Demokrácia és jogállam
Eredeti szerző: Pásztörperc
Anno amikor a rendszert váltottuk, akkor követeltük ezt a kettőt együtt. Bele se gondoltunk, melyik mit jelent, de jól hangzott. Azóta tudjuk, és egyre kevésbé tetszik. Anno összevetettük az ama régi, jó kis átkos rendszer működéséről megtanultakat a valósággal, és rájöttünk, hogy nem egyezik. Hogy az egész hazugságokon alapszik, hogy a „szoc. polgaz” masszív hülyeség, és hogy semmiféle „gazdasági versenyben” nem állunk nyerésre, a világ nem a mi paramétereinkkel mérhető, mostani kormányunxókincsével szólva „nem a mi pályánkon focizik”.
Azóta megtanultuk, hogy a demokrácia a népfelség elvének érvényesítése, a jogállamban pedig a joxabályok stabilak és mindenkire egyaránt kötelezők. Összevetjük a minderről megtanultakat a valósággal, és rájövünk, hogy nem egyezik. Nem, nem arról beszélek, hogy a magyar demokrácia ne lenne stabil: az. A kormány bármely választáson szabadon leváltható, és a választók hajlamosak is erre. Meg is teszik, mihelyst olyasvalaki hívja ki, aki el tudja hitetni magáról — nem azt, hogy jobb, ennyire nem vagyunk igényesek: beérjük azzal, ha kevésbé rossznak látszik. Demokrácia O.K.
Arról beszélek, hogy a jogállamot viszont leromboltuk. Kádár alatt itt jogállam volt. Félreértés ne essék: jogegyenlőség, az nem volt; az önmagukat „élcsapatnak” nevezőknek (eredeti foglalkozásuk: munkás) több járt, és azt el is vették. De mindenki tudta, mit engedhet meg magának ő és mit a másik — és mindez stabil volt: ami tegnap a tiéd volt, arról tudhattad, hogy a tiéd lesz holnap is. Mára megtanultuk, hogy a politikában a gránit a legképlékenyebb anyag: amit belevéstek (esetünkben az alkotmány) akár naponta változtatható, és ehhez elég, ha a miniszterelnöknek megtetszik egy ház valahol. Ha kell, hát elveszi, és ehhez törvényt hoz. Ha a csodaváró (magyarul nem túl jól tudó vezérünxerint: unortodox) gazdaságpolitika lyukat üt a költségvetésbe, simán lenyúlhatják az állampolgárok megtakarításait a lyukakat alkalmilag betömendő. Magyarországon mexűnt a vagyonbiztonság: bármikor elvehetik, ami a tiéd.
Még véletlenül sem kívánok bármi olyasmire utalni, hogy a jogállamot valaki néven nevezhető, megmutogatható főgonosz rombolta volna le: mindenki, minden kormány hozzátette a magáét. A parlament minden év végén elfogadja a költségvetést, az állam köv. évi gazdálkodásának alapját — és már amikor elfogadja, akkor tudni lehet, hogy minden másként lesz. Aztán a kormány „zárolja” belőle a nemszeretem intézményeknek (jellemzően nem a focicsapatoknak, hanem az egyetemeknek és kutatóintézeteknek) megítélt pénz jó részét, és mindenki tudja, hogy ezt sosem fogják már kifizetni. Nem is fizetik, de ez ugyebár nem a ktg.vetés módosítása, amire a kormány nem jogosult, hanem „apró trükk”. Nem hozom a további példákat, apró trükk van akár ezer is. Magyarországon mexűnt a ktg.vetés, a gazdálkodás biztonsága.
Az „apró trükkök” persze a demokrácia érvényesítését is megnehezítik, lévén ahhoz hiteles, új kihívóknak kell színre lépniük. Ez azonban egyszerű, formális eszközökkel simán megakadályozható. „Ügyes” emberek, akik tudják, milyen néven alakul vmi új tömörülés, seperc alatt bejegyeztethetnek ezen a néven vmilyen alibiszervezetet, aztán mire a megalakultak végeznek a demokratikus tökölődéssel, kereshetnek új nevet, megpróbálhatják azt megismertetni. Már ha a bíróság egyáltalán hajlandó őket bejegyezni. De nem: a hazai joggyakorlat jellemző elemeként a bíróságok újabb és újabb, előző határozataikban nem szereplő kifogásokat találnak. Egyáltalán nem csak az Együtt példa erre, hanem a 4K! is. Magyarországon mexűnt az intézményes jogbiztonság.
