Békés Márton esete (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Interjút adott a Klubrádiónak Békés Márton a Terrorháza „kutatási” igazgatója, a Kommentár szerkesztőségi főmunkatársa. Csak tizenhét perc, érdemes meghallgatni, segít megérteni a mai Magyarországot.
Békés nem egy böllérbicskás huthgergely, nem valamilyen agresszív kis utcai bűnöző, mint a rezsimlapok átlagos szerzője, és próbálja is elhatárolni magát ezektől a fasiszta majmoktól. Leginkább L.Simon László környékére pozicionálja magát, fontosnak tartja megemlíteni a teljesen elállatiasodott prostisrácokkal való szembenállását pl. a melegek ügyében, elmondja, hogy bizony közelebb áll a szívéhez a rezsimsajtó által lekommunistázott Kassák Lajos, mint gróf Wass Albert, méltatja Antonio Gramscit, sőt Heller Ágnesről is van egy majdnem jó szava.
Békés írt egy cikket a Magyar Időkbe, ezt próbálja megmagyarázni drága Bolgár úrnak.
„Mindezt nehezíti a művelődési intézmények (MTA, egyetemek, színházak, könyvkiadás, zenei élet, galériák) gyarmatosítása és a kereskedelmi célú „kultúra” meghonosodása, amely lépten-nyomon együtt jár a cinizmus és a közömbösség terjedésével. A legnagyobb online hírportálokat például ma is egy olyan gonzó-szubkultúra határozza meg, amelynek kódjai, utalásai és metanyelve a többségi társadalomtól teljesen idegen. A nyilvánosságnak ezek az enklávéi tekinthetők a liberális kurzust nyomokban még fenntartó „médiaelit” utolsó valamirevaló citadelláinak. A konzervatív kulturális dekolonizáció elsődleges feladata a művelődési és média-intézményrendszer átalakítása.”
„A mi szovjet irodalmunk nem fél a tendenciózusság vádjától” – mondhatta volna Békés Alekszej Alekszandrovics Zsdanovot citálva. Békés nem a Nagy Honvédő Háborút, hanem a józsefvárosi választást használja hivatkozási alapként, ami talán a kontextusok közötti különbségről is elárul egyet s mást.
Békés Márton egy senki. Ezt józan pillanataiban valószínűleg maga is elismeri. Az ún. navracsicskák, Böszörményi Nagy Gergelytől (ő lett Gorka Sebestyén társszerzője húszéves korában, és ezen felbuzdulva, most elmagyarázta a tudomány helyzetét), Megadja Gáborig, Szilvay Gergelytől Békés Mártonig először is senkik és csak utána izék. Szorgalmas (már amelyik) de szinte bizarr módon képesség nélküli fiatalemberek. Ők már húszévesen is kiválóan hozták a kiégett Komócsin-korszakbeli karrieristát, pontosan tudták, hogy előrejutásukban leginkább az számít, hogy milyen gyorsan hozzák ki Princess Ráhelnek a tojássalátát, ha egyáltalán a közelébe tudtak kerülni Princess Ráhelnek, és nem csak Lánczi András cipőjéről törölhették le a galambszart. Most múlik… Most jön korszakváltás, amikor Békés Márton átveheti a hatalmat a kulturális élet felett. Több mint három évvel idősebb, mint Sebastian Kurz, pontosan annyi idős, mint Orbán volt, amikor először választották miniszterelnöknek.
Békés tudja, hogy a középszerűség szintje elérhetetlen magasságban van számára, és azt is tudja, hogy ez nem számít. Birkner docens lesz az innováció felelőse, ő a kultúráé. Majd megveregeti a vállát Aschernak a szünetben, nincs ezzel a darabbal semmi baj, mondjuk arra a karakterre a második felvonásban nincs szükség, és kicsit húzni kell a monológból, de alapvetően rendben van, elmagyarázza, hogy kell az a film a pozsonyi csatáról, ahol Jutocsa leleplezte Derridát és Foucault-t, nem nekem kell Andy, nekik, de tudod, és Andy tudni fogja, mert ki tudná, ha nem ő, és talán még a Magyar Tudományos Akadémia helyén működő kisebb, de barátságosabb testület éves közgyűlésén is mesélhet anekdotákat a neokonzervatív amerikai gyeplabdáról. Farmakológia -mondja majd magában, milyen hülye szó, de mi nem szólunk bele a tudomány dolgaiba.
