Előtanulmány a Nagy Illés Zoltán-poszthoz
Addig is, amíg elkészül a Pásztörperc által megígért Nagy Illés Zoltán-poszt, összeszedtem Illés Zoltánnak az államtitkári kinevezése óta hozott néhány intézkedését, melyet nem környezetvédelmi szemtponból minősítenék — ahhoz ugyanis nem értek — hanem kizárólag vezetői döntéshozatal szempontjából.
A döntéshozatal lényege — amint ezt tudjuk (vagy nem) — a lehetséges alternatívák felkutatása, a választott szempontok szerinti értékelése és a legjobb alternatíva kiválasztása. A döntéshozatal minőségét alapvetően leronthatja a döntéshozó elfogultsága, előítéletei, türelmetlensége, gondolkodásának sematizmusa, a megfelelés igénye, az újdonságeffektus és egy sor más tényező, amelyek közül azért csak ezeket emeltem ki, mert véletlenül pont ezek azok, amelyek Illés államtitkár sorozatos rossz illetve potenciálisan vezetői döntései mögött meghúzódnak.
Illés a nyilatkozatai alapján („nem számítok szekértábor-küzdelmekre, mert aki ellenáll, azt eltávolítom”, „nem azt várom egy helyettes államtitkártól, hogy szakmai döntéseket hozzon helyettem, elegendő, ha végrehajtja azt, amire a kellő kompetenciák birtokában, a megfelelő egyeztetések után utasítom”) autoriter vezetőnek tűnik, ami nem baj, ha ez az egyszemélyi, ellentmondást nem tűrő vezetői stílus megfelelő szakmai és vezetői kompetenciákon alapul.
Egy Illéshez hasonlóan vezetői tapasztalatokkal — és eszerint vele született adottságokkal — nem rendelkező kinevezett vezetőnél hasznosabb lenne a demokratikus vezetői stílus, amelyik jobban bevonja a megfelelő részkompetenciájú beosztottakat a döntés folyamatába. Persze a vezetők többsége nem tudatosan választja stílusát, hanem az a habitusából következik, de ettől még a habitusunktól idegen vezetői stílusokat is érdemes megtanulni és alkalmazni is. Ez az igény Illésből láthatóan hiányzik.
Lássuk tehát a legproblémásabb intézkedéseket!
Újdonság-effektus: „Az idei nagy árvizek után új víztározókat építenének ötmilliárd forintért a Sajón és a Bódván — jelentette be Illés Zoltán”. Az újdonság-effektus, mint vezetői hiba lényege, hogy a vezetői intézkedés arra a részterületre koncentrál, ahol a probléma utoljára felmerült, figyelmen kívül hagyva a probléma következő bekövetkezésének valószínűsíthető helyét idejét, súlyosságát és természetét, amik esetleg csak a múlt szisztematikus elemzéséből becsülhetők. Az ilyen rapid intézkedés erőforrásokat vonhat el egy másik, megkezdett problémamegoldástól, ami így félbemaradhat, az oda befektetett erőforrások kárba veszhetnek.
Sematikus gondokodás: a szakmai és személyi véleménykülönbségeket tárgyalások, együttműködés vagy meggyőzés helyett mindig (mindig) a másik fél kirúgásával intézi el. A kirúgás egy érvényes vezetői eszköz, de nem helyettesítheti a konfliktuskezelést.
Prekoncepció: Illés már azelőtt kirúgta az Észak-Magyarországi Vízügyi Felügyelőség vezetőjét, hogy a Sajó árterén épült áruházak hatósági engedélyeinek kiadásával kapcsolatos vizsgálat nem hogy befejeződött, hanem akár csak elkezdődött volna.
Türelmetlenség: jellemző Illésre, hogy rendszerszerű (hivatali) megoldások helyett az egyedi ügyek kezelésére koncentrál (kézi vezérlés), így kivételeket és rossz precedenseket teremt, azok pedig aláássák a szabályozás egységességét, egyenszilárdságát és az azt betartani hivatottaknak és kötelezetteknek a rendszer iránti bizalmát. A kolontári iszapömlés után és bármiféle vizsgálat előtt személyes hatáskörében eljárva felfüggesztette a MAL Zrt. tevékenységét. Hogy a cég tevékenységének folytatása (vagy felfüggesztése) hogyan függ össze a baleset esetleges megismétlődésével, a következmények súlyosbodásával vagy enyhítésük lehetőségeivel, azt ennyi idő alatt értelemszerűen nem állapíthatta meg megalapozottan. Ez a döntése egyben a prekoncepció megnyilvánulása is.
