Cégtársaink, Barátaink, Atyánkfiai
Eredeti szerző: Kettes
Itt a Vincenten már csinos gyűjteményünk van az orbáni állam saját zsebre törvénykezésének bizonyítékaiból. Egyszer majd talán lesz Wikipedia-cikk a Lex Haverokból (bár ha ilyen ütemben teljesedik ki Magyarországon a sajtószabadság, akkor lehet, hogy Wikileaks lesz az). Addig is nézzük meg a pártállam és egyik legmasszívabb támasza, a CBA-csoport összefonódását!
A CBA a Tesco után a második legnagyobb forgalmú, nagyobbrészt feltörekvő magyar féloligarchák, kisebbrészt kistulajdonosok birtokában lévő üzletlánc. Tulajdonosai között megtalálható a Gój Motorosokat pártoló Baldauf László és az Orbán beszédeinek hallgatóságában gyakran feltűnő Lázár testvérek is. Baldauf Lászlónak az ingyenes CBA reklámújság 2010. áprilisi számában megjelent „vezércikke” mindent elárul a CBA fő tulajdonosainak politikai nézeteiről:
„Nem tűrhetjük tovább, hogy országunkat hazug, jellemtelen gazemberek vezessék, akik Magyarország számára jelentős visszafejlődést hoztak. Az elmúlt időszakban már elkezdődtek a felelősségre vonások, azaz sok, jelenleg kormányon lévő politikusra minden bizonnyal ítéletidő vár. — Az iránymutatásom által elkészült címlap erre utal.”
(Galamus)
Az említett és itt látható óriásposzteren egyébként a CBA éppen tiltott pártfinanszírozást nyújt a Fidesznek, de ez sem az akkor még nem Orbán-hű ügyészséget, sem az OVB-t nem zavarta.
A kormány és a CBA a nemzeti együttműködés új, hárompilléres korporatív modelljét alkotta meg:
- a parlamenti többség szállítja az extraprofitot nyújtó jogszabályokat a Cégtársak, Barátok, Atyánkfiai Korlátolt Felelősségű Társaságnak,
- az állampárti média gondoskodik róla, hogy a CBA-ról kizárólag pozitív, konkurenciájáról pedig kizárólag negatív hírek jelenjenek meg,
- az állami hatóságok vizsgálatokkal és bírságokkal nyírják a konkurenciát.
A megnyert választás után a fideszes többségű parlament és a kormány viszonozta a kampánytámogatást. Amikor Lázár János és Rogán Antal 2010. októberében benyújtotta a kereskedelmi üzletláncok különadójáról rendelkező törvényjavaslatot, gondjuk volt rá, hogy a CBA puhára essen. Az adó progresszivitásával elérték, hogy a CBA-lánc egyedi üzletei gyakorlatilag nem fizetnek adót, miközben a CBA-hoz hasonló méretű hipermarketek tízmilliárdokat fizetnek. Így kell versenyelőnyt kovácsolni a (mindig csak mások számára kötelező) válságadókból.
A vasárnapi nyitva tartás szabályozásával a kormány láthatóan megpróbálta átterelni a hipermarketek vásárlóit a többi bolttípus felé. A kezdeményezés végül személyesen Orbán Viktoron bukott meg. Hogy miért, az rejtély. Az Orbán által adott magyarázatnak épp úgy nincs köze a valósághoz, mint ahogy a korlátozásnak sem volt.
De a CBA-nak nem kellett sokáig szomorkodnia: a legfrissebb hírek szerint a Fidesz „most tartja időszerűnek az újabb bevásárlóközpontok engedélyezésének felfüggesztésére, illetve a kereskedelem újraszabályozására vonatkozó LMP-s javaslat tárgyalását”. Amíg a vasárnapi nyitva tartásnál a KDNP, a plázaépítések korlátozásánál az LMP ugrott bele a hasznos idióta — számukra oly kedves — szerepébe. A Fidesz a héten „váratlanul” felkarolta Szabó Rebeka LMP-képviselő törvényjavaslatát. A javaslat úgy hülyeség, ahogy van: egy igazi államszocialista, antiglobalista téveszme. A plázaépítés korlátozása nem fogja előnyösebb helyzetbe hozni sem a hazai termelőket, sem a kiskereskedőket, viszont visszafogja a munkahely-teremtést és megfosztja a kistelepülések lakóit az „olcsó és vacak” kategóriájú termékektől. De a CBA speciel jól jár vele.
És nincs megállás. A kormány, miközben bal kezével termékadót vet ki a cukortartalmú ételekre, hogy visszafogja a fogyasztást, a jobbal olcsó állami cukrot önt a piacra, hogy letörje az árakat. És közben gondja van arra, hogy a barátom barátjának áruházláncával szerződjön az olcsó cukor piacra dobására. Mert az tűrhetetlen, hogy az atyámfia pálinkafőzdéje drágán vegye a cukrot.
A korporatív államban természetesen a Nemzet Golyóstollának is van feladata: mit ad Isten, Schmitt Pál a CBA éves borversenyének döntősei közül választotta ki a Köztársasági Elnök Bora cím nyerteseit. Hát ki nem szarja le, mit iszik a Pál, gondolná az ember, ha a cím nem jogosítaná fel a bor termelőjét arra, hogy a címkén feltüntesse „a Köztársasági Elnök Bora” védjegyet. Ezeket a borokat természetesen kizárólag a CBA forgalmazhatja. Ilyen az, amikor egy legfőbb közjogi méltóság magántermékek vigéceként a köztársaság jelképeivel árulja a haver borát.
Az együttműködés második pilléreként az állampárti/pártállami média juttatja el a megfelelő üzenetet a vásárlóknak.
A comment:com szorgos gyűjtésének eredményeképp csak 2011. áprilisában egy csinos — listaáron számolva többmilliós értékű — ajándék reklámidő jött össze a köztévében a CBA-nak.
