sikerül ezek közül néhányat bizonyítani. ki tudja? 😉
@jotunder: „jézusom, nem sokkal egyszerűbb hinni valami istenben. az legalább korrekt dolog.”
nekem is van hitem, bár csak nyomokban hasonlít arra, amit a szüleimtől „kaptam”.
sajnos egy fél pillanat alatt kimutatom benne a logikátlanságokat. 😀
Kedves @idelle: Kevered a „diszciplinákat”. Egyrészt lehet arról beszélgetni, hogy mi a tudomány, mire való, mi az illetékessége, mit tud, mit nem tud, mi a módszere, mi nem a módszere, stb. Ha ezekkel tisztában vagy, akkor már nagyon nem tévedsz el az erdőben.
Másrészt lehet azon merengeni, hogy mi az élet értelme, hogy miért nem vagyunk (ha nem vagyunk) boldogok a nagy tudásunkkal, és hogy a világ megismerése még nem minden, nem az élet teljessége, a teljességhez más egyebek is kellenek, és azok micsodák, és hogyan lehet őket elérni.
Csak azt tudom mondani (ahelyett, hogy kifognám neked a halat, inkább adok egy horgászbotot), hogy először próbált meg magadban tisztába tenni ezeket a kérdéseket. Minél pontosabban megfogalmazni őket, kiszűrve az ellentmondásokat. Vagyis, próbálj nagyon racionálisan, értelmesen kérdezni. És akkor majd csodálkozva fogod látni, hogy a kérdéseid egy része szinte (mintegy) önmagát válaszolja meg. Nem olyan értelemben persze, hogy valamiféle tautológiák lennének, (amelyek az addig bennük lévőkön felül semmiféle új információt nem tartalmaznak), hanem oly értelemben, hogy a tisztázó, korrekt megfogalmazás, a helyretevés, mintegy elvégezvén a munka egy részét, egyben megvilágítja az addigi sötét foltokat is.
Jó munkát ehhez! 😉
Kedves @Dr. Gy. Dr. Fűegér:, írod: „Egyébként én úgy tudom, minden olyan esetben, amikor különféle spirituális jelenségeket próbáltak ellenőrzött körülmények között vizsgálni, a telepátiától kezdve a jövőbelátáson keresztül a telekinézisen át a lélekvándorlásig, az mindannyiszor teljes kudarccal végződött.”
Ezt rosszul tudod. A tudományos parapszichológia ugyan nem egy menő tudományág, de vannak bizonyos eredményei. Amelyek persze annyira bizarrak, homályosak, stb. hogy igencsak vitatottak (és ez így van jól, a tudomány egyik lételeme a vitatás). Van a témában egy magyar nyelvű könyv, érdemes tájékozódni belőle: Vassy Zoltán: A parapszichológia tudományos irányzata. Vassy egyébként nem ezoterikus, hanem egy „szkeptikus” fizikus.
@idelle: „…a jelen ismereteink szerint még nem vizsgálható.”
Minden, aminek van hatása, az vizsgálható. Aminek semmilyen hatása sincs, az nem befolyásol semmit, tehát megkülönböztethetetlen a nem létezőktől.
„…az emberi faj számára elégséges lehet-e bármennyi tudományos magyarázat, ha azok az „érző” ember számára nem adnak meg alapvető válaszokat.”
A tudomány eredményeit nem befolyásol(hat)ja az, hogy tetszik-e vagy nem, jóérzéseket kelt-e.
„…mi történt az ősrobbanás pillanatában, de hogy a felrobbant anyag (és antianyag, he-he) hogyan és miért keletkezett („volt ott”), attól még elég messze vagyunk.” „…az emberiség nagy része számára a „nincs mögöttes értelme a létnek, minden csak van, szinte véletlen”, nem elégséges magyarázat.”
Éppenséggel elég közel járunk ahhoz, hogy megtudjuk mi és hogyan történt pl. az ősrobbanáskor. A „miért” nem tudományos kérdés. Arra való lehet pl. a művészet.
@idelle:
„nincs mögöttes értelme a létnek, minden csak van, szinte véletlen”
Hát ez roppant kínos kovetkeztetés. Én már csak tudom, mert erre jutottam.
Pedig, ha megvizsgálunk 100 villámcsapás esetet egyértelmuen bizonyítható, hogy akire lesújtott az kiérdemelte az égiek haragját. Irigység, falánkság, szomszéd tehenének szemmelverése stb. A villámlást légkori okokkal magyarázni – elég meggyozo ugyan, de nem cáfolja az eredeti elméletet.
„…a szervezet kibillent a normális működés egyensúlyából…” A medikusnak is bovebben ki kell fejteni. Ez a diagnózis fejlovéstol ekcémáig mindenre jó. Ahogy az ezoterikus módszerek is. Siker esetén siker, kudarc esetén túl késo volt.
Az ember válaszokat akar. De addig is, valamit.
@ipartelep: „először próbált meg magadban tisztába tenni ezeket a kérdéseket.”
hiszed vagy sem, a környezetemhez viszonyítva szokatlanul rendben van a világképem.
ez persze nem kis munka volt, melynek során sem a kizárólag materialista, sem a kizárólag hit alapú megközelítés nem adta meg a szükséges válaszokat.
egy dolog viszont megmaradt:. az örök kétkedés. és ezzel együtt az ódzkodás a „bizonyos” emberektől. akár tudományos alapon, akár a hit alapján állnak. 🙂
@giacomo gesso: „A „miért” nem tudományos kérdés. Arra való lehet pl. a művészet.”
ehhez képest, az én nem reprezentatív (azaz csöppet sem tudományos) felmérésem szerint elég sokakat érdekel. 🙂
@labrabbit: „Én már csak tudom, mert erre jutottam.”
elfogadom.
„A villámlást légkori okokkal magyarázni – elég meggyozo ugyan, de nem cáfolja az eredeti elméletet.”
én is szeretek vicceskedni. 🙂
@idelle: nincs rendben, de nem ipartelep hiszi, vagy nem hiszi, hanem te
a tudománynak tényleg az a lényege, hogy a tapasztalat alapján kutatni kezd, és eredményre jut,
ebből nem következik, hogy amiben nem jutott eredményre, arra majd „biztosan fog”
tudom, hogy nehéz felfogni, ráadásul a az ilyen kuruzslók kifejezetten áltudományos eszközökhöz folyamodnak, eszük ágában sincs tudományos módszereknek kitenni állításaikat!
úgyhogy ezeket soha nem fogják bizonyítani, hiszen ahhoz meg kellene próbálni: ami pénzbe kerül, és sajnos azzal az eredménnyel járna, hogy a pénzcsap elzáródna (na ez például bizonyított tudományos állítás 🙂
Kedves @idelle: Nem a világképedről beszéltem. Az olyan amilyen, nem tudom pontosan, hogy milyen, nem is érdekes itt. Hanem arról, hogy – most ismételjem meg a hozzászólásom? – próbáld meg típus, fajta, téma szerint elkülöníteni egymástól a kérdéseidet. Ez persze, tudom, nagyon nehéz dolog, végső soron olyan logikai készségekre alapozott filozófiai jellegű (egy szinten felül tényleg) műveltséget igényel, amivel sokan nem rendelkeznek. De hát ezt lehet csak tenni, ha jót akarsz. ha nagy kérdésekre akarsz nagy válaszokat kapni. Én sok kérdésedre tudom a választ, de nem az a cél (meg a direkt válasznak amúgy sem hinnél), hanem a vél az, hogy magad gondolkodj el, és találd meg.
@idelle:
Jó, viccet félretéve: a puszta hiten kívul mi bizonyítja, hogy az ember valamint az o életminosége, társadalmi berendezkedése, a faj puszta túlélése bármilyen jelentosséggel bírna az ismert (??) univerzum egésze szempontjából? Az egészség, pláne ahogy társadalmunk vélekedik errol, biztosan ugyanaz, mint a ‘normális’?
kb. 250 millió éve a fajok 90%-a kihalt. Állítólag mikrobák okozták, de ez csak egy tudományos elmélet szal nem biztos. Mindenesetre, én inkább azt mondom, a szeretet mint olyan az emlosok evolúciós fegyvere semmint a világegyetem mozgatója.
