Amerikai kritika Lánczi könyvéről (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Egy amerikai egyetemi oktató írt egy review-t Lánczi András Political Realism and Wisdom című kötetéről.
A viccesebb rész nyilván az, hogy a baloldal nyelvtudásáról értekező ideológusunk könyvéről ezt írta a szerző:
„With nary a page free of grammatical, syntactical, and other errors, confusion is unavoidable, not least in instances where negative particles are missing, designating the opposite of what was presumably meant.”
„Read in a certain light, Political Realism and Wisdom may be taken as a manifesto by a Machiavellian-like advisor to a prince. Is it any wonder that the current President (sic) of Hungary, Viktor Orbán, apparently consults regularly with Professor András Lánczi?”
Ennél is érdekesebb pár kiválasztott idézet a könyvből.
“In most cases we are born to have an enemy”
“The enemy is an important justification why we are doing what we do”
“…force is legitimate the moment you can produce a mass support behind your idea or will”
„We need leadership independent of the form of the government. This is the final word of political realism on politics„
hehe.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518556-6ae6631fb89e2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518556&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518556-6ae6631fb89e2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518556-6ae6631fb89e2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
.
Azt mondod: „hehe”.
Ezzel teljesen egyetértek.
.
„We”, „you”. Jaj, ez nem tűnik angol esszényelvnek ebben a formában. De lehet, hogy kevés angol esszét olvasok, persze.
Anyám, borogass!
Majd szíve Mariskája lefordíjja néki, eldúdolva a
m.youtube.com/watch?v=iiJUMIcMVzM
hisz 3 évig élt Sorosból
( megj.anno ,szó szerint, mivel a Ferge tanszéken kevés fizetést adtak)
hu.wikipedia.org/wiki/Le_chant_des_partisans
:)) A lektor is ő volt?
@poszt: Megszokhattuk már, hogy „Tárgyi tudás hiánya nem zavar” a jelszavuk. Ezzel együtt azt be kell látni, hogy „nyelvtudásról” 😉 ki értekezhetne autentikusabban, mint a magyar „jobboldal”?
angoltanári diplomája volt, ha jól emlékszem.
A tartalmi idézetek mutatják, hogy a reviewer túlságosna jóindulatú volt. LA ugyanis nem machavelli adaptálása, hanem a Carel Schmitt féle poltikai felfogásának Vögeleinizált változatát kevéssé megemésztett módon visszaadó interpretátor.
@fortin2: „a kevéssé megemésztett módon visszaadó” az az, amit „odahányó”-nak szoktunk mondani? 🙂
Na azért….
” in politics it is either you who makes decisions and use other people [sic], or it is you who are used by others; that most political agents act out of necessities and revenge rather than of ideological commitments [sic]; that ideas do matter but only in the long run, a particular case is determined by sheer will [sic]. Political realism simply wishes to convey that security comes first, and justice comes next”
Mottónak ajánlom : Homo homini lupus
lánczi andrás, Állam, szuverenitás, kivételes állapot: Jogtörténeti Szemle
JOGTÖRTÉNETI SZEMLE (3) pp. 9-17. (2015)
majt.elte.hu/media/b9/3a/82571687f46be012c858855a7b9bd002d0a0e245d51d05fdb2b80c51d825/MAJT-Jogtorteneti-Szemle-201503.pdf
két idézet
első, kiemelések tőlem
„Legfontosabb problémának azt tekintem, hogy a ma uralkodó liberális-pozitivista jogi elemekből szőtt normarendszer, amelynek része a demokrácia, az emberi jogok, egyenlő- ség stb., képes-e a politika természetét megváltoztatni, sőt háttérbe szorítani. Megítélésem szerint ez nem lehetséges, ____s most csupán a Carl Schmitt által a tiszta jogtannal szemben kifejtett elvek alapján a kivételes állapot fogalmán keresztül bemutatom_____, miért nem lehetséges a politikát, a vezetést és a hatalmat jogi normákkal helyettesíteni.
Sőt azt is állítom, hogy bár a politika és a morál szoros kapcsolatban áll egymással, a politikai nem helyettesíthető, nem váltható ki moralizálással. Másként fogalmazva, a legtöbb mai vita, ellenségeskedés abból fakad, hogy a politikait a jogival vagy a morálissal akarják felcserélni.
