Az OTKA botrányhoz (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„Mottó: Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (Alaptörvény X.cikk, (2)”
A kormányzat állítása szerint kilenc esetben fordult elő az, hogy megváltoztatták az OTKA kuratóriumok által elfogadott listát. Az indoklás szerint magas citációs indexű (idős) professzoroknak adtak kormányzati támogatással OTKA-t.
Úgy tűnik, hogy egy vidéki egyetem egykori befolyásos vezetője, aki az OTKA-ért felelős állami szerv egyik magasrangú hivatalnokának a volt témavezetője, természettudományi területen, meglehetősen alacsony hivatkozási számokkal, egyszámjegyű nemzetközi publikációval, az utolsó helyről valahogy bekerült a támogatottak közé. Ha ez igaz, akkor nemcsak megalázták, de pofán is hazudták (quelle surprise) a magyar tudóstársadalmat.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517999-6ae5118be6c8a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517999&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517999-6ae5118be6c8a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517999-6ae5118be6c8a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Egyébként van valami oka annak, hogy nem nyilvánosak a részletek? Nem csak most, hanem úgy általában is. Hogy mi zajlik le a zsűri ülésén, az érzékeny dolog, és világos, hogy azt miért jó bizalmasan kezelni. De a benyújtott pályázatok, a szakértői bírálatok, a zsűri által adott pontszámok, illetve a zsűri által adott ranglisták nyugodtan fenn lehetnének egy honlapon. Elvégre közpénzről van szó.
Vagy tévedek? Tényleg nem kötekedésből kérdezem.
[Igen, azon is jó lenne csámcsogni, hogy most kinek a pályázata kapott minisztériumi upgrade-et, de talán az átláthatóság egyébként sem lenne rossz dolog.]
@Ménkűnagy Bundáskutya: én nem fogom leírni, az zicher.
Az hogy valaki alulról nem megalapozottan felkerült, az nyilván arról szól, hogy a NER számára fontosabb a saját tagjuk előrejutása, mint a nemzeti érdek, vagyis hogy szakmai alapon működjön a döntéshozatal.
Ha meg valaki furcsán alul van a listán, az jelenthet hozzá nem értést, irigységet vagy persze esetleg valami ismeretlen dolgot is.
@jotunder: Félreértettél, én sem azt kérem, még áttételesen sem, hogy leírd. A kérdésem általános jellegű: van-e valami nyilvánvaló oka annak, hogy a pályázatok nem majdnem teljesen nyilvánosak? Azt a részt értem, hogy a zsűri ülésén elhangzottak (ez vagy amaz „nem olyan tehetséges”, „az utóbbi X évben túl passzív”, „újabban érdektelen dolgokkal foglalkozik”) a jó szájíz megőrzése érdekében jobb, ha bizalmasak. De a többi felsorolt komponensről nem igazán látom, miért ne lehetne ott egy honlapon.
@Ménkűnagy Bundáskutya: azért, mert ez negatívan érinthetné a vesztes pályázókat, gondold meg, az a tény, hogy pályázott bizalmas információ, ami felett ő rendelkezik, addig amíg nem nyer. mindenkinek joga van ahhoz, hogy nyilvánosságra hozza a saját pályázati értékelését.
@jotunder: Értem. El is fogadom (nem mintha lenne más választásom). A saját bulvár társadalom- per államfilozófiámra nem igazán rímel, de talán csak azért, mert nem igazán tartom szenzitív adatnak a pályázás tényét.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Az upgrade-ről itt van némi infó:
24.hu/belfold/2020/09/01/az-orbani-tudomanypolitika-tamogatoi-miatt-irtak-at-palkovicsek-az-otka-tamogatasokat/
Én szívesen ideírom, hiszen a sajtóban is megjelentek a nevek. Tehát a két előresorolt érdemdús, ámde jelen esetben a pályázatával eredetileg nem nyertes versenyző: Závodszky Péters és Kellermayer Miklós. Ők talán nem mellesleg az orbáni/maróthi/palkovicsi „tudománypolitika” lojális és hangos támogatói. A tudományosan gyenge, ámde jó NKFIH kapcsolatokkal rendelkező előresorolt pályázó: Deák Csaba miskolci kancellár(! minek pályázik amúgy egy kancellár OTKÁ-ra?)
Az update-hez: konkrétum nélkül nehéz bármit, de nem lehetséges, hogy a jó publikációs teljesítményű pályázónak ez a konkrét pályázata valamilyen szempontból nem sikerült jól? Hiszen itt azért a konkrét pályázatokat rangsorolják, nem a PI-k múltbeli publikációs teljesítményét. Ha csak ez utóbbi számítana, akkor minek pályázatot írni?
@jan: a PI-k múltbéli tevékenysége is egy szempont. simán előfordulhat, hogy itt minden rendben volt, de ezt érdemes lenne megtárgyalni. esetleg nem a konkrét ügyben, de valahogy. ugye, ha X nagyon fiatalon írt egy rakás Q1-es cikket, akkor vélelmezhető, hogy a pályázat ideje alatt is fog Q1-es cikkeket írni. ha sohasem írt Q2-est sem, akkor vélelmezhető, hogy a pályázat ideje alatt nem fog Q1-es cikket írni. az egy megoldás, hogy azt mondják, hogy ebben az esetben a Q1-es cikk értéke nem ugyanaz, mint biológiából. de erről azért érdemes beszélni, mielőtt a fiatalok azt kezdik gondolni, hogy az old school védelmezi a pozícióit. nekem erről lövésem sincs. megnéztem, és még mindig nem tudok semmi értelmeset mondani. azt szeretném, ha nem írnák le ide a pályázó nevét, mert még baja lesz belőle.
társtud döntés: az utólag betett pályázó valóban valamennyire outsider (végzettségét tekintve is). és a publikációs rekordja nem is összehasonlítható a többiekével, mert teljesen más lapokban publikál (nem társtud, termtud társszerzőkkel). sztem ezért nem is vette ezt figyelembe a zsűri. azt nem tudom, milyen volt a pályázata, csak remélni merem, hogy nem volt túl jó és azért nem kapott, nem pedig azért, mert a beágyazottabb pályázóknak akarták adni.
általánosságban: az akár teljesen valid lehete az NKFIH részéről, hogy vegyék jobban figyelembe a tudománymetriát. csak az volt a baj, hogy ezt nem előre mondták a zsűriknek, hanem közben/utólag mérték és cserélték az új kritérium szerint. ezt jól elcseszték így.
@fellegajtó: nem tudom mennyire volt érthető amit írtam, lényeg, hogy nem abban a diszciplinában publikálta a q1-es cikkeket, ahová pályázott. csak nem akarok konkrétabbat írni, mert én sem szeretném beazonosíthatóvá tenni azt, aki a legkevésbé tehet bármiről is.
Alaptörvény? Az a darab szaros papír, amelyik a fővárost és a hivatalos pénzt leszámítva egy infantilisan röhincsélő orbánista hazugsággyűjtemény? Hát mit mond ez a szent tekercs a tudomány szabadságáról?
@stefan75: Pedig én azt hittem, hogy az esélyegyenlőség jegyében az ellenzékhez közeli tudósokat soroltak előre…:-)
Amúgy nincs itt konflikus az alaptörvénnyel sem, hiszen nem tudományos igazságokról, hanem kutatásra (is) használható jutalomosztásról döntöttek a kormányzati emberek.
@fellegajtó: nem értem, te most az egyik zsűri által nem nyertes, de végül nyertesnek kihozott pályázatról beszélsz? Vagy az update-ben említett pályázatról?
@jan: bocsánat, jogos, nem olvastam figyelmesen a posztot. nem arról beszélek, aki az update-ben szerepel. hanem egy másik társtud zsűrinél betettek valakit utólag, és róla.
@jotunder: Jogos. Másrészt a társadalomtudományi publikációs track record-ok rangsorolásánál az is nehézség lehet, hogy egyes részterületek publikációs mintázatai, szokásai eléggé eltérhetnek. Gondolom én.
Én belülről a nyelvészetet ismerem (ami ha nem is társadalom., de bizonyos értelemben talán humántudomány), és ott nagyon nagy eltérések vannak. Kicsit leegyszerűsítve: egy elméleti nyelvész, mint én, jellemzően nemzetközi folyóiratokban publikál (meg persze proceedingsekben is stb.); Egy klasszika-filológus vagy középkori filológus kritikai kiadást készít, könyvet ír stb. Ha a Q1 stb. folyóiratbeli publikálás nézzük csak, akkor egy elméleti nyelvész mindig meg fog előzni egy klasszika-filológust, mégsem lenne helyes, ha csak ez előbbiek nyernének OTKÁ-t.
A tudományos pályázatok elbírálása két okból problémás a politikai beavatkozáson túl is:
1. A kutatási tervek megítélése nagyon szubjektív, főleg humán területeken.
2. A múltbeli publikációs teljesítmény nincs semmilyen összefüggésben a megpályázott pénz jövőbeli hasznos elköltésével.
@Online Távmunkás: a 2-es pontban parciális különvéleményem van.
amennyiben egy pályázatban a célt eleve úgy fogalmazzák meg, hogy high level tudományos publikációkat hoz létre valaki, ami azért nyugaton elég tipikus, az nyilván korrelál a múltbéli teljesítménnyel.
én azt látom, hogy társadalomtudományi területeken sokszor különböző konkrét feladatok elvégzését (adatbázisépítést) preferálták, és abban tényleg nincs akkora jelentősége a fancy publikációknak.
@Kettes: Ugyan már. Ez az Alkotmányban is majdnem szó szerint ugyanígy szerepelt: „Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Ebben a kérdésben helyesen rendelkezik az Alaptörvény. Csak be kellene tartani.
@Ménkűnagy Bundáskutya: És azt minek hívják, amikor valaki megígér valamit, pld. hogy ő egy független, demokratikus jogállam, de közben valójában Putyin seggén legénytallér? Biztos van rá jobb kifejezés, mint a hazugság, de én még nem találtam meg.
@Kettes: pfff… Az Alkotmány/Alaptörvény nem ígéret, hanem alapvetések gyűjteménye. Norma, ha úgy tetszik. Aztán lehet ehhez a normához tartani magunkat vagy nem. Civilizált helyen előbbi. Már feltéve, hogy a norma nem ütközik az erkölcsbe. Ami egy másik norma, és a rekurziót engedjük is el, mielőtt füstölni kezd az agyunk…
A jelen kérdésben az Alaptörvényben meghatározott elv morálisan teljesen oké.
Őszintén remélem, hogy ha valaki átlépi a megengedett sebességet, akkor nem gondolod, hogy a KRESZ hazugság.
Na, azóta megtudtam, kiről van szó, és bizony pont az van, amit fentebb írtam.
@Ménkűnagy Bundáskutya: akkor lenne norma, ha valamiféle társadalmi (köz)megegyezés előzte volna meg az elfogadását. Mivel Orbánék ‘alaptörvényét’ a parlamenti pártok közül egyes-egyedül a Fidesz „fogadta el”, és mivel semmiféle civil-, szakértői vagy egyéb szervezettel folytatott kommunikáció, netán egyeztetés nem előzte meg, az ezen a néven emlegetett fércmű nem norma, nem igazi alaptörvény, nem alkotmány, hanem a társadalomra oktrojált Fidesz-katekizmus.
(Ami, mellesleg, minden szempontból épp olyan színvonalú, mint a kiötlői.)
@fellegajtó:
Ez nem társtud-i döntés. A pályázónak társtud-i végzettsége van, de termtud-i területen pályázott (kb. környzettudományi témával).
A poszt – talán szándékosan – pontatlan: most is vezető beosztásban dolgozik egy vidéki egyetemen. Volt államigazgatási vezető is.
Az UPDATE-hez: Rövid nyomozással ki lehet deríteni, h ki volt ez a pályázó, ugyanis a saját fb oldalán osztja a magyar társtudományi kutatókat, és idéz a pályázata külföldi értékelőjétől. Az értékelő szerint a pályázó research outputja outstanding, és ez leading expert-té teszi a területén not only in Hungary, but on a global scale, too.
Egy hozzászóló a következő kérdéseket tette fel:
„1) Egy „leading expert” minden kutatási terve csak jó lehet?
2) Más megközelítésben: a korábbi publikációk alapján mit lehet mondani egy konkrét kutatási javaslat színvonaláról?
3) Mit mondott a külföldi értékelő a kutatási kérdésekről, a módszerekről és a várható eredményekről?
4) Mit mondtak ugyanerről a magyar értékelők?
5) A kommunikáció és médiatudomány művelői nem szoktak hivatkozni a kollégáik műveire? Azaz hogyan lehetséges az, hogy egy leading expert 20, külföldi kiadású szakfolyóiratban megjelent cikkére összesen 60 hivatkozás érkezett, az összesen 101 tudományos közleményére pedig összesen 98 hivatkozás? (az adatok forrása: MTMT)”
A „válasz” rendkívül tanulságos:
„a leading expertet nem én mondom hanem az érzékelők egyfelől a scival lista másfelől. Tán őket tessék megkérdezni arról miért ilyenek a számítások. A szemelyeskedesre ugyanezek a válaszok, pl a scivalban kell megnézni a hivatkozasokat is nem az mtmt-ben hiszen ott minden ócska lapban megjelent hivatkozást számolnak a scivalban pedig csak a minősített hivatkozasokat. Ettől van az hogy ilyen jó pozícióban lehetek hiszen a kollégák nagy részének nem csak cikkei de hivatkozasai sincsenek jegyzett helyekről. Amúgy kicsit unom hogy az adf mindig önt küldi ide szemeyeskedni ezért most nagy tisztelettel letiltom önt, turjanak más embert mert ezeket a kioktató felsorolasokat kezdem unni. További tevekenysegeimrol a szokott helyeken vagyis top folyóiratok hasábjain tud tájékozódni.”
A neveket kihúztam.
A fentiek alapján az a sejtésem, hogy talán nem is volt olyan kiváló a pályázat. Mindenesetre a pályázó a pályázat értékelését firtató kérdések megválaszolásától elegánsan eltekintett.
@labrys: Mint fentebb említettem, az adott passzus majdnem szó szerint így szerepelt az Alkotmányban is. Ez itt most nem arról szól, hogy hány párt képviselői szavazták meg az Alaptörvényt, és arról előtte a társadalom nagy egészét, a masnis kislányokat vagy a sajtkészítőket megkérdezték-e. Ezek lehetnek releváns kérdések, de most pont nem erről van szó (hacsaknem éppen az a problémád az Alkotmánnyal is, hogy azt se előzte meg társadalmi egyeztetés). Mellesleg éppen az adott pont esetében picit ironikus is a társadalom nagy egésze megkérdezése, hiszen éppen arról szól, hogy valamiben (a tudományban) a társadalom nagy egészének nem osztunk lapot – Smullyan felnevet.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Na, ha már megszólítottál… a sajtkészítőket nem kérdezték meg. De korábbi életemben egyszer valahogy bekerültem egy az x minisztériumban szervezett egyeztetésre, amit egy nagy horderejű központosítás előkészítésérecszerveztek. Elmondták mit akarnak, mikor rám került a sor voltam olyan hülye, hogy elmondtam a véleményemet. Még vissza sem értem a munkahelyemre, már hívták a csúcsgórét, hogy kijafasz ez a sajtkészítő…
OFF nyilván semmiféle személyes zaklatást nem fogok tolerálni, de foglalkozni sem kívánok ezekkel a dolgokkal. töröltem az UPDATE-et, mert már megint nekem estek, és nekem erre semmi szükségem sincs.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Az alaptörvény nem erkölcstankönyv, nem államelméleti mű, hanem az emberek és az állam közötti szerződés, ami az állam hatalmának korlátait szabályozza. Az állam jogokat garantál a polgárok számára és kötelezettségeket ír elő számukra. Nem a szöveg tartalmával van baj, hanem azzal, hogy az egyik szerződő fél, a nerállam nem tartja be a saját vállalásait. Nincs értelme nyafogni azon, hogy de jól lenne, ha a betartaná. Nem tartja be. Esze ágában sincs betartani. Soha nem is akarta. Ennélfogva az állam alkotmányban foglalt szerződéses vállalásai: hazugságok. Szép hazugságok, imponálóan jól hangzó hazugságok, de akkor is csak hazugságok.
@Kettes: ez igaz, de pro forma mégis kötelezik az államot. az alkotmánybíróságnak ezekben az esetekben két lehetősége van, eggyel nagyobb hülyét csinál magából vagy kimondja az adott törvény alaptörvényellenességét.
@jotunder: Talán annyi őszinteséget megengedhetünk magunknak ebben a fórumban, hogy beismerjük, hogy
1. A pályázatokat gyakran szimpátia alapon értékelik.
2. A társadalomtudósok jelentős részének nincs értékelhető publikációs teljesítménye, a favorizáltak mégis rendszeresen elnyernek minden létező pályázatot.
3. Ha valaki kifejezetten sikeres külföldi publikációs listával rendelkezik, az a fentiek alapján gyakran még hátrányt is jelent.
@jotunder: Nem (csak) konkrét törvények alkotmányellenességéről van szó. (Arról is, és az AB már választott: hülyét csinált magából, nem is egyszer.) Hanem arról, hogy az állam a saját törvényeit és a saját bírósági ítéleteit nem tartja be. Ner-cégeket és ner-lordokat emel a törvények fölé, közjogi méltóságokat tesz életfogytig elmozdíthatatlanokká, belenyúl a tudomány kérdéseibe, közmédia helyett külföldről inspirált propagandamédiát üzemeltet stb. Ezek azok az esetek, amikor az állam megszegi a saját ígéreteit. Nem véletlenül, esendően hibázva, hanem tudatosan. És ennek a tudatos hazugságnak része a legfőbb ügyész, az alkotmánybíróság, a számvevőszék, a versenyhivatal, az alapvető jogok biztosa, az országos bírói hivatal és a közmédia egyaránt. Összeszarozták a saját alaptörvényüket, akkor most már vigyék innen a picsába.
@Ménkűnagy Bundáskutya: régóta azon küzdök hogy legyen minden nyilvános. Alig várom. Érdekes elemzések tárháza nyílna meg hogy úgy mondjam. Személyesen ismerek olyat aki nem csak hogy három otka pályázatot nyert zsinórban de még ott is ül minden létező bizottságban anélkül hogy szabad szemmel látható tudományos teljesítménye lenne leszámítva néhány hazai kutatást amit az otka lehetővé tett.
@capacete: magam sem mondhattam volna nekem tetszobb módon.
@capacete: 1. egyáltalán nem ismerem a magyar társadalomtudományi OTKA-t. de ismerem valamennyire Magyarországot, így engem aránylag nehéz meglepni.
2. a társadalomtudósok egy része nem nemzetközi területen mozog, és nem könnyű magyar szociológiai munkákkal betörni az American Sociological Review-ba, az viszont sajnos igaz, hogy meglepően kevesen vannak jelen a nemzetközi tudományos életben. olvastam a vonatkozó irodalom egy részét, sőt elég sokat írtam erről.
3. ezt meg kell beszélni. de nem velem. el tudok képzelni érveket pro és kontra, de itt nem imaginárius érvekre van szükség, hanem a konkrét szereplők konkrét véleményére. érdekelne, természetesen.
@jotunder: Egy bíráló sem fogja bevallani, hogy szimpátia alapon rangsorol, de az árulkodó lehet, ha többen jelentős teljesítmény nélkül nyernek pályázatokat.
@capacete: főleg ha egyiket a másik után. Főleg ha a bizottságokban is olyan emberek ülnek akik nem méltók arra, sorryka, hogy megiteljenek egy nemzetközi projektet mert ilyenhez, not my fault, sosem volt szerencséjük. Fogalmam sincs és tulajdonképpen kinyomozhatatlan hogyan kerül valaki ilyen bizottságokba hogy mab meg otka meg osztalykozi bizottságok, teljesen átláthatatlan az egész.
@jotunder: ez teljesen át van politizalva és a legtobben, köztük szuper értelmes emberek, nem tudják elképzelni hogy pusztán szakmai alapon is meg lehet tárgyalni ezt a kérdést. Az egyik oldalon a tudományos közösség kommunista per tudjukkik gyülekezete. A másik oldalon egy igényes meritokratikus szervezet ahol ilyesmi hogy informalitasokon alapuló drug gang működés fel sem merül. Mindkettő egyként hazug, de ha ezt próbálod mondani akkor mindkét tábor a nyakadnak megy azonnal. Rettentő öröm fog el valahányszor ragondolok milyen távol vagyok már én ezektől, a gond az hogy mi legyen a bemeno szinten a doktoranduszokkal pl. Tanitsuk őket kivalosagra vagy tanitsuk őket torleszkedesre? És ez nem etikai kérdés hanem az hogy miből fognak megélni.
@Kettes: „Az alaptörvény (…) emberek és az állam közötti szerződés (…)” Nagyon másképp gondolkodunk.
@harmadikszem: Sajnos ez így van. Brutális klikkek vannak, akik elosztják egymás között az erőforrásokat. Szerencsés esetben a befolyásos professzor lieblingje éppen tehetséges kutató is, de ez egyáltalán nem általános…
@Ménkűnagy Bundáskutya: elnézést, nem az adott passzus, illetve a tudománymetrika kapcsán kívántam hozzászólni (a minél szélesebb nyilvánosságot mellesleg én is pártolnám + nincsenek illúzióim sem a hazai, sem a nemzetközi tudományos világot illetően; mindenütt burjánoznak az olyan zemberek, akik okosba’ oldják meg a dolgokat), – pusztán Orbán „alaptörvényének” említése váltotta ki belőlem a reflexszerű öklendezést /áthúzva/ választ.
.
.
Lábjegyzet: mindenkinek, aki az említett fércmű jogosságát („legalitását”) bizonygatja, jusson eszébe, hogy a numerus clausus is teljesen szabályosan meghozott, apppppszolút legális törvény volt.
Комиссар Генерал Палкович a nemzetikeresztény MTA-elnökkel is kapcarongyaként bánik: nepszava.hu/3091472_pattintja-az-akademiai-elnok-meghivasat-palkovics
Engem ez egy kicsit meglep, azt hittem lesz néhány látszatgesztus, amit mindkét fél megpróbálhat „Lám-ám újkorszak”-nak eladni at eladni itt-ott.
De úgy látszik, hogy már ez se érdekli őket, csak robog tovább a gőzhenger.
@velőtanya: De hiszen már az elnökségre való jelöl(őd)és és az egészet körülvevő légkör olyan volt, hogy tudni lehetett: aki elnök lesz, önként és nyíltan vállalja a díszbohóci létet és csicskaságot. Palkovics úgy reagált, ahogy ez esetben kellett. És ez pontosan megfelel a „Lám-lám újkorszak” betűjének és szellemének.
Tudományos kutatások szerint (elnyert pályázatok kiértékelésére alapozva) nincs összefüggés aközött, hogy valaki mennyi tudományos eredményt ért el (pl. publikációk száma) és mennyit fog a jövőben, még ha a nagyobb tudományos múlttal rendelkezők több pályázatot nyernek is meg. Ergó hibás erre az elvre alapozni a pályázatok eldöntésénél, a pályamunkák szakmai minőségét kell megítélni, semmi mást.
@Tamáspatrik: ezzel szemben dékán-helyettesek és rektorok biztos befutók még akkor is, ha a megelőző otkájukbol és működő kutatócsoportjaikból nem sikerült elfogadható eredményt produkálni. Pedig mindenki tudja, hogy esetleges kimagasló tudással sem lennének képesek kutatni az adminisztratív feladataik miatt. Azaz csak a nevüket adják. Mástól meg a kutatási keretet veszik el.
@Tamáspatrik: más tudomanymetriat olvasunk. Az általam ismert igen terjedelmes irodalom pont arról szól hogy the sole significant predictor of future success is past success alone. Olyan változók ellen vetették be mint a diploma helye, geopolitikai lokáció vagy a mentor (supervisor) személye. Csak a past success volt előrejelző ezt random network analysis vagy tudomanymetria cikk megmondja neked, akkora közhely.
@flort: amit te írsz az inkább az hogy a múltbeli siker nem garancia a pályázat elnyerésére de ha ez így van az a korrupció definíciója. Mi a banatbol ítéli meg valaki egy pályázat minőséget ha nem az eddigi produktum alapján kovetkeztetve a megvalósítás esélyeire??? Egyébként van más prediktor is a past publication performance mellett ez a diploma helye de ez a vizsgált intervallumokban (ált 2-8 év) nem a future productivityt jelzi előre hanem a carrier trajectory-t. Apropó megvalósítás: rem komikus s persze ugyanannyira dühítő amikor kompetitiv nemzetközi terepen soha semmit nem mutató bíráló azt mondja valakinek aki évi 10+ leading nemzetközi projektet zár sikeres publikációval, hogy a pályázata nem megvalósítható. Úgy tűnik hogy az ilyen pályázónak gondja szokott lenni a projektjei megvalósításával? A társadalomtudományi otka a koklerseg és korrupció egy olyan koktelja amit tanítani kellene elrettentő példaként valamennyi research funding vonalon dolgozó szakember számára.
@flort: általában sorozatban.
@harmadikszem: ” A társadalomtudományi otka a koklerseg és korrupció egy olyan koktelja amit tanítani kellene” – inkább irtani. Van olyan fickó, aki úgy nyert vezető kutatóként OTKA-t, hogy volt egy másik futó projektje, szintén PI-ként és amiből egyébként nem nagyon jelennek meg publikációi.
De bár mindenki láthatná, hogy itt a kiválasztottak konferenciaturizmusának finanszírozásáról van szó, senkii sem tesz ellene.
@flort: OFF „itt a kiválasztottak konferenciaturizmusának finanszírozásáról van szó”
hogy Ausztráliában adnak elő online vagy Brazíliában?