Doktorátusa sincs a Corvinus főátszervezőjének (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Több lap írt a Corvinus átszervezését felügyelő testületről.
Az egy dolog, hogy a Projektfelügyelő Bizottság elnöke a mérhető tudományos eredményt soha nem produkáló rezsimideológus Lánczi András, és tagja a szánalmas plágium-história közepében landoló Paprika Zita. Az egy másik dolog, hogy,
„A munkát áprilisig egy ismert üzletemberekből, szervezetfejlesztési tanácsadókból és a tudományos élet elismert embereiből álló tanácsadó testület segíti: a 8 fős testület feladata a megújulás projekt támogatása. „
A testület vezetője Csák János, mániákus orbánista üzletember, egykori nagykövet, akinek halandzsatanszéket alapítottak a Corvinus-on. Nincs doktorátusa.
Tagja a testületnek a rezsimjózsi Böszörményi-Nagy Gergely, akinek egyetlen tudományos tevékenysége az volt, hogy húszévesen írt egy cikket a majomparádé Gorka Sebestyénnel.
A testületben egyetlen embernek van köze a tudományhoz, Fertő Imre professzornak, aki mezőgazdasági kereskedelemmel foglalkozik, és Newcastle-ben szerzett doktorátust.
Nemnagyondemokratikus országok is szoktak időnként elitegyemeteket gründolni. Nagyonnagyonnemdemokratikus országoknak is sikerült már.
Nem így.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518435-6969d55c44e0b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518435&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518435-6969d55c44e0b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518435-6969d55c44e0b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
24.hu/belfold/2018/11/30/budapesti-corvinus-egyetem-alapitvany/
@közösperonos átszállás:
„Plusz egy egyetem (kórház, általános iskola, megyei könyvtár, gépesített lövészdandár) nem egy gyár. Ha valaki az adott szervezet céljaival sincs igazán tisztában (nem, egy egyetem nem „18-23 éveseket oktató intézmény oszt csók”), akkor nem biztos, hogy olyan nagyon jó munkát végezne egyedül, vagy akár hasonlóak társaságában.”
Ez teljesen igaz, számos példa bizonyítja és sajnos egyre több fogja… multin/vállalati szférában szocializálódott manager általában még odáig sem szokott eljutni, hogy ezt (ti. hogy oktatási/eü. szervezeteknek jellemzőn más céljai, más típusú és motivációjú munkavállalói vannak) fel sem fogja. Ez azért nem teljesen véletlen, ahonnan jönnek az a szféra nem annyira premizálja az ilyenfajta nyitottságot.
@közösperonos átszállás:
Számból vetted ki a szót. Valakinek csak el kell mondania menedzserkémnek, hogy pontosan mi is az, amit szeretnének elérni, az nem elég, hogy legyen egy top-200-ba tartozó egyetem, azt is tudni kell, hogy egy intézmény mitől az, ami és hogyan érte ezt el. Aztán egye fene, megmondhatja a menedzser, melyik lehet az idevezető leghatékonyabb megoldás.
@jotunder:
Ez igaz. A doktori iskolákra mindenképpen, a felsőoktatás talán ennél összetettebb. A doktori iskola munkaerő piaci kimenete nem túl széles. Azonban minél följebb kapaszkodik valaki a piramison, annál nagyobb esélyei vannak a versenyben, hogy horizontálisan, esetleg felfelé, de főként lefelé munkát találjon. A felsőoktatás azonban nem csupán doktori iskolákból áll, még akkor is, ha önmaga értékét ezen keresztül igyekszik mérni. A felsőoktatás nem elit vagy tömegképzés. A felsőoktatás elit ÉS tömegképzés.