A Balatonendréd és Lulla közötti útépítés leállítása valószínűleg Illés vezetői döntéshozó alkalmatlanságának állatorvosi lova. Az általa képviselt állam hatályos engedélyeit, hivatali útját, a közigazgatás hatásköri és illetékességi jogköreit megkerülve, személyesen utasította egy magáncég munkásait az építkezés leállítására, mert az építkezés Natura 2000 területen halad át. Hatósági személy utasítást így jogszerűen nem adhat ki, az utasítást megtagadókkal szemben nem járhat el. A dilettáns intézkedés motivációja mögött vélhetően a túlpörgetett megfelelési igény, a hivatali hatalom mindentudóságának képzete és az államigazgatás hivatali útjának hatékonyságával szembeni bizalmatlanság állhat, amit tömören a jól ismert „Mindent nekem kell elintéznem” vezetői téveszmével írhatunk le.
Ilyen vezetői hendikeppel nagyon kellene értenie a környezetvédelemhez és -gazdálkodáshoz, ha bizonyítani akarja az alkalmasságát. Ennek kifejtését azonban inkább rábízom Pásztörpercre.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517121-6adee048aa0b6' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517121&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517121-6adee048aa0b6&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517121-6adee048aa0b6' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„Ilyen vezetői hendikeppel nagyon kellene értenie a környezetvédelemhez …”
Azt, hogy I. Zoltán mihez is ért, már más is kutatta:
http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/hirek_hu/78D0B341B79B9DDFC12571FE004EF286?OpenDocument
(Off: Valaki látta már a választ?)
Illésnek nehéz dolga lesz, mert minden jel arra mutat, hogy perceken belül tízmillió környezetvédelemhez remekül értő emberke országa leszünk. Élén a Kedves Vezetővel, aki ugye alanyilag hozzáértő, ő már úgy született:
„Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a
felelõssége”
…
„A miniszerelnök hangsúlyozta, hogy az eset büntetõjogi és anyagi felelõsséget is ki fogják vizsgálni.”
Virág elvtárs, már megint össze tetszett keverni!
„Pintér Sándor belügyminiszter ezt többek között azzal egészítette ki, hogy a Mal Zrt. vezetőinek azt javasolja, fürödjenek meg az anyagban, ha az szerintük nem veszélyes.”
Ezt a tempót, vazze! Bár ez még űberelhető: -Erős vagy, geci? Gyere ki a könyvtár elé!
@maroz:
Bár Pintér nem a szívem csücske, (eufemizmus), de ez a megjegyzése talált.
@szumurri: jó a link!
„…átmegy a folyékony urán a Föld másik felére, ahol Kína található…”
Illéstől szerényen csak a 8 általánosát kérném igazolni egyelőre.
Ja, és mondjon le. Nincs és nem is lehet környezetvédelem természettudományos ismeretek nélkül.
Kína szindróma. Basszus… Nem hiszem el.
Ez a post kimeríti a hazaárulás vádját!
Mivel a MAL közvetve Gyurcsány érdekeltségi körébe tartozik a vizsgálati eredmények borítékolhatóak.
1 apró bökkenő van csak, ha ellehetetlenítik a gyárat azzal több ezer ember megélhetését veszélyeztetik. Mi lesz az 1millió új munkahellyel?
@facile dictu:
Ráadásul a konkrét esetre földrajzilag se igaz a Kína szindróma.:-)))
A kérdéses (TMI-2) incidens ugyanis Pennsylvania államban történt, s onnan nézve a Föld másik oldalán az óceán van: http://www.antipodr.com/?addr=Harrisburg&x=159&y=29
@bryan: Kifejtenéd?
@maroz:
A cég képviselői iszonyú rosszul, pofátlanul, csak a saját seggük féltésével elfoglalva adták ki a közleményt amire ez a beszólás válasz volt. Megérdemelték ezt a reakciót.
index.hu/belfold/2010/10/05/egy_eros_slagos_lemosas_segit/
Ezt nyilatkozta a cég igazgatója.
index.hu/tudomany/kornyezet/2010/10/04/mar_a_vorosiszap_mint_a_hipo/
Ez pedig amit a kiszabadult anyag tud.
