Az egyetemekről
Eredeti szerző: jotunder
A német modellre esküszik az új felsőoktatási államtitkár –írják a lapok. Balog miniszter is bejelentette a magyar felsőoktatásban is szükség van a duális képzésre.
Németországban valóban létezik a duális képzési modell, elsősorban Baden-Württemberg tartományban. Berufsakadamie-nek hívják ezeket az intézményeket, pl. itt lehet róla olvasni, ezekről van szó.
A német felsőoktatásban ezek az intézmények nem az egyetemekhez, hanem a főiskolákhoz (University of Applied Sciences) vannak közel. A német felsőoktatás töredékéről van szó, távol a német felsőoktatási elittől (értsd, nem a legjobb ötven német egyetem egyikéről).
Igen, ezek az intézmények leginkább a kecskeméti főiskolához állnak közel.
Palkovics akadémikus, a jövendő államtitkár megjegyezte, hogy mind az alul- mind a felülteljesítő felsőoktatást el kell kerülni.
Miután a német felsőoktatás alsó részéhez tartozó intézményeket emelte ki modellként, van azért abban valami félelmetes, hogy a felülteljesítés elkerüléséről beszél. Tavaly ősszel még arról volt szó, hogy a világ legjobb kétszáz intézményébe kell kerülni a magyar egyetemeknek.
A német autóipar jelenléte indokolhatja a DHBW rendszer átvételét, de semmi ok nincs arra, hogy ez lényegesen nagyobb szerepet töltsön be a magyar felsőoktatásban, mint a németben. Körülbelül kétmillió diák van Németországban, és egészen biztos, hogy ötvenezernél kevesebben vesznek részt a duális képzésben, a konkrét DHBW rendszerben kb. húszezer hallgató van.
Pár éve a FIDESZ-ideológus Lánczi András még az universitas eszméjéről írt, most pedig a német autóipari modell átvételéről szól a felsőoktatás (v.ö „nem leszünk gyarmat”), talán nem csak én érzem a helyzet ironikusságát. (érdemes megnézni azt, amit Lánczi ír fentebb linkelt „Új szél” cimű írásában, a komplett antitézisét írja meg annak, amiről Balog és Palkovics beszél)
Térjünk vissza a felülteljesítéshez. Magyarországon ma mindent felül kell teljesíteni. Ez az ország a legszegényebb, legfejletlenebb három OECD tagállam egyike, az egy főre jutó nemzeti jövedelem jóval alacsonyabb, mint a reménytelen helyzetben lévő Görögországban (ahol az ország legjobb egyetemeit hónapokra zárták be). Ez az ország fenntart egy az osztrák szintet idéző akadémiai intézethálózatot, az egyetemi elitstruktúránk nem elhanyagolható része is nyugati színvonalú. Ezek az intézmények jelentik az utolsó védvonalat a teljes lesüllyedéssel és marginalizálódással szemben. Itt nem lehet minta a DHBW-rendszer. Létezhet, érdemes bevezetni, de nem lehet minta.
Nem, nem vagyok felsőoktatási szakember és nincsenek igazán elképzeléseim a magyar felsőoktatási rendszer átalakításáról. Egyáltalán nem gondolom azt, hogy Palkovics László ne lenne kiváló szakember, nyilván ő a messze legjobban képzett tagja az Orbán-kormányzatnak. Azt gondolom, hogy a felsőoktatásról való közbeszédet ki kell emelni az aktuálpolitikai mocsokból, mert itt tényleg nem babra megy a játék.Nem a tandíjról van szó, nem a kancellária rendszerről, hanem arról, hogy a mi lesz a magyar felsőoktatás szerepe Magyarországon. Nem a magyar autóiparban, hanem Magyarországon.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519496-6ade862fe2f24' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519496&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519496-6ade862fe2f24&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519496-6ade862fe2f24' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder:
másról beszélünk. én a pontatlanul informatikának nevezett terület teljese spektrumáról beszélek, ideértem a szervizest, a rendszergazdát, a legalacsonyabb szintű programozót, mindenkit.
ezek egy részének teljesen felesleges diploma, helyette egy erős elméleti alapozású gyakorlatias kétéves képzés kell, kellene.
nem arról beszélek, hogy mit kell tanítani egy valódi szoftvermérnöknek, mert abból itt hazánkban csak korlátozott számú kell, amit sárospataki ír az informatikushiányról, finoman szólva kérdéses és még tényleg nagyon finom voltam.