@idelle: A „miért?” kérdés témája érdekes. A szó szoros értelmében tényleg nem tudományos kérdés. Az igazi tudományos kérdések a „mi”-vel (mi van), és a „hogyan”-al kezdődnek. De azt hiszem, hogy magunkat csapnánk be akkor, vagy legalábbis korlátoznánk a tudásunkat, ha elzárkóznánk a „miértes” kérdésektől. Ugyanis, (és ugyan) a miért egy filozófiai jellegű, homályos kérdés, amelynél nem is tisztázott pontosan, hogy mire kérdez rá. Valójában, ha nagyon korrektek akarunk lenni, akkor a miérteket mindig visszavezetjük a hogyanokra. Úgy lehet őket visszavezetni, hogy tudjuk: A miért egy oksági (vagyis valamely törvényszerűségen, tényen, vagy eseményen alapuló) láncra kérdez rá. „Miért volt ez?” „Miért van ez így?” Ezek a kérdések így pongyolák, de „hogyan”-ra, és „mi van”-ra átfordítva, sokkal konkrétabbak: Mi történt, és hogyan történt az: Mi okozta? Hogyan működik ez? Satöbbi.
És ezt a fentit megint csak annak szemléltetéséül mutatom neked, hogy kérdezni tudni kell. Jól kérdezni… 😉
@idelle: 42
@jotunder: B. valóban színész végzettségű, de az nem evidencia, hogy minden komikus egyben színész is lenne. Attól, hogy valaki színpadon is mond vicceket még nem lesz színész. A mai stand up comedy arcai között színészt alig találni, van viszont ügyvédtől kezdve minden más.
Egyébként a részeg mellett az ország az első nyíltan meleg szerepéről is ismerhette még a Szomszédokból. Ez a részeges image már a Heti Heteses éra része.
@Virág et.:
Ki a f@szt érdekel B.I.?
Azon agyalj inkább, hogy pont az élet legfontosabb kérdéseinél (egészség, energia, közgazdaság stb.) miért terjed az -elvileg ugye egyre iskolázottabb- istenadta nép körében exponenciális ütemben a hülyeség!?
Nem mellesleg a bulvár és a celebek áldásos egymásra-hatásának „köszönhetően”.
@Virág et.:
Kérd meg @jotundert, hogy ezt törölje!
Fájóan nem aktuális, semmi köze a témához.
@giacomo gesso: nekem van egy olyan érzésem, hogy az átlag Józsi és az emberiség összesített tudása közötti olló folyamatosan nyílik, és szerintem ez mindent megmagyaráz.
Gondolom, az IQ szerinti decilisek nem változnak – talán – az időben, de hiába a 210-es IQ, ha egyszer semmilyen alapismerettel nem töltődik ki a tulajdonos feje.
@giacomo gesso: Engem érdekel. Nem szívesen olvasok haldoklókról, és megértem, ha képesek a legvalószínűtlenebb dolgokat is kipróbálni, csak élhessenek még. Nem az ő felelőssége, hogy kuruzslók jutnak publicitáshoz.
Egyébként a hülyeség terjedése szerintem modern civilizációs betegség. Az elidegenedés része. Az intelligencia mennyisége állandó, a népesség meg növekszik.
@aronsatie: Csak egy apró megjegyzés: Két különböző dolog a hülyeség terjedése, és a hülyeség (összesített) mennyisége. Az első kézenfekvő oka a kommunikációs csatornák megszaporodása, kiszélesedése, hozzáférhetősége. A második meg egy tévhit. Az emberiség – ha esetleg, és helyenként időszakos visszaesésekkel is – de egyre okosabb lesz.
@ipartelep: Csak egy apró megjegyzés. Az első mondat szerző véleményét tükrözi, a másodikat viszont szerző Murphy papától idézte, viccnek szánva és gyanánt.
Az az igazság, hogy mióta észleltem, hogy milyen irracionális módon nem vagyok hajlandó tudomást venni a várható választási eredményről, ringatom magam ezügyben csodavárásba és tévképzetekbe valamint halasztgatom a csomagolást vasárnap utánra, azóta sokkal jobban értem a talpmasszázshoz, ingázáshoz, jádekőhöz és rinocéroszszarvporhoz forduló végállapotúakat.
Igaz, itt nem az én egészségemről van szó, inkább az országéról, de ugyanaz a jelenség.
@RontoPal: „…az átlag Józsi és az emberiség összesített tudása közötti olló folyamatosan nyílik…”
Tehát azt várnánk, hogy a mi Jóskánk (saját inkompetenciáját belátva) rábízná magát az arra érdemesekre, nem pedig ő maga akarná megoldani a tudomány (tetszőleges, akár egyszerre több diszciplínához is tartozó) élproblémáit. Legalább azt meg kellene tanítani az iskolában, hogy mi mindent nem tud megtanítani.