Ha a fenti szintekhez viszonyítjuk az összeset, akkor be kellene zárnunk csaknem az összes magyar egyetemet. Teszem hozzá, talán tényleg el kell gondolkodni, hogy valóban felsőoktatást végzünk-e, vagy csak úgy teszünk, mintha. Az elérhetetlen célok (rendszer szintről beszélek), frusztrálnak, leépítenek, vagy becsapjuk magunkat, vagy elkeseredünk. Az esélytelenség demotivál. A periféria perifériáján lenni nem vidám. De értem én, hogy menyire fordítva ülnek a lovon, akik ezt nem akarják észrevenni, és elhiszik, hogy magas tudományt mívelnek, pedig… dehogy.
A fenti folyóirat szintje bizonyára elérhető nagy-nagy munkával néhány kollégának, de sokkal kevesebbnek, mint akiken számon kérik (persze a professzorok nagy része sem ezen a szinten muzsikál). A finanszírozás arra sem elég, hogy a napi működés menjen, nem arra, hogy fejlődjön.
Annyira nem, hogy még olvasni sem tudom ezeket a folyóiratokat. No nem az igen egyszerű nyelvtudásom miatt, hanem mert nem tudom megfizetni (40-45 eu/db). A héten értesített az egyetem, hogy ha akarunk még cikkeket a kutatásainkhoz, azt gyorsan töltsük le, mert nem tudtak megegyezni a szolgáltatóval, jövőre nem lesz. Kiszámolta már valaki, hogy mennyibe kerülne (nem megírni), hanem a publikációs díjakat kifizetni annak a tudományos cikk mennyiségnek, amit számon kérnek rajtunk? A felső oktatás egy költséges hobbi, amit némi szabadidővel fizetnek meg. A státuszból fakadóan hozzájutunk munkákhoz, amiből valamennyire megélünk, és finanszírozzuk a konferenciák és publikációk költségeit (kegyesen elnézik, hogy maszekolunk). Attól a néhány kollégától eltekintve, akik munkájukhoz különféle pályázati pénzeket nyernek. Kiszámolta valaki ezek mennyit csökkentek az utóbbi években (munkák is, meg pályázati pénzek is)? Mennyi marad belőlük a munkát elvégzőknél?
Miért maradunk? Netán mert szeretjük, meg mert ehhez értünk? Miért jön doktori iskolába valaki? Mert berángatjuk őket? Közepesen tehetséges ambíciózus hallgatókat vonz a státusz (egy darabig), utána meg nincs más választása, mert a munkaerő piacon túlképzett, legföljebb valami hivatalban kaphatna állást, de ez nem mindenkinek vonzó.
Mélységesen tisztelem azokat, akik ezek között a körülmények között értelmes tudományos teljesítményeket produkálnak. Igyekszem elolvasni a cikkeiket, élvezem a tájékozottságukat, ötleteiket… de olyan nehéz ezeket megtalálni. Ezért olvasom 2010 óta ezt a blogot. Mert itt néha kapok információt értékekről. És sokszor a tébolyról.
De ha csak ők oktatnának a felsőoktatásban, akkor nem lenne aki órát tartson. Pedig mindenkinek van fokozata, mindenki működteti a tudományos karrier eszközrendszereit. Mégis több a bullshit.
