Az Orbán-terv
Orbán Viktor terve szerint Magyarországon a belátható időben 3-6 százalékos gazdasági növekedést lehet elérni, azaz folytatódhat a „high pressure economy”, annak ellenére, hogy annak feltételei már nem állnak fel. Tíz évvel ezelőtt olcsó hitelek voltak, aránylag alacsony volt a magyar adósság, a foglalkoztatottság alig volt magasabb hatvan százaléknál a munkaképes korúak körében. Ma a hitelkörnyezet kifejezetten rossz, az adósság magas, és nyolcvan százalék körüli a foglalkoztatottság. Tegyük hozzá a foglalkoztatottság növelésével nem járt együtt a termelékenység növekedése, leginkább nagyon alacsonyan képzett emberek kerültek a munkaerőpiacra.
A kínai e-autóipar „supply chain”-ébe való beépülés prompt módon jelentős építőipari befektetéseket jelent ( fel kell építeni a gyárakat, a kiszolgáló infrastruktúrát, kombinált ciklusú gázerőműveket, legalábbis ezekről volt szó). A kínai akkugyártás mögötti szellemi tőke, a mérnöki kiképzettség olyan magas, hogy teljesen reménytelen azt várni, hogy magyar műszaki tudásra lenne szükség. Amire szükség lehet az az „olajos és piszkos munkáskezek” (ezekről beszélt Orbán az embereinek).
A várható keresletre óriási befektetésekkel válaszoltak, és egyelőre sok minden mutat arra, hogy túlságosan nagy a kínálat a kereslethez képest. Azt én nem állíthatom, hogy ez így is marad, a CATL akkugyár vélhetően meg fog épülni, és a BYD autógyár is. Ezek páratlan méretű ipari beruházások a világ legnagyobb méretű üzemcsarnokai fognak Magyarországon felépülni.
Amiről már senki nem beszél, az a Fudan Budapest Egyetem. A terv az volt, hogy egy aránylag kicsi egyetemet hoznak Budapestre, ami kulcsfontosságú területeken a világ élvonalába (a szó legszorosabb értelmében élvonalába) tartozna, és ezzel erősítenék a magyar tudásipar bázisát. Minden arra mutat, hogy semmi sem lesz a Fudan Budapest projektből.
Orbán teljesen elengedte a magyar tudásipart, olajos és piszkos kezeket akar, két-háromszázezer párat. Úgy gondolja, hogy Magyarországon egy munkaintenzív, alacsony hozzáadott értékrt adó, kínai megabefektetésekre alapozott összeszerelő ipargazdaság az optimális.
A magyar alsó három társadalmi decilis képzettsége jóval az európai átlag alatt van, de betanított munkára jók lehetnek. Bár bizonyos területeken ázsiai munkaerőre, több tízezer vendégmunkásra lehet szükség. A magyar egyetemek autonómiáját elvették, helyzetük az egyetemi rangsorokban egyáltalán nem javult, sőt inkább valamelyest romlott (ennek azért oka az, hogy a világ felsőoktatása javult, új riválisok léptek a rendszerbe), az európai top kutatási grantekből még a tíz évvel ezelőttinél is kevesebbet (gyakorlatilag semmit) kapnak magyar kutatóhelyek.
Orbán azt gondolja, hogy a magyar fiatalok tehetségére nem lehet jövőt építeni, nem fejlesztette az elitstruktúrákat, és egyáltalán nem is mutat érdeklődést az elit tudásipar iránt. A féltudású magyar elit harmadtudású magyar elitként termelheti újra magát.
Itt jöjjön egy személyes bekezdés. Ha Pesten vagyok igyekszem beszélgetni tehetséges, fiatal magyar matematikusokkal, és akárki akármit mond én ugyanazt látom, mint régen, óriási érték van ezekben a fiúkban és lányokban, ez abszolút nemzetközi szint. Én, szemben a magyar többséggel, inklúzíve az elitoktatásellenes progresszíveket, a STEM-ben, a matematikában, számítógéptudományban, AI-ban, robotikában tudom csak látni a magyar jövőt, szemben a putyinista „patriótákkal” én hiszek a magyar fiatalok tehetségében. Akiket meg kell tartani, gyakorlatilag bármi áron. Fogalmam sincs, hogy mit lehetne tenni, hogy valóban van-e alternatívája Orbán terveinek. Lehet, hogy már nincs. De akkor szomorú jövője lesz ennek az országnak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531820-68266bec28007' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531820&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531820-68266bec28007&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531820-68266bec28007' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
szomorú jövője lesz ennek az országnak
Persze, van alternatíva. Az, amit itt a végén leírsz. Az „orbánterv” a nem lehetséges jövő. (Hát istenkém, legalább megpróbálta.) A Nert az idő úgyis megdönti. Minél több akkugyár épül, annál hamarébb. Vagy hamarabb?
