Az elmúlt húsz év legveszélyesebb költségvetése

„Ez minden idők legjobb költségvetése” – mondta Járai Zsigmond a 2000. év költségvetéséről. Most azonban nem erről, hanem a jövő évi költségvetésről fogok írni, összehasonlítva minden idők második legjobb költségvetésével, a 2001. évivel.

Az összehasonlítás talán nem lesz egészen fair, hiszen 2010-ben választás lesz, és egy globális pénzügyi és gazdasági válság közepén vagyunk, míg 2001 a fideszes aranykor utolsó költségvetési éve volt, de egy csomót dolgoztam rajta, úgyhogy most már ez lesz és kész.

Mivel a költségvetés fejezetrendje a kormányzati struktúrát tükrözi és gyakran változik, az összehasonlíthatóság érdekében az ún. funkcionális mérlegen próbálom meg összevetni, hogy mik a lényeges szerkezeti különbségek az Orbán-kormány 2001-es „építkező” és a Bajnai-kormány 2010-es „válságkezelő” (hülyéül: értelmetlenül és embertelen megszorító) költségvetése között.

Az államháztartás főbb kiadási funkciócsoportjai az állami működési funkciók, a jóléti funkciók, a gazdasági funkciók, az államadósság-kezelés és a funkcióba nem sorolható tételek. Mivel az államháztartásnak részét képezi a társadalombiztosítási alapok és az önkormányzatok támogatásai is, a funkcionális szerkezetű kimutatás gyakorlatilag mindent tartalmaz, amire a kormányzat költeni szándékozik.

Az összehasonlíthatóság érdekében a 2010. évi adatokat átszámítottam a 2001. évi árakra, ehhez – ha valaki utána szeretne számolni – 1,577-es diszkonttényezővel számoltam. A következő táblázat az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásait mutatja be.

Kiadási funkciócsoportok (2001-es árakon, mrd Ft)	2001	2010	index
Állami működési funkciók	1 103,7	1 191,1	7,9
Jóléti funkciók	3 975,2	5 148,4	29,5
Gazdasági funkciók	934,3	1 086,2	16,3
Államadósság kezelés	719,1	771,0	7,2
Egyéb	37,2	222,6	498,0
Kiadási főösszeg	6 769,7	8 419,2	24,4

 

Látszik, hogy az állam minden funkciójában többet költ, de a legnagyobb növekedés reálértékben a jóléti és a gazdasági funkciókban következett be.

Az államadósság kezelés sorral kapcsolatban nem árt észben tartani, hogy az IMF/EU-kölcsönök visszafizetése nagyrészt 2011 és 2014 között lesz esedékes, ez némi mozgásteret ad a 2010-es költségvetésben. Az „Egyéb” kategória túlnyomó többsége a költségvetés tartalékaiból és az önkormányzatok támogatásaiból tevődik össze.

A Fidesz részéről a leggyakoribb kritika a költségvetéssel szemben, hogy az állam nem költ eleget gazdaságélénkítésre. Miközben a központi költségvetés 2010-ben reálértékben valóban kevesebbet költ gazdasági funkciókra, az államháztartás egészében (beleszámítva a MÁV-ot), lényegesen többet, mint 2001-ben.

Ugyanez pókháló-grafikonon (a képre kattintva ki lehet nagyítani).

Szembetűnő, hogy a 2010-es költségvetést végrehajtó – feltehetőleg Orbán vezette – kormány reálértékben mintegy 24%-kal több pénzből gazdálkodhat, mint 2001-ben, és a jóléti funkciók rovására – ha akar – átcsoportosíthat gazdaságélénkítésre.

A funkciócsoportok részletesebb kibontásával pontosabban feltérképezhető egy költségvetés karaktere. A következő táblában az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya látszik.

Kiadási funkciók (a GDP arányában)	2001	2010
általános közösségi szolgáltatás	4,4%	4,6%
védelem	1,1%	0,9%
rendvédelem és biztonság	1,7%	1,7%
oktatás	4,8%	5,5%
egészségügy	4,1%	4,6%
társadalomibztosítás és jóléti szolgáltatások	14,3%	17,9%
lakásügyek, települési és közösségi szolgáltatások	1,5%	1,7%
szórakoztató kulturális és vallási tevékenységek	1,4%	1,3%
környezetvédelem	0,9%	0,8%
tüzelő- üzemanyag, energiaellátás	0,0%	0,0%
mező-, erdő-, hald- vadgazdálkodás	1,7%	1,0%
bányászat és ipar	0,3%	0,1%
közlekedés és távközlés	1,9%	3,1%
egyéb gazdasági tevékenységek	1,4%	1,4%
Államadósság kezelés	4,7%	4,6%
Egyéb	0,2%	1,3%
Összesen	44,4%	50,5%

 

Az állam a GDP 50,5%-át osztja szét 2010-ben, ami jóval nagyobb a 2001-es értéknél. Gyakorlatilag minden egyes kiadási funkcióban a GDP nagyobb hányadát költi el az állam jövőre, mint nyolc évvel ezelőtt, ezen belül szembetűnő a növekedés az oktatás, az egészségügy, a tb és a közlekedés és távközlés területén.

Az állam terjeszkedése még jobban látszik a következő pókháló-grafikonon (a képre kattintva ki lehet nagyítani).

Orbán Viktor pénteki politikai évadnyitó beszédében a most benyújtott költségvetést az elmúlt húsz év legveszélyesebb költségvetésének nevezte.

