Béndek pártelnök esete a balliberális értelmiséggel
Eredeti szerző: jotunder
Ez nem lesz könnyű.
Dr. Béndek Péter a Polgári Konzervatív Párt elnöke kemény szavakkal ostorozza a balliberális értelmiséget. A filozófus-pártelnök úr legfőbb vádpontja az, hogy a balliberális értelmiség nem sokat tett le az asztalra a „közéleti alkotás” műfajban. A cikket illusztráló fotón Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir látható Che Guevara társaságában.
Béndek Péterről nem fogok írni. Mondjuk úgy, nem hiszek el mindent, amit ő saját magáról állít. Mindazonáltal, nem gondolom, hogy e tekintetben jelentősen rosszabb lenne vizsgálata tárgyainak jelentős részénél, akik esetében szintén nem hiszek el mindent, amit róluk, részben maguk, részben mások állítanak.
Béndek szerint a balliberális értelmiség képtelen jövőképet állítani a társadalom elé. Ez valószínűleg igaz. Mindazonáltal, egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ezek a jövőképek létezhetnek. Nem várom el senkitől, hogy jövőképet fabrikáljon, azt várom el a balliberális értelmiség krémjétől, hogy nemzetközileg mérhető, megkerülhetetlen teljesítményt produkáljon. Egy „public intellectual”-tól nyilván elvárják, hogy foglalkozzon a köz dolgaival, de összmagyar jövőképet inkább ne vázoljon fel hirtelen mozdulatokkal, szinte biztos, hogy hülyeség kerekedik ki belőle.
Ahogy egyébként szolid hülyeség kerekedett ki a filozófus-pártelnök nyilvános beszédeiből is. Az ember ne legyen lánglelkű nyolcvanhárom ember előtt. Ugyan miért gondolja bárki, hogy egy abortált filozófus fogja megváltani Magyarországot. Azt nem állítom, hogy abszolút érdektelenek vagy, teljesen irrelevánsak lennének Béndek felvetései, de azt igen, hogy ezek a jelenlegi pártelnök megfigyelései, nem az egykori, a középszerűség szintjét alig megütő filozófusé.
Sajnos nem lehet megúszni az elmélyülést. Az értelmiségi pecking ordert nem az határozza meg, ki tud kontroverzálisabb dolgokat összehordani édes hazánk jövőjéről, hanem az, hogy ki produkált jelentősebbet a szakmájában. Lehet pártelnöknek lenni, de akkor a pártelnöki műfajban kell mérhetőt alkotni (kezdetnek megtenné egy darab jelölt valamiféle voksoláson, aki megkapja a szavazatok két (2) százalékát). Orbán lehet suttyó, ahogy a pártelnök úr állítja, de ő pártvezérként háromszoros magyar bajnoknak számít, ami lényegesen meghaladja a Tolbuchin-körút Dimitrov-tér vonzáskörzetében elkövetett háromszoros pártvezéri beszéd szintjét.
Szóval, továbbra is várjuk a jelentős dobást a balliberális értelmiségtől…. de a pártelnök úrtól is.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519144-6ae7cff95f6ac' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519144&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519144-6ae7cff95f6ac&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519144-6ae7cff95f6ac' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Hidvégi Mihály: nagyon szép (ha eltekintünk tőle, hogy még az AEÁ állam sem tud így működni)
kedves HM, most már, hogy egymásba szerettünk, csak arra kérlek, hogy a közhelyes kívánalmak helyett konkrétumokat írj, és a megvalósítás módjának részletes kifejtésekor azt se felejtsd el, milyen hátrányokat kell elviselni milyen előnyökért, és milyen módszerekkel lehet legyőzni azok ellenállását, akik nem fogják rögtön megérteni a megoldás nagyszerűségét,
pláne az ellenérdekeltekét
és ha még logikusnak is találom majd, meg kivihetőnek, rögtön én is nyaló üzemmódra váltok!
(de ne feledd, még a Barcelonának is kellett egy év vagy kettő, amíg elhitték az emberek, hogy ez a fajta foci megvalósítható és eredményes is lehet, bár elvileg éppen az ellenkezője annak, amit addig a helyes irányvonalnak gondoltunk,
nem is beszélve arról, hogy röhögtünk eleinte Fosburyn)
sok-sok szerencsét hozzá
@csársz:
1.) A „párt, aki” nem lehet elütés, mert a helyes szöveg „párt, amely” lenne, ez meg túl sok betű az elütéshez.