Talán két külön dologról folyik most itt a diskurzus. Az egyetemek teljesítményének értékeléséről, és a hallgatók jelentkezéséről. Ezek bár nem függetlenek, de azért kár összemosni őket. A hallgatói választás az egyetem és a szak státusza alapján történik. De az jobb esélyekkel választhat, aki magasabb pontszámot ér el (teljesítmény?). Nagyrészt ők azok, aki eleve magas a státusszal érkeznek, ami a teljesítménnyel elég komplikált összefüggésben van. Mire egyetemre kerülnek a státuszukból (társadalmi tőke?) fakadóan teljesítmény előnyöket szereznek. Egyébként is az alacsony társadalmi hátterű hallgatóknak fontosabb a távolság (elérhetőség), mint a státusz (kínálat) (de ez már annyiszor elhangzott itt). Az alacsonyabb társadalmi tőkét sokkal magasabb teljesítménnyel lehet csak kompenzálni, illetve támogató kapcsolatokkal. Ezeket elég alaposan kutatták. Az egyetem státuszát pedig a felvételizők tovább növelik, és az intézmények jobb eséllyel indulnak mindenféle „versenyben” (jobb oktatók, jobb hallgatók, jobb feltételek, jobb önérvényesítés, proaktív tudománypolitikai részvétel)…
Kis színes gender a státuszhoz: megnéztem a hallgatói adatokat – minél magasabb az egyetem, a szak státusza, annál inkább tolódik el a nemi összetétel. Itt csak a két véglet: http://www.ox.ac.uk/about/facts-and-figures/student-numbers?wssl=1
http://www.berkeley.edu/about/bythenumbers
A magas státuszú egyetemeken több a férfi, mint az átlag, pedig az átlag erősen a nők felé tolódott. Nálunk lassan az összes szakon alacsonyabb a férfiak aránya. Ez persze nem ok. Indikátor. És persze függ a szakok jellegétől is… de…
Egy okos cikk a nemzetközi felsőoktatás rendszeréről és a tudás alapú migrációról… centrum és periféria között: http://www.imi.ox.ac.uk/publications/wp-108-15/@@download/file 😀
Scientia mea – adiutor meus… de nekem megy ez segíccség nélkül is.
Mindjárt jön az illibsi érv. Kétharmad.
hvg.hu/tudomany/20181130_cedric_villani_interju_orban_viktor_emmanuel_macron_ep_valasztasok
azért van olyan politikus, akinek van PhD-je.
@OoOoOo: sírok b+, nekünk meg a rezsi sziszi jut neheheheheemakarom
@Flageolet:
Igen. Igen. Igen. Szerintem csak abbahagytad. 🙁 Mert ezt lehetne még sorolni.)
@Flageolet:
Igen. Igen. Igen. Szerintem csak abbahagytad. 🙁 Mert ezt lehetne még sorolni.
ohh bocs, véletlen a duplázás
@közösperonos átszállás:
Az állítás nem az volt, hogy létezik univerzális menedzser.
Az volt az állítás, hogy nem kell a szervezet vezetőjének az adott intézmény legjobb szakemberének lenni. Nem a legjobb sebészből lesz a legjobb kórházigazgató, és nem a legtöbb publikációval rendelkező kutató lesz a legjobb rektor. Sőt biztos, hogy ezen szakmák képviselői közül szinte egyből sem lesz jó szervezet irányító, mert az ő szaktudásuk köszönő viszonyban sincs egy szervezet irányításával. Gyakorlatilag tudás és szakmai ismeretek nélkül, józan paraszti ésszel vezetnek intézményeket, ami valljuk be, manapság egy kicsit (nagyon) kevés.
Nem hiszem, hogy van olyan mérnök, vagy közgazdász, aki ne lenne tisztában egy egyetem céljaival, működésével, feltételrendszerével, folyamataival. Sőt, szemben egy sebésszel, tud rendszerben, folyamatokban gondolkodni. Persze ott sem árt, ha már bizonyított szervezetvezető (csak tegye fel magában a kérdést mindenki: vajon ki tud többet pl. számlázásról, beszerzésről, HR-ről, informatikai rendszerről, energiabeszerzésről, tűzvédelemről, jogszabályokról stb. stb.? Kb. ilyenekkel kell foglalkoznia egy intézményvezetőnek).
A másik véglet, amit én sem látok jónak: Nagyon sok nemzetközi cég élén áll pl. jogász. Ezek között vannak pl. energetikai cégek is.
@’it’s cool to know nothing’: „Nem hiszem, hogy van olyan mérnök, vagy közgazdász, aki ne lenne tisztában egy egyetem céljaival, működésével, feltételrendszerével, folyamataival. ” mar hogy lenne tisztaban… az sem tudja, mi az. ha belegondolok, ez a tizenotodik ev az eletemben, amelyet valamilyen nyugati egyetemen toltok, voltam doktorandusz, vendegkutato, professzor, es alig van fogalmam arrol, hogy mukodik egy egyetem. velhetoen azert tobbet tudok rola, mint csakjanos. az alapito boardba legalabb ot olyan ember kellene, aki komoly nyugati egyetemi tapasztalatokkal rendelkezik, aki volt valahol dekan, de inkabb rektor.
@jotunder: szelenyi jo lenne. Mondjuk kevesse valoszinu hogy felkernek.
@’it’s cool to know nothing’: „Sőt, szemben egy sebésszel, tud rendszerben, folyamatokban gondolkodni.”
Meg szerencse, hogy a sebeszek nem az elkepzelheto legbonyolultabb rendszeren dologoznak, a legnagyobb tettel biro folyamatokkal.
A mondod tobbi reszere reagalva: a vilag legjobb egyetemeit se menedzserek vezetik, hanem meglepo modon, sok okos tudos kepes a szervezest es menedzsmentet is megtanulni, miutan 20-30 evig csoportot, tanszeketet, intezetet vezet, soktizmillio dollarok felett rendelkezve. Mondjuk magyarazd el nyugdtan Eric Landernek, hogy a majd’ 400 ezer hivatkozasa melle ne vezesse a vilag egyik legjobb intezetet, mert nem ert hozza.
Ovatosan azzal, hogy nincs olyan kozgazdasz vagy mernok, aki ne ertene az egyetemi folyamatokat: az altalad felsorolt dolgok maximum egy Joska bacsi Bt vezetojre tartoznak, egy egyetem meretu intezmenyben mindegyikre kell es van is dedikalt ember. Es ezekre a poziciokra se az MBA-je miatt kerul oda valaki jobb helyeken, hanem mert vegigjarta a szamarletrat egy intezet vagy egyetem adminisztraciojaban.
Az egyetem vezetese alapvetoen a tudmanyos/oktatasi (vilag)versenyben kell poziciolnalja az intezetet, mert az donti el, milyen hallgatok, oktatok, kutatok tartoznak az egyetemhez es azok milyen hirnevet es mennyi penzt hoznak majd. Ez a magyar valosagban sci-fi, de a Corvinuson ugy tesznek eppen, mintha ebben a jatekban akarnanak reszt venni.
@batu:
@jotunder:
Válaszaitokból jól kitűnik, hogy egyszerűen nem tujátok miről beszéltek (…es alig van fogalmam arrol, hogy mukodik egy egyetem).
Az, hogy valaki sok évig (rosszul) tanszéket vezetett, majd megint sok évig kari dékán volt (szintén alacsony hatékonysággal), az miért is jó ajánlólevél egy egyetem vezetésére? Egy szervezet vezetése egyszerűen egy másik szakma. Nem arról van szó, hogy egy akármilyen jóskaBT beltagja el kell tudjon vezetni egy egyetemet. Éppen ellenkezőleg. A legkíválóbb cégvezetők közül kell kiválasztani a megfelelő embert.
Ami sebészeket illeti, valóban az egyik legbonyolultabb rendszeren, az emberen dolgoznak, csak semmi fogalmuk nincs róla. Az orvostudományok mindegyik ága zsákutca. 10-15 év múlva mindegyik mérnöki kézben lesz. Sebész, mint folyamatokat jól állátó embere? Hehehe
Ma lassan ott tartunk, hogy van jobb szem orvos, meg bal szem orvos. Egy urológus már nem tudja, hogyan működik a vese. Legyünk komolyak már.
@’it’s cool to know nothing’: Ember, en egy amerikai egyetem volt rektorara gondoltam.