„Ez a korszak elvette az igazságot, a törvényt, a rendet, a biztonságot és az emberek pénzét. A költségvetéssel pedig arra készül, hogy a jövőt is elvegye.

A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra, eljött az az idő, hogy a jövő reményét is megpróbálják elvenni az emberektől. Ma már a tudást is közvetlen veszély fenyegeti. A veszély neve röviden költségvetés, bővebben egy hazug és felelőtlen „iromány”, amely teljes pénzügyi összeomlást eredményezhet, tartós válságba taszíthatja az országot. Következményeként leállhat az egészségügyi rendszer, és összeomolhatnak az önkormányzatok.” 

Az utolsó táblában az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásait mutatom be 2001-es árakon számolva.

Kiadási funkciók (2001-es árakon, mrd Ft)	2001	2010	index
általános közösségi szolgáltatás	672,5	764,1	13,6%
védelem	173,2	142,3	-17,9%
rendvédelem és biztonság	258,0	284,7	10,3%
oktatás	736,0	916,3	24,5%
egészségügy	622,7	759,5	22,0%
társadalomibztosítás és jóléti szolgáltatások	2 177,0	2 986,0	37,2%
lakásügyek, települési és közösségi szolgáltatások	225,2	275,6	22,3%
szórakoztató kulturális és vallási tevékenységek	214,3	211,0	-1,5%
környezetvédelem	141,7	125,2	-11,7%
tüzelő- üzemanyag, energiaellátás	2,5	4,5	78,5%
mező-, erdő-, hald- vadgazdálkodás	257,1	174,6	-32,1%
bányászat és ipar	40,1	22,5	-44,0%
közlekedés és távközlés	284,0	520,8	83,4%
egyéb gazdasági tevékenységek	208,9	238,7	14,3%
Államadósság kezelés	719,1	771,0	7,2%
Egyéb	37,2	222,6	498,0%
Összesen	6 769,7	8 419,2	24,4%

 

A helyzet az, hogy Orbán állításával szemben az elmúlt húsz év legveszélyesebbnek mondott költségvetésében az egészségügyre például 22%-kal, az oktatásra 24,5%-kal, a rendvédelemre pedig 10,3%-kal nagyobb összeg van beállítva (reálértéken), mint a 2001-esben, miközben a legnagyobb vesztes valójában a honvédelem, a mezőgazdaság és a környezetvédelem.

Szerkezetileg lényegében alig különbőző költségvetésről beszélünk, mint a 2001-es.

A Fidesznek talán pontosan ez lehet a baja: egy válságkezelő költségvetésnek más szerkezetűnek kellene lennie, mint egy konjunktúrát meglovagoló építkező költségvetésnek.

 

---

 

Miben állhat a 2010-es költségvetés „veszélyessége”?

a) Az ország visszatérni látszik a piaci finanszírozásra. Bár az államkötvény-aukciókon befogadott ajánlatok mennyisége nem érte el a válság előtti szintet (annak kb. a fele, augusztusban 50 milliárd Ft), ha csak ez a szint marad fenn, az a központi költségvetés hiányát kb. 70%-ban képes lesz finanszírozni. Az egyes számú veszély tehát, hogy a piac bizalma újra eltűnik a magyar állampapírok iránt.

b) Ahogy itt leírtam, a kormány és a jegybank a várhatóan szükségesnél jóval nagyobb összeget hívott eddig le az IMF hitelkeretből és a többletet a devizatartalékban parkoltatja. Ennek a visszafizetése 2011-re és az azt követő évekre esik, vagyis a 2010-es év pénzügyi egyensúlyát nem érinti. Kivéve természetesen, ha az új kormány azonnal felmondja a hitelmegállapodást és a teljes visszafizetésről dönt. Erre pénzügyileg meglesz a lehetőség, a jelenleg kb. 30 milliárd eurónyi devizatartalék bőven fedezi az IMF-től felvett 14 milliárd eurónyi hitelt. Az más kérdés, hogy akkor a hiányt a piacról kell finanszírozni.

c) Az önkormányzatok támogatása és az átengedett szja összege az idei 1290 milliárd forintról jövőre 1128 milliárd forintra csökken. Korábban volt szó róla, hogy a 2006-os önkormányzati választásokat követően a fideszes többségű települési és megyei önkormányzatok adósságállománya ugrásszerűen megnőtt, a hitelt azonban nem a működés finanszírozására, hanem beruházásokra, fejlesztésekere vették fel. Valószínűsíthető, hogy számos önkormányzat bajban van, mert devizában adósodtak el, elérték a biztonságos eladósodás határát, a bankok nem újítják meg a hiteleiket és a korábbi hitelek benne állnak a megvalósult vagy félig megvalósult beruházásaikban. Upsz.

Ezek a kockázatok elsősorban egy hiány rovására élénkítő gazdaságpolitika mozgásterét szűkítik. Az új kormánynak a 2010-es költségvetésban csak akkor lesz lehetősége radikális változásokat végrehajtani, ha ezek értelméről meg tudja győzni az IMF-et. Azt az IMF-et, amelyik állítólag „túl optimistán látja Magyarország helyzetét”. Ha ez nem megy, és a hitelezők ellenében erőltetik a hiánynövelést, az valóban pénzügyi összeomláshoz vezethet.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516659-69129c96c8b99' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516659&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516659-69129c96c8b99&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516659-69129c96c8b99' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>