Az AI elkezdte elvenni az emberek munkáját
Számos brit lap (Guardian, Telegraph, Independent, Times, Daily Mail) hozta le a hírt:
Az Adzuna álláskereső oldal friss kutatása szerint 2025. június 30-án jelentősen csökkent a belépő szintű pozíciók kínálata az Egyesült Királyságban: a friss diplomás, gyakornoki, tanulószerződéses és junior állások száma 32%-kal esett vissza a ChatGPT 2022. novemberi bevezetése óta.
A csökkenés mögött az AI és automatizáció térnyerése áll: a cégek egyre inkább AI-alapú megoldásokat alkalmaznak költségcsökkentés és hatékonyságnövelés céljából. Dario Amodei, az Anthropic vezetője szerint az AI akár az irodai belépő szintű állások felét megszüntetheti az elkövetkező öt évben, ami 10‑20 %-os munkanélküliségnövekedéshez is vezethet.
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Megkértem GPT4o-t keresse meg a Guardian cikket és írjon belőle egy rövid összefoglalót. Szerintem jobban csinálja, mint a magyar újságírók többsége. Ez az egész nagyon nem hangzik jól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532459-698873d1b5b89' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532459&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532459-698873d1b5b89&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532459-698873d1b5b89' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Van olyan magyarázat, hogy tudhatnak rólunk már (vagy nemsokára, ahogy a rádióhullámok elérnek valami közeli állomást), de
1. nem akarnak jönni, hagynak fejlődni, legalábbis amíg nem leszünk veszélyesek másokra (:))
2. még nem volt idejük ideérni (űrutazás ideje)
3. már itt vannak csak nem vettük észre őket
@ikarus: az hagyján, de a sakkozók is, ahol ugye csak gondolkodni kéne: https://x.com/acherm/status/1938128542866223310
Hiv.: @Grrr:
Ismerem ezeket az eléggé kézenfekvő magyarázatokat. Szándékosan mondtam egy olyat (de kifejezetten az MI-ra, és általában az intellingenciára értve, és szűkítve), amit még nem olvashattatok.
Az MI annyiban árnyalja ezt a „hol vannak az idegenek”, kérdést, hogy eléggé valószínűnek tűnik az, hogy ha meglesz az okos MI (márpedig ugye egyszer meglesz), akkor onnatól vele a világűr meghódítása egyszerűbb, és problémamentesebb lesz. Egyszerűen azért, mert sokkal kevésbé sérülékeny mint a zember. Tehát nagyon valószínű, hogy az idegenek előőrsei nem maguk a biológiai lények, hanem a valamennyire értelmes (a feladatra beállított) robotjaik. De mivel a feladat (új világok felfedezése), nagyon komplex, eléggé értelmesnek is kell lenniük.
Tehát, hol vannak?
És igen, a válaszok egyike az, hogy itt vannak, csak nem vesszük őket észre, mert ezt nem akarják, mert annyival fejlettebbek, hogy ha látjuk őket, akkor sem tudjuk, hogy mi az, és/vagy, mert nem is akarnak belénk avatkozni, mert nekik olyanok vagyunk, mint nekünk az állatok: valamennyire érdekesek, megfigyelhetőek, de beszélgetni nem tudunk, és nem is akarunk velük, merthogy nem is tudnának olyat mondani nekünk, amit nem tudunk.
Szóval ilyesmi is lehet, meg még egy csomó más dolog, nem sorolom fel őket, mert ez a tocsik most nem pont erről szól.
@ipartelep: Igen, jó gondolat volt!
@nyulambator: Jobban megnézve egyébként a példa amit hozol, tökéletesen illusztrálja az LLM AI veszélyeit: elhiszünk minden hülyeséget amit nagy pofával, magabiztosan előad.
Tudja a faszt. Nem 1300 km, hanem durván 1450 légvonalban (de még nyílegyenes, a felszín allatt is csak pár kilométerrel kevesebb), az „útvonaltól függ” okoskodásra meg annyit, hogy közúton igencsak 1800 km.
Hiv.: @ipartelep:
Te most leírtad a Neuromancert. Olyan idegesítő, hogy vannak olyan emberek, esetünkben Gibson akik előre látják a jövöt. Helyesen. És ráadásul zseniálisan meg is tudják írni. 🙂
Hiv.: @Grrr:
Szerintem valószinübb magyarázat, hogy a technikai civilizációkbéletertema rövid. És az inteligencia egy evolúcíós zsákucca. A twchnológiai civilizáció rövid iðő alatt feleszméti a bolygó globális erődorrásait, és megszünteti önmagát. Csak a témához már most az AI annyi energiát használ mint németország. És abfosszilis üzemanyagok kitermelése folyamatosan nő jelenleg is.
@/tmp: Hát már hogyne tudná. Csak rosszul. Pont mint egy ember. Nem néz utána, hallott valamit harangozni, a nagyságrend stimmel.
Én mondjuk csak olyankor használok AI-t amikor itt felmerül valami és illusztrációt keresek. Még a google keresőjében is kikapcsoltam az AI összegzést.
Hír: A Bank of New York Mellon több tucat mesterséges intelligencia alapú „digitális alkalmazottat” vezetett be, akik saját bejelentkezési adatokkal rendelkeznek, és hamarosan e-mail fiókokat is kapnak .
Kérdések:
1. Mennyi a fizujuk?
2. Hogy lehet őket kirúgni?
3. Mikor kezdik el mószerolni a kollégákat?
4. Mikor kezdenek el csalni?
…
N. ?
Forrás:
https://www.portfolio.hu/bank/20250703/az-autonom-ai-dolgozok-hamarosan-sajat-e-mail-cimet-is-kapnak-egy-banknal-772243
A mellékszálhoz:
.
Tegyük fel, hogy számos civilizáció van a galaxisban.
Okkal tehetjük fel azt is, hogy nincsenek pont ugyanazon a fejlettségi szinten.
