Doktorik és doktorok
Eredeti szerző: jotunder
Fokasz Nikosz mai nyilatkozata szerint a Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Fokasz professzor, az ELTE TÁTK Szociológiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora. Semmi okom kételkedni a szavában.
Ez a poszt Semjénről egyáltalán nem fog szólni, tulajdonképpen Fokasz Nikoszról sem. Ez a poszt az igazságról szeretne szólni. Nem is olyan régen utánanéztem annak, hogy Lánczi András egyetemi tanárnak milyen a CV-je, és megdöbbenve (OK, ez nem egészen igaz) állapítottam meg, hogy Lánczi úgy lett intézetvezető egyetemi tanár a Corvinuson, hogy egyetlen minősített nyugati folyóiratban sem publikált cikket. A scholar.google-on 21 találatot kap, ami felfoghatatlanul alacsony szám.
Kötelességemnek érzem hozzátenni, hogy a jobboldalisággal semmilyen értelemben nem vádolható Fokasz Nikosz tanszékvezető egyetemi tanárnak sincs egyetlen minősített nyugati folyóiratban cikke. Mind Lánczi, mind Fokasz témája abszolút nemzetközinek mondható.
Semjén doktorija nem oszt, nem szoroz. Az, hogy Magyarországon boldog-boldogtalannak osztanak ki címeket különböző gyanús doktori iskolák, sokkal de sokkal szomorúbb dolog. Jogi képviselőnk enyhén hisztérikus viselkedésére tekintettel neveket nem fogok leírni. Az, hogy Magyarországon tanszékvezető egyetemi tanár lehet valaki egy általános, nyugatias témában egyetlen nyugati cikk nélkül, szintén sokkal jellemzőbb az országunkra, mint Semjén bénázása. Fokasz Nikosznak, ezt komolyan gondolom, igaza van. A Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Más ügyek vannak: olyan ügyek, amelyekkel nem lehet lájkokat gyűjteni, amelyek nem kommentelhetőek, a szélesebb közönség számára jóval kevésbé érdekesek.
Öt éve írta Publius Hungaricus a Féltudású elitet az indexen. Még pár évtizedig aktuális marad.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520548-6ae7465578817' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520548&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520548-6ae7465578817&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520548-6ae7465578817' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
teszt
a magyar allam altal uralt teruleteken nem a szaktudas az ami igazan szamit, a seggnyalas, hazudozas es a profi tolvajlas sokkal fontosabb „értékek”
@jotunder: a poszt mostantól kommentelhető változatban is elérhető 🙂
@szempontpuska: de én semmit sem csináltam:(((( pont úgy élesítettem, mint bármikor máskor
@jotunder: lehet hogy valamelyik áldozatod kísértete bevette magát a blogmotorba 😀
nohat akkor, hurra…
ime..
Jaj edes istenem–azt hittem ezt egyszer mar vegig vettuk mielott Maroz (?)kitiltott volna a vincentrol.
Edes draga jotunder:
a tarsadalomtudomanyokban ez nem ugy van.
mondd ezt el sokszor, lassan– akkor talan lecsapodik. Fokasz azert is jo pelda, mert o veletlenul tenyleg egy vilagszinvonalu csavo–take my word for it.
Abszolut nem a feltudasu elit tagja—hanem egy olyan matematikus(whooops )vegzetsegu faszinger, akit az erdeklodese a szociologia iranyaba sodort. Lehetne kazalnyi publikacioja– ha ez lett volna az ambicioja-ehelyett o igazi intelletualis eletet elt-hogy ugy mondjam egy masik viszonyitasi keretben szervezte az eletet. Ami nem, nem szuksegszeruen zarja ki a nyugati publikaciokat. De nem is elofeltetele annak.
Az a rohejes , hogy a vincenten, ahol oly elegansan szoktak kiallni a tolerancia mellett pl. te legutobb a „hogyan neveld a Shiffered” posztod…. es erre ugyanaz a szerzo total vaskalaposan , es maniakusan ragaszkodva a sajat standardjeihez–a megertes legkisebb jele nelkul.
Oregem ez igy nem fog menni–meghuzhatod ugy a magyar parnasszus hatarait , hogy abba a kulfoldi publikaciiok jelentik a belepot. Nem az a baj, hogy ide kevesen jutnak be–hanem az hogy total esetlegesen szelektalna a tarsadalomtudomanyi teruletrol. vagy neked van pl Borocz jozsi tetovalasod? na ugye. Vgy ha G Fodornak vagy Lanczinak lenne egy csomo nyugati publikacioja akkor karakanabb, hitelesebb stb csavok lennenek? na ugye–es ne mond azt hogy nyugati lapokban nem irhatnak sikhujek-mert akkor lespammelek idezetozonnel:-)
sajna lassann olyan leszel azzel a sznob, kocka, matekos, elitizmusoddal, mint az Orban Krisztian (a feltudasu szerzoje, aki annyira kemeny csavo, hogy alneven irtrta meg a cikket) –o se szabdulhat a sajat maga altal eszkabalt bortonbol..
Bocsesz, ezt mint tavoli- igaz tavolodo- rajongod irom–de tenyleg utoljara.
hogy igazan genyo legyek Bibo Istvannak, hany peer review szaklapban megjelent cikke volt? na ugye..
Kedves Jótündér!
Amikor délután valamikor akartam írni, akkor valami olyasmit írtam volna, hogy elég mocskosul állnak publikáció terén egynémely tudósunk, kutatónk, egyetemi tanárunk.
Most meg már azt is, hogy a blogmotor csessze meg. 🙂
üdv:
-wilson
@sok-sok: az, hogy te, akiről nem tudom, hogy ki vagy, azt mondod, hogy fn egy világszínvonalú csávó, az nem más mintha valaki ugyanezt láncziról mondja. fn matematika szakot végzett, és szeret nemlineáris meg káosz furcsaságokat beszélni. amit nem kéne. a féltudású elit lényege az, hogy orrba-szájba plankolnak magyarországon világhírű embereket. nem, ezt velem nem lehet csinálni, ez nem az a nap, bocs.
@sok-sok: bibóistvánt nem a tudományos munkássága miatt tiszteljük, hanem azért mert ott maradt parlamentben amikor megjelentek a szovjet csapatok. példamutató volt a magatartása. egy egészen más korszak, egy egészen más élet. ma 2012 van, és nem, ezt nem lehet kidumálni.
@sok-sok: értsd meg, a matematikusok nagyon-nagyon érzékenyek arra, amit fn produkál. én emlékszem egy stúdióbeszélgetésre, amikor azt gondoltam, hogy megostromlom a tévészékházat. emlékeim szerint a dessewffy nevű másik jelentős tudósember is produkálta magát akkor.
@jotunder: persze hogy mas korszak-de sajnos az a helyzet, hogy bibo istvant a tudomanyos munkassaga miatt is tiszteljuk. Ezert vasraljuk meg aharomkotetes Bibot, meg ezert olvassuk es idezzuk. Emellett valoban egy kivalo ember is volt- ez valoban nem jar egyutt a tudomanyos kvalitasokkal, mazli. (ld pl. Erdeit aki kivalo koponya volt szinten-igaz kulfoldi publikaviok nelkul- de egy nem tul eros jellem-eufemizmus)
@sok-sok: Nem emlékszem, könnyen meglehet, hogy én tiltottalak ki, de ha nem, akkor is vállalom. Ha kitiltottalak (és fogadjuk el, hogy igen), akkor azt azért tettem, mert úgy gondoltam, hogy jó az, ha van a világban egy egészen aprócska és teljesen lényegtelen ficak, ahol viszonylag ritkán fordulnak elő a súlyosan ostobák. Igen, ez egy elitista attitűd, és belátom, hogy semmi értelme, mert ettől te úgysem leszel kevésbé súlyosan ostoba és a világ is pont leszarja, hogy van-e ez a ficak és hogy milyen az. Viszont amint látom a dolgok szépen a helyükre kerültek, te visszatiltódtál, én meg kitiltom magam továbbra is.
@sok-sok: a huszonegyedik században élünk. fn témája nemzetközi. ő egy rossz matematikus, pont. bővebben, nagyon rossz. nem írtam bele a posztba, te kényszerítetted ki.
@jotunder: nem ismerjuk egymast valoban(azt hiszem) de en ismerem fokaszt es mondjuk tanultam, tanitottam annyi helyen a vilagban, hogy ezt el tudjam donteni. Neked persze nem kell elhinned-de en csak jeleztem, hogy mi a helyzet sztem.
az allitasom egyebkent nem az, hogy rosszul mersz a merorudaddal–hanem azt hogy nem ez az egyetlen merorud -vagy micsoda- van. (aka kulfoldi publikacio)
ebbol nem kovetkezik semmikeppen az, hogy aki nem publikal az szuksegszeruen baromi jo arc. ami mellett en ervelek, hogy az ellenkezoje sem.
Vegyuk peldaul a remek Daniat. Ott vannak olyan szociológusok, akik ambicionaljak a vilagpaicra-tipikusan: amerikai egyetemre valo bekerulest- ok nyomatjak azt a kerdesfeltevest, azt nyelvet es modeszertant ami celjaiknak megfeleloen divatos. De vannak olyanok is, akik remekul el vannak Daniaba,(a kozismert but ellenere:-) nincs globalis ambiciójuk, dan egyetemekn tanitanak, dan folyoiratokba irnak–es a nehezen emesztheto gomboc az, hogy szinte semmilyen osszefugges nincs a”szinvonal” es a ket csoportba kerules kozott-itt is, ott is vannak lukepkek meg okoskak. Na erre varjal gombot.
@sok-sok: Ami a publikációs sznobériát illeti, meg hogy kissé más a társadalomtudományok területe, abban egyetértek. De itt nem ez a lényeg. Hanem az, hogy ez a nagyszerű Fokasz csávó (ahogy te nevezed) minden további nélkül bevédte Semjént és a dolgozatát. Holott az egyik bíráló egyértelműen amiatt a TÉNY miatt adott egyest a dolgozatra, amit Fokasz sem tagad, hogy ti. az alapvetően teológiáról szól. Márpedig mondjuk földrajz dolgozatra nem fogsz kapni irodalom diplomát, legyen az bármilyen kiváló dolgozat. A teológiai kiválóságról meg csak annyit (mert ehhez véletlenül kicsit értek), hogy szerény véleményem szerint szégyen azt a dolgozatot doktori fokozattal jutalmazni, amely hosszan átvesz szöveget egy ismeretterjesztő műből. Ezek után és mellett az pedig teljesen indifferens, hogy Fokasz Nikosz kit kedvelt meg és miért.
@maroz: oke. te tiltottal ki-de mondjuk ebbe nem rokkantam bele. Viszont azt szeretnem megtudni, hogy ebbol a kemenykedo, verbal karatebol szerinted hogy lesz szo megertes-megbekeles, egyuttelels –anyamkinja? hogy lehet elerni azt a tonust , hogy ne a genyozas uvoltozos anyazas legyen a meghatarozo stil?
csak kerdezem.
@sok-sok: azt hiszem nem fogjuk meggyőzni egymást. aki egy teljesen nemzetközi területen működik az méresse meg magát. aki nem ért a matematikához, az ne tegyen úgy, mintha értene.
@komment1: igen, más a társadalomtudományok területe, de vannak szociológiai témák, amelyek teljesen nemzetköziek. tudom, hogy a filozófia problematikus, de a szociológia az nem, és az eszmetörténet sem az.
@jotunder: a szociologian belul vannak olyan temak valoban, amelyek telejesen nemzetkoziek.Bar ezek is kultura fuggoek diffuzio magyarorszagoin sajnos kevesbe izgalmas es publikalhato mint mint digguzio az Usaban. Aztan vannak olyan temak a szociologian belul, amelyek nem vagy csak nagyon nehezen nemzetkoziesithetoek -pl Hajnal istvan munkassaga, amibol Fokasz a kandidatusiat irta nem ilyen. De nem ez, a tema a lenyeg, hanem az ambicio, hogy valaki a globalis arenaban akar e domboritani vagy maskent definialja tudomanyos tevekenyset.
Es oke, nem fogunk egyeterteni. Talan nem is kell. De akkor sem vilagos , hogy ebbol, hogy lesz az a civilzalt diskurzus ertemes csevely,amelynek ezt az oldalat bajnaistul meg kene hataroznia– szerinted.
@komment1: No ebben van igazsag–bar a poszt nem errol szolt. Azt semmikeppen nem allitanam, hogy Fokasz hibatlan–de vessetek a mokusok ele, ezt a Semlyen dolgozat ugyet csak nagyon mersekelten , magyaran nem kovetem..mea culpa.
es abszolut lehet hogy igazad van..
Onkorrekcio: Fokasz nem Hajnalbol irta a kandidatusiat-sorry. de ettol meg tanitja , szereti.
@sok-sok: a féltudású elit újratermelése pontosan így működik. elmagyarázzuk, hogy valaki nem a „globális arénának domborít”.
@sok-sok: a lényeg a megmérettetés. nem a haveri körben mérettetik meg az ember, hanem a világ előtt. publius nagyon jól látta, hogy a féltudású elit túlélésének lényege a megmérettetés elkerüléséből áll.
@jotunder: nem, ez ennel sajnos sokkal bonyolultabb. Ha a te allaspontod szerint a legjobb magyar tarsadalomtudosok azok , akiknek a legtobb kulfoldi publikaciuk van , kerlek tajakozodj, meg fogsz lepodni.
Vagy pl. hova teszel egy Bertalan Laszlot? Aki, mindenki szerint aki ismerte-tudom tudom- egy hatalmas elme volt–de mondjuk meg magyarul sem igen publikalt. Megis nemzedekek tanultak tole meg mi az, hogy gondolkodni – de a te kordinat rendszeredben o is csak féltudásu. Vagy egy Wessely Annat?
es en keszseggel elhiszem neked hogy a matematikaban ez igy van. Ami zavar az az onfeju, csolatasos megmondasa annak, hogy igy vannak a dolgok es kesz, punktum. Pont te, fiam Brutus, akibol mas temakban csak ugy arad az empatia, az errzekenyseg meg a tolerancia.
es engem igazabol ez az ellentmondas erdekel…
Függetlenül a konkrét esettől, azt gondolom, hogy jótündérnek, amennyiben nagy tételben nézzük a tudósainkat (legyen az társadalom- vagy természet-), nagyon is igaza van.
Biztos a magyar NB I-ben játszó focisták között is lehetnek nagyon jók, de azért a tapasztalat mégis inkább azt mutatja , hogy ha egy focista felnőtt karrierjét az NB I – osztrák másodosztály – német járási bajnokság háromszögben tölti, akkor nem erről van szó.
A nyugati újságokban való publikálás természetesen nem az egyetlen mérce, de ijeszően jól korrelál a szakmai felkészültséggel.
És nem gondolom, hogy a társadalomtudomány más lenne.
@sok-sok: én egyetlen egy dolgot állítottam. egy hatvanéves nemzetközi témával foglalkozó szociológusnak huszonkét évvel a rendszerváltás után egyetlen egy nemzetközi publikációja sincs és tanszékvezető egyetemi tanár az elte-n. én ezt furcsállottam, semmilyen más megjegyzést nem tettem. mi köze ennek a toleranciához?
@sok-sok: Semmi baj nincs azzal, ha valaki maskent definialja a tudomanyos tevekenyseget, s tesz a globalis arenara. Daniaban tele van ilyen tanarokkal a Folkehojskole halozat 😉
De ha ilyenek dominaljak az orszag vezeto egyetemeinek vezeto pozicioit, akkor abbol egy alapvetoen bezarkozo rendszer termelodik ujja, „Extra Hungariam non est vita” jelszoval, meg „Mi leszunk a macska”, und alles in Ordnung kommen. 😉
Azon lehetne civilizalt diskurzust folytatni, hogy ezt bajnak ertekeljuk, vagy buszkek vagyunk ra. Csak sajnos ez meg hitvitaba torkollik, s minimalis az esely egymas meggyozeserol.
Megoldas? Ha valaki elrendezi a dolgokat. Csak sajnos most az orszagnak nem egy Ataturk, hanem egy Turkmenbasi jutott. 🙁
@Bolygó Hollandi: Bajnak értékeljük. Ld. szakmai felkészültséggel való korreláció. Amíg a kutatók számára létrehozott állások száma erősen korlátos, egyáltalán nem mindegy, hogy kik töltik be azokat.
Ezzel a nagyközönség kevéssé szembesül, de a felsőoktatás mind kutatási, mint oktatási szempontból keményen a lehetőségei és az európai átlag alatt teljesít.
@jotunder: Én olyasmire céloztam, hogy a citációs index pl szvsz tök hülyeség, teljesen félrevezető lehet. A társadalomtudományokban biztosan, a matekban, természettudományban talán nem annyira, ezt nem tudom. Aztán arra, hogy a kötetben megjelent tanulmányok a társadalomtudományokban nemcsak ugyanannyit, hanem akár többet is érnek, mint a nemzetközi folyóirat cikkek.
Abban viszont teljesen egyetértek veled, legkevésbé sem vitatom, hogy a nemzetközi tudományos életben felmutatott teljesítmény – azaz komoly konferencia előadások és nemzetközileg elismert színvonalú cikkek, sőt kötet(ek) – elengedhetetlen feltétele kellene, hogy legyen egy magyar tudományos karriernek. És nem az, a legkevésbé sem. Hiszen éppen én is erről írogattam itt lentebb.
@komment1: amit írsz azt én nem vitatom. területenként változnak a sztenderdek. de én azt nem tudom elfogadni, hogy magyarország legjobb egyetemén huszonkét évvel a rendszerváltás után a tanszékvezetőnek nincs nemzetközileg értékelhető tudományos publikációja. sem fn, sem la esetében.
@Bolygó Hollandi: hat abba ne gondolkodjunk , hogy valaki majd elrendezi.
en te o mi ti ok. max:-)
pesrze orbanbasi most eppen megoldja a problemat azzal, hogy az ELTEtol megint elvesz egy millardot–de legalabb felcsut epul szepul..
@jotunder: Igazán kár, hogy kb ugyanarról beszélünk, állítólag mégis vitatkozunk :F
NIkosz sztorija nehezen védhető, sőt döbbenetes, az egyezéseket látva és főként azt a tényt, hogy hosszasan idéz kézikönyvből egy doktoriban vagy akár egy szakdolgozatban, nehéz ezt a nincs semmi baj hozzállást elfogadni.
Ami pedig Bibót illeti, elég sokat elmond a magyar társadalomtudományról ez a típusú Bibó-fetisizmus. (Akit egyébként magam is szeretek sok szempontból.) Azért kissé bizarr, hogy bármilyen nagyszerű dolgokat is írt, ma is autoritásnak kell tekintenünk. A nacionalizmus-elmáélete azért már régen meghaladott, történeti koncepciója pedig leginkább Szekfű felől értelmezhető, mivel egyszerűen egy liberális hanyatlástörténet, ami az antiliberális hanyatlástörténetet kell ellensúlyozza. Nehogy már évtizedek kemény társdalomtörténeti kutatásai után még mindig Bibó legyen a történeti kánon!
A magyar elithez:
index.hu/belfold/2012/11/21/jeszenszky_a_cel_a_minel_tobb_egeszseges_gyerek_volt/#
„Jeszenszky a Wikipediából merített”
EPIC. LOL. ROTFL.
Habilitált doktor. Publikált angolul is. Remélem 20 éve a Magyar Értelmező Kéziszótár három szócikkére építette volna tudományos érvrendszerét.
Én meg már láttam egyesre értékelt szakdolgozatot, mert az irodalmi elemzés fő tézisét a verseskötet fülszövegére hivatkozva építette fel az aspiráns.
PS:
„Reméli, hogy a harcias hangok is belátják, hogy a közös jövőnkhöz együttműködés kell. Ha elkezdjük végre meghallgatni egymást, biztató a jövőnk, zárta a politikus.”
Értem én, de szerintem ez 1980 és 2012 között bármikor, bármilyen konferencián elhangozhatna. A lényeg, hogy vonuljunk a pogácsás asztalokhoz. Igyunk egy ingyen kávét is a katarzishoz.
@sok-sok:
én sem vagyok társadalomtudós, sőt fokasz nikosz munkásságával egyáltalán nem vagyok képben, viszont két kérdés is megfogalmazódott bennem a kommentjeid alapján:
egyrészt, milyen jellegű tudományos teljesítményt végez fn, ha nem nemzetközi folyóiratokban publikál cikkeket?
másrészt olyanokat is fel tudsz-e sorolni, akiknek _elismert_ nemzetközi lapokban vannak cikkei, mégis úgy érzed, hogy teljesen indokolatlan/érdemtelen lenne ez alapján elismerni a munkásságukat? (eddig csak a másik – könnyebb – irányra hoztál példát)
@jotunder:
mondja csak, maga hány könyvet írt? és miért is nagyobb a tudományos jelentősége 5-10 oldalas folyóiratcikkeknek axiómaszerűen, mint ha egy egész könyvet írnak belőle? miért gondolja, hogy a relevanciáját egy munkának csak az idézettség és a publikáció helye határozza meg? miért gondolja, hogy a társadalomtudományoknál és a bölcsészetnél ugyanazokat a szempontokat lehet használni a mérésnél, mint a matematika esetében?
ráadásul már régen kialakult a megoldás: 5-6-7 szerző jegyez egy folyóiratcikket, ill. keresztbe hivatkoznak: vagyis ugyanúgy létre jön egy kaszt, akik tolják egymást:)
@MézesRozi: Könyvet bárki írhat. Te is írhatsz, ha van pénzed vagy kapcsolatod akkor valahol kiadják neked (még jobb ha egyetemi oktató vagy, akkor kötelezővé is teheted és máris megvan rá a kereslet; ez bevett stratégia Magyarországon, „publikációs lista” egyetemi jegyzetekből amiket boldogabb országokban feltol az ember a netre oszt jónapot, eszébe se jutna pénzt kérni érte).
Komoly, referált szakfolyóiratban sokkal nehezebb publikálni, ezért ez az igazán releváns mérce. Bölcsészethez nem értek, de a világ top egyetemei mégiscsak a komoly publikációkat (ami általában cikkeket jelent) használják oktatóik megítélésénél a társadalomtudományokban is, szóval valahol csak használható szempont ez.
Társadalomtudományokban nagyon ritka az 5+ szerző, ez inkább olyan tudományokra jellemző ahol nagy laborháttér kell.
@MézesRozi: a megméretés a lényeg. tessék valamit produkálni, amit észrevesznek. könyvet is észre lehet venni. amikor valaki huszonkét év alatt egyetlen észrevehető munkát sem közöl, mint pl. az alteregod, akinek gondosan nem írom le a nevét, vagy fn, akkor az embernek igenis eszébe jut a féltudású elit. ha elfogadjuk, hogy az órezsim a kontraszelekcióra épült, és elfogadjuk, akkor az órezsim struktúráira épített honi tekintélyrendszereket nem fogadhatjuk el.
@Wolff: ne haragudj , de hol olvastad, hogy Bibo a kanon? hogy ot fetisizalni kene? az volt jotunder allitasa, hogy bibot azert szeretjuk , mert 56-ban bennt maradt a parlamenetben Erre jeleztem, hogy nem csak ezert, hanem az is fontos amit irt, mint intellektualis teljesitmeny. Ebbol hogy jutunk el a kanonhoz?
„Az ezígy három, egymást erősítő pilléren nyugszik: a féltudás tudásként való elismerésén, a teljesítményelv ignorálásán, valamint az egyéni felelősség tagadásán.”
A probléma az, hogy ez nem csak az elitre, hanem a hazai társadalom 90%-ára igaz.
@sok-sok: nem a tényért szeretjük, hanem annak egészéért, az életért amit elvállalt. ez az élet nem egy tudományos kutató élete volt, lehetett volna az, de elvették tőle. milyen az, hogy egy rendőri megfigyelés alatt álló, margóra kényszerített, 1979-ben elhunyt emberrel példálózik valaki, amikor a huszonegyedik században élünk, több mint két évtizeddel a rendszerváltás után.
Főleg az utóbbi kettő: úgy nézzetek már körül szűk környezetetekben, hogy ki az, aki ha elbaszik vmit, akkor mindenféle kertelés meg mismásolás nélkül kiáll és megmondja, hogy oké, igen, ÉN basztam el. Nem, van a másra kenegetés, a megszépítés meg a „nem is olyan nagy probléma ez”.
Azonkívül nézzetek már körül, hogy a környzetetekben ki az, aki nem csak a svéd, dán, holland stb. életszínvonalat, hanem az ahhoz tartozó munkamorált is magáévá akarná tenni.
Fokasz Nikosz fő kutatási területe káoszelmélet és a fraktálhalmazok (?) alkalmazása a természettudományokban. tegyük fel, hogy a magyar szociológusok 99 százalékának lövése nincs a dinamikus rendszerekről és a fraktálokról. honnan is lehetnek biztosak benne, hogy FN munkája értékelhető?? mert olyan meggyőzően mondja????
@emhem: Szociologian belul sarkitva vam ket kvantitativ es kvalaitativ iranyzat. az elobbi statisztiaki alapu modszertanra fokuszal–mivel ez egy univerzalis (es kulturalis ertelmezesektol kevesbe fuggo) modszer, eleve nagy elonyben van az aki ehhez az iskolahoz tartozik. A modszer ui. meghatarozza a nyelvet, az ervelest stb Ezert pl Kolisi Tamas-akit en nem tartok buta embernek- latvanyos es emlekezetes kozvelemeny kutatoi kudarcai ellenere egy csomo amerikai publikacioval bir. Borocz jozsit emlitettem , o nekem mersekelten okos csak.
a masik kerdesedre is igyekszem valaszolni-de most elszolit a kotelesseg.
@jotunder: Akinek gondosan nem írod le a nevét, az nem az alteregója. Ez egy másik pöllencs.
@Kettes: De hát én nem tudom őket megkülönböztetni egymástól. Akkor pedig nem mindegy?
Finn(g)országban a szociológus hallgatóknak tudniuk kell angolul olvasni, mert eredetiben kapják meg a cikket/könyvet referálásra.
@sok-sok: 1. Kolosi egy milliárdos vállalkozó, akinek van (volt?) egy közvéleménykutató cége. Hogy jön ez ide. 2. Miért releváns az, hogy sok-soknak mi a véleménye BJ-ről? Miért sok-sok, és miért nem kettes véleménye a releváns? Most tekintsünk el az ismeretlenségtől. Ha nincs megmérettetés, akkor miért fontosabb, figyelemreméltóbb X véleménye mint Y-é?
Senki sem állítja azt, hogy létezik valamiféle egyenlőtlenségi reláció, hogy A jobb mint B, ha több nyugati cikke van. itt arról van szó, hogy 2012-ben az ELTE-n tanszékvezető lehetsz egyetlen egy mérhető publikáció nélkül, nemzetközi témában. nem megyek bele a fraktálozásba, amiről igen erős véleményem van. csak ezt a tényt említem.
@jotunder: Elolvastam a „Nemlineáris idősorok – a tőzsde káosza?” c. /egyszerzős szakcikket/, mégegyszer leírom, a CV szerint /szakcikket/, most megyek sétálok egyet, valahogy meg kell nyugodni. Erről azért már egy alapismeretekkel rendelkező negyedéves hallgatónak látni kell, hogy micsoda. Teljesen függetlenül a fraktálosditól.