És ezért a CBA-nak semmi mást nem kell tennie, mint visszamondania az aktuális kormánypropagandát. Egy élelmiszer-áruház, amint kormánypropagandába csomagolja a krinolint. Itt éppen egy büntetőjogi szigorítás hozott „eredményeket” szó szerint negatív idő alatt, mármint a CBA számára.
Az orbáni állam és a CBA korporatív együttműködésének talán legbizarrabb területe a nagy rivális Tesco elleni totális háború. „A magyar kormány hadat üzent a Tesco-nak” — ez hogy hangzana a The Economistban?
Az egyik fronton a pártállami média önti magából a Tescót simfölő híreket („egérinvázió”, „brutális biztonsági őrök”, „munkavállalói jogok csorbítása”, „áruhamisítás”, „magyar áruk bojkottja”, „mérgezett élelmiszer”, „illegális megfigyelések”), a másikon az államapparátus teszi a dolgát: minden médiafeljelentést buzgó hatósági vizsgálat követ, majd bírság bírságot.
Nem érti a buta multija, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében rá is fontos feladat hárul: az eltakarodás. Vagy mégis? A Tesco Magyarország vezetője idén januárban „önszántából” elhagyta az országot.
Pörög az üzlet, a CBA-tulajdonos Lázár-testvérek pályáztatás nélkül jutnak hozzá egy sor elnökségi rendezvény lebonyolításához, majd Geszti Péter világosodik meg és adja el a Nemzeti Vágta jogait a Lázár-fivéreknek. „Nekik megvan hozzá a gazdasági erejük, a szakmai hátterük és a politikai elfogadottságuk” — nyilatkozza Geszti Péter a juj.hu-nak. Geszti arca, miközben az erőről beszél: priceless. Tán még most is sajognak a golyói.
<
p style=”text-align: justify”>Ne röhögj, a tiéd is fog, ha nem a CBA-ban vásárolsz.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522027-6ae2f53b5bb38' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522027&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522027-6ae2f53b5bb38&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522027-6ae2f53b5bb38' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@kanos nyúl: Ezen a blogon te senkiből nem tudsz érzelmeket kiváltani az SZDSZ basztatásával.
@maroz: „igen sok ember azért várta olyan nagyon a fidesz hatalomra kerülését, mert pontosan hogy ezt a medencébe vizelős, káeurópai suttyóhatalmat szerette volna végre a süllyesztőben látni.”
Hát igen. Aztán helyette ugyanazt kaptuk, csak még fel is turbózva, még pofátlanabbul.
@Táskás Tóni: nem-e? Iparűzésit mindenképp. 2009-ben még fizettek tányát is, kb 500 milla után, azóta nem tudom, mi lett.
Figyi, nem vagyok CBA tulaj, sem részvényes. Ha megfigyelted, akkor a cikk egyoldalú negatíivitását kifogásoltam, hogy a pozitivumokat nem említi. Széchenyihez hasonlóan fontosnak látom a magyar cégek feltőkésedését, a magyar tőke létrejöttét, mert ez lehet hosszú távon a garancia a külföldi érdekeknek való kiszolgáltatottság csökkenésére.
Ez nem pártpolitikai kérdés, A Hitel 1830-ban jelent meg.
Ha ez nem alakul ki, mindig külföldi hitelekből pótoljuk a hiányzó tőkét, amiből külföldi termékeket vásárolunk, külföldiektől. Senki nem önellátó természetesen, de van egy egészséges arány, ami nekünk is el kell érnünk. Különben mindig a béka segge alatt lavírozunk.
@waszabi: Nincs „magyar tőke”. Tőke van, akkor oda megy ahol profitot lát. A tulajdonos állampolgársága huszadrangú kérdés. A „magyar” jelző akkor szokott előkerülni ebben a kontextusban, ha valami disznóságot akarnak megindokolni azzal, hogy leöntik nemzeti szósszal.
Teljes félreértés az, hogy van egy blokk, a „magyarok”, akik ki vannak szolgáltatva a „külföldi” érdekeknek. Holott nincs se egységes magyar, se egységes „külföldi” érdek; gazdasági döntések vannak, amiket költség/haszon alapon hoznak meg. Közgazdaságilag semmi értelme úgy gondolkodni ahogy te vázolod. Mivel kevésbé fejlett („konvergáló”, :-P) ország vagyunk, racionális igénybevenni külföldi forrásokat, másképp csak alacsonyabb ütemben tudunk fejlődni.
Nem tudok olyan közgazdasági elméletről, ami „egészséges arányt” írna elő. A gazdasági feljődésünk normális pályája alapulhatna külföldi beruházásokra, technológiatranszferre, és éles hazai versenyre, de mindenféle cuki nemzetiszínű szószokra nem, mert az nem működik.
Ja és hogy került ide a Hitel? Az ui arról szól, hogy elidegeníthető fedezet nélkül nincs hitel, ami nélkül nincs beruházás. Ez hogy is fontos, de miért is kapcsolódik a versenykorlátozás témájához?
@tollaszerge: Az szokott a legerősebb érv lenni a nem magyar tőke ellen, hogy az a profitot kiviszi az országból, míg a magyar tőke meg nem. A Tesco gonosz, mert kiviszi a profitot, a CBA meg nem.
@Szindbad: A másik gonosz az import szokott lenni. Import rossz, export jó. A Tesco emiatt duplán gonosz.
@tollaszerge: én is ezt mondom, hogy nincs, vagy kevés. Ez a baj.
