Az okosságokról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Barabási Albert-László előadásáról jutott eszembe ez az egész. Barabási arról beszélt, hogy hálózatelméleti módszerekkel nemsokára előrejelezhető az ebola járvány terjedése.
Barabási a hálózatelmélet talán legismertebb képviselője, olyan idézettsége van, mint talán senkinek a világon. A Nature-ben és a Science-ban szinte saját rovata van.
Konkrétan valami olyasmiről van szó, hogy Barabási egy izraeli Ph.D diákkal, Baruch Barzellal írt egy cikket a Nature Biotechnologyba (impakt faktor végtelen, na jó, nem végtelen, de mondjuk 39), és azután tettek valami megjegyzést, hogy ez egy lépés a világjárványok megfékezése irányába. Szerintem nem egészen véletlen, hogy ezt most már nem lehet elolvasni, de ki tudja.
Barabási pár évvel ezelőtt a kontrollelmélet forradalmi hatását jósolta meg a hálózatelméletben (Liuval és Slotine-nal, Nature, impakt faktor 42) , előtte pedig a globális változások jövendölésével kapcsolatban még könyvet is írt (Bursts). És itt most nem beszélek arról, hogy van az alapműve, ami a skálafüggetlen hálózatokat találja meg mindenütt a világban, a molekuláktól az internetig (Linked, a világ egyik legsikeresebb tudományos ismeretterjesztő könyve, ami világjelenséggé tette a hálózatelméletet, mögötte van egy gyakorlatilag végtelen sok ember által idézett cikk, amit Albert Rékával közösen írt).
Azért ez nem kispálya, valljuk meg. Hasonlítsuk össze a fentieket azokkal az okosságokkal, amelyeket Magyarországgal kapcsolatban sütöttek el az összes lehetséges oldalról, az elmúlt években, amelyekért rajongani illik, vagy éppen ellenkezőleg, amelyeket gyűlölni kell. Haloperidol-pozitív Taktaharkányban világhírű józsik szövegein szoktunk nyammogni, igen, mi is, mi a szart csináljunk, írjunk a tavirózsákról, na ugye. Olyan szövegekről van szó, amelyeket még az sem tudott rendesen végiggondolni, aki írta. Az is szép ezektől, hogy megtalálják a kettőspontot egy olyan komplex szerkezeten, mint egy számítógép klaviatúrája. Olyan emberek, akik esetében a féltudású jelző már-már Kossuth-díjnak tűnik.
Térjünk vissza Barabásihoz. Barabási szinte minden egyes tézisét megcáfolták. Nem, nem skálafüggetlen az Internet. Kontrollelméleti fejtegetése téves, akárcsak a Burstben felvázolt gondolatai. A világjárvány megfékezési dologban is vannak döccenők, finoman szólva. Erről amúgy nagyjából mindenki tud már, nagyon komolyan vitatják Barabási gondolatait.
Mindazonáltal Barabási legtévesebb állítása is az igazság világítótornya azokhoz a gondolatokhoz képest, amelyek időnként végiggugyorognak a magyar pázsiton. Barabásinak annyit kellene innia, hogy leküzdje magát egy színjózan Fricz Tamás szintjére, hogy feloldódna az alkoholban. Ez a legborzasztóbb az egészben. Várunk a megváltó igazságra, és már a tisztességes középszerűség is csak álom, nemhogy a Barabási-féle enyhe necc. Ez a szelávi, nem a rumpuncsízű hajzselé.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519317-6ab395ff11c36' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519317&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519317-6ab395ff11c36&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519317-6ab395ff11c36' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
sciencemeetup.444.hu/2014/10/15/fontos-szerepuk-van-a-halozatkutatoknak-az-ebola-elleni-kuzdelemben/
@nerángass: kinek igen, kinek nem. ha jól emlékszem, pénzért magyarázásból él.
@Mister Gumpy: ‘a „skálafüggetlenség alapjainak lerakása”, amit tett, az szerintem nem éri el a tudományosság kritériumait, csak két-három jópofa ötlet.’
nehéz ezen a dolgon átlátni, de szerintem a tudományok intergálódásával (jobb szó híján: növekvő kooperáció, matematikai, főleg statisztikai, inkább statisztikai eredetű módszerek, inkább receptek, és számítógépes támogatás, főleg gyors meodellezés) egy erőteljes módszertani eltolódás is van a kísérletező (próbálkozó, „tinkerng”).
ebben a felállásban valamelyest változik az ázsiója a megsejtő, útkitűző, irányjelző személyeknek (kiérdemelten, vagy sem, és sejtésen korántsem a súlyosan megalapozott matematikai sejtések megfelelői értendők, hanem a nagy, durva struktúrális egybecsengések, mintázatrímek észleléséről). ezek fízibilisek, mert mind a modellezés, mind az adattenger földolgozás számítástechnikai eszköztára (úgy tudni, bár szerintem rosszul tudni) rendelkezésre áll, és egy rossz modellt relatíve olcsóbb dolog lebuktatni, mint föékutatni a jó modellt. ez egy viszonylag gyors (sokkal gyorsabb nemzedékváltásokat eredményező) evolúciós pálya (mint a korábbi, mely szintúgy az volt).
barabási ilyen típusú tudós, amolyan tudományos tőzsdeguru. az ő alapcikke nem matematikailag volt nagy dobás, hanem struktúra és mechanizmus (scale-free, preferential fetching) volt nagyon ígéretes, rémistően erős metaforikus ereje van biológiai és társadalmi folyamatokban, olyan területeken, ahol az is eredménynek számít, ha jó bizonyossággal ki lehet mondani egy tagadó mondatot.
sok ilyen van, a tradícionális szakma ki is tagadja őket rendesen a szakmájuk (hirtelenében pl. Wolfram, Taleb), aminek számos oka van.
nemcsak tudományra, egyéb ágakra is jellemzők ezek a folyamatok, pl. nem zökkenőmentes, de relatíve jó kooperáció van már informatikában a legkülönbözőbb szerepű és eredetű ágensek közt (standard testületek, ipar, állam és államok, hobbisták, magánprofik, tudmányos intézmények, próféták és szkeptikusok, sepcifikálók és implementálók, etc.). /relatíve jó kooperáción az értendő, hogy egész transzparensek és vitathatólk a folyamatok az összes érdekű és állású részvevők közt./
ez a megmondóember pozíció számos területen fölértékelődött, és peresze médiával, befolyással, elkurvulással járhat, erre már nekem nincsen rálátásom.
@OoOoOo: Szerintem elmentél a málnásba. Remélem hazatalálsz..
@OoOoOo: google : orulunkvincent and barabasi… nem nagyon látsz te ott semmit.
@OoOoOo: hülyeséget beszélek, a vincentnek van saját keresője. öt posztban szerepel barabási neve és egy oldalon bőven elfér az összes komment, amelyikben szerepel a neve. összesen 2167 oldalon fér el az összes komment.
@jotunder: oké, én csak megjegyeztem, hogy vannak törzstopikok, amikben mindig eljutunk egy jól meghatározott falig. Ennyit írtam.
Ezt miért nem lehet megjegyezni? Ez is egy ilyen. Nincs tovább a Barabási sztori. Sztem. Max. ismételgetés van. Tőle is, itt is.
(Esetleg még jöhet nerángass elvtársnak a skálafüggetlenség definíciója. De ez is megvolt már más emberrel, részt is vettem benne. Végül is lehet jó buli, ha barabási hívő erdélyi lokálpatriótáról van szó.
Ha jól emlékszem, egy ilyen madár volt legutóbb.)
@nerángass: nem értelek, viszont vitatkoztam már veled, amikor végső érvként elküldtél a. Válaszoltam a kommentjeidre.
1. Én csak pénzért magyaráznék skálafüggetlenséget bárkinek. Sokan vagyunk ezzel így, hidd el.
2. Tettél egy állítást, amit pontosítottam.
@Aromo a fékezhetetlen: pont erről olvastam ma, hogy mi a pöcs az a big data és ugyanígy kikészült az írója. Valld be, hogy marketingelméleti cikkeket írsz a LInkedinPulse-on! 😀
@OoOoOo: ne hülyéskedj, mi mutat arra, hogy a Barabás-sztorinak vége??
a legfrissebb cikkei: PNAS, Science, Nature Communications. az ebola sem vicc, a Barabási mellett működő MoBS Lab szállt rá, Alessandro Vespignani, hálózatelmélész. semmi nem mutat arra, hogy ennek bármilyen értelemben vége.
@Aromo a fékezhetetlen: @tucano: big data pedig van. emberi ésszel tökéletesen fölfoghatatlan mennyiség ömlik, cserélődik, tárolódik, és részben földolgozódik (ami szigorúan véve adattá csak a földolgozástól válik). a hagyományos adattárolási eljárások és technikák (adatbázis, fájl) teljesen elégtelenek. még a legegyszerűbb kívánalmak (pl. eltenni úgy, hogy elő is lehessen venni, vagy biztonsággal tudni, hogy még mindig megvan és meg is marad, etc.) eszeveszett technikai nehézségekkel járnak (nem beszélve a villanyszámlákról).
a terabyte már megjelent a házi számítógépeken, a nagyobb cégek (pl. eBay) petabyteban számolnak, tudományban (meteorológia, csillagászat) exabyte az adekvát dimenzió, az emberiségnél jelenleg a zettabyte a jellemző méret, fölkészül a yottabyte.
ez igazából egy tartalomjegyzék: http://www.winshuttle.com/big-data-timeline/ – de ott a wikipedia, meg még számos jó forrás. nagy persze az üzleti tolongás meg a ricsaj, de a probléma még sokkal-sokkal nagyobb mint a a zaj körülötte.
@jotunder: oké, maradjunk ennyiben. Meg abban, hogy saját kezúleg fogom belinkelni, ha valami nem kvázitriviálisra jutnak ebola ügyben. (És persze eljut hozzám.)
@OoOoOo: Nem magyaráztam semmit, mert nem értek hozzá, csak mint mezei dilettáns. Sajnálom, hogy nem világos előtted, hogy mennyire nem kicsit neccesnek tartom az ügyet (((((
@incze: most olvastam, hogy kétévente duplázódik az adatmennyiség!
Igazából nem értek hozzá, csak mostanában kezdtem meló miatt beleőrülni az adatkezelésbe, illetve inkább az értelmezésbe, úgyhogy gyorsan fel is veszek egy jó kis coursera-t, aztán majd sokatmondó kifejezéssel mondok okosakat, de addig csönd 😀
@tucano: big data:
cdn.theatlantic.com/static/newsroom/img/mt/2014/08/14560750007_6e35ff8791_k/lead.jpg?nam26x
🙂
@labrys: 😀 😀
@jotunder: harvard1250.rssing.com/chan-4151926/all_p94.html
Itt találtam valamit, de azért ez nem teljesen az, amire BAL utal :).
@szazharminchet: Azt mondod:
„De attól még, hogy sokmindent megcáfoltak Barabási műveiből, lehet nagy pozitív hatású kutató.”
Azert a nagy tudosokra altalaban az a jellemzo, hogy majdnem mindig nagyon igazuk van. Niels Bohrrol meseltek, hogy nagyo nehzen ertette meg mas fizikusok eloadasat, es sokszor elofordult, hogy az eloadas utan nagy vita alakult ki kozte es az osszes tobbi resztvevo kozott, mert nem ertette meg az eloadast. Aztan tipikusan kiderult, hogy valami egeszen masra gondolt, mint az eloado, amirol aztan gyorsan kisult, hogy sokkal jobb, eredetibb megkozelitese a targynak, mint ami az eloadasban volt.
@incze:
Ezt irod:
„Lemberg ugyan nem állt lángokban -, de uram! az talán semmi, hogy Lembergig látott a rabbi?” (Karinthy)
@dvhr: nagyjából.
van egy elég érdekes, laza kör (john brockman ápolgatja, edge.org ), amely vállaltan is ilyesmi, mindeféle van köztük, igazi nagyágyúk is nobel díjjal vagy anélkül, mindenesetre nagyjából ezen a szinten gondolkodnak (látható élvezettel), ilyen tágas, szellős, amorf kérdésekről mint amilyen ez a scale-free história, rengeteg lemberges látomással. délibáb is van közte, valódi lembergek is akadnak, átfogó összefüggések, alapvető mintázatok, melyek vagy léteznek, vagy nem, de érdemesek a diszkusszióra.
nyilván több ilyen is van, én évente egyszer, az éves kérdéskor (edge.org/annual-questions ) bele szoktam olvasni.
@incze: itt van pl. egy matematikus ezzell a szerepfelfogással, én barabásit is jórészt ebbe a hullámba sorolom (annak minden csípőriszálós médiavonzatával):
He doesn’t aim to explain everything. His goal is to express a single idea about how nonconformists might synchronize, and he does so in the most concise way possible. Touboul belongs to a breed of theoreticians who see themselves as storytellers working in numbers. They value tight pacing; a plot that’s boiled down to its essence. […] But to complain that a model does not reflect all facets of reality misses the point of model-making, which is to create tools for people to understand complex ideas.
http://www.washingtonpost.com/news/storyline/wp/2014/11/11/the-mathematician-who-proved-why-hipsters-all-look-alike/
index.hu/kultur/2020/02/17/a_budapest-muvelet_dokumentumfilm_szepmuveszeti_muzeum_1983_mukincsrablas/
Barabási szerepel a Szépművészeti Múzeumba való 1983-as betörésről készített dokumentumfilmben.
„A dokumentumfilm szakértői között van Barabási Albert-László világhírű magyar hálózatkutató is, akinek az egyik filmbeli példáját Nagy Anna az eset összetettsége kapcsán külön is kiemelte az Indexnek: “Ez azt érteti meg, hogy gyakran a nagy horderejű dolgok végrehajtói sincsenek tisztában azzal, milyen erők, megelőző események, stb. helyezték őket abba a pozícióba, hogy végrehajtsák azt a bizonyos tettet, és nem ismerik a következményeket sem, csak meglovagolják az adódó lehetőséget. Nehéz a hálózat minden ágát és csomópontját, összes mechanizmusát felkutatni.”
Tévedés, amit így elsőre gondolok erről?
@Grrr: fúj, malac! 🙂