Doktorik és doktorok
Eredeti szerző: jotunder
Fokasz Nikosz mai nyilatkozata szerint a Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Fokasz professzor, az ELTE TÁTK Szociológiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora. Semmi okom kételkedni a szavában.
Ez a poszt Semjénről egyáltalán nem fog szólni, tulajdonképpen Fokasz Nikoszról sem. Ez a poszt az igazságról szeretne szólni. Nem is olyan régen utánanéztem annak, hogy Lánczi András egyetemi tanárnak milyen a CV-je, és megdöbbenve (OK, ez nem egészen igaz) állapítottam meg, hogy Lánczi úgy lett intézetvezető egyetemi tanár a Corvinuson, hogy egyetlen minősített nyugati folyóiratban sem publikált cikket. A scholar.google-on 21 találatot kap, ami felfoghatatlanul alacsony szám.
Kötelességemnek érzem hozzátenni, hogy a jobboldalisággal semmilyen értelemben nem vádolható Fokasz Nikosz tanszékvezető egyetemi tanárnak sincs egyetlen minősített nyugati folyóiratban cikke. Mind Lánczi, mind Fokasz témája abszolút nemzetközinek mondható.
Semjén doktorija nem oszt, nem szoroz. Az, hogy Magyarországon boldog-boldogtalannak osztanak ki címeket különböző gyanús doktori iskolák, sokkal de sokkal szomorúbb dolog. Jogi képviselőnk enyhén hisztérikus viselkedésére tekintettel neveket nem fogok leírni. Az, hogy Magyarországon tanszékvezető egyetemi tanár lehet valaki egy általános, nyugatias témában egyetlen nyugati cikk nélkül, szintén sokkal jellemzőbb az országunkra, mint Semjén bénázása. Fokasz Nikosznak, ezt komolyan gondolom, igaza van. A Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Más ügyek vannak: olyan ügyek, amelyekkel nem lehet lájkokat gyűjteni, amelyek nem kommentelhetőek, a szélesebb közönség számára jóval kevésbé érdekesek.
Öt éve írta Publius Hungaricus a Féltudású elitet az indexen. Még pár évtizedig aktuális marad.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520548-6ae73b356600d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520548&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520548-6ae73b356600d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520548-6ae73b356600d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tollaszerge: jó, mi??
@tollaszerge: aztakurva. ez egy kétkredites _közismereti_ tárgy beadandója. tanszékvezető. egyetemi. tanár. egyszerzős. _szakcikk_.
Alapvetően nagyon szomorú a cikkben említett jelenség, de a plágiumügyek felgöngyölítése kapcsán eluralkodik egy roppant veszélyes általánosítás a sajtóban és a közvéleményben. Ne tegyünk egyenlőséget a 30 éve kiadott fokozatok és a mostani követelmények közt, se pedig egy TF-es doktori, egy társadalomtudományi doktori és egy természettudományos doktori közt, mert nem ugyanarról beszélünk. Én eltöltöttem 1 évet egy amerikai egyetemen ösztöndíjjal, jelenleg a TU Darmstadt-on vagyok doktorandusz, előtte pedig a BME-n voltam. Nyugodtan mondhatom – és a 3 egyetemen tevékenykedő professzoroknak sem más a véleménye -, hogy otthon a legnehezebb teljesíteni a feltételeket. Már önmagában több publikációt követelnek meg, arról pedig ne is beszéljünk, hogy adott esetben azt mennyivel nehezebb esetleg egy BME logó alatt kitermelni, mint mondjuk egy MIT-s e-mail címről beküldve.
Éppen emiatt engem személy szerint nagyon zavar ennek a mondatnak a jelenideje:
„Az, hogy Magyarországon boldog-boldogtalannak osztanak ki címeket különböző gyanús doktori iskolák, sokkal de sokkal szomorúbb dolog.”
Elképzelhető persze, hogy még mindig vannak „gyanús doktori iskolák”, de sajnos sokan ezen felbuzdulva általánosítanak, ami számos, kőkeményen dolgozó hallgatóra nézve roppant megalázó és társadalmilag igen veszélyes meglátásom szerint! 30 éve egy más világ volt. Ez nem menti fel Semjénéket egyáltalán, de ne írjunk le mindenkit miattuk a mai napig.
SP kapcsán már megírtam a véleményem hosszabban is egyszer ezzel kapcsolatban:
wisconsin.blog.hu/2012/04/02/122_a_reszletekben_rejlo_ordog_avagy_a_plagium_ugy_margojara
És persze hangsúlyozom, hogy nem ismerem a társadalomtudományok terén uralkodó állapotokat, így lehet ott mindez 100%-osan megállja a helyét, de akkor se mossunk össze mindent mindennel akarva-akaratlanul!
1. A tudomany fejlodesehez azzal lehet hozzajarulni, ha kimutatsz valamit, ami fontos, de eddig nem volt ismert. Nem hiszem, hogy ez a szociologiara ne lenne igaz. Ha a szakteruleted nemzetkozi, akkor nem tul celszeru/eletszeru, hogy a fontos es uj dolgot magyarul publikald. Ha nem publikalsz nemzetkozileg, akkor tudomany fejlodesehez direktben nem jarultal hozza. Ettol meg lehetsz „hatalmas elme” es jo tanar, akitol „nemzedekek tanultak”, mint Bertalan Lajos sok-sok szerint. De megertem jotundert, ha nem ilyen embereket akar Magyarorszag vezeto egyetemein tanszekvezetoknek.
2. Nem ertem FN allitasat, hogy „Nincs Semjén-féle plágiumügy”. Azt allitja, hogy (a) nincs jeloletlen idezet a dolgozataban, hogy (b) nem baj, hogy jeloletlen idezetek vannak benne, ez nem szamit plagiumnak, vagy azt, hogy (c) (egyelore) nem vizsgalja az egyetem, hogy SZS plagizakt-e. Mielott leirjuk, hogy semmi ok ketelkedni FN szavaban meg kene erteni, hogy mit is allit.
@_Maverick: ember… azt írtam, hogy léteznek ilyen iskolák, nem azt, hogy mind az, sőt, itt most konkrétan egy konkrét iskolára gondoltam.
Nem csak Semjén doktorija, de Semjén sem oszt vagy szoroz.
Az azonban valóban érdekes kérdés, hogy mivel molyolhat az a tudós, aki semmit sem publikál. Vagy baromira szerény, vagy rettenetesen titkos.
nem értem én ezt. eddig azt mondták, hogy semjén dolgozatának 40%-a másolásból származik. ennél kevesebbért is vettek már el doktorit. akkor mi a kérdés? nem lehet, hogy fidesz delegált ez a nikosz valamelyik bizottságban? az ilyen elfogult figurák szoktak ilyeneket nyilatkozni a magyar nemzetben. na mondjuk nem is olvasom mostanában, maximum a hirklikken, mint gyűjtőportálon keresztül futok bele egy-egy cikkbe.
@pont7: a dolgozat tele van a jelöletlen idézetekkel. parafrazeál mondatokat végtelen hosszan, és nem írja oda kitől. van úgy, hogy egy eredeti szöveg értelmét változtatja meg. én inkább minősíthetetlen szarnak tartom mint explicit plágiumnak.
@FireFly111: szó nincs arról, hogy FN valamiféle fidesznyik lenne. nagyon nagyon nincs szó róla….. tényleg nem az, közelében sincs, ezt nem kell erőltetni.
@_Maverick: ez annyiban jogos, hogy a német Ph.D.-t formailag valóban valamivel könnyebb megszerezni, mint a magyart. Nem az elvárt munkamennyiség miatt, hanem teljesen mások a vizsgakövetelmények. Nálunk egy háromtárgyas szigorlat olyan vizsgáztatóknál, akikkel nem lehet sok közös publikációd, odaát a legtöbb helyen egy vizsga a témavezetődnél és egy másik kollégánál, aki lehet közvetlen kolléga is. Az is igaz, hogy a védés után az egyetem *összes* profjának vétójoga van, ha őslénytanból védesz, a szociológia professzora is hozzájárulását kell adja (Tübingen, 2000-es évek eleje). A magyar BME, ELTE ennél formailag nehezebb. Tartalmilag kb. ugyanott van a kettő. Azért minden felsőoktatási intézményünkért nem tenném tűzbe a kezem.
Nemzetközi referált szakcikket azért nehezebb publikálni mint könyvet, mert ott szinte kötelezően tőled független, de nagy tudású tudósoknak adják ki a cikkedet bírálatra. Azok pedig szétszednek keményen: tartalmilag is, meg formailag is (tartod-e a kötelező szerkezetét a cikknek). És természetesen a nyelvhelyességet is: egy amerikainak értelemszerűen sokkal könnyebb dolga van ebből a szempontból.
Egy nagy külföldi kiadónál megírt szakkönyv ugyanez a kategória, arra nem állítom, hogy könnyű műfaj lenne. De egy hazai könyv, az a kiadó dolga, és hogy ki a bíráló/lektor. Itt már kemény összefonódások lehetnek (nemzetközi szinten is, de oda kemény munka bekerülni – olyant biztos nem engednek olyanba, aki nem szokott rendszeresen odakint publikálni).
Na ennyi, most meló, ld. fent 🙂
@sok-sok: Magyarország azon kevés helyek egyike, ahol lehet társadalomtudományi PhD-t írni azzal a felkiáltással, hogy hiába végezték már ki a témát külföldön évtizedekkel ezelőtt, itthon erről még nem írtak. Így születnek tömegével ismeretterjesztő jellegű és célzatú doktori disszertációk.
Nálunk nem szempont, hogy nemzetközi szempontból bármilyen újdonságot („hozzáadott értéket”) tartalmazzon a dolgozat, és ez annak köszönhető, hogy a témavezetők kizárólag magyar viszonyok között gondolkodnak. Nem azért nem publikálnak külföldön, mert „igazi intellektuális életet élnek” (whatever that means), hanem azért, mert nincs nemzetközi érdeklődésre számot tartó kutatási témájuk, ha elküldenének egy kéziratot egy A-kategóriás folyóiratba, akkor azt a színvonala miatt a peer reviewen kidobnák a szemétbe, ráadásul még nemzetközi kapcsolatrendszerük sincs, hogy legalább benyomják magukat valahová.
Így születnek a Semjén-szintű doktorik, és így fordulhat elő, hogy az „igazi intelllektuális életet élő” témavezetők nem találnak abban problémát, hogy a hozzájuk írt dolgozat:
1. Egy másik dolgozat kivonata.
2. A téma nem illeszthető be abba a tudományterületre.
Ez nálunk soha nem fog változni, mert a tehetségtelenség bővített újratermelése folyik. A professzorok személyesen választják ki az utánpótlást, olyan embereket, akik természetesen csak magyar szinten válhatnak világhírűvé – különben elhomályosítanák a profot -, és egyébként is, a nemzetközi színvonalhoz rengeteg munka és lemondás kell. Akkor pedig hogyan lehetne „igazi intellektuális életet élni”?
@timargabor: Igen, elsősorban a formai dolgokra gondoltam. Például a publikációl darabszámához való mereve ragaszkodásra, mivel a bejegyzés éppen a publikációkat emlegeti fel.
Az egyetemeken és főiskolákon komoly minőségi probléma, hogy az oktatók jelentős részét jogszabályellenesen foglalkoztatják. Ezek után nevetséges, hogy némelyik egyetemen a törvénynél szigorúbb feltételeket írnak elő. Persze ezt csak a kívülről bekerülni próbáló fiatalokra alkalmazzák, a jelenlegi gárdára nem. Így gyakran előfordul, hogy egy docens már 15 éve próbálja a disszertációját megírni, miközben a frissen felvett tanársegéddel közlik, hogy az adjunktusi kinevezés minimális feltétele a PhD megszerzése…
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
28. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz
a) a tanársegédi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése,
b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése, egyetemen betöltött adjunktusi munkakör esetén a doktori fokozat megszerzése.
(2) A főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelelő szakmai gyakorlattal.
(3) A főiskolai tanári és az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal.
(4) Az alkalmazáshoz főiskolai tanár, egyetemi docens esetében legalább tíz éves felsőoktatási oktatói tapasztalat szükséges. Habilitált oktató esetén az oktatói tapasztalat időtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges.
(5) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, habilitációval – vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal -, továbbá az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.
31. § (1) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette.
(2) Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató sem, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot.
@capacete: A szomorú az, hogy Semjénnek megmondta az egyik bíráló, hogy ez egyes, erre gyorsan hívtak egy másik bírálót…
@jotunder: az elso feleben egyet ertunk- pelda erteku elet.
tkp a masodikban is–total mas a helyzet, persze–
Bibot csak azert batorkodtam idecitalni, mert ugy vettem ki, hogy te ot nagyra tartod–de ha nem mint gondolkodot, hanem mint aki szenvedestortetevel es kiallasaval adott peldat az mas. Ezzel csak azt akartam elkerulni, hogy ha mondok egy peldat, aki elsosorban jo tanar a jelenbol azt a „sztem szted , A mondja B mondja” ervelessel lesopord.
