Fricz Tamás esete a klímaváltozással avagy jogi képviselőnk beájulna
Fricz Tamás, akit jogi képviselőnk szuicid késztetése miatt neo-bubu prömpikének fogok nevezni posztomban, ahelyett, hogy. Szóval a Fricz Tamás nevű neo-bubu prömpike, írt egy cikket a többi neo-bubunak, az egyébként is eléggé neo-bubu Magyar Fajtársban.
A cikk címe: „A globalista világelit ronda tánca”. Eredeti címe a Zslobalista Zsilágelit Zsonda Zsánca lett volna és főleg arról szólt volna, hogy ez a Greta Thunberger nevű zsvéd zsöld, hogyan esküdött össze a Rotschildokkal a turáni faj ellen a Tiszaeszlár : Kunmadaras bajnoki labdarúgómérkőzés szünetében. Nagyjából most is erről szól a cikk, csak kevesebb benne keresztény leányok vérével készített gefilte fish.
A neo-bubu prömpike alapgondolata az, hogy a Szocialista Internacionálé, Salamon Béla és Hirschfeld Ármin képkeretező elhitette az emberiséggel (inklúzíve amúgy Orbán Viktort, akit annyira megtévesztettek bizonyos nemárja elemek, hogy klímavédelmi akciótervet dolgozott ki), hogy az amúgy nem is létező klímaváltozás egyik fontos oka a szén-dioxid kibocsátás. És ezért akarják felszámolni az atomenergiát. Ezt így szó szerint írta le. Ez inkább a prömpike vonal, mint a neo-bubu. Donald Trump persze rosszul tudta, mert ő szerinte a kínaiak találták ki a klímaváltozást, hogy tönkretegyék az amerikai autóipart, de Fricz úr résen volt, ezt is a tudjukkik és a magukfajták találták ki, és persze a Rotschildok. Áder Jánosnak, aki nem rég azt találta mondani, hogy a legzöldebb energia az, amit fel sem használunk nem feltétlenül fogják megmutatni ezt a Magyar Fajtárst, de majd kétszer megnézi helyette az Eperjes Szamócának megint elgurult a Haloperidolja című vidám államvédelmi revüt.
Fricz Tamás főérve az, hogy Szarka László akadémikus is úgy látja, ahogy ő, és a Szarka László akadémikus, kérem tisztelettel, a téma kiemelkedő szakértője. Jogi képviselőnkre nézek, akinek tekintetében némi feszültséget vélek felfedezni, ezért inkább azt mondanám, hogy Szarka László akadémikus is elég ismert prömpike, ráadásul geofizikus, aki főleg elektromos hullámokkal foglalkozik, és havonta morcant valami „klímarealistának” becézett prömpikeséget a Milankovics-Bacsák évfordulóról, ami azért tipikusan a prömpikeség előrehaladottabb fázisának a jele szokott lenni.
Azt gondolom, hogy Boris Johnson esetleg közelebb van Greta Thunberghez klímaügyben, mint én, mert velem, bevallom, előfordult már, hogy hangosan felröhögtem egy sörözőben, amikor megtudtam, hogy a tizenháromszor komlózott sznobsöröm karbonsemleges. De azért a neo-bubu- illetve a prömpike-felismerő képességem még, köszöni szépen, jól van.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16528902-6acac9aa4a48d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16528902&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16528902-6acac9aa4a48d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16528902-6acac9aa4a48d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Lehet, hogy a jogi képviselő morog, de idelinkelem a szóban forgó cikket:
https://magyarnemzet.hu/velemeny/2021/11/a-globalista-vilagelit-ronda-tanca
@hakohen: Ilyenkor, mikor véletlen rábökök egy ilyen linkre mindig áldom az eszem, hogy beállítottam, hogy a beobacher gótbetűvel jöjjön elő a böngészőmben, így rögtön látom hol járok és a beleolvasás veszélye nélkül tudok kihátrálni az oldalról.
ööö…
…fricz hivatkozik szarkára, hogy „nyílt levelet intéztek az IPCC elnökéhez” link: https://gondola.hu/cikkek/120907-Klimaintelligencia___8211%3B_nincs_veszhelyzet.html
ezek után a clintelről azt gondolom, hogy egy erősen klímaszkeptikus szervezet, ami kézzel-lábbal tagadja a tények ellenére is a kímaváltozást. olyan, mint bogár lászló a globalista pénzügyi háttérhatalmával, csak kelvinben.
fricz cikkére csak annyit, hogy a felét sem érti annak, amit leírt/leírattak vele.
Azért röhög az ember a karbonsemleges sörtől, mert széndioxid helyett kéjgáz, azaz dinitrogén-oxid alkotja benne a buborékot.. (Mielőtt valaki megkérdezi: Tényleg? – Nem.)
Azért röhög az ember a karbonsemleges sörtől, mert széndioxid helyett kéjgáz, azaz dinitrogén-oxid alkotja benne a buborékot.. (Mielőtt valaki megkérdezi: Tényleg? – Nem.)
Milankovics-Bacsák évforduló-val mi a gond? Századik éve tudjuk hogy mi változtatja a Föld klímáját, hogy mitől vannak a jégkorszakok.
Az tegye fel a kezét aki tudja hogy mikor volt az utolsó teljes jégkorszak. A Jurában. Igen, abban a Jurában amiben a Jurassic parki dínók éltek.
Következő becsapós kérdésem, mi most jégkorszakban élünk vagy nem?
.
.
.
Igen.
@rrdos:
Te lehet, de én biztos nem.
Hiv.: @vattablz:
A mai tudásunk szerint az utolsó vagyis jelenlegi jégkorszak úgy 2,3 millió éve kezdődött, de meg kell jegyezni hogy már az Eocén óta tartott a lassú lehűlés. A jelenlegi jégkorszakban olyan száztíz-húsz ezer éves glaciálisok hideg száraz és hevesen változékony klímájú időszakok és olyan tízezer éves interglaciálisok vannak felváltva (mai klíma, nedves és jóval kiegyenlítettebb). Az utolsó glaciális tizenegy-két ezer éve ért véget, a mai tudásunk szerint 80 év alatt.
Na. Az volt az igazi globális felmelegedés, ez a másfél fok hozzá képest smafu.
A „jégkorszakot” – legtöbben – a Holnapután című filmhez kapcsolja lélekben (pedig ahogy 1 klimatológus fogalmazott, „a filmnek tudományosan annyi köze van a klimatológiához, mint a Frankensteinnek a szívtranszplantációhoz.”) De azért vannak, voltak mini, mikro jégkorszakocskák is, nem is olyan régen 17-18 században, mikor megjelent a festészetben is a havas táj, a befagyott Temze, stb; Persze, le lehetne következtetni a mezőgazdaságból is, talán csak ott kevésbé „dokumentált”, ill. maradt fent dokumentáció terményváltás, állattartás változás, szőlővidék elterjedés, stb tekintetében… Na majd a XXI. században! Lehet majd visszakövetni a Finn bortermő vidék gyarapodást, éppen úgy, mint a Francia területek csökkenését…
@Morp65: Teljesen igazad van, nagyon sok ható tényező miatt lehet természetes úton is klímaváltozás. Kisebb is nagyobb is.
Jt által citált Milánkovics-Bacsák elmélet viszont remekül leírja az úgy 200 millió évente beköszöntő jégkorszakok okát. A Föld Nap körüli forgásában és a Föld saját tengelye körüli forgásában bekövetkező periodikus változásokra (ha jól rémlik 4 periodikus csillagászati okra) vezeti vissza azt hogy miért kap kevesebb Napsugárzást Földünk a jégkorszakok alatt.
Mind csillagászatilag, mind geológiailag igazolt és logikus elmélet.
@@rrdos: A Jurassic Park dínói zömmel a krétában éltek…
örök hála a jogi képviselőnek. időtlen idők óta a neo-bubu jelzőt keresem, most végre megvan.
@rrdos::
Persze-persze, csakhogy ennek vajmi kevés (gyakorlarilag semmi) köze a most folyó antropogén éghajlatváltozáshoz.
@vattablz:
Technikailag jégkorszak (ice age) minden olyan időszak, amikor állandó jég van a sarkvidékeken. Amikor ez még tovább fokozódik, és a jég kiterjed, az a glaciális (glacial period). Tehát igen, több mint kétmillió éve folyamatosan jégkorszak van tudományos terminológia szerint.
Az más kérdés, hogy:
– Ez nem csak a köznyelvben, de az ismeretterjesztő irodalomban sincs következetesen így használva. Az angolban sem.
– Azt én se tudom rdos mit is akart mondani eredetileg, de annyira nem is akarom tudni. Még előkerül valami őssumér időjárás szabályozás.
Volt az a régi vicc, hogy a gyerek megkérdi az apját: „Apu, igaz, hogy a majomtól származunk? – Hát lehet fiam, hogy te a majomtól származol, de én aztán nem!” E vicc kódját próbáltam közrebocsátani, de hát eddig senkinek nem ugrott be. Ami a klímavédelmet illeti, én azt gondolom, ha leszokunk a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséről, abból baj nem lehet. Különben meg elfogynak, az se egy vidám jövőkép.
https://qubit.hu/2021/11/10/az-ember-altal-okozott-globalis-felmelegedes-merteke-szinte-peldatlan-az-utolso-jegkorszak-ota
@vattablz:](#comment-313554):
Egyből beugrott, de hogyan jelezzem? Kuncogás emoji?
Egy általam a szakmájában elért, objektíven is magas szintű eredményei miatt nagyra becsült, hithű és gyakorló katolikus (=többek közt nem cserélte le az öregedő feleségét a 19 évvel fiatalabb PhD hallgatójára, mint a kari agitpropos KISZ-titkár Palkovics) akadémikus (rendes tag ő is, mint hasadt személyiségű Palkóka) azt mondta nekem tavaly, kamu a globális felmelegedés, mivel anno az észak-amerikai kontinensen annyi bölény élt, hogy az általuk kifingott metán simán felért az ipari forradalom óta a légkörbe kerülő és nettó felgyülemlő CO2-vel. Amúgy OV hívő az illető, de biztos semmi köze a kettőnek egymáshoz…
@nyulambator:
Érdekes, hogy milyen népszerű lett a logaritmikus időskála annak illusztrálására, hogy milyen „stabil” világban élünk 🙂 Persze az is segít, ha az eredeti cikkben szereplő „both the rate and magnitude of modern warming are unusual relative to the changes of the past 24 thousand years”
részből „felmelegedés gyorsasága szinte példátlan az elmúlt 24 ezer évben”
Érdekes az a beállítás, ahol „unusual” = „szinte példátlan”
Az IPCC azért egyre óvatosabban fogalmaz: Human influence has warmed the climate at a rate that is unprecedented in at least the last 2000 years.
A 17.5 és 11.5 ezer évvel ezelőtti időszakban nagyon gyors felmelegedések voltak, melyek összehasonlíthatóak a jelenlegivel.
https://en.wikipedia.org/wiki/Younger_Dryas
@vattablz:
A leszokásból is lehetnek bajok (meggondolatlan heroin vagy alkohol elvonásba is bele lehet halni), de annak is súlyos következményei lehetnek, ha közben meg más káros szerekre szokik rá valaki.
Itt egy Nature cikk arról, hogy a szélfarmok most már közvetlenül befolyásolják az Északi tenger klímáját, de majd lesz ez még rosszabb is.
https://www.nature.com/articles/s41598-021-91283-3
„Already now, offshore renewable energy production in the North Sea shows substantial impacts on the atmospheric conditions therein, and these effects will continue to increase in the future. The evidence indicates that OWFs can impact marine animals and can raise environmental and climate concerns. Since wind is one of the main factors modulating ecosystem productivity and ecosystem structure, OWFs have the potential to develop into dominant ecosystem drivers and need to be considered for ecosystem management and fisheries assessment.”
No free lunch, ahogy azt mondani szokás. Az mese, hogy hétmilliárd ember tud egy élni, hogy ne befolyásolja a földi környezetet.
@naebneerG: Ebben a bölény dologban önmagában még igaza is lehet. Csak az a gyanúm, hogy az egykorvolt 60 millió bölény metántermelését már bőven átvállalta a jelenlegi mintegy 1,5 milliárd szarvasmarha. És akkor mégiscsak pluszban van a cokettő.
Én nem szeretem ezeket a jelzős szerkezeteket. Szerintem felesleges a neo, egyszűen bubu.
@AdvocatusDiaboli: Nincs köze? 12 ezer évvel ezelőtt 80 év alatt 6 Celsius fok természetes hőmérséklet növekedés mi ha nem arra példa hogy a Föld időjárása a Föld klímája nélkülünk is nagyon heves változásokra – felmelegedésre képes. Vagy ahogy a glaciálisokban a DO események vagy ciklusok.
Ezt CO2 nem okozhatta, csak és kizárólag a víz (gőz) és-vagy az óceáni áramlatok leállása (Czelnai Rudolf szerint 1-2 év kell neki hogy leálljon a Broecker konveyor Golf áramlattal és Skandináviával bezárólag – északról is jöhet migráncs).
Észre kellene már végre venni hogy aki CO2 hisztizik az a katonai ipari komplexum legredvásabb nukleáris hadiipari szekerét tolja. Igen a zöldek az atomipar trójai falovai.
Miért?
Mert az atomerőművek jelentik a nukleáris hadiipari komplexum egyetlen bevételi forrását. 🙁 A zeu már azon filózik hogy a fissziós atomerőműveket zöldnek fogják tekinteni. 🙁 Sugárzó arccal? 🙁
A hét nővér ezúttal komoly ellenfelet kapott. De mi is ezzel a világra szóló baromi nagy átveréssel. Ja? És nem vagyok ovi hívő, sem neokonzerv, … (szélső középen állok) csak egy gondolkodó (hidro)geológus vagyok.
@rrdos::
Érdemben nem kívánok válaszolni. Csak jelezni kívánom, hogy hallgatásom nem beleegyezés, csak korábbi tapasztalataim alapján nem látom értelmét erről a témáról Veled vitatkozin. De másokat nem szeretnék eltántorítani.
Hát, ennek nagyon sok oldala van. Bár Fritz lazán bedob egy klasszikus Dolchstoss Legendét (náci ősmítosz, miszerint az első világháborúban harcoló német katonákat az otthon spekuláló zsidók hátbaszúrták), de az egész morzsái mégis sok helyen logikusak.
Annyiban mindenképpen, hogy ma a globalista / kozmopolita / liberális / woke ideológia egyik nagyon fontos központi része lett a klímakérdés. És jól is illeszkedik. A gondolatmenetek is kényelmesek és hasonlóak: fehér vagy > fehér privilégiummal születtél, előjogaid vannak, akkor is ha ezt nem veszed észre > bűnös vagy > bűnbocsánatot nyersz, ha szereted a feketéket / színeseket, előnyben részesíted őket, ezzel jobb ember leszel. Heteroszexuális férfi vagy > privilégiummal születtél, az egyéb LMBTQI stb.-vel szemben > bűnös vagy > bűnbocsánatot nyersz, ha nem bántod a homokosokat és természetesnek fogadod el őket, ezzel jobb ember leszel. Ugyanennek mintjára lehet hozni a nőket (gonosz patriarchátus) és a klímát is. Fejlett országban élsz és sokat fogyasztasz > bűnös vagy > bűnbocsánatot nyersz, ha kevesebbet fogyasztasz = lemondasz, önmegtartóztatsz és beismered, hogy te vagy a hibás és hogy van klímaváltozás, amit az ember, tehát te okozol, támogatod a megújuló energiákat stb. , ezzel jobb ember leszel.
A woke irányzat ezekre a bűnös vagy jobb ember vagy kettősségekre épít és ebbe tökéletes passzol a klímaválság. És a kommünikéjéből látni, hogy maga Thunberg is ez a woke irányzaton mozog (Colonial, racist, and patriarchal systems of oppression), bár természetesen a klíma a hangsúlyos. Nekem mindig is kérdéses volt, hogy Thunberg agresszivitása és a végtelen antipátia amit kelt, kell-e, hiszen egy valódi problémára hívja fel a figyelmet. Ettől függetlenül, amit csinál az hányingerkeltő és részben kontraproduktív is. Az emberek egy része nem véletlenül nem vevő arra, amikor egy magától elszállt tinédzser ordítva tolja az arcába, hogy te bűnös vagy.
A lényeg a Fritz cikkel mégsem itt van, hanem abban, hogy Fritz nagyjából olyan, mint a geocentrikus világképpel rendelkező középkori ember. Látja, hogy a többi bolygó mozog és a Nap is mozog, de azt gondolja, hogy a Föld körül és nem a Nap körül.
A klímakérdés ma már erős propagandaeszköz lett, a klímakérdés ma árucikk lett. A COP26 konferencián a szegényebb országok immár a klímakérdést és a felmelegedést teszik felelőssé a természeti katasztrófákért és kártérítést, pénzt akarnak a gazdagabb fejlett országoktól.
A klímakérdést egyes emberek aktívan használják PR-ként (Vilmos herceg és a felesége), általában mindig a bűnbánatot, lemondást propagálva (és kevésbé cselekedve nyilván). Az árucikk jellegét megmutatja, hogy ugye a megújuló energia, a környezetbarát ipar is óriási üzlet, aminek a felfutása vagy éppen leeresztése nagy pénzeket mozgat. Érdekes lehet elolvasni Jaksity György cikkét az ügyben (https://telex.hu/nevertek/2021/10/12/jaksity-gyorgy-hipokrizis-kepmutatas-energiacegek-finanszirozasa-esg-celok-ingatlanfejlesztes), ami arra mutat rá, hogy a nyugati ember és cégek látszólagosan környezetbarát képmutatása milyen messzemenő következményekkel jár.
Szóval Fritz érzékeli, hogy zörög a bokor, de a régi reflexével inkább zsidózik egy jót.
@rrdos
Amennyire én olvastam valaha a témában, bizony van, amikor rövid idő alatt jelentőset melegszik vagy hűl a klíma. A hülésre viszonylag egyszerű magyarázatok lehetnek a nagy vulkáni aktivitás vagy meteoritbecsapódás. A melegedésre is biztosan vannak, gondolom a jégtakaró kiterjedése is fontos az albedó szempontjából. A lényeg viszont emlékeim szerint az, hogy éppen egy hűlő ciklusban vagyunk, amikor elvileg minimálisan csökkennie kellene a hőmérsékletnek. Természetesen pedig bár valóban van rengeteg tényező, ami egy felmelegedést okozhat, nem tudunk egyet sem, ami jelenleg ilyen ütemű felmelegedést okozna. Ezért kizárólagos alapon mindeni az emberi tényezőt emeli ki.
@medve1978: Gyors felmelegedés oka? A glaciális alatti DO ciklusok oka? A nagy óceáni szállítószalag beindulása.
Leállása hasonló gyors hűléshez vezet. Missoula-tó esete @Bolygó Hollandi: linkjére. Egy „kevéske” édesvíz terült el az óceánok felszínén megállítva a termo-halin mély óceáni áramlatokat. Ha nincs mély áramlat felszíni sem lesz. Golf áram lepihen. Európa megtanul fázni, szerencsére lignitünk még maradt. 🙂 Grétike skandináv menekült kislány nem fog megfagyni minálunk. 🙂
Vicces, ahogyan az amerikai retardjobboldal libertáriánusainak magyarországi analógjai a nem-fideszes oldalra tolódtak rá, és így a nem-fideszes blogok és lapok kommentmezőin oktatják a globális klímakutató szakmát. 😀
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:](#comment-313562) :
Ez az apróság sajnos nem zavarta. 60 millió vs. 1,5 milliárd…mintha arról beszélnék a kedvenc kiskörei nyugdíjasomnak, hogy bár milli-milli, de azért nagyon más nagyságrend. Esélytelen. Mint amikor arról beszélt, Gyúúúúcsáááááány ellopott 2 milliárdot. Mondom, rendben, legyen, ellopott (nem tudom, mikor, miből, de legyen, ne álljon le a „beszélgetés”), de épp most fizettünk ki 13 milliárdot az Eliosra a te meg az én ÁFA-mból, ami 27% a sárgaborsóra, nem csak a kaviárra, meg 40 milliárdot az idegenszívű francia utalványosoknak. Na, ez betett. Nem értette. 2 milliárd is sok volt (pontosabban, az volt a top! KETTŐ milliárd), a felett már ellaposodott a görbe, mint a Synlabnál az ELISA-s antitest mérés kalibrációja.