@ipartelep: „Az emberiség – ha esetleg, és helyenként időszakos visszaesésekkel is – de egyre okosabb lesz.”
Ha az egyének alkalmazkodási ill. problémamegoldó képességét tekinted, akkor az nem növekszik (kimutathatóan).
A társadalmilag felhalmozott tudás összmennyisége csakugyan exponenciálisan növekszik.
Mit jelent Nálad az „okosság”?
@ámbátor: „Igaz, itt nem az én egészségemről van szó, inkább az országéról, de ugyanaz a jelenség.”
Na pont ezért sarkalatos dolog annak (is) a megértése, hogy miként lehetséges pl. az, hogy:
A racionalitás a bizonyítékokon alapuló orvoslás minden más eljárásét felülmúló hatásosságát igazolja, mégis -azon megsértődve, hogy nem mindenható,- a kuruzslás egyre terjed?
Többszörösen kipróbált és mindannyiszor katasztrófát okozó politikai lózungokkal újra meg újra tömegeket lehet belelovalni egy gyűlölködési spirálba?
Elég sokáig a hulyeség volt a norma. Posztnál maradva: imával, aranyporral, amulettel gyógyítás pl. Akkoriban konnyebb volt okosnak lenni, csak kicsit kockázatos.
@giacomo gesso: Az „okosság” nálam az intellektuális képességek összességét jelenti. És azt gondolom, hogy mind az egyéni- mind a társadalmi „okosság” növekszik. Az utóbbi evidencia, hiszen a semmiből civilizációt építettünk. Az előbbi (az egyéni) nehezebb eset, hiszen az ember fiziológiailag most is majdnem ugyanolyan (alig változott azóta), mint a kőkorszaki ember. Viszont a biológiai mellett van egy hatás, ami nagymértékben változott, és visszahatott az intellektuális képességeire, teljesítményére: A társadalom, az oktatás, a kultúra szerepe. Emiatt van az, hogy egy átlagos mai ember összességében okosabb, mint egy átlagos kőkorszaki ember.
@ipartelep:
A pszichológia már eleve határeset, már hogy mennyire tudományos… ami a bizarr eredményeket illeti, nem hiszem, hogy bármi bizarrabb lehet egy egyszerre két lyukon átmenő részecskénél… a könyvet nem olvastam, de a „bizonyos eredmények” eddigi tapasztalataim alapján nem sok jóval kecsegtetnek. Ha az eredmények ennyire vitatottak (hogy lehet egy eredmény vitatott??? A mögötte álló folyamat esetleg), akkor nem csoda, ha nem menő…
Na, majd ha a parapszichológusok csinálnak EGY AKÁRMIT, ami a szó bármilyen értelmében MŰKÖDIK, térjünk rá vissza. 🙂
De itt nem arról van szó, hogy ezek a jelenségek, vagy legalább egy részük ne létezhetne, csak akkor semmi közük a spiritualitáshoz.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Mit lehet erre mondani? Ezt: A tudományt nem a tárgya, hanem a módszere teszi. Ebből az következik, hogy a bármilyen pszichológia is lehet tudomány(os), ha azt tudományos módszerekkel művelik.
A parapszichológia nevében ugyan benne van a „pszichológia” is, de ezen felül nincs sok köze a hagyományos pszichológiához. Annyiban van mégis, hogy főleg emberkisérleteket végeznek, és annyiban meg nincs, hogy a jelenség, amit kutatnak (a parajelenségek) emberen kívül álló jelenségek. Az igazi természetük nem ismert, de nyilván csakis materiális jelenségek lehetnek (és nem immateriálisok, transzcendensek, mint ahogy azt az ezoterikusok mondják.)
Egyébként a probléma itt az, hogy te szemmel láthatóan keveset tudsz erről a témáról. Nagyon helyes persze, hogy van véleményed, de őszintén szólva, én nem érzem tisztemnek azt, hogy bevezesselek a parapszichológia rejtelmeibe. És igazából először egy tudományfilozófia alapozásra lenne szükséged. Ezek híján, már megbocsáss, de nehéz vitázni.
