Dominic Cummings sajtótájékoztatójáról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Dominic Cummings, Boris Johnson főtanácsadója, a Brexit egyik atyja, a miniszterelnöki hivatal kertjében találkozott újságírókkal és beszámolt arról, hogy egészen pontosan miért és milyen körülmények között utazott Durhamba Londonból március harmincadikán késő este. A BBC élőben közvetítette az eseményt.
Cummings válaszolt a jobboldali (a Daily Mail alapvetően kormánypárti, de amit Cummings most tőlük kap az nagyjából a 444.hu kontra Bolondkásler szinten van) és baloldali (a Guardian és a Mirror hozta le a sztorit, miszerint Cummings a lockdown közepén, a beteg feleségével, aki ismert jobboldali újságíró, és a négyéves gyerekével Londonból Anglia másik végébe autózott a szüleihez) újságíróknak. Az újságírók, kivétel nélkül, presszionálták Cummingst, aki minden egyes kérdésre udvariasan és intelligensen válaszolt.
Mindenki tette a dolgát.
Cummings okos, sőt nagyon okos, és igazából csak a Telegraph-os Anna Mikhailova tudta megfogni a Bernard Castle vizittel. Nem tudom, hogy mi lesz a vége, lehet, hogy a végén le kell mondania, lehet, hogy megússza. Az világos, hogy a Daily Mail nem fog leszállni róla, a Guardian sem, sok függ attól, hogy a tory backbench (a parlamenti frakció kormányon kívüli része), különösen az északi képviselők (és hát az északi tory szavazók), hogyan fognak reagálni. Egy biztos, a brit nemzet ezt várja el az újságíróktól és ezt várja el a politikusoktól és az embereitől. Mert elvárásaik vannak, morális jellegű elvárásaik, és amíg egy népnek elvárásai vannak, addig legalább van remény.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518111-6ae4135ee9830' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518111&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518111-6ae4135ee9830&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518111-6ae4135ee9830' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Érvsebész: „Lehet, hogy (megint) álmokban ringatom magam, de én úgy érzem, nekem sokkal könnyebb dolgom van, mint az anti-PC shaming gyakorlóinak. Mert én úgy gondolom, hogy képes vagyok felismerni, hogy mikor ismételgetnek feleslegesen olyan sztereotípiákat (akár verbálisan, akár kevésbé explicit utalások formájában, pl. képeken), amiket nem kéne bedörzsölni, mert károsak. „
Hát igen, a szerző mindenkinél jobban meg tudja állapítani, hogy mikor ismételgetnek káros sztereotípiákat, és mikor nem.
„Sajnálom őket, hogy az anti-PC shaming jegyében ilyen szerecsenmosdatásra kényszerülnek, és ezzel igen közel kerülnek azokhoz, akik a horogkeresztet azzal védik, hogy ősi ind szimbólum, az árpádsávokat meg azzal, hogy régi történelmi zászlók kelléke volt.”
Hát azokkal a hülyékkel egy platformra kerülnek, akik szerint nem kéne betiltani az „önkényuralmi jelképeket”…
Ami az Árpád-sávos zászlót illeti:
hu.wikipedia.org/wiki/A_Hungarista_Mozgalom_jelk%C3%A9pei
„Az Árpád-sáv önmagában sohasem volt hungarista jelkép, csak nyilaskereszttel kiegészülve, valamint a mai Árpád-sávos zászlók 8 sávjával szemben 9 sávból állt a hungarista változat.”
Egyébként az utolsó mondatával pont az író ad példát a „PC shamingre”:
„Sajnálom őket, hogy az anti-PC shaming jegyében ilyen szerecsenmosdatásra kényszerülnek, és ezzel igen közel kerülnek azokhoz, akik a horogkeresztet azzal védik, hogy ősi ind szimbólum, az árpádsávokat meg azzal, hogy régi történelmi zászlók kelléke volt.”
vagyis akik ezen problémázni mernek, azok a horogkeresztet és az árpádsávot mentegetőkkel (értsd: náci/hungarista mentegetőkkel) kerülnek egy platformra, vagy legalábbis „igen közel” hozzájuk.