@sárospataki lány:
a magyar informatikai piac fel tudna szívni azonnal kb 3-4000 embert, hosszabb távon (2-3 év) pedig olyan további 10 ezret. Legyen az átlagos informatikus fizu nettó 300-400e, „
erre kellene valami igazolás is, mert így eléggé a levegőben lóg.
de utána mély szakadék, és jönnek a megbízhatatlan, ostoba, nagyképű senkik, akik gányolnak, fegyelmezetlenek, sértődékenyek. „
ez dettó. amúgy az eltések egy része sem dolgozik az említett helyeken és vannak munkaadói panaszok rájuk is,nem hallottál még ilyenről?
@Deepblue Noir: nem kell feltetlenul diploma a programozashoz a vilagban. vannak mindenfele certicate-ok. az eros elmeleti alapozasu gyakorlatias keteves kepzesben nem hiszek. egyszeruen nem fogsz talalni olyan embert, aki nem akar BSc-t de hajlando az eros elmeleti alapozasban valo reszvetelre.
@közösperonos átszállás: ezt azzal egészíteném, hogy az IT ipar (mármint a magyar) is igen messze el van maradva az ipartól. (nem kell sem kürtizni, sem prezizni, vagy ngozni – nem az az ipar. az ipar a sok hibás, slampos, lassú, állami, banki, ügyviteli rendszer – egyáltalán nem függetlenül attól, hogy érettebb rendszerek valószínűleg nem is nagyon tudnak létrejönni viszonylag stabil szabályozási környezet nélkül. egy omnipotens gógyi által vezetett – vö. naponta megerőszakolt – országba meg nem kürthyk kellenek hanem kürtösök és harsonások,)
@jotunder:
te nem azt érted erős elméleti alapozás alatt, amit én, ez teljesen biztos:)
@incze:
meg nem mindegy mennyi a fizetés, a munkaidő, mennyire reálisak az elvárások, és amit te írsz, hogy mennyire fejlett a közeg, stb. stb.
az meg, hogy esetleg tényleg nem túl sok a használható informatikus, nem csak az ő hibájuk (általánosságban beszélek)
@jotunder: Sajnos a programtervezés és a kódolás már összemosódott…
anno valamelyik újságban láttam, hogy az emelt szintű érettsigével rendelkezők eredményét, jelentkezési arányát vizsgálták, szakmacsoportonként, 2013-as évre vonatkozóan.
az emelt szintű matekérettségin viszonylag jól teljesítők aránya magas volt a matematika-fizika szakokon (nahát), meg mérnökképzéseken, de informatikán, még az elte-bme elitegyetemeken is, _számomra_ meglepően alacsony.
nem tudom ennek mekkora a jelentőséges, mindenesetre kicsit furának találtam, úgy látszik, akinek jól megy a matek, hamarabb lesz ttk-s, mérnök, közgazdász, mint infós.
@jotunder: „érdekel palkovics véleménye, érdekel a kormány véleménye, érdekel az egyetemi oktatók véleménye.”
De ezek a vélemények nem igazán befolyásolják azt, hogy mi fog történni a felsőoktatásban. Ha erre vagy kíváncsi akkor a csúti dúcse véleményére legyél kíváncsi.
Itt most ez számít. Oszt jónapot.
De okosan elbeszélgettek a magyar felsooktatásról! Az új képzési modell lényege: ha valamelyik ágazatnak kell szakember, csak finanszírozza meg a képzést. Amit senki nem akar finanszírozni, arra nyilván nincs szukség. Plusz a nemzeti izék. Olcsó, hatékony.
Nekem nem tetszik.