I am convinced that it is useless to help science in Russia. You can raise the wages of scientists, but you cannot bring them instruments and equipment. Today there is only one way to maintain Russian science: To help all the talented scientists leave Russia and to ignore the rest.
Aleksei A. Abrikosov 1928-2017 (fizikai Nobel-díj, 2003) 1993-ban.
Orbánra a legnagyobb veszélyt „ezek a fiúk és lányok” jelentik, (vélt) szavazóbázisát meg az „olajos és piszkos munkáskezek”
minden a tervek szerint zajlik 14 éve
@vattablz: ez egyáltalán nem igaz. vagyis… mittomén. 2026-ot megnyerheti OV azzal, hogy két évig több pénzük lesz (vannak, akik szerint nem lesz több). a GDP biztos növekedni fog, de itt egy kínai tulajdonú gyárról van szó, és elég alacsony szinten a supply chainben.
Én más irányból (ellen)érvelnék, mint Jótündér.
Két kedvenc magányos hősöm a nyugati Andrew Wiles, illetve az orosz Grigorij Perelman. Mindkettő matek-zseni, mindkettő brutálisat tett le az asztalra (előbbi a nagy Fermat-tétel, az utóbbi a Poincaré-sejtés bizonyításával). Egyedül ostromolták a matematika legmagasabb csúcsait, emberileg mégis fura kifejletekkel.
Az én fantáziálásaimban viszont lehetségesek olyan szcenáriók, amikor egyénileg ugyan nem ennyire kiugróan jó szellemi emberek, de tudnak hatékonyan, meg overhead-minimalizálással, felskálázhatóan dolgozni valami jó célért. Bár szokták mondani, hogy a magyarok egyénileg jók, csapatban nem annyira, mert például öntörvényüek: ám mégsem kéne elvetni ab ovo a lehetőségét a tudás-felskálázásban rejlő lehetőségeknek (hálózattudomány aspektusából is nézve a témát).
PS: NVidia is milyen hardver-architektúrával robbantotta ki az AI-forradalmat… 😉
@jotunder: Megpróbáltalak ellenpontozni. Ceausescu Romániája is kiheverte a kondukátort, igaz eltartott pár évtizedig, Lengyelországban sem volt élelmiszer a nyolcvanas években, sőt Albánia sem reménytelen, pedig emlékszünk honnan indult. 2026-ban nyerhet a Fidesz, ha lesz választás, bizonyára így is lesz. Előbb-utóbb viszont saját dugájába dől, minél súlyosabb válságot idéz elő, annál gyorsabb és mélyrehatóbb lesz a bekövetkező változás. (A hülyeség nem termelőerő.) Ezen az sem segít, ha még többen menekülnek el idegenbe, mert a baj állandóan újratermelődik, a humanitárius katasztrófa pedig nemzetközi beavatkozáshoz vezet. Azok a tehetséges emberek pedig továbbra is meg fognak születni, akik képesek lesznek újjáépíteni az országot. Ez nem indokolatlan optimizmus, hanem természeti törvény.
@tahonoli: természetesen arra van szükség, amit írsz, nagyon jó képességű, okosan dolgozni tudó emberek ezreire, akik azért elég jók, de nem kell olyan jónak lenniük (nem is lehetnek olyanok), mint Wiles vagy Perelman. én attól félek, hogy nem lehet rávenni Magyarországot arra, hogy közös céljai legyenek, ez az ország belátható ideig Mi és Ők országa lesz, mindennél fontosabb lesz a politikai győzelem. Európa esetében is tartok attól, hogy nem lehet már rávenni arra, hogy próbáljon meg pariba kerülni a két nagy riválissal Amerikával és Kínával.