@ámbátor:
Én azt választanám, hogy „egyik sem”, de nem lehetünk egyformák. 🙂
(Az uncsitesó „Lynch Mob Against The Suppression Of The Working Classes”-t se hagyjuk ki, az is milyen szép karriert futott be.)
@Glokta:
Szerintem a „csak véletlenül issza pont egy kampós orrú zsi, őőő, úgy értem, galíciai jöttment, hahaha, egy pénzeszsákon ülve a keresztény csecsemők vérét, bárki ülhetne ott” versenyzők és az „azévan horogkereszt az arcomra tetoválva a hitlerpotré mellé, mert sznakszritt”-osok között akad átfedés, nem is biztos, hogy kicsi.
@seol: twitter.com/erzaehlmirnix/status/1270397557542391810/photo/1
@seol: Nem arról beszélek, hogy ne lenne átfedés. De például azt nem gondolom, hogy az, aki nyolcsávos árpádsávos zászlót lengetne, az hungarista lenne.
A horogkereszt más eset, mert mondjuk szanszkrit jelképekhez nincs sok köze (kulturálisan, történelmileg) az átlag nyugati embernek, a náci jelképeket viszont sokkal valószínűbb, hogy ismeri, szóval ebben az esetben el tudom fogadni a náci/provokatőr értelmezést.
@mafi mushkila: Ha az úgynevezett „antifasiszták” valóban csak fasiszták ellen tüntetnének, akkor a felháborodásuk tényleg teljesen megalapozott lenne.
@Glokta: Nyilván nem szó szerint kell érteni, ugyanúgy vonatkozik bármely tejipari termék készítőire.
@mafi mushkila: Nyilván. 🙂
@Glokta: „De például azt nem gondolom, hogy az, aki nyolcsávos árpádsávos zászlót lengetne, az hungarista lenne.”
Persze, hogy nem.Nyilván a vereckei kapuba gólt lövő, aranylábú Árpád I-re emlékeztetnek egy focimeccsen…
Vajon a történelmi zászlók közül miért nem a hollóst, vagy a 48-ast választották? Esetleg mégis csak célzás lenne?
Nem az a legfőbb baj, ha valaki fasisztoid, hanem ha félrebeszélve mosakszik. Merje vállalni a nézeteit!
Ezek sunnyogó, gyáva kis farkincák…
@seol: Azert MalcolmX es Louis Farrakhan nevet en a mainstream mediaban mondjuk tiz eve nem lattam. (Persze mindenfe’le honlapokon ott vannak.) Szerintem a demokrataknak van annyi eszuk, hogy ot honappal egy elnokvalasztas elott nem is fogjak emlegetni oket. Tucker Carlson viszont…
@acs63: Konkrétan ismerek olyat, aki nagy királysághívő, de hungaristának semmiképp sem mondanám.
Na, végre minden félművelt, tahó forradalmár majdnem boldog lehet:
index.hu/kultur/2020/06/12/szobordontesek_blacklivesmatter_colston_kolumbusz_rabszolgatartas_sadiq_khan/
Azért majd még ki kellene találni melyik könyveket égessük el, mert ott még vannak fájó pontok.
@Muad’Dib: Szerintem minden civilizációnak, minden korszaknak, de akár minden generációnak is joga van hozzá, hogy felállítsa a saját szobrait, amelyek a saját szerepmodelljeiket ábrázolják, és ledöntsék azokat (nyilván: múzeumba küldve a jobb darabokat), amelyek meghaladottnak tartott szerepmodelleket ábrázolnak.
A szobordöntögetés a civilizációs modellváltás része. Nyilván azok, akik a régi modellekben hisznek, dühösek miatta. De akkor mondják ki nyíltan, hogy hé, szerintem a rabszolgatartás és a rasszizmus klassz dolgok, ne maszatoljanak.
A könyvégetésre hivatkozás is ilyen maszatolás. A köztéri szobrok ritkán hordoznak művészi értéket, jellemzően kurzusdarabok.
@Kettes:
Igen, seol, Glokta meg én, azért vagyunk kiakadva, mert mind rasszisták vagyunk, meg látens rabszolgatartók.
De tényleg, én már les*arom, tőlem döntsék le Gandhi, Churchill, meg fas*om tudja kinek a szobrát, de azért hadd fejezzem már ki nemtetszésemet anélkül, hogy lerasszistázzanak, meg rabszolgatartók védőjének állítsanak be.
Minek ez a nagy nekifeszülés? Egy adott kor társadalma szerintem dönthet úgy, hogy a múlt hőseit már más fényben látja és eltávolítja szobrait. Vagy egyes műveket nem annyira játszik. Ilyesmi történt már a múltban, nem a mai PC-generáció találta ki – csak most van egy erősebb hullám.
Izraelben sokáig nem játszottak Wagnert. Karl May könyveit megcsonkították; a német rassz istenítését kivágták belőlük. Nyirő Józsefet nem adják ki (illetve várjunk csak….).
Szükség van azokra a konzervatív hangokra is, amelyek nem szeretnék ezt, és nyilván nagyon méltánytalan rasszistának meg antiszemitának beállítani a véleményüket. Bár nem biztos, hogy annyira komolyak ezek a gyanúsítgatások, nem kell a kóstolgatást felfújni.
@Muad’Dib: Azért lássuk, hogy erősen provokálsz te is…
@Grrr:
Lehet, mivel engem személy szerint kifejezetten dühít ez az egész.
@Kettes: „A szobordöntögetés a civilizációs modellváltás része. Nyilván azok, akik a régi modellekben hisznek, dühösek miatta. De akkor mondják ki nyíltan, hogy hé, szerintem a rabszolgatartás és a rasszizmus klassz dolgok, ne maszatoljanak.
A könyvégetésre hivatkozás is ilyen maszatolás. A köztéri szobrok ritkán hordoznak művészi értéket, jellemzően kurzusdarabok.”
Szerintem ebben igazad van. A baj az, hogy a híradók vágóképeiből ez nem derül ki. És ezek a vágóképek Bidennek valószínűleg nem szereznek új szavazókat, Trumpnak viszont lehet.
@szatmárynéirénke:
Szerencsétlen félzombi Biden egyetlen esélye a győzelemre az volt, hogy valami csoda történik, és összeszakad minden az USÁban, ami őtőle teljesen függetlenül maga alá temeti Trump elnökségét.
Ámdemivelviszont ez a csoda idén többszörösen megtörténni látszik, én ezen aggódnék legkevésbé.
(Aki Ámerikában komolyan elszomorkodja magát ilyeneken, hogy Kőfal Jacksonnak lesz-e lovasszobra Richmondban, az vagy amúgy is Trump szavazója volt, vagy a Washington Post/NYT publicisztikarovatában tenyésző féltucat konzervatívabb arc egyike, és nagyon-nagyon nem rajta fog múlni a választás.)
@Tehéntőgy: Én négy évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy az amerikai átlagpolgár viselkedése kiszámítható, és nagyot tévedtem. Örölnék, ha neked most igazad lenne.
@kiazmarmegint:
Persze, kevésbé divatosak manapság, ettől még megvan a stabil és nem kicsi rajongótáboruk — előbbinek még hivatalos és félhivatalos emléknapjai is vannak, illetve iskolákat is neveztek el róla.
@Kettes:
Atyaég.
Jujj.
Plusz azért szólnék, hogy a „könyvégetés” nem a szobordöntögetésre reflektál, hanem arra, hogy a jóképességűek nekiálltak filmeket is ‘betiltogatni’.
@Grrr:
Na igen, csak itt nem egy adott kor/ország társadalma vitat meg dolgokat és dönt — adott esetben szoboreltávolítással járó — szemléletváltásról, hanem egy lincsürhe keres célpontokat. Aki meg nem ért egyet, az igyekszik kussolni, ha nem akar áldozattá válni.
@Muad’Dib: Egyetlen szóval sem rasszistázott le benneteket (vagy „benneteket”?, nem tudom, majd ők is eldöntik, hogy hova akarnak tartozni) senki itt ennek az egésznek a kapcsán. Csak mondom, hogy úgy folytasd ezt a nyígást.
@seol: Te meg már vagy nyolcadjára azon az ürügyön adod elő az egészet újra, hogy épp csak amiatt panaszkodsz, hogy meg se merhetsz szólalni. Grat.
@seol: Dehát társadalmak a valóságban sehol soha nem „vitatnak meg” tényleg ilyesmit.
Hanem van egy a témában elkötelezett és így erőszakos (először értelemszerűen kisebbségben lévő) csoport, ami megalapozza az eltávolítás eszmei hátterét, aztán ha elég erős is, keresztülviszi az emlékművel kapcsolatos akaratát, hogy az utcán kötéllel, vagy öltönyben tárgyalóteremben, vagy dísznek tart róla egy Nemzeti Konzultációt hogy legyen-e ön szerint is eltakarítva Kovacsóczy Edömér dandártábornok szobra, és ugye igen. A hogyan a lényegen keveset változtat.
Itt legalább tényleg kézzelfoghatóan valós tömegigényre reagálnak az eltávolításokkal a hatalmasságok, szemben azzal, mikor politikai halljakendek felfuvalkodott történészekkel felszerelve felülről művelnek „szemléletváltást”, ami a másik opció szokott lenni.
@seol: a <> itt persze úgy értendő, hogy egyetlen privát cég, saját elhatározásából, ideiglenesen nem forgalmaz egyetlen filmet, amíg megfelelő kommentárt nem mellékelnek hozzá, az átlagosan alulképzett amerikai fogyasztó okulására.
Persze gondolom csak azért teszik, mert a háttérhatalom betiltotta és azért csak egy cég és csak egy filmet, mert ez még csak a kezdet.
@ámbátor: @Tehéntőgy: @mafi mushkila: @seol: @Muad’Dib: et. al.
van az eheti ésben egy nagyon is idevágó kornai visszaemlékezés 56-ra (http://www.es.hu/cikk/2020-06-12/kornai-janos/1956-ahogyan-en-lattam-akkor-es-latom-ma.html ) ezzel a tanulságként szolgáló befejezéssel:
—
Nádas monumentális önéletrajzának záró szavaival fejezem be írásomat (Nádas Péter 2017). „Patetikus felhang és szomorúság nélkül mondom, hogy a kettős kivérzés jegyében telt el az életem. Azóta nemcsak az önkényuralmat gyűlölöm, de a respublika és a demokrácia gyengeségei, olcsó színjátékai és önveszélyes elfogultságai láttán sem tudom a fejemet elfordítani. Nagyon sajnálom.”
—
én ezt elég jó mondatnak gondolom, mert benne van az a megkülönbözetés, ami itt néhányaknál, főleg @Muad’Dib esetében elvészni látszik, amennyiben ez náluk az „olcsó színjáték, önveszélyes elfogultság” nem gyengesége a „respublikának és demokráciának” (itt épp a blm gondolatot pártoló mozgolódások), hanem az egész csupán ennyi, olcsó színjáték, önveszélyes elfogultság. és ha valaki ez ellen az azonosítás ellen szól, azt olybá veszik, mintha el akarná fordítani a fejét, etc.
én személy szerint a „a respublika és a demokrácia gyengesége” helyett inkább elkerülhetetlen velejáróját mondanék, sőt működésmódját. magyarországon a demokrácia vusu, törvénybe kell foglalni, hogy mindenki jó, és akkor mindenki jó. gyakorlati demokráciákban az emberek nem jók, hanem jó esetben javulni próbálnak. és még azt is gondolom, hogy bármennyire is taszajtó, a jótavaló dolgok is menthetetlenül félre-félresiklanak, hol jobban, hol kevésbé, jó esetben kevésbé. (nem megítélhető, lefektetett gondolkdási és viselkedési etikettekről beszélünk, hanem kollektív és magánemlékezetekkel megpakolt ilyen-olyan vélekedések, igaz és hamis köztudomások által keretekbe foglalt narratívák zűrzavaráról.)
ez az „elkerülhetetlen velejáró” akkor gyengeség, ha ezt a sokszereplős csetepatét tömbös egyenlépéssé sikerül kényszerítenie valamelyik erőnek, de ezt nem kell hagyni, és egyáltalán nem kell tapsikálni semmilyen hülyeségnek (basil fawlty indexre tétele nagyon jó kis vészcsengő). de azért erről kurvára nincsen szó egyelőre (ahogy a metoo minden túlhajtása ellenére sem kell azóta álpuncival futkosniok a büszke méneknek, pedig milyen hangos volt a péniszfélelem – viszont határozottan kevésbé számít magátólértetődőnek, ha a főnök rámarkol a pinára. persze azért jobbára rámarkol.)
@incze: „gyakorlati demokráciákban az emberek nem jók, hanem jó esetben javulni próbálnak”
Esetleg úgy lehet magyarázni a jelenséget, hogy demokráciában van esélyed jó társadalmi együttműködési mintákat tapasztalni. Az elnyomás különféle formáiban meg csak a megadást vagy a heroizmust láthatod (ezen a társadalmi szinten) működni. És hogy igazából ennyi a „próbálás”, szeretnél az általad tapasztalt közegnek így vagy úgy megfelelni.
@Muad’Dib: Bocsánat, akkor félreértettem a motivációdat. Te nem vagy rasszista, hanem az az ember, aki 1956-ban elítélte a Sztálin-szobor ledöntését, 1991-ben a Lenin szobrok elszállítását, tavaly pedig a szovjet hősi emlékmű megrongálását. Vagy esetleg az az ember vagy, aki szentül hiszi, hogy a mostani elvei, értékválasztásai és hiedelmei kortalanul igazak és egyetemesek, mindig is azok voltak és mindig is azok lesznek. Egyik opció jobb, mint a másik.
@seol: Saul Goodman-e vagy? 🙂 Hadd mondja már el ő maga, hogy mire akar reflektálni. Annyira szívesen meghallgatnám tőle az Elfújta a szél műkritikáját.
@Kettes:
Ezt a kört már lefutottuk. Erre már egyszer válaszoltam másnak.
@Érvsebész:
OFF
A Láng Zs. könyvön kb. fél éve rágtam át magam. Nem az volt, mint amire számítottam…
Ha valakinek közben kedve támadt támogatni, van egy szolidaritási akció:
act.wemove.eu/campaigns/solidarity-blacklivesmatter
@Kettes: Mellékszál, de az egy érdekes dolog, hogy a szovjet hősi emlékmű basztatása, ami 2010 előtt a legsötétebb Novák Előd-féle neonácik dilije volt, mostanra az ún. magyar liberálisok egy részének is simán bekerült a mániái közé, részben gondolom a mindent elöntő Putyindili, részben a Jobbikkal való kollaboráció miatt.
Hasonlóan ahhoz, ahogy idén már nem csak fideszfinanszírozta kitöréstúra volt a náciknak, hanem Ungváry Krisztián szervezésében „emlékséta” is a hozzá hasonló kifinomult polgári ízlésű wehrmachtrajongó ellenzékieknek.
@Kettes: A „civilizációs modellváltás” az, hogy egy adott kor embereit nem az adott kor mércéjével mérjük, ahhoz viszonyítjuk, hanem a jelenlegivel?
Ezen alapon szinte senkit nem tudok mondani, akinek szobrot lehetne állítani a XX. század előtt.
Persze ez is lehetne egy megoldás, de azzal a múlt ‘hőseit’ lényegében kitöröljük a közösségi emlékezetből.
@Glokta: Nem is az embereket ölik meg időgéppel, hanem a szobraikat elégelték meg. Az ma van, mai fejjel, mai értékrenddel és ma megtalált cselekvési lehetőségekkel.
@Glokta: Azért zömmel az adott kor mércéjével mérjük – amikor történeti, eszmetörténeti műveket írnak róluk, akkor jó esetben így tesznek. Egy köztéri szobor az én értelmezésemben nem egy alapos, értelmező tudományos mű, hanem egy valamennyire politikai (nem pártpolitikai) tartalmú állásfoglalás. Legalábbis az volt, amikor megrendelték a szobrot. Engem annyira nem hoz lázba az ügy (mondjuk II. Lipót szobrainak leselejtezésével egyetértek); a BLM-eseket persze megértem, viszont azt már nem egészen látom világosan, hogy az ide író magyarokat miért zaklatja ez fel annyira? Itt érzelmekről van szó, és nem igazán értem, hogy honnan jönnek.
Egyáltalán nem terelésként meg bezzegelés végett mondom, de azért eszembe jut, hogy ma ténylegesen élő sokezernyi rohinga erőszakos halála, afrikai gyerekek elkerülhető betegségekben való elvesztése, százezernyi ujgur ‘átnevelése’ nemigen szokott belőlünk indulatokat kiváltani. Ez miért igen?
Szóval: egy korábban valóban sokat szenvedő, a struktúrák ‘rosszabbik végén’ levő csoportnak nagyon fáj egy korábbi elnyomó kvázi ünneplése, mint köztéri szobor. Azt a fájdalmat megértem. Mi olyan fájdalmas ebben viszont nekünk?
@Grrr: Jogos a végén feltett kérdés. Gondolom azért, mert ez a mi civilizációnkon, a nyugati civilizáción belül történik, és inkább „magunkénak érezzük”.
Mondjuk Kolumbusz szobrai szimbólumai a bátorságnak és a merészségnek, ami az újkor felfedezőit jellemezte (persze ez gyakran kapzsisággal és erőszakos térítéssel párosult), Churchill-é pedig a nyugati civilizáció harcának a totalitárius diktatúrák ellen (persze közben alsóbbrendűnek gondolta a feketéket).
Őszintén megvallom, kissé képmutatónak gondolom, hogy ezt írom, mert általában nem kedvelem túlságosan, sőt elítélem a szimbolikus politizálást, a hasonló magyar ügyek (szovjet hősi emlékmű, Wass Albert-szobor) nem szoktak megérinteni.
Valamiért mégis ezeket – például Amerika és Ausztrália felfedezése vagy a totalitárius diktatúrák elleni harc – nagyon meghatározónak érzem a teljes nyugati civilizáció fejlődése szempontjából, és kifejezetten nem tetszik a szimbólumaik eltörlése.
@Glokta: Legalább társadalmi vita kezdődött róla :D. Így kell kezelni az ilyen kérdéseket.
Én hajlamos vagyok engedni, hiszen gyakolatilag az egész civilizációnk, a művészetek, a tudomány, az épített örökség a nyugati fehér embert tükrözi. Annyi belefér, hogy a más bőrszínű embereket konkrétan gyilkoló ill. rabszolgává tevő notabilitások szobrait nem toljuk a képükbe. Nekik fontos ügy, nekem meg nem annyira. Nagy részük a saját korában, annak saját erlkölcsi-vallási mércéjével is eléggé kritizálható alak volt. Mondjuk Kolumbusz.
@Grrr: Én nagyon utálom azt a narratívát, ami szerint a ‘nyugati fehér férfi’ lett volna az, aki elnyomott mindenki mást.
Valahogy az is eszembe jut, hogy a rabszolgakereskedelem, majd a rabbszolgaság betiltása is a nyugati civilizáció – „fehér ember” – műve volt.
Például az a Jefferson akinek a szobrait le akarják dönteni, volt az, aki nemcsak a függetlenségi nyilatkozat megfogalmazója és a Bill of Rights egyik „szülőatyja” (javaslója) volt, hanem elnökként a rabszolgabehozatalt megtiltotta, ezzel jelentősen korlátozva a rabszolgakereskedelmet. De nyilván nem méltó arra, hogy szobrot állítsanak róla, mert rabszolgákat tartott, mint az ismertebb, meghatározó amerikai kortársai közül mindenki más (még a rabszolgaságot elvileg inkább ellenző Franklin) is. Ezen kicsit felhúzom magam…
@Glokta: Nyilván mindenkinek megvan a saját vakfoltja, de én a nem fehér rabszolgatartókról vagy sokezer embert valami földszerzés céljából legyilkoló hadurakról sem szeretnék köztéri szobrokat látni. Ez nem a fehér elnyomásról szól, hanem az elnyomókról, pénzéhes embertelen gyilkosokról, csak a nyugati világban ezek úgy nagyjából mind fehér férfiak voltak. A rabszolgaság ellen küzdő, író, szervezkedő fehéreknek kell és érdemes is szobrot állítani. Itt van például Harriet Beecher Stowe, neki messze nincs annyi szobra, mint az emberek gyilkolásában érdemeket szerzett tábornokoknak.
Miért húzod fel magad Jeffersonon? Valami nagyon megérint téged ebben. Egy sok éve halott ember szobráról van szó. Nem a mi életünkről, jövőnkről, talán egy feszültségekkel teli társadalom megbékéléséről is (ahol az egészen nyilvánvalóan rosszabb, méltatlanabb helyzetben lévők nem a fehérek). Milyen érzelmeket kelt ez benned és miért? Azt sejtem, hogy valahogy támadásként éled meg.
@Glokta: Te komolyan nem érted/érzed a különbséget a civilizációnk egy adott pontján kialakult (rab)szolgaság és a faji alapú alárendeltség között?
Nem a „fehér” civilizáció találta ki a rabszolgaság intézményét, „csak” a faji alapú ideológiát. (néger=beszélő eszköz)
@Grrr: Én nagyon meglepődnék, ha ez az egész a civilizációnk, a művészetek, a tudomány, az épített örökség, a történelemtanítás vagy bármi hasonló miatt lenne vita tárgya. A társadalmi vita, ami ebben a témában elérhető, nem az a társadalmi vita, ami a társadalmat feszíti, hanem az, ami felé elterelik. Kb. mint a konzultációs kérdőívek és egyéb tematizálási módszerek – persze az ember ráharap, mert mindegyik érint valamiit a valóságból, még ha csak úgy is, hogy üvölt róla, hogy miről tesz fel rossz kérdést és hogyan manipulálja önmagában a válaszlehetőségeket, és azzal az illúzióval szolgál, hogy csak ezen a félrevezetés-kásahegyen kell átrágni magunkat, és máris beszélhetünk arról, ami vezet is valahová, de az az idő sosem jön el. Sosem fogja az elterelésben érdekelt fél azt mondani, hogy oké, ebben megegyeztünk, továbbléphetünk, ez a minta az amerikai forrásokból sohasem fog elindulni, hogy átszivároghasson a másodlagos vitaterepekre.
Nem. Az ellenérzések pontosan annak szólnak, aminek a szimpátiánk szól az ügyben.
But the statues = But her emails.
@mafi mushkila:
„Nem. Az ellenérzések pontosan annak szólnak, aminek a szimpátiánk szól az ügyben.
But the statues = But her emails.
„
Lehet hogy félreértettem amit írsz.
Mindenesetre én nem érzem úgy, hogy a véleményem a ‘republikánusok’ vagy Trump iránti (nemlétező) szimpátiámból, illetve a demokraták iránti ellenérzésemből fakad, mert rohadt sok ügy van (pl háborús beavatkozások, abortusz, drogpolitika, klímapolitika) ahol sokkal inkább az utóbbiakkal értek egyet.
Csak azt gondolom, hogy amit mondjuk Jefferson tett a „világért” (vagy legalábbis Amerikáért) az összességében nagyonis pozitív volt.
@ikaruss: igen, attól tartok, az átrágás a helyes kifejezés, bár én kb. várakozások nélkül, kíváncsiságból fogtam hozzá (és rágom átfele még mindig)
@Glokta: Ami azért sokkal érdekesebb részlet, mint a blm támogatóinak jelenlegi személyes helyzete és céljai, mert
…Szélsőjobboldali művészettörténészek, történelemtudósok és etikaprofesszorok balhéznak Londonban. Azt mondják, a szobrokat védik.
444.hu/2020/06/13/szelsojobboldali-csoportok-balheznak-londonban
@mafi mushkila: Attól még hogy seregesen senkik jönnek, hogy ledöntsék egy Jefferson szobrát, nem lesz igazuk.