Csak Janosnak fogalma nincs arrol, mit jelent egy nyugati elitegyetem, Boszormenyinek plane nem. Ezek be akarnak kerulni a vilag legjobb 200 kepzesebe, amihez egy nagyon specialis strategiara van szukseg. A Corvinus jelenleg sehol sincs. Egyetlen nyugati oktatoja sincs, legalabbis a QS szerint, a professzorai tobbsegenek nincs egyetlen egy ertekelheto publikacioja sem. Kulonos tekintettel a klasszikus kozgazdasagtudomanyi diszciplinakra. Mezogazdasagi kozgazdasagtanbol, egeszsegkozgazdasagtanbol, matematikai kozgazdasagtanbol es par mas nichebol van felmutathato teljesitmenyuk, de ez itt keves. Fel kellene venniuk otven nyugati professzort, amit mondjuk erdeklodve figyelek. Tudod mennyit keres egy jobb nyugati egyetemen egy kozgazdaszprofesszor? Brutto ket es negymilla kozott havonta. Jonapotkivanok. A jelenlegi torvenyi kornyezetben a nyugati doktorit honositani kell egy doktori iskolahoz, el sem tudnanak indulni. Miert van az, hogy a madzsarisztani mindent jobban tud? 🙁
@’it’s cool to know nothing’: Érdekes, hogy ezt írod:
„csak tegye fel magában a kérdést mindenki: vajon ki tud többet pl. számlázásról, beszerzésről, HR-ről, informatikai rendszerről, energiabeszerzésről, tűzvédelemről, jogszabályokról stb. stb.? Kb. ilyenekkel kell foglalkoznia egy intézményvezetőnek”
Hiszen ez maga a Területfüggetlen Menedzser képe — nem látom, melyik kritérium olyan, hogy egy traktorgyárban van jelentősége, uborkakonzerv-gyártáshoz vagy mobilinternet-forgalmazáshoz viszont merőben felesleges.
Azt meg nem mondta senki, hogy a legjobb tudósnak/oktatónak kell rektornak lennie, a legügyesebb sebésznek kórházigazgatónak, és a legjobb onkológus óhatatlanul egészségügyi miniszterként végzi — a gyakorlatban ez nem is így történik. Általában már tanszékcsoport-vezetők is a „menedzsertudósok” lesznek, akik nem feltétlenül saját kutatási/oktatási zsenialitásukkal tűntek ki, hanem hogy le tudtak vezényelni néhány (sőt még több) projektet vagy konferenciát, sikeresen. Már amit egy konferencia esetén pl. sikerként értékelhetünk…
„Nem hiszem, hogy van olyan mérnök, vagy közgazdász, aki ne lenne tisztában egy egyetem céljaival, működésével, feltételrendszerével, folyamataival.”
Már hogy a francba lenne tisztában? Attól, hogy oda járt öt évig? Hmm, kíváncsi vagyok, összesen hány hónapnyi betegség elég ugyanehhez egy kórház esetében? Sorkatonának lenni elég a Magyar Honvédség vezetéséhez, egy olvasójegy a könyvtárigazgatósághoz, és sikeres érettségivel kvalifikált lennék egy gimnázium igazgatójának? (A mérnökközgazdászi szemléletem, becsszó, megvan.)
Biztos hallottad már, hogy egy konzervgyár nem konzervet akar gyártani, hanem pénzt akar keresni. Na, ez a közös benne, a Strabagban meg a Hankookban — és az iménti felsorolásom tagjai ebben (is) kurvára mások. Ha egy magyar kórház célja a pénzkeresés lenne, azonnal be kéne zárnia.
(A félreértések elkerülése végett — abban egyetértek (egyetértenék) veled, hogy csak profokra bízni egy egyetemet, csak orvosokra egy kórházat stb. kicsit abszurd. Mikor még szabadon elérhető volt az ÉS, akkor olvastam benne egy cikket (kb. 15 éve lehetett?), amiben egy közgazdász osztotta meg a tapasztalatait; na abban volt egy mondat, hogy mikor a saját észrevételeit (és javaslatait) közölte ezzel vagy azzal az orvos ismerősével, akkor azok úgy néztek rá, mint hogyha legalábbis operálni szeretett volna. Ezt teljesen megértem, mármint a csodálkozást.