Így van egy civilizáció, ami a legfejlettebb.
Mi van, ha az emberi civilizáció az?
Vagyis lehet hogy feleslegesen várunk a földönkívüliek látogatására. Ellenben ők várhatnak a miénkre.
.
Továbbmenve…
Ha a második legfejlettebb civilizáció csillagászati mértékkel mérve csak kicsit fejletlenebb mint mi, mondjuk pár százezer évvel…, akkor az azt jelenti, hogy ha odautazunk, akkor max majmokat találunk. És lényegében üresnek tekintve, elkezdjük belakni. Ezzel viszont megakadályozzuk, hogy ott ember szintű élet alakuljon ki. Emiatt az egész galaxisban sehol nem fog kialakulni fejlett civilizáció. Mert elvileg kialakulhatna, de az első civilizáció megakadályozza őket. Hasonlóan mint ahogy a Földön is hiába volt több intelligens emberszerű, a Homo sapiens végül megelőzve mindet, nem kaptak már lehetőséget. Tehát lehet hogy az, hogy eljutottunk a mai szintre, az azt jelenti, hogy nincs fejlettebb civilizáció nálunk és nem is lesz.
.
Ott van még persze a kérdés, hogy fogunk-e tudni fénysebességnél gyorsabban utazni. Ha nem, akkor évezredek, évmilliókba is telhet eljutni egy másik civilizációhoz. Ami addigra felfejlődik a mi szintünkre. Tehát a lemaradás nem számít.
Hiv.: @Thalész:
„Így van egy civilizáció, ami a legfejlettebb. Mi van, ha az emberi civilizáció az?”
Ezzel az „élmezőnnyel” milyen esély van bármilyen civilizációs versenyben? 😉
1.Amerikai: Donald Trump
2.Orosz: Vlagyimir Putyin
3.Kínai: Xi Jinping
4.Iráni: Ebrahim Raiszi
5.Észak-koreai: Kim Dzsong Un
6.Török: Recep Tayyip Erdoğan
7.Szaúdi: Szalmán bin Abdulaziz Al-Szaúd
n+1.Magyar: Orbán Viktor
@Thalész:
Isten őrizzen attól, hogy a magam földhözragadt szemléletével a fénysebességnél gyorsabb utazás esélyeit latolgassam, ezért csak két olyan szempontra/tényezőre hívnám fel a figyelmed, amit általában elhanyagolnak az idegen civilizációk létezésének kérdésével kapcsolatban. Az egyik az idő. Mekkora az esélye annak, hogy a mi Napunk civilizáció kialakulását lehetővé tévő mintegy tíz milliárd éve alatt egy másik csillag megfelelő bolygóján ugyanabban az időszakban fejlődjön ki egy csillagközi kommunikációra képes civilizáció? Bátorkodom feltételezni, hogy egy civilizáció életkorának nagyságrendje ezer-tízezer év. Nem csak azért, mert feléli bolygójának erőforrásait, vagy nagy eséllyel nukleáris háborúval pusztítja ki önmagát, hanem – áttérve a másik tényezőre – túl gyakoriak az olyan méretű természeti katasztrófák, amelyek egy civilizációt elpusztíthatnak. (Ez nem feltétlenül a faj pusztulását jelenti, esetleg csak a civilizációét.) A földtörténetet katasztrófák alapján tagolják. A legjelentősebbekről mindenki hallott, kevesebben tudják, hogy a rövidebb időtartamú egységeket (időszak, kor, korszak) is katasztrófák határolják, vagyis az élővilágban (fosszíliákban) bekövetkező hirtelen változások. Ezek oka ritkán ismert, többnyire feltételezett. Lehet kisbolygó-becsapódás, szupervulkáni esemény, szupernóva, klímaváltozás, stb. De ritkának nem nevezhetők. Pl., ha a 640 ezer évvel ezelőtti szupervulkán-kitörés nem a Yellowstone forróponton, hanem valamelyik afrikai hot-spoton következett volna be, ma biztosan nem lenne emberiség. De majdnem a Homo kihalását eredményezte a mintegy 70 ezer évvel ezelőtti „genetikai beszűkülés”, amit nagy valószínűséggel szintén egy vulkáni esemény okozott.
Tehát nemcsak annak van csekély esélye, hogy civilizációk egy időben egzisztáljanak, hanem annak is, hogy természeti katasztrófák ne pusztítsák el a civilizációt, vagy az oda vezető úton bandukoló fajt.
„Emiatt az egész galaxisban sehol nem fog kialakulni fejlett civilizáció. Mert elvileg kialakulhatna, de az első civilizáció megakadályozza őket. Hasonlóan mint ahogy a Földön is hiába volt több intelligens emberszerű, a Homo sapiens végül megelőzve mindet, nem kaptak már lehetőséget. Tehát lehet hogy az, hogy eljutottunk a mai szintre, az azt jelenti, hogy nincs fejlettebb civilizáció nálunk és nem is lesz.”
Ez elég követhetetlen bakugrás. Törvényszerű, hogy egy (pl. nálunk) fejlettebb civilizáció eljusson egy másik bolygóra?
@Thalész: fénysebességnél gyorsabban nem lehet haladni, ennek nincs is értelme, és a közelébe sem lehet felgyorsítani egy űrjárművet. a legközelebbi galaxis a tejútrendszerhez 2.5 millió fényév. többszáz milliárd galaxis lehet a világegyetemben…no way.
@tahonoli: jó tudni… raiszi tavaly meghalt egy helikopterbalesetben.
Felpiszkáljátok itt az embert, hogy mingyár’ elveszik az AI-k a munkáját; én meg kezdek reménykedni, mint a hülye, hogy: na, holnap már biztos, holnap már tuti elveszik végre az összes munkát előlem! – De egy nagy frászt.
Az ember már a kataklizmákban sem bízhat.
