Az AI tegnap okosabb lett, mint az emberek jelentős része, de még mindig nem nagyon-nagyon okos.
Az OpenAI tegnap kihozta a Strawberry-t GPTo1 néven. Megkérdeztem tőle, hogy egy uniquely ergodic folytonos dinamikus rendszer ahol a mérték tartója a teljes tér, miért minimális. Ezt megcsinálta. From scratch. Ettől eléggé megijedtem.
Aztán megkértem, hogy mutasson egy nem-minimális dinamikus rendszert, ahol a mérték tartója nem a teljes tér, de azért uniquely ergodic. Ez viszont nagyon könnyű, hiszen, ha a [0,1] intervallumon veszem azt a transzformációt, ami elosztja a számokat kettővel, akkor nyilván egyetlen invariáns mérték van, ami a nullára van koncentrálva.
Erre adott egy rossz példát, amin több invariáns mérték van és ez elég világos. Mondtam mi a gond. Erre adott egy új példát, ami nem volt folytonos. Hosszabb gondolkozás után. Elmondtam, hogy ebből miért nem jöhet ki. Na erre felszívta magát és lenyomott egy akkora bullshitet, hogy csak néztem. Az egyik mondata az volt, hogy „mivel a Cantor -halmaz összefüggő”. Ha valami nem igaz az az, hogy a Cantor-halmaz összefüggő.
Minden arra mutat, hogy Strawberry elég okos, sok mindent meg fog változtatni, de nincs közel az AGI-hoz. Néztem az NVIDIA árfolyamát, nem nagyon változik. Szóval most történt valami, nem is akármi, de egyelőre nincs vége a világnak.
P.S azt írják, hogy fizikából Ph.D szinten van. fogalmam sincs, hogy mennyire igaz. ijesztő, tényleg ijesztő.
UPDATE: egy review.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531733-6ab4036269585' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531733&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531733-6ab4036269585&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531733-6ab4036269585' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mivel sem a matekhoz, sem az AI-hoz nem értek: próbáltl olyat kérdezni, aminek ma még nem ismert a megoldása?
@Geo: ez nem AGI. de a végzős egyetemisták nagy részét megveri a saját területükön.
Mészáros Lőrincnél úgyse lesz okosabb.
.
Természetesen egy büdös szót sem értek az egészből.
.
Bár ez nem teljesen igaz: strawberry = eper. Na és az epret nagyon szeretem. Frissen is, lekvárként/dzsemként is, fagyiként/jégkrémként is.
.
(1) Az o1 preview-t vagy az o1mini-t kérdezted?
(2) Az én standard válaszom a posztra
(a) annak kell örülni, ami van, és megpróbálni megfejteni, hogy ami nem jó, az miért nem jó
(b) megpróbálni nem gondolni arra, hogy mi rosszra vezethet mindez
(c) én nem kötném a témát az nVidia árfolyamhoz, jelenlegi konkrét időpillanatban.Bármi jöhet és bármi ellenkezője is. Símán benne lehet a történetben egy erős koincidencia is 🙂
(d) megpróbálok majd még érdemben is reagálni a posztra ebéd után.
@hakohen: egy olyan kérdést tettem fel, amihez PhD diák szinten kell érteni a matematikához, és gondolkodni kell. én azt gondolom, hogy számos szakmában Magyarországon az ún. elit színvonalán van.
@tahonoli: o1preview
a kérdés az, hogy miként értékelik Epret a befektetők, fenntartja a hype-ot vagy nem. és fogalmam sincs. azt gondolom, hogy nagyon okos, de a közelében nincs annak, hogy nehéz matematikai problémákat oldjon meg. kipróbáltam másra, írtam belőle posztot. brutál.
ezt szakértelem szimulálására lehet használni, de olyan szinten, amit alig hiszek el. ebben a pillanatban még egy csomó dolgot nem tud, amit a GPT-4o már igen, de ez azért van, mert nem tették bele abba, amit a publikumnak bemutattak. simán megnézi az internetet, végignéz egy könyvet, amit feltöltenek neki és akkor még jobb. nem lesz vége a világnak, szerintem rettegni azért nem kell, de az igaz, hogy ez most tényleg aránylag nagy ugrás.
Én mindenesetre – biztos, ami biztos – behoztam a műhelyből a kalapácsot és szarrá vertem a kenyérpirítót meg a kávéfőzőt. Most lázadjanak a piszkok, ha tudnak!