2.) Elalélok irodalomtudományi, zeneegyüttes-tudományi és focitudományi műveltséged előtt, irigyellek is érte, mert ezeket a magasságokat sohasem értem föl és nem is fogom. Viszont Fosburyról eszembe jut, hogy volt egy évfolyamtársam, akit Buzinak hívtak (de tényleg). És most képzeld el, hogy mi már megszoktuk, de amikor az egész ezred ott ült az alakulótéren (Néphadsereg, átkos, tudod), és névsorolvasás volt, milyen frenetikus hatása volt, amikor az ő nevét olvasták. (Nem sokáig szenvedett, hamarosan nevet változtatott.)
3.) Neked még ott a tojáshéj a hátadon, azért nem emlékezhetsz, hogy a cogito ergo sum mellett sokat idézték Marx kedvenc mondását: „De omnibus dubitandum est” – amit azért eredetileg egy balliberális értelmiségi, nevezett Benedictus (héberül: Baruch) Spinoza mondott. Ennyit a kételkedésről.
4.) Az irónia ügyében teljesen egyetértek veled, és most már nem tudom, hogy kit parafrazeálok, amikor azt mondom, hogy aki nem szereti és nem érti az iróniát, az mindenre képes.
Viszont nekem saját elméletem van az iróniáról, ami szerint az különbözteti meg a szarkazmustól és a gúnytól, hogy magában foglalja az öniróniát és valamiféle szeretetet is tárgya iránt. Persze, lehet, hogy ez az én patológiám.
5.) Már egyre jobban unom a halálkomoly kommenteléseket és tutimegmondásokat, ezért üdítenek föl az olyan szövegek, mint néhány napja pl. @Érvsebész:-é (lásd föntebb), valamint most a tiédé. Köszi.
@csársz:
Ja, és mi a rák az az AEÁ állam?
@Hidvégi Mihály:
A lényeghez, amit itt többen, veled együtt, magasröptűen előadtatok, sajnos, tudatlanságom és nehéz felfogásom miatt nem tudok hozzászólni. Vagyis ami a pártotokat, elnökötöket, múltját, jelenét és jövőjét illeti.
Deviszontaszongyahogy a lényegtelenről tudok valamit mondani. Nevezetesen elővezethetem abbéli benyomásomat, ha megengeded légyolybátyám, hogy irályodat csak így első blikkre, nem pedig komoly szövegelemzésre és -összehasonlításra alapozva bizonyára két tekintélyes forrásból meríthetted, ha nem sértelek meg ezzel a feltételezéssel: a) a jelen és közelmúlt idődimenziójában a Modorosblogból (áldassék a nevük érte) és b) Göre Gábor és Durbincs sógor Gárdonyi Géza megénekelte halhatatlan mondolatjaiból. (Bár utóbbi utólag megtagadta kedves gyermekeit, de kár volt.)
Élvezettel olvastam soraidat, beleértve trágárkodásodat is, és kétségtelen, hogy ily lávatávlatos és galaxismély közlések áthatolnak bőröm beszűkült zsigerein, hogy szellemükkel megtermékenyítsék fűbefojtott (sőt: -folytott) gondolatállagomat. De bocsássa meg nekem a Fennenvaló, hogy ezek után nem kívánok szorosabb kapcsolatba kerülni kiváló és remek pártotokkal. (Igaz, másokkal sem.)
@HaKohen: Mihály világképében a konzervativizmus a bedobozolt igazságok készrecsócsálása gyakorlatának tűnik. Mindazonáltal magam eszköztelen vagyok a felnyitásukhoz, ezért a tépőzárast választanám, ha lehet.
@HaKohen:
4. gondolom nem tűnt fel hogy mindkét hozzászóló másképpen használta az irónia fogalmát.
aki nem szereti az iróniát, az mindenre képes.”
ja, ahogy a keresztény is, meg aki nem szereti a macskákat meg a gyerekeket
@Érvsebész:
Kellett ezt most ideírnod.
Véletlenül épp most láttam egy régi Colombót, ahol a gyilkos az áldozatát egy tépőzáras nejlontasakban helyezte el.
@HaKohen: nagyon jólesnek a szavaid, és te is örülni fogsz: magam írtam itt: @csársz:, hogy „ha nem tudsz magadon röhögni”, az irónia szerintem is az öniróniával, sőt az öngúnnyal kezdődik
csak a szmájlit utálom, az meg külön szórakoztat, hogy magam kigúnyolását mások nagyképűnek tartják 🙂
még Cyránónál is tovább megyek: magamat kigúnyolom, ha kell, és ha más mondja, azt is tűröm, sőt elvárom!
az AEÁ állam(a) pedig meglepő módon az Amerikai Egyesült Államoké (ti tudjátok, ha ENSZ, akkor miért USA?) (én tudom: csak!)
@csársz:
OK, egyetértünk.
Ha néha magyarul használom, bár inkább házilagosan, akkor EÁ, ami annyira logikus, mint az ottaniaknak a States.
@csársz:
„kedves HM, most már, hogy egymásba szerettünk, csak arra kérlek, hogy a közhelyes kívánalmak helyett konkrétumokat írj, és a megvalósítás módjának részletes kifejtésekor azt se felejtsd el, milyen hátrányokat kell elviselni milyen előnyökért, és milyen módszerekkel lehet legyőzni azok ellenállását, akik nem fogják rögtön megérteni a megoldás nagyszerűségét,
pláne az ellenérdekeltekét”
Egymásba szerettünk… tudod, ha ennyire hitetlen vagy, lehet, hogy mégsem szeretjük egymást annyira?
Mi a problémám?
Nem az, hogy konkrétumot követelsz tőlem, mint párttagtól, ez természetes. Tudni szeretnéd, hogy lelkesedésemnek mi az alapja, hogyan is tudunk majd felemelkedni.
Másítani veled, s mással, az összes hitetlenkedővel együtt lehet. Azokkal, akik esetleg most azt hiszik, hogy Magyarországon a butaság, lustaság és erkölcstelenség örökre elrendeltetett, megmásíthatatlan tény.
Jöhetsz most azzal a szöveggel, hogy ez így semmi, frázisok pufogtatása, szerintem pedig ez a minden. Ahogy most az Orbán-hívők semmi mással, mint hittel függenek gazember példaképükön, nektek s másnak pedig hittel kell függeni, hogy munkával, becsületes hozzáállással, nyíltsággal, átláthatósággal ez az ország is felemelhető. Nem bennem, nem Béndekben kell hinni, hanem ezekben a szavakban s persze magatokban: meg tudjuk csinálni. S hinni a demokráciában, szabadságban, a piacban, az örökös emberi értékekben.
S hogyan? Úgy, hogy nem távolról kiabáltok tücsköt, békát arra, akinek van hite magában s embertársaiban, hanem például beálltok párttagnak. A PKP-be, vagy máshová, nekem kurvára mindegy mi a szimpatikus nektek, de a közösség részvétele nélkül a peresztrojka (haha, mondhatjátok, nyugiiii) biztosan nem megy. Azért sem, mert való igaz hogy – látszólag – egy piaci értékrend kialakításának sok ellenérdekelt fele lehet. Hosszú távon csak nyerhet vele az egész társadalmunk, de rövid távon bizony szokatlan dolgok jöhetnek: igazi versenyhez nem szokott hozzá ez a társadalom.
@HaKohen: „nem kívánok szorosabb kapcsolatba kerülni kiváló és remek pártotokkal. (Igaz, másokkal sem.)”
Ez utóbbi fáj nekem, ahogy fentebb is írtam, nekem tök mindegy, hogy melyik párttal kerülsz, kerültök kapcsolatba, de a mai közember ezt a luxust nem engedheti meg magának. Azt a luxust, hogy távolról nézze, ahogyan a politikai „elit” kotyvaszt valamit. Ha távolról szemlézzük s hagyunk mindent rájuk, abból jó soha az életben nem fog kisülni, mert az ember ember, hibázik, maga felé hajlik a keze, korrupt disznó lesz, ahogyan lett az az MSZP, lett az a FIDESZ s lenne az a PKP is, ha kívül rekedtek.
@Hidvégi Mihály: Kedves HM! Rettenetes, amit írsz, szörnyű. Elviselhetetlen. Én még soha tücsköt, bogarat nem kiáltottam, és most, hogy te csakis tücsköt, békát írtál, még mindig nem kiáltok, csak újra kérlek, ha pártot akarsz, ha valami jót akarsz Magyarországnak, akkor valami munkát végezz érte!
Gondolkodj, találj ki valamit, és állj elő vele. Amit leírtál, semmi és semmi, egyetlen értelmes gondolat sincs benne. Mit lehet azzal kezdeni, hogy én nem hiszek Magyarországban?! Hát hogyne hinnék! Magyarország nem volt, hanem lesz, csak az ilyen semmit sem gondolókat kellene arrébb tenni, mint ami te vagy a leírtak alapján!