@vattablz:
A Szovjetunio is kiheverte (tobbe-kevesbe, teljesen a mai napig se, sot) a sztalini 29 eves remalmot. Ott aztan tenyleg mindenkit agyonvertek, megoltek, gulagra kuldtek, akinek minimalis agya volt, vagy nem zuhant bele teljesen a kollektiv elmebajba (illetve sokszor az se segitett ha igen), es ennek ellenere 49-ben atombomat fejlesztettek, majd kesobb embert kuldtek az urbe, az altalanos eletszinvonal jelentos novekedesnek indult, komoly tudomanyos teljesitmenyek szulettek, a technologiai versenyben ideig-oraig helytalltak. Pedig evtizedeken keresztul, modszeres gyilkoltak le a regi, cari elitet, aztan az ujat is..
@poszt
Ez az egesz akkugyaros „vizio” kicsit ilyen kinaisra sikeredett. Peti, Marci es Vitya kitalaltak, hogy akkor most ez lesz, hiszen ok kurva okosak – es Vityanak nem igaza van, hanem igaza lesz mindig, mint tudjuk -, hiaba pofazott vagy tamaskodott itt kozgazdasz, energi/vizugyi szakember, kornyezettudos, stb. Az e-auto globalis eladasai tavaly augusztusi bazishoz merten 40 szazalekkal csokkentek, ami nyilvan egy kiugro adat, es nem feltetlen hosszutavu trend, de jelenleg ugy nez ki, hogy az atallas sokkla lassabb lesz, szoval ebbol nagy love inkabb 2036-ban lesz, es nem 26-ban (kerdes, hogy a 2036-os technologiahoz mennyire lesznek adoptalhatok a most felepitett gyaregysegek). A nagy viziot a piac sajnos korrigalja, avagy szembe jon a valosag. Es a nagy problema, hogy a nem a valos piaci igenyek szabjak meg vagy tartjak mederben a beruhazasok es kiosztott tamogatasok merteket, hanem Peti, Marci es Vitya.
Pont mint Kinaban, ahol 12 ezer milliard dollarnyi penz all el nem adott, majdnem kesz ingatlanokban, es hasonlo lyukrafutas varhato a brutalis merteku autoipari termeloi kapacitas felfuttatasaval, ahol boven a piaci igenyek fole porog a termeles az evtized vegere. Nagy kerdes, hogy kinek a penze eg el ezekben a projektekben? Egeszen biztos, hogy kinai es magyar adofizetok penze is. Mindket orszagban meg lehet persze uszni, a hatalom szempontjabol nincs tetje, ha egy zsenialis otlet nem jon be es eleg parezer milliard egy evtized alatt, de ebbol nem lesz Ausztria, az biztos.
Hiv.: @thegaben86:
Nem tudom, mennyire tartozik ide, de Sztálin, ha jól tudom, egy villanyszerelő volt.
@thegaben86:
Azért annak a tudományos teljesítménynek (atombombafejlsztés, etc.) hátterében bizony ott volt a saraska intézménye. Sztálin kinyírta a szovjet genetikát (és a genetikával foglalkozó biológusok egy jelentős részét, az Akadémia fizikus elnökének a genetikus testvérét ténylegesen kivégezték), de a fizikát nem, mert a bomba kellett. Akartak szervezni hasonló össz-szovjet fizikuskonferenciát a kvantummechanika és más idealista áltudományok ellen, mint ami volt a biológusoknál, de hallgattak Kurcsatovra, aki megmondta, hogy kvantummechanika és relativitáselmélet nélkül nincs bomba, mert a klasszikus fizika szerint nem működne. Viszont izolálták a megbízhatatlan tudósokat a néptől, ez volt a saraska, a meglehetősen jó körülményeket biztosító börtön-laboratórium (lehet kutatni, lehet diszkutálni, nem lehet elmenni), ilyenben dolgozott pl. Koroljov (raktétatechnika), és a zárt városok (atomprogram, Kurcsatov, Khaliton, Szaharov, Zeldovics).
@vattablz:
„továbbra is meg fognak születni, akik képesek lesznek újjáépíteni az országot. Ez nem indokolatlan optimizmus, hanem természeti törvény”
Az a természeti törvény, hogy nem fognak megszületni. (L. öröklődés.) Vannak véletlenek, de az egyrészt kevés lesz, másrészt méginkább késztetve lesznek ők is a távozásra. Úgyhogy @nyulambator:
Hiv.: @darnoknew:
Az a természeti törvény, hogy meg fognak születni. Hogy egy korszakban mondjuk a fiatalok nagy része meghal egy háborúban, vagy elvándorol egy jobb világba, az nem jelenti azt, hogy a később születettek mind selejtek lesznek. Különben meg az öröklődés nem mutat semmi olyat, hogy a legnagyobb felfedezők szaporulatából kerülnének elő a jövő géniuszai.