A fejlett nyugati országokban nem szűnt meg a saját tőke, nem volt 100%-os államosítás. Nálunk volt, el is herdálták az utsó fillérig. Ezért kellett szaré-húgyé eladni egy elszegényedett, versenyképtelen állapotban, javarészt külföldi konkurrenseknek. Tehát versenyhátrányban vagyunk azokkal szemben. Ez akkor is így lesz, ha a gazdaság majd felkészálódik a padlóról. A kitettségünk, mondanám gyarmati szerepünk megmarad akkor is, ami azt jelenti, hogy nem lesz kötőereje az országnak. Magyarul jön a külföldi, felhúz egy gyárat, majd 1 év múlva bezár és tovább áll. Nem csak az export volumene számít, ez nagy tévedés, mégha népszerű is. Az a jó, ha az export termékhez importált nyersanyag, félkész termékek aránya alacsony. Magyarországon ez 78%, míg Németországban csak 38%. A kettő közti különbözet az, amit a helyiek adnak hozzá a termeléshez, na az köti hosszútávon a befektetőket. Ennek a mérőszámnak az arányában lehet hosszútávon tervezni, s nem kiszolgáltatva lenni az uralkodó széljárásnak. Ez utóbbi állapot a gyarmati sor, ami sose volt hatékony, alacsony a jövedelmezősége. Ezért tartunk itt 20 év után. Az egy dolog, hogy a különböző kormányok túlköltekeztek, de ha nem teszik, önmagában nem teremtett volna stabil gazdaságot. Tehát mégis csak kell az a helyi tőke, szerintem.
@Szindbad: A profit nem az „országé”, hanem továbbra is a tulajdonosé. Nem látom be hogy egyáltalán miért jó az ország többi lakosának ha valakihez személyre szabott törvényekkel pénzt csatornázunk, és cserébe szívunk amiért drágábban/messzebb vásárolhatunk. Persze azt értem hogy a tulajdonosnak miért jó, csak az nem tetszik amikor emberek elkezdik magyarázni hogy ez a többieknek is jó – ez ui. szimpla hazugság.
Importért cserébe pedig export szokott menni. Nem érdemes egyikről a másik nélkül beszélni, márpedig ha nem kell import, akkor hosszú távon nem lesz export se. Így is lehet létezni, de inkább meghagynám Észak-Koreának.
@tollaszerge: Vicces, hogy a CBA a másik seggével azt a lovat szeretné megülni, mely szerint ő itten valamiféle kis regionális multi. Wannabe multi, aki itthon picsog a multiság ellen, míg például Romániában már nem is annyira fontos ez a „magyar bót”-fíling. Szűzkurva.
Ez a romániai leány egyik honlapja:
http://www.cbanordvest.ro/hu/termekek.html
A nagyonmagyar nagyonnemmulti Szatmárnémetiben már ennyire tud magyarul:
„A CBA lánc forgalmaz széleskörű élelmiszer és egyéb nem élelmiszereket, így adott az a lehetőség, hogy a vevők bármely kívánságát ki tudják elégíteni.”
„Ezeknek a termékeknek a CBA alacsony árat tud ajálani, annak érdekében, hogy minnél jobban promoválja az üzleteket és bevonza a klienseket.”
Apró delikátesszek is vannak a honlapon, például a románok a „first price product”-ot (most mindegy, hogy mit jelent és honnan vették) lazán „first price” terméknek fordították, na, ezt sikerült a honlapon úgy magyarítani, hogy: „első áras termékek”. Schmitt-díjas nyelvújítás.
És ugye ez a cég büszke arra, hogy Románián kívül jelen van még vagy hat másik, úgyszintén káeurópai országban is. De ugye ott már nem a nacionalista protekcionizmusnak tapsol, és én tényleg nem kívánok senkinek rosszat, de megnézém Lázárék búráját akkor, ha teszem azt történetesen éppen pont Romániában hoznának egy olyan törvényt, aminek a hatására a CBA egy kicsit szopóágra kerülne. Európázna, szabadpiacozna, szűzkurvák ezek, mondom. 🙂
@tollaszerge: Bocs, ha nem hallatszott ki, amit gondoltam.
Széchenyi felismerte, hogy a korabeli M.o.-n nincs szabad tőke, nincsenek bankok – magyarán nincsenek meg a kapitalizmus alapfeltételei, ami a vállalkozásokhoz és beruházásokhoz kellett volna. Enélkül pedig nem történhetett fejlődés, ahhoz viszont fel kellett homályosítani az alapvetően feudalista gondolkodású magyar pénztulajdonsokat. E célból íródott az a könyv, erre céloztam.
@tollaszerge:
Ez és a következő: +1
@waszabi: Fura dolgokat beszélsz. Csak vázlatosan:
1. A saját tőke egy gazdasági fogalom, de mégis az a gyanúm hogy te itt másra használod. Ha lehetséges, akkor légyszi próbálj meg pontosan beszélni magyarul, másképp nehezen lehet téged érteni.
2. Nem „vagyunk” versenyhátrányban külföldi cégekkel szemben, mert nincs „mi”. Cégek vannak, ők tudnak versenyhátrányban lenni.
3. Nehéz elhinnem hogy egy külföldi befektető 1 évre húz fel egy gyárat és aztán továbbáll. Egy gyár drága dolog, a legtöbb iparágban nem éri meg csak egy évre megépíteni. A befektető sok minden, de nem hülye. Úgy érzem hogy ez az 1 évesdi inkább egy vulgárjobboldali toposz.
4. Fura fogalom az általad használt „kötőerő”. Cégek addig maradnak valahol, amíg profitot termelnek. Ha azt akarjuk hogy sok sikeres cég legyen Magyarországon, akkor ennek a feltételeit kell megteremteni (jól képzett munkaerő, működő tőkepiac, stb), nem ködös fogalmakkal dobálózni.
5. A százalékos példákban szerintem a hozzáadott értékre gondolsz, még ha a fogalmat nem is használod. Tényleg jó dolog ha magas a hozzáadott érték, de ezt színvonalas oktatással és megfelelően működő pénzügyi közvetítőrendszerrel lehet elérni (innentől scifi, a pénzügyi közvetítőrendszert kb egy éve kúrták meg a fiúk), és főképp hosszú távon. A magas hozzáadott értékű termelés viszont semmiképpen sem attól fog kialakulni hogy az állam a haverokra szab törvényeket.
PS.: Sokkal könnyebb lenne beszélgetni, ha a bejáratott közgazdasági fogalmakat használnád az általad kitaláltak helyett, mert így tényleg nem világos mire gondolsz.