De tényleg, nem hiszem el, hogy ennyire nem gondolsz semmit!
Ilyen ember nem létezik. Magyar meg pláne nem! Tisztelettel: csársz
@Hidvégi Mihály: Csak versenyeztetni akarod a társadalmat, vagy más egyéb tipped is van a „megoldásra”? Pl. azok a szerencsétlenek hogyan fognak versenyezni, akiknek (metafora következik!) se cipőjük nincs, futni se tudnak, de a versenypályát se találják meg, és egyáltalán nem is akarnak versenyezgetni? Érted ugye a problémát? A verseny, a piacgazdaság, a vállalkozás szabadsága, és a többi hasonló jelszó szép, helyes is, a maga helyén, és idejében. Csak itt már van egy nagyon nagy réteg, amely semmire nem megy vele. Ez a réteg versennyel, vagy anélkül, de csak ezzel a „megoldással” egyszerűen halálra van ítélve. Persze nem szó szerint gyors halálra, hanem lassú szenvedésre, vagy – de azt biztosan – örömtelen, kilátástalan, emberhez nem túl méltó életre.
Mi a te pártod szándéka a szegényekkel, elesettekkel, nyomorgókkal, máról holnapra élők tömegeivel? Mit teszel velük? Megversenyezteted őket? Felkarolod őket? Hogyan? Segélyekkel? Munkát adsz nekik? Milyen munkát, ha nincs munka? Közmunkát? Stb.
Érted ugye a porblémát? Nem látszik az sehol, az ilyen itteni hsz-eidből, és a pártelnököd blogjából szintén nem, hogy ti értetek ahhoz amire szerződni akartok. Számomra igazából az látszik, hogy még a problémát sem értitek, még a valóságot sem látjátok tisztán, nemhogy azt meg tudjátok mondani, hogy mi a megoldás.
Persze blogolni kurvajó, meg vitatkozni naphosszat úgy, hogy mindenki mondja a magáét és a negyedét sem értik a másik szövegének.
@ipartelep:Neked könnyebb válaszolnom, mint az előtted hozzám szólónak…
Csak számomra evidens(?), hogy a verseny a versenyszférában mindenható: az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a banki szférában, a szolgáltatásokban, biztos van még máshol is helye, most ezek jutottak eszembe.
Tetszik vagy sem, de a munkavállalásban is van verseny, a piaci viszonyok között dolgozó cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy szerényen teljesítő munkavállalóik legyenek tömegesen.
Természetesen a társadalom a legelesettebbekről sem mondhat le, humanitárius okokból sem, de azért sem, mert minden emberben érték (is) lakozik, amit ki kell aknázni. A legelesettebbek biztosan segélyezés útján fogják tudni fenntartani magukat, a segély nem kivezethető fogalom. Az is biztos, hogy ha erősödik a gazdaság, nem az állami szféra, hanem a magánszféra nagyobbodik, az magával vonz munkaerő-keresletet s ezáltal az elesettebbek közül is el tudnak helyezkedni.
Legtöbbet a jövő generációra kellene költeni, az oktatásukra, finom „kiszakításukra” a saját közösségükből. Itt most a cigánygyerekekre gondolok, legjobb helyük a szülőknél lenne, de minél többnél kellene elősegíteni, hogy már esetleg általános iskolában, de még inkább a középiskolában kollégiumba kerüljenek (persze ehhez igen komoly tanerőre is szükség van, amelytől életvitelt is tanulni tudnak, általános ismereteken, szakmán stb. kívül)
Értjük-e a problémát mi a PKP-ben? Elég régóta taposom ezt a sárgolyót, s elég sok helyen megfordultam már, hogy értsek belőle valamit. Sajnos a munka, tanulás nem megkerülhető. Mindegyik izzasztó tud lenni…
@Hidvégi Mihály: Rendben, ez korrekt válasz.
