Az okosságokról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Barabási Albert-László előadásáról jutott eszembe ez az egész. Barabási arról beszélt, hogy hálózatelméleti módszerekkel nemsokára előrejelezhető az ebola járvány terjedése.
Barabási a hálózatelmélet talán legismertebb képviselője, olyan idézettsége van, mint talán senkinek a világon. A Nature-ben és a Science-ban szinte saját rovata van.
Konkrétan valami olyasmiről van szó, hogy Barabási egy izraeli Ph.D diákkal, Baruch Barzellal írt egy cikket a Nature Biotechnologyba (impakt faktor végtelen, na jó, nem végtelen, de mondjuk 39), és azután tettek valami megjegyzést, hogy ez egy lépés a világjárványok megfékezése irányába. Szerintem nem egészen véletlen, hogy ezt most már nem lehet elolvasni, de ki tudja.
Barabási pár évvel ezelőtt a kontrollelmélet forradalmi hatását jósolta meg a hálózatelméletben (Liuval és Slotine-nal, Nature, impakt faktor 42) , előtte pedig a globális változások jövendölésével kapcsolatban még könyvet is írt (Bursts). És itt most nem beszélek arról, hogy van az alapműve, ami a skálafüggetlen hálózatokat találja meg mindenütt a világban, a molekuláktól az internetig (Linked, a világ egyik legsikeresebb tudományos ismeretterjesztő könyve, ami világjelenséggé tette a hálózatelméletet, mögötte van egy gyakorlatilag végtelen sok ember által idézett cikk, amit Albert Rékával közösen írt).
Azért ez nem kispálya, valljuk meg. Hasonlítsuk össze a fentieket azokkal az okosságokkal, amelyeket Magyarországgal kapcsolatban sütöttek el az összes lehetséges oldalról, az elmúlt években, amelyekért rajongani illik, vagy éppen ellenkezőleg, amelyeket gyűlölni kell. Haloperidol-pozitív Taktaharkányban világhírű józsik szövegein szoktunk nyammogni, igen, mi is, mi a szart csináljunk, írjunk a tavirózsákról, na ugye. Olyan szövegekről van szó, amelyeket még az sem tudott rendesen végiggondolni, aki írta. Az is szép ezektől, hogy megtalálják a kettőspontot egy olyan komplex szerkezeten, mint egy számítógép klaviatúrája. Olyan emberek, akik esetében a féltudású jelző már-már Kossuth-díjnak tűnik.
Térjünk vissza Barabásihoz. Barabási szinte minden egyes tézisét megcáfolták. Nem, nem skálafüggetlen az Internet. Kontrollelméleti fejtegetése téves, akárcsak a Burstben felvázolt gondolatai. A világjárvány megfékezési dologban is vannak döccenők, finoman szólva. Erről amúgy nagyjából mindenki tud már, nagyon komolyan vitatják Barabási gondolatait.
Mindazonáltal Barabási legtévesebb állítása is az igazság világítótornya azokhoz a gondolatokhoz képest, amelyek időnként végiggugyorognak a magyar pázsiton. Barabásinak annyit kellene innia, hogy leküzdje magát egy színjózan Fricz Tamás szintjére, hogy feloldódna az alkoholban. Ez a legborzasztóbb az egészben. Várunk a megváltó igazságra, és már a tisztességes középszerűség is csak álom, nemhogy a Barabási-féle enyhe necc. Ez a szelávi, nem a rumpuncsízű hajzselé.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519317-6ab3b6dce0216' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519317&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519317-6ab3b6dce0216&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519317-6ab3b6dce0216' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Az elején éreztem, hogy lesz benne egy kis friczka.:-)
Csermely Péter és jóval előtte Karinthy Frigyes, persze mi egy Karinthy impakt faktora Barabáséhoz képest.
szóval ez a barabási rettenetesen okos fejjel irkál hülyeségeket, míg fritz hülye fejjel teszi ugyanezt.
persze, ha jól veszem ki a szavaidból, kedves jt, akkor barabási hülyeségei még mindig fényévekkel kevésbé hülyeségek, mint fritz csontig ható hülyeségei.
azt nem tudom, hogy pontosan ki is az a barabási, de ez nem is érdekes. ellenben kimondottan boldog lennék, ha nem tudnám, hogy ki az a fritz.
amúgy mi a poszt apropója?
fritz megint belebődült a nagymagyar éjszakába valami ordas baromságot?