Lesz ő még a kisebbik rossz.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518510-6ae0b841aa201' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518510&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518510-6ae0b841aa201&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518510-6ae0b841aa201' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Három a magyar igazság. Az első kettőnél nem vették észre, hogy a kétharmad (nem akarok ötletet adni : a gondviselés) mire hatalmazta fel őket. Hát mindenre. Mivel a vér nem tölti fel rendesen a pucájukat, hát feltöltik ők tartalommal a kétharmadot.
Minél több területen. Most hatalmas a lendület és nem akarják, hogy megtörjön.
Látunk még ennél hamarosan csúnyább dolgokat is. A külpolitika bukó volt, mert Merkel nem nyelte félre a wurstot, Macronnak sem ment cigányútra a Chardonnay, de
ez a sok kinevelt barom (sohasem értettem ezt a navaricsicskultuszt) most lecsap a támára a maga primitív módján.
Hát igazad van, de ez geci szomorú.
dum spiro spero
mindig azt hiszem. nincs lejjebb
de van…..
De hàt màr Bèkès se fog megvàltozni. Da capo al fine.
Öregvès van itt elvtàrsak, nem jobboldali kultúra. Amúgy meg ezek a szösszenetek egyre inkàbb beismerèsek, mint bàrmi màsok. Ami lassan èvtizednyi totàlis hàtszèl mellett nincs, az nincs. Nemlètező.
Pènzt lehet nyelni. Meg gecit. Ennyi a jobboldali kultúra, ki lett próbàlva, be van ismerve.
itt az történik egészen pontosan, hogy nem sikerült pár év alatt alternatív tudományt építeni kibaszott sok pénz ide vagy oda. Az MMA meg a sok kamu pénzzel kitömött intézet csupa kóklert vett fel és még azokat sem dolgoztatta halálra (tán jobb is? Ez most nekem is enigmatikus). És ezt felismervén most jön a B terv: a működő dolgok szétverése, elüldözése, tönkretétele. Ha a hegy 95 százalékát lerobbantod, akkor mászás nélkül is a csúcsra jutsz.
Memmondom, ekkorát régen nem röhögtem.
Gábor György vonatkozó fb bejegyzése:
http://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1747613901983202&id=100002038264412
„A Fidesz győzelmét történelmi felhatalmazásnak nevezte, mely után már másféle mércék, másféle sztenderdek vannak, mint amit egy Jancsó vagy egy Esterházy lefektetett, mondta. Plebejusabb, népibb értékekre van szerinte szüksége. „Azt gondolom, ma konzervatívnak, népinek, nemzetinek lenni nemcsak, hogy szexi, de ez a forradalmi” – tette hozzá.”
Talán némi óvatos optimizmusra ad okot, hogy amikor legutóbb próbálkoztak a szexi plebejus értékekkel, akkor az nem jött be a Tehetségnek, kopott zakókban kellett járnia, és elvesztett egy választást is Fletó ellen.
„Wenn ich Kultur höre… entsichere ich meinen Browning”
Lehetne jobb minden. Orbán történelmi esélyt szalasztott el
“A konzervatív kulturális dekolonizáció elsődleges feladata a művelődési és média-intézményrendszer átalakítása.”
A kulturális dekolonizáció egyre jobban kezd hasonlítani arra, amit – hogy naprakészek legyünk helyezkedésileg- Yakıp yıkma taktiği-nak neveznek egyesek. Úgyhogy legyünk hálásak, hogy ezt – még – megírhattad.
@poszt: Mindig jön egy-egy Sturm und Drang, amelyik a kulturális (és politikai) establishmentet érvénytelennek nyilvánítja és a helyébe akarja állítani a saját magát, ezzel a világon semmi gond nincs. Bizony, Jancsó, Esterházy stb. egy lassan megkövesedő kánon (ettől még sok köztük a kiválóság, mint minden kánonban), amihez képest a népi-konzervatív irány nem tudott „vadakak” (fauves) kitermelni – annál meghökkentőbb, hogy a nem-konzervatív fiatal kulturális csoportok se. Mert a magyarnarancsos „húdeeredetiodemondógonzókvagyunk” szubkulturálók legfeljebb többirúnyú epigonok, a magát liberálisként definiáló médiaértelmiség hű követői. Az eszdéeszes elitcsoportttal szemben nagyon is lenne helye egy kulturális lázadásnak, csak sajnos a konzervatív kulturális csopotok egyfelől ugyanolyan öregek, másfelől olyna mélyen vannak OV emésztőrendszerének másik végében, hogy ki se látszanak – így nehéz alternatív kánont csinálni (vannak kivételek: Vidnyánszky, Eperjes, Makoveczék stb.)