@ipartelep:: ezek persze tök jó és jogos kérdések. És mivel senkinek sincs akár halvány fogalma sem a valódi válaszokról (+ ubiszezon), bátran & gátlástalanul hipotetizálok 🙂 (van ilyen szó?).
Szerintem azért nem „látjuk”, amiért mondjuk Batu kán katonái sem voltak képesek „meglátni” például az ultraibolya sugárzást. Vagy az agyszövet glia-sejtjeit. Etc.
Vagy amiért például tetszőleges hangyaboly egyedei sem képesek „meglátni” a tévében a Pénztáros Lőrincet.
Teljesen más nagyságrendek, dimenziók és komplexitási szintek. (Igaz, a Lőrinc esetében épp hogy csak…)
Az okosság/intelligencia pontos definíciója fogós kérdés; szerintem ezek túlontúl emberi fogalmak, túlságosan biológiai lényünkben (emlősök → méhlepényes emlősök → főemlősők → orrtükör nélküliek → majomalkatúak → keskenyorrú, avagy óvilági majmok → emberszabásúak → Hominidae → Homininae → Hominini → Homo → Homo sapiens sapiens) gyökereznek.
Sokkal hatékonyabb lenne olyasféle mértéket használni helyettük, mint mondjuk a környezetalakítási vagy az energiamanipulációs (stb.) képesség. Lásd pl. Kardasjov-skála.
És ha így tesszük fel a kérdést, akkor szerintem nagyon is elképzelhető, hogy egyes extrém/megmagyarázhatatlan asztrofizikai jelenségek (azaz szinte az összes, haha) valamiféle rendkívül komplex, céltudatos entitások tevékenységeire vezethetők vissza.
Fermi bátyámnak peniglen azt mondanám: Rico, mio caro amico! Hásszen a Föld középponttal dagadó fénysebességű – azaz a legkorábbi rádióadásaink által fújt – buborék, amely egy másik(?) értelmes(?) civilizációt ráébreszthetne a létezésünkre, legfeljebb úgy kétszáz fényév sugarú.
A Tejút pedig jó 16000 (tizenhatezer+) fényév vastag.
Hosszában meg 97000+ (kilencvenhétezer) fényév…
Nemhogy a lakásunkból nem léptünk ki, de még a szobánkban lévő ágyból sem keltünk fel – és csodálkozunk, hogy hol vannak a szomszédok?
De ha arra gondolunk, hogy
1) A komplex létformák kialakulásához nélkülözhetetlenek a periódusos rendszer azon (kb. vason túli) elemei is, amelyek csak a második generációs csillagok megszületésével kezdhettek el keletkezni (és akkor még nem beszéltünk azokról az elemekről, amelyek létrejöttéhez mondjuk két neutroncsillag egybezuhanása szükségeltetett, ami azt jelenti, hogy a tételezett Big Bangtől számítva jó sok milliárd év kellett hozzájuk);
2.) A galaxisunkban található napok mintegy háromnegyede K vagy M színképosztályba tartozó vörös törpe, márpedig (szerintem) energetikai okok miatt az ilyen típusú naprendszerek bolygóin jóval kisebb sebességgel működnek az evolúciós folyamatok (azaz sokkal több időbe telik mondjuk a többsejtű létformák kifejlődése, mint a saját, G színképosztályú Napunk & testvérei esetében);
3.) A galaxis az evolutív folyamatok lehetősége szempontjából is övekre osztható; a központi szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius* körüli tekintélyes méretű zónában a mérhetetlen csillagsűrűség és -aktivitás miatt (szerintem) elképzelhetetlen például a szerves életformák kialakulása – ugyanakkor a galaxis(karok és közeik) szélein fityegő lúzer rendszerek meg túl kevés finom szupernova-bomlástermékhez juthatnak hozzá, ergo azért kicsi esetükben a komplex létformák létrejöttének esélye;
…akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy (a Krím és az UFO magazin kivételével) a környéken sehol sem látni a kis zöld emberkéket.
@labrys:
Itt is dettó ugyanez. Tegnap is estefelé, heverészve kémlelem a láthatárt minden kis porfelhőnél, hogy na most jön végre az AI és elveszi a munkámat.
Aztán fél kilenckor már nem lehetett tovább várni, kimentem hát saját kezűleg meglocsolni a kertet.
@velotanya: tíz éve azt mondtad volna a GPT4o-ra, hogy soha nem lesz ilyen, hogy ez képtelenség. és nem lettél volna vele egyedül. de létezik, és folyamatosan fejlődik. aránylag sok ember jelenlegi munkáját el fogja venni. ez egészen biztos. nem tudjuk elképzelni, hogy kimegyünk az utcára és minden tizedik személy, aki szembe jön velünk, az egy robot. az sc-ifinek tűnik. Musk szerint ez kb. három év múlva lesz így, és aránylag sokan gondolják azt, hogy tíz éven belül így lesz. lehet, hogy soha nem lesz így, minden lehetséges.
Hiv.: @jotunder:
Ja-ja. 7 napos Elon Musk „brutálisan őszinte” félórás interjúja. Beszúrtam az AI Hírek FB-csoporthoz az AI-összefoglalót is.
Elon Musk New BRUTALLY Honest Interview LEAVES Audience Speechless (2025)
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/posts/1281293836894094/
[x][x][x][x]
Hiv.: @jotunder:
Ja ha meghalt helikopterbalesetben akkor még nehezebb civilizációs versenyben jobbnak lenni. 😀 (Kösz a javítást)
@jotunder:: ne már, vicceltünk.… Komolyra fordítva: mindenki látja, hogy milyen drasztikus változások jönnek. A munka(megosztás) területén is, természetesen.