@waszabi: Van magyar tőke. Amely, ellentétben sokak hamis illúzióival, a saját érdekei szerint működik, nemzetgazdasági szempontok nincsenek jelen. Nézz csak bele a 100 legtehetősebb magyar listájába, egyértelműen látható, hogy a hazai tőke mikor mely ágazatokba fektetett be.
A hazai cégek feltőkésedését nem értem, mert mitől is tőkésedne? Képes-e adott körülmények között piacra termelni és nyereséget képezni, vagy sem, ennyi a lényeg. A cba pedig a fentiek miatt rossz példa, mert politikai segítséggel próbál előnyhöz jutni a pályán.
@waszabi: Kezdek gyanakodni hogy nem egy könyvről beszélünk. Amire én gondolok, az Széchenyi István Hitel c. műve, 1830ban adták ki.
Az (egyik) alapgondolat lényege a következő: hitelt csak fedezetre adnak, fedezetnek jó lenne a tulajdon, főleg a földtulajdon, de az akkori jogszabályok szerint (ősiség) mégse volt jó, mert nem lehetett elidegeníteni.
Ha mégis ugyanarról beszélünk, akkor pár megjegyzés:
1. A „pénztulajdonosokat” nem kellett felvilágosítani semmiről. A döntően illikvid tulajdonnal rendelkező nemességet kellett felvilágosítani arról, hogy az ősiség eltörlése előnyös lenne számukra.
2. Amikor Széchenyi a Hitelt írta, voltak bankok a Monarchiában, hogyne lettek volna. Csak neki nem adtak hitelt, mert nem tudott fedezetet felmutatni.
3. Nem tudtam megfejteni, mit takar a „szabad tőke” kifejezés.
@maroz: Valszeg a Goj Motorosok írják a honlapot.
Fontos kérdés amit felvetettél: EU ide vagy oda, attól félek hogy Magyarország haverokra szabott versenykorlátozó intézkedéseit könnyen követhetik más országok versenykorlátozó intézkedései. Vannak az EUnak olyan intézményei ami előtt ezeket meg lehet támadni, de ezek lassú dolgok. És sajnos mindenki ki fogja Magyarországot röhögni, ha az elmúlt egy év után elkezd panaszkodni arról, hogy most őt pofozták meg a homokozóban.
Valamiért minden provinciális politikus azt szokta hinni, hogy a „hazai” cégek védelme csak neki tud eszébe jutni, és úgyse lesz következménye. Valszeg lesz, csak esetleg jópár év múlva, és úgyis az ország fogja kifizetni, nem pedig Orbán Viktor. Mint mindig.
@tollaszerge: elnézést kérek érthetetlenségemért, nem vagyok közgazdász. Ugyan nem tudok mindent szaknyelven megfogalmazni, azonban a folyamatokat és összefüggéseiket a valóságban és reálisan látom át, nem tankönyvi esetekhez akarom igazítani a valóságot, mint oly sok szakember. Asszem, emellett elhanyagolható apróság, hogy nem pontosan fogalmazok. Bár ők fogalmaznának pontatlanul, de hoznának jó döntéseket.
Az 1 évvel csak az elvet mondtam megint csak, habár a Flextronics egyik gigaberuházását építés közben költöztették el Kínába, már a dolgozók egy részét is felvették nálunk, akik végül is nem álltak munkába sosem.
@waszabi: A hozzászólásaid alapján nem tudom azt mondani, hogy „reálisan” látod át a dolgokat, szerintem éppen az ellenkezője. Ezen az se segít, hogy a szakembereket próbálod a szokásos toposzokkal fikázni; szerintem máskor majd érdemes ezt mellőznöd az érvelésedből.
Teljesen normális hogy beruházásokat leállítanak, ha már nem racionális végigvinni őket. Ez nem a multi- vagy Magyarország-specifikus jelenség, ilyen mindenütt van. Az viszont – bocsáss meg – szimpla zagyvaság, hogy a beruházó már eleve arra tervezne, hogy sohasem fog ott elkezdeni termelni: akkor ugyanis nem ruházna be. Ha szerinted ez az „elv”, akkor nem győztél meg arról hogy akár nagy vonalakban értenéd a gazdasági folyamatokat.
@tollaszerge: Valóban, az EU reakciói lassúak, s hatékonyságuk kérdőjeles, viszont a befektetőké villámgyors s tárgyilagos: hülyékhez nem viszem a pénzem, csak döngessék tovább a mellüket féltéglával.
@Pelso..: Alakul már a magas hozzáadott érték is:
nol.hu/archivum/20110611-excel_nelkuli_tarsadalom
@tollaszerge: Gondoltad volna néhány éve, vagy tavaly ilyenkor, hogy (immár oly sok egyébbel együtt) ezt a gát és csatorna építés hipotézist egyáltalán valaki kiejti a száján?…
@tollaszerge:kezd az a benyomásom lenni, hogy nem szeretnéd érteni. Ugyan a könyv fő okként a birtokok elidegeníthetetlenségét jelöli meg, én viszont az egész jelenség tekintetében citáltam, arra helyezve a hangsúlyt, hogy ez nem mai probléma, mármint a tőke hiánya.
Az építő beszélgetéseket szeretem, annak látom értelmét. A józan észt képviselem, nem politikai vonulatot. Azt hiszem, nem igen olvashatók ki szavaimból akár kormánypárti, akár ellenzéki sablonok.
@tollaszerge: hát, elég érdekes a „szakember” hivatkozás, ha az említett összefüggések idegenül hangzanak a füleknek. A közszájon forgó információkkal Dunát lehet rekeszteni, még sem oldanak meg semmit, amennyire ez látható is. Talán lehetne tájékozódni, én se az ujjamból szoptam. Ugyan nem közgazdász a végzettségem, ellenben banki és pénzügyi vonalon dolgozom sok éve, tehát valami közöm mégis csak van hozzá. Gyakorlat, nem elmélet.