Ugye? Lehet, hogy elitképzés nem lesz, de tehetségek mindig lesznek.
@annokkk:
Ezt írtam én is, tehetségek mindig lesznek. Csak nem elegen. Két kérdésre keresd a választ: eredményeztek-e a XX. századi traumák (és a jelenlegi kivándorlás) kontraszelekciót magyarisztánban, illetve, hogy miért fizetnek a lótenyésztők vagyonokat a favoritokkal való fedeztetésért.
Hiv.: @darnoknew:
Hagyjuk a primkó állattenyésztős hasonlatokat a népiesekre. Próbálj kitenyészteni Einstein gyerekeiből egy újabb zsenit, és meglátod, hogy nem ugyanaz.
„Orbán azt gondolja” vagy „Az Orbán-terv” nagyon optimista kijelentések. Olyan látszatot teremthetnek, mintha Orbán képes lenne hatalomtechnikai megfontolásokon felülemelkedni. Minden el van engedve, ami nem ebbe a stratégiába, „terv”-be passzol.
Hiv.: @darnoknew:
Én a kontraszelekciót nem a genetikai mintában látom. Nézem néha a brit autófelújítós sorozatokat, és elszomorít. Nekik, és más „atlanti” nemzeteknek is, annyi ” hazai klasszikus ” áll a kert végében, amennyit mi még felsorolni sem tudnánk.
Nagyanyám falujában az őstehetség rokonunk egy helyi autodidakta lakatos volt, aki a Zetortól a tévéig mindent javított és épített. De ő sosem látott ennyi autóklasszikust. Még képen sem. Megszületett, leélte az életét a faluban, de hogy mi lett volna belőle, ha „a Fasori gimibe jár „, azt nem tudhatjuk. A fia méhész lett, a lánya meg bártáncosnő.
A kontraszelekció nem a génekben, hanem a lehetőségekben van elásva. Nem csak szerintem. Ezt veheted tényeknek, amik makacs dolgok….
@annokkk:
Nagyon hülyén nézne ki, ha én kezdeném okítani az itteni törzsközönséget statisztikából, valószínűségszámításból, eloszlásfüggvényekből, ezért inkább nem teszem.
@annokkk:
Szépen hangzik, és ami fontosabb, rendkívül PC.
Hiv.: @darnoknew:
Pontosan hány autoklasszikust hívott életre az a sok fasori gimis és más Nobel díjas Magyarországon ? Egészen pontosan egy kerek nulla.
Mert nem nagy dolog egy saját autómárkát szalagra tenni, megtették ezt mások is. ..De hát Magyarországon ugye ez egyetlenegy esetben sem sikerült. A pompás kivándorlás előtti genetikai mintáinkkal …sem.
Ezt a kerek nullát helyezd be a statisztikába.
@annokkk:
Vagy ott a hiba, hogy én értettem félre valamit, vagy ott, hogy te a kivételes esetektől várod el a statisztikai mintát.
Én csupán arra gondolok, hogy milyen jó lenne, ha a mai kőművesek, ácsok, lakatosok, tanárok, orvosok tömegesen hoznák azt a színvonalat, amit a XIX. század végén, de még a huszas években is hoztak – tömegesen. Nézd meg a belváros száz-százötven éves lépcsőházait. Tömegmunka volt. Próbálj meg hasonlók építésére vállalkozót keresni. Nézd meg, az egyszerű térkövezések milyen minőségben készülnek. De beszélhetünk az ilyen-olyan tanulmányok nyelvezetéről, helyesírásáról, tartalmának egyediségéről is. Hiába járnának a fasoriba, a fasorban sem lennének 🙂
Be kell vallanom, nem vagyok a téma szakértője, inkább csak arról van szó, hogy azoknak a szakértőknek vagyok hajlamos hinni, akiknek a megállapításait az én tapasztalataim alátámasztják. De, mint írod, mások – és nem kevesen – másként látják. Nyilván mások a tapasztalataik.
@darnoknew: Oooo, te itt most valami (inverz) eugenetikai szosszenetet probalsz futtatni a Vincenten?