Hiv.: @trbnt: sajnos inkább „stab-stab funny”, mint „ha-ha funny”, mert mindenkinek a bőrére megy.
@trbnt:
Vicces oktatás? Ha a klímakutatók, vagy inkább főleg a sajtósok kicsit több figyelmet fordítanának a földi klíma történetének akkor pár dologgal tisztában lennénk. És így a téma iránt érdeklődő tömegek is.
1.
A jégkorszaki klímára éppen hogy nem jelen glaciálisunk tízezer évnyi melegebb kiegyenlítettebb és nedvesebb klímája a jellemző, hanem ennek ellenkezője. Röviden, a földi klíma nem olyan egyszerű, hogy ha 429 ppm akkor 1,5 fok, hanem igenis vannak pozitív visszacsatolások, megszaladások amik úgy tűnik hogy inkább a glaciálisok százezer éve alatt vannak mint az interglaciálisok tízezer éve alatt vannak (szerencsére mi ebben élünk).
Milyen lehet a pozitív visszacsatolás? Legegyszerűbb példa a légköri vízgőz esete tegnap említett Missoula lehűlés kapcsán. A léghőmérséklet csökkenésénél meredekebben csökken a légkör abszolút páratartalma és ezért csökken az üvegház hatás is.
2.
Mit melegítenek az üvegház gázaink? A világ jobbára áramló óceánjait. Golf-áram alább.
https://earth.nullschool.net/#current/ocean/surface/currents/orthographic=-32.48,35.65,838
Milyen magas vízoszlop lenne a légkör a Földön ha víz lenne? Kereken tíz méter (ebből a légköri CO2 kereken 4 mm lenne). Milyen magas vízoszlop lenne az Óceán ha az egész Földet beborítaná? Úgy háromezer méter.
A légkör, az „üvegház” 300-szor kevesebb fluidumot tartalmaz mint az óceánok és a fajhője is a víznek a nagyobb. Mind a légkör, mind az óceánok áramlanak. A trópusok hőjét szállítják északra és délre. Ki mit tippel, melyik fluidum szállít el több hőt a trópusokról? Ezek után érdekel engem az hogy a 3 mm az 4 mm lett? Az Eocénban sokkal magasabb volt a légköri CO2 és vízpára szint, a mai szaunákat alázóak voltak az akkori trópusok. Aztán akkor még rágcsálónyi őseink csak kibírták.
Nem válaszoltam @medve1978: -nek, igen lassan pár száz esetleg ezer év múlva vége a jelenlegi interglaciálisnak és lassú lehűlés vár ránk. Századik éve tudjuk Milánkovics – Bacsák felismerése óta. A Föld tengelyferdeségét még az atomlobbi sem tudja megváltoztatni.
Vicces oktatás? Ha kilőjük a fossziliseket az áramtermelésből akkor marad az atom. Na az lesz ám a nagyon „vicces” ha az amúgy alaperőműnek tervezett atomerőművek lesznek a megújulók kiegyenlítő erőművei. Sok – sok csernobili borulhat, az atomerőm nem szereti ha rángatják. Ezért nem szoktuk rángatni. De a zöldek ezt is jobban tudják. 🙁
@rrdos:
Pár ezer év múlva vége az interglaciálisnak? Hát, ha csak pár ezer év múlva, az nagyon jó lesz.
A sarki jég olvadásával (nem a tengerjég, a grönlandi édesvizi jég) az Északi-tenger vize hígabbá válik, a légkör melegedésével melegebbé is, és ez a Golf-áramlatot működtető termohalin grádienst csökkenti, ahogy korábban irtad is. . Az áramlat által szállított víztömeg mennyisége és sebessége az utóbbi évtizedekben csökkent. És ha elér egy határértéket, akkor évtizedek alatt leáll, és jöhet a jégkorszak. Ezt egyébként nem most találták ki, 22 évvel ezelőtt jelent meg Czelnai Rudolf könyve, A világóceán, (amiből kiderül, hogy az oceanográfia is egy szakma, ahogy a virológia, a genetika, az orvostudomány is – mégis mindenki ért hozzá) abban már felveti ezt a szcenáriót. Azóta a lehetősége tovább nő.