@jotunder: szerintem ketté kell választani a kérdést, hogy tehát az a technológia, amit marketing okokból mesterséges intelligenciának neveznek, bele fog-e harapni olyan, szakmájukból mindezidáig kényelmesen (sőt néha remekül) megélő középosztályi rétegek megélhetésébe, mint a jogászok, háeresek, prgramozók, etc. igen, bele fog harapni.
viszont, ha az a kérdés, hogy kellett-e ehhez „mesterséges intelligencia”, azaz, hogy ezek a szakmák a mai formájukban, és mai társadalmi funkciójukban, gyakorlatukban, hordoznak-e még olyan az intellektuális kihívásokat, mint amilyeneket a kialakulásukkor, és amelyeknek a státusukat köszönhetik, akkor a válasz szerintem valami olyasmi, hogy a mai formájukban már jórészt egy szalagsoron tevékenykedő betanított munkás szintjén állnak, és „mesterséges intelligenciá”-val, vagy anélkül, már jó régóta automatizálásra, leváltásra, kiszervezésre voltak ítélve.
Érdekes cikk: https://www.theguardian.com/technology/2025/jul/05/the-vehicle-suddenly-accelerated-with-our-baby-in-it-the-terrifying-truth-about-why-teslas-cars-keep-crashing
Bár a cikk írói nem erre hegyezik ki a történetet, de szerintem itt egy általános probléma jelenik meg, hogy ezek a gépi tanulással feltanított algoritmusok az szituációk 99%-ában baromi megbízható döntéseket hoznak, a maradék 1%-ban teljesen bizarr, eszement módon rossz döntéseket, de mivel többmilliárd paraméteres neurális hálókról beszélünk, nem tudjuk, és soha nem is fogjuk megtudni, hogy mikor és miért és milyen tartalmú rossz döntéseket fognak hozni. Ezt én egy kivédhetetlen problémának látom. Persze gondolom sokan azt mondják, hogy ez a 1% a collateral damage kategóriája, meg kell fizetnünk az előnyökért cserébe, de én ebben annyira nem vagyok biztos.
@steinerzsiga: Az a helyzet, hogy az emberekkel pont ugyanígy van. Egy csomószor okosan, logikusan, ésszerűen cselekszünk, aztán csinálunk valami baromságot. Vagy épp a sofőr, aki 40 éve baleset nélkül vezet, egyszercsak benéz egy piros lámpát és balesetet okoz.
Lehet, hogy bizonyos komplexitás fölött a hibák szükséges és elkerülhetetlen velejárói a működésnek.
Sokan kárhoztatják az önvezető autókat a baleseteik miatt, de tényleg a vezetett kilométerre eső balesetek számát kell nézni. Több, vagy kevesebb, mint az embereké. És hát ott van a potenciál, hogy ha az önvezető autók többségbe kerülnek az utakon, akkor egymással is tudnak beszélgetni, nagyságrendekkel csökkentve a kockázatokat.
@nyulambator: Ha magyarok (vagy oroszok) fejlesztik ki az önvezető autók mesterséges intelligenciáját, akkor a közlekedés során végbemenő kommunikációjuk egymás kreatív és változatos anyázása lesz 🙂
.
amúgy az emberi hibák esetén van felelős, a mesterséges intelligencia hibái esetén sokkal kevésbé. mármint olyan felelős, akinek a felelősségre vonásával a károsultaknak és a közvéleménynek valamilyen értelemben legalább az igazságérzete kelégíthető…
Az AI Hírek FB-csoport találta a hírt.
„Researchers hide prompts in scientific papers to sway AI-powered peer review”
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/posts/1281833960173415/
@nyulambator: A problema szerintem a kovetkezo: leht, hogy eljutunk oda, ahol a (mondjuk onvezeto autokat iranyito) AI hibaszazaleka az emberi hibahatar ala csokken, akar annak frakcioja lesz, azonban meg igy is lesznek „nem kivant esemenyek”. Namost, mint emberek szertjuk azt, ha ezeknek az esemenyeknek vannak felelosei, ha tudjuk, hol es kinel all meg az a bizonyos vodor (ahogyan azt a muvelt amerikai mondana). A teljesen onvezeto autokert valahol, valakinek feleloseget kell vallalnia, muszajbol, azt ugyanis mi magyarok pl pontosan lattuk 49 utan, hogy nez ki az a rendszer, amiben soha semminek nincs gazdaja. Persze, lehet azt mondai, hogy teszem azt 1/10 annyi baleset tortenik, fogadjuk el az, hogy ami megis bekovetkezik, hat az na bumm ez van senkihibaja, csak azzal szerintem egy borzaszto hosszu es meg csuszosabb lejtore ugrunk ra.
Kapcsolodo: https://g7.hu/tech/20250706/rabiztak-a-mesterseges-intelligenciara-egy-vallalkozas-vezeteset-bizarr-eredmenye-lett/
Hiv.: @KennyOMG:
IMHO, ez egy tipikus GIGO (=Garbage In Garbage Out). Kb, mintha Taigetoszról ledobnák a gyengének látszó gyereket, lássuk túléli-e. A minimum egy draft verziójú aktív visszacsatolásos alignment hurok lett volna (kevés erőfeszítéssel), hogy legalább viszonyítani lehessen a baseline káoszhoz. Mindebből még mindig nem lesz egy komolyan vehető cikk, de legalább látszana némi erőfeszítés.
@KennyOMG: Hát bizony a felelősség, az a kényes kérdés és nem csak az önvezető autóknál. Mi van, ha egy AI tanácsadó hibás egészségügyi, gazdasági tanácsot ad és ezzel egészségügyi vagy gazdasági kárt okoz? A felelősséget (és a vele járó anyagi kártérítési kockázatot) nyilván annak kell elvinnie, aki amúgy a jól működés hasznát élvezi. Az úgy nem megy, hogy a jól működő AI-ból profitálunk, mellékhatások esetén meg széttárjuk a karunkat.
Konkrétan az önvezető autó esetén ez amúgy lehet az autógyártó is (nyilván magasabb vételárakat eredményezve) vagy a tulajdonos is.
Ha egyszer rendesen kitalálják ennek a szabályozását, azért az lenne a jó, ha ez a gyártókat öszönözné a minél jobb minőségű rendszerek létrehozására és egyben arra is, hogy minél transzparensebben kezeljék ezeket a baleseti szituációkat.
@tahonoli:
.
” Ezzel az „élmezőnnyel” milyen esély van bármilyen civilizációs versenyben? ”
.
Minden út nehézségekkel tarkított 🙂 Az élet maga is többször elég nehéz helyzetbe került, de nem hogy kihaláshoz vezetett, hanem épp a fejlődésnek adott utat. Mint például a dinók kihalása vezetett az emlősök felemelkedéséhez.
.
.
@darnoknew:
.
” Bátorkodom feltételezni, hogy egy civilizáció életkorának nagyságrendje ezer-tízezer év. ”
.
Ennek nincs elvi alapja se. Ha egy bolygó alkalmas az életre, akkor ott kialakul az élet, lesz intelligens faj és terjeszkedik amerre tud. Ezt a folyamatot persze megszakíthatja valami, de az se olyan könnyű, mert például a dinók meteorja is fejlődést hozott, nem pusztulást. Az lett volna a nagyobb baj, ha nincs valami katasztrófa ami letaszítja a dinókat a trónról. Másrészt ha tíz civilizációból egy kiesik, attól még tömve lehetne fejlett civilizációval a világűr.
.
” Törvényszerű, hogy egy (pl. nálunk) fejlettebb civilizáció eljusson egy másik bolygóra? ”
.
Tulajdonképpen igen. Annak nem látni esélyét, hogy otthon üljenek. Persze kérdés, hogy lehet-e fénynél gyorsabban közlekedni az űrben. Ha nem, akkor az is érdekes helyzet.
.
.
@jotunder:
.
Elsősorban azért vetettem fel a fénysebességnél gyorsabb közlekedést – nem feltétlenül csak a mozgást -, mert ha évmilliókba kerül eljutni egyik civilizációnak a másikhoz, akkor a civilizációk közti fejlettségbeli különbség se számít úgy. Sőt, lehet hogy a távolság miatt nem lehet találkozás.
FB-AI Hírekben Cserháti Zsolti összefoglalta az ujdonságokat
Grok 4 – A legújabb bejelentések összefoglalása
The Last Human Exam (általános nehéz feladatok):
1.hely: 44,4%, 2.hely: 26,9%
GPQA (nehéz posztgraduális kérdések):
1.hely: 88,9%, 2.hely: 86,4%
AIME 2025 (matematika):
1.hely: 100%, 2.hely: 98,4%
Harvard–MIT matematikai teszt:
1.hely: 96,7%, 2.hely: 82,5%
USAMO25 (olimpiai szintű matematika):
1.hely: 61,9%, 2.hely: 49,4%
ARC-AGI-2 (könnyű embereknek, nehéz AI-nak):
1.hely: 15,9%, 2.hely: 8,6%
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/?sorting_setting=CHRONOLOGICAL
@tahonoli: Nálunk a cégnél pont most gyűrűzött körbe egy mikro-pánik, azzal, hogy reméljük senki nem használja a Grokot semmire, tekintve Muskot és a mostanság a Grokban előtört neofasiszta árnyalatokat.
Hiv.: @Thalész:
„Ennek nincs elvi alapja se.” Mármint annak, hogy a civilizáció élettartama néhány ezer évre korlátozott.
Ezzel egyetértek. Erre is – minden további cifrázás nélkül – a „nem tudjuk” a jó kifejezés.
„Ha egy bolygó alkalmas az életre, akkor ott kialakul az élet, lesz intelligens faj”…
Ezzel viszont nem értek egyet. Gondoljunk csak bele, hogy a Földön mennyi idő kellett az értelmes élet kialakulásához (ugyanabban a nagyságrendben van, mint magának a bolygónak az élettartama), pedig aztán az evolúció folyamatos kihívások elé állította az életet, és az szüntelenül próbálkozott is. Pl. hogy lehet az, hogy a dinoszauruszoknak 160 millió év sem volt elég ahhoz, hogy állatból értelmessé váljanak? Hát ez valószínűleg úgy lehet (azért lehet), hogy míg magának az életnek a kialakulása, ha ahhoz megvannak az egyszerű feltételek, az szinte szükségszerű, az értelmes élet kialakulásához viszont sokkal több kedvező körülménynek kell összeállnia. És ha ezek nem jönnek össze, akkor az állatok állatok maradnak, nem okosodnak egymilliárd, vagy bármennyi év alatt sem.
Ez persze azt sejteti, hogy míg a világegyetemben az élet viszonylag gyakori lehet, addig az értelmes élet, vagyis a civilizáció sokkal ritkább lehet.
Reszkethetnek a sebészek. (Egy reszketeg sebészkézben egy sebészkés nem jó előjel.)
„Komoly áttörést értek el a Johns Hopkins Egyetem kutatói a robotsebészet terén: egy, a procedúráról készült videókon betanított robot emberi segítség nélkül, egy valódi műtétet idéző feltételek mellett hajtott végre egy epehólyagműtétet. A robot az operáció közben reagált a kutatók szóbeli utasításaira, és valós időben tanult is belőlük, és különböző nehezítő tényezőkkel együtt is képes volt tökéletesen végrehajtani a feladatát – írja az Eurekalert.”
Forrás: https://telex.hu/techtud/2025/07/10/emberi-segitseg-nelkul-mutet-robot-epeholyag
Nem mind AI ami fénylik. Szerencsére, szóval kalandra fel! 🙂
https://debconf25.debconf.org/
Btw. a Földközi pocsolyameleg lett júliusra. Tíz-tizenöt éve még a késő délutáni-kora esti órákban volt legfinomabb, most meg… 🙁
Tilesch György ismét Friderikusznál volt 2 év után.
Szégyen ide vagy oda, de én végleg leírtam a fickót, pedig korábban láttam benne fantáziát.
Amikor a legelső kérdések egyikénél Fridi rákérdez Tileschnél, hogy mi az MI definiciója:
Ez jön válaszként: „A MI az, aki el tudja hitetni velünk, hogy ember.”