Ami igazán ironikus, hogy egy olyan meghatározó elitkulurális csoport van, ami kifejezetten alternatívv volt ezzel szemben, és így ki is váltotta a dühödt támadásait ennek a „liberális” értelmiségnek: az MTA. Az akadémiai tudományos értelmiség a szoci maradványokon kívül (vagy együtt akár…) kifejzetten nemzeti-konzervatív volt 1990 óta, nem csak személyes politikai szimpátiával, hanem értékrendben, kukltúrban stb.
Vagyis, a mostani MTA-ellenes hisztéria éppenhogy nem alternatív kulturális vagy elit-kánon megteremtését jelenti, hanem egyszerűen csak a bunkók értelmiség-ellenes hőzöngését. És ez reménykeltő. Ha idáig jut egy rendszer, az a kiúttalanságát mutatja..
Ja, amúgy szakmai okokból anno el kellett olvasnom az itt tárgyalt kutatási igazgató neokonzervativmus-könyvét. A szánalmasság a legfinomabb kifejezés.
@jeltelen: azt a mindenit. eddig volt 3 kulcsidezetem az eletemre, de ez lesz a negyedik.
@fortin2: „vannak kivételek: Vidnyánszky, Eperjes, Makoveczék stb.”
Majd JT kijavít/pontosít, de ha Vidnyánszky meg Eperjes is ér, akkor a színház en bloc ér, akkor meg az, hogy „a nem-konzervatív fiatal kulturális csoportok” („magyarnarancsos”, stb.) nem tudtak alternatív kánont kitermelni, hát hmm.
Persze az is kérdés, milyen műfajban, formátumban lehet ma kánont gyártani (regény? vers? rockzene? Youtube?) és kinél kell érte bevágódni (elit? értelmiség? nép?).
@közösperonos átszállás: Arra vagyok kiváncsi, hogy a Józsefváros népe mekkora állami szubvenció mellett fogja megvenni a neki szánt kulturális javakat. Ki fog-e adni akár 3 forintot is egy díszkötéses Wass Albertra. Illetve azt tudjuk, hogy ez nem érdekli, ahogy Vidnyánszky, Eperjes, Makovecz sem. Szóval hogyan is fog kinézni az a plebejusabb népiesebb érték.
@fortin2: „Makoveczék” hát, lehet, hogy alternatív a kánon, de nem használható, legalábbis úgy hírlik, a Pázmány campusa lassan szétrohad (talán jobb is, hogy nem hirtelen dől össze).
Meg mintha Egerben is lett volna egy gombásodó faszerkeztű uszoda, úgyhogy nem egyedi tévedésről van szó.
Látványos ugyan, de egyáltalán nem időtálló.
Brutális poszt.
Bizonyos szempontból irigyellek Messzi Tündér. Te megteheted ezt a jó öreg Angliában, de aki ezt megjátszaná itt, ebben a stílusban, annak reszelnének.
Az egyenes beszéd, a szókimondás, a kertelés nélküli, erkölcsi síkra alapozott fogalmazás, kivesző műfaj, napról-napra érzem, látom, hallom, tudom, hogy egyre kevesebben űzik körülöttem is. Én sem teszem már, pláne egy faluban, ahol mondjuk eleve nincs jelentősége egy nicknek, -az én esetemben különösen nincs- úgyis mindenki azonosítható. A internet még mentességet ad a bloggernek/kommentelőnek egyaránt, de egy kistelepülésen egy helyinek, a helyi témában megnyilvánulnia már az internetet használva is életveszélyes lehet. A több ezer km távolság külön hasznos, megóv téged a bajtól, de itt, a fortályos félelem már ott szól minden gondolat mögött… ha az illető azonosítható. Jobb meglapulni, ne ülj az első sorba, fiam, húzd meg magad. Mondjuk azt soha nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan visszajutunk pl. 1972-be.
Nincs még egy blogger a magyar blogszférában, aki így merne fogalmazni, mint te. Vannak ugyan hasonlóak, de ennyire kíméletlen, egy sincs közöttük.
A fasisztázás kicsit letöri a poszt erejét, ez nagyon kontraproduktív az én szerény meglátásom szerint, mert a vén szdsz legszebb korszakát idézi, s ez a mentalitás konkrétan a bukásukhoz vezetett, és megerősiti a mindenkori politikai ellenfelet (számodra jelen helyzetben a NER-t) de tudom, hogy ez a te esetedben szinte érthető reakció, el is fogadom, belefér. Jó poszt. Különösebben nem lettem tőle boldog, de nyilván nem is azért kattintok ide.
@flort:
A faszerkezetű épületek sok karbantartást igényelnek, ez elég közismert. Az nem az építész hibája, ha erre s*arnak az átadás után…
@velőtanya: Ez nekem nem ad okot optimizmusra. A politikában nincs vákum. Ha valaki megy, akkor más jön. Vagy politikai szereplő vagy valami nagyon csúnya.
Hölderlin ist Ihnen unbekannt?
@flort: Időtáló az, csak drága a fenntartása, ezért elhanyagolják. Ezért rohad.
Időtálló.
@zord íjász: Szerintem JT érzelmileg szalad bele olyan dolgokba, amilyenbe nem kellene. Emberből vagyunk.
@Jean Claude: @Muad’Dib: Jó, akkor helyesbítek:
sikerült új kánont építeni azzal, hogy a páratelt levegő befedésére, illetve nagy, reprezentatív terek befogadására olyan szerkezetet alkotott, aminek fenntartása kigazdálkodhatatlan.
@Muad’Dib: „A faszerkezetű épületek sok karbantartást igényelnek, ez elég közismert. Az nem az építész hibája, ha erre s*arnak az átadás után… „
Amely építész nem foglalkozik épületének környezetével, az per def nem lehet jó építész. És igen, a környezetbe nem csak az épített környezet (szomszédos házak stb.) számít bele, hanem az adott (kor és) társadalom építőipari, karbantartási, finanszírozási kultúrája is.
(Én, te, meg itt kb. mindenki tudja, milyen szintű karbantartásra lehet számítani egy itthoni, ráadásul frissen átadott középületnél. Nehogymá pont egy építésznél legyen rendben, ha erről fingja sincs, az meg különösképp ne, hogyha tudja, csak ignorálja.)
@közösperonos átszállás: Street art, mémek, blog-, twitter-, tumblr-posztok. Vagyis a közösségi terek(b)en, közvetlen kommunikáció gyanánt. Nem azt mondom, hogy minden művészet és jó művészet, ami odakünn akad, de vanni van, és észrevehetően egy új rendszert alkotó módon. Ma persze még nem tudjuk megmondani, hogy ebből hogyan lett a kánon és pontosan mit tartalmaz, majd megmondják a későbbiek, de errefelé indultuk el, ebben csiszolódnak az eszközök, szándékok, tartalmak. A „bevágódás” viszont gyakorlatilag már megtörtént, ha nem is tárgyalják sem széles néptömegek, sem a műítészek ezeket, mert ahogy ezek a párbeszédek, a munkák egymásra való reflexiói működnek, és ahogy használatba veszik az innen nyert közlésformákat más művészeti ágak, az már teljesen megkerülhetetlen, és nincs visszaút egy ezelőtti állapothoz. Ez van, ami később lesz, az ebből lesz.
Amit meg gründolni próbálnak kínkeservesen, az meg nincs, nem volt és nem is lesz soha. Így megy ez, és azért az jó, hogy van, ami jól megy mindentől függetlenül. Ebben most mindegy is, hogy igaziból akarják ezt a gründolt kánont vagy csak úgy csinálnak, mintha, mert klasszul kavarja a kavarnivalót nekik…
@flort:
A világban azért van néhány igen híres fából készült épület amit valahogy mégis sikerül ápolni. Azért elég vicces tud lenni, hogy más esetben ugye szemétfityesz lenne (joggal), mert nem áldoz az épületek karbantartására, de mivel Makovecz mostanában divatos céltábla, így mindjárt nem merül fel, hogy lenyúlják a karbantartásra szánt összeget (vajon miért nem opció?), hanem hüle’makovecz.