Az ok kérdés, emberi tényező, vagy nem. Tekintettel arra, hogy semmi más oka nincs a Co2 légköri koncentráció növekedésének 1600-tól napjainkig, ezt bátran betudhatjuk az emberi tevékenységnek. Ezzel csak az a probléma, hogy az óceánok melegedésével a CO2 elnyelő képessége csökken, sőt, megfordulhat, akkor pedig a CO2 koncentráció emelkedése meggyorsul, nő az átlaghőmérséklet, és goto sarki jég olvadás. Úgyhogy a felmelegedés vége minden bizonnyal egy jégkorszak lesz, kérdés, jó-e ez nekünk.
@DarthVader: Köszönöm hogy javítottál, persze hogy jelenleg interglaciálisban élünk.
Írtam: „A jégkorszaki klímára éppen hogy nem jelen glaciálisunk” helyesen „A jégkorszaki klímára éppen hogy nem jelen interglaciálisunk”.
Czelnai Rudolfot én is olvastam, többször is. 🙂 Nagy hatást tett rám. Melegen ajánlom mindenkinek a Világóceán c. könyvét, annak főleg akit érdekel a klímánk.
Antropogén-e a légköri CO2? A kérdés azért lényegtelen szerintem mert sokkal régebb óta eregetjük a CO2-t a légkörbe. 🙁 Égetéses vadászatot pl. Ausztrália őslakói év tízezredekig folytatták amíg el nem fogyott a fa a kontinensükről. 🙁 A Homo Sapiens a kezdetektől szó szerint lerabolta – kirabolta a Földet. A „rousseau-i nemes vadember” az szinte jelenkorunk terméke, a Maorik a moák kipusztítása után kezdtek csak el „nemesedni”. 🙁 Mondjuk jobb későn mint soha. 🙂
Úgy négyszáz évvel ezelőtt jöttek vissza a Nap foltjai (nőtt meg a Napállandó) és akkortól szűnt meg a kis jégkorszak. Bármitől is melegszünk (pl a Naptól), ha melegebb van, gyorsulnak a kémiai biológiai folyamatok. Kémiábanl tíz Kelvin fokos hőmérséklet emelkedés duplázza meg a reakció sebességét. Itt eddig „csak” másfél fok volt a növekmény sok állat sokkal többet lélegezhet is (csak egy kósza ötlet). Nem mellékesen vannak arra utaló jelek hogy a légköri CO2 szint úgy kétszáz évvel követi a hőmérséklet emelkedését.
Ettől persze az is igaz hogy rengeteg fosszilist égettünk és égetünk el. 🙁 Én is nagyon örülnék ha tiszta energia forrásaink lehetnének, de sajnos ma még nincsenek elegendően. 🙁 Ezért legalább a földgázt mint legtisztább fosszilist – ha kérhetem – ne bántsuk!
@DarthVader: Ja és a lényeg, a termo-halin óceáni vízkörzés leállása valóban nagyon gyors lehűlést fog okozni. 🙁
Ha jól emlékszem először 1998-ban olvastam én is ezt a lehetőséget taglaló cikket a Természet Világában. Mintha ezt is Czelnai Rudolf írta volna.
Még egy apróság. Nő a légköri CO2 szint mert fosszilist égetünk. Lehet hogy ezért. Csillagászok kimérték hogy amikor az északi féltekén tél van, egy minyurkával gyorsabban forog a Föld a saját tengelye körül. Egyszerű, jött a válasz télen lehullanak a fák levelei ezért „pörög gyorsabban a balerina a jégen”. Ja? Csak a számok nem ezt mutatták. Ha jól emlékszem a légköri vízgőz – pára téli csökkenésével viszont már kijött a számtan. Ja? Csak ez egy viszonylag egyszerű probléma volt. A klímánkra annyira sok változó hat, hogy itt matekolni – modellezni lehet, de jó eséllyel maradt ki még sok – sok ható tényező a modellből. 🙁
Hiv.: @rrdos:
Pics or it didn’t happen.
Amúgy pedig egészen jól meg tudjuk becsülni, hogy a szénkörforgásban mennyi a saját hozzájárulásunk, és mintha a modellek is tök jól le tudnák ezt fordítani a légköri széndioxid szintjére. Ne nézzük már tök hülyének egymást.
@rrdos:
Tiszta energiaforrás: napenergia. de nem úgy, mint most, hanem valódi naperőművekkel. Tükrös, gőzturbinás erőművekkel. Már vannak működők. Ha sikerülne megoldani az elektromos energia tárolását és/vagy veszteség nélküli szállítását, meg lennénk mentve.
@DarthVader:
Azért a Világbékét se feledd a szükséges feltételek közü!!! 😉
Olyan kellemetlen lenne, ha valamelyik harcosabb napos ország vagy terrorista csoport azzal fenyegetne pár százmillió embert, hogy lekapcsolja a veszteségmentes vezetéket egy szép téli napon.
@Bolygó Hollandi::
Mondjuk ez a gázzal már most is így van.
@AdvocatusDiaboli:
Örülhet is Владимир Владимирович hogy a klímaaktivisták (Gretától ÜVD-ig) egyre lelkesebben dolgoznak azon, hogy leállítsák a gáz termelést és kutatást, pl. már a bankokat is támadva akik „öntik a pénzt a fosszilis iparba”. Meglepődnék, ha a megfelelő orosz szolgálatok ne támogatnák a radikálisabb klímamozgalmakat.