Én ezen a ponton kapcsoltam ki.
Egyébként 1 nap alatt 100ezer megtekintést hozott össze, közel egy ezrelék a dislike arány, azaz kimondható, hogy vevő Tilesch-re és a témára, Fridi közönsége.
Hiv.: @tahonoli:
Nincs jelentősége annak, hogy bárki is legyen az, milyen egymondatos definíciót ad bármire. Az egymondatos definíciók inkább jelölnek (mint egy név), és nem jelentenek, mert ahhoz kevés a leírás, és az információ bennük. Arra valók, hogy bemutassanak valamit: „áh, tehát erről van szó”. Ezt az egészet (amit mondott) a szöveg környezetében kell nézni. Arról a nagyon bulvárigényről volt szó volt szó (az volt a kérdés), hogy „egy-egy mondatban definiálja, mi az MI, mi az általános MI, és mi a mesterséges szuperintelligencia”. Erre mondta azt amit mondott, és ez az egész beszélgetésben egyáltalán semmilyen súllyal nem szerepelt.
Friderikusz néha meglepően jól kérdezett, néha meg meglepő hülyeségekkel próbálkozott: „az MI meg tudná-e oldani az ukrán háború problémáját, és hogyan?” Ez rendkívül naiv kérdés, és természetesen az MI csak nagy büdös általánosságokat tudott rá mondani. Összességében, a témában laikusnak hasznos beszélgetés lehetett, a kicsit dörzsöltebbeknek nem sok új volt a beszélgetésben. Az ilyen beszélgetésekben nem az az érdekes, és fontos, hogy ki mit jósol az MI jövőjéről (azért nem, mert e területen teljesen megoszlanak a vélemények, és egyik sem lehet megalapozott – ezek jóslások), hanem az, hogy egy, a témában szakértő zember hogyan látja ezt az egészet. Ez nem is annyira konkrét információkat ad, hanem inkább azt az általános helyzetismertetést, hogy mi is a dörgés mostanában a témában.
Csemege a bloggazdának FB-AI Hírek csoportból:
A Meta új szuperintelligencia-csapata:
– 50% Kínából származik
– 75% PhD fokozattal rendelkezik, 70% kutató
– 40% az OpenAI-tól, 20% a DeepMindtól, 15% a Scale-től érkezett
– 20% szenior mérnöki (L8+) szinten dolgozott korábban
– 75%-uk első generációs bevándorló
A hírek szerint fejenként évi 10–100 millió dollár fizetést visznek haza.
Forrás: deedydas @ X
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/?sorting_setting=CHRONOLOGICAL
Hiv.: @ipartelep:
[x] Az egész világ úgy beszél az AGI-ról, hogy érezhetően, tudhatóan fogalma sincs miről beszél.
[x] Ráadásul egy matematikus blogjában vagyunk, ugye. Itt azt feszegetni, hogy egy-egy definició csak hangulatot, irányt jelölhet ki (mint a konkrét esetben), az azért kiválthat (elnéző) rosszallást. Mintha egy gráfot mint topologikus paradoxonként definiálnánk, ahol a pontok saját identitásukat is tagadják, míg az élek nem a kapcsolatokat, hanem azok megtagadását modellezik. Egyfajta negatív ontológia a relációk mezején. Minden csúcs saját ellenpontjának vetülete, és minden él egy választott félreértés. 😀
[x] A problémám ott van egyébként, hogy Tilesch az AI-ban szupersztárnak számít (hagyjuk is, hogy mi itt a blogban hogyan értékeljük tevékenységét). Sok nyelven beszél, kitüntetéssel diplomázott neves helyen. Fridihez, mint szakértő lett meghívva. Ha az induló defínición elcsúszik (egy síma ChatGPT-s kérdéssel könnyen lekérdezhetően), akkor mit várjon az ember a továbbiakban, amikor sikamlósabb pályákra téved, ahol nehezebb a tájékozódás. És ez független attól, hogy a közönségből ki mennyire ért az AI-hez. Én egyszerűen nem vagyok képes jó és védhető olvasatát látni a dolognak (lehet bennem van a hiba).
[x] Egyébként, igen. Az nekem is lejött a felvezetőből, hogy Fridi keményen próbálkozott a ChatGPT-vel kommunikálni. De azért hiába jó riporter, a prompt engineerséghez még kell fejlődnie 😉
[x] Kiváncsi lennék, hogy a TTS-t hogyan oldották meg (ChatGPT hanggal válaszolt). Én símán el tudom képzelni, hogy a ChatGPT szöveges text-outputját valaki felolvasta. Mondjuk eléggé gyenge minőségűnek érződőtt a hang. Még a ritkább magyar nyelven is. Ennél sokkal-sokkal jobb iparági megoldások vannak.
[x] Zárásként: az én MI-definicióm:
Az MI egy olyan számítási paradigma, amely lehetővé teszi, hogy gépek az érzékelés (perception), tanulás (learning), következtetés (reasoning), és cselekvés (acting) kognitív folyamatait részben vagy egészben utánozzák, illetve optimalizálják, gyakran statisztikai vagy neurális modellek segítségével. (Merthogy egy önvezető autónál problémás lenne a becsapás megkísérlése, hogy ember vezeti, ugye)
Hiv.: @tahonoli:
Akkor újra: nem, nem csúszott el Tilesch az „induló definíción”. Az MI nem egy analitikus (logikai, vagy matematikai) fogalom, amit egzakt módon kell definiálni – nyilván azt se egy mondattal. Más műfaj. Továbbá, fel sem merült, és nem is az volt a cél, hogy az MI-re egy pontos definíciót adjon. Az volt a cél, hogy a kérdésben szereplő három MI-re vonatkozó fogalmat (az elősző hsz-omban leírtam, hogy miket) körülbelül elhatárolja egymástól – mindezt egy-egy mondatban. És a rakövetkezö másfél órában aztán alaposabban megbeszélték a dolgot.