Ebből is látszik, hogy az igazi – emberi – intelligenciát nem tudja a gépi beérni.
A kérdésem, hogy ha majd X év múlva egy AI meglehetősen nagy biztonsággal képes lesz meghozni optimálishoz közeli döntéseket minden gazdaság-szakpolitikai-társadalmi kérdésben, átengedjük-e neki a döntés jogát?
Hiv.: @Grrr:
A „döntés joga” mindig a hatalmon lévők joga. A MI még egy jó darabig nem lesz hatalmon. Tanácsokat adhat, egyre jobb tanácsokat, de arról dönteni, hogy ezeket a tanácsokat megfogadják, és végre is hajtsák, az nem az ő reszortja lesz.
Az persze egy veszély lehet, hogy ha már az embernél sokkal okosabb lesz, és szándékosan a civilizációt romboló tanácsokat ad, olyanokat, amelyeket az embernek már nem fog át a tudata, de bízik bennük, és követi (végrehajtja őket), akkor abból armageddon lehet. Elméletileg. Gyakorlatilag nem nagyon látom be, hogy miért tenne ilyet a MI.
Van egy olyan „logika”, hogy az életért, és az élettérért harc folyik az élőlények között. Ez az állati világra érvényes, és bizonyos korlátozásokkal, és területeken az emberi világra is. De nem látom be, hogy ezt a „logikát” tovább lehetne vinni az MI- és emberek közötti világra is. Magyarán: egy okos MI miért akarná elpusztítani az emberiséget? Akkor jobb lenne neki bármi is?
@ipartelep: Talán lassan bekúszik – egyre több kisebb horderejű, rutin ügyben fog dönteni (mint ahogy már most is, bár lehetséges emberi beavatkozás meg van fellebezési lehetőség is – egyelőre), aztán a konzekvencionalisták azt mondják, hogy a MI sokkal jobb döntéseket hoz, mint emberi döntéshozók, így adjuk oda neki a fontos ügyeket is.
@ipartelep: Arra nem gondoltam, hogy a mi erkölcsi felfogásunk szerint ártalmas (bár esetleg a még meg nem születettek biztonsága és az állatvilág vagy akármi számára jó) döntést hozna, mondjuk az emberiség számának kíméletes, az emberek akaratával amúgy nem ellenkező csökkentését. Most, hogy ezt leírtam, persze látom, hogy ez igen komplex kérdés a mi erkölcsünkből kiindulva is… Ha sokan valójában emberi kötődést, valami életcélt igényelnek, de nem feltétlenül gyerekeket, akkor a népességcsökkenés tényleg probléma?
Szóval a MI ‘jó’ döntéseket hozna, de ha ezzel kicsavarja az emberi közösségek kezéből az érdemi döntések jogát, vagy legalábbis ténylegesen ő lesz a technikai döntéshoz, az nem jelenti-e valamilyen mértékben az emberi civilizáció végét?
Hiv.: @Grrr:
Amit te vizionálsz itt, annak a non plus ultrája az „orchideák bolygója”. Ahol az emberekből tartályban élő növényszerű lények lettek, akiket gépek tartanak életben, és az élményeiket (amelyek teljesen életszerűek, vagyis egy Mátrix-szerű képzeletbeli világban élnek) is kívülről a gépektől kapják. De addig még sok lépés van hátra.
Nem hiszek abban, hogy az embernél okosabb MI az emberiség, és a civilizáció ellen akarna dolgozni. Annak semmi értelme nem lenne. Ezért, erre mondtam, hogy az állatvilágban (és kisebb mértékben, arányban, az embervilágban) érvényes, aki kapja marja „logika” ide nem vihető át.
@labrys: : Midőn beindult a hype, megkértem AI-t, hogy fejezzen már be egy iménti rádióhírt, mert a végét egy repülő miatt nem hallottam. Tök cuki volt, mert megkért, hogy ha pontosítanám, talán tudna segíteni. No meg is adtam a lottósorsolás szokásos szövegét („a [dátum] kihúzott hat szám tehát emelkedő sorrendben…” és itt elvágtam). Kapásból adott hat számot (1-45!!! ami nem semmi), ám mit sem zavartatva magát, hogy a [dátum] majd kábé két év múlva lesz. Azóta fejlődött, de lehet meg kellett volna jegyeznem a dátumot és a számokat? Mit lehessen tudni ;-).
Ez van, ami @Big JT-nek ergodikai teoréma, nekem vágott dohány :-). Azért valahogy túlteszem magam a földhözragadtságom fölött érzett szégyenen :-D.
(Ps: „az igazi – emberi – intelligenciát nem tudja a gépi beérni.” Egy, a jövőből valahogy visszkeveredett írás is tanúsítja, hogy egyetlen csíránk is képes szörnyű bosszút állni a lázadó AI-k felett :-DDD.)
@Grrr:
Én azt vélelmezem veszélynek (rossz kezekbe kerülésen felül), hogy rossz(abb) tréning nyomán lehet erősebb a AI-hallucináció, időben előrehaladva, azaz nem most vagyunk.-e a csúcson.
@Grrr:
Szerintem az AI sokkal előrébb van mára már eredmény-kigyártásban, mint, hogy milyen politikusok, milyen protokoll mentén hozzanak döntést az eredményekre alapozva. Például meteorológia+tüzijáték, vagy földrengés+kilakoltatás(pánik kockáztatás). Szerintem az ember fog dönteni és mindig az emberi döntés lesz a kritikus láncszem a teljes folyamatban.
@ipartelep: : Ez mind szép. Persze keresztatyám – a maga a roppant szórakoztatóan sziporkázó módján – ezen túlmutató gondolatot dobott föl. Mármint mi van, ha szegény evolúció a biológiai mutáció metódusával megoldhatatlan problémába (falba) ütközik? Persze sikeres „célszerszámnak” lenni mégiscsak szívderítőbb gondolat, mint kudarcos zsákutcának ;-).
Szerintem érdemes abbahagynunk az elitista BS-generálást, hogy elég okos, de azért nálam még nem okosabb, mert ennek a borsónak nem lesz ideje rászáradni a falra. Ha nem látunk okot egy tendencia megfordulására, akkor azt érdemes extrapolálni (és itt szerintem nincs ok, egyrészt miért lenne egy szilárd halmazállapotú szilíciumalapú computer feltétlenül butább, mint egy amorf szénbázisú, másrészt, minden valószínűség szerint mi is így tanulunk, az attention spanünknek megfelelő hosszúságú szövegeire odafigyelünk másoknak, és aztán hasonlóakat mondunk). A kérdés inkább az, hogy mit kezdjünk azzal a ténnyel, hogy feleslegesek vagyunk (illetve egy páran csak a jövő héten lesznek azok).
1. Lehet, hogy szerencsénk van, és abban még jobbak vagyunk, hogy kérdezzünk. (Ld. Asimov-tól a Tréfamestert).
2. Ha nem, akkor egyelőre ez csak először az ú.n. kreatív foglalkozásokra vonatkozik (amin még röhöghettünk, amíg matekból nem volt jó, hogy akkor mégis mi vagyunk a kreatívak, és ők csak egy ósdi chatgpt), majd a maradék white collar munkákra. Ez esetben még fenntartható esetleg a kapitalizmus, ha nem vigyázunk, Bezos-éké minden, és minekünk maradnak azok a munkák, amiben a chatgpt még nem jó, egyelőre jobban tudok pl. kapálni, mint a chatgpt.
3a. Ha ez nem tetszik, akkor az egyik lehetőségünk időben forradalmat csinálni, felgyújtani a computer-centereket, és átnevelőtáborba küldeni a mesterséges intelligenciával foglalkozókat. Erre könnyen tudnék uszító szöveget gyártani, persze a chatgpt jobb lenne benne mint én. De az ilyen dolgok nem szoktak beválni (ld. a varrógép esetét, vagy a New York-i kezelő nélküli liftekét).
3b. Esetleg itt az ideje rájönni, hogy nem azért voltunk eddig hasznosak, mert az a dolgunk, hanem mert muszáj volt. Mostantól gondolkozzunk azon, hogy a rendszernek kell hasznosnak lennie a számunkra, ha nem az, akkor nem kell fenntartani.
@szazharminchet: egy nagyon könnyű feladatot, ami tényleg csak a definíciók ismeretét jelenti, képtelen volt megoldani, és hát láttam, hogy mivel próbálkozott. olyan volt, mint aki a fogalom rendszert tökéletesen érti, le is írta, lehetett látni, hogy milyen utakat próbál. áttörés, de azt hiszem nem óriási. aránylag nagy, ha ennél többet vártak, akkor ez nem állítja le az AI kételkedőket.