@fuhur:
Szerintem meg a Palkovicsnak nincs véleménye,
csak azért lett kinevezve, mert új műsorhoz új férfi kell…
Orbán minden fillért sajnál másokra költeni, amikor magára is költhetné,
úgyhogy állampénzt (sajátot) spórol,
ha a cégeket kötelezi az egyetemisták-egyetemek – eltartására.
Ez a rendszer pont megtetszett neki, mert jól átháríthatja a közép- és felsőoktatás minden költségét másokra…
ha nem fizetik ki a tanulókat, majd jól lefoglalja a hazafiatlan cégeket, oszt jónapot.
Mennyit is tudna a felsőoktatásból még kivonni saját célra ?
@labrabbit: …………….Ágazatnak ?
Hanyadik ötéves tervedet taposod, Brezsnyev elvtárs ?
@én már a fény gyermeke vagyok: mittomén, legyen amit akarsz. Lehet lebuktam, de túl vagyok már otéves terveim delén…Egyszeruen nem akarnak azért fizetni, hogy itt ossze-vissza képezzék magukat mindenféle ‘értékteremtés’ nélkul.
-Az új törvénnyel megalakul majd a Felsőoktatási Tervezési Tanács, amelyben a felsőoktatás, az akadémiai és a gazdasági szféra szereplőiből álló szakembergárda tesz javaslatot arra, hogy az egyes területeken hány hallgató képzését fizesse az állam. …ma lényegében véve a hallgatók egyéni tanulási szándékai alapján zajlik az elosztás.
ismert ugyanakkor az a tény, hogy a kormány az egész felsőoktatási rendszert úgy akarja átalakítani, hogy az önfinanszírozó, önmagát eltartó és magas színvonalú legyen,
Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet arra: sok országban működik az, hogy a gazdasági élet szereplői és a felsőoktatásban résztvevők pénzéből működtetik ezt a rendszert.
Kerul amibe kerul, csak ócsó legyen.
@én már a fény gyermeke vagyok:
Most látom ugyanazt mondjuk, csak én nerkompatibilis vagyok. (ágazat…)
Na. átengedtem az egész személycserés, bejelentős információ halmazt a fideszdumaszűrőn, és az jött ki, hogy ez a szokásos, kormányváltáskor/személycserekor előadott parasztvakítás.
@jotunder:
Érdekelhet, de azt azért tudjad, hogy olyan, hogy Palkovics véleménye, olyan nincsen.
Parragh véleménye, Orbán véleménye, esetleg Lázár véleménye … ilyenek vannak.
Most éppen Palkovics száján keresztül közlik.
@jotunder:
Kézcsókom! Tényleg nem itt tetszik élni. Itt minden erről a szerencsétlen másodosztályú focistáról szól.
Ez egy Focialista Köztársaság – HU.
Neki látomása volt. Mi meg fizessük a betegsége árát… 🙁
@labrabbit: Ez kurvajó ez az önmagát eltartó felsőoktatás. Érdekes, hogy ez az igény az úgynevezett „profi” futballnál fel sem merül.
@Boli – Ch.T. stb…(gábriel, menj te a pics.ba!): de te azt mondod, hogy ne is beszéljünk másról csak orbánviktorról. ami nem túl kellemes.
@Boli – Ch.T. stb…(gábriel, menj te a pics.ba!):
Szotyialista focializmus …
@jotunder:
Hát beszéljünk egy ilyen cégesösztöndíjas iparitanuló rendszerről a felsőoktatásban.
Eddig is meg lehetett tenni, hogyha egy cégnek megéri, mert ott van a Merci, amelyik meg is tette. Magának képezteti a munkásait.
Más cég nem tette. … ezeket most majd kényszerítjük ?
A tanulók is láttak már szegődtetést és a gyakorlatot.
Eddig ez Magyarországon úgy nézett ki, hogy amelyiknek az apukája-anyukája, szeretője, akárkije egy helyet garantált a szakmában és betekintést adott,
az a tanuló nyugodtan aludhatott, mert le volt vajazva a jövője.
Egyfajta dinasztiaképzés és protezsált rendszer.