Dezorientáltságod bizonyítéka az utolsó mondatod is, amelyben úgy teszel, mintha én azt mondtam volna, hogy a parajelenségeknek közük van a spiritualitáshoz. Pontosan ennek ellenkezőjét mondom, csak annyira nem érted te ezt a témát, hogy ez sem tűnt fel neked.
Tulajdonképpen annyira nem érted, hogy ama sztereotípia alapján gondolkodsz,, hogy a parajelenség csak valami gyanús spirituális izé lehet. Érthető, hogy ezt hiszed, hiszen túlnyomó többségében tényleg az ezoterikusok foglalkoznak a témával, mondhatni megszállták azt. Csak hát – ismétlem – a tudományt a módszere teszi, és nem a tárgya. Vagyis, ha találunk egy érdekes jelenséget, és azt elkezdjük teljes tudományos-módszertani szigorral vizsgálni, akkor az tudomány lesz, attól függetlenül, hogy habókos hülyék serege állít róla temérdek ostobaságot.
cink.hu/igy-gyogyit-a-bajor-imret-is-kezelo-orvos-1617503249
index.hu/belfold/2014/08/22/nem_doktor_de_gyogyit_vagy_csak_marketingzseni/
@jotunder: „Ugyan akadémikus vagyok, de nem tévedhetetlen, és végképp nem mentes az emberi gyarlóságtól. A közelmúltban többször adtam nevem olyan kezdeményezéshez (labdarúgás, kétes üzleti megalapozottsággal indított magánbiztosító), melyek esetében politikai fölkérésre, saját anyagi érdekemből tettem kockára és vesztegettem el bagóért azt az erkölcsi tőkét, melyet a Magyar Tudományos Akadémia működése folyamán fölhalmozott. Ezek ugyan elég csúf ügyek, de még mindig apró botlások ahhoz képest, ahogy tudományos súlyommal és akadémiai tagságom hitelével visszaélve is mögé álltam egy emberi életekkel játszadozó csaló sarlatán legvédtelenebbeket kirabló üzletének. Ezennel minden közéleti szerepről lemondok, és külön az akadémiai tagságomról, kérem törölni az összes évkönyvből hogy valaha is ebben az intézményben ténykedtem, sőt még az élén is álltam (no, mit gondoltok, mikor, miért, és hogyan, pupákok?)” – írta közleményében vízi e. szilveszter útban egy közelebbről meg nem nevezett tibeti kolostor felé, ahová szégyenében elrejtőzni szándékszik élete hátralévő idejére.
vagy nem is írt sehol semmi hasonlót?
@jotunder: Aki így fogalmaz meg egy mondatot (és magyar anyanyelvű): „Nevét a metodika is, a Vargha nevet, fölkészítésem tudományos kutató munkát elnyerő tudós professzorok részéről nyertem a metodika egyediségénél fogva.”, arról azonnal lehet tudni, hogy ostoba.
Ha emellett, és ezzel kapcsolatosan még „praktizál” is, akkor meg azt, hogy szélhámos is. Mondjuk erről az emberről ez 1 kilométerről szél ellenében szaglik, úgyhogy nem tudom, mi ez a nagy rácsodálkozás. Igen, vannak, mindig is voltak olyan szélhámosok, akik visszaéltek az emberi hiszékenységgel. Ha szegény Bajor Imre bedőlt ennek a végletesen primitív csalónak, az leginkább csak a végső kétségbeesésének tulajdonítható.
nem mozgok tudományos vagy kutató körökben, de már ha csak az ezen a blogon szerepelt kuruzslókra, kóklerekre és kalandorokra gondolok, akkor nagyon szomorú leszek, hogy mi mindent el lehet sütni tudomány címke alatt. illetve milyen gyatra, sőt nihil teljesítménnyel lehet érvényesülni.
a korábbi posztokban linkelt szakdolgozatok, disszertációk nemhogy a tudományos mércét vagy valamilyen peer review-t, de még a magyar nyelv alapvető követelményeit sem ütik meg.
itt van ez a Vargha.
most komolyan, nem létezik, hogy átlag 5-10 perc beszélgetés után nem derül ki, hogy kókler a csávó. és nemhogy egy kis zsákfaluban elrejtőzve praktizál az ilyen, hanem médiaceleb lesz, aki a porondon, a limelightban sütkérezik. sőt, ez a faszi egy durván nyilvánvaló kókler.
mi lehet a szürke zónában? ahol már nem ilyen nyilvánvaló a szemfényvesztés. akikről pl én nem tudnám megmondani ilyen 5 perces beszélgetés után, hogy fingjuk nincs róla, miről beszélnek? vagy nem mondják bele a kamerába, hogy talpmasszázzsal leukémiát gyógyítanak.
durva.
emlékszem, minket a vérbe szívattak egyetemen, mire végre elhitték, hogy elsajátítottuk, amit tanítottak. értjük és alkalmazni is tudjuk. ezek a ködevők meg csak úgy sitty-sutty megfelelnek, átmennek, egy diploma innen, egy fokozat onnan. (és nemcsak photoshopolt papírok! olyan is volt valakinél egy korábbi posztban, ami nem hamis diploma volt, csak éppen beleolvasva az ember nem tudta, hogy ezt most egy bullshit generátorral készítették, vagy tényleg egy értelmes ember írta.)
komoly feltáró munka kell, hogy egy-két ilyet kiforgassunk a kövük alól, ahol meghúzódtak, hogy a napfényre kerüljenek. a zömükről még csak nem is tudunk! mennyi kamupapír, kamuegyetem, kamufokozat létezhet, amiket ráadásul nemcsak csajozáshoz használnak, hanem felelős munkához.
nem értem, hogyan lehet ez.
bocs, kicsit terjengős lett, de kicsit felzaklattam magam. 🙁
further reading:
annyit.atlatszo.hu/2014/08/22/a-tudomany-ahogy-mi-muveljuk/
magyarnarancs.hu/belpol/sarlatan-bajor-imre-vargha-zoltan-91725
reménytelen ez az ország
atlatszo.hu/2014/09/16/jo-uzlet-a-halal-milliardos-bevetelu-mlm-halozat-epult-a-cianos-rakgyogyszerre/
organic mission
@Érvsebész: A cikk ott bukott meg, hogy állításuk szerint Pataky Attila 2012-óta tünetmentes. A tünetei pedig egyre látványosabbak.
@incze: ez a bejegyzés is több mint két esztendős:
kodpiszkalo.blog.hu/2012/08/25/barackmagkultusz?full_commentlist=1#comments
@Érvsebész: ja, szerepel ez a link az átlátszó cikkben is, mely inkább a másik oldalát mutatja be a dolognak, a hatósági szarakodás mellyett azt, ami sok mindent érthetővé tesz egy pillantásra atekintetben, hogy itt mennyi esélye van a ködpiszkáló érvsebészetnek: http://www.youtube.com/watch?v=cJ41Z0hOLFc
Vizi E. Szilveszter elismerte, hogy beszélt Palkoviccsal az MTA-tól elvett kutatóintézetek vezetéséről
„”Igaz, hogy a miniszter úr felhívott. Kérte a segítségemet, hogy találjunk egy olyan személyt, aki erre alkalmas,” reagált Vizi E. Szilveszter az RTL Klub Híradójának arra a pletykára, ami szerint ő lehet a frissen létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.”
444.hu/2019/07/06/vizi-e-szilveszter-elismerte-hogy-beszelt-palkoviccsal-az-mta-tol-elvett-kutatointezetek-vezeteserol
Kellett egy kicsit kutatni az agyában, míg megtalálta.
@netukki: tegyük hozzá, Vizi E. Szilveszter soha egy jó szót nem szólt a Vargha Metodikáról, azt sem tudta mi az, csak behazudták.
@jotunder: @netukki: Ennek külön szépsége, hogy a törvény szerint Palkovics Lovásszal együtt jelöl, erre meg Vizit hívja fel. 😀
@jotunder: Nincs új a nap alatt.
Jókai Mór, országos képviselő, Türr István, tábornok, Somssich Pál, a képviselőház elnöke és más neves személyek, mint alapítók, 1872-ben a nevüket adták egy „kiházasító-egylet” nevű intézményhez.
A fenti urak neveivel megjelent reklám szerint „Az egylet célja az egymást kölcsönösen gyámolitó egylettagok részéről befizetett összegeknek minél előnyösebb gyümölcsöztetése által tőkét gyűjteni, és ekképen szülőknek, gyámok-, rokonok- és pártfogóknak módot nyújtani, apró összegek befizetésével gyámoltjaik számára kiházasitási tőkét biztosítani, — ezenkívül pedig az egyleti tagok érdekeit olcsó kamatú pénzkölcsönök nyújtásával előmozdítani.” (Fővárosi Lapok, 1872. április 28.)
Hamarosan kiderült, hogy az egész egy klasszikus piramisjáték, amit Miskolcon kezdtek szervezni, és a tagok pénzét a szervezők elsikkasztották. Hatalmas, országos botrány lett belőle, amiről az országgyűlés is tárgyalt.
„A gaz csalók sejtették a bajt; febr. óta még mintegy 10,000 tag lépett be egy millió frttal; ez összeget beszedék, ellenben a kifizetéseket azon időtől folyton halogatták, az egyleti könyveket, okmányokat megsemmisítették s midőn végre a bukást bevallották, a pénztárban semmi sem találtatott; a főbb czinkosok, kik rövid idő előtt még szegények voltak, nagy vagyonnal birnak, melyet azonban nejeik nevére írattak. Fognak-e a szerencsétlen tagok valamit visszakapni? ez nagyon kétes. — A borsod-miskolczihoz hasonlók a többi ilynemű egyletek; az összes szám a borsod-miskolczival együtt tiz, éspedig: a borsod-miskolczi 35,000 taggal, a sajóvidéki 6000, a „Hymen“ 8000, a hevesi 6000, a kassai 10,000, az eperjesi 6000, a fölsőmagyarországi 10,000, a bácska-bajai 12,000 és két pesti egylet mintegy 10,000 taggal, összesen tehát több mint 100,000 tag van az egyletekben érdekelve, a befizetett tőkék összege mintegy 10-12 millió; ebből kifizettetett (körülbelől 6000 házasulónak) mintegy három millió forint, a többi eltűnt az igazgatók, tisztviselők zsebében, mert vagyona alig van egyik egyletnek is. Elkerülhetlenül szükséges, hogy a kormány ne csak elvi szabályokat, hanem szigorú vizsgálatot is rendeljen el valamennyi ilyen egylet ellen.” (Politikai Ujdonságok, 1872. július 17.)
Tóth Kálmán, országos képviselő, aki egyenesen a tiszteletbeli elnöke volt a bajai kiházasító-egyletnek, így próbálta mentegetni magát és társait, köztük Jókait is: „Mi mindannyian mint „tiszteletbeliek“ jutottunk a krédóba, jogok és kötelezettségek nélkül. Ha hibáztunk, tévedésünk csak abból áll, hogy a bajai főbíró ur kezdeményezése iránt jóhiszeműséggel viseltettünk s elnéztük egy ideig, hogy nevünk általa czégül használtassák.”
Jókai nem mentegetőzött, hanem simán letagadta az egészet: „Én részemről nem emlékezem rá, hogy a bajai kiházasitó-egyletnek akár engedélyi okmányait, akár részvényeit, akár egyéb bármiféle hivatalos iratát valaha láttam avagy aláírtam volna, vagy, hogy az egész intézményhez valami közöm lett volna.” (Magyar Ujság, 1872. július 31.)
Ebben az a pikáns, hogy nem sokkal korábban, 1872. áprilisában a „Hon” című lapban egy (erősen reklámízű) tudósítás jelent meg a bajai kiházasító egyletről miszerint: „Alapítók Somssich Pál, Horváth Boldizsár, Türr István Jókai Mór, Lovászi Mihály és Marsó István. A tagok felvétele már megkezdődött és meleg részvét között szép sikerrel foly. Az alapszabályok 2-ik czime értelmében kimutatandó 100,000 ft biztosítási alapra is meglepő sikerrel történnek jegyzések. Mihelyt az 1-sö 1000 tagból álló csoport megtelt, az igazgatóság azonnal alakuló közgyűlést hirdetend.” (Hon, 1872. április 3.)
Ugyanebben a lapban, ugyanebben a számban, ugyanezen az oldalon, ugyanebben a hasábban, kicsit lejjebb olvasható: „Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR.”
@netukki:
Erre szépen rímel, – csak már egy kicsit nagyobb léptékben a HVG idei 25. példányában nyomtatottként, majd később onlány szintén megjelent Tömpe István által jegyzett cikk.
Ali Baba és a 40 rabló immár azonos egyletben működik.
hvg.hu/gazdasag/20190707_Tompe_Istvan_Ali_baba_es_a_40_rablo_immar_azonos_egyletben_mukodik