@nandras01: szerintem magyarországon érdemes tudni ki a barabási. túl van hype-olva, nem is kicsit, de azért ez egy jelentős történet.
@nandras01: nyilván nem sokan fognak beleolvasni ezekbe a kritikus cikkekbe, de mondjuk ez a részlet nem semmi
„While it would be nice for us to claim that our managing to quickly supersede the main result of a paper published in Nature Biotechnology was due to some sort of genius, in fact the entire exercise would be suitable for an undergraduate linear algebra homework problem. „
:)))
Egyszer régen az egyik tévés magazinműsorban körbehordoztak egy pasit, aki akkor Magyarországon a legmagasabb IQ-val rendelkezett. Kérdezgette a riporter, hogy milyen ééééérzéééés zseninek lenni, meg hogy milyen üüüüüberexluzív kluboknak lett ő így a tagja, meg hogy lehet ezt egyáltalán mérni, stb., stb., a pasi lelkesen válaszolgatott.
Telt múlt az idő és a műsorvezető beszólta a szokásost, … nagyon köszönjük, hogy befáradt a stúdióba, és …, de a nagyonokos a homlokára csapott, … azt még nem is meséltem… A riporter kényszeredetten mosolygott, … iiiigen és akkor most kapcsoljuk a híradót… Ja de azt meg nem is mondtam, vágott bele 180+-szal a mester, … lejárt a műsoridő, förmedt rá a műsorvezető.
Az okoska meg tátott szemmel pislogott.
Barabási munkásságának mélypontja a Bursts, ami feltűnő társadalomtudományi ismerethiányokat mutatott, talán azért is. Ettől még okos és kedves ember, a tudománymetriai eredményessége pedig az egekben, annyit az impactokról. De mi köze mindennek a honi szövegekhez??? (Amúgy hallgasd meg egyszer BALt a társadalmi valóságról beszélni, néznél nagyokat, fétudásúság akad benne bőven, de hát nem ez a szakmája.) Miért kellene Fritz Tamást összemérni vele? Amcsiban is akad néhány ezer FT, némelyikük ott legyeskedik vmelyik politikai ugrabugra csapat mellett – és? Miért nem Vicsekkel (akitől tanult) vagy Csermellyel vetjük össze? Náluk nem komolyabb tudós, csak sztároltabb, emezeknek még impactja, Nature-címlapja stb is akad nem egy.
Szóval, mi volt a mondás, had’ értsük?
@fortin2: Háthogy aki külföldi egyetemen tanul és még impact faktora is van, az zseni, aki meg itthon húzza az igát, az említésre se méltó, maximum annyira, hogy „hülye”.
@Aromo a fékezhetetlen: megjegyzem még egyszer leírva látom, hogy „big data”, hányok! 🙂
@fortin2: a Bursts egy népszerű-tudományos könyv, ami egy kutatást népszerűsített, nem tudományos munka. van abban sztorizás Erdélyről meg minden. azt egyáltalán nem kell komolyan venni egy társadalomtudósnak (konkrétan tilos komolyan vennie).
The origin of bursts and heavy tails in human dynamics- az egy Nature cikk (letter). és arról írták, hogy:
„Unfortunately, we find that even though Ref. [1] is quite
stimulating, none of the results it reports hold upon further inspection”
mérésekről volt szó és következtetésekről.
nem triviális megtalálni a problémákat Barabásinál. ezek nem úgy súlyos hibák, ahogy az emberek a súlyos hibákról általában gondolkoznak, de valamilyen értelemben azért aggasztóak. van egy nagyon érdekes gondolat, ami mély következtetésekhez is vezet (általában nem Barabási részéről) és vannak ezek a dolgok, amelyeket észrevesznek néhányan, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy Barabásit túlságosan megviselné a dolog.
vagy ő, vagy a kollégái, de nagyon sok munkát tesznek bele ezekbe a vitatható cikkekbe. és aztán mások is elég sok munkát tesznek bele a kritikába.
ezzel szemben vannak ezek a nagyon megalázó súrmóságok, amelyekről időnként beszélnek az emberek nálunk. én valami különös reménytelenséget érzek ebben, és nem tudom jobban megfogalmazni.
@jotunder: Ha kicseréljük Barabási nevét „Mérő-re”, akkor persze egy tudósnak kötelező a tudományt népszerűsítő művét szigorúan tudományos igényességgel megírnia, ellenkező esetben csak egy „agyonsztárolt tudósceleb”.
Van neked kettős mércéd JT?
@Aromo a fékezhetetlen: az nagyon jó, hogy véleményed van a big dataról. konkrétan a fél világ rászállt a data science-ra, az EU többszáz millió eurót fog rá költeni, a brit kormány külön data science intézetet alapít oxfordban, izraelnek is saját programja van, nem beszélve az amerikaiakról.
P.S ha nem érzel némi iróniát a 39-es impakt faktor megemlítésében, akkor az vélhetően nem az én hibám.
@jotunder: Továbbra sem vagyok gondolatolvasó és szeretem amikor valaki tagoltan fejezi ki magát.
hogyismondjam: Magyarországon több milliárd forintot fognak stadionra költeni, mert az EU ezt finanszírozza. Pont úgy, ahogy a „big data-t”. Ettől én még nem tapsikolok – engedelmeddel.
@Aromo a fékezhetetlen: van egy fontos különbség Mérő és Barabási között.
Barabási írt egy alapcikket a skálafüggetlenségről, amelyet tényleg valami húszezren idéztek a scholar.google szerint és egy jól végiggondolt és kurva sikeres reklámkampány részeként írt róla egy könyvet, amiben vannak merészebb részletek. irgalmatlanul bejött neki. vannak problematikus részek a tudományos történetben, de egy másik szinten.
Mérő írt egy könyvet a Gödel Nemteljességi tételéről, amit láthatóan nem értett meg. hát ez bizony különbség.
@Aromo a fékezhetetlen: a locsogásod nagyon kínos. úgyhogy maradok az ignorálásodnál.
@jotunder: Miért, szólt hozzád valaki?
Ha Mérő ír valamit, akkor abcúg, ha Barabási, akkor meg minden ok, mert az USA-ban tanít/tanult.
Elég kiismerhető vagy…
miért én?? komolyan :(((
Szellemi teljesítmény tekintetében mi a különbség egy nagyon sokat idézett, rangos lapokban publikáló, de szinte minden egyes tézisében megcáfolt „gondolkodó”, és egy olyan között, aki „rangtalan lapokban” ír hamisságokat, hülyeségeket?
Melyik a hülye, meg a kókler? Melyik nem az ?
@ipartelep: én írtam már erről párszor. számomra elég problematikus Barabási. Barabási centrális figura volt a hálózatelmélet kialakulásában, ezt el kell ismerni. én mást nem is nagyon ismerek el vele kapcsolatban, de ezt igen, és ez nyilván nagyon fontos dolog. nem kókler, a kókler az egészen más. ez az egész jelenség szerintem roppant érdekes, és kíváncsi vagyok mi lesz belőle.
A jóindulatú értelmezése Barabás kevésébé, hmm, precíz cikkeinek, hogy tudományos hozzájárulást tenni több módon lehet. Különösen ha már letett valami komolyat egy kutató asztalra, elfogadható lehet az, hogy később olyan cikkeket ír, amelyekben már csak ötleteket vet fel, többé-kevésbé vagy akár teljesen intuitív szinten. A többiek felkapják az ötleteket, formalizálják, továbbfejlesztik. Olykor persze előfordul, hogy az eredeti intuíció férement.
Persze vannak rosszindulatúbb értelmezések is (elismertség hajhászása, stb.)