Ha eztán ezt papirozni fogják, akkor ezeket a mamakedvenceket fogják a cégek támogatni már tanuló korukban is.
Például Vitézi Dávidka lehetett volna a BKV kiemelt ösztöndíjasa is egyetemista korában, nem csak fővárosi döntőbizottsági tag meg anyámkínja.
Szóval nálunk úgy fog ez kinézni, hogy a cégek nem szakemberekért fognak bejelentkezni az egyetemeken,
hanem az igazgatóság megbeszéli, hogy idén kinek a banyájára, kölkére, keresztfiára, falubeli rokongyerekére menjen a lovetta, amit a kormány kötelezően előírt, mint kiadást.
@Girhes macska: de.wikipedia.org/wiki/Duale_Hochschule_Baden-W%C3%BCrttemberg
mondjuk itt kicsit mást írnak. de csak egy szinttel van a dolog feljebb annál, amit írtál. Mondjuk BW-ben azért van rendesen ipar, lehet cégekkel kooperálni. Mo-on melyik városokban vannak olyan cégek, akik ebbe belépnének? Hacsak nem kormányzati komminikáció szakról van szó.
Amúgy igen jelentös és elterjedt ez a rendszer BW-ben, nekem 13 év alatt nem sikerült hallanom róla, pedig nem a kömüves-hidegburkoló-Hermes Versand területen mozgok.
Még csak azt sem lehet mondani, hogy német modell.
Persze németeknél azért elöfordul egyetemek és az ipar közötti kooperáció, közös projektek, PhD témák. Nem tudom pl az Egis vagy a richter hány egyetemi ösztöndíjat fizet.
@jotunder:
Csókolom! Akkor elb…öktem, rosszul fogalmaztam, ha ez volt érthető belőle.
Bármiről örömmel beszélgetek, ami nem erről a pókhasú focialistáról és csicskáiról szól. Pl. a zenei rovat nosztalgiázásán rendszeresen besírok hétvégente, evezhetnénk is, informatikai rovat nincs (:(), Fabius időnként a másik blogon legalább főz (a genyója volt, hogy még képekben be is mutatta a végeredményt), a hobbirovatok is hanyagolva….
Szóval mindig a NER csicskákhoz és talpnyalásüzemeltetőikhez kanyarodtok vissza.
Hát persze, hogy a nemislibsibolsi volt KISZ titkár & Liberális Internacionálé volt alelnökhöz futnak utána meg nálatok is össze a szálak. Kubatov ettárs és a cöfös figyelőkukacok kevésbé aktívak erre, de szórakoztató látni nálatok is azt a pár megszokott kormányzati provokatőr hülyét, akik aktívan jegyzetelgetnek…
@Evezős:
Ugyan, csak annak tűnik… ahogy pörög a paraszt szájából a vetőmag kifele.
@ámbátor: Ez bizony sajnos így van. A projektek jelentős része leállna, ha nem folytatnák a munkát. Egy tavaly kényszernyugdíjazott professzor mesélte, hogy emellett még milyen megalázó nyilatkozatot irattak vele alá, hogy csinálhassa ingyen amit eddig.
@ámbátor: „Ma már Magyarországon is játszanak drága játékosok (például a kézilabdában), akiknél nem mindegy, milyen hosszú ideig sérültek.””
Ez igaz. Ugyanakkor ezt piaci alapon kellene rendezni.
@Deepblue Noir: „Szeged – A szakképző iskolák azt érzékelik, hogy a diákok egyre inkább szakmát választanak ahelyett, hogy a diploma megszerzésével erőlködnének.””
Mit mondott az első megkérdezett diák: külföldre szeretne menni…
Két apróság:
1. A betöltetlen férőhelyek:
w3.kir.hu/kirportaldb/htm/kifir_uresferohelyek.htm
Lehet csemegézni
2. Aki szakiskolát választ érdemben elvágja maga elől az utat gyakorlatilag még az érettségi felé is.
@ppppalika:
Drága játékosok ? … Ki nem szarja le őket ?
A drága tébéfizető dolgozóknak se lenne mindegy, hogy mennyi ideig betegek,
aztán őket is hogy leszarják.