Tehát a te abbéli elvárásod, hogy valaki egy ilyen beszélgetésben egyetlen egy mondatban pontosan fogja definiálni az MI-t, vagy ilyet bárkinek is kellene tennie, ennek lenne bármilyen értelme, az irreális. Ez a „dolog” nem így műxik.
Egyébként a beszélgetésben számomra az volt a legérdekesebb, hogy Tilesch azt mondta (amit én is gondolok), hogy szerinte ez a „nyelvi modelles” próbálkozás nem jó út az általános MI-felé, csak ebből nem fog az kijönni, az általános MI-nek ez legfeljebb csak egy összetevője lehet, de az intelligencia sokkal összetettebb, komplexebb valami minthogy azt ilyen nyelvi varázlással elő lehessen állítani – mondom ezt már én.
@Thalész: „Ha egy bolygó alkalmas az életre, akkor ott kialakul az élet…” — ez biztos? Tudomásom egyelőre csak arra van számtalan kísérleti bizonyíték, hogy ami él, abból lehet élettelent csinálni, de a fordított irányra még nincs*. De mivel @ipartelep: kommentárs is csak az intelligens élet szükségszerűségét vitatta, lehet, hogy csupán én maradtam le a hírről.
\
* azaz bármi, tudományosnak nevezhető eljárás, ami tetszőleges, de önmagukban élettelennek elfogadott anyagok keverékéből tetszőleges, de valamilyen univerzumban elképzelhető környezeti viszonyok mellett élőnek nevezhető dolgot hoz létre (ami aztán evolúciós folyamatok révén vagy megmarad vagy se, vagy milliárdnyi fajjá fejlődik vagy akármi)
FB-AI Hírek: az IMO-versenyen az OpenAI nemhivatalosan aranyérmes lett és a PR-hasznot be is zsebelte ezen irányba.
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/posts/1292742909082520/
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
„Ha egy bolygó alkalmas az életre, akkor ott kialakul az élet…” — ez biztos?”
Ez érdekes. Ha megnézzük a Földet 4 milliárd évvel ezelőtt, azt mondjuk, alkalmatlan az életre. 1 milliárd évvel később még mindig necces. Ujabb 1 milliárd év, már „válámi ván, de ném áz igázi”. Megint 1 milliárd év, már létezik az élet, de a körülmények láttán messziről csak azt mondanád, viz van, tehát elvileg lehetséges rajta az élet. És ujabb 1 milliárd év mulva itt vagyunk. Szóval 1, hogy hol vannak alkalmas körülmények, azt se tudjuk pontosan, de 2, ahol alkalmas körülmények vannak – vagy lesznek – ott minden bizonnyal ki fog alakulni. Értelmes élet? Hát, attól függ, mit nevezünk annak
Hiv.: @Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
„Tudomásom egyelőre csak arra van számtalan kísérleti bizonyíték, hogy ami él, abból lehet élettelent csinálni, de a fordított irányra még nincs.”
A tudomány még valóban nem tart ott, hogy élettelenből élőt (biológiai lényt) csináljon. Majd egyszer, nem is sokára az is meglesz. De az a gyakorlatban sem igaz, hogy az élettelenből nem lalakulhat ki élő, hiszen (tudomásunk szerint, egyelőre) a földi élővilág rá a bizonyíték: a természet megcsinálta.
Az a mondat, hogy „„Ha egy bolygó alkalmas az életre, akkor ott kialakul az élet…”, az majdnem tautológia. Hiszen ha alkalmas az életre, annak minden fizikai, biológiai feltétele van, akkor vajon mi kell hozzá (az időn kívül), hogy kialakuljon valamiféle élet? 3 miatyánk, és 4 üdvözlégy Mária? Valószínűleg az lehet, hogy ha egy bolygón megvannak az élet kialakulásának a feltételei, és van rá idő is, és ezek a feltételek közben nem romlanak el, akkor valamiféle egyszerűbb élet idővel kialakul. Először csak nagyon egyszerű, és ha egyéb, egyre szigorúbb feltételek is megvannak, akkor egyre bonyolultabb, magasabbrendű élet is kialakul. Az intelligens állatnál azért látok egy határt, mert annak kialakulásához valószínű, hogy több extra feltételnek, és azok együttállásának is össze kell jönnie, és ha azok nincsenek meg, akkor eltelhet akár több százmillió év is (mint ahogyan az a Földön történt), de az állatok nem okosodnak semennyit sem.
…eNberek!
Férfiak & asszonyok! Hallgassátok Koppány vezAkarom mondani, mielőtt vitázni kezdenénk, talán érdemes lenne definiálni a fogalmakat, amikkel épp zsonglőrködünk. (Mellesleg szakmai szempontból is roppant érdekelne, ha valakinek sikerülne definiálnia például azt, mi az az „élő” 😀 …Vagy ha már itt tartunk, hogy mi az „értelmes”…)
1. lábjegyzet: meglehetősen erős bizonyítékok utalnak arra, hogy a Földön az egysejtű életformák már legkésőbb kb. 500 millió évvel a bolygó kialakulása után megjelentek (a Föld kora cca. 4,54 milliárd év).
2. lábjegyzet: a Tilesch Gyurit ismerem, nagy hóhányó*. Szerintem nem igazán érdemes komolyan venni.
* Tudtátok, hogy a ‘hóhányó’ szavunk is cigány nyelvi eredetű? Xoxamno, azaz csaló, hazug. 🙂
Hiv.: @labrys:
„Akarom mondani, mielőtt vitázni kezdenénk, talán érdemes lenne definiálni a fogalmakat, amikkel épp zsonglőrködünk.”