Csakhogy te épp azt írtad, hogy miért nem csak menedzserre van bízva az egész átalakítás. Na, hát azért nem, mert baromság lenne (ld. a föntieket).
A harmadik meg az, hogy mivel le vagyunk maradva, egyszerűen le kéne koppintanunk azokat, akik előttünk vannak (oké, nem direkt koppintás, adaptálás etc.). De nem, majd mi kitaláljuk, hogy nehogymár tudós legyen a rektor, mert az nem hatékony. Oké, a Sorbonne-on tudós, a Stanfordon tudós, de majd mi. Spanyolviasz-komplexus.)
@’it’s cool to know nothing’: Érdekes, hogy ezt írod:
„csak tegye fel magában a kérdést mindenki: vajon ki tud többet pl. számlázásról, beszerzésről, HR-ről, informatikai rendszerről, energiabeszerzésről, tűzvédelemről, jogszabályokról stb. stb.? Kb. ilyenekkel kell foglalkoznia egy intézményvezetőnek”
Hiszen ez maga a Területfüggetlen Menedzser képe — nem látom, melyik kritérium olyan, hogy egy traktorgyárban van jelentősége, uborkakonzerv-gyártáshoz vagy mobilinternet-forgalmazáshoz viszont merőben felesleges.
Azt meg nem mondta senki, hogy a legjobb tudósnak/oktatónak kell rektornak lennie, a legügyesebb sebésznek kórházigazgatónak, és a legjobb onkológus óhatatlanul egészségügyi miniszterként végzi — a gyakorlatban ez nem is így történik. Általában már tanszékcsoport-vezetők is a „menedzsertudósok” lesznek, akik nem feltétlenül saját kutatási/oktatási zsenialitásukkal tűntek ki, hanem hogy le tudtak vezényelni néhány (sőt még több) projektet vagy konferenciát, sikeresen. Már amit egy konferencia esetén pl. sikerként értékelhetünk…
„Nem hiszem, hogy van olyan mérnök, vagy közgazdász, aki ne lenne tisztában egy egyetem céljaival, működésével, feltételrendszerével, folyamataival.”
Már hogy a francba lenne tisztában? Attól, hogy oda járt öt évig? Hmm, kíváncsi vagyok, összesen hány hónapnyi betegség elég ugyanehhez egy kórház esetében? Sorkatonának lenni elég a Magyar Honvédség vezetéséhez, egy olvasójegy a könyvtárigazgatósághoz, és sikeres érettségivel kvalifikált lennék egy gimnázium igazgatójának? (A mérnökközgazdászi szemléletem, becsszó, megvan.)
Biztos hallottad már, hogy egy konzervgyár nem konzervet akar gyártani, hanem pénzt akar keresni. Na, ez a közös benne, a Strabagban meg a Hankookban — és az iménti felsorolásom tagjai ebben (is) kurvára mások. Ha egy magyar kórház célja a pénzkeresés lenne, azonnal be kéne zárnia.
(A félreértések elkerülése végett — abban egyetértek (egyetértenék) veled, hogy csak profokra bízni egy egyetemet, csak orvosokra egy kórházat stb. kicsit abszurd. Mikor még szabadon elérhető volt az ÉS, akkor olvastam benne egy cikket (kb. 15 éve lehetett?), amiben egy közgazdász osztotta meg a tapasztalatait; na abban volt egy mondat, hogy mikor a saját észrevételeit (és javaslatait) közölte ezzel vagy azzal az orvos ismerősével, akkor azok úgy néztek rá, mint hogyha legalábbis operálni szeretett volna. Ezt teljesen megértem, mármint a csodálkozást.