Nem ösmerem ezt a Barabásit, azt viszont rengeteg példán láttam már, gyakran testközelből is, hogy idősödő tudósok (és persze az egyénfüggő, hogy ez kinél mikor jön el, akár már negyvenesen is) a saját területükről elvándorolva leginkább társadalomtudományokba ártják magukat és rongálják renoméjukat ott végzett ámokfutásukkal. Legyen az jól menő szívsebész, aki szittya alapokon újraálmodott nemzetről beszél vagy menő kvantumkémikus, aki népesedéspolitikában és atomháborús rettegésben találja meg új témáját, a közös jellemző, hogy valódi teljesítményt felmutató, komoly tudományos eredményeket elérő kutatók, akik teljesen tisztában vannak azzal, hogy egy állítás mikor van alátámasztva, bizonyítva, mikor publikálható, egyszercsak elkezdenek ettől jelentősen eltérő módon viselkedni, zöldségeket beszélni, olyan területeken alkalmazni szakmájuk eszközeit, ahol azok használhatatlanok.
Szerintem egyszer majd valaki nobelt fog kapni az időskori hiszékenység is kritikus-gondolkodásmód csökkenés molekuláris magyarázatáért.
JT, én nem tudom, kik ezek az alakok, Fricz meg G Fodor G meg Nemtudomki, akikről hetente írsz (na jó, GFG blogját megnéztem, amikor legelőször említetted pár éve, hogy Orbán Viktor farkáról áradozott, az tényleg érdekes volt), de hatásuk a magyar közéletre majdnem nulla.
Két szerepük van: 1) A színházba járó jobboldali nénik azt hihessék, van Orbán-párti értelmiség (ha nem lenne, akkor is Orbánra szavaznának, de így még boldogabban), illetve 2) JT elbasszon rájuk heti egy blogposztot valami értelmes helyett, mint pld brit felsőerjesztésű sörök, vagy akár az Együtt politikájának elemzése.
Viszont Barabási a totál link de nagyon jólhangzó ökörségeivel sikeresen elnyeletett millió munkaórákat és milliárd dollárokat a világ tudományos életéből. Egy káros kókler. Ami hasznot ténylegesen hajtott, az minden bizonnyal a hihetetlen network divat nélkül is megtörtént volna, amennyire kellett.
@ámbátor: ennek az az oka, hogy a természettudósok és egyéb hard science képviselői nem veszik komolyan a társadalomtudományokat, így öregkori elbutulások során úgy vélik, hogy mivel kemény munkával lerakták a skálafüggetlenség alapjait, így holnap a magyar őstörténetet vagy a politikai élet hálózati összefüggéseit is megoldják.
Aztán mégsem, mert mégiscsak kiderül, hogy a társadalomhoz meg a politikához is érteni köll, másképpen persze mint az atomfizikához.
@Mister Gumpy: Az mondjuk örömteli, hogy az EU Brain Projectet végül nem a Barabásiék kapták (a legjobb ötben még benne voltak), az mekkora röhej lett volna. Mondjuk valószínűleg az a lausanne-i is röhej, ami végül lett, mert szerintem kizárt, hogy ott tartana a tudomány, hogy ennek a szimulációnak értelme volna, de ez már csak az én laikus tippem (amivel persze sok hozzáértő is egyetért).
@Mister Gumpy: bakker volt egy (1) mondat, amelyikben ott van a fricz. GFG-ről egy sort nem írtam. ezt igazán értékelhetnéd.
én nem látok tisztán a Barabási-ügyben. az nem kérdés, hogy ő gyakorlatilag PR-t csinál tudomány helyett, iszonyú visszafogott a poszt, abban nem vagyok biztos, hogy ez az egész egy oltári nagy szélhámosság. vagy a hype mögött van valami érték.
a megjegyzésposztot az egyetemről jövet a buszon írom a fejemben. ez erről szól. szeretem azt a buszt, meg az utat, a várost.
@ámbátor: nem foglalkozik társadalomtudománnyal, az csak a hype része. a cikkeiben semmi ilyesmi nincs.