@jotunder:
„Eper”-topik
Akárhogy gondolkodom felőle, figyelembevéve a korábbiakat is
(1) ahogy te is mondod 1.000 milliárd kaliberű a téma: elég komoly az iparág már most is.
(2) a piac már beárazta és beárazza folyamatosan egyfajta – nemkicsit erős – fejlődés iránti várakozását (aminek többszörözése azért nem gyors lefolyású)
(3) nem nagyon látszik nVidia-versenytárs se, ami beindítana egy nVidiát roncsoló hype-ot.
(4) óriási probléma lehet a világban lévő bizonytalanság, instabilitás, hisztériát is generálni tudó pánikveszély. Ha Putyin így bele tudott sz*rni a ventillátorba, akkor más kérdések, szempontok bírhatnak nagyobb proiritást kapni. Nem tartanám kedvezőnek az nVidia gyorsuló fejlődésének azt, ami a világban manapság megy. (amúgy te is írtál korábban egy fiatal tehetséges ukrán matematikus haláláról).
@jotunder:
Szerintem rengeteg műfajban van óriási előrelépés az AI-ban (játékok, adatközpontok, autonóm járművek, robotika, kriptovaluták és kvantumszámítástechnika terén, stb.). Te kiválasztottad a matekkal a szerintem legnehezebbet. Azt értem, hogy miért matek, azt nem értem, hogy egy tőzsdei nVidia-befektetőnek jelen körülmények között hol hoz – számára is lekövethető – hozzáadott értéket? Jöjjön a lóvé és elég, ha „csak” 2026-ban jön a „superhuman ai”, nem? :D:D:D:D
„Given 10 positive integers, none of which have a prime divisor greater than 20.
Show that a subset of these integers (possibly just one, or all of them) can be selected such that their product is a perfect square.”
ez nem egy triviális számtanpélda, és kifejezetten elegáns megoldást adott rá.
de most látom GPT-4o is meg tudja csinálni.
Vagy lehet próbálkozni Ramanudzsan valamelyik még nyitott állításával. Vagy bizonyított állítás-bizonyításának rövidebbé tételével, egyáltalán további firtatásával.
@tahonoli: attól ez nagyon messze van. nagyon. nem látszik, hogy olyan nagy hype lenne körülötte. pár napot (legalább egyet) amerika miatt várni kell, de itt nagyobb rally lenne, ha ez magasan a várakozások felett volna
@jotunder:
Szerintem elég sok olyan feladat van, amihez csak a definíciók ismerete kell és nem tudom megcsinálni. És ez szerintem rád is igaz, az egész matek a te fejedbe sem fér bele. Egyszerűen túl sok definíció van. És ezt most mutatták be, fog ez még fejlődni, mi viszont már olyan sokat nem.
@szazharminchet: nem tudom megítélni. olvasok olyanokat, akik nincsenek a dologtól oda. engem eléggé megütött.
Már a Qubit is hozott friss, részben paywall mögé tett cikket az o1 témában:
https://qubit.hu/2024/09/13/oriasit-fejlodott-az-uj-chatgpt-keszitoi-szerint-mar-gondolkodik-ervel-es-komplex-feladatokat-old-meg
@tahonoli: ez máshol is ott van azért. egyelőre nem látom a hírekben, csak szakmai lapokban. cnn-en azért van egy hír.
NVIDIA arfolyamaban, meg ami az elmult 1-2-3 evben tortent a ceggel, eleg erosen a teljes AI hype koncentralodott es ezert lett a vilag masodik (?) legertekesebb cege.
Vannak meg cegek boven a piacon akik nagyon komolyan haladnak a sajat chipjeikkel, sztem a Qualcomm-ban van nagyon jelentos potencial. (nem a szuperszamitogepbe szant chipjeikkel termeszetesen)
Ha kijon egy fejlett ai model, az meg lefele is lokheti az NVIDIA arfolyamat.