Van valami fonák bája annak a jogértelmezésnek, amelyben a bíróságok a jogalkotó szándéka helyett a szöveg „grammatikai elemzésének” adnak elsőbbséget — főleg olyankor ugyebár, amikor uszító, fajgyűlölő nácikat akarnaxabadon engedni. A „báj” attól fonák, hogy ezekkel a „grammatikai elemzésekkel” társadalmunk a nyelvtanról talán legkevesebbet tudó csoportja (hangsúlyosan az összevetésbe vonva a funkcionális analfabéta segédmunkásokat is) „indokolja” döntéseit. Így aztán ha egy gazdasági társaság alapszabálya kimondja, hogy annak gazdálkodásáról közgyűlésen kell dönteni, akkor a bíróságnak nem kell azt mondania, hogy „a gazdálkodásukról döntöttek, tehát közgyűlés volt, ráadásul méxabálytalan is”, hanem mondhatja azt, hogy nem nyitották mexabályosan, tehát „nem volt közgyűlés” stb. stb. Ha egy betiltott egyesület egyetlen szó névváltoztatással, azonos tagokkal, külsőségekkel és beltartalommal újraalakul, az persze nem a joggal visszaélés, nem a bíróság határozatának kijátszása, hanem teljesen rendben lévő kultúrmisszió: éljen és virágozzék! Magyarországon újra mexűnt a jogegyenlőség, de vele mexűnt az egyéni és kollektív jogbiztonság is.
Az ügyészség azt az ügyet vonja magához, azt a gyanúsítottat találja meg, akit akar. Ugye, emléxünk még Schlecht Csabára, aki benne volt a telefonkönyvben, rendszeresen interjút adott különféle újságoknak, egyedül a nyomozóknak nem sikerült rábukkanniuk egészen addig, amíg ügye el nem évült?
Ki nem látta még a körút környékén tobzódó náci verőbrigádokat? És ugye, mindnyájan látjuk, hogy a rendőrök először mindig a cigányokat és a négereket igazoltatják? Meg persze a „buzikat” és „buzibarátokat”, ahogy a mai melegfelvonulás után is. Rugdosni meg verni őket, azt szabad. Felpanaszolni a verést, azt nem szabad, mert azzal „provokálják a rendes embereket”. Ugye, mindenki ismeri a „futballhuligán” kifejezést? Futballhuligán az olyan garázda náci, aki lerombolhatja, felgyújthatja a köztulajdont, laposra verheti neki nem tetsző embertársait, mert kijár focimeccsre. Tehát neki szabad. Magyarországon mexűnt az egyének testi- és életbiztonsága.
Kis hazánkban a bíróság, az ügyészség és a rendőrség gyakorlatilag bűnszövetkezetként működik. Magyarország nem jogállam.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520087-6ae1104ed24c0' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520087&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520087-6ae1104ed24c0&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520087-6ae1104ed24c0' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Miért kell minden ksz vagy gsz helyett x-et írni? Baromira idegesítö és kb. nullára csökkenti a mondandó elolvasása során esetlegesen keletkezö élvezeti értékét. Le kéne szokni róla, ugyanis teljesen fölösleges…
@rolldog: +1
@rolldog: Csak a jólesés kedvéért, játszásiból. Jelezni kívánom, hogy ez itt egy csevej: nem váltjuk meg a világot, még csak a tutit se mondjuk meg. Beszélgetünk; ki-ki elmondja a magáét. Ha ettől csökken 0-ra az élvezet, akkor egyébként se lehet vmi érdemleges.
Nem az x kedvéért lesz tutimegmondásból játszási.
Sztem.
-wilson
@Pásztörperc: Fáj olvasni. Tényleg. Mondjuk ez valószínű vizuális beállítottságom miatt van, de egyébként sem látom annyira erős gegnek, hogy megérje folytatnod. A szándékod kifejezésére szerintem sok egyéb eszköz is van, amik jobbak. (Pedig nem is vagyok nyelvtan-náci, hogy védjem a magyar nyelvet.)
azért az teccik(sic!), hogy mindjárt megtaláltatott a bűnös.
az X azonnal monnyonle!
lécci, ne írjál ksz helyett x-t.
„Magyarország nem jogállam.”
Jogállamban élni bonyolult. A magyarok többsége jobban szereti, ha megmondják neki, mikor van fájront, utána megvan a kis söröcske, legfeljebb elmormolnak egy-két kurva életet a paprikás krumpli mellé. Ez van. A kurva életbe.