Ez hallgatólagosan a hatalom elemének a minimalizálását vagy teljes feloldását jelenti valami másban: a civil szférában, a jogi-alkotmányos konstrukciókban, a moralizálásban. Ez azt is magával hozza, hogy
___míg a politikai lényege a személyes döntés, addig a politikai fölszámolását javaslók valamilyen intézményrendszerben gondolkoznak, arra akarják rábízni a politikai döntéseket. ____
Megítélésem szerint, amely a politikai realitás talaján áll, ez nem lehetséges, de ami ennél is fontosabb, nem kívánatos, mert elfedi a folyton változó, lüktető hatalmi viszonyhálókat, amelyek nélkül nem lehetséges kormányzás, a stabilitás fenntartása”
lánczi andrás rektor, második idézet
„A harmadik példa a második Orbán-kormány 2010– 2014 közötti kétharmados többséggel megvalósult kormányzása. A demokratikus alkotmányozók, a jogállami tervezők nem szoktak reálisan számolni a kétharmados többséggel, illetve az abban rejlő politikai potenciállal –
___a kétharmad ténylegesen teljhatalmat jelent: nem is tudott mit kezdeni az EU a magyar helyzettel, idegesen és sokan ellenségesen reagáltak rá. ____
Alkotmányjogilag minden olyan döntést megtehetett, ami kétharmados többséget igényelt. Csakhogy ez azt jelenti, hogy a politikai döntés nyíltan fölébe kerekedhet a jogi-normatív szempontoknak. Nem is volt más eszköze az aggódó külföldnek, mint önmérsékletre fölszólítani az Orbán-kormányt, amelyet azonban a posztkommunizmus elleni politikai szenvedély vezérelt. A rendszerváltás végrehajtása alkotmányos eszközökkel – lehetne a tömör megfogalmazása, hogy mi történt és történik ma is.
___A politikai szándék és döntések tisztán háttérbe szorították a jogi-normatív kontextust, kifejezve, hogy a politikai lényege a szuverén és a döntései.___
Vagyis a vezetés döntés, és nem normakövetési gyakorlat. Az is kiderül ebből a példából, hogy a szuverenitás nem azonos az erőszak alkalmazásával. Ahogy sem az állam, sem a hatalom nem azonos az erőszakkal.
___A különleges felhatalmazások, ha időlegesek is, kivételes helyzetet teremtenek, ilyenkor a politikai nyilvánvaló módon jogi felhatalmazással képes a jogi szempontokat a politikai alá rendelni.___
Mivel a szekularizált politikai fogalmaknak vallási gyökerei vannak, nem mondhatunk le a modern politika realista újraértelmezéséről. A politika nem jog és nem morál, ahogy a vallással sem volt azonos. Aki ezt nem akarja megérteni, annak fogalma sincs a történelemről és a hatalom útjairól. Az európai politikai gondolkodás majdnem a kezdetektől fogva utópikus, de csak az elmúlt kétszáz évben fordult elő, hogy tényleges politikai rendszerekben öltöttek testet korábban megvalósíthatatlannak tartott elképzelések. Ma a jogi-morális-normatív politikafelfogás vált uralkodóvá, amelyben túltengenek az utópikus elemek. A valóságvesztés vagy -felejtés jobb esetben hosszú kulturális leépüléshez vezet, rosszabb esetben gyors politikai instabilitásokat okoz, amelyeket elszigetelt válságokként élnek meg az emberek, csakhogy a tendenciát kell igyelni, nem az egyes válsághelyzetek lefolyását, amelyeket oly könnyű mély sóhajok közepette bagatellizálni.
___A politika és az állam rehabilitálása nélkül esély sincs a legelső feladat, a biztonság megőrzésére___”
Én még ilyen kínos dolgot nem olvastam könyvismertetésben, de tényleg.
@fortin2: Igen így van, de Macchiavellire imád hivatkozni . És annyiban jogosan, hogy a jó nagy kanyarokat befutó firenzei politikafilozófiája tényleg arról szól, hogyan lehet az embereket eszközként fölhasználni a hatalmi célok érdekében. De a borotvaéles elméjétől egy kicsit távol áll.
mint olya sokszor, most is igaz: nem mindegy, hogy a hülye okoskodik, vagy az okos hülyéskedik.
@erikgross:
Csak nekem, tájékozatlannak tűnik úgy, hogy ez a fickó egy fasiszta geci?
Nix Dajcs, de Tompika….
@Kis ember: És még tapló is. De neki adták a hűségéért cserébe a Corvinust.
@Kis ember:
napjaink kérdéseire a válasz a felvilágosulatlan abszolutizmus, ami nem egy helyben topog, jog és morál béklyóiban vergődve, de a szuverén vezető kijelölte úton dübörögve menetel a semmibe.
„Egy politikai rendszer minél kevésbé liberális, annál demokratikusabb.”
(Prof. Dr. Phil. Békés Márton)
Ez most a legfrissebb kiérlelt gondolata a ner egyik ideológiai támogató hadoszlopának (azt már nem tudom követni, hogy ő konkrétan Lánczi-, Schmidt- vagy egyéb fióka-e, de talán nem is fontos)
Mindenesetre az ilyen egyszerűen megfogalmazott tézisek bonyolult ügyekben csakis a legnagyobb zsenikre és a legsötétebb idiótákra jellemző. Még gondolkozom egy kicsit, hogy itt melyik lehet a megoldás.