@Fisk: Nyugi, Barabási nem ért sokkal jobban a matekhoz meg a fizikához se, mint a társadalomhoz, a „skálafüggetlenség alapjainak lerakása”, amit tett, az szerintem nem éri el a tudományosság kritériumait, csak két-három jópofa ötlet.
@Mister Gumpy: elvileg erről kellene tartani egy vitát az akadémián. azért a tudományos integritás alapja, hogy egy ennyire kontroverzális és ennyire fontos ügyről lehet normálisan beszélni. attól félek, hogy nem lehet.
Az az egyik nehézség az ilyen vitákkal, hogy a tudományosság kritériumain mást ért Barabási és mást egy matematikus. Ha megkérdezed Barabásit, hogy mit gondol arról, hogy az utolsó Nature cikkében a szimulációval kapott sejtéseinek egy részét igen könnyen tudod egzaktul bizonyítani, másik részét pedig cáfolni, és mindez sokkal jobban elmagyarázza a dolgok mögötti lényeget, mint amiről ő valaha is álmodott, arra csak mosolyogva megvonja a vállát, hogy örül, hogy a te módszereiddel is lehet az ő felfedezéseit tárgyalni, de őt ez nem érdekli. Ha megkérdezed, mit gondol Christakis nevű neves társszerzőjének baromságát (a barátaid kövér barátai téged is kövérebbé tesznek) illető eme kritikáról: mypage.iu.edu/~rdlyons/pdf/CF-pub-erratum.pdf, akkor azt mondja, hogy örül, hogy továbbfejlesztették azt a nagyon érdekes tanulmányt. Pedig nem továbbfejlesztették, hanem az ellenkezőjét bizonyították. Nem tudom, hogy egy rossz bölcsészhez hasonlóan nem hisz az objektív igazságok létezésében, avagy csak hülyének tetteti magát, de semmiképpen sem szimpatikus. (Nem velem estek meg e példák, de megestek.)
És ez nem csak Barabási, hanem a követői is. Az általad linkelt kritikus cikkek sem a Nature-ben jelentek meg, mert oda nem kellettek. Ismerek hálózat-fizikust, aki elismeri a matekos egzakt bizonyítások által hozzáadott tudományos értéket, és habár ő nem bizonyít semmit, azért a cikkei alaposabban át vannak gondolva, mint Barabásiéi. De azért túlzottan nem aggasztja Barabási linksége, talán azért sem, mert őneki is tök jó a Barabási által keltett hype.
Nos, túl sok karaktert vesztegettetek megint Piktorka seggnyaloncaira. Nekik is kopik a nyelvük.
@Mister Gumpy: orulunkvincent.blog.hu/2011/08/15/a_christakis_ugy
Én nem értek ehhez a „hálózatelmélethez”, és egyetlen egy sort sem olvastam Barabásitól. Így, konkrét információk alapján, csak az orromra hagyatkozom. Én itt valami jó nagy svindlit szimatolok. Egy újabb „megélhetési tudóst”, halandzsaművészt, aki igen sok kollégájához hasonlóan vígan elevickél abban a közegben, amely nem meri- tudja- akarja kimondani, hogy ez a király is csak egy meztelencsiga.
Azt hiszitek, mára elfogytak Alan Sokal paciensei, mert a tudományos közvélemény ki tudja szűrni a sarlatánokat?
Szóval, ezt „súgja” az orrom… Tévedhetek is, csak azt nem sűrűn szoktam. 😉
@ipartelep: tévedhetetlen vagy, mint a kommunisták általában.
Hááát … a tudomány arról szól, hogy valaki felvet valami kérdést, és azt ő maga és/vagy mások igyekeznek megválaszolni. Úgy-ahogy, jól-rosszul, a fene se tudja, még az is előfordul, hogy hatalmas konszenzus alakul ki, miszerint a megválaszolás rossz, aztán akárhány év múlva kiderül, hogy mégse, ami nem zárja ki azt, hogy újabb évek múlva kiderül, de mégis. Megjegyzendő, hogy már a probléma felvetése határozottan pozitív, még ha a kínált megoldás hatalmas ostobaság lenne is, mert bekapcsolódhatnak olyan tudósok, akik megoldhatják jól, de eddig nem gondoltak erre.