@közösperonos átszállás:
Lásd: @Muad’Dib:
Vicces dolgok ezek, viccesek. Legalább lennénk következetesek, de nem. Most nem kezdek el keresgélni, de mindenkinek utfg ahogy a nemzetközi építész közvélemény hanyatt esik a különböző faépítményektől. Persze azokat nem Makovecz építette, mert ugye ha ő építette volna akkor goto hüle’makovecz.
@mafi mushkila: „blog-, twitter-, tumblr-posztok” Nyilván ezzel reménytelenül ósdi és provinciális vagyok már most, másik platformokat kellene mondanom 🙂
„Ezt józan pillanataiban valószínűleg maga is elismeri.”
A külvilág felé is?
@Muad’Dib: ez az a helyzet, amikor A és B állítás is helyes, de nincs köztük logikai kapcsolat.
Az a helyzet, hogy ahol én dolgozom, eléggé húsba vágó kérdés az épületek (műszaki) fenntartása. És ha alulnézetből is nyilvánvaló, hogy csak erőn felüli energiabefektetéssel lehet elvégezni, kérdés, hogy a tervező miért nem látta előre.
@flort:
Ha a tervezőn nem tucatépítészt értesz, akkor azt lehet mondani, hogy ő művész. Nem alapvető feladata a karbantartási ráfordításokkal számolni. Ez annak a feladata aki megrendeli az épületet. Neki kellene mérlegelnie, hogy a bevételei megfelelnek-e a tervező által megálmodott épület fenntartására. Ha azt gondolja, hogy igen, akkor megrendeli az épületet. Elfogadni egy tervet majd utólag siránkozni a fenntartási összegeken, háááát…
@Muad’Dib: A mi esetünkben is a megrendelő és az építész tökéletes együttműködéséről van szó, csak itt nem az következik belőle, hogy értékes műveket rendelnek meg és tartanak fent nagy gondossággal, hanem gagyit igényelnek, majd szarnak bele. Nem mondd nekem, hogy ezek véletlenek. Én is mindig tudom, hogy kinek dolgozom; akármi a foglalkozásod, ha egy kicsit is érdekel, akkor számolsz vele.
Ha találsz még embereket, akik hozzám hasonlóan értékelik az ilyen szépségeket, akkor alkotunk neked ilyen tematikus nemzetközi közvéleményt, és hanyattesünk ezelőtt 🙂
@Muad’Dib: Nem tudom, jól értem, hogy azt mondtad-e, hogy ha valaki művész (MŰVÉSZ) akkor alkothat használhatatlan szart, mert az a hülye, aki használni akarja?
@Muad’Dib: „Nem alapvető feladata a karbantartási ráfordításokkal számolni.”
De, feladata.
@flort:
Használhatatlan vs. drágább fenntartású.
Lásd pl. korunk egyik igen felkapott építészét: Calatrava-t. Nem egy cikk van róla, hogy az épületeinek némelyikét karbantartani maga a rémálom…
Hoppá …
@Jean Claude: most tényleg az a baj, hogy fasiszta majmoknak nevezem olyan embereket, akik tulajdonképpen büszkék is arra, hogy fasiszták? ha fasiszta y fasiszta hangyászsünöknek nevezem őket, az OK?
@jotunder: hangyászsünnel rokoni kapcsolatban lévő honeybadger-ként tiltakozom !
fasiszta az fasiszta, punktum, ha túl érzékeny hozzá, javuljon meg !
@Muad’Dib: „Most nem kezdek el keresgélni, de mindenkinek utfg ahogy a nemzetközi építész közvélemény hanyatt esik a különböző faépítményektől.”
Itt most tényleg arról van szó, hogy ha valaki Magyarországra tervez egy uszodát, akkor a produktum rendelkezzen már a magyarországi uszodaság alapvető tulajdonságaival. És nem egészen tiszta, miért gondoltad, hogy a nemzetközi közvélemény véleményét automatice lehet bárki random kommentelőn számon kérni.
(Amúgy itt lehet, hogy magával a sztárépítész-fogalommal van a baj, a döntően reálhátterű törzskommentelők vélhetőleg egyikkel sem lennének kíméletesek. Én látom amúgy értelmét ilyen landmarkok építésének bizonyos esetekben (bár ekkor az építmény csak másodsorban épület), de hogy egy egri uszoda vagy a saját lakóháza nem ez a kategória, az azért eléggé tutifix.)
@mafi mushkila: „Street art, mémek, blog-, twitter-, tumblr-posztok. Vagyis a közösségi terek(b)en, közvetlen kommunikáció gyanánt. „
Ha jól értem, fortin2 arról a generációról (két generációról, másfél generációról etc.) beszélt, ami Eszterházy/Nádas és zsdav/Csabusa között van.
@Muad’Dib: „Ha a tervezőn nem tucatépítészt értesz, akkor azt lehet mondani, hogy ő művész. Nem alapvető feladata a karbantartási ráfordításokkal számolni. „
A fene tudja, ez amúgy működik minden szakmára? Mittomén, ha én holnaptól Művészszoftverfejlesztő leszek, akkor joggal tojhatom le a specifikációt meg a gépigényt, és ez így lesz rendben? Művészautóépítőként semmiféle forgalmi és garanciális előírást nem kell betartanom, ha találok vevőt?
@flort: Hosszú szőrű kutyát problémásabb tartani, mint rövid szőrűt.
Az lehet a megoldás, hogy jobban szeretjük a hosszú szőrűt, tehát a viszonyunk az állattal erősebb érzelmi töltetű. Lehet, hogy ez van emögött a szokványos statikán túl.
Makovecz mindig érzelmileg túlfűtött volt. A fa számára nemcsak egy organikus anyag volt, hanem egy kifejezésmód.
Tragédiának nézed? Nézd legott
Komédiának s múlattatni fog.
—
Mondottam ember: küzdj… satöbbi
@Jean Claude: igen, de van, aki allergiás a kutyaszőrre.
Vagy egyszerűen a gazdának nincs ideje a dögre, így az egész környéket ellepi a kutyaszőr. Ráadásul az állat is csak szenved.
Végülis mégis érdemes figyelembe venni a statikát, mert ha valami a létező világ adottságai miatt nem tűnik hosszabb távon működőképesnek, talán kár erőltetni.
De persze így sohasem született volna meg a Concorde sem.
@közösperonos átszállás:
Autóépítőként speciel működik. Az USA-ban nagy hagyománya van a forgalomban hosszú távon nyilván használhatatlan autók és motorok építésének. Meglehetősen híres arcok foglalkoznak ilyenekkel. 🙂
Ínyencek kedvéért közhírré teszem, hogy a Kossuth „Rádiószínház” c. műsorában mostanság a Magyar Idők kultúrharc-kezdeményezése keretében futtatott Bán Mór-féle (Bán János, de nem a színész) ún. Hunyadi-sorozat egyik darabjának rádiójáték-adaptációja hallgatható. Az, amelyiknek a címe: „A hajnalcsillag ragyog”.
Hát hogy az milyen szar, de legalább milyen sok szempontból…
Nyilván az adaptálás ártott meg neki, majd a film/sorozat jó lesz 🙂
@jotunder: Nem arról van szó, hogy kiket minek nevezel, hanem hogy elkap az érzelmed és akkor – az én meglátásom szerint – sérül ennek a blognak az „ütőssége”.
Kétségtelen, hogy Te dobod be a témát, nem a formája és a színe miatt, sőt nem is az intellektuális tartalma miatt, hanem azért, mert ezt szeretnéd behozni. Ez pedig érzelmi megközelítés. Ez rendjén is van. A világ sokkal kevésbé racionális, mint eddig gondoltuk. Errefelé mennek a társadalomtudományok is. Nem ezzel van gondom – ha egyáltalán van.
A „fasiszta” például nem „kurva”. Ha valaki mamájára azt mondják, hogy kurva, akkor senki sem fog általánosan elfogadott statisztikát kérni arról, hogy a szóban fogó mama kikkel feküdt le a papán kívül és milyen ellenérték fejében. A fasiszta, mint megnevezés viszonylag tiszta történelmi háttérrel rendelkezik. Akkor is, ha sokan keverik. Én ezt nevezem érzelmi túlfűtöttségnek, illetve az ebből fakadó következményt, amit én az „ütősség” puhításának hívok. A hitchcock-i suspense soha nem a vérről szólt, hanem egy leszakadó zuhanyfüggönyről, madarak érkezéséről a villanyvezetékre, vagy éppen Doris Day énekléséről.
@Muad’Dib: Isaac Newton is legalább olyan jó alkimista volt, mint fizikus.