Természetesen nem akarom zavarni a szakemberek zárt vitáját, ha az a kiindulási pont, hogy faszságokat beszélek, csupán, mert az itt jelenlevők még nem hallottak egy-két dologról a saját kollégáiktól.
Köszönöm a részvételi lehetőséget.
@waszabi: Nem állítottam, hogy politikai vonulatot képviselsz. A személyeskedés helyett talán érdemesebb lenne az érvekre koncentrálnod, de ez természetesen a te döntésed.
Produktív beszélgetést akkor tudunk folytatni ha megértjük egymást. Sajnos tényleg nehéz kihámoznom a hozzászólásaidból, mit is akarsz tulajdonképpen mondani:
1. Felvetetted a tőkehiányt, de nem értem mivel kapcsolatban. Szerinted most Magyarországon tőkehiány van? Szerintem meg tőke mindig van, külföldről pláne, legfeljebb rosszul működik a pénzügyi közvetőrendszerünk (eleve se volt valami fényes, és az elmúlt 1 évben megpróbálták még inkább ellehetetleníteni),
2. Felhoztál egy fura „elvet” a beruházásokkal kapcsolatban, ami puszta józan ész alapján is abszurd, nem hogy közgazdász szemmel,
3. Idekeverted Széchenyi művét, nem igazán értem hogyan kapcsolódik a konkrét kérdéshez (ami, emlékeztetlek, haverok preferálása speciális törvényekkel, versenytorzítás stb),
4. Felvetetted, hogy jó ha a „magyar tőke” létrejötte fontos, de nem igazán érveltél emellett meggyőzően (miért fontos, miért jobb a magyar tőke mint a külföldi, miért érné meg a magyar tőke eme sajátos kinevelési módja azt, hogy a vásárlók rosszabbul járjanak, stb)
5. Fura fogalmakat hozol be állandóan. Természetesen nem kötelező mindenkinek ismernie a közgazdasági fogalmakat, de ne lepődj meg ha ezek nélkül ebben a témában érthetetlen mit akarsz mondani.
@waszabi: Figyu, én ugyan nem vagyok egy olyan baromi képzett közgazdász, mint tollas (mostanában leginkább gazdasági informatikus vagyok, tehát rövidesen kosárfonó), de asszem értem, mi az ő baja. Megpróbálom lefordítani:
A tőke, az oda fektetődik be, ahol úgy érzi, meg tud térülni. Minél kisebb kockázattal minél magasabb megtérülést tud elérni, annál inkább jön. Függetlenül attól, hogy a befektető, akik összeadogatja a számokat az excelben, magyar, amerikai, piréz, vagy polinéz. Ez a nagy büdös helyzet a Flextronicstól Demján Sándorig mindenkivel.
Személyes hozzáfűzés: amikor a tőke nemzeti jelleget kezd ölteni (a Flextronics nem, DS annál inkább – óh bassz, remélem a harmadik neve nem Károly!!!), azt általában azért teszi – ez igaz a CBA-ra is – hogy saját magának nagyobb megtérülést biztosítson. Nem a népnek akar jót, magának akar jót, rendszerint oly módon, hogy red tape barrier-eket állít a konkurencia elé. Ez történik éppen. Meg egyébként akkor is, amikor a magyar nagytőkések magyarázzák, hogy nem kell nyelvet, meg informatikát tanítani a népnek. Hámajdmég meglép a büdös parasztja, oda a monopszómium, fizethetünk többet! Pfuj.
@waszabi: Felesleges durciznod, amennyire én látom abszolút nem volt senkinél az kiindulási pont amit te állítasz. Csupán beszélgettünk, és nem győztél meg, ez előfordul.
Amúgy meglep, hogy „banki és pénzügyi vonalon” dolgozol, de a saját tőke fogalmát másra használod mint amit jelent, a beruházásokról pedig azt hiszed hogy az eleve az a céljük hogy beleöntsenek egy valag pénzt és aztán el se kezdenek termelni (hiszen, mint írod, ez az „elv”), stb. Érdekes egy bank lehet 😛
@tollaszerge: Még valahol kavaroghat neki a hosszútávú, exporttöbletre alapozott nemzeti tőkefelhalmozás. A jelenlegi policy-vel persze ez sem konzisztens, de erre is gondolhatott volna akár.
@Pelso..: Hát-hát. Én nagyon nem értek ehhez, de van egy olyan megfigyelésem, hogy a pénzt viszik ám a hülyékhez is, csak éppen megkérik az árát, gondolom beárazzák jóelőre a kockázatokat.
Valahogy úgy képzelem én el ezt, mint a hitelezést: egy olyan közegben, ahol a kölcsön visszafizetésének a kultúrája inherens része az adott populáció kultúrájának ott lehet hitelt felvenni úgy, hogy egy elegáns ügyfélszolgálaton beszéli végig az ember a feltételeket, majd korrekt módon pénzhez jut, amit szintén oldszkúl polgári módon törleszt és ha valami gebasz van, akkor úgyszintén polgári módon igyekeznek rá megoldást találni a felek.
Ezzel szemben ahol mindez nincs meg, ott Dmitrij fog egyedül hitelt nyújtani, miután az igénylő egy festői kocsmában vagy kuplerájban kezet csókolt neki, osztán menet közben vagy átbasszák vagy nem, és akkor ugye ott van még az a kimenetel is, amikor a hitelt felvevő valamiért nem tud törleszteni, ami miatt egy egészen elenyésző mértékben lábon lövődik.
Szóval pénz mindig van, csak az nem mindegy, hogy ki hozza. Nekem speciel az ellen se lenne komolyabb kifogásom, ha egy kínai befektető idehozná valamelyik gyárát Shanghai környékéről és abban a leghűségesebb Fidesz-szavazók lehúznának alkalmazottként pár évet, természetesen a befektető által preferált munkakultúra közepette.
