Fricz Tamás esete a klímaváltozással avagy jogi képviselőnk beájulna
Fricz Tamás, akit jogi képviselőnk szuicid késztetése miatt neo-bubu prömpikének fogok nevezni posztomban, ahelyett, hogy. Szóval a Fricz Tamás nevű neo-bubu prömpike, írt egy cikket a többi neo-bubunak, az egyébként is eléggé neo-bubu Magyar Fajtársban.
A cikk címe: „A globalista világelit ronda tánca”. Eredeti címe a Zslobalista Zsilágelit Zsonda Zsánca lett volna és főleg arról szólt volna, hogy ez a Greta Thunberger nevű zsvéd zsöld, hogyan esküdött össze a Rotschildokkal a turáni faj ellen a Tiszaeszlár : Kunmadaras bajnoki labdarúgómérkőzés szünetében. Nagyjából most is erről szól a cikk, csak kevesebb benne keresztény leányok vérével készített gefilte fish.
A neo-bubu prömpike alapgondolata az, hogy a Szocialista Internacionálé, Salamon Béla és Hirschfeld Ármin képkeretező elhitette az emberiséggel (inklúzíve amúgy Orbán Viktort, akit annyira megtévesztettek bizonyos nemárja elemek, hogy klímavédelmi akciótervet dolgozott ki), hogy az amúgy nem is létező klímaváltozás egyik fontos oka a szén-dioxid kibocsátás. És ezért akarják felszámolni az atomenergiát. Ezt így szó szerint írta le. Ez inkább a prömpike vonal, mint a neo-bubu. Donald Trump persze rosszul tudta, mert ő szerinte a kínaiak találták ki a klímaváltozást, hogy tönkretegyék az amerikai autóipart, de Fricz úr résen volt, ezt is a tudjukkik és a magukfajták találták ki, és persze a Rotschildok. Áder Jánosnak, aki nem rég azt találta mondani, hogy a legzöldebb energia az, amit fel sem használunk nem feltétlenül fogják megmutatni ezt a Magyar Fajtárst, de majd kétszer megnézi helyette az Eperjes Szamócának megint elgurult a Haloperidolja című vidám államvédelmi revüt.
Fricz Tamás főérve az, hogy Szarka László akadémikus is úgy látja, ahogy ő, és a Szarka László akadémikus, kérem tisztelettel, a téma kiemelkedő szakértője. Jogi képviselőnkre nézek, akinek tekintetében némi feszültséget vélek felfedezni, ezért inkább azt mondanám, hogy Szarka László akadémikus is elég ismert prömpike, ráadásul geofizikus, aki főleg elektromos hullámokkal foglalkozik, és havonta morcant valami „klímarealistának” becézett prömpikeséget a Milankovics-Bacsák évfordulóról, ami azért tipikusan a prömpikeség előrehaladottabb fázisának a jele szokott lenni.
Azt gondolom, hogy Boris Johnson esetleg közelebb van Greta Thunberghez klímaügyben, mint én, mert velem, bevallom, előfordult már, hogy hangosan felröhögtem egy sörözőben, amikor megtudtam, hogy a tizenháromszor komlózott sznobsöröm karbonsemleges. De azért a neo-bubu- illetve a prömpike-felismerő képességem még, köszöni szépen, jól van.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16528902-687864b1d75e6' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16528902&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16528902-687864b1d75e6&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16528902-687864b1d75e6' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@AdvocatusDiaboli: Értem már! Köszönöm a részletes magyarázatot. 🙂
Mindkét numerikus modellezésnek nem permanens (időben változó), áramlástani és hőtranszport modellnek kell lennie. Az logikus hogy mondjuk az időjárási modell idő lépcsője 1 óra, és a klíma modellé mondjuk 1 nap, vagy 1 hét, vagy akár 1 hónap is lehet. Év már nem lehet mert kimaradnának az évszakok.
Eszerint 1 hónapos idő lépcsővel a klíma modell szimulációk kb. öt-tíz év alatt nem válnak kaotikussá, csak az időjárás modellek?
Ha így van nagyon érdekelne az oka.
@AdvocatusDiaboli:
Az alternatívok soha nem fognak teljeskörű megoldást biztosítani. Leginkább azért, mert az alternatívok közvetlenül befolyásolják a klímát. Egy szélmalom persze nem látszik, de az Északi tenger klímáját már befolyásolják a szélfarmok az alacsonyabb szélsebesség okán. Csöbörből vödörbe, de legalább jó drágán 🤪
Azt, hogy 18 éves kedvenced mit tud felfogni, nagyon jól illusztrálja, hogy vagy 8-10 ember repült át az Atlanti óceánon azért, hogy ő elmondhassa, hogy nem repül 😂 Amelyik legénység átvitte NY-ba Grétust az visszarepült, de helyettük ment egy másik, hogy visszahozzák a hajót Európába. Szép illusztrálása annak, hogy a marketing a lényeg, nem a környezetvédelem.
De le a kalappal: kevesen mondhatják el, hogy 18 éves korukra $1 millió körül van a számlájukon saját erőből.
@Bolygó Hollandi::
Szerinted mi lenne a „teljeskörű megoldás”? Korlátlan energia környezeti ártalom és geopolitikai kockázat nélkül? És a földgáz olyan? Vagy a kőolaj?
Abból, hogy a megújulóknak vannak káros következményei (vannak) és korlátai (de még mennyire) nem következik az, hogy a fosszilis energiaforrásoknak nincsenek, vagy hogy azok elhanyagolhatók lennének, vagy hogy sosem fognak kifogyni. Még azt sem mondom, hogy a megújulók feltétlenül jobbak: Nem minden megújuló energiaforrás jobb bármely fosszilisnál (van ellenpélda bőven). Viszont a fosszilis energiahordozók korlátairól és az általuk okozott károkról és veszélyekről eleget tudunk ahhoz, hogy komolyan foglalkozzunk a kivezetésükkel (korlátozás, lecserélés) illetve annak következményeivel, ha ezt nem tesszük meg. Legalábbis ne rázzuk le a kérdést, mint kutya a vizet.
Greta nem „kedvencem”. Neked lehet becsípődve, hogy bedobtad a nevét. @rrdos is szeret rajta élcelődni. Tényleg vicces, ha ki lehet röhögni valakit, aki fiatalabb (föltételezem), nő, ráadásul a spektrumon van (tudod, kicsit dilis, bruhaha), viszont nincs itt, hogy visszabeszéljen (na még az kéne). Könnyű célpont, de ettől még nem lesz kevésbé igaza.
Nincs mindenben igaza, de nem is egy 18 éves lánytól kell elvárni, hogy minden problémát átlásson és megoldjon. Amit mond, abban több a koherencia és az intellektuális őszinteség mint a te és @rrdos ilyen irányú megszólalásaiban. Értem, hogy ez fáj, de ez van.
Ami a hajózását illeti: Tényleg nem menti meg vele a klímát (szerintem ő sem gondolja, hogy igen), minthogy azzal sem, ha pl. használt ruhát hord. Tekintheted marketingnek, de én meg tekinthetem szimbolikus gesztusoknak (ha ez mond neked valamit). Mindenki csak annyit tud tenni, amennyire lehetősége adatik. Én sem mentem meg a bioszférát azzal, ha leoltom magam (és sokszor mások) után a villanyt, de ezt meg tudom tenni, és ezért meg is kell tennem. Az erőművet nem tudom lecserélni.
Megjegyzésedből számomra az jön le, hogy Greta-félék vagy fogják be a pofájukat (mert ők is szennyeznek mint mindenki más, így hiteltelenek), vagy kössék föl magukat (hogy ne szennyezzenek, és akkor hitelesek lesznek). A lényeg, hogy ne zavarják lelki nyugalmad. Föntebb ÜVD-t is „klímaaktivistának” tituláltad (a végén még kiderül, hogy én is az vagyok) amiből nekem az jön le, hogy ad hominem támadsz be embereket azért, mert komolyan vesznek egy olyan problémát, amivel te nem kívánsz foglalkozni. Ez épp arra a fideszes tempóra emlékeztet, ami elől idemenekültem.
@AdvocatusDiaboli:
A divat-ruházkodás környezetre gyakorolt hatásaival épp foglalkozom is (nem professzionálisan, csak aktivistaként), és ez egy elég erős, ígéretes terület, persze főleg jóléti országokban van tér a helyzet javítására, pl. ilyen számokkal:
A 2017 study in the Journal of Cleaner Production conducted life-cycle assessments on a cotton T-shirt, a pair of jeans and a polyester dress. It found that quadrupling the average life span of these items resulted in a 75 percent savings in freshwater used for dyeing and other processes.
https://www.scientificamerican.com/article/can-secondhand-shopping-dent-fast-fashions-environmental-damage/
Nyilván szóba jönnek a használt ruha forgalmazásának környezeti hatásai is, de összességében érdemes ezzel egyéni törekvésként foglalkozni, leginkább azért, hogy a vásárlói preferenciáinkat tömegesen politikai nyomássá alakíthassuk.
@AdvocatusDiaboli:
Érdekes látni, hogy mit össze nem hordasz amikor beindulsz, és nem zavarnak a korábban leírtak ha felteszed a lemezt. Valami hatalmas frusztráltság van benned. Tényleg nagy szükséged lehet egy safe space-re.
@Bolygó Hollandi:
Értem én, hogy a „fideszes tempó” címkére felhorgadsz, de azért a felfokozott személyeskedés nem tűnik igazán ütős érvelésnek. A Vincent azon kevés hely egyike, ahol az ilyesmi legalábbis szokatlan. Jó lenne, ha ez így is maradna.
@rrdos:
Fehér zaj
Centrális határeloszlás-tétel
Az időjáráselőrejelzés 3 napon túl is erősen önkorrelált (tehát nem zehér zaj), amit persze az átlagember nem fog értékelni, viszont meg fogja jegyezni azokat az alkalmakat, amikor napsütést várt és felhősödést kapott, még akkor is, ha tőle pár kilóméterre/pár órára tényleg sütött a nap. Egy klímamodellben követett mennyiségek sokkal simábban viselkednek, már amiatt is, hogy sok többé-kevésbé független hatásból állnak össze.
@rrdos:
„10% jégeső+szél, 20% felhők és széllökések eső nélkül, 40% változóan felhős, 10% extrém UV napos, 10% hóvihar, 10% zápor/zivatar” egy időjáráselőrejelzésben teljes káosz, de nagyon pontosan leírhat egy (lokális) klímát. Az, hogy mely hónapokban veri el a jég a termést („hanyadik dobásod lesz 01”), nem tudjuk megmondani a klímamodellekkel sem, de azt, hogy átlagosan milyen gyakran lesz ilyen szélsőséges esemény, már sokkal jobban („minden századik próbálkozásod 01, N próbálkozásnál 95% valószínűséggel kevesebb, mint 0.1*N^0.5 eltéréssel”).
.
@Bolygó Hollandi: Tehát ha nem tökéletes egy megoldás, akkor hagyjuk is az egészet a fenébe és inkább ekézzük személyükben azokat, akik erről beszélnek. Mondjuk maszkviseléssel kapcsolatban is szoktál így gondolkodni?
@Külsős:
Tudom, csak engem zavar a többi nekem tulajdonított jó adag pocskondiázás amit AD odafantáziált. Éppen csak rasszistának nem titulált, de a többi divatos negatív beállítás kipipálva. Az biztos nem személyeskedés, hanem írói munkássága része.
Hogy a lényegről beszéljünk inkább: jó lenne, ha a Fritz/Trump és a Greta/ER szélsőségek között értelmes beszélgetések lennének.
Sajnos a „Listen to the science” mantra policy-science esetén erősen megkérdőjelezhető. A linken azon kevés cikkek egyike ami fel meri vetni a kérdést környezetvédelmi aspektusban. A Marine Pollution Bulletin stabilan Q1-es lap 179-es H számmal (kötözködések elkerülése végett)
https://doi.org/10.1016/j.marpolbul.2017.11.038
„Research science used to inform public policy decisions, herein defined as “Policy-Science”, is rarely subjected to rigorous checking, testing and replication. Studies of biomedical and other sciences indicate that a considerable fraction of published peer-reviewed scientific literature, perhaps half, has significant flaws. To demonstrate the potential failings of the present approaches to scientific Quality Control (QC), we describe examples of science associated with perceived threats to the Great Barrier Reef (GBR), Australia. There appears a serious risk of efforts to improve the health of the GBR being directed inefficiently and/or away from the more serious threats.”
A cikk hoz több példát is arra, hogy magasan idézett (2000-4000) policy science publikációk milyen durva torzításokat tartalmaznak a Nagy-korallzátony „pusztulásáról”, de alapul szolgálnak politikusok, szervezetek és a média éppen aktuális üzeneteinek, elterelve a figyelmet a tényleges helyzetről.
Az IPCC-t kifejezetten policy science-re hozták létre 1988-ban. Persze nem kizárt, hogy immunis a policy science más területeken könnyebben bizonyítható torzulásaira. De egy kis egészséges szkepticizmus jó lenne, még ha nem is megengedett manapság.
@Bolygó Hollandi: megmagyaráznád az idézőjelet a pusztulásnál?
@Podvinecz marsall:
Elolvastad a belinkelt cikket?
:@Bolygó Hollandi: nem (remélem, ez megbocsátható), és részben pont ezért kérdezem – azt állítják, hogy nem is pusztul, vagy azt állítják, hogy nem tudják, pusztul-e? De főleg, hogy az idézőjel a te vagy a szerzők véleményét tükrözi-e jobban?
@Podvinecz marsall:
Pedig érdemes, mert nagyon szép példákat hoz arra, hogy a policy science-nek kb annyi köze van a science-hez mint a népi demokráciának a demokráciához.
A sztori röviden: a Nagy-korallzátony köszöni szépen jól van.
Australian Institute of Marine Science’s Annual Summary Report on Coral Reef Condition (2021):
Researchers surveyed 127 reefs and found that at least 69 had seen an increase in hard coral cover since they were last surveyed.
https://www.abc.net.au/news/2021-07-19/reef-in-recovery-but-warning-on-climate-remains/100304554
Ez a növekedés erősen ellentmond az IUCN 2020-as döntésének, amiben deklarálták, hogy a Nagy-korallzátony a végét járja.
https://www.abc.net.au/news/2020-12-03/queensland-great-barrier-reef-listed-as-critical-climate-change/12947300
Van aki szerint a növekedés csak egy kegyelmi állapot, mert köztudott, hogy jön a világvége.
Van aki szerint a növekedés azt bizonyítja, hogy nem is pusztult, mert a pusztulásáról szóló cikkek durva metodikai hibákra lettek alapozva, hisz a policy science cikk írását a politikai üzenet vezérelte. (lásd a fentebb belinkelt cikket)
Az UNESCO azért 2021-ben felvette a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett listára (mert jön a világvége). Az Ausztrál kormány meg azt mondja, hogy átverték őket politikai okokból, mert megbeszélték korábban, hogy a korall köszöni, jól van.
https://www.abc.net.au/news/2021-06-22/environment-minister-great-barrier-reef-listed-in-danger/100233088
Ezek alapján én maradnék a „pusztulás” megfogalmazásnál, hisz a Nagy-korallzátony éppen növekszik.
@Podvinecz marsall:
A Nagy-korallzátony köszöni szépen jól van. Szépen növekedett az utóbbi két évben.
Australian Institute of Marine Science’s Annual Summary Report on Coral Reef Condition (2021)
„Researchers surveyed 127 reefs and found that at least 69 had seen an increase in hard coral cover since they were last surveyed.”
Írtam hosszabban is róla, csak az még moderálásra vár valószínűleg a sok link okán.
@Bolygó Hollandi:
A Nagy-korallzátony az általad idézett report honlapján található infók szerint egy körültekintő, hosszú távú természetvédelmi programnak köszönhetően van jól, szóval nem tudom, hogy ez hol érv amellett, amit egyébként mondani próbálsz. A tudomány segített megállapítani a pusztulás okát és a lehetséges ellenlépéseket, a policy meg sikerrel alkalmazza őket. Mi is a gond akkor?
https://www.gbrmpa.gov.au/our-work/reef-strategies
@allofarkucsillagnezo:
Akkor máris sikerült megállítani a klímaváltozást ami miatt pusztult a korall? 🙂 Vagy amikor éppen olyan adat van hogy nő a korall, akkor hirtelen sok gazdája lesz a „sikernek”?
Ha metodikai hibákon alapult a pusztulás, mint azt a hivatkozott Larcombe & Ridd (2018) állítja, akkor a bevezetett korlátozó intézkedések sikere jött magától, függetlenül, hogy egy részüknek (pl. agráripari korlátozások) volt-e értelme vagy sem. De ezt nem lesz aki bevallja, vagy akár csak vizsgálja egy állami hivatalban mint a GBR Marine Park Authority. (a jelentést egyébként nem ők, hanem az AIMS csinálta).
Érdekes, hogy 1 éve szintén a tudományra hivatkozva mondták a felkentek, hogy romlik és végóráiban jár a Nagy-korallzátony, csak erről elfelejtették a korallokat értesíteni, mert azok közben meg nőttek.
„The condition of the Great Barrier Reef has worsened from „significant concern” to „critical” in a damning world heritage outlook report by a UNESCO advisory body.”
https://www.abc.net.au/news/2020-12-03/queensland-great-barrier-reef-listed-as-critical-climate-change/12947300
De gond egy szál se: mindenki tud olyan policy science anyagot csináltatni, ami megfelel igényeinek, különösen, ha utána még több grantor van kilátása a kutatónak 🙂
@Bolygó Hollandi:
Hm, szerintem elbeszélünk egymás mellett (vagy az olvasmányaink). A klímaváltozás, klímakatasztrófa elleni fellépés nem dupla vagy semmi, azaz vagy mindenhol minden jó lesz, vagy soha semmi sehol, hanem rengeteg terület, alrendszer minősége érdekes, és a klímaváltozás eseményeinek a megelőzése mellett a hatásuk enyhítése (adott esetben lokálisan kedvezőre fordítása) is szerepel az eszközkészletben. Vagyis ez nagyon sok folyamatos aprólékos munka és egyeztetés – ennek ismeretében én sajnos nem tudok mit kezdeni ennyire sommás kijelentésekkel, még kérdésnek álcázva se. Egyszerűen nem fekszik a témához ez a megközelítés.
@allofarkucsillagnezo:
Igen, ebben a témában könnyű elbeszélni egymás mellett. Pl. rögtön nem értem, hogy mi az a sommás megközelítés amire hivatkozol mint ami nem illik a témához.
Amire továbbra is szeretnék rámutatni az az amit a délelőtt írtam: a “Listen to the science” mantra policy-science esetén erősen megkérdőjelezhető. A linken azon kevés cikkek egyike ami fel meri vetni a kérdést környezetvédelmi aspektusban. A Marine Pollution Bulletin stabilan Q1-es lap 179-es H számmal (kötözködések elkerülése végett)
https://doi.org/10.1016/j.marpolbul.2017.11.038
“Research science used to inform public policy decisions, herein defined as “Policy-Science”, is rarely subjected to rigorous checking, testing and replication. Studies of biomedical and other sciences indicate that a considerable fraction of published peer-reviewed scientific literature, perhaps half, has significant flaws. To demonstrate the potential failings of the present approaches to scientific Quality Control (QC), we describe examples of science associated with perceived threats to the Great Barrier Reef (GBR), Australia. There appears a serious risk of efforts to improve the health of the GBR being directed inefficiently and/or away from the more serious threats.”
Ez nem az én véleményem, de teljesen egyet tudok vele érteni az általam látottak alapján.
De jól sejtem, hogy te se nézted meg ezt a cikket?
@Bolygó Hollandi:
Nem olvastam, mert a kommentárod, amivel felhozod, nem teszi érdekessé számomra. Nézd, ezt nevezem pl. sommásnak: „Akkor máris sikerült megállítani a klímaváltozást ami miatt pusztult a korall?”
@allofarkucsillagnezo:
Így érthető. Kevesek számára érdekes, hogy a tudományos életben milyen súlyos problémák vannak a minőségbiztosítással, különösen amikor politikai kérdésekkel kapcsolatos kutatásokról van szó, mint pl. a környezetvédelem. Megérteni is fáradtságos egy tudományos cikket, belegondolni aztán meg még rossz is.
@Bolygó Hollandi: Én meg elolvastam, bár a linkeden csak az absztrakt elérhető, de megkerestem. Ha jól értem, ez alapvetően egy tudományos cikk, ami a tudományos cikkekről állítja, hogy tele vannak hazuigságokkal, tévedésekkel és hibákkal. Hát, meglehet. Azt is mondja, hogy sok a „conflict of interest”, ugyanakkor a cikk szerzői nem érzik fontosnak, hogy legalább egy kijelentés erejéig jelét adják, hogy az ő esetükben ez nem áll fenn.
Azután példaként előveszik a nagy korallzátony (elsősorban a pocsék vízminőség által okozott) pusztulását, az ezt egy-két sőt több évtizeddel ezelött leíró cikkeket, megemlítik, hogy hány csillió billió pénz ment a vízminőség javítására, majd kijelentik, hogy a cikkek mind tévesek voltak.
(Tehát a klímaválság megoldására vonatkozó kitételed nem teljesen tiszta, hiszen itt főleg a vízminőségről volt szó és csak mellesleg a hőmérsékletről, ph-ról)
Kicsit emlékeztet arra, amikor a korai covid exponenciális előrejelzőket hülyézik, némiképp figyelmen kívül hagyva, hogy közben volt néhány lockdown, maszk viselés, vakcina, miegymás, és lám, felesleges volt ez a sok bohóckodás, nincs is annyi halott, mint amennyit a rettegők előrejeleztek. Volt erről asszem egy jó xkcd rajz, de sajnos nincs meg.
@Bolygó Hollandi:
A minőségbiztosítással mindenképpen érdemes foglalkozni, valakinek, aki ért hozzá. Részedről viszont durva aránytalanság, hogy mennyire elnagyolt mondatokat vetsz ide, aztán még velem próbálsz szemtelenkedni, hogy biztos fárasztónak találom a tudományt. Ezekhez csak egy alapvető reality check volt szükséges.
@nyulambator:
Bocs, mifelénk DOI-t szokás megadni tudományos cikkekhez.
Biztos, hogy a jó cikket találtad meg? Ha szerinted ez a vízminőségről szólt, akkor valamit nagyon benéztél.
A cikk lényege a policy science megbízatlansága volt, amire több területről is hozott példát. A tudományos cikkek jelentős része, akár fele is fals eredményeket ad pl. a Lancet szerkesztője szerint is, mert a tudományos minőségbiztosítás nem működik. A politikailag éppen kurrens cikkeket össze-vissza idézik minden kritika nélkül. Azokat a cikkeket meg ignorálják, amelyek meg felhívják az elvi hibákra a figyelmet.
A függelékben meg 8 cikken keresztül illusztrálta a saját szakterületén, hogy milyen ordas hibák vannak a Nagy-korallzátony pusztulását hirdető publikációkban, amelyek 5-15 évvel (és nem évtizedekkel) korábban születtek.
Az csak hab a tortán, hogy a cikk óta született legújabb mérések cáfolják a Nagy-korallzátony jó hangosan beharangozott pusztulását. Aki elköltötte a sok pénzt a hibás tudományra alapozva, az azt mondja, hogy milyen jól tette (mi mást mondana). Aki meg azt mondja, hogy a „pusztulás” eleve túl volt tolva, az meg továbbra ignorálva van.
Az meg UNESCO besértődött, mert a Világörökség bizottság nem ítélte végveszélyben lévőnek.
https://www.theguardian.com/environment/2021/jul/23/world-heritage-committee-agrees-not-to-place-great-barrier-reef-on-in-danger-list
De legalább mindkét oldal a tudományra hivatkozva mondja el a másikat mindennek 😂
Kell ennél jobb illusztrációja annak, hogy a policy science azt eredményt hozza amit kívánnak tőle?
@Bolygó Hollandi: Ha azt mondod, javítani kell a tudomány minőségbiztosításán, abban 100% veled vagyok. Ha azt, hogy a klímaválságról szóló cikkek mind tévesek és nyugodtan élvezhetjük tovbb a habzsi-dőzsit, akkor szerintem itt egy kicsit nagy az ugrás. Ha a cikkek 50%-a nem reprodukálható, (ami persze ezer különböző szintet jelenthet, a nem kellően részletezett analízistől a komplett tévedésig, sőt csalásig) de a szakirodalom minimum 95%-a egyetért abban, hogy nagy szarban vagyunk és igen hamarost még nagyobban leszünk, akkor én azt gondolom, hogy prudens lenne ezt komolyan venni.
@nyulambator:
Csak arra bátorkodtam utalni egy Q1-es cikkel, hogy egy kis tudományos szkepticizmus nem árt a policy science kérdésekben, mert a politika megakadályozza a tudományos minőségbiztosítást.
A Nagy-korallzátony példája egy szép illusztrációja annak, hogy a felkapott „itt a világvége” cikkeket ha valaki megkapirgálja, akkor durva metodikai hibákat talál.
Arra is szép példa, hogy a nemzetközi szervezetek világvége üzeneteit akkor is a világvége politika hajtja amikor a korall még nő is.
Valamint arra is, hogy aki felveti, hogy nem egészen kóser a felkapott világvége cikkek tudományossága, azt ellehetetlenítik, mint Dr Ridd-et, a cikk egyik szerzőjét, akit 30 év korallzátony kutatás után rúgott ki az egyeteme, mert „nem kollegiális” ha azt mondja hogy még sincs itt a világ vége.
De ahogy ezt a cikk is leírja, nagyon nem könnyű a minőségbiztosítás egy bennfentes számára se, és a politikai kurzus által felkapott világvége cikkek mellett semmi figyelmet nem kapnak azok amelyek a hibákra hívják fel a figyelmet.
De itt van rögtön az általad említett 95%. Mire is vonatkozik és mi alapján?
Arra hogy van antropogén komponense a klímaváltozásnak, vagy hogy nagy szarban vagyunk?
A megkérdezettek saját kutatására alapul, vagy a véleményüket kérdezték?
A hardcore légkörfizikusok cikkeit nézték, vagy minden olyan cikket amiben szerepelt a „climate crisis” kifejezés?
@Bolygó Hollandi: Azért ez ennél komplexebb, szerintem.
„a politika megakadályozza a tudományos minőségbiztosítást”, mondod, de hát egy tudóst, plánesőt a tudományos életet komplettó viszonylag nehéz megakadályozni abban, hogy reprodukáljanak, utánanézzenek, utánaszámoljanak. Lehet, hogy ez nem annyira külső politikai nyomás, mint belső késztetés. Kiváltképp, ha figyelembe vesszük azt a külső, politikai nyomást is, ami pont az ellenkezőjére irányul, a trumpista, vagy épp a különböző olaj, energia, miegymás lobbik által pénzelt megmondóemberek erőteljes késztetését, hogy találjanak olyanokat, akik a klímaválság létét, emberi okait, nagyságrendjét megkérdőjelezik.
Lehet, inkább arról van szó, hogy tudósként nagyon nehéz szembe menni az áramlattal. Ha a túlnyomó zöm azt mondja, hogy az elektron hullám, nehéz szembe menni a tömeggel és fordítva is. Egyszerűbb írni egy 143. alibi cikket, ami nem sérti a tudományos konszenzust. És ez független attól, hogy adott esetben a konszenzus helyes, vagy téves.
Józan paraszti ésszel a felmelegedés nehezen vonható kétségbe, persze nem az, hogy ez földörténeti léptékben jelentős vagy kivételes lenne, csak az, hogy az emberiség történetében kiugró és hogy kurva kellemetlen hatásai vannak, lesznek.
Az emberi összetevőt is nehéz tagani. Ha meggondoljuk, hogy az utóbbi 2-300 évben mennyi fát, szenet, olajat égettünk el, az abból származó CO2 valahol kell, hogy legyen. Azt se sokan kétlik, hogy a CO2 melegít. Azt már lehet épp vitatni, hogy az emberi tényező markáns meghatározó szerepű, vagy elhanyagolható az amúgy is zajló természeti jelenségek mellett, de itt meg (nekem) adódik, hogy ha a természeti folyamatokat nem tudjuk befolyásolni, ellenben a saját kibocsátásunkat meg igen, akkor legalább foglalkozzunk azzal. Utóbb kiderülhet, hogy ez mindegy volt, úgy is elvisz minket a felmelegedés vagy a lehülés, de menyivel kínosabb, ha az derül ki, hogy még lett volna lehetőségünk lépni, csak kényelmesebb volt egynémely tudósok felületes munkájára hivatkozva az összes vonatkozó tudományt kukázni és tovább égetni két végén az olajkutat.
@nyulambator:
Abban teljes mértékben egyetértünk, hogy az egész nagyon komplex. Az nem kérdés, hogy a klíma állandóan változik. Az se kérdés, hogy minden vacsorafőzéssel és téli fűtéssel melegítjük. A légkör fizikája és a Föld önszabályozása már izgalmasabb, erről @rrdos olvtárs szeret írni, meghagyom neki. A történelmi melegedés üteme is izgalmas kérdés. Az IPCC már leadta a licitet „unprecedented in more than 2000 years”, ami azért még messze nem az emberiség történelme. 12-18 ezer éve nagyon gyors és nagy amplitúdójú változások voltak (akár több fokos 100-200 év alatt).
Még jobban komplikálja a kérdést, hogy radikális klímaváltozás az utóbbi „stabil” 10 ezer évben is meggyomrozott pár emberi civilizációt. 5-6 ezer éve halász-vadász népek éltek a Szahara közepén (African Humid Period) és az Északi tenger közepén (Doggerland). 1000 éve a klímaváltozás tett be a Majáknak, de tette lehetővé a Vikingeknek a grönlandi betelepedést, hogy aztán 400 évvel később kénytelenek legyenek elhúzni a klímaváltozás miatt. Több észak-amerikai indián civilizáció tűnt el 20-30 éves aszályok okán (pl. Anasazi és Hohokam az 1276-99-es aszály).
A radikális klímaváltozás illetve időjárási szeszély nem újdonság az emberiség történetében.
Persze ettől még óvni kell a környezetet, de az sem olyan egyszerű mint első pillantásra tűnik. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nem csak „különböző olaj, energia, miegymás lobbik” vannak, hanem van különböző „zöldipari, szélipari, miegymás lobbik” is. A zöldipar piaci értéke már évekkel ezelőtt meghaladta a fosszilis ipar piaci értékét. Rengeteg pénz érdekelt ott is. Egyik fél se matyóhímzés, mégha legalább annyira divatos az olajipari lobbi túlsúlyára hivatkozni, mint fideszes körökben a baloldali média túlsúlyára.
A zászlóra tűzött „megoldások” a sok és nagy beruházás mellett kardoskodnak szélerőművektől villanyautókig, de véletlenül se merül fel a fogyasztás visszafogása vagy a népesség kontrolja. A COP26 dokumentum 74 pontos szövegében még a „gender” is 5x fordult elő. A „population” vagy „consumption” egyszer se.
Pedig a környezetvédelemben vannak legalább annyira fontos dolgok mint a dekarbonizáció (pl. műanyagok, ivóvíz, hulladék, nyomornegyedek, stb), de azoknak nem jutott a lobbi erőből, talán mert azokra nincsenek olyan szép nagy ipari megoldások, meg nem lehet rá sok pénzt kunyizni másokra mutogatva. Most éppen a „klímavédelem” kapcsán lehet sokat költeni, meg sokat kérni, így azt nyomják mindenek felett.
@nyulambator: Mondtad. „Azt már lehet épp vitatni, hogy az emberi tényező markáns meghatározó szerepű, vagy elhanyagolható az amúgy is zajló természeti jelenségek mellett, de itt meg (nekem) adódik, hogy ha a természeti folyamatokat nem tudjuk befolyásolni, ellenben a saját kibocsátásunkat meg igen, akkor legalább foglalkozzunk azzal. ”
Jól látod, a saját kibocsájtásunkra lehet hatásunk. Hidd el mindenki jobban szeretne tiszta energiákat használni. Én is. És azt is tudjuk hogy a kőkorszak sem azért múlt el mert a kő elfogyott (kicsit rossz hír hogy ma nagyságrendekkel több „követ” használunk mint a kőkorszakban). Az olajkorszak előbb, a földgáz korszak utóbb de meg fog szűnni, na jó vissza fog szorulni (pl az orosz harckocsikat nem ebben az évszázadban fogják zöld energiára átállítani). 🙁
Egy biztos, hogy a mai klíma modellezési technikával 8 évnél előrébb nem látunk (50. hsz jelen poszton). És ez is olyan szimulációs modell hogy minden modell cellában lesz havi egy átlag hőmérséklet, havi egy átlag csapadék, havi egy átlag légköri páratartalom, havi egy átlag légköri CO2 tartalom, …. adatunk. Azért érezzük hogy ez a klíma szimuláció elég elnagyolt. A 3-5 napos (átlaga 4 nap) valamennyire használható időjárás előrejelzés alapján saccoltam.
Magam is modellezek (jóval egyszerűbb és sok-sok nagyságrenddel kisebb modelleket készítek), nem permanenst (időben változót) is néha. A szimulációs modellezésnek is megvannak a maguk korlátai és most csak egyre utaltam. Arra hogy meddig láthatunk a jövőbe ilyen technikával.
@Bolygó Hollandi: 400 évvel később a grönlandi vikingek valóban elhúztak, de sajnos az „örök vadászmezőkre”. 🙁 Nem voltak képesek alkalmazkodni, pedig csak az eszkimók – inuitok receptjét kellett volna alkalmazniuk a hidegebb klímához való alkalmazkodással. 🙁
A tenger gyümölcseire kellett volna átállniuk és máig lenne grönlandi viking kolónia. De már nincs. 🙁 Tanulság? Alkalmazkodni kell a változó klímához! Nehéz? Az. De könnyebb mint a Földet terraformálni. 🙂 Az inuitok tudták a módját a túlélésnek. 🙂
@rrdos: ha már megette az előző hozzászólásomat a moderáció: a klímamodellek néhány éve már elég kifinomultak voltak ahhoz, hogy egészen reális adatokat jelezzenek előre mostanra, úgyhogy az „érezzük”-et hagyjuk. Ha jól értem, akár óránkénti lépések vannak bennük, és ugyan a konkrét mintalefolyások nem fognak megvalósulni, de eloszlásban jók lesznek. Mivel pedig egy klímamodelltől inkább makroszkopikus adatokat/előrejelzéseket várunk („1/10-ről 2/10-re nő az európai aszályos évek aránya”), nem pedig mikroszkopikusakat („2022. június 10.-től július 7.-ig aszály lesz Debrecen térségében”), a jó minőségű mintavétel elég arra, hogy a nem túl szélsőséges jelenségeket meglássuk (míg egy időjáráselőrejelzésben a „20% valószínűséggel napsütés, 50% valószínűséggel változóan felhős, eső nélkül, 20% valószínűséggel eső egész nap, 10% valószínűséggel pedig zivatar” egy katasztrófa).
Összehasonlításképpen gondolhatsz például a termodinamikára: a molekulaszintű leírás roppant gyorsan teljes káoszba fullad, de egy gőzgépet már vidáman lehet használni úgy, minthogyha a nyomásnak lenne értelme és az szép simán változna az idő során, pedig ezen mikroszkopikus káoszokból áll össze.
.
Ami meg az „alkