Az egyetemekről
Eredeti szerző: jotunder
A német modellre esküszik az új felsőoktatási államtitkár –írják a lapok. Balog miniszter is bejelentette a magyar felsőoktatásban is szükség van a duális képzésre.
Németországban valóban létezik a duális képzési modell, elsősorban Baden-Württemberg tartományban. Berufsakadamie-nek hívják ezeket az intézményeket, pl. itt lehet róla olvasni, ezekről van szó.
A német felsőoktatásban ezek az intézmények nem az egyetemekhez, hanem a főiskolákhoz (University of Applied Sciences) vannak közel. A német felsőoktatás töredékéről van szó, távol a német felsőoktatási elittől (értsd, nem a legjobb ötven német egyetem egyikéről).
Igen, ezek az intézmények leginkább a kecskeméti főiskolához állnak közel.
Palkovics akadémikus, a jövendő államtitkár megjegyezte, hogy mind az alul- mind a felülteljesítő felsőoktatást el kell kerülni.
Miután a német felsőoktatás alsó részéhez tartozó intézményeket emelte ki modellként, van azért abban valami félelmetes, hogy a felülteljesítés elkerüléséről beszél. Tavaly ősszel még arról volt szó, hogy a világ legjobb kétszáz intézményébe kell kerülni a magyar egyetemeknek.
A német autóipar jelenléte indokolhatja a DHBW rendszer átvételét, de semmi ok nincs arra, hogy ez lényegesen nagyobb szerepet töltsön be a magyar felsőoktatásban, mint a németben. Körülbelül kétmillió diák van Németországban, és egészen biztos, hogy ötvenezernél kevesebben vesznek részt a duális képzésben, a konkrét DHBW rendszerben kb. húszezer hallgató van.
Pár éve a FIDESZ-ideológus Lánczi András még az universitas eszméjéről írt, most pedig a német autóipari modell átvételéről szól a felsőoktatás (v.ö „nem leszünk gyarmat”), talán nem csak én érzem a helyzet ironikusságát. (érdemes megnézni azt, amit Lánczi ír fentebb linkelt „Új szél” cimű írásában, a komplett antitézisét írja meg annak, amiről Balog és Palkovics beszél)
Térjünk vissza a felülteljesítéshez. Magyarországon ma mindent felül kell teljesíteni. Ez az ország a legszegényebb, legfejletlenebb három OECD tagállam egyike, az egy főre jutó nemzeti jövedelem jóval alacsonyabb, mint a reménytelen helyzetben lévő Görögországban (ahol az ország legjobb egyetemeit hónapokra zárták be). Ez az ország fenntart egy az osztrák szintet idéző akadémiai intézethálózatot, az egyetemi elitstruktúránk nem elhanyagolható része is nyugati színvonalú. Ezek az intézmények jelentik az utolsó védvonalat a teljes lesüllyedéssel és marginalizálódással szemben. Itt nem lehet minta a DHBW-rendszer. Létezhet, érdemes bevezetni, de nem lehet minta.
Nem, nem vagyok felsőoktatási szakember és nincsenek igazán elképzeléseim a magyar felsőoktatási rendszer átalakításáról. Egyáltalán nem gondolom azt, hogy Palkovics László ne lenne kiváló szakember, nyilván ő a messze legjobban képzett tagja az Orbán-kormányzatnak. Azt gondolom, hogy a felsőoktatásról való közbeszédet ki kell emelni az aktuálpolitikai mocsokból, mert itt tényleg nem babra megy a játék.Nem a tandíjról van szó, nem a kancellária rendszerről, hanem arról, hogy a mi lesz a magyar felsőoktatás szerepe Magyarországon. Nem a magyar autóiparban, hanem Magyarországon.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519496-6ade9066dfec6' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519496&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519496-6ade9066dfec6&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519496-6ade9066dfec6' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Csak a szokásos orbáni módszer: szűk látókörből szerzett tapasztalatok alapján kidolgozott „megoldás” ráerőszakolása az egész országra.
@Poor Yorick: pontosan!
A jövő embereinek a szintje nem haladhatja meg a jelenlegi vezetők, képviselők (gombnyomogató biorobotok) szintjét!
Hova jutna a világ, nertársaim? Kegyelmes orbanisztánban elég a HIT csak. A narancsbolsevik pártban…
Egy kicsit azért remélem, hogy amikor alul/felülteljesítésről beszél akkor létszámokra gondol és nem minőségről. Merthogy minőségben az oktatás nem tud felülteljesíteni.
A létszámkérdés viszont tiszta ügy, ott megmondta a Kedves Vezető, hogy keretszám az nem lesz.
@ámbátor: Nagy Britanniában a kormány tagjainak elég jelentős része végzett Oxfordban, és soha nem mondanának olyat, hogy ilyen vagy olyan felsőoktatásra lenne szükség. Vannak direktívák, támogatnak bizonyos fejlesztéseket, nem is kis pénzzel, vannak komoly viták a tudományos támogatással, és volt egy hatalmas vita a tandíjról.
Magyarországon semmiről sem lehet beszélni, mert minden a miniszterelnök háborújáról szól. Márpedig a felsőoktatásról KELL beszélni.
@Boli – Ch.T. stb…(gábriel, menj te a pics.ba!): ez a poszt NEM Orbánról szól. tényleg nem. a kormánynak nem nagyon vannak elképzelései a felsőoktatásról, legalábbis ezek eddig nem derültek ki, ez a német modelles szöveg volt az első, hónapok óta.
@jotunder: Ebben az országban *MINDEN* Orbánról szól.
@Poor Yorick: Jó, én „abban” az országban élek.
A német duális képzés a középszintű oktatásban van jelen, az EKKR 4. szintjén elhelyezkedő képzésről beszélünk, amely a középszintű képzés 10-13. évfolyamán folyik a Berufsschule-kban. A tanulók a polgári jog szerinti tanulószerződést kötnek a képzőhellyel, majd heti 3-4 napot a gyakorlati képzőhelyen, 2 napot – vagy tömbösítve egy hetet – a szakképző iskolában töltenek. A gyakorlati képzőhelyek viselik a képzés költségeit és a kollektív szerződésben megállapított mértékű ösztöndíjat fizetnek a tanulónak. Az ösztöndíj mértéke évről évre növekszik, általában a kezdő képzett szakmunkás bérének egyharmadát éri el. A szakképzés célja strukturált formában átadni azokat a szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a képzés végeztével képessé teszik a tanulót a megfelelő színvonalú szakmai munka végzésére és beilleszkedését a munka világába. A képzés alapja a képzőhely képzési terve, amely a képzési szabályokra és a kerettantervre épül; figyelembe véve a tanuló képességeit egyéni szintre lebontott képzési-fejlesztési terv készítésével és alkalmazásával. Ez az elterjedt forma!
Az üzleti akadémia néhány tartományban működő felsőoktatási intézmény. Abban különbözik az egyetemektől, hogy a tudományos oktatáson túl gyakorlati képzést is nyújt. A beiskolázó cég biztosítja a gyakorlati képzést, a hallgatóknak fizetést ad a képzés idejére, gyakorlatilag a duális szakképzés felsőfokú formája.
Nem igazán értem, hogy mi a fenét akar a frissen kinevezett basszájba módosítani a felsőoktatás meglévő rendszerén, inkább azon kéne dolgoznia, hogy a jelenlegi – amit még nem sikerült teljesen szétverni – normálisan működhessen, gondolok itt pl. arra, hogy normális színvonalú oktatás, nem párt-, hanem szakmai alapon mérve, források biztosítása, oktatók továbbképzése, szóval megannyi elérhetetlen kívánság.
@jotunder: Hogy lehetne normálisan beszélni a felsőoktatásról, mikor minden potenciális résztvevő tudja, hogy a beszélgetés hatása a jövőre nézve nulla. Ami számít az az, hogy a Kedves Vezető megmondta, hogy munka alapú társadalom van, hogy nem kell itt romkocsmákban sustorgó értelmiséget, meg balneológusokat képezni, hanem jómunkásembereket, akik majd irányítják a közmunkáshadakat. Nem kellenek jogászok meg közgazdászok mert azok csak okoskodnak és nem termelnek. És nem kell picsogni, hogy nincs pénz a felsőoktatásra: a tornaóraegyetem most kap tizenhétmilliárdot. Meg egy edzőt rektornak.
Most akkor ki beszéljen a felsőoktatás szerepéről és jövőjéről és minek?
@ámbátor: szerintem fontos komolyan beszélni a felsőoktatásról. érdekel palkovics véleménye, érdekel a kormány véleménye, érdekel az egyetemi oktatók véleménye.
A felsőoktatás az elitképzés színtere. Szerencsés esetben az elit az, amelyik vitatkozik az irányokról, majd a viták végeredményeképpen kidolgozza azt az irányt, amely felé mennünk kellene (szerencsétlen esetben hozzáértő politikus szabja meg az irányt, még szerencsétlenebb esetben dilettáns politikus). Az elitnek kell gondoskodni arról is, hogy szerencsétlen eset ne fordulhasson elő. Elitünk ebből a szempontból rosszul vizsgázott.
A felsőoktatás felhígulása esetén (mely felhígulás a munkahelyek drasztikus csökkenése miatt kényszerlépés volt) sok felsőoktatási intézményre van szükség. Ebből következően sok pénzre is. Miután kies hazánkban kevés a pénz, meg kell fontolni, hogy mindegyik egyetem mindegyik szakága támogattassék-e (szerintem nem). Vita indul. Van vállalkozó a vita lefolytatására, van esély arra, hogy ami a vita végeredménye lesz, azt hajtja végre a kormány? Vagy Orbán dönt, oszt annyi?
A tandíj jelenleg úgy néz ki, hogy a hallgatók egy részének a teljes képzésüket meg kell fizetni, egy részének meg semmit. Ennek lényegesen jobb változata, hogy mindenki fizet tandíjat, a szegények és a jó tanulók kevesebbet. Aki szegény is, meg jó tanuló is, annál előfordulhat, hogy a tandíj összege egy negatív szám. Ezt nem én találtam ki, ez az, amit leszavaztunk. Vita indul. Van vállalkozó a vita lefolytatására, van esély arra, hogy ami a vita végeredménye lesz, azt hajtja végre a kormány? Vagy Orbán dönt, oszt annyi?
A kormánynak (szerintem) a felsőoktatási intézményekkel annyi dolga van, hogy kinevezi a rektort, és odaadja a pénzt. Persze lehet más megoldás is. Vita indul. Van vállalkozó a vita lefolytatására, van esély arra, hogy ami a vita végeredménye lesz, azt hajtja végre a kormány? Vagy Orbán dönt, oszt annyi?
A felsőoktatási intézményeknek átjárhatóknak kell lenniük. Szerintem. Hozhat bárki bármennyi pontot akárhonnan, az csak az egyetemen derül ki (saját tapasztalat, de nagyon erős tapasztalat), hogy ki hová való. persze lehet, hogy nincs igazam. Vita indul. Van vállalkozó a vita lefolytatására, van esély arra, hogy ami a vita végeredménye lesz, azt hajtja végre a kormány? Vagy Orbán dönt, oszt annyi?
@ámbátor: magyarországon évek óta nem emelték fel az egyetemi oktatók fizetését, miközben elvették a tizenharmadik havi fizetést. a magasabb jövedelműek esetében az adószabályok változása valamennyit kompenzált. senki nem beszél erről. nagy britanniában a felsőoktatási szakszervezetek 2 százalékos növekedést értek el augusztus elsejei hatállyal, országos sztrájkok voltak.
@vakapad: a felsőoktatás NEM az elitképzés színtere. az elitet IS a felsőoktatásban képzik, ez nem ugyanaz. Magyarországon még mindig jóval kevesebben végzik el az egyetemet, mint Nyugaton.
a kormányzatnak van szerepe a magyar felsőoktatásban, csak nem világos, hogy milyen szerepet akar játszani.
@jotunder: Ez a különbség közted és a döntéshozó között. Őt nem érdekli se Palkovics, se az egyetemi oktatók véleménye, még kevésbbé a hallgatóké, legkevésbbé a tied vagy az enyém. Ellenben ha balra fittyen ad egy egyetemet Navracsicsnak (és beszántja hozzá a Természettudományi Múzeumot, összelopkodja a kívánatos karokat) ha meg jobbra fittyen, akkor tornaóraegyetemet csinál, mert csak. Senkit meg nem kérdezett, meg nem hallgatott. Szerinted hány jobb helye lett volna annak a tizenhét milliárdnak a magyar felsőoktatásban? És a Közszolga Egyetemre költött milliárdoknak?