@tollaszerge: amit mondasz, az az elmélet. A gyakorlatban sok minden befolyásolja egy-egy döntés kimenetelét. Közel 10 éve ülök különböző pénzügyi intézmények menedzsmentjében, részt veszek a döntések meghozatalában. Eleddig csak javadalmaztak javaslataimért, döntéseimért. Sok pénzt takarítottam meg és jó pár topmenedzser közgazdászt is megmentettem a buktától időben tett javaslataimmal. Gondoltam, ha ennyi időn át bizalmat kaptam tőlük, talán nem árthatok pár működőképes ötlet megosztásával itt sem. De ne legyen az ember elbizakodott, ez a tanulság.
Még egyszer, én kérek elnézést a zavarásért.
@maroz: Amikor az elvárt hozam alacsony, akkor viszik a relatíve hülyékhez is, amikor nem, akkor nem (most éppen nem van).
Biztos van kulturális komponens is, de a hitelezés és a törlesztés módja leginkább az intézményi környezeten múlik. Vannak országok, ahol a fedezetet be lehet hajtani, ezt mindkét fél tudja, ennek megfelelően viselkednek, az adós pl tudja hogy ha megpróbálna kibújni alóla akkor rosszul járna, esetleg börtön, ezért korrektül fizet, vagy ha nem, akkor tényleg azért mert nem tud.
Vannak országok ahol a fedezet eltűnik, a felszámolót megvesztegetik, és bár elvileg van büntetőjogi következménye a hitelező kijátszásának, még soha nem ítéltek el senkit ezért, már a rendőrség leállítja a nyomozásokat, és nagyjából tudni lehet mennyit kell adni a bírónak. Ezekben az országokban nagyon nehéz hitelt kapni, a belső finanszírozás dívik, ennek összes hatékonysági következményeivel. És természetesen Dmitrij, mert őt senki nem meri átverni, csak mivel a tranzakciós költségek magasak, ez mégse helyettesít egy működő bankrendszert.
Magyarország a két véglet között van valahol. Néha attól félek hogy már nem elég messze a másodiktól.
@waszabi: Semmi gond részemről, viszont tőkehiányilag az magyarázd már meg, hogy hogy a francba lehet hazánk tőkehiányos még mindig, ha egyszer évtizede folyamatosan az a helyzet, hogy a bankok jóval több hitelt helyeznek ki, mint amennyi betét – nálunk – össze tudnak szedni?
Ebből nekem – aki nyilván nem érhetek fel szellemi magaslatodba :)))) – az jön le, hogy nonstop tőkeimportban vagyunk.
@waszabi: Őszintén örülök a sikereidnek, és továbbiakat kívánok, de engem tényleg csak érvekkel tudnál meggyőzni, nem azzal hogy egy blogon anonim nick alatt beírod hogy téged mennyien tartanak okosnak.
@tollaszerge: nem durcizom, csak nem tartom értelmesnek az előítéletek vezérelte ismeret-ütköztetést. Hatékonyság tekintetében az számít, hogy a megszerezett ismereteket, információkat ? %-ban tudja összekapcsolni valaki s optimális döntést hozni. Az ismeret anyag mennyisége, precizitása önmagában használhatatlan. Ennek eklatáns példáját látjuk számtalan elhibázott, megalapozatlan döntésben visszaköszönni, akár magánszektor, akár állami.
Jellemző rám, hogy meghallgatok minden véleményt, elemzem és objektíven döntök. Nincsenek előítéleteim. Különben nem lennék jó vezető.
Amit a szakkifejezéseket illeti, bizonyára nehezebb itt megértetnem magam, mint egy valós beszélgetés során, de eddig ott sikerült, így nem volt késztetésem e hiányosságomat pótolni. De ezek után igyekszem, megígérem:)
@waszabi: Ja és valszeg az én hibám, de elkerülte a figyelmemet milyen működőképes ötleteket is osztottál meg itt.
@waszabi: Készséggel elhiszem hogy nyitott szemléletű, művelt és határozott szupermenedzser vagy, aki rossz döntésektől ment meg rendszeresen embereket, sőt akár azt is, hogy Sába királynőjeként dolgozol mellékállásban és a néped is rajong érted, csak azt értsd meg hogy ez nem érv, ezzel itt nem fogsz másokat meggyőzni. Önéletrajzod ismertetése és szakértelmed hangoztatása helyett esetleg próbálj meg érvelni.
@maroz: Igaz. Bővítsük kicsit a gondolat menetet: a bizonyos magasabb kockázatokat a jónép fizeti meg, ismételten a politikusok ténykedésének gyümölcseként, tehát nem mindegy.
A hitelezéshez nem értek, fentiekben inkább a külföldi direkt beruházásokra gondoltam. Nálunk a cégben majd fele-fele a hazai és külföldi tulajdoni hányad, odakint egy kis csoport folyamatosan kockázat elemzéseket végez, szinte eszelős precizitással. Nemrég kérdezték az OÉT legyalulása kapcsán: mire számítunk, mennyi lesz itthon a 2012-es minimálbér?..
@tollaszerge: nem akartalak meggyőzni, elmondtam, hogy én mit látok. Ahogy mások is. Hogy mit vonsz le belőle, az a Te szabadságod. Az ideg már megevett volna, ha mindenkit meg kéne győznöm naponta.
@tollaszerge: rád hagyom.
Olyan elvekre, módszerekre hivatkozol, amiket a gyakorlatban nem is használnak. Ezért nem is működik úgy, ahogy várod.
Az egy dolog, hogy mit kommunikálnak, legyen az cég, vagy állam.
Mindig mást mutatnak ki, legyen az költségvetés vagy mérleg, hogy szebb legyen a kép, és még az sem jöhet ki a tényszámokból. Miért? Hofi 14 malaca az etalon modell, azért. Ez sajna nem szocreál találmány. A világ összes cégénél és legtöbb kormányánál ez a mechanizmus működik ma is s ez nem igen fog változni az egyéni érdekek miatt.
Sztem hat hónap múlva láthatunk tényeket, akkor érdemes megvitatni, ki mit látott helyesen most.
@waszabi: „Olyan elvekre, módszerekre hivatkozol, amiket a gyakorlatban nem is használnak.”