Nem zsonglőrködönk, csak a laikus véleményeinket mondjuk. A te definíciós igényedre nagyjából ugyanaz a válasz, mint amit fentebb mondtam Tahonolinak: cipőt a cipőboltból, definíciót meg oda, akkor, abból az alkalomból, ha nem értjük, hogy miről beszélünk, eltérő dolgokról beszélünk, vagy máshogyan értelmezünk egy fogalmat. Itt most ez nem állt fenn. Ha az életről beszélünk, akkor itt az egyszerű, és magasabbrendű élőlényekre gondoltunk, és tökmindegy, hogy a vírusokat beleértjük-e vagy sem. (Az MI-t sem értjük bele.)
Ugyanígy, ha az „érlelmes lény”-ről beszélünk, akkor abba itt most (ebben a beszélgetésben) egy kb. ember szintű élőlényre gondolunk, de megint csak nem beleértve az MI-t, merthogy itt most szerves élőlényekről van szó.
Tehát ennél mélyebben itt és most nem kell definiálni, ez bőven elég a megértéshez.
Igen, amit az 1. pontodban írsz, az is arra utal, hogy ha a feltételek megvannak, akkor az élet néhány (10-100) millió évecske alatt kiküzdi magát. Bár ezt csak egyetlen példából látjuk, de esélyes, hogy máshol is így lehet.
Amit a 2.-ben írsz, azt nem tudom, hogy mekkora hóhányó. Való igaz, semmi újdonságot nem mondott, de nagy hülyeségeket sem. Ez a műsor egy laza beszélgetés volt, amely azoknak az átlagzembereknek szólt, akik nem tudnak sokat az MI-problematikáról. Arra jó volt, tudományos szempontból nyilván nem volt benne semmi új.
Nos, továbbra sem csak az AI a világ közepe.
https://debconf25.debconf.org/schedule/
Kicsit emlékeztet ez a buli, mint mikor pár éve minden „Gender study”-hype volt (bár az AI messze nagyobb volumenű és jelentőségű), hogy régebbi ügyeket ne is emlegessek. A „vonatra” hirtelenjében sokan fel akarnak szállni. „Keresztatyám” Donda professzora kísért, mármint „mindenki nyomul, és ezzel sietteti a véget” (nem szó szerint értendő, de sok datacenter sok energia). Azért remélem nem „sírás-rívás és a fogak csikorgatása” lesz a vége.
Melóhelyek szűnnek és keletkeznek, a gettósodás nem buli. Btw. nekem úgy tűnik, hosszabb távú össztársadalmi hatások területén gondolkodásban (felelősség!) Gates messze veri az altman-bezos-ellison-musk(&al) gittegyletet. Szomorú 🙁
No mindegy… it’s a long way to T̶i̶p̶p̶e̶r̶a̶r̶y̶ Beach. Have a nice Holiday! 😀
Fantasztikus gigahosszú 6-napos interjú Palkoviccsal, lásd a linket! Minden mondatán lehetne csemegézni. Ez az összefoglaló, kedvcsinálónak:
[x] Megváltottuk a belépőjegyet a szuperszámítógép-világba – A német Jülich kutatóközponttal kötött együttműködés révén Magyarország hozzáférhet Európa legnagyobb, 800 petaflopsos számítási kapacitásához.
[x] „A mesterséges intelligencia nem agysebészet, hanem egyszerű matematika” – Palkovics demisztifikálni akarja az AI-t: „szorzás, összeadás, függvények – ennyi az egész”, csak számítási erő kell hozzá.
[x] „Volt egy telefonhívás, amikor miniszterelnök úr megkért, hogy a hazai mesterséges intelligencia területét erősítsük meg” – Orbán Viktor személyes utasítására gyorsult fel a program.
[x] „Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 52 százaléka tart az AI-tól, csak 12 százalék lát benne lehetőséget” – A társadalmi attitűd még negatív, de a kormánybiztos szerint ez változni fog a konkrét alkalmazások megjelenésével, egy mostani mérés már jobb eredményeket hozna.
[x] Az általános iskolákban azonnal megvalósulhatna az alapvető mesterséges intelligencia-ismeretek oktatása, külön tantervi módosítás nélkül.
[x] „A humanoid robotok a következő nagy irány” – Palkovics szerint a jövő az olyan robotokban van, amelyek beszélgetnek, elmosogatnak, és közvetlenül az emberek környezetében dolgoznak, ez tartja most leginkább lázban.
[x] AI alap jön létre a vállalatok támogatására – Tőkeoldalról támogatják majd azokat a cégeket, amelyek mesterséges intelligencia alkalmazásokat fejlesztenek.
[x] „Ha valaki deepfake videókat akar csinálni, írja rá, hogy ez avatár” – A kormánybiztos szerint a választások előtt különösen veszélyes lehet a mesterséges intelligencia visszaélésszerű használata, ezért egyértelműen jelölni kell a gépi tartalmakat.
https://www.economx.hu/gazdasag/palkovics-laszlo-interju-mesterseges-intelligencia-ai-mi-oktatas-szuperszamitogep-technologia-beruhazasok.812649.html
Hiv.: @tahonoli:
Szerintem Palkovics-interjút nézni/olvasni, nemhogy 6 naposat, de 6 perceset is, mazochizmus.
„Palkovics szerint a jövő az olyan robotokban van, amelyek beszélgetnek, elmosogatnak,”…
Erről már volt szó korábban. A jövő olyan robotokban van (pl. mosógépekben), amelyek elmosnak, el is mosogatnak, és ha nem vagy otthon, titokban a feleségedet is „megkezelik”.
Hiv.: @ipartelep:
Szerintem tanulságos érzékelni, hogyan nyílik az olló, hogyan maradunk le, és, hogy egy MTA rendes tag, elvben STEM értelmiségi(?) is hogy nem tud még a látszatokra sem adni.
„Tökéletes” interjúzárás: „Hirtelen mindenki elkezdett AI-ügyekkel foglalkozni. Ez volt a cél. Magyarországot nemzetközileg is pozícionáltuk – jártam Brüsszelben, Ausztriában, Kínában. Amerika következik szeptemberben.”