@thegaben86:
A Qualcomm nem csak mobilba való GPU-kat csinál? Nem biztos, hogy azoknak meg van az a számítási kapacitása, mint a számítási célú GPU-knak (ami van az AMD-nek, ex-ATI, és az nVidia-nak). Ráadásul egy csomó kommersz grafikus chipjük belseje eléggé hasonló, amikor éppen az az olcsóbb, akkor szokták is használni számítási célra (legfeljebb van a hátán egy DVI-csatlakozó, nem baj az, megy úgy is, ha nem dugunk bele semmit).
A Qualcomm grafikus chipjei ráadásul az AMD-vel való együttműködésből jönnek, nem hiszem, hogy be szabadna vele mennie az AMD piacára.
@szazharminchet:
Ugy tudom, hogy mar nem csak, illetve nyitni akarnak a NVIDIA/AMD altal uralt piacra is. Laptopba valo GPU-val iden jottek eloszor, ezek lesznek a copilot nevezett gepek (de ezek eleg hasonlok a mobilokba szant cuccokhoz).
De a lenyeg termeszetesen tovabbra is a mobilchipek piaca, ahol eddig is eleg jol muzsikalt, es a kifejezett AI-nak nevezett (magan az eszkozon futo szamitasok eseten) feladatok elvegzesere szant megoldasainak nem nagyon van komolyan veheto rivalisa (Samsung csinalja a sajatjat regota, Google-val osszefogva ujabban, szoval azert valtozhatnak a dolgok persze).
Jelenleg ugy all a dolog, hogy komoly androidos telot csak Snapdragonnal lehet piacra dobni es a jovoben ez vsz meg inkabb igy lesz, ahogy egyre nagyobb teret nyer az AI a telefonokon. A mobilpiac NVIDIA-ja lehet belole par even belul. 🙂
Sztem alulertekelt ceg, bar en mar ezt gondolom eleg reg ota, es egyelore a nagy attores nem jott el. (Nekem, mivel nem 20 eve vettem belole..)
@ipartelep: Dníeprov: Rákok a szigeten, haszabad egy szovjet szerzőt idéznem.
Hiv.: @janostothmeister:
Igen, azt olvastam. A „Riadó a Naprendszerben” c. 1965-ös sci-fi novellaválogatásban jelent meg. Ugyanebben a könyvben van – hasonló témában – Stanislaw Lem: Mosógéptragédia c. kis viccese is.
Amúgy, szerintem a ruszkik a sc-ifi aranykorában egészen jó elbeszéléseket írtak. Mindenki Asimovért van oda, de én pl. nagyon uncsinak tartom az Alapítvány-történeteit (De az „Én a robot”-ot nem), és közben pl. ott voltak a ruszkik, akiket mindenki lenéz(ett). Nem mellesleg az egész „Csillagok háborúja”-univerzum, lényegében Asimov Alapitványának a világa (persze más szereplőkkel), azért is olyan szar gyerekmese mind a kettő. (Bocs, ha ezzel sértettem a rajongók érzékenységét, de ezek tényleg nem jó sci-fik.)
@ipartelep:: a Sztrugackíj-fivérek (Lemmel együtt) minden kétséget kizáróan a XX. század legnagyobb & legjelentősebb sci-fi-szerzői közé tartoznak. Nagyon kevesen mérhetők hozzájuk.
@ipartelep: : Én a Star Wars-t nem tartom sci-fi-nek (és ez nem jelenti, hogy leszólnám Lucast – legalábbis a trilógiáért nem). Családi űrmese. Szinte minden eleme ismerős valahonnan (hasonlóan a másik kult Dűnéhez). A látványvilága ütött, na persze az Orion űrhajó, vagy a Star Trek original series-hez képest, az elérhető technika már jóval többet tett lehetővé.
Ami Asimovot illeti, az Alapítványt (szintén a trilógiáig) én jónak tartom. Általában könnyed, olvasmányos, szórakoztató stílusban írt. Talán nem az ő hibája, hogy az életműve köré egyfajta túlhájpolt kultuszt építettek. Ahogy a Star Wars köré is (bár abban Lucas keze már nagyon is benne volt).
@labrys: : Érdekesség, hogy a fivérek egy Internet előtti korban alkottak, miközben egyikük Moszkvában élt, a másik Leningrádban. Korai műveikben – Lemhez hasonlóan – nekik is volt egy enyhe markcista-leninista-komenyista színezetű (Jefremov-szerű) korszak (pl. A század ragadozó tárgyai, ill. Magellán felhő). Aztán mind kinőtték – szerencsénkre.