Hááát… ha mégsem úgy alakul minden, ahogy Pannónia zsenijének „sajátosan magyarosch gondolkodása” elképzelte:
„ez a hatalmas infláció nem azért állt elő, mert elrontottuk a gazdasági stratégiát (…) Nem, egy külső ok miatt, amit nem tudtunk befolyásolni” (wckefe külügyér)
Világos. „Tudjukkik” megtámadtak, meg brüsszel, és a GYURCSÁNY! (gyurcsány is „külső ok”, ha valamely kisbuta nem tudná :-)). esetleg felkészül eltolcsy, hacsak nincs valami nagyon ütős „kompromat”-ja biztos helyre rejtve.
https://telex.hu/gazdasag/2024/10/17/szijjarto-a-hatalmas-inflacio-nem-azert-allt-elo-mert-elrontottuk-a-gazdasagi-strategiat
Én csak kifejeztem abbéli reményemet, hogy „lesz még egyszer ünnep a világon”.Azt egyáltalán nem állítottam, hogy bizton meg is érjük. A vietnami és filippínó bevándorlók is megteremthetik azt a jobb és európaibb Magyarországot.
@KennyOMG:
Valahogy úgy, szégyellem is magam miatta. Nem így indultam, de a sok évtized alatt sok mindent láttam. OK, másfelé kellett volna néznem.
@darnoknew: : „… amit a XIX. század végén…” Mondasz valamit. A Kiegyezés után tapasztalható lendület mintha elmaradt volna ’90 után. Pedig a – lényegét tekintve – analóg helyzet adott volt.
Hiv.: @darnoknew:
Amikor a Milleneumi Világkiállításra készültek, a kor várospolitikusai gondoltak a tömegre és a logisztikára, úgyhogy megrendelték a kor legkorszerűbb tömegközlekedési eszközét, a kéregvasutat.
Nem a magyar értelmiségtől, hanem a Siemenstől.
De a lyukat ki tudták ásni, és betonozni meg csempézni is tudtak. Hurrá.
Hiv.: @ijontichy:
Ha a bérpaloták és villasorok, meg rendezvényhelyszínek építését lendületnek nevezzük, akkor az most is van. Bizonyos pénzbőségnél a magyarok elkezdenek csicsás és nagy építményeket felhúzni a fővárosban.
Ebbe bele is temetik a pénzt, aztán nézik, ahogy lerohad…
Biodóm…
https://www.szabadeuropa.hu/a/biodom-hasznositas-bontas/33161755.html
@annokkk: : Bakker, te még a FLF-át is képes volnál kikezdeni :-/ :-D. Hátrébb az agarakkal, meg a jelenkor fűtötte hevülettel, meg a „lendülettel” ;-), mert a végén lendületből azt kéred számon, miért nem állt minden udvarban, meg a budapesti utcákon tömött sorokban Ferrari Spider már akkor, különben smafu? (…oops, hogy nem volt még Ferrari Spider? csekélység :-D)
Azért próbáljuk már meg a maga téridő-kontextjében kezelni a dolgokat. Baross Gábor megvan? Elég az életútját végignézni (nem azért, hogy hőst faragjunk belőle), és szinte kivonatot kapunk a fejlődésből. De tény, sem a vidéki paraszt, sem a pesti proli nem rohangált Spiderrel :-). De asszem a londoni, new yorki, bécsi… sem. Ezzel együtt Mo. többet közeledett a nyugathoz (Ady fanyalgása ide vagy oda), mint 1. vitya eljövetele óta.
@annokkk:
A 90-es evekben még evi 3-4 honapot Magyarorszagon voltam, de mar akkor is mint kivulallo, tehat lehet, hogy a velemenyem sem tul jo helyrol formalodott. En ugy ereztem akkor, hogy bar sok minden nem mukodott, vagy atalakuloban volt, de megis az emberek tobbsegeben volt egy optimizmus, hogy “itt 5-10 even belul valami lesz”, hogy ha nekem nem is, de a gyerekemnek jobb lesz. 1985-ben a legtobb embernek nem volt telefonja, 1995-ben volt. Megepultek az autopalyak, a magyar gazdasagtortenet legnagyobb beruhazasakent tobb szazezer nyugati auto kerult az orszagba maganimportkent. Nem azt mondom, hogy ez egy sikeres evtized volt, de akkor még lattam egy olyan optimizmust az orszagban, amit most nem latok. Most mar joval kevesebb idot toltok Magyarorszagon, tehat ez a velemenyem még annyit sem szamit, mint amit a 90-es evekrol irok.