Azért ez a „demokrácia OK” kicsit erős:
– pártra szabott választási körzethatárok (amiket még a múlt héten is barkácsoltak, kevesebb mint 1 évvel a választás előtt)
– ellenzéki pártok, jelöltek kriminalizálása
– ellenzéki (vagy akár csak „lelkesedni rest”) megnyilvánulások megtorlása (földrajzinév-bizottság, alkotmánybíróság, stb)
– határon túliak szavazati joga (súlyosbítva: minden ellenőrizhetőség nélküli létszámban, semjéni bemondásra)
– állami média pártirányítása
– magánmédiák pártirányítása (=megfélemlítése)
– SA (vagy minek is nevezik most az ellenzéki megmozdulásokon „spontán”, megfélemlítési céllal feltűnő csapatokat)
– „Bajnai-Reding választási csalás” előre bejelentése az esetleges vereség utáni kormány legitimációjának megkérdőjelezésére
– a következő szabad választásról pedig csak múlt időben lesz érdemes írni, addig ugyanis semmi sem biztos (gránit, ugye? jogbiztonság hiányában miért pont a választás lenne biztos?)
@Tricera bácsi: Ez nem a demokrácia hiányának, hanem az emberek hülyeségének következménye. Ha ezek az eszközök nem lennének hatásosak/negatív következmény nélküliek, akkor nem is élnének vele. Pech, de a demokrácia minőségét elég szépen lehet rontani a demokrácia eszközeivel. Ld. 2006 ősze. Mert ha a rendőrt kockakővel hajigálónak letörik a kisujja körme, azt ugye több nézőpontból is lehet kommentálni. Ezzel el is jutottunk a kínosan hiányzó „polgár” fogalmához. Ugye a „polgár” azon tény, miszerint egy minelnök hazudozott a választási kampány során (a másik is, csak az nem nyert), szóval efelett érzett felháborodoásában, nem hajigálja kockakővel a rendőrt,és nem rongál vadul köz- és magántuljadont.
Ezek ismeretében nincs mit csodálkozni, ha a posztban említett pár dolog megszűnt… izé mexűnt (sic!) :-D.
Engem nem zavarnak az x-ek, de sztem se kéne erőltetni, mert – lásd a mellékelt ábrát – ez válik a diskurzus témájává, ami nem cél, gondolom.
@átlagpógárblogger: De írjon! Milyen kurva jó ez már, hogy Csíxereda (pl).
De – és most lecsatlakozom az előttem szólókhoz – csak addig jó, amíg ritka és érdekes. Ilyen mennyiségben már tényleg nem színesítő nyelvi elllem, hanem modor.
@Pásztörperc: Az érdemi részhez… nekem is szemet szúrt, h a felvonuláson látványosan jól szerepelt rendőrség az „utójátékban” kimutatta a foga fehérjét (vagy a szokásos formáját).
Nem tudom, mi állhat e mögött.
1. nem ugyanazok voltak szolgálatban közben, mint utána
2. uazok voltak, de visszaálltak a rutinba
3. uazok voltak, utálták, hogy buzikat kell védeni, nem bánták, ha néhányat legalább utólag megagyalnak a hozzájuk hasonlóan frusztrált neók.
Gőzöm sincs, melyik a helyes válasz.
Kompromisszumos javaslat:
– az író például cuppogjon írás közben (az se jó semmire, de talán szórakoztatja);
– az olvasónak megmarad az olvasás öröme, és az írást fogja kommentálni.
Mert amit írt, az O.K.
@Dr. jenőke (jenőke): Amit leirt az egetvero gyalazat, x-szel vagy anelkul.
BTW, az o es a k utan nem kell pontot tenni: az OK vagy okay. :-))
„Az uralkodó réteg forradalma csak arra jó, hogy vég nélkül fenntartsa saját uralmát!” 1902 óta tudni kéne! Miről beszélnek, hazudoznak össze össze-vissza! „Az új parlamentben, csupa (előzőből) ismeretes arcot látni! PETŐFI naplójából 1849!
Demokrácia szerintem nem elvi hanem gyakorlati kérdés. Ahol az állam, a kormányzás nem átlátható, a média nagy része nem hogy nem a hatalom kontrolljaként működik hanem annak kiszolgáltatottja és kiszolgálója, szándékosan téveszti meg a valasztópolgárokat , és ahol az állami hatalom és a jog kiszámíthatatlan működése miatt (ld. jogállam) valasztópolgár nem érzi magát biztonságban ahhoz, hogy a véleményét névvel arccal vállalja, ott bizony defektes a demokrácia.