Túl nagy kérés lenne, hogy konkrétan megmondd mire utalsz itt? Mi az a módszer amire hivatkozom, de gyakorlatban nem használják?
„A világ összes cégénél és legtöbb kormányánál ez a mechanizmus működik ma is s ez nem igen fog változni az egyéni érdekek miatt.”
Életemben először beszélek olyan emberrel, aki azt hiszi magáról hogy a világ összes cégének működési mechanizmusát ismeri. Mit mondjak, megrázó élmény.
„Sztem hat hónap múlva láthatunk tényeket, akkor érdemes megvitatni, ki mit látott helyesen most.”
Sajnos az elmúlt egy évben túl sok alkalommal hallottam ezt a javaslatot. Pl akkor, amikor arról vitatkoztam emberekkel hogy működni fog-e az aktuális Matolcsy-féle gazdaságbeindító csodafegyver, ilyesmik. Aztán eltelt fél év, egy év, a csoda elmaradt, de ők nem jöttek vissza hogy megbeszéljük, viszont mindig jönnek mások, akik arra biztatnak hogy majd meglátom. Ki érti ezt?
@tollaszerge: „Nehéz elhinnem hogy egy külföldi befektető 1 évre húz fel egy gyárat és aztán továbbáll”
Pedig ez eléggé gyakori. Óriáscégeknél jellemző ez inkább, hogy egy nagyobb szervezeti egység komplett stratégiáját húzza keresztül egy magasabb szinten született döntés. Ilyen volt pl legutóbb a Siemensnél az atomenergiából való kiszállás. És igen, olyan is van hogy az adott szervezeti egység már valószínűsíti a történéseket, de a hivatalos döntésig a régi irányvonalak mentén működnek tovább, például embert is vesznek fel, akár néhány hónapra is.
@tollaszerge: én meg nem először találkozom olyannal, aki kételkedik.
De nem zavar. Én csinálom, élek belőle, Te meg kételkedsz ingyen. Végül is nincs károd belőle, ez a lényeg.
@Vitéz Kőbányai Világos: De nehogy letolj, ha valami nem tiszta, már elfáradtam. Nem lehet egypálcás választ adni. Egy vonalat vázolok. Magasak az állam költségei. Kevesebbet kellene költenie, fejlesztenie csak a gazdaság felfutását közvetlenül segítő területeket kellene. Pazarlóan működik, még mindig. 100-200%-1000%os kiivitelezői, beszállítói haszon mellett mennyi infrastruktúra épülhet és mennyi 30%-os mellett?
Ha bármilyen közintézményt építenek, felújítanak, olyan költségei vannak, amit otthon sosem fizetne ki a beruházást megrendelő miniszter sem. De a közösnek semmi nem drága. Ezért nem csökkennek, hanem nőnek az állam költségei, amit a gazdasági szereplőktől vasal be.
Miért nincs rögzítve a tisztességtelen haszon mértéke állami beruházások pályázatainál legalább? Hogy a Ptk-t ne is említsem.
A hatékony gazdaság a kishaszon-nagy forgalom elvén valósult meg bárhol a világon, emígy sehol.
Rövidlátó a vámpolitikánk is. 1990-ben csinálhattunk volna adóparadicsomot tranzitországként, a zavarosban halászó, ideiglenesen el nem kötelezettként, de akkor elszalasztották.
Ha jól emlékszem 1-2 éve még a tranzit vámot is megemelték. Hát igen, így kell lépéseket tenni a kereskedelem élénkítés felé.
A legtöbb kereskedelmi cég központja nem azért van Izraelben, mert zsidó a tulaja,hanem mert jelképes vámrendszere van ott.
Rengeteg fogyasztási cikk rajtuk keresztül kerül európába emiatt.
Kurva nehéz lett volna lemásolni a 90-es évek elején, amikor a fogyasztás amúgy is alacsony volt, s a lakosság sem volt eladósodva. Szóba került ez a dolog párszor azóta is, de ugye az EU csatlakozás óta megvan kötve a kezünk, ez a hajó is elment.
Az önkormányzatok ugyan EU támogatásokból szépítkeznek részben, de mindenhez kell saját rész is. Szép szándék, de az alvállalkozói haszonkulcsok miatt ez a legpazarlóbb módja a munkahely teremtésnek. Először a lopást, a 100%nál magasabb haszonkulcsokat kéne megszüntetni az állami, önkormányzati beruházásoknál, aztán lehetne csodálkozni, hogy takarítódott meg annyi pénz, hogy hegyekben áll. Egy országban, ahol mindenkinek kilóg a segge gatyából, nem egyensúlyi helyzet, hogy a közösből urizálnak válllalkozók, politikusok. És tévedés ne essék, most is ez folyik, az elmúlt 1 év óta is, csak most más vállalkozások és poltikusok is. kaszálnak esetleg. Azért esetleg, mert a cserélődés nem 100%os, van átfedés.
És még lehetne folytatni, de most elmegyek aludni.
@waszabi: Azt én értem, hogy itt lopnak, mint a szemét, de ez max azt magyarázza, hogy rosszul fektetjük be a tőkénket. Ettől tőke hiány még mindig nincs. Ergo – nem letolás – úgy érzem, hogy nem válaszoltál a kérdésemre. „Miért tőkehiányos Magyarország?”
@Vitéz Kőbányai Világos: Szerintem nem azt írta, hogy tőkehiányos, hanem hogy magyar tőke hiányos.
Bár én ehhez nem értek, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a magas magyar hozzáadott értéknek valamilyen módon szükséges feltétele a magyar tőke.
@Szindbad: Továbbra sem találom sehol a válaszokat, és mostmár minimum két dologra:
– A magyar tőke miben más, mint a nem magyar tőke?
– Mi a rosseb köze van ennek a hozzáadott értékhez?
Komolyan bonyolult ez kihámozni egy másfél oldalas esszéből, amelyik arról szól, hogy az állam hatékonytalan, és lopik!