Ilyen bukdácsolásokon keresztül alakul ki valami, amelyet aztán a valóság vagy igazol, vagy nem.
A mai tudós legfőbb jellemzője a bizonytalanság (kivéve a matematika területét). Aki nem az, az nem az, mert gyakorlatilag mára eljutottunk azon területekig, amelyek az emberi agy által áttekinthetetlenek, még számtógépes segédlettel is azok. Ezért gondoljunk a fentiekre, mikor jelen bejegyzésről és írójáról azon gondolatok jutnak eszünkbe, hogy mi e fenének írta, mit akar ezzel, és különben is hülyeség.
És különben se bántsuk a tudósokat, van azoknak elég bajuk, mert miként Mahovlev professzor a Moszkvai Mechanikai Intézet vezetője mondotta volt, a tudós élete állandó küzdelem. Délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal.
Nem annyira ismerem Barabásit, de van valami fizikus ösztönöm a dologban:
1. Mit értünk megcáfoláson? Az 50-es évek tudományos ismeretterjesztő könyvei szerettek olyanokat írni, hogy a 20. századi „tudományos technikai forradalom”, meg hogy a „Einstein műve kimutatta, hogy a klasszikus mechanika téves”. De a természettudományokban szerintem nem így történnek a dolgok, hanem úgy, hogy a valóságot egyre jobban leíró, egyre pontosabb megállapításokat tesznek, és egyre jobban megismerik a régiek érvényességi körét.
A matematika persze kivétel, ott valami vagy helyes, vagy nem, legfeljebb az változik, hogy mennyire érdekes.
2. Az viszont egy nagyon jó kérdés, hogy mennyit ér a tudománymetria, illetve az egyes tudománymetriai mutatók. Az impakt faktorról pl. aránylag megbízhatóan tudták kimutatni, hogy azt tűrhetően méri, hogy egy folyóirat mennyire jó, és azt szinte semennyire, hogy egy adott cikk mennyire jó.
3. A tudomány fejlődésére nagy hatással vannak az ötleteket bedobó emberek, pozitívval vagy negatívval attól függően, hogy az ötlet később beválik-e. És nagyon nagy hírnévre is tudnak szert tenni (hype), ami miatt azok, akik inkább precízen tudnak kidolgozni dolgokat, néha nagyon utálják őket. De attól még, hogy sokmindent megcáfoltak Barabási műveiből, lehet nagy pozitív hatású kutató.
4. Amúgy mindenképp kell valamiféle bátorság egy nem nagyon kidolgozott ötlet bedobásához, mert lehet, hogy simán hülyének nézik az embert, és nyilván kell marketing is, mert különben egyszerűen nem veszik észre.
viszonylag régóta követem a fricztamásokat (köztük Fricz Tamást), és még mindig nem tudom eldönteni, hogy a vakság, a szervilizmus, az ostobaság vagy az elmebaj-e a nagyobb probléma.
a mai Magyar Nemzetben a baloldal széteséséről jelent meg egy Fricz-írás (nem először), amelyben a szerző egy alapvetően helyes meglátásból von le egy teljesen rossz és téves következtetést. (ti. hogy eltűnőben a Kádár-kori nosztalgiából szavazó réteg, és a baloldal nem tudta követni Orbán modern szemléletét):
egymondatban.blog.hu/2014/10/15/ma_a_napi_fricz_tamas_a_napi_prajszlesz
a konkrét hülyeségen túllépve az az elképesztő, hogy tucatnyi szerző szakmányban írja az idiótábbnál idiótább cikkeket, és nem igazán tudni, hogy vajon ennyire nem látják a reáliákat és tényleg egy álomvilágban élnek vagy egzisztenciális okokból kénytelenek egyre nagyobb baromságokat papírra vetni. (ha ez utóbbi, akkor persze fennáll a veszély, hogy előbb-utóbb maguk is elhiszik, amit írnak.)
talán egyetlen pozitívum van ebben az elmegyógyintézeti-zárt osztályi viselkedésmódban, nevezetesen, hogy ezekre egyre kevesebb ember kíváncsi. tehát ahogy a balliberális értelmiség saját magának dünnyög zárt körben, úgy a jobboldali értelmiség is ezt teszi, bármennyire is úgy gondolja, hogy rendszermagyarázó szerzeményeik mintegy iránymutatásként szolgálnak.
ugyanakkor feltehetjük a kérdést, hogy amennyiben értelmes, tanult, diplomás emberek, pláne politológusok ennyire nem értik vagy nem akarják érteni a körülöttük lévő világot, akkor ugyan mit várhatunk egy „egyszerű” polgártól.
asszem nincs remény…
@szazharminchet: Barabasi allitasainak egy resze szintiszta matematika, a masik resze valamifele matematikai jellegu megallapitas meresekrol, a harmadik resz filozofalgatas. lenyegeben a masodik resz az, amirol beszelni szoktak.
az alapveto teziseivel az a problema, hogy nem vilagos fogalmakkal dolgozik. senki sem tudja, hogy mit jelent a skalafuggetlen halozat. o azt nevezi skalafuggetlen halozatnak, ami emlekeztet az un. PA modelre. van amikor kizarolag a fokszameloszlasrol beszel. amirol azt szoktak irni az ujsagok, hogy skalafuggetlen, azokrok mar tudhato, hogy nem azok.
a kontrollos es a burst-os cikke gyakorlatilag effektive hibas, a barzellel irt kozos cikke meg lenyegeben ures.
amit csinal az PR. az a kerdes, es erre nem tudok valaszt adni, hogy magaban a tudomanyaban van-e igazan kakao. valami van az biztos, de hogy mennyi, en nem tudom.
@idelle: a generalis megmondasok szinte mindig hulyesegek. ez lenne a poszt mondanivaloja. a nagyvonalu, jelentos generalis megmondasok is azok, hat meg, amikor egy alkoholista senki elbufizi magat a magyar nemzetben. nincs megvaltas.
@jotunder: “Ez a Nagy Kommunikátorok korszaka. A politikában, a művészetben, és igen, a tudományban is.”
Valahol itt lehet a kutya elásva, a kommunikációban. Jellemző, mennyire naprakészen érzékeny ( most már – pont most- majd az ebolát és terjedését is előre lehet jelezni ) a közvéleményt foglalkoztató problémákra. Miközben van például az az állitás a világban és a bennünk található hálozatok skálafüggetlenségéről, amit ugye egyrészt meg sem ért a nagyérdemü ( magamat is beleértve ) másrészt bizony ha veszi a fáradtságot és elolvassa a hozzáértők kritikáját, kiderül, hogy :
„the Internet example serves as an important reminder that despite the increasing ubiquity of vast amounts of available data, the “Garbage In, Gospel Out” extension of the phrase “Garbage In, Garbage Out” remains as relevant as ever; no amount of number crunching or mathematical sophistication can extract knowledge we can trust from low-quality data sets, whether they are of petabyte scale or not. Although the Internet story may seem all too obvious in retrospect, managing to avoid the same mistakes in the context of next-generation network science remains an open challenge. The conseuences of repeating such errors in the context of, say, biology are potentially much more grave and would reflect poorly on mathematics as a discipline.” – ami valljuk be delikát egy kicsit.
Elolvasva a többi cikket a kép egyre..khm lehangolóbb. Másrészt ugye ez azért tényleg nem a kispályások meccse, nem lehet csak úgy egy legyintéssel elintézni, de azt is érzem, hogyha például a frictamásról megnyugtató biztonsággal állithatom hogy egy görény, azért az internetről és általában a hálózatokról leírt “okosságok” igazságértékének méricskélésében jobb ha azokra hagyatkozok, akik értenek hozzá és tartózkodom bármiféle minősitéstől. De roppant érdekes írás és nekem nagyon teccett, valljuk be, elsősorban a csatolt kritikák miatt.
@nerángass: http://www.cs.albany.edu/~ymy/network/EindhovenUniversityofTechnology/lec/NotesRGCN.pdf
igy nez ki, amikor komolyan beszelnek a dologrol.
@jotunder: Köszi, meg fogom ugatni )))
@jotunder: Ehhez képest elképesztő kutatói, pénzügyi erőket tud mozgósítani:
„Az orvosok egyre inkább hajlanak arra az álláspontra, hogy a géntérkép kevés a betegségek lényegének megértéséhez, a kérdést a hálózatok felől kell megközelíteni. A gépkocsinkat azért tudjuk megjavíttatni, mert a szerelőknek megvan a huzalozás precíz térképe, amelynek alapján pontosan meg lehet határozni a meghibásodás helyét. Ehhez hasonló térképet kívánunk kidolgozni az orvosok számára is. A Harvard Egyetemen kétszáz kutatóval létrehoztuk a hálózati orvostudomány részlegét, hogy megértsük a betegségek lényegét” – emelte ki Barabási Albert-László”
Ezt 2013 májusában mondta az MTA-n :).
@TG69: hms.harvard.edu/research/basic-and-social-science-departments
nem tudom miről beszél. szerintem a harvard egyetemen nincs hálózati orvostudományi részleg. legalábbis nem könnyű megtalálni.
@TG69: „Az elképzelések szerint az összes megbetegedés egy nagyon bonyolult hálót alkot, amelyben minden egyes kórképnek megvan a maga jól körülhatárolt, pontos helye. Minél közelebb helyezkedik el egymáshoz két betegség ebben a hálózatban, annál nehezebb különválasztani a tüneteiket, és annál több az olyan gyógyszer, amely mindkét kórképben hatásos.”
soha nem látott elmék dolgoznak itten. :DD jó ez. Nem is tudtam, hogy ekkora királyság az MTA honlap. Na most ezek alapján én javasolnám a megbetegedés szó kicserélését honlapra. És akkor BAL lényegében azt állítja, hogy egy ezotér sámán és az MTA honlapját elég nehéz elválasztani egymástól. Talán a hálózatkutatás segíthet.:))
van egy olyan tippem, hogy az „örökélet wellness lélekben” projekt lesz a következő, mert ha az öregedések hálózatára nézünk, észrevehetjük, hogy vannak arcok, amelyek nagyjából ugyanúgy öregednek.:)
@nerángass: Mint sejtettem, én ezt legfeljebb megugatni tudom. Viszont ha jól értem, a Rényi – Erdős féle véletlen gráfokat nem (nagyon) lehet a természetben létező hálózatok modellezésére használni a a leképzésük alapját képező véletlenszerű folyamat természetéből kifolyólag. Igaz ez ? Megint, ha jól értem, nagyon sokféle random graph létez(het) attól függően, hogy milyen probabilisztikus eloszlás az alapjuk (?). És az is érdekes, hogy mekkorát ugrott a véletelen hálókkal foglalkozó szakirodalom, mint az általad csatolt linkből megtudtam. Talán a gráfok reloaded következik ? A 60-as évektől kezdve ugyanis a hálókat már használták különböző nagy és nagyon nagy projektek határidők / költségek / források “optimizálására” ( CPM, PERT ) igaz inkább szervezési, logisztikai eszközök voltak a complex projectek ( pld. atom tengeralattjáró építése ) szemléltetésére és a folyamatok kézbentartására.
@nerángass: a törzstopikok egyik jellemzője, hogy pár hónaponként eljutunk ugyanoda. Feladat: kommentkutatás eszközeivel megszámolni, hányszor szerepelt a „BAL vs. Erdős-Rényi model” téma a Vincent indulása óta. Vajon Mérő szerepelt többször vagy BAL. Kínzó kérdések, mert fontos néha az embernek elszámolni az idejével, legalább maga felé.
@OoOoOo: Engem a fenti kérdések tényleg érdekelnek, persze az anch’io sono dilettante nívón )))
@nerángass: én csak pénzért magyarázok 😀
@OoOoOo: Viszont JT nem
@OoOoOo: Ezért törzstopikok. Elmész, visszajössz, nem változott semmi.