Most akkor mivel a kórházi ellátásban tökmindegy, hogy meggyógyul-e a tébéfizető, vagy ott fordul föl,
akkor a drága játékosokért meg aggódni fog a kétharmados fideszország.
Mert semmi kétség, hogy ezek az érvek meghatják az ország apraja-nagyját,
hiszen ezért ezt mondják, és nem valami mást.
Hmm. Azért a felsőoktatás ügyéről „pártpolitikai mocsáron kívül” is zajlik a beszéd egy ideje,
pl: egyetemipolgar.net,
ezen belül tényszerűen: egyetemipolgar.net/ropirat/
Amúgy Palkovics interjúja differenciáltabb, ő kifejezetten arról beszél, hogy a duális képzést nem kell erőltetni mindenhol (aztán persze a tanárképzést odatartozónak véli, ami elég vaskos felhígítása az eredeti értelmének…) Egy jónevű. racionális, nemzetközileg is magasra értékelt szakember, az első ilyen a szakterületen az elmúlt másfél évtizedben. Meddig bírja vajon????
@spinat: Ebből a dokumentumból van az információ, az egyetemen kellett beadandót írni belőle: ec.europa.eu/eqf/documentation_hu.htm German EQF Referencing Report 13th June 2013. (Bundesministerium für Bildung und Forschung)
Közvetlen tapasztalatom így nincs és azt sem tudom, mennyire terjedt el No-ban.
Azt viszont látom, hogy itthon ennek a megvalósításához nem a megszokott multigyalázó propagandára volna szükség, hanem szoros együttműködésre, mert Józsibácsi bétéje nem fog szakképzésbe invesztálni. A jelenlegi törvényi szabályozás egyáltalán nem kedvez ennek a fajta együttműködésnek, lásd szakképzési törvény. Nem kerestem most rá a jogszabályhelyre, de úgy emlékszem, legalább 50 fő tanuló képzése esetén kaphatnak támogatást a szakképzési alapból. 50 tanuló kurva sok és olyan feltételrendszer szükséges egy tanműhely megnyitásához, amelyet nagyon kevés cég engedhetne meg magának. Nem tudom, egyáltalán van-e az országban tanműhellyel rendelkező cég. A TISZK-eknél vannak tanműhelyek, de azokat az állam tartja fenn és finanszírozza.
@RontoPal:
„Ugyan bizony az elmúltnégyévben milyen dologban volt valódi társadalmi vita, szakmai megbeszélés bármilyen, a társadalmon szempontjából fontos kérdésben?”
Egy kérdésben volt vita: ki legyen a demokratikus ellenzik miniszterelnök-jelöltje? Ezt a vitát is Orbán nyerte. (Az lett, akit ő akart.)
@fradra: ellenzék
@fradra: Nem tudom, ki nyerte, de tényleg nem volt más, amin dúlt volna az íráskényszer.
Mondjuk én még azt sem értettem, hogy miért olyan izgalmas, hogy ki az ellenzék feje, ha mindenki boldogan él orbán alatt.
@ppppalika: Nomeg mi köze hozzá a testnevelési egyetemnek? Ha a drága játékos lesérül az orvosi kérdés, nem oktatási. Szerintem.
@jotunder: a magyar felsőoktatás sajnos ezt a vonalat nem ismeri, egyáltalán.
@jotunder: várj, numerikus módszerek kellenek, de a progmaton két szigorlat volt, analízis (+numanal) és az informatikai. Holott az egész matematikai részből ez az, amit egy informatikus a legkevésbé használ. Legalábbis az, amit mi tanultunk, úgy, hogy ez a tudás nagyrészt elméleti volt. Egy informatikusnak nem létszükséglet, hogy deriváljon, viszont ha pl. számelméletből, gráfokból nincs kézségszinten felkészülve, akkor hátrányba kerül. Ennek persze egy részét fedi a numanal, de nagyon el van súlyozva az egész.