Értem, hogy én nem vagyok semmilyen igazgatótanács tagja, és nem kerestem még senkinek milliárdokat, ergó nyilván hülye is vagyok, hogy vissza mertem kérdezni, de ettől még baszottul nem világos, hogy mi ez itt.
@tollaszerge: Minden 10teletem fenntartása mellett, esengve könyörgöm, ha tőkéről és profiról csevelyünk, 10tázzuk mellikről?
1.) Tőkearányos
2.) bevételarányos,
3.) időarányos?
Valamint teccőleges kombinációik, permutációik, egyéb közgazdaszleng… vagy illesmi…
Szerintem sem a tőke, sem a profit nem értelmezhető manapság…
@Szindbad: Nem vagyok fomában. Megpróbálok egy másik szálat, hátha. Csak néhány gondolat, ha ez se indtja meg a fantáziádat, akkor feladom.
Kapitalista folyvást csökkenti a költségeit. Olcsóbb, kisebb hely, kevesebb ember, hatékonyabb folyamatok.
Állam mit csinál? Kicsit kurtítja a költségvetést, ám ugyanúgy 30 nap a hivatalos határidő a legtöbb hivatalban, mint 20 éve. Csak akkor még nem volt számítógép!
A hivatal ellátja feladatait, amit a törvény előír számára. Ehhez azonban neki szüksége van a megfelelő költségkeretre. Ha spórolni kell, akkor nem az volna logikusabb, hogy a feladatait kurtítjuk a kerettel együtt?
Hatalmas, gazdaságtalan épületeket tartanak fenn.
Ezt mind a gazdasági szereplők zsebéből veszi ki. A vállalkozások és az alkalmazottak adó és járulékterhei is magasak. Az alkalmazott keveset keres, így keveset is fogyaszt. A vállalkozónak nem lendül a forgalma, legfeljebb, ha exportra dolgozik. De nem minden exportálható ugye.
A lényeg, hogy az állam merev költekezési szokásaival agyonnyomja a piac szereplőit. Erre utaltam a közberuházásoknál is az előbb.
Az állami vállalataink eddig is deficitet termeltek, amit a MÁVra, MALÉV-ra elköltöttünk 20 év alatt, abból már új vasúttársaságot vehettünk volna simán. De törvényes, hogy x mrd forintot beleöntünk évente, veszteségeiket kipótlandó. Ők meg teljesítették saját tervszámaikat, így jutalomban részesülnek. Akár a Kádár-rendszerben.
Magyarul az állam portáján nem változott semmi, 1998 óta mindkét féle kormány egyre-másra hozta létre a különböző hivatalokat. Ugyan voltak leépítések is, de nem elegendő, inkább csak látszat intézkedések voltak.
Mondok még egyet, aktuális. Állami pénz kezelés hatékonyan. Az mnyp vagyont ugye átutalták a napokban az ÁKK-nak. A hozam kifizetést nem intézték el előtte, így szól a kormányrendelet, de az ÁKK sem intézi, hanem a pénztárak kérik vissza az általuk kiszáűmolt reálhozamokat onnan és küldik ki az embereknek postán, bankon keresztül. 400 mrdot potyára utaztatunk 2x? Mennyibe is kerül ennek az átutalási díja?
Itt semmi nem drága, amit az állam költ, mindenre van magyarázat, miközben mindenki mást megszorításokkal sújt, mert tú sokat fogyasztunk.
@waszabi: Beszélgettünk valamiről, te egyszer csak leálltál az érvekkel, elkezdtél durcizni, és arról mesélni hogy mekkora egy okos ember vagy és mennyien hallgatnak rád. Hirtelen csak erre tudok asszociálni: http://www.unc.edu/depts/jomc/academics/dri/idog.jpg
@Szindbad: A magas hozzáadott értéknek egyetlen feltétele van: a hatékonyság. Ez technológiai kérdés, természetesen nagyon tág értelemben véve (pl a menedzsment is technológia, nem csak az hogy hogyan kell aluminiumot hegeszteni).
A technológiát lehet kifejleszteni, és lehet átvenni másoktól. Az első is fontos, de hatalmas lemaradásunk miatt nagyon rászorulnánk az utóbbira. Ehhez kellene a már milliószor emlegetett hatékony pénzügyi közvetítőrendszer (nem a gyakorlatilag kinyírt vállalati hitelezés), biztonságos, kiszámítható üzleti környezet (nem pedig az ad-hoc különadók és haveri lexek szövevénye) és a megfelelően képzett humán tőke, amelyik képes alkalmazni a modern technológiát (jelenleg ebből is borzasztó hiány van Magyarországon, nem a jelenlegi kormány hibája, de semmi jele hogy megpróbálnák orvosolni).
A fentiek ma már evidenciák, a növekedéssel foglalkozó irodalom részletesen tárgyalja őket (megdöbbentő pl, hogy 1-2 absztrakt faktor alapján nagyon jól lehet magyar egy ország GDPjét). A „magyar tőke” ebben a kontextusban legjobb esetben is egy irreleváns fogalom, egy ideológiai ködből épített légvár része.
A „magyar út” keresése helyett szerintem jobb lenne tanulni a világtól, alkalmazni a tanulságokat.
@tollaszerge: magyarázni egy ország GDPjét
@tollaszerge: nincs semmi gond:) Nem egyformán gondolkodunk.
Elmondok egy viccet, ami talán szemlélteti, hogy mennyire nem:
2 barát beszélget az utcán. Az egyik hirtelen elnézést kér, majd odamegy egy közelben álló csinos nőhöz. A barát látja, hogy beszélgetnek, majd a pasi kap egy irtó nagy pofont.
– Mi volt ez? – vonja kérdőre, amikor az visszatért.
– Tudod, ha meglátok egy csinos, kedvemre való nőt, odamegyek és
megmondom neki, hogy szeretném megdugni.
– Akkor Te jó sok pofont kaphatsz – röhög fel a barát.
– Ja. De sokat is dugok – válaszolj a másik mosolyogva.