Amúgy tudokl pl. Kanadában olyan informatikus képzésről, ahol évente egy-egy trimesztert a hallgatók informatikai nagyvállalatoknál töltenek már az első évtől kezdve. Nem feltétlen butaság az.
@vakapad: „A tandíj jelenleg úgy néz ki, hogy a hallgatók egy részének a teljes képzésüket meg kell fizetni, egy részének meg semmit. Ennek lényegesen jobb változata, hogy mindenki fizet tandíjat, a szegények és a jó tanulók kevesebbet.”
miért is lenne ez lényegesen jobb változat? gyurcsányéknak sem volt igazán elképzelése a magyar felsőoktatásról, az egész akadémiai világról, amikor meg éppen volt, az elég ijesztő tudott lenni. az tény, hogy orbánék évek óta veszik ki a pénzt a felsőoktatásból, ez az, amit pl. az elődeik nem csináltak.
@ámbátor: „Létezhet, érdemes bevezetni, de nem lehet minta. ” -ezt írtam. nem lehet minta. a jobb német egyetemek nem úgy működnek, ahogy Balog gondolja. nem és kész. és a jobb brit egyetemek sem.
@jotunder: Még ennél is sajátságosabb, hogy Magyarországon tanszékek munkája alapul azon, hogy (kényszer)nyugdíjazott professzorok ingyen bejárnak oktatni, kutatni (és szépen megköszönik, hogy ezt engedik nekik, esetleg még egy íróasztalt is kapnak valahol). Ha az összes ilyen kényszerűen nyugdíjazott okató szeptemberben nem menne be, komplett szakok dőlnének be.
@ámbátor: egy sportegyetemről lenne szó, nem tornaóra egyetemről, és nem egyben adnák oda a tizenhét milliárdot, hanem elkülönítenék fejlesztésre. leginkább edzőképzésről van szó, élsport/tömegsport. ez egy aránylag kis intézmény lenne, akárcsak a színművészeti egyetem vagy a mome. az jellemző kicsit, hogy ez a legfontosabb kérdés most a felsőoktatásban, de azt nem gondolom, hogy mocsai docens rektori kinevezése katasztrófa lenne.
Na, csak akad vállalkozó valamilyen vitára.
1./ Én az elitet nem a nagybritán értelemben értem, ahol minden vezető szerep az oxford-cambridge-i (lehet, hogy máshonnan is, nem tudom) kollégiumok szűk brancsából kerül ki, és pártízezernél nincsenek többen.
2./ Azt a vitapartnernek kell megmondani, hogy miértislenneez jobb-rosszabb, stb. Szerintem a mostani igazságtalan és merev.
@jotunder: Miért lenne az a rosszabb változat? Tényleg érdekelne, ebben nyilván te vagy a hozzáértőbb.
@aronsatie: csak azt állítom, hogy az nem igaz, hogy az egyik teljesen világosan jobb, mint a másik.
Másfél éve írtam, újraolvastam, fenntartom:
hartland.blog.hu/2013/02/06/a_ruhatar-bufe_szakok_vedelmeben
(Oda már nem lehet kommentelni, bezártam a blogot.)
@jotunder: Ja, értem. Hogy viszonyulnak mostanság Angliában a jelentősen megemelt tandíjhoz? Arra emlékszem, hogy nagy botrány volt, amikor kb. 3000-ről 9000-re emelték.
@jotunder:
Hát én meg azt látom, hogy építkezni akarnak, épületeket nyúlnak le innen onnan.
index.hu/belfold/2014/06/18/17_milliard_forintot_kap_a_testnevelesi_egyetem/
A magyar felsőoktatás (cakk-pakk9 költségvetési támogatása 2013-ban 123 549,9 MHUF. (sites.google.com/site/felsooktatastenytar/koltsegvetes/tamogatas-vs-gdp)
Ennek 15%-a amit most sportegyetemre költenének, egyebek közt ezzel indokolva: „laborokat kapna meg, amelyek a sportolók teszteléséhez, illetve rehabilitációjához szükségesek. Ma már Magyarországon is játszanak drága játékosok (például a kézilabdában), akiknél nem mindegy, milyen hosszú ideig sérültek.”