@labrys: De ugye azt tudjuk, hogy Lem lengyel volt? (Egyébként ő az egyik legnagyobb valaha élt sci-fi író, a másik Cixin Liu)
Hiv.: @/tmp:
Basszus – mondom, mert bosszankodom ezen a Cixin Liu-n. (Közbevetőleg: nem baj, hogy egy kicsit sci-fizünk? A zsűritől kérdezem, akik politikára vágynak.) De először Lemről egy mondat: ő mindenképpen az egyik legjobb, mondom ezt úgy, hogy igen nagy merítésem van sci-fiből (irodalomból, és filmből is), és immunis vagyok a hype-ra. Viszont a kínai gyerek az problémás. Éppen most olvasom a 3 kötetes nagy könyvét, a Háromtest problémát, már a vége felé járok, és igencsak szenvedek vele. Egy kettősség van ebben az emberben: egyrészt nem tud írni. Mármint – tetszik érteni, a betűket ismeri, csak azokat nem tudja összerakni úgy, mint egy normális író. Persze, lehet, hogy elkényeztetett vagyok e téren, jó írókat szoktam olvasni – na ő nem az. Az is lehet, hogy részben a kínaiból angol, majd mogyoró fordítás (ha tényleg így történt) is ludas egy kicsit, de abban az nem lehet ludas, amikor a történettől teljesen irreleváns, érdektelen szálakra pazarol el összességében több 100 oldalt. A hajamat téptem néha… Ugyanakkor, a történet maga, rendkívül ötletes, eredeti, és nem gyerekmese – pont ezért olvasom. Összességében, szerintem nála csak jobb írók vannak a sci-fiben (is), (kivéve J. R. R. Tolkien-t, az katasztrófa, még Göncz Árpád fordításában is) de nála ötletesebb író kevés.
@ipartelep: : Azt nem tudom, hogy Liu eredetileg milyen nyelven ír, de a fordításokkal ’90 után volt némi gond. A korábbiak magas színvonalúak voltak, csak ugye elég kevés jelent meg a termésből. Utána meg hülyén néztem ki a fejemből, amikor néha a kontextből kellett kivadászni, hogy egy-egy se füle, se farka mondat mit is akar jelenteni. (A ’70-es, kora ’80-as IBM kézikönyvek „rigóuccai” magyarításai voltak hasonlóak. Jól mutattak a polcon, csak épp mindenki a rongyosra lapozott, stencilezett eredetieket bújta, mert ezek használhatatlanok voltak.)
Btw. egy Mo-ra házasodott lengyel ismerős mondta (annyira jól – és nagy szókinccsel! – beszélt magyarul, hogy csak itt-ott kaptad rajta némi jellegzetes „slavic” akcentuson), hogy a Murányi-féle Kiberiáda minőségi többlet az eredetihez képest – már persze annak, aki jól bírja a magyar nyelvet.
Egyébként szvsz. Tolkien sem SF, hanem fantasy. Rokon műfajok, és vannak szerzők, akik mindkettőben alkottak értékelhető produktumot (pl. Le Guin), de ettől még nem ugyanaz.
Hiv.: @ijontichy:
Én nagyon különbséget teszek sci-fi, és fantasy között, olyannyira, hogy fantasyt egyáltalán nem olvasok. Tolkienre csak kíváncsi voltam, hogy mire föl az a nagy hype, aztán kiderült, hogy semmire. A fantasy valamikor… talán a 80-as évek vége felé jött divatba Mogyoróországon, a 90-es években el is lepték a könyvesboltokat azok a nagyon ízléstelen, tiritarka borítójú könyvek (a borítóválasztás csalhatatlan volt, és egyben szerencsés, hiszen azonnal tudta az ember, hogy mivel nem kell foglalkozni). Szóval, a fantasy az nekem nagyon más műfaj. Kuczka Péter a Galaktikáival még tudta, hogy mi a jó sci-fi, azóta – bár már régóta kevéssé követem a műfajt – mintha kihalt volna a jó sci-fi, nekem olybá tűnik. Nem érdekes ez? A zene egyértelműen legjobb évtizede a 70-es évek volt (mondjuk 69-től, Colosseum, King Crimson, Pink Floyd, Soft Machine, Yes, Genesis, stb., aztán a 70-es években (már a közepétől) a nagy vonulat fokozatosan elhalt (a későbbi „progresszív metál” irányzat nem progresszív rock, az metál)). A filmművészetnek nincs ennyire kicsi legjobb intervalluma, de kb. az is a 60-70-es évek volt, és hasonlóan a jó sci-fi is 50-60 évvel ezelőtt dübörgött. Most akkor legalább az lehet a vigaszunk, hogy mi még megértük, és élveztük a nagy időket? (És ez persze nem jelenti azt, hogy ma nincsenek nagy alkotások, csak azt jelenti, hogy az aranykor nem ez, az elmúlt.) A mai fiatalok erről (az egészről, amiről írtam), kb. semmit nem tudnak. Sok élmény kimarad nekik. És nem, nem igaz, hogy helyettük kapnak más élményeket. Kapnak, csak… sekélyebbek azok a kéjek.