Úgy látom, egyesek nincsenek képben a magyar fejlesztésekkel, csak kettőt hoznék: a Kandó nagyvasúti villamos mozdony. Persze villanymozdony volt előtte is bőven, de csak egyenáramú, Kandónak sikerült megoldani, hogy ipari hálózatról lehessen táplálni a villamos vontatást, ne kelljenek külön erőművi átalakítók. Volt itt probléma bőven a 50 Hz árammal, de nem akarok hosszú lenni. Ha már jármű: Ikarus ÖNHORDÓ karosszériája, mint újdonság ,melyet az állami vezetés nem preferált (a kezdeti időkben), a busz tömegtermelést mi oldottuk meg. Vastag kötet van arról a magyar tudásról, amiben a magyar oktatás is benne van. Most, mivel jelenleg űrtechnikával foglalkozom, egy beidézett a Britannica-ból: „Miután Goldmark 1950-ben a CBS alelnöke lett, kifejlesztette azt a letapogató rendszert, amely lehetővé tette az amerikai Lunar Orbiter űrszondának (1966-ban), hogy fényképeket közvetítsen 238 000 mérföldre (380 000 kilométer) a Holdról a Földre….és ez egy csepp a magyar tengerből.. Meg ami a kezed ügyében van: floppy, excel, számítógép, TV-képcső, színes adás és annak rögzítése, LP-hanglemez…
Ja, és most bontatják le a csuhások a világ egyik legjobb akusztikai termét, amelyet az egyik Nobel-díjasunk tervezett és a mai napig megállja a helyét….
https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/gdp-0-7-szazalekos-csokkenes-a-harmadik-negyedevben-europa-kezdi-osszeszedni-magat-miert-lett-ilyen-gyenge-a-magyar-adat
Minuszban a gazdaság…
Jól látom, hogy a nyolcadik negyedév ment a levesbe…
Sikerült az Orbán terv. Romlik a forint, ahogy meghirdette.
@annokkk: Itt van egy összehasonlító grafikon a GDP-ről Közép-Kelet-Európában (megtisztítva az inflációtól). A külső források által vezérelt magyar növekedés 2010 után alapvetően egész jó volt, az utóbbi 2 év persze csak szenvedés (NB: az agrárium ingadozásaitól ez a grafikon nincs megtisztítva). https://imgur.com/a/enAD0Sw
Ha az autó-, illetve akkumulátoripar magára talál, akkor mmég egy pár évig lehet újra növekedni, de az igazi ugráshoz (ld. a perifériából igazán fejlett országgá váláshoz, ld. Finnország, Írország, Taiwan, Dél-Korea…) szükséges alapok megteremtése nem nagyon zajlik, hogy finoman fogalmazzak.
Hiv.: @Grrr:
Azt nem gondoltam volna, hogy a csehek ilyen csehül állnak gdp-ben. Meg a szlovénok… Jó ez a grafikon ?
@annokkk: Ez a 2010-hez képesti növekedés – 2010 átlagos negyedéve = 100
Hiv.: @Grrr:
Szóval nem fura ? Vagy már elérték a plafont, és lelassultak ? Lehet, hogy mi is most értük el a maximumot, és innen már csak lefele van az út.
@annokkk: Őket nem igazán ismerem, nem tudom. A bérek, jövedelmek jóval magasabbak és talán betartják a saját környezetvédelmi, munkavédelmi és munkavállalói jogi szabályaikat, vannak szakszervezetek is, viszont különleges helyzet nincs – szóval annyira talán nem vonzóak a kínai akkumulátorgyárak számára. A nagy kérdés, hogy ők most megalapozzák-e a további fejlődés, igazán fejlett centrumországgá válást, vagy sem?
A nemzeti kincsünket egy libanoni hátán viszik be a Hun-ren-be magánosításra.
Hogy kié leszen, azt még nem tudni. Én muszlim tulajra tippelnék. Vagy oroszra. Libanon mostanában hogy fekszik ?
https://index.hu/belfold/2024/12/02/bme-egyetem-rektor-charaf-hassan-finanszirozas-ipar-felsooktatas/
@annokkk:
Elárulnád mi a fa.z köze van a dolognak ahhoz, hogy Libanonban született? Több mint 30 éve él Magyarországon, magyar állampolgár, mindig is itt dolgozott. Kibas.ott gáz ez a libanonizás, van még ilyen fehér felsőbbrendűség duma a tarsolyodban?
@muaddib00:
És amikor a magyar állampolgárságú szlovákiában elkapott ukránról írok, akkor mi vagyok ? Szlavofób ?
Van valami érdekes abban, ha 85-ben csak franciául beszélő libanonit betesznek a BME-re Kádárék, és sose megy többet ki onnan. Aztán tavaly belép a hunrenbe és idén már új tulaját keresi a – nemzeti kincsünk -.
Ideje lenne már, hogy keresztanyu (özv. Jönacsőd Frigyesné, sz. Eleanor Bankruptcy) szakítson egy kis időt elbitangolt keresztfiacskája meglátogatására. Az apanázs témájának átbeszélése rég időszerű ;-).
https://telex.hu/gazdasag/2024/12/02/forint-arfolyam-euro-dollar-moodys
@muaddib00: : Rengeteg (köze van) ;-). Például ideje lenne ezt a fityeszes gyakorlatot lezárni, hogy a „mi migránsunk” az jó, a „tiétek” meg rossz. A migráns, az migráns, semmi keresnivalója mogyorólandon. Árpád nemes vére már így is vészesen hígult. Röpüllőre velük hát! Aki pedig tőlünk lop, a̶n̶n̶a̶k̶ ̶l̶e̶v̶á̶g̶j̶u̶k̶ ̶a̶ ̶k̶e̶z̶é̶t̶ az legyen Verecke híres útján érkezett tökös magyar legény (na jó, egyefene, leány is lehet, ha jó a pedigréje, és tudja hol a helye)! Irgumburgum!!! 🙂
@annokkk:
Jézusom…
@annokkk: álljál le, OK? mi az, hogy betesznek egy libanonit Kádárék? eljött valaki tanulni a BME-re Libanonból és letelepedett Magyarországon, ő idetartozik, egy teljesen korrekt egyetemi ember, a Vincenten fogsz valakit basztatni a származása miatt? tiszta őrület.
@annokkk: Szerintem most elhasználtál egyet a bónusz-életeidből, amit a lelógó menük eliminálása terén felmutatott érdemeiddel szereztél.
@jotunder:
Szerintem ne vegyük el tőle a libanoniságát, jó ?
És 85-ben nem a frankofon együttműködés keretében jöttek ide a diákok, igaz ?
@annokkk: szerintem hagyd abba, OK?
@jotunder: JÓ. Amúgy se sokat tudok erről a Hun-ren – ről. Csak annyit, hogy az Orbán terve.
És hogy Orbán mennyit tud az egyetemekről, vagy a kutatóhálózatokról, azt is csak tippelni tudom. Egy erős tippel. Azt, hogy ott lakik az ellenség.
@jotunder:
egy teljesen korrekt egyetemi ember
Biztos vagy ebben? És ha igen, mire alapozod? (Egyben nem ártana definiálni is kissé a teljesen korrekt egyetemi ember kifejezést, ha már ilyen határozott kijelentéseket teszünk.)
Nincs kétségem afelől, hogy általában sokkal többet tudsz nálam a magyar egyetemi szféráról, de konkrétan mennyire ismered a BME-t és a szóbanforgó embert? Én a BME-t elég jól (saját 15 éves múltam is van ott, meg tucat nagyságrendben barátaim és kollégáim, sokan közülük 30-40 éves műegyetemi beágyazottsággal, akiknek adok a szavára), és valamennyire az embert is (volt érdemi munkakapcsolatom a tanszékével, miközben sokan olyanok is magabiztos véleményt mondanak róla mostanában, akik azt se tudják, hogy melyik karon professzor – az utóbbit természetesen rólad nem feltételezem)
Mindenesetre ezt most lehívnám, mert tényleg kíváncsi vagyok, mire alapozod a véleményedet, és hogy pontosan mi is a véleményed róla.
Van ez az interju a rektor urral: https://telex.hu/gazdasag/2024/12/16/charaf-hassan-bme-rektor-modellvaltas-fenntartovaltas-felsooktatas-interju
.
Ezek utan nekem meg homalyosabb ez az egesz, hogy kinek mi es miert erne meg. Persze elkepzelheto, hogy csak a kepessegeim nincsenek meg a deal atlatasahoz, a feleloseget ebben az esetben termeszetesen vallalom.