@velőtanya: Akkor ezek szerint a fáraók birodalma és a középkori feudalista rendszer volt a legeslegdemokratikusabb a világon, esetleg az indiai kasztrendszer, a sztálini Szovjetunió, hát, most hirtelen bajban vagyok, hogy melyikre is voksoljak.
Számomra teljesen egyértelmű a válasz: a rezsimidióta logika újabb gyöngyszeme, egy paradoxont axiómának beállítani. Vagy valami ilyesmi.
@Kis ember: csak mert az egyszemélyi, abszolút vezetést propagálja az intézményekkel szemben, mert az akarat mindent legyőző diadalát, a propaganda legitimáló erejét, az állandó harcot és a mindig jelen lévő ellenséget hirdeti, vagy mert a politikának és a morálnak szerinte nem lehet köze egymáshoz?
Ja. Virtigli.
(Bár lehet, hogy helyenként inkább szimpla náci.)
@velőtanya: Ha a szavak jelentését nem változtatjuk meg, akkor ez a mondat egy bullshit – de (megnéztem) hasonlóan az egész cikk is. A szerző egyszerűen nem veszi figyelembe, hogy a modern demokrácia egy nagyon összetett intézményrendszer és nem egyszerűen a többség uralma, pláne nem a magát többségként deklaráló kisebbségé.
A faszinak nagyon rossz napja lehetett, hogy úgy döntött Lánczi András könyvéről ír bármit.
Teljesen mindegy, hogy Carl Schmitt-ről ki mit gondol, de ő forog a sírjában, hogy Lánczi András-sal vagy azokkal a mandineres niemandokkal együtt említik egy szép tavaszi napon.
Ez a Lánczi egy nem túl okos nemzetiszocialista. Veszélyesnek csak azért nem nevezném, mert írásai nélkülözik az értelmezhetőséget.
@jotunder: kb. bár a végtermék kevésbé gusztusos, mint az eredeti fizikai folyamaté.
@Kis ember: miért kell túlbecsülni az ideológiai és jellembeli szilárdságát és teoretikus tisztánlátását valakinek, aki csupán egy középszerű igazodó?
tök más kutatás közben én meg ezt találtam
journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/1478929917689962
ha lehet rosszabb kritika mint ami a posztban van.
@harmadikszem:
Most kicsit visszaemlékezem egy 3-4 évvel ezelőtti esetre, megvan a teljes levelezés csak nem fogom az egészet kirakni meg anonimizáltam is stb.
Open call, érdekes anyag, megérdeklődtem, megkaptam recenzióra. A cucc tartalma eléggé bogárlacis. Megírtam, visszaküldtem.
Szerk: I appreciate the perspective that you took on this and I would like to publish it. However, I would like you to rewrite it such that the tone is more neutral. (…) the reality is, ZZZZ asked us to review these and I don’t want them to think that we seized upon this opportunity to call their product crap. Rather than peppering your entire review with XXXXX’s shortcomings, could you please dial back on the snark and write an summary of the narrative followed by a bad news-good news about the content?
Just to be clear, I found your review amusing and an enjoyable read. Unfortunately, XYZ can’t print everything that I like. I hope that you will not take this revise and resubmit request personally. I will understand if you choose not to comply. I have been in your situation before. I was invited to review an article for an interrnational journal and returned in an honest, objective, but negative evaluation. Accidentally, I found out that the other reviewer returned an overwhelmingly positve evaluation and that the author was someone BIG in the field. I wrote the editor and offered to temper my review. There was a little back and forth, then silence. I was not asked to rewrite the review and stopped receiving invites to review for that journal. I don’t want to do that to you.
Na ez a recenzióm nem lett leközölve, ellenben egy puszilkodósan pozitív ugyanarra, az igen. Nem nagyon hiszem, hogy Lánczi könyvéről bárki pozitív vagy negatív elfogultság hiányában egyetlen szót is le akarna írni, és eléggé senki ahhoz, hogy ha kapnak egy lehúzós reviewt róla akkor a szerkesztők ne nagyon figyeljenek oda arra, hogy mit írnak róla. Ettől még persze lehet szar a Lánczi könyve, de soha nem fogom megtudni, mert a reviewknak az ő esetében pont nem hiszek, elolvasni meg nem fogom.
@tonhalkonzerv reloaded: majd azért nekem mondd el légyszi hol volt ez, ez kurva ciki. Mind ezt csinálja persze, szóval legalább őszinte volt.