@Bebes: Szerintem a 3. opció a megoldás… Volt valami cikk az Indexen, hogy a rendőrképző középsuli egyik tanárát meghurcolták, mert magasabb volt a hangszíne, és a diákok buzi köcsögözték és kikészítették… nos, ezek lesznek a rend őrei…
A cikkhez: engem nem zavarnak az x-ek, anélkül is borzasztó belegondolni, hogy valóban ez megy… és ez nem OK, hanem K.O….
A demokrácia leváltható hatalmat jelent. Formailag választásokat tartanak a legtöbb diktatúrában is. Putyin pl. a szavazatok uszkve 112%-át szerzi. Biztos ott is ügyetlen, töketlen az ellenzék…
@smokey_shorthair: kösz
@átlagpógárblogger:
miért? mexoktam, hogy úgy írok, ahogy hangzik ksz=x…gsz=x
magyarúl van…te meg duzzogj nyugodtan a zannya a zx-nek, monnyonle
Tegyük hozzá, a Fidesz húsz éves diadalmenetében jelentős szerepük volt a Fideszhez kötődő bíróknak: Handó Tünde a munkaügyi bíróságokon termelte a kirúgott Fidesz-káderek számára a százmilliós kártérítéseket, Győriné Maurer Etelka a megnyert sajtópereket szállította a pártnak, Szívós Mária pedig a 2006-os zavargások résztvevőit mentette fel sorozatosan.
A szégyen az, hogy évtizedeken keresztül pusztított a szemérmeskedés a politikában és a sajtóban a bírói függetlenségről, ami gyakorlatilag megakadályozta, hogy bírói döntéseket kritizáljanak, de még azt is, hogy a nyilvánosság lássa a személyi összefüggéseket a döntések és a politikai pártok között. Ha bárki kritizálni merte a bírók összefonódásait, akkor Lomnici anyatigrisként védte meg az igazságszolgáltatás kritizálhatatlanságát – de semmit nem tett az összefonódások ellen.
@smokey_shorthair:
hát a valóság lehet gyalázat nemdebár? x-szel vagy x nélkűl ugye füstöske kefehajú? az olyan hímringyós megjelenés meg náci
@fradra:
egy hülye százat csinál, meg kel vihogni a zx-et és nem fanyalogni mint mikor valaki elvesztette a gumibugyiját és becsinált…és persze későn jött rá, hogy a fing nem légnemű lett, hanem híg
@átlagpógárblogger:
pedig milyen pragmatikus és nem fogyasztja az 5000 csapkodást
Na és? Vannak még hibák, elvtársak, de majd szívós munkával kijavítjuk őket. Különben is, a másik pontosan ugyanilyen rossz lenne, ergo, maradjon ez. Egyéb kérdés?
” …minden kormány hozzátette a magáét.”
@smokey_shorthair:
Az O.K. angol eredetű betűszó, a szlengben a „minden rendben”, „jól van” kifejezéseket jelenti. Elterjedt írásmódja még az okay, vagy a magyar nyelvben az oké.
Szerintem is az X miatt szar minden.
Arra már gondolni sem merek, hogy a poszt igaz lehet.
P/c, abban nincs vita, hogy a mostani nem felel meg a jogállami kritériumoknak – azzal már igencsak lehetne vitatkozni, hogy mennyire volt jogállam Kádár alatt, ha egyszer alapvető jogok nem érvényesülhettek. De a demokrácia léte/nem léte, illetve az értelmezésed az izgalmasabb. „Hátulról” kezdve: a jelenlegi jogszabályok alapján egyáltalán nem érvényesül, hogy a kormány szabadon leváltható lenne, hiszen szinte lehetetlen feltétel, amit Te is említesz, vagyis nem érvényesülhet a népfelség elve, ha szekértáborokba kell tömörülniük ahhoz, elzavarhassák az elzavarandót.
Ugyanakkor a jogállamiság valahol a demokrácia leképeződése kell, hogy legyen – s ahol az említett példák megeshetnek, ott nem lehet demokráciáról beszélni. Gyakorlatilag rendeleti kormányzás folyik Mo-on, de ennek formája az, hogy hoznak egy jogszabályt, módosítják az alkotmányt, sokszor visszamenőlegesen – majd a jogállamiságra hivatkoznak.