Emellett pedig egy bocsánatkérés nem hagyta el a cég vezetőinek száját. Tudom, nem a belügyminiszternek kéne ilyen hangnemben nyilatkoznia, de ez szerintem még így is bőven belefért.
@bryan: Én ezt nem tudom megítélni, mert tízmillió honfitársammal ellentétben egy picit sem értek a vörösiszaphoz.
Volt pár éve az a szörnyű németországi ámokfutás, egy fiatal tizenvalahány embert ölt meg, majd magával is végzett. Törvényszerűen jött is az ilyenkor szokásos első körös felháborodás, mindenki osztotta az eszet, hogy mit meg hogyan kéne szigorítani, és hasonlók.
Ekkor szólalt meg Merkel, és azt mondta, amit ilyen helyzetben egy vezetőnek mondania kell. Hogy első sorban higgadjunk le, vizsgáljuk meg a történteket, próbáljuk megtalálni és megérteni az okokat, majd higgadtan, nyugodtan gondolkozzunk el azon, hogy mit is tehetnénk annak érdekében, hogy a jövőben kisebb valószínűséggel következhessen be hasonló.
Egy belügyminisztert, egy kormányfőt, egy környezetvédelmi államtitkárt nem azért tartunk, hogy beszólogasson és csak tetézze a bajt, hanem éppen pont azért, hogy legalább neki legyen némi higgadt előrelátása, akasztani, lincselni meg ott a kismillió bayerzsolt, nem szorulnak ők Pintér segítségére.
Itt valami nem stimmel. Bocs, hogy hosszú lesz, de bemásolom az Illésről szóló Wikipédia-oldal „Szakmai pályafutása” c. részét, érdemes átfutni:
„Még egyetemistaként alapítója volt a BME Zöld Körének és 1984-ben a Duna Körnek. 1987 és 1989 között tudományos kutatóként tevékenykedett az USA-ban, a Yale Egyetemen. 1989-ben a Világbank kelet-európai részlegében dolgozott, ahol Kelet-Európa környezetvédelmi gondjairól készített tanulmányokat. Ezt követően főtanácsos volt a Környezetgazdálkodási Intézetnél. 1991-től 1994-ig az Európai Unió budapesti nagykövetségén – szintén főtanácsosként – környezet- és természetvédelemmel, illetve a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozott. 1994-ben a KEK Környezetgazdálkodási Továbbképző Központjának igazgatója. 1995-től Fulbright–Humphrey-ösztöndíjasként másfél évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, Észak-Karolinában, ahol kutatási témája egy hatékony, környezetvédelmi államigazgatás kialakítása és magyarországi adaptációja volt. 1997-től címzetes egyetemi docensként a Közép-európai Egyetem oktatója. Ezenkívül tanít még a Szent István Egyetemen és az ELTÉ-n is.”
Vagyis: a tudományos (vegyészmérnöki-biológusi) karrier a rendszerváltáskor véget ért, de az intézményi-vezetői-politikusi karrier van olyan régi, és elvileg van benne annyi, hogy ne legyen látványosan rossz vezető. Három lehetőség:
– Blöff lett volna az eddigi életútnak a vezetéssel kapcsolatos része? (Volt főtanácsos, igazgató és parlamenti bizottsági elnök, elvileg kellene valamit konyítania a vezetéshez…)
– Valami „elromlott” benne? Mondjuk az ellenzékben töltött 8 év alatt?
– Valahol téved a poszt?
@tanarseged ur: A főtanácsos nem vezetői poszt. A KEK Környezetgazdálkodási Továbbképző Központjáról nem tudom micsoda, ennek igazgatása bízvást vezetői poszt, bár az kevesebb mint 1 évig tartott. Ezen kívül más vezetői beosztást nem látok. Illés látványosan rossz vezető. Ez a két dolog összefügg egymással.
@tanarseged ur: Gyurcsány Ferenc cégvezető volt, miniszter, kétszer is miniszterelnök volt, pártelnök és mégis mintha őt is kritizálnák néha, és mintha joggal. Sőt, a Kádár János az még az MSZMP KB első titkára is volt és ugye…..
Miért lenne egy vezető jó, csak azért mert vezető ? Kontraszelekcióról nem tetszett még hallani ?? A kínai szindrómás szövegét tetszett olvasni ??? Nooormális ??
@tanarseged ur: Navracsics Tibor, Pintér Sándor valóban jó vezetőknek tűnnek. Matolcsy nem, Illés nem.
a nemzeti park vezetők villám eltávolítását hiányolom a felsorolásból. úgy emlékszem ott indok sem volt …
@tanarseged ur: Ez mind stimmel. A környezetvédelmi államigazgatás a joxabályok és az azt végrehajtó szervezetek rendje; aminek semmi köze sincs egyetlen konkrét környvéd. problémához se — ilyenekkel soha nem is foglalkozott. A Duna Kör a magyar demokrácia kialakulásánaxégyenfoltja: „környezetvédelmi” (értsd: környezetromboló) tevékenységének lényege több szakma hitelének teljes lerombolása és közben a költségvetés vaskos megfejése. Eközben a pártállami rendszer elleni lázadás szimbólumává vált; ebbéli szerepe csaxubjektíven értékelhető.
@Kettes: Ha többnyire nem is vezetői állásokat töltött be, de elég közel volt ezekhez, hogy lássa, mi hogy működik. Tudnia kéne – ha mégsem tud, akkor baj van.
@jotunder: Gyurcsány egészen az őszödi beszédig profi módon csinálta. Erkölcstelenül, de nagyon sikeresen.
„Kontraszelekcióról nem tetszett még hallani ??” – Az meg mi? Nicaraguai ellenforradalmárok alkalmassági vizsgálata? Mindig ezekkel a latin-amerikai példákkal jössz… 🙂
„A kínai szindrómás szövegét tetszett olvasni ???” – Közben rákattintottam, elolvastam. Nagyon durva. Nem értem, hogy lehet az, hogy ezt nem sütötték el mindjárt Illés kinevezésekor pl. a Népszavában vagy a Galamuson, vagy bárhol, ahol ki nem állhatják a Fideszt. Gugliztam még a témában, de kb. annyit találtam, hogy Illés keményen atomenergia-ellenes. Hm, hm.
@szumurri: Jézus. Erre nem lehet mást mondani, minthogy Illés vagy iszonyatosan tájékozatlan, vagy simán tökhülye. Rosszabb esetben mindkettő.
azon gondolkodom, illés hallott-e már olyan középiskolában oktatott dolgokról, mint hogy a gravitáció vektor jellegű holmi? mert oké, mondjuk azt, hogy a föld középpontjáig „lefelé” megy a cucc. na de azután?
és egyáltalán: hogyan lehetséges, hogy a hollywoodi „tömegmocsokízlést” mélyen lenéző társaságból valaki egy tipikus hollywoodi filmből „tájékozódik”?
@tanarseged ur: Közel lenni hozzá nem elég. Gyakorolni kell. Először kicsiben, aztán nagyobban, aztán még nagyobban. Illés nem gyakorolta se kicsiben, se nagyban, hanem egyszer csak többszáz (ha nem ezer) ember főnöke lett, és nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel.
@Kettes: Erre vannak a coachok, esetleg mentorok, még nagyob hiányosságok esetén pszichológusok. A reménytelen eseteknek meg pszichiáterek.
@tanarseged ur: Ez kimaradt a felsorolásodból: 1990. júniustól decemberig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára volt. Mint helyettes államtitkár részt vett egy környezetvédelmi tüntetésen, amit Antall József miniszterelnök – joggal – kormányellenesnek minősített, és úgy kivágta az államtitkár-helyettesi posztból, mint a macskát szarni.
Sajtóközlemény tervezet:
„Államtitkári kinevezése óta téves információkra, találgatásokra és légből kapott hírekre hagyatkozva több sajtóorgánum megalapozatlan támadást indított Ilés Zoltán környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkár személye ellen. A ferdítéseket, csúsztatásokat, sőt hazugságokat is tartalmazó cikkek hónapok óta egy előre felépített koncepció szerint jelennek meg, s híreink szerint hasonló témájú cikkek megjelenésére a közeljövőben is számítani lehet.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt négy hónapban kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy új időszámítás kezdődjön a magyar vidékfejlesztésben.
A vidékfejlesztésii Minisztériumhoz az ország jövőjét befolyásoló területek tartoznak, így itt csoportosulnak az érdekköröket leginkább sértő döntések. De minden kormányzati ciklusban a leghevesebben a környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős tárcát támadják. A Vidékfejlesztési Minisztériumot sem éri váratlanul a sajtóból érkező koncepciózus támadássorozat. Ugyanakkor a fent idézett sajtóorgánumok valótlan állításai nemcsak Illés Zoltán személyére nézve méltánytalanok, de az egész magyar nemzetgazdaság környezet- és természetvédelemének, valamint a vízügyeinek függetlenségét is veszélyeztetik.”
http://www.npr.org/blogs/thetwo-way/2010/10/05/130351938/red-sludge-from-hungarian-aluminum-plant-spill-an-ecological-disaster
http://www.nytimes.com/2010/10/06/world/europe/06hungary.html
A vörösiszap lúgossága ( pH 13) jelenti a legnagyobb veszélyt. Ez a 13 as pH, ha igaz, csak egy fokkal marad el a maximum alatt, az ennyire lúgos anyag pokolian maró tud lenni. Gyors beavatkozásként csak a lúgosság felhígitása ( vízzel ) vagy semlegesitése a járható út. A semlegesités által további nemkivánt, de kevésbbé veszélyes anyagok keletkezhetnek. Semlegesitést savakkal ( sósav, ecetsav, az eredmény konyhasó, illetve nátriumacetát ) vagy calciumszulfáttal ( gipsz ), kálciumnitráttal ill. magnéziumnitráttal lehetséges.
A katasztrófa további rizikói a folyó és freatikus vizek minőségének romlása bizonytalan ideig ( lúgosság hirtelen megnövekedése, illetve egyes vízben oldódó vegyianyagok )
A másik veszély a gát állaga, amely, ha egyszer megbomlott, könnyen tovább omolhat egy komolyolabb eső esetén.
A főhatóságok ( Orbán, Pintér ) szerintem kissé elhamarkodott kijelentésekkel tarkították az amúgy is kaotikus helyzetet . A legsúlyosabb az emberi hiba lebegtetése – mielőtt az okokat kivizsgáló bizottság érdemben elkezdene dolgozni – és a természeti okok tagadása. Ezt, normális körülmények között, nem lehet ránézésre megállapitani, ha csak nem valami okkult vízió, vagy isteni sugallat által szerzi be az illető az értesüléseit.
A nagybányai ciánkatasztrófa esetében például emberi mulasztás és természeti okok kies elegye okozta a bajt.
A vörös iszap, mint olyan, tényleg nem veszélyes hulladék, de annak tekinthető, ha bizonyos kémiai ( pH, vegyi tartalom ) vagy fizikai jellemzői ( hőmérséklet, sugárveszély stb ) meghaladnak bizonyos értékeket. Ha igaz a 13-as ph, akkor ez az egyik példa ( nem lenne szabad 11 fölött lennie )
Mellékes kérdés, hátha itt valaki tudja, és ordibálás nélkül is képes válaszolni. Több helyen olvastam, hogy pár nappal a katasztrófa előtt volt a tározónak környezetvédelmi vizsgálatja. Eztet ki végzi?
@Vitéz Kőbányai Világos: Ma reggel a Kossuth rádióban azt mondták, hogy szeptember 23-án volt ellenőrzés „helyszíni körüljárás” formájában. Hogy ki végezte, arra nem emlékszem. A vizsgálat eredménye negatív volt.
@sajtohuba: Igen, egy ilyen várható. Utána pedig OV bejelenti, hogy milyen testrésze neki Illés Zoltán (lehet találgatni :-P).
@tollaszerge:
Az eddigiek alapján a haj vagy a köröm lenne a legjobb.
logaritmusról van szó, ugye (pH-érték).
úgy megkérdeznék egy ilyen okostojás firkászt, hogy mi az a logaritmus. valamit mondjon már róla ami nemhülyeség.
@jotunder: Két-há-és. Nem?
http://www.hir24.hu/belfold/148343/mese-habbal-hogy-nem-felelos-a-mal-zrt-.html
„Mese habbal, hogy ők nem felelősek, hát ki más lenne felelős”
Ők = MAL .
@sajtohuba: Polgári jogi értelemben felelős a balesetért aki veszéllyel járó tevékenységet folytat. Kivételes eset az, hogyha a baleset nem a tevékenységből magából következik be. Nem vagyok jogász, fogalmam sincs, hogy mi a helyzet. Az is lehet, hogy komoly tervezési vagy kivitelezési hibát követtek el, dehogy sok évvel ezelőtti hibáért felelősségre lehet-e vonni valakit azt nem tudom (nem nagyon hiszem).
@jotunder: Korlátolt felelősségű gazdasági társaság – és az Rt. ilyen – a vállalkozás vagyonáig viseli az anyagi felelősséget az általa okozott kárért. Vagyis nagyon könnyen lehet (ha nem volt megfelelő felelősségbiztosításuk) hogy a vállalat vagyona sem lesz elegendő a kártérítésre.
De ez sem gond, mert a Magyar Hírlap már eljutott odáig, hogy Gyurcsány a felelős.
http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/meregkeverok.html
Ez megint egy fizetős cikk lesz, de szerintem belefér nekik.
Még öt perc és valakinek eszébe jut, hogy vissza kéne államosítani az egész magyar aluminiumipart, szigorúan erkölcsi és környezetvédelmi alapon.
@Kettes: Ekkora kárt nyilván nem tudnak megtériteni, mint ahogy valszeg ennyire kiterjedő felelősségbiztosításuk sincs. Ha meg személyi vagyoni felelősséget állapítanak meg, akkor a gazdasági társaságokról szóló törvényt úgy ahogy van kihajíthatjuk az ablakon.
Keresztkérdés arra az esetre, ha olyan törvény születne, amely szerint ekkora kockázatra köteles minden GT biztosítást könti: a paksi atomnak 200 évnyi magyar GDP-nek megfelelő biztosítása kell hogy legyen?
Egyébként még annyit szeretnék elmondani, hogy Gyurcsány a hibás! Mindenért!:D
@Kettes: Már a káresemény előtt tudtuk, hogy Gyurcsány a felelős. Tegnap kerékpározás közben defektet kaptam, és rögtön tudtam, hogy az Apró-klán miatt van, a MN még nem írt róla, de nem foglalkozhatnak minden csip-csupp üggyel, most úgyis sok a dolguk.
Viszont teljesen jogos az a kérdés, hogy mi a túrónak termelnek Magyarországon ilyen veszélyes dolgokat. A jogalkotó valszeg elegánsan félrenézett, amikor be kellett volna árazni a környezetvédelmi költségeket, a katasztrófa-biztosítást, stb. Ebben mindegyik kormány ugyanúgy ludas, 1990-től napjainkig.
@Vitéz Kőbányai Világos: A paksi erőmű biztosításában majd’ az összes magyar biztosító benne van és a kockázat 99,5%-át külföldön viszontbiztosítják. Ha Paks elszáll, a kártérítés lesz a legkisebb gondunk.
@tollaszerge: Milyen veszélyes dolgokat? Mint az aluminium? 🙂 Nem értek hozzá, de ha jól értem, a vörösiszap egy ártalmatlan melléktermék, amit erősen lúgos vízzel tartanak ártalmatlan állapotban. Ez egy technológiai kérdés, valószínűleg a szabályozás elég szigorú, és mindennél valószínűbb, hogy megkenték az ellenőröket.
@Kettes: Nem tudom, hogy lehet-e alut gyártani vörösiszap nélkül. Ha nem, és az utóbbi veszélyes, akkor alut gyártani is az.
Nem vagyok vegyész, nem tudom mennyire veszélyes, és teljesen ellentmondó dolgokat olvasok róla. Pl azt, hogy szárazon sem lehet tartani, csak ha befeded. A lúgosság ezek szerint valamennyire hozzátartozik, ha nem feded be. Ha nem hal meg senki, akkor sem tudom mennyire éri meg nekünk, hogy itt keletkezzen ilyen a föld alatt és nem mondjuk Kínában.
@tollaszerge: Konkrétan 2001-ben kivették a „red mud”-ot a veszélyes anyagok listájáról. Nem lehet máshogy alumíniumot termelni, és a lerakatokat újra lehet kultiválni. A világon elképesztő mennyiségű ilyen red mud depository van és amennyire tudom soha sem történt még baleset. Braziliában egy monszunszerű eső után lúg került az egyik folyóba, de megoldották. Nem volt gátomlás ott sem, csak túlcsordulás. Ki kell deríteni, hogy mi történt. És igen, nagyon ritkán történhet gebasz nukleáris erőművel is, és az bizony rohadtul költséges. De azt nem lehet tudni, hogy milyen ritkán. Egy a tízhez sem lehet igazán tudni. San Franciscoban vagy Kyotoban milliók élnek. Nem jelentéktelen az esélye annak, hogy az elkövetkező száz évben lesz ott egy borzalmas nagy földrengés.
Simán lehetséges, hogy valami nagyon durván madzsarisztáni szarságot húzott meg a MAL, megkentek valakit, leszarták az egészet, ilyesmi. Nem biztos, de sajnos valóban lehetséges.
@tollaszerge: http://www.patentstorm.us/patents/5607598/fulltext.html
ő lenne az.
@Kettes: Feltehetően a helyieknek sem a biztosítás a fő problémája jelenleg :).
@jotunder: Megúszták a felelősök az ajkainál 30-szor durvább iszapömlést. Senkit nem vontak felelősségre az USA-ban a 125 ember halálát okozó és négyezer embert otthontalanná tevő Buffalo Creek-i iszapkatasztrófa után. Az 1972-es iszapömlés sokkal súlyosabb volt, mint a hétfői Ajka melletti katasztrófa, de sok a hasonlóság is: a cégvezetők ott is az esőt okolták, a helyiek ott is azt állították, számítottak problémákra.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20101006-buffalo-creeki-katasztrofa-egy-1972es-amerikai-iszapolmes-tanulsagai.html
@jotunder: Köszönöm, elhiszem. Nem akarok okoskodni, megvárom a vizsgálatot. Mindenesetre a limited liability sajnos alkalmatlan ezek kezelésére (és megelőzésére), ahol potenciálisan ekkora katasztrófát lehet okozni, ott elő kellene írni a biztosítást. Ha a biztosító ekkora összegig stakeholder, akkor tuti, hogy külső szakértővel fogja figyeltetni a gátat.
@Zenovitz2: Utólag mindenről kiderül, hogy sokan számítottak rá, ezt lehetetlen ellenőrizni.
Már hónapok óta Illés Zoltán államtitkár egykori személyi titkára vezeti azt a környezetvédelmi felügyelőséget, amely két héttel a gátszakadás előtt ellenőrizte az ajkai timföldgyár vörösiszap-tárolóját. Az államtitkár júniusban nevezte ki az eredetileg általános iskolai tanár végzettségű Zay Andreát, aki korábban a Búbos Banka Kör aktivistájaként került kapcsolatba a környezetvédelemmel, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet élére.(index.hu)
@jotunder: Na ezé’ meg főleg Gyurcsány a hibás! Elképzelhető amúgy, hogy ez a derék miniszter(szerű állattitkár) egyszerűen elfelejtkezett erről a körülményről, amikor elkezdte a felelősségre vonás nevű nagydobot verni a konzervatív törzs sátortáborának közepén?
Vagy annyira hüje, hogy azt gondolta, hogy ez majd nem derül ki?
„Illés a Heti Válasznak adott interjújában augusztusban azzal indokolta, hogy a hasonló húzásokért sokat támadott szocialistákhoz hasonlóan, nem szakembert, hanem politikai kinevezettet helyezett a hatóság élére, hogy a tíz hatóság közül „a legzűrösebb, legnehezebben kezelhető helyre küldtem az említett munkatársamat. Akiben teljes mértékben megbízom, aki húsz éve környezetvédelemmel foglalkozik, ezenkívül jogász, van vezetési tapasztalata a Magyar Televíziónál és a közoktatásban is. Mind szakmaiságban, mind a szakterületek ismeretében, mind végzettség tekintetében megállja a helyét, és meg tudja oldani ezt a bonyolult feladatot.””
A dilettantizmus bosszúja.
Szerintem a kormánygépet sem szakembernek, hanem mondjuk a Özv. Szent Gézáné klastrom egykori rendfőnöknőjének kellene vezetnie, aki abszolút megbízható, és még az is igaz, hogy jó kapcsolatot ápol az égiekkel.
Illésnek 2002-ben még tetszett a Mal zagytározója
A Magyar Alumínium üzemi lapjának 2002. januári száma (letölthető .pdf-ben) szerint az akkor még csak egyetemi tanár Illés Zoltán, jelenlegi környezetvédelmi államtitkár hallgatóival látogatást tett az üzemben, ahol többek között a vörösiszap tárolását tanulmányozták. Az üzemi lap beszámolója szerint Illés Zoltán „elismerését fejezte ki a környezetvédelmi munkáért, elsősorban a teljeskörű környezetvédelmi rendszer befejezéséért, a rekultiváció felgyorsításáért”.
@Zenovitz2:
és tényleg. 🙂
http://www.mal.hu/resource.aspx?ResourceID=MALHirado-2002-januar