Csakhogy te épp azt írtad, hogy miért nem csak menedzserre van bízva az egész átalakítás. Na, hát azért nem, mert baromság lenne (ld. a föntieket).
A harmadik meg az, hogy mivel le vagyunk maradva, egyszerűen le kéne koppintanunk azokat, akik előttünk vannak (oké, nem direkt koppintás, adaptálás etc.). De nem, majd mi kitaláljuk, hogy nehogymár tudós legyen a rektor, mert az nem hatékony. Oké, a Sorbonne-on tudós, a Stanfordon tudós, de majd mi. Spanyolviasz-komplexus.)
@jotunder:
Szépen alátámasztottad amit írtam. Az urakat nem ismerem, nem tudok róluk nyilatkozni, de a többivel egyetértek.
@közösperonos átszállás: es ugy kezdtek, hogy egyetlen profit sem tettek be a boardba. allitolag az aalto egyetem a minta. a finnek a helsinki muszaki egyetembol, a kozgazdasagtudomanyi egyetembol es a helyi mome-bol gyurtak ossze egy elitegyetemet. 345 millio euro az eves koltsegvetesi beveteluk, aminek a 90 szazalekat a finn allam adja. masfelszer nagyobbak, mint a corvinus, ahol ugye most 40 millio euro az eves koltsegvetes. innen szep nyerni…
A cím azt sugallja, mintha a doktorárus révén nyerné el az ember például a spanyolviasz szarásának képességét. Pedig, dehogy…
@’it’s cool to know nothing’: „Egy konferencia megszervezése, mint teljesítmény. Na ja. Meg egy 10-50 mFt-os projekt öt emberrel. Vakok között ugyebár…”
Szóval nekem nincs fogalmam arról, amiről beszélek. Értem. 🙂
„Egy hatékony szervezet éppen abból áll, hogy a legköltséghatékonyabban. legversenyképesebben éri el a céljait. „
Ebben egyetértünk.
Csakhogy, mint azt már írtam, és te ignoráltad, nem, egy átlagos mérnök vagy közgazdász nincs tisztában egy egyetem céljaival. (És akkor már jóindulatú voltam, mert te azt írtad, hogy mind.) Visszakérdezek, hátha a fellengzősségen kívül másra is képes vagy: mik azok? És honnan tudja ezt egy átlagos mérnök vagy közgazdász? (Hogyan jön például a képbe a kutatás?) Miért nem igaz ez a hadseregre? És miért van tele gyakorlatilag az összes nyugati egyetem vezetősége egyetemi emberekkel? (A kizárólagosság szerintem sem az igazi, mint már írtam is — ott nem is jellemző.) Ők hülyék a vezetéshez, te bezzeg?
Egyébként az a felvetésed, miszerint 10-15 év múlva „mérnöki kézben lesz” az orvostudomány mindegyik ága (tehát ott mérnökök fognak _irányítani_), inkább azt támasztja alá, hogy neked nincs gőzöd sem arról, miről beszélsz.
@’it’s cool to know nothing’: Sose hittem azokban, akiket kiképeztek menedzsernek, projekt vezetőnek és azt gondolták, hogy ők tárgyterülettől függetlenül faszán vazetik a projektet, mendezselik a menedzselni valót.
Az úgy van, hogy a tudákos emberek közül egyesek beássák magukat a mély tudományokba, mások, a megfelelő skillekkel bíró emberek valahogy egyszercsak irányító pozícióba kerülnek, egyre kevesebbet görnyednek a mikroszkóp fölé és egyre többet foglalkoznak más emberek munkájának irányításával. Lesz belőlk témavezető, labor vezető, intézet vezető, dékán, rektor, ilyesmi. De ez nem jelenti azt, hogy már ne tudnák, mivel foglalkoznak azok az emberek ott a mikroszkópnál.
Nyilván, ha most egy mikroszkópos embert elrángatsz onnan, és rábízod az egyetem átalakítását, azzal mindenki rosszul járna. Az is akit elrángatsz a tudományától, a tudománya is, meg az egyeteme is. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennének meg azok a tudományos háttérrel bíró emberek, akik már láttak költségvetést és pontosan tudják mitől lesz egy egyetem kiváló.
Mondjuk nem biztos, hogy ezek az emberek magyarországon vannak. Ha volt is itt ilyen, épp most üldözzük el őket. Nálunk meg a csempekereskedő osztja be a tudományt, mert ahhoz is ért.
@közösperonos átszállás: Hová tűnt az előzmény? JT, szerintem maradhat nyugodtan — bárkinek elgurulhat a gyógyszere.
Főleg mert válaszolni szerettem volna (így második körben, elnézést) a „vakok között a félszemű” gondolatmenetre.
Természetesen tényleg erről van szó (szerencsés lenne persze, ha a szemek számát a valós számok halmazán reprezentálhatnánk, ún. fokozatok megjelenése érdekében) — azonban itt logikai bakugrasz éppen. Előtte te azt írtad, hogy az ide írók szerint feltétlenül az a legjobb, ha a legjobb tudósból lesz a rektor — erre írtam, hogy szó sincs erről, ezek teljesen tipikusan egyetemi hátterű, de vezetésképes emberek. Ha egy ilyen nyúlfarknyi gondolatmenet követése meghaladja a vitaképességedet, akkor viszont — miről is beszélünk tulajdonképpen?
@harmadikszem:
„Ez tök ugyanaz, mint hogy 1922-ben minden tanszéken legalább 98 százalékban fehér férfiak voltak a professzorok. Nők, feketék, ugyanmár. Itt egy kettős keresztről van szó, ugyanis – akárcsak akkoriban a nők és a feketék – ma a periférián próbálkozók egyrészt ténylegesen rosszabb oktatást kapnak, másrészt viszont ettől függetlenül is diszkriminálja őket az elitista, voltaképp sokkal jobb terminussal kasztalapon működő nemzetközi akadémiai rendszer. Nem elég hogy a rosszabb oktatás (= kevesebb alájuk tett tudás és kapcsolati tőke) ELLENÉRE produkálnak nemzetközileg is méltányolható eredményeket, hiszen a nem-elit diploma alulpontozásával még azt is elveszik tőlük, amilyük van (a klasszik Máté-effektus). „
Tökéletes,
@harmadikszem:
http://www.universityworldnews.com/article.php?story=20181121091344153
Elég jól bemutatja a globális egyetemi rangsorok értelmetlenségét.
@látjátok feleim szümtükkel:
semmi se változott
szakérettségis kandidátus mindig volt, elküldték Moszkvába – vagy az isten háta mögé- őr évi aspiranturára, ott mindent megtanult
Bezzeg az imperlizmus Oxford , MIT, Zürich etc métely volt,( van, lesz!)
@Ra13:
ezt pl az USA az orvosi egyetemet végzetteknél jól megoldotta
ECFMG
http://www.ecfmg.org
Mindenkinek, a Harvardosnak meg a közép- amerikai magán egyetemet végzetteknek is!( persze a H. végzett a kisujjából löki)
Azért hogy lássuk, Barabási éppen a sarlatánokat legitimálja:
worldeconomy.hu/2018/12/03/book-presentation-with-albert-laszlo-barabasi-in-hungarian/
@Wolff:
Azé’ segíts kicsit, a könyv a sarlatánlegitimálás, vagy a „pódiumbeszélgetés”?
@Wolff: Barabasi garantaltan fog valami kedves megjegyzest fuzni a rezsim tevekenysegehez. Nem kell ot felteni.
@Wolff: akfi.uni-nke.hu/hirek/2018/03/22/behalozva-kozszolgalati-halozati-kutatasok-az-nke-n
bátor