Éppen ezért sokkal izgalmasabb témának tartanám a demokrácia értelmezését – pl. hogy érvényesül/nem érvényesül a népfelség elve, s elegendő-e a kormány elzavarásának az esélye.
@Kettes: + tegyük hozzá Gaskó sztrájkjainak „jogszerűségét” is.
@Kettes:”Szívós Mária pedig a 2006-os zavargások résztvevőit mentette fel sorozatosan.”
És előzetes letartóztatásokat hosszabbított meg, vagy rendelt el nem létező bizonyítékokra tármaszkodva.
Kártérítést kért Bara József családja
2013. július 5.
Kártérítési igényt terjesztett elő az izsáki rendőrőrsön meghalt férfi hozzátartozóinak jogi képviselője a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságra, amely erről csütörtökön tájékoztatta az MTI-t.
2 hozzászólás
http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/karteritest-kert-bara-jozsef-csaladja-505514
ez csak itt, mint blogbejegyzés jelenik meg, máshol, mondjuk nyomtatott sajtó véleményrovatában nem?
@Geo_: Nem; alaptézisem éppen az, hogy a demokrácia és a jogállamiság két, egymástól független fogalom. Naná, hogy Kádár alatt kevesebb jogunk volt, mint most, no de hát az egy diktatúra volt. A jogállamiság mércéje nem a jogok mennyisége, hanem azok biztonsága.
@Wintermoots: Csak itt. Régen elmúltak azok az idők, amikor a nyomtatott sajtó (az akkor még liberális MH, illetve a Népszabi) befogadták írásaimat.
@Pásztörperc:
kár. de ha nem fogadják be, akkor nincs mit tenni. ezek a lapok is változnak…
@Geo_: Gaskó sztrájkjai joxerűek voltak. Épp ilyen joxerű eszközökkel (sztrájktörőkkel, elbocsátásokkal) kellett volna letörni őket — amit a közvélemény ünneplése közepette tehettek volna meg, mert azokat a sztrájkokat a közvélemény nem támogatta. Az viszont, hogy a „sztrájk” alatt a sztrájkolók kötelesek az alapellátás 80(?)%-át fenntartani, közröhejjé teszi a sztrájkot, kiveszi a munkavállalók kezéből az egyetlen, az állami túlhatalom ellen bevethető eszközüket. Ez az alkotmányos justizmord tankönyvi példája: Magyarország nem jogállam.
@Pásztörperc:
Ez elég érdekes… ezek szerint elvileg elképzelhető lenne egy olyan demokrácia, amely ugyanakkor NEM jogállam? Anarchia? Permanens népszavazások általi döntéshozatal?
@Pásztörperc: Miért lenne független?
A jogállamiság szükséges, de nem kizárólagos része a demokratikus államrendnek. Ma Mo-on ezért furcsa „demokráciáról” beszélni, hiányzik hozzá még/már pár feltétel.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Athéni demokrácia? Kis létszámú közösségben működhet a dolog, de egy bizonyos mennyiség felett instabillá válik a túl szerteágazó érdekeltség miatt. (Talán egy kisebb pártban műxik…)
@Pásztörperc:
A Wikipedia jogallam (*Rechtsstaat” )definicioja:
The most important principles of the Rechtsstaat are:
The state based on the supremacy of national constitution and exercises coercion and guarantees the safety and constitutional rights of its citizens
Civil society is equal partner to the state (the Constitution of the Republic of Lithuania describes the Lithuanian nation as „striving for an open, just, and harmonious civil society and State under the rule of law (Legal State)”) [5]
Separation of powers, with the executive, legislative and judicative branches of government limiting each other’s power and providing for checks and balances
The judicature and the executive are bound by law (not acting against the law), and the legislature is bound by constitutional principles
Both the legislature and democracy itself are bound by elementary constitutional rights and principles
Transparency of state acts and the requirement of providing a reason for all state acts
Review of state decisions and state acts by independent organs, including an appeal process
Hierarchy of laws, requirement of clarity and definiteness
Reliability of state actions, protection of past dispositions made in good faith against later state actions, prohibition of retroactivity
Principle of the proportionality of state action
Monopoly of the legitimate use of force (sometimes amended to „monopoly on/of the legitimate initiation of force” or „monopoly on/of the legitimate use of aggressive force” in states that operate under an agency-contract [Lockean] rather than alienation-contract [Hobbesian] theory of legitimacy, such that individuals retain the right to take the actions that they also authorize the government to perform on their behalf)
…..
Ezek alapjan kijelentheto, hogy Kadar Janos uralma alatt NEM volt jogallam Magyarorszagon.