A magyar informatikusképzésben, főleg az ELTÉn, olyan matematikusokat akarnak képezni, akik egyébként tudnak programozni. Ez 1978-ig valid életpályamodellnek tűnhetett, de azóta egyre kevésbé az. Tehát ezen a vonalon ez urak által felvetett irányváltás még jó is lehet.
@Deepblue Noir: jó, a tanulni megtanulni valóban jó érv, viszont egy csomó tehetséges ember vérzik el a matematika-nemtudáson. Holott azon kellene elvérezni, ha nem tud akármilyen programnyelven 1 óra doksiolvasás után megírni egy Hello Worldöt. A matematikai tudás nem analóg a jó algoritmikus készséggel, vagy a gyors technológiai felfogóképességgel.
@Deepblue Noir: mondom, keress rá, hogy melyik cég vesz fel 400 embert úgy, hogy nem követel semmilyen informatikai tudást, viszont kiképzi őket. Ez egy cég.
Elég sokat interjúztatok, illetve interjúztattam, drámaian szar a helyzet. Tényleg. Sokáig jelentek meg úgy hirdetések, hogy pl. a Gábor Dénesre járás kizáró ok volt.
@sárospataki lány: Vannak, akiknek kell a numanal tudás, pl aki autó-törésteszteket vagy proton-ütközéseket szimulál, annak biztos. Én mindenestre a diplomám óta elmúlt ezer évben semmit nem használtam az anal/numanal tanulmányaimból. Semmit. És erősen bízom benne, hogy ez egy trend, ami sosem fog megtörni.
@ámbátor: 🙂
@sárospataki lány: egyetlen ilyen hirdetés jelent meg. Visszakerestem. Kiderült az is, hogy a vezető is ott végzett és csak ezért szeretett volna valakit, aki máshol. Egyébként olyan programokat írt meg azzal a mérnök-informatikus diplomájával, amit sok neves egyetemen végzett informatikus nem tudna.
Amikor beszélgettem vele a hirdetésről, elhívott egy kiállításra, ahol abból a rossznevű főiskoláról kikerült hallgatók munkái voltak kiállítva. Drónok, automata gyártórendszerek és egyéb olyan finomságok, amelyeket a fejlesztési idő alatt el tudtak adni – ami nem kis dolog.
Éppen ezért nem értékelem fel látatlanban senki tudását. Ha nagyon kell egy hozzáértő profi, akkor elbeszélgetek vele és 15 perc után képes vagyok átlátni, hogy alkalmas-e arra a munkára, amit el kell végezni. A GDF-re jártak éppen annyira megfelelnek, mint mások. Azt persze nem szabad elvárni, hogy egy ember mindenhez értsen. Nekem mindig az a fontos, hogy az adott munkát az elvárások szerint el tudja végezni és akkor nem érdekel milyen egyéb szaktudása van.
@ámbátor: Hú, de perverz.
A magyar egyetemi rendszer egyik nagy hibája szerintem a belterjessége. Nagyon sok embernek csak azért van státusza az egyetemen, mert apukának, anyukának, nagypapának vagy nagymamának is van. Ha megnézné valaki a most alkalmazottak szüleit és nagyszüleit, kiderülne, hogy hány ember a származása okán alkalmas.
Ez a rendszer túlél minden politikai rendszert, ezért nem tartok attól, hogy egy ilyen-olyan 4-8-12 évig regnáló kormány mit mond, ezek a túlélés nagymesterei.
Nincs semmilyen specializalodasi lehetoseg az informatikusok kozott. mindenkinek ugyanazon az alapkepzesen kell keresztulmenni es utana egy rendkivul szuk szegmensre szakosodni.
Raadasul alapkepzes gyakorlatilag matek, a szoftverfejlesztes es az adatbazisok ami a munkad nagy resze lesz nagyvaloszinuseggel meg masodlagos.
Kulfoldon pont forditva tortenik, alapos prog kepzes az elejen, utana specializalodhatsz arra amivel foglalkozni akarsz es ha ez alkalmazott matematika akkor legyen az. Altalam ismert kulfoldon CS vagy matek vonalon vegzettek mind kivalo programozok voltak.