Hogyan kellene rendbe hozni a gazdaság termelő részét? Mert ugye ez ügyben az az ország legfőbb baja, hogy tényleg kevés a versenyképes termék. Egyszerűen nem termelünk elég „jó cuccokat”, így kevés a bevétel. Olajkutunk is kevés van, abból se dől a lé… Így nehéz…
És persze, ami van, most azt a keveset is vagy ellopják, vagy teljesen rosszul, pazarlóan használják fel. Így nemcsak a gazdaság termelő-, hanem az elosztó része is rosszul működik. Ez az egész annyira el van már cseszve, hogy még talán a fejéről a talpára állítás sem segítene rajta. De attól is nagyon messze vagyunk. Éppen ezt próbálom firtatni, hogy a nagy léptékű jelszavakon kívül („verseny kell”), tudtok-e valami konkrétabbat mondani. Tudom, hogy nehéz, és valójában én még soha, sehol nem láttam erre való egyetlen egy épkézláb választ sem, de hát az ember kíváncsi… 😉
De hogy segítsek, én mondok egy nagyon konkrét dolgot. Ha én lennék a mini elnök, azonnal bevezetném a progresszív jövedelemadót. Egy eléggé progresszív adót, olyat, amely azonnal 100 milliárdokkal dobná meg a költségvetés bevételi oldalát. (lehet, hogy 1000 milliárdos lenne a nagyságrend – mondom, keményen progresszív lenne – , nyilván most nem kezdem el számolgatni az elvről beszélek most.) Ezt nem csak az „igazságosság” nevében tenném (igen, én merőben morális szempontból (itt és most) ezt tartom igazságosabbnak), hanem egyszerűen pénzügyi szempontból is. Ugyanakkor drámaian, radikálisan megerősíteném az adóhivatalt, és roppantul odafigyelnék az adócsalókra (és igen, az olyanokat elkapnám, és „dulván” lelökném őket a földre – ha érted). Mint azt tudjuk ma ebben az országban aki csak teheti, és nem szégyelli (de senki nem szégyelli) az adócsaló. No ezen pl. változtatni kéne.
És lennének még ötleteim a bevételi, és kiadási oldal reformjára, bár bevallom, a termelés, munkahelyteremtés témában én teljesen szkeptikus vagyok, ott valóban azt gondolom, hogy rövid távon semmit nem lehet csinálni.
No de ne én beszéljek, nem én vagyok a párttag, nem én szeretnék hatalomra jutni, hogy aztán az elképzeléseimmel megjavítsam az országot… Ha van kedved hozzá, tiéd a szó! 😉
@ipartelep:
a polgári konzervatív párt egy konzervatív-liberális párt. nem úgy kell kezelni, mint egy új liberális-demokratikus formációt, hanem úgy, hogy az említetten belül ez a valamenyire konzervatív jobbára közép esetleg felső osztály számára készül.
a progresszív jövedelemadó az szocdem, szoclib, ballib stb elképzelés, nem konzlib. akkor sem, ha esetleg szükségből kétkulcsosat terveznek.
@WiteNoir: Én tudom, hogy a progresszív jövedelemadó, az nem éppen az a kiköpött polgári konzervatív leányálom, de hát én azt csak egy arra való példaképpen mondtam, hogy mutassam, lehetne valamiféle megoldásokkal kísérletezni. És nem arra volt példa, hogy a polgári konzerveknek is az a tervük, hiszen nyilván nem az. Vagyis a példám csak arra szolgált, hogy kiugrassam a nyulat a bokorból, hogy mutassam, lám én pl. ezt csinálnám, hát ti mit?
@ipartelep: Kevés az eladható ipari termék. Ez így van, kevés a magyar gyártmányú, magyar tulajdonú termék.
Kilépni hogyan lehet ebből?
Az adózás megkönnyítésével.
Ma Magyarország rettenetesen megadóztatott, minden megtermelt 100 Ft-ból kb. 55-öt elvon az állam. Nagyon nagy az állam, sokat költ magára, de azt legalább hatékonytalanul 🙁 Sokkal kisebb állam szükséges, persze ennek ellenére mégis erősnek kell lennie, hiszen mint nagyon helyesen írod, az adókat be kell szedni. S itt a lényeg, az adót csökkenteni kell, de a kisebb mértéket mindenáron be kell hajtani. S nem lehet különbséget tenni, vállalkozás és vállalkozás között. Ahogy ember és ember egyenlő kell legyen, úgy vállalkozás és vállalkozás is a törvény és az adóhatóság előtt. Ez nagyon de nagyon fontos, nincs megkülönböztetés. Egyetlen megkülönböztetésről sajnos nem lehet lemondani, igen erős versenyhátrányban vagyunk a nyugati tőkével, tudással, technológiával, azzal szemben el kell érni minden elérhető előnyt a hazai vállalkozások számára, de itthoni vállalkozások között előnyt élveztetni akármelyik számára gazemberség és bűn.
A semlegesség és a kisebb adózás meghozza az eredményt. Illetve sok fontos dolog van még.
Az, hogy az államnak hátrébb kell vonulnia a gazdaságból is olyan módon, hogy a vállalkozás döntse el, milyen rizikókkal dolgozik.
Nem kell a hatóságoknak játszani a mindenhez értő atyát. Ennek ellensúlyozására a bíróságokra különös súlyt kell fektetni. Ha egy cég becsődöl, kárt tesz, akkor a bíróságoknak kell igazságszolgáltatást végezni, mondhatjátok feltalálom a spanyol viaszt. Nem, nem kell feltalálni, feltalálták már, csak alkalmazni kell a nyugati tudást: vállalkozz, kockáztass, de a felelősség a tiéd.
Ezek így elindítják a magyar termelést. Nem a központi gondolkodásnak kell megmondani mit s hogyan kell termelni, hanem az egyénnek, a vállalkozóknak. De hagyni kell őket kibontakozni.
Az elosztó rész is rosszul megy. Ezért kell minél kisebb szeletet elosztani egyrészt. Másrészt ha kialakul egy erős magángazdaság, az hatással lesz az államra is, a magángazdaság és az állam között normál esetben van átjárás, egy erős magánszféra javítaná az állam működését is. Legalább ennyire fontos, hogy tisztességes legyen az állam, az állami alkalmazottak, hiába magyaráz Csársz, hogy írok hülyeségeket a tisztességes munkáról, de én tudom, hogy nem lehetetlen az állami korrupció lecsökkentése minimális szintre.
Írod, hogy vannak ötleteid. S van igényed is arra, hogy az állam megtisztuljon. Tudom, sokan vannak így. én is, mások is. S mivel ezt tudom, ezért hiszem, hogy minden megoldható. De ehhez el kell kergetni az eddigi elitet ahol a mélyben összefonódott az MSZP és a Fidesz gazemberei, nem szabad odaengedni a Jobbik elitjét sem, mert a kutyából nem lesz szalonna, náciból nem lesz demokrata. Szóval van feladat, s ez olyan, hogy miden jóhiszemű és jót akaró emberre szükség van.
@ipartelep: Adózás: A jelenlegi egykulcsos adónak én sem vagyok híve. S nem csak azért, mert a Fidesz vezette be…
Igazságtalan. S még ha van is vélekedés, hogy a társadalmi igazságosságot nem az adórendszernek kell megoldania, de az adórendszer is egyik eszköze lehet a társadalmi szolidaritásnak. A szerényebb képességű embernek is meg kell tudni élnie a munkájából, a szegényebb rétegek gyerekeinek is könnyítünk azzal, ha viszonylag több jövedelem marad náluk, a társadalmi mobilitást könnyítjük, elősegítjük, amire igen nagy szüksége van minden egészséges társadalomnak. Különösen akkor, mint napjainkban, mikor igen nagyra nőtt a szegények száma.
@csársz: Én már csak ilyen szörnyű, rettenetes ember vagyok, elviselhetetlen, semmit gondoló, akit arrébb kell tenni. Te biztosan épp az ellenkezője vagy, irigyellek érte cimbora.
@Hidvégi Mihály: Aki ilyen rendesen válaszol, abba egyszerűen nincs szívem belekötni. 😉
Én amúgy nagyon balos (gazdaságpolitikailag), és nagyon liberális (szabadságügyileg) vagyok, és konzervatív legfeljebb abban, hogy nem szeretem az ugribugri zenét, a fészbúkozást, vagy az éppen aktuális agyament divatokat, másban nemigen, úgyhogy a nézeteink csak kisebb részben hasonlóak. De azt belátom, hogy egy tisztességes konzervatív liberális irányzat jól jönne az országnak. Hogy pontosan mitől lenne tisztességes, és főleg mitől tudna az is maradni, azt nem tudom, de jó lenne. Persze itt most leginkább nem is annyira a politikafilozófiai elvek a fontosak, de még csak nem is a társadalomtechnikai tervek, hanem a primer politikatechnikák. Azt kell most belátni, és arra kell elsősorban koncentrálni, hogy a gyalázatos fideszmaffiát nagyon messzire űzzék a hatalomtól. És ez ügyben bizony az egész demokratikus ellenzéknek össze kell fognia, a nácikat természetesen gondosan kihagyva az összefogásból. Ez egy amolyan minimumfeltétel, ami nélkül nincs semmi. És aki ezt politikusként nem érti meg az hiteltelen, és – hogy kissé költői legyek – úgy fognak a férgek lakmározni belőle (majd, ha eljön az ideje), hogy ugyan ott volt, lehetősége lett volna, de az egészből nem értett semmit, felesleges ballaszt, energiavámpír volt az országa nyakán. (Ez nem konkrét utalás senkire, csak egy amolyan figyelmeztetés, vagy ösztöke.)
@ipartelep: Nem gondolom, hogy aki egy polgári konzervatív pártba belép, annak csak és csupán konzervatívnak kéne lennie. Sok értéket el tudok fogadni, sok minden, amit ember talált ki jó és nemes, a nemes liberalizmusra épp úgy szükség van, mint nemes konzervativizmusra, nemes szociáldemokrata gondolkodásra.
@Hidvégi Mihály: nem te vagy elviselhetetlen, hanem, amit írsz, illetve a semmitmondás
@ipartelep: korrekt válasz? „Természetesen a társadalom a legelesettebbekről sem mondhat le, humanitárius okokból sem, de azért sem, mert minden emberben érték (is) lakozik, amit ki kell aknázni.”
Ha ezt és a többit a Dumaszínházban olvasnák föl, nyerítve röhögnél.
Olyan, mint a Modern időkben Chaplin: kinyúl az ablakon, és leszed egy almát, éppen arra jön a tehén, megfeji. Pontosan lefilmezi a kispolgári vágyálmokat.
Egyszerűen gyönyörű: minden ember érték*, hát majd adunk neki segélyt.
Így beszél egy konzervatív liberális.
Az ápolók meg türelmesen várakoznak (vagy a negyven juh a Három testőr Afrikában című Orbán-kedvencben).
Ha neked ez a korrekt válasz, akkor értem már miért tiltatkozol az irónia ellen.
*és még: Észak-fok, titok, idegenség.
@csársz: Azt hiszem, te nem egészen érted az itt történt dolgokat. A „korrekt válasz”-t azt üdvözölve mondtam, hogy emberi hangon, érthetően, tisztességesen válaszolt. Még akkor is, ha esetleg nem értünk egyet sok mindenben. Tehát a „korrekt válasz” minősítés nem azt jelenti, hogy igaz válasz, vagy helyes válasz (hiszen a részleteivel van vitám), hanem azt, hogy „rendes válasz”. Ami manapság elég nagy dolog, én megbecsülöm.
Te meg csak vitatkozz tovább vele a… miről is? Neked kell tudnod. 😉
@ipartelep:
a konkrétumokat leírják szerintem az 1000 A Mi Hazánk-blogban (vagy másutt de ott megadják az elérhetőséget).
@Hidvégi Mihály:
egy pártba bárki beléphet, de a „polgári” és a „konzervatív” jelzők hozzáadva a blogban olvasható dolgokat, eléggé behatárolják a tagok sorát.
egy következetes szélbalos vagy akár „szociáldemokrata” (nevezzük akárhogy) azért nem igazán illik oda, ahogy mondjuk egyszerű munkásemberek sem nagyon.
@ipartelep: de hiszen nincs mivel vitatkozni, te azt írod „emberi hangon, érthetően, tisztességesen”, értem, hogy te egy pártembertől mást vársz, és örülsz, ha nem küld oroszlánokat rád, de azért ezen kívül valami tartalomszolgáltatás is elvárható volna
de egyszerűen megkérdezem: te például abban a mondatban, amit szó szerint idéztem, találod az értelemnek egy piciny kis visszfényét is?
hogy ne kelljen keresned, itt van még egyszer::
„Természetesen a társadalom a legelesettebbekről sem mondhat le, humanitárius okokból sem, de azért sem, mert minden emberben érték (is) lakozik, amit ki kell aknázni.”
erre csak azt tudom írni: lépni úgy kell, hogy felemeld a lábat, majd egy kissé előrébb leteszed a földre, vigyázva arra, hogy amíg az egyik a levegőben van, a másik ne emelkedjék el a földtől, mert az már például ugrás lesz, nem lépés
ne mondd, hogy ezzel nem érthető, tisztességes, emberi hangot ütöttem meg!
@csársz: Ugye, most egy teljesen iróniamentes választ vársz tőlem? Pillanat, mindjárt kicsavarodok kissé, hátranyúlok a hátam közepéhez (ott van a kapcsoló, nehéz elérni) oszt mehet a menet. Sikerült.
Az idézett mondat egy polgári konzervatívtól nem csak informatív, de még meglepő is. Egyszerűen azért mert ez a vélekedés valójában egy echte baloldali elv, cél, törekvés. Éppen a baloldaliság egyik legfontosabb mutatója az, hogy nem feledkezik el a szegényekről, elesettekről, azokról, akik már csak úgy vannak, „haszontalan munkanélküliek”, és egyéb improduktív lézengők. Ez az elv – jegyzem meg még – mostanában igen népszerűtlen, ezért így explicit formában még a baloldal sem igazán szereti hangoztatni. Ezért ha egy jobboldali (a konzervatív nekem mindig jobboldali lesz) mondja ezt, az meglepő (de nem mulatságos).
Vagyis ez egy értelmes, informatív, nem triviális (bár annak kellene lennie, nekem az, de a mai „közegben” nem az), és nem közhelyes kijelentés volt. Tetszett, üdvözlöm, és egyetértek vele.
@ipartelep: értem, de majd linkeld ide azt a polgári konzervatívtól származó szöveget, amely szerint „Természetesen lemondhat a társadalom a legelesettebbekről, köpünk a humanitásra, egyáltalán nem tartjuk értéknek őket, semmi sincs bennük, amit ki kell aknázni.”
Ha mégsem találnál, akkor mégis kérnélek arra, hogy vizsgáld felül, amit írtál.
@csársz: Tehát most az a feladatom – amit te szabtál meg nekem – hogy keresnem kell egy olyan szöveget, amelyben egy polgári konzervatív olyasmiket beszél, mint amit te fentebb írtál. És mi van, ha nem találok olyan szöveget? És ha találok? És ha nem is keresek?
Tudod mit? Mondd el érthetően, hogy mit állítasz! Ha vitád van valamivel, akkor azt mondd el! És én annyit tehetek az ügy érdekében, hogyha értelmesnek, érdekesnek találom a mondandódat, van róla véleményem, és van kedvem rá válaszolni, akkor megteszem azt. Zavaros, összevissza beszédekkel nincs kedvem foglalkozni.
@ipartelep: „Zavaros, összevissza beszédekkel nincs kedvem foglalkozni.”
Akkor, hogy értsd: pontosan zavaros, összevissza beszédre mondtad, hogy „korrekt”.
Azzal bizonyítottam, hogy ilyen, hogy az ellenkezőjére változtattam (arra, amivel szemben foglalt állást), és rögtön kiderült (hiszen te sem találtál rá példát), hogy olyasmivel szegezi szembe állításait, ami nem létezik.
Tehát érvel valami mellett, ami mindenkinek evidens, és valami ellen, amit senki sem állít.
Helyes válasz:
RÓMEÓ Elég, Mercutio, elég!
A semmiről beszélsz!
(Nádasdy fordítása)
@WiteNoir: Nem pont így szeretném.
Én komolyan gondolom a dolgomat, azt, hogy egy új pártot fel kell építeni. S nem azért kell, hogy választáson induljon, s bezsebeljen x millió támogatást, hanem azért, mert ez a szerencsétlen ország jobbat érdemel annál, amit a rendszerváltás óta kapott, új, hiteles és munkás elitre van szükség. Ehhez választást kell nyerni.
Azt pedig úgy lehet, ha egy nagy tömegpárt létrehozása a cél. Meg amúgy is több helyen elmondtam már, hogy minél szélesebb tömegek bevonzása szükséges a politikába, mert csodák nincsenek, csodát tenni nem lehet, s ezt láttatni kell, azt, hogy haladni csak fokról-fokra lehet, verejtékkel.
Így az általad említett egyszerű munkásemberek nagyon is szükségesek. Szeretem ezeket a munkásembereket, ők mindennap megteszik ami a dolguk, sajnálom is őket, mert sokkal könnyebben kellene élniük nekik is.
Számomra a polgár szó a fontosabb, egy munkásembert polgárnak tekintek, dolgozik, nem az állam nyakán élősködik mint nemzeti nagyvállalkozóink.
@Hidvégi Mihály:
ezt értem, rendben is van, de nem gondolnám, hogy a béndek péter vezette polgári konzervatív párt tömegpárt lehet.
sem „inkább elitista konzevatív-liberális” karaktere, sem az a tény hogy egy személy köré szerveződik nem teszi erre alkalmassá.
de azért sok szerencsét, jó lenne egy jó nagy új tömegpárt, bár az esély rá kevés