@ipartelep:
Asimov-nak voltak gyűjtemény-kötetei, egyes évek legjobb sci-fi novellái. Szerintem baromi jók, magyarul kettő jelent meg fordításban, Szívélyes Fahrenheit és Gyilkos idő címmel (van esetleg még?). Asimov sokkal jobb szerkesztő, mint író. (Legalábbis, szerintem, egy idő után a mennyiségre hajtott.)
De szerintem ma is van jó sci-fi, pl. a Martian nekem tetszett, meg az új Galaktikát is olvastam olyan 10-15 éve, és volt benne sok jó. Szeretem a novellákat, sokszor ugyanannyi ötlet van benne, mint egy regényben, és sokkal hamarabb megkapod. Mint a különbség a 95% kakaós Lindt és másfél mázsa Boci között.
@ipartelep: A fordítás minősége sokat számít. Nemrég kaptam kölcsön egy rokonomtól Kim Stanley Robinson ”Vörös Hold” című könyvét. Magamtól el nem olvastam volna, de kérték róla a véleményemet, így muszáj volt. Állítólag neves szerző (bár a könyv borítója gyanús volt), de vagy a fordítás gyenge, vagy maga a szöveg, mert előtte egy Dacia Maraini-t (”Marianna Ucría hosszú élete”) utánna meg Orhan Pamuk-ot (”A pestis éjszakái”) olvastam, és ennek a könyvnek a stílusa messze elmaradt amazoktól.
Anno a mélypont Végh Antal egyik (szabolcsi almafák sorsáról szóló) könyve volt nálam, az valamikor a ’90-es évek elején jelent meg, valami kalóz kiadó „gondozásában”. Valószínűleg megspórolták a lektorálást, mert a szöveg pocsék lett. Tőmondatok egymásra hányva.
„… azonnal tudta az ember, hogy mivel nem kell foglalkozni” Ez jó! És milyen igaz!
Hiv.: @szazharminchet:
Egyetértek – ez már régóta axióma nálam -: a sci-fi (irodalom) legjobb megjelenési formája a novella, bár vannak jó regények is dögivel… Bakker, ha Zsoldos Péter usákos, vagy angol lett volna, ő lenne a világ egyik legnépszerűbb sci-fi írója, de itt a fő műfaj a novella. Annak idején úgy vártam a Galaktikákat (kb. 2 havonta jelent meg), mint mások a messiást. Aztán még az új formátumból is van talán egy fél,- 3/4 méternyi, de utána csökkent a lelkesedésem, már nem Kuczka volt a szerkesztő, lejjebb ment a színvonal. (Régen minden jobb volt.) Nekem ezek az antológiák, válogatások is megvannak, érdekes, hogy már a 60-as években is nyomták őket… Az első sci-fi könyvem a Meteorok Viharában c. novella-antológia volt (69, Delfin-könyvek), asszem csupa szovjet szerzővel… mit mondjak, kurva jó, némelyik novellája azóta is kedvencem.
A Boci-csokit viszont nem hagyom, az nekem nagyon is jó volt, akármennyi kakaó tartalom is volt benne. Ezek a hülyék abbahagyták a Kajla Nugát gyártását, pedig az volt az egyik kedvenc csokim, holott talán nem is „csoki”.