@Pásztörperc: Lehet jogállam demokrácia nélkül – pl. Mátyás azért „igazságos”, mert bár szigorúan adóztatott, de azt látható, következetes, kiszámítható formában tette.
Demokrácia ugyanakkor nem lehet jogállam nélkül – legfeljebb csak anarchia, de egyéb – szívesen tárgyalandó szempontok szerint, pl. geo.nolblog.hu/archives/2013/05/07/Mi_legyen_a_magyar_demokracia_alapja_2/ – az már nem tekinthető demokráciának.
@Pásztörperc: Nem, nem voltak jogszerűek:
1. akkori törvénnyel kifejezetten ellentétes volt a vasutasoknak kívánt privatizációs konc – ezt még a bíróság is így ítélte meg
2. EÜ privatizációja: a sztrájkok idején még tárgysorozatba se vette a parlament a „több biztosítós” (valójában: ellátás-szervező) modell törvényét. Ez ügyben Gaskóék nem egyeztettek, nem volt figyelmeztető sztrájk, hanem egyből bele a közepébe. Akciójuk azért volt látványos, mert 3 ember a Keletiben 1 óra munkával (sztrájkkal) borítani tudja az országos menetrendet. Nos, azóta némileg nagyobb érdeksérelmek érték a munkavállalókat.
@jotunder: az idézett szócikk(?)ben található az is, hogy a jogállam lényegében a polgári demokráciák terméke.
Kádár alatt jogállam?
akkor nem vagyok a híve.
azt, hogy ezek mindent összekevernek, és a nácizmussal egyenértékű diktatúrának tartják a kommunizmusnak nevezett szocializmust, és ebbe beleértik a Kádár-kort, ami nyilvánvaló szemét baromság, még nem jelenti azt, hogy a Kádár-rendszert bárki is jogállamnak tehetné meg
@jotunder: Geoval egyetértve: pont ez az az összekavarás, ami ellen írni kezdtem. Az úgy nem megy, hogy meghatározzuk a modern demokrácia ismérveit, ezeket egy csomagban kinevezzük jogállamiságnak, majd megállapítjuk, hogy semmi más nem jogállam: ez a fából vaskarika tankönyvi példája.
@csársz: Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy Hitler barna hajú volt? Akkor nem vagy a barna hajúak híve. A Kádár-kornak bőséggel voltak gusztustalan és hátrányos vonásai: nem utálnád inkább azok miatt? Ha már…
@Geo_: Gaskó-ügyekben elfogadom igazadat: akkortájt láthatóan nem figyeltem eléggé.
Én ugyebár erőteljesen anarcho-szindikalista vagyok, és hiszek a véleményvezérek hálózataiban. Maradéktalanul egyetértek viszont abban, hogy a közvetlen demokrácia még a technológia teljes kiépítése után se tehető kizárólagossá, mert ebben az esetben a rövid távú optimalizálás kizárólagossá válhat.
@Pásztörperc: a Kádár-kor leggusztustalanabb hátrányos vonása volt, hogy nem volt jogállam
másért nem nagyon tudom utálni, akkor voltam fiatal
@Pásztörperc: Könyörgöm, politika- és jogfilozófusok vizsgálták a jogállam elméletét. Vannak emberek, akiknek ez a kenyerük, egyetemen tanítják, ezzel kelnek, ezzel fekszenek. Ez egy szakma, és vicces dolog kívülről belebeszélni szakmákba.
@Pásztörperc: Amit a Kádár-rendszerről írtál tökéletesen érthető és tökéletesen ül. PLSZ a Wikipédiát, mert Gipsz Jakabot az se nem érdekli, se nem vigasztalja. Ahogy pl.: a 60-as években, az USA pár déli államában gyaníthatóan Uncle Tom afroamerikait sem, hogy ő biza exact Wikipédia (ha lett volna) def. kompat jogállamban él.
A „stabilitás” (ami nem tett jót a fejlődésnek) létezett. Az élcsapat viszonylag szűk volt, akinek „nagykabátja” volt, arról tudtam, hogy van neki, és akként kell kezelni. A legtöbb kellemetlenséget az a funkci selejtbanda tudta okozni, akik javarészét 1998-ra Orbán segge mögött láttam viszont.
Nem tudom a Kádár-kor trafikosát (gebinesét-kötödését) mennyire fogllakoztatta ez a „Wikipédia-jogállam”. A jelenkor (ex)trafikosát valószínűleg foglalkoztatja. :-/