És ebben a vonatkozásban mégis miről kéne beszélni és kivel?
tömegképzésre a felsőoktatás vagy hatékony lesz a jövőben, vagy nem. elég sok embert tudok, akinek negatív tapasztalatai vannak, voltak, és nem, nem csak magyarországon.
@vakapad: Nagy Britannia két legerősebb egyeteme Oxford és Cambridge. hagyományosan az elit college-ok (középiskolák) felső-középosztálybeli diákjai odajelentkeznek, és a felső-középosztályhoz tartozás nyilván korrelál a politikában való részvétellel. de azt nem állíthatod, hogy a brit elitfelsőoktatás csak oxbridge-et jelenti.
@aronsatie: Azt tudom mondani a brit tandíjról, hogy a fiam azért skóciában tanul és nem angliában, mert ott a skót és a nem-brit EU tanulók tandíját az állam átvállalja. Másrészt meg az angol diákhitel rendkívül méltányos feltételekkel működik. akkor kell elkezdened visszafizetni, ha a jövedelmed meghalad egy – meglehetősen magas – küszöbértéket és utána a küszöbérték feletti rész 9%-át kell fizetni törlesztőbe. És ha 60 évess korodig nem fizetted vissza, akkor törlik a tartozást.
Sajnos ez csak az első képzésre igénybevehető, mesterképzésre nem.
@ámbátor: a 123 milliárd valójában nem a felsőoktatás teljes költségvetési támogatása. a valódi szám kétszázmilliárd felett van.
„Vonzó lett a jó szakma
Szeged – A szakképző iskolák azt érzékelik, hogy a diákok egyre inkább szakmát választanak ahelyett, hogy a diploma megszerzésével erőlködnének.”
@aronsatie: elfogadják. de a libdem ebbe bukott bele. az egyetemek helyzetét viszont nagyon komolyan javította.
@Deepblue Noir:
” Hűtő- és légtechnikai szerelőnek tanulok,
– Megtetszett a szakma, érdekesnek találom, és külön örülök, hogy a magasban dolgozhatok.
A fiatalember arra a kérdésre, mik a tervei, azt válaszolta: külföldre szeretne majd menni a jobb kereset reményében, meg azért is, mert már a fél családja kint van. Ennek a válasznak szemlátomást nem örült a helyszínen tartózkodó főnöke, a fejét ingatta.”
@jotunder: Tegyük fel. Akkor csak a teljes költségvetés nyolc százaléka megy sportegyetemre. (Pluszban, mert ugye eddig is működött, mint a Sote egyik kara).
És tegyük fel, hogy ez tényleg kell és jó. Node úgy kell csinálni, hogy június közepén egyik napról a másikra egy salátatörvényben beadják, azzal, hogy szeptembertől már így működik? Hát lehet, hogy szerinted érdemes lenne a felsőoktatásról beszélni, de aki itt döntött, azt ez rohadtul nem érdekli.
Ez amolyan fidesz-tipikus: bedobni egy tartalmilag mindegy külső modellt, jó kis légvárakat gyártani hozzá, addig sem firtatja senki a hazai lehetőségek között megvalósítható saját koncepció abszolút hiányát.
@ámbátor: nem megy rá. az több éves költésnek tűnik.
@Pelso..: Palkovics sikeres volt a járműipari egyetemi együttműködés kialakításában. Itt az a probléma, hogy a felsőoktatás két százalékáról beszél, a kilencvennyolc százalékáról meg nem. És más sem.
Tündér, vazze, te itten valamilyen társadalmi vitát, szakmai megbeszélést vársz.
Ugyan bizony az elmúltnégyévben milyen dologban volt valódi társadalmi vita, szakmai megbeszélés bármilyen, a társadalmon szempontjából fontos kérdésben?
@jotunder: Mindegy, hol s mennyire volt sikeres. Itt s most ez politikai megbízatás, a párt elképzeléseit kell képviselnie.
@jotunder: Mondjuk a törvényjavaslatban pénzről egy szó sincs: http://www.parlament.hu/irom40/00311/00311.pdf
Ennek megfelelően az, hogy a 17 milliárdot mennyi idő alatt költik oda, annak a függvénye, hogy a Közgép meg a Lőrinc mennyi átfutási idővel vállalják a stadionépítést, új egyetemi épületek felhúzását, régiek átépítését.
Szerintem.
Az egész 17 milliárd is teljesen légbőlkapottnak tűnik. Ember nincs, aki tudja, hogy milyen számítások, milyen költségvetési tervek alapján jött ki, mi valósulna meg belőle.
@RontoPal:
A szakmai vitát én vártam (volna – 14:23:53). Sajnos, sok a részletkérdés, amelyekben fulladozni lehet.
@vakapad: Gondolom, ő sem azt várja, h az ÖV 100 fős törzsközönsége fejtse ki stratégia alkotó véleményét, hanem azt, hogy erről bizony beszélnie kellene a szakmának, politikának, mindenkinek, aki képes értelmesen hozzászólni. Sarkalatos kérdés amúgy, de én teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy bármilyen sarkalatos kérdésben valamilyen értelmes és igényes vitát felvállalna a kormányzat.
@RontoPal:
Ő nem azt várja. De én igen. Valahol el kell kezdeni, ezért tettem fel a kérdéseket, valamint a kérdésekre vonatkozó kérdéseket. Hátha olvassa más is.
(egy két szófordulatommal már találkoztam más médiumok más írásaiban – lehet, hogy véletlen)
@poszt:
Ez azért valamennyire illeszkedik abba a kormányzati koncepcióba, hogy 16 éves korig van a tankötelezettség, illetve a felsőoktatás struktúráját az iparral és a valós igényekkel szeretnék összhangba hozni.
A Berufsakademie, a fellengzős nevével ellentétben egy létező magyar fogalmat takar: inasiskola. Persze, vannak területek, pl. a wiki cikkben felsorolt SAP, Accenture, stb. nem a klasszikus hentesinas-képzésben érdekeltek, azok a munkák, amelyeket ők ajánlanak, ahhoz kell az érettségi hozzá, de a struktúra ugyanaz, csak időben némileg eltolva.
Tekintsük át egy picit azt az iparágat, amit ismerek, az IT-t. Magyarországon van 4 TTK-s képzés, Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs. Van a Műegyetemen az informatikus képzés, aztán van még pár főiskola és a Gábor Dénes. A Gábor Dénes vállalhatatlan, a főiskolák is többé-kevésbé, mert gyenge és felületes az oktatás meg az anyag. A TTK-s képzésen főleg matematikus és tanári irányok vannak, az első elméleti, gyakorlatban korszerűtlen. A Műegyetemen kvázi kibernetikus mérnököket képeznek, tudományos absztrakciós fejtágitás nélkül.
Mi a baj ezzel? Az informatikai ipar struktúrájának megfelelően kb.10-20% okos emberre, 80-90% megbízható középszerre van szükség. Más nézőpontból nézve 50% kódoló droidra, 40% business analystra, 10% architect-lead jellegű önjáró, ötletekkel bíró seniorra van szükség. Folyatathatnám még, de az a lényeg, hogy a magyar informatikai felsőoktatás a következő réteget termeli ki: az eltés évfolyamtársaim jelentős része a Google-nél, UBS-nél, és egyéb top informatikai közegben dolgozik, Jászberényi Márk és Priskin Gyula technikai Oscart nyertek animációs cégükkel. Ez a társaság (magamat nem fényezve, mert én kicsit kevésbé voltam elkötelezett geek) a globális informatika felső tízezrébe tartozik. A műegyetemistákat most hadd ne értékeljem (örök ellentét), de utána mély szakadék, és jönnek a megbízhatatlan, ostoba, nagyképű senkik, akik gányolnak, fegyelmezetlenek, sértődékenyek.
Bár én most nem Magyarországon dolgozom, azt azért tudom, hogy a magyar informatikai piac fel tudna szívni azonnal kb 3-4000 embert, hosszabb távon (2-3 év) pedig olyan további 10 ezret. Legyen az átlagos informatikus fizu nettó 300-400e, akkor ez a tizenpárezer ember össze tudná rakni a magyar gdp már látható növekedését. De nincs ennyi ember. Azért nincs, mert van egy nagyon durva, 2-300-as elitképzés, meg van egy szuboptimális átlagképzés, amely használhatatlan embereket csepeget (nem ont), nagyjából még 4-500 embert. Ebből összesen a kopásokkal együtt kijön bő 500 ember, nagyjából a szükséges 20%-a. Ráadásul ez is egészségtelen eloszlású, közel fele un. okos ember. Business analyst képzés meg egyáltalán nincs.
Olyannyira durva az emberéhség, hogy egy ismert félig magyar outsourcing multi saját pénzén képez most 400 rookie-t, MTI hír volt. Az utcáról bárki beeshet, és egy év alatt juniort képeznek belőle.
Ennek az iparágnak megváltás lenne egy Berufsakademie-szerű képzés. Akármennyi lóvéja van egy multinak, mégsem képez szívesen saját pénzen, az államnak meg jól jönne a csökkentett képzési költség után a magas adó. Az elitet továbbra sem itt képeznék, de lenne egy megbízható középréteg, amelyik viszonylag hamar képes termelni.
Tehát igen, kell az ilyen oktatás, és több, mint 2%-ban. Az informatikai oktatás maradhatna 20%-ban elitképzés, és a többi mehetne így. Rettenetes mennyiségű ember szenvedi végig feleslegesen pl. a numerikus analízist és az alkalmazott analízis tanszék tehetségtelen, ám szadista vezetőinek ámokfutását az eltén, hogy informatikusok lehessenek, holott ők garantáltan soha nem fognak ezzel találkozni. Nem is akarnak, de nem nagyon tudnak máshová menni.
@sárospataki lány:
Az informatikai oktatás maradhatna 20%-ban elitképzés, és a többi mehetne így. Rettenetes mennyiségű ember szenvedi végig feleslegesen pl. a numerikus analízist és az alkalmazott analízis tanszék tehetségtelen, ám szadista vezetőinek ámokfutását az eltén, hogy informatikusok lehessenek, holott ők garantáltan soha nem fognak ezzel találkozni”
és ehhez mindenféle ideológiákat gyártanak, hogy így tanulsz meg tanulni, meg hátha mégis találkozol effélékkel, holott egyszerűen arról van szó, hogy az informatikusok nem jelentéktelen hányadának az _égvilágon_ semmi szüksége a jelenlegi egyeteminek nevezett alapképzésre, helyette olyasmi kellene, amiről te beszélsz, de mindig jönnek (majdnemleírtamegyismertúriembernevét), akik szerint nem, a jelenlegi rendszer a jó, még a jövő is azé.
@sárospataki lány: „de utána mély szakadék, és jönnek a megbízhatatlan, ostoba, nagyképű senkik, akik gányolnak, fegyelmezetlenek, sértődékenyek.”
Ugyanannyira nincs rálátásom a honi IT-piacra, mint a fentiek alapján neked, viszont tapasztalataim alapján ez bizony hülyeség. Ennek amúgy egyszerűen annyi az oka, hogy az emlegetetteket sem nagyon ismernéd, ha nem lettek volna az évfolyamtársaid.
@sárospataki lány: Egyébként kézenfekvő kérdés, miért vannak az IT-képzések állandóan elmaradva az elvárástól. Saját személyes tippem amúgy az, hogy nincs elég információjuk az oktatóknak arról, mi megy épp az iparban (mivel az oktatás mellett kutatnak). Ugyanakkor jó lenne elkerülni a tipikus magyar spanyolviaszozást, és inkább megnézni, nyugaton mit is találtak ki erre ahelyett, hogy az épp arra járó főember tutijó ötletével kísérletezgetnénk.
A poszthoz, ételízesítőként:
oktpolcafe.hu/elkoszonunk-2421/
@közösperonos átszállás:
honnan veszed, hogy kitaláltak erre bármit is, hogy ott nem áll fenn ugyanez?
@sárospataki lány: „computer science with industrial experience” kepzesnek hivjak, es pl. az en egyetemem is kinal ilyen kepzest, de Nagy Britanniaban van „computer science with one year in industry” szakirany is. es az informacio technologiaban eleg termeszetes.
@Deepblue Noir: A vilagon tobbszaz kivalo IT/comp.sci department van. Nem kell kitalalni a dolgokat. Az, hogy mit kell tanitani, kell-e ezt vagy azt tanitani, hogyan kell tanitani, mindig nagy vita. Az, hogy numerikus modszereket, analizist nem tanitanak egy informatikusnak, az eleg bator szerintem. Nem allitom, hogy lehetetlen, de azt igen, hogy meglehetosen szokatlan a vilagban. Az is igaz, hogy oriasi spektrumot kell lefogni a diplomas informatikusokkal, mindenfele szinten.