@ipartelep: : Egyetértek. Zsoldos kiváló volt (első igazi SF könyvem A feladat volt). Ha már AI, az Ellenpont egészen ideillő (tökmindegy hogy a korának szellemében nem ritka post-apocalyptic művekhez sorolják (ebből a vonulatból egyik kedvencem John Wyndham The Chrysalids-a). De ha már magyarok: az SF gyökereinél sokszor Poe-t, Mary Shelley-t emlegetik. Pedig mesemondónk (Jókai Mór) is írt olyat, saját korához viszonyítva nem is rosszat. Mondtam már, hogy a magyarságomat leginkább az anyanyelvem jelenti?
Más. Rengeteg jó „csokink” volt, míg nem jött „möszjő szüsár” (&al) :-(. Sport, Autós, Bohóc stb. szelet, macskanyelv és társai. Na jah, nincsen rózsa tövis nélkül. De a Lindt ettől még a csokik királya. Ami nem baj. Az már igen, hogy a sajátjaink eltűntek.
@ipartelep:
@ijontichy:
A Milka sem egy világbajnok csoki, és sok egyéb Suchard-termék sem, de nem akkortól gyenge a Boci meg a Sportszelet, amióta megvette „Möszjő Szüsár”, hanem amióta van mivel összehasonlítanunk.
@ijontichy:
Khm, khm (köhög belgául)
@szazharminchet:; @Grrr: : Hát ez egyéni ízlés kérdése is (mint a sör ;-)). Én szerettem a macskanyelvet, a Bocit * , nomeg a Milkát is, aztán ’88-ban Münchenben összefutottam a Lindt-választékkal (incl a 95% kakaó). Amúgy a jóságos „möszjő szüsár” azért volt tanulságos, mert nem változtatott (á dehogy), csak még több mogyit tett a pirosba. Na jah, a minőségi kakaó drága dolog :-).
* legalábbis a két hét csokigyári melóig. Akik nem tudnák, ott minden szabad préda volt, csak kihozni nem lehetett. A két hét végére az osztály legédesszájúbb tagjainak is egy jó időre lecsökkent az édességek iránti vonzódása :-). Midász király csokiba mártva :-D.
@ijontichy:: a fivéreknek (és persze Lemnek is) a pályafutásuk kezdetén tényleg voltak vonalasabb írásaik – például, igen, A bíborszínű felhők bolygója (a Magellán-felhő) etc. –, de így párszemközt megmondom neked az őszintét: A század ragadozó tárgyai számomra például a valaha megírt egyik legjobb sci-fi-kisregény. (Elképesztő, mi mindent megjósoltak benne, több évtizeddel korábban: a személyre szabott drogokat, a drozskát /vö. különféle metamfetamin-származékokkal felturbózott tömegpartik/, hogy a társadalom többsége még ingyen sem hajlandó könyvet venni a kezébe, az arisztokrata külsőségek mellett nyíltan szerveződő nácikat etc., etc., etc.)
@/tmp:: igen, tudjuk 🙂
Zsoldos Péter értelemszerűen szintén világszínvonalú szerző, és valóban: tetszett volna nem magyarnak születni…
Amúgy Cixin Liutól én sem ájultam el – de népek, ha akartok jó kortárs sci-fit olvasni, kezdjétek Hannu Rajaniemivel!
A „régen minden jobb volt”-hoz még egy adalék. (Tényleg nem zavarjuk itt a tájidegen offtocsik szövegeinkkel a nagyérdeműt?) Régen, bagóztam, és kísérletező alkat lévén (a kísérletezés megmaradt, a bagózás nem) mindenféle, de tényleg minden itt fellelhető cigit kipróbáltam, míg rá nem jöttem, hogy melyikek a legjobban nekem. Ezek, a piros, puhadobozos Marlboro, a piros, keménydobozos Dunhill, és minden cigik királya, a sárga (akkor még csak olyan volt) Camel voltak. Annak a Camelnek az ízére ma is emlékszem, eszméletlenül jó volt. De persze erős cigi volt (annyira azért nem, mint a Gitanes, ami erős, de cserébe rossz ízű is), akkor ezek még nem voltak leszabályozva úgy, mint a maiak, amiknek se íze, se bűze. Nem bánom, hogy ez az öröm ma már kimarad (tényleg öröm volt), de azt sem bánom, hogy megvolt.
Hát ha jó sci-fi kortárs írótól, akkor én még a a Diaszpórát ajánlanám Greg Egan-tól:
https://moly.hu/konyvek/greg-egan-diaszpora