Ugyanakkor a szén és szénhidrogének sikerének egyik titka, hogy baromi jól szállíthatóak. Az LNG elterjedésével már a gáz is. Csövön persze olcsóbb, de a cseppfolyósított forma egyre népszerűbb és versenyképes kezd lenni. Nincs belátható időn belül esélye az áramnak hasonló rugalmasságra.
@GHermann: Vonalkód, vagy címke van a légköri CO2 molekulán hogy honnan származott?
És ha már személyeskedsz. Én is szeretlek. 🙂
@Bolygó Hollandi::
Szükség esetén áram is termelhető többféle forrásból (és több helyen). Sőt, nemcsak szükség esetén, hisz általában van a hálózatban redundancia. Arra reagáltam, h szerinted a fegyveres konfliktus veszélye fontos akadálya a megújulóknak. Szerintem meg nem nagyobb, mint a fosszilis energia esetén. Pl. ha lezárnák/fölrobbantanák a M.o.-ra bejövő gázvezetékeket, LNG-vel sem lennél kisegítve, mert ha lenne is terminálunk (de nincs) legalább olyan könnyű célpont lenne, mint a vezetékes infrastruktúra.
Persze ez nem cáfolja azt, hogy Gretát eleve az FSZB tenyésztette ki és nevelte fel.
Hiv.: @rrdos: Ha elégetek 12 Mt (tiszta) szenet, akkor azzal gyártok cca. 44 Mt szén-dioxidot, és hasonló módon a megtermelt hőmennyiségből is vissza lehet számolni a létrejött szén-dioxid mennyiségét; ehhez nem kell megcímkéznem a végeredmény molekuláit.
A személyeskedést illetően pedig ezennel minden személyeskedésért bocsánatot kérek, amit a „fosszilis üzemanyagot égetünk, ebből mérhetően több lesz a légkörben a szén-dioxid, ez pedig mérhetően növeli a globális átlaghőmérsékletet” gondolatmenet rejt.
@rrdos:: A pénzeden van vonalkód, hogy melyik forintod honnan érkezett? És ha nincs, akkor szerinted nem is lehet megállapítani, hogy mennyi a jövedelmed és a kiadásod, illetve hogy a pénzkészleted mitől nõ vagy csökken?
A CO2 ilyen tekintetben jobban azonosítható mint a pénzforgalom, mert izotóparányok alapján van különbség a különbözö CO2 források között (fosszilis vs biomassza), ami hasznos bizonyos kibocsátásmérlegek fölállításában (pl. egy-egy régióra).
@AdvocatusDiaboli:
Nahát, milyen érzékenyen érint, hogy a klímaaktivisták az oroszok malmára hajtják a vizet. 😆
A Front national-t se az FSzB találta ki, de pénzelték őket jól felfogott érdekből. A klímaaktivisták is hasonlóan hasznosak stratégiai szempontból az oroszoknak.
A szén és szénhidrogének jó tárolhatósága és szállíthatósága egy jó darabig behozhatatlan előny marad sok esetben. Az áram tisztasága (a felhasználói oldalon) meg sok más esetben. Egy technológia mellett csak az teszi le a voksot aki iskola helyett tüntizni járt 😉
„és mintha a modellek is tök jól le tudnák ezt fordítani a légköri széndioxid szintjére”
@GHermann: Nagyon örülök hogy ilyen remek klímai modelljeink vannak.
Annak azonban még jobban örülnék ha a 3 napon túli időjárás előrejelzés nem fehér zaj lenne.
Mi jó és mire?
@Bolygó Hollandi::
Egyetértek a fosszilis energiaforrások jelentős előnyei tekintetében. Energiasűrűség, tárolhatóság, stb.
Ezért vagyunk sokkal nagyobb bajban, mint amit el szoktak ismerni. Mert ezek az előnyök nem mentesítik a hátrányokat. Nemcsak azt, hogy a fosszilis energiaforrások használata destabilizálja az éghajlatot és így ezzel megélhetésünk alapjait, hanem azt sem, hogy a szénhidrogén-készletek kimerülőben vannak, egyre nagyobb erőfeszítésbe (energia-befektetés és környezeti kártétel) kerül kitermelésük. Így ha a klímaváltozástól való félelem nem lenne elegendő ok a kivezetésükre, akkor majd kivezetik saját magukat. És az alternatív energiaforrások jelenleg (még?) valóban nem jelentenek teljeskörű megoldást az utóbbi évtizedekben megszokott (és a választók által elvárt) fogyasztôi szokások fenntartására. Pl. a repülésnek nincs életképes megújuló alternatívája, főleg nem fapados áron. Tehát a megújulókra való átállás szükséges, de nem elégséges feltétele a túlélésnek. Ahhoz le kell szállni a magas lóról és fölfedezni a gyaloglás örömét.
Ennek nem Greta az oka. A tényeket nem érvényteleníti az, ha egy 18 éves lány is föl tudja őket fogni. Csak fájdalmas, ha a pofánkba vágja az igazságot.
@AdvocatusDiaboli: Csak úgy száz éve nincs a pénzverde jele az érméinkre ütve, mert olyan kicsi ország lettünk hogy elég volt a budapesti is.
Kiváló hasonlataid vannak de numizmatikusnak még csiszolódnod kell.
@DarthVader:](#comment-313592) Igen nem csak fotovoltatikus napelemek vannak, p nagyobbacska parabola tükör gyújtópontjában Stirling motor (delejre vetítve majdnem 30%-os hatásfokú). 🙂
Energia tárolásra ma is a Szivattyús Energia Tároló az egyik legjobb, csak hát nálunk a Prédikálószéken volt a pilisi csakra csakrája vagy micsodája. 🙁 Újabban svájciak hatalmas daruval és beton súlyok garmadájával tárolják a delejt, ami az alföldön is működik, csak hát rasnya mint a szélturbina. 🙁
@rrdos:: A numizmatikához tényleg nem értek, de a bókodtól fölbátorodva megjegyzem, hogy a papirpénznek egyedi sorszáma van még ma is, mégsem lehet belőle kiolvasni, hogy fizetésként kaptad, vagy orgazdaként lopott bicikliért cserébe, vagy éppen loptad. Az emberek nem szokták számon tartani a birtokukban lévő bankjegyek sorszámát, de még a címletét sem nagyon, talán a drogkereskedők és az emberrablól kivételével, akiknek tartaniuk kell a lebukástól. Mégis alkalmas a készpénz a jövedelem és készpénzvagyon követésére. Mivel te vetetted föl a vonalkódot mint érvet, neked kellene indokolnod, hogy az miként lenne releváns a szén-dioxid mérleg pontossága szempontjából. Természetesen ezt nem várom el tőled, csak a T. Közönség számára jegyzem meg.
@rrdos:: Kevered a szezont a fazonnal. Az időjárást a klímával.
Az évszakok váltakozása sokak számára ismert jelenség. Az okai is elég ismertek, így viszonylag nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy Magyarország 2022. júniusi átlaghőmérsklete magasabb lesz, mint a 2021. novemberi. Tehetjük ezt annak ellenére, hogy még a 2021. novemberi hőmérsékleti adatok sem állnak rendelkezésre, nemhogy azt tudnánk, hogy hogy 2022. június 23-án nyolc fok lesz vagy 28.
Ha egy fazék vizet fölteszünk a tűzhelyre és elegendő hőt közlünk vele, akkor gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy föl fog forrni akkor is, ha nem tudjuk megmondani, hogy melyik pillanatban és hol fog megjelenni a fenekén az első gőzbuborék.
Az időjárás előrejelzése ahhoz hasonlít, mint mikor a gőzbuborékok megjelenésének helyét és időpontját próbáljuk meghatározni (analóg pl. a zivatarfelhők vagy tornádók megjelenésével) a kiinduló állapotok (fazék anyaga, geometriája, felületi sajátosságai, a víz hőmérséklete és keménysége, a hőforrás sajátosságai, stb.) alapján. A klíma előrejelzése pedig inkább arról szól, hogy föl fog-e forrni a víz (pl. elég-e a tűzhely teljesítménye az adott vízmennyiség és külső hőmérséklet mellett) ill. mennyi idő alatt. A két feladatnak vannak hasonló elemei, de más tényezőkre kell figyelemmel lenni és más megközelítés kell hozzájuk. Az egyik megoldhatóságából illetve pontosságából nem lehet a másikéra következtetni. Egy megszokott fazék és gáztűzhely esetén pl. nagyon jól lehet tudni, hogy a buborékok az égő fölött, körben jelennek meg először, a legelső pedig ott, ahol egy ponton le van pattanva a zománc. Azt nem fogjuk tudni, hogy az azt követő egy percben hány buborék fog még keletkezni és hol (az előrejelzésünk erre nem lesz alkalmas), viszont megintcsak nagy bizonyossággal tudhatjuk, hogy, mikorra forr föl a víz. Az első buborék helyénél döntő a zománchiba, de nem számít, hogy van van-e huzat a konyhában. A forrás időpontjánál a zománchiba elhanyagolható, de a huzat fontos késleltető tényező.
Az időjárási és klímamodellek is hasonlóan viszonyulnak egymáshoz: mindkettő egyre jobb (egyre több napra és pontosabban jelzik a várható időjárást, ill. egyre jobban leképezik a hosszú-távú folyamatokat, visszamenőlegesen is rekonstruálva a múltbeli változásokat), de a középtávú előrejelzések gyengék, mert a kiinduló állapotra építő determinisztikus időjárásmodellek a rendszer kaotikus jellege miatt néhány napon túl elvesztik pontosságukat, míg a klímamodellek csak nagyobb időtávlatban és relatíve kis felbontásban tudják modellezni a rendszert. De abban mindkét megközelítés egyetért, hogy ha több energiát közlünk a rendszerrel, akkor az megváltozik.