Ja es nincs papirkorsag, a szoftverfejlesztes az jo ertelemben vett szakmunka amit gyakorlas utjan mesterektol tanulsz meg.
@sárospataki lány: mutass a vilagban olyan top 100 egyetemet, ahol az informatics kepzesen tul lehet kerulni a differencialszamitas alapjainak megtanulasa nelkul. nem arrol van szo, hogy majd ezt hasznalni fogja valamikor. hanem muszaki alapkulturarol.
@jotunder: természetesen az alapkultúrába bele kell kerüljön (szerencsére Erdélyben még középiskolás anyag volt, ezért nem néztem teljesen tanácstalanul, mint a nem elitiskolás évfolyamtársaim). Az viszont túlzás, hogy pl. olyan beugrók voltak analízis vizsgára, hogy 10 feladat/definíció/tétel kimondása, ebből a szintaktikai hiba esetén már nulla pontot kaptál az adott feladatra, és 8 ponttól lehetett vizsgázni. 8 beugró-pont esetén vizsgán kaphattál maximum kettest vagy hármast, kilencnél négyest, tíznél ötöst. Sorolhatnám a vérengzés árnyalatait, amikor én jártam, még nem kreditrendszer volt, hanem évre bukás. Volt orvosit és műegyetemet végzett évfolyamtársaim is, akik ott hüledeztek, hogy ezt képtelenség ilyen szintre megtanulni. Ja, és akkor még nem beszéltem a szigorlatról :-))))
Ezen az alapon akár az is lehetett volna szóró kritérium, hogy ki tud egyszerre több pécét felvinni a másodikról a harmadikra, kábé ugyanannyira nincs semmi köze egyiknek sem a kínált szakmához.
Persze értem én, hogy valahogy ki kellett szórni a felvett diákok felét. Illetve, nem értem, hogy hogy alakult ki ez a nagyon sokat felveszünk, és majd szórunk dolog, mondjuk annyira nem is rágódom rajta 🙂 Ha lenne tandíj, akkor be lehetne menni a to-ra, vagy az analízis tanszékra, és addig csapkodni S. Péter fejét egy büdös hallal, amíg abba nem hagyja ezt az egész szadizálós gyakorlatot, és el nem kezd informatikusokat képezni.
@sárospataki lány: ezen most eléggé hüledezem. mi az hogy „szintaktikai hiba”, mondanál egy példát? miért lenne olyan rettenetesen sok tíz definíció/tétel helyes kimondása? ha még azt is hozzáveszem, hogy te az erdélyi középiskolás tanulmányaiddal már egész jól eligazodtál, akkor végképp nem értem, miben is állt a nagy „vérengzés”.
@incze: people.inf.elte.hu/tabsaai/analizis1/analizis1_beugro%28teljes%29.pdf
@Deepblue Noir: „de informatikán, még az elte-bme elitegyetemeken is”
Hagyjuk már ezt.
@sárospataki lány: „ebből a szintaktikai hiba esetén már nulla pontot kaptál az adott feladatra”
Azért matematikában nem olyan a szintaktikai hiba, hogy majd szól a fordító, ha lehagytál egy pontosvesszőt, oszt pótolod.
Amúgy azt mondod, ha jól értem, hogy kéne/bőven elég lenne a tömeges kóderképzés, ugye? Erre egy GDF-szerűség pont elég lenne, viszont akinek érzéke van a programozáshoz, az elsősorban nem oda szeretne menni, hanem valami nevesebb helyre. Ha a BME-n/ELTÉ-n/SZTE-n/KLTE-n lenne kóder szak, akkor se azt célozná meg.
@ámbátor: „Én mindenestre a diplomám óta elmúlt ezer évben semmit nem használtam az anal/numanal tanulmányaimból. Semmit.”
Szerintem pl. a deriválás/integrálás koncepciója az érdekes, nem az, hogy hogy számolod ki konkrétan, azt alkalmazni meg azért nem olyan elképzelhetetlen.
@jotunder: Szerintem nyugodtan hungarikummá minősíthetnénk a reinventing the wheel gondolkodásmódot.