En azt probalom mondani, hogy van egy olyan tipus, aki igen, meg 22 evvel a rednszervaltas utan sem a hagyomanyos, angolszasz akademiai sztandeknek valo megfelelest tartja elsodlegesnek. Nem azert mert nem lenne erre kepes, hanem mert mas az erdeklodesi terulete, ambicioja. Ezt te total kizartnak tartod? es ugye itt a logikai csapda, mert ha en peldakent ajanlom mondjuk Szilagy Akost, akkor erre te azt mondod ez sztem van igy—mert te csak a sajat meterrudad -publ lista- eredmenyeit fogadod el. Ugy hogy nem a konkret szemelyt mondom, csak azt, hogy probalj meg elkepzelni egy ilyen tipust. Ettol meg van fel, meg negyed tudasu elit — is.
Kolosit googlezd meg, meg fogsz lepodni, meg az American Soc Reviewban is publikalt.
De vegul is mintegy, ertem mi az allaspontod.
a fraktalozasba en se megyek bele, mert veled ellentetben, en egyaltalan nem ertek hozza. Csak felvetem, hogy lehet annak ertelme, -es nyilvan szamos veszelye- hogy temeszettudomanyos eredmenyeket igyekszik valaki elmagyarazni, bemutatni emeszthetove tenni bolcseszeknek – es ennek soran masok a standardek. mint a sajat mondjuk matematikusi kozossegen belul.
@sok-sok: FN káoszelméleti és fraktálmiegymásos munkássága a lényegi része a kutatói munkájának, és a minősíthetetlenség határait súrolja. ne menjünk bele, hogy melyik oldalról. vajon miért is nem óhajtja megméretni magát, vajon miért….
Moderáltok még ?
@jotunder: Vicces, de FN valoban volt (gorog tajekozottsaga okan) egy rovid ideig tag a FIDESZ kulpolitikai tanacsado csoportjaban, meg 1990-ben, jo nagy kaosz volt, emlekezett ra, tovabba arra, hogy nehany ules utan, tehat meg 1990-ben, kimaradt. Ez volt a kapcsolata a FIDESZ-szel, de talan ez hozta meg az erdeklodeset a kaoszelmelet irant. De persze jotundernek teljesen igaza van: FN nem fidesznyik es foleg nem errol van szo.
@sok-sok: basszus nézz már rá erre, amit tollaszerge „ajánlott”:
epa.oszk.hu/00700/00775/00047/1312-1329.html
ezt a honlapján szakcikknek minősíti. fentebb leírtam, h ez egészen pontosan milyen színvonalat képvisel ( @ppp2: ). ez nagyon durva. nem dumalod ki fn-t ebből a szarból, ahogy jules mondaná…
Végre!!!
Meglepő en korrekt poszt a téműban balról (pláne ennyire balról).
Sajnos a kötelező bal-jobb beállás mellett sikkad a lényeg, mivel az embereket nem igazán érdekelte senkit sem foglalkalkoztatott az egész katyvasz ami a magyar „doktori” címeket övezi.
Az EGÉSZ egy vicc (két bető jogűsoknak, pláne gyógyszerészeknek!!!, „kisdoktori” hogy a többiek se rinyáljanak, rűaűdsul utóbbiak PhDvá minősítése, meg a „nagydoktori”).
Sajnos ez mind része a szerő által is belinkelt cikknek.
@ZF2: ennyire balról :))) mi baloldali a vincenten, hogy néha nem szeretjük orbánvikit ? :)))))
Júj de szánalmas írás!!! Szánalmas magyarázkodás!! A csúnyán becidázta a ballib média ezt a Semjén dolgot, azt most mosdás van!!!
Csak nem értem, miért utálják annyian a fideszt, amilyen gusztustalanul a ballib oldal is viselkedik, az ilyen szánalmas húzásaikkal!!
Ahogy az LMP-t is kiosztották a demokratáék, mert nem nyalt be nekik, rögtön áruló ellenség lett, aki nem velünk van, az ellenünk elv!! Pont, mint amit a fidesz csinál!!!
Szomorú, hogy ez van nálunk itthon!!
@jotunder: én sem értek ehhez, de nekem úgy tűnik, hogy a káoszelmélet eleve nehezen alkalmazahtó terület (ezért is jó kutatásra), de a játékeelméletnek nagyon gyakorlati alkamazásai is lehetnek.
@ppp2: en ezt nem tudom megitelni.
nekem ez eppugy „gorogul” van, mint mondjuk ez
arxiv.org/pdf/1211.0621.pdf
nem ertek hozza- ez nem kidumalas.
En a fokasz altal szerkesztett kaoszelmeleti kotetet lapoztam at –abban van olyan ambicio hogy tartsadalomtudosoknak magyarazza el a kaosz es fraktal elmelet relevanciajat. Tolem ez a megkozelites elegge idegen- de becsulendo ambicionak tartom, bar vannak vadhajtasok. Pl jobban zavar mikor Barabasi–nagyon sok amerikai publikacioval a zsebeben- ugy csinal, hogy a halozat elmelet altal latja jovot.
@jotunder: bocsánat, akkor biztos én néztem el :). Szal ennyire „középről” 🙂
Biztosan sok a nem megérdemelt doktori és a méltatlanul megszerzett diploma, de az, hogy egy olyan folyóirat az élharcosa a „plágiumügyeknek”, melynek főszerkijének nincs is diplomája az még elszomorítóbb.
emasa.hu/cikk.php?page=portre&id=8813
@sok-sok: Fokasz Nikosz egyetemi tanár, az MTA doktora. Ezeknek a címeknek elvileg komoly publikációs követelményei vannak, bár ezt általában letudják a tanszékhez közel álló kiadóknál (jelen esetben Új Mandátum) kiadott könyvekkel és saját szerkesztésű folyóiratokkal.
@ZF2: ugye viccelsz? nagyon komoly emberek nagyon komoly dolgokat csinalnak/csinaltak a dinamikus rendszerek elméletében (Magyarorszagon pl a Szász Doma). az alkalmazhatóságról pedig: KAM elmélet, hiperbolikus biliárdok, Sarkovszkij tétel. ne szórakozzunk már…
@sok-sok: a fraktálokról kb. annyit tud, hogy boxdimenzió, a káoszról meg, hogy attraktor. miért magyarázza, könyörgöm….
@táltos: miért releváns, hogy egy főszerkinek van-e diplomája?? én nekem nincs diplomám (releváns újságíróizé diplomám) oszt posztokat írok :)))
@sok-sok: ..és ne is beszéljünk Platonról.
@sok-sok: BAL is kurva zavaró, de ennek semmi köze fn-hez. ha pedig nem tudod megítélni, akkor próbáld meg elhinni azoknak akik láttak már közelről diffegyenletet, h ez az egész egy bohóckodás…
Eddig nem tudom feltűnt-e, hogy a bölcsész, társadalomtudományi és gazdasági karokon arányaiban jóval több a tudományos fokozatok száma, mint műszaki vagy természettudományos szakterületen. Nyilván mert utóbbiaknál némileg többet kell letennie az asztalra, és így jóval nehezebben mehet csak pofára a dolog, persze azért ott sem megy teljesen tisztán a dolog.
@táltos: Igen, elég szomorú, hogy a felsőoktatáson belül senki sem ellenőrzi a minőséget, ezért csak kívülállók vizsgálgatnak 🙁 Mondjuk a németeknél is civil kezdeményezés a VroniPlag Wiki.
@sok-sok: pontosítok az érthetőség kedvéért: „hogy igazan genyo legyek Bibo Istvannak, hany peer review szaklapban megjelent cikke volt? na ugye.. „
…és ne is beszéljünk Platonról.
Elég rövdikére sikeredett ez a poszt. 🙂
Úgy értem, hogy szerintem itt meg kellett volna említeni az az ominózus egyetemi rangsort és az abból levonható következtetést ami pont ezzel a cikkel cseng egybe, vagyis hogy ver egy Nyíregyházi Főiskola budapesti egyetemeket.
Hát így ahogy itt olvasható.
Boldog boldogtalannak osztogatják a Phd-kat.
Jómagam egy sajnálatos eset miatt nemrég egy vidéki kórházban voltam és várakozás közben (csak 3 óra, szerencsém volt) olvasgattam az orvosok névsorát.
Azon az egy osztályon volt 10 orvos, ebből 1 szakorvos és egy általános.
A többi mind adjunktus, osztályvezető stb.
Ezekben az orvosi titulusokban nem vagyok otthon, de annyit le tudok vonni következtetésként, hogy ott valószínűleg az kap fizetést aki minimum egy adjunktus.
A csupasz pisztoly neves karakterét juttatja eszembe, a Rangkór tábornokot.
@ppp2: ahogy írtam, nem értek a téműhoz, én hirtelen a játlkelmléletre asszociáltam, ami egyrészt Nobel csontot ért, másrészt nagyon gyakrolati velhasználása van pl vállaltiránytíásban.
Egyébként mennyire igaz az a pletyka, hogy egyesek azért publikálnak hülyeséget, hogy sokan cáfolják, így hivatkozzanak rájuk, növelve a hivatkozások számát?
@jotunder: Társadalomtudományokban (legalábbis közgazdaságtanban), pont ugyanúgy a nemzetközi peer reviewed, magas impakt faktoru (mi ugy nevezzuk: „top five”), folyoiratokban való publikálás az etalon, mint természettudományban, ugyhogy minden ezzel ellentétes komment porhintés. Csak a magyar egyetemi közgazdászok elhanyagolható számának sikerült ezt akár egyszer is megugrania életében.
@jotunder: Azért blogolás és egy 30 éves „neves” folyóirat főszerkesztősége között még ma is van különbség. (Bár sokszor egy-egy blog befolyásosabb tud lenni).
Ám manapság amikor még egy takarítónak is fel kell mutatni legalább egy OKJ-s takarítói végzettséget, legalább is furcsa, hogy egy főszerkesztőnek nem feltétel a diploma. Úgy tudtam régebben még egy megyei lap mezei újságírójának is feltétel volt az akármilyen diploma.
Amúgy nem is az a fő gond, hogy nincs neki, mert nyilván a munkatársai közül soknak van (sőt egyetemen is oktat némelyik), csak ez tipikusan „savanyú a szőlő”-nek tűnik így.
@timargabor: „A magyar BME, ELTE ennél formailag nehezebb. Tartalmilag kb. ugyanott van a kettő.”
SZTE-ről (TTK) tudok nyilatkozni (persze összmagyar bírálóbizottság van úgy általában, ergo nem is érdemes különbséget tenni a hazai egyetemek között), kábé kétszer annyi eredmény kell egy „normál” doktoriba, mint egy átlag nyugatiba. Igen, duplaannyi.
Az egyik kolléga nagyon elkésett, alapból sem túl erős, de ráadásul még kicsit össze is csapott doktorijára, ami épphogy ment át (de még az előadását is elszúrta, a zárszóban lehúzta a munkáját), szóval erre mondta az egyik helyi szakember beszélgetés közben, hogy nyugaton erre nem azt mondanák, hogy kevés, mert egyáltalán nem is tűnne annak; azt kérdeznék, hogy miért várt vele eddig, mit akar még ezzel a témával? De ez utóbbi (ezt már én teszem hozzá) pont a sok eredmény elvárása miatt elkerülhetetlen, mert mire összegyűlnek, a munkásság eleje általában egyszerűen elavul.
Az egyik doktori távbaszarásról szól, a másik meg divatsátánizmusról.
Ezek doktorik ???
0 a jelentőségük, többszáz oldalnyi filler-ek, kizárólagos céljuk a papírhoz jutás.
t-r-y
@lobaszopiatej: igen rátapintottál az akadémia élet lényegére 🙂
De ha véeltlenül valaki WC-t fejleszt akkor nem kell elölről ketzdenie a kutatást. Plasztikusan elmagyarázva.
Az egyetemi kutatás megalapozza azt a tudást amit a versenyszféra nem fog finanszírozni, mert nem lát benne jövőt.
Kicsit olyan ez mint egy állami kockázatitőke befektetés…
Gyerekek, Rényi Alfréd forogna a sírjában ennyi süketség olvastán. Meg osztán nagyon elmentetek a doktorik irányába – talán a szakdolgozat kényelmetlen téma?
Más. Még mindig munkásőr Schidt Mária apósa? Mert akkor Ungár Klára apja munkásőr…
@ZF2: a versenyszféra relatív egészségességét bizonyítja a felismerés, hogy az ún. „egyetemi kutatáskba” pénzt ölni őrültség.
@lobaszopiatej: és az doktori, ha valaki félinvariáns Marinovszkij-martingálokról ír? Abból születik cserebogár?
@Zabaalint: azért égő, ha kiröhögik. A „szcientometria” egyszerűbben is kijátszható.
@Trompf: hiányzik? A sajtótörténet legimpertinensebb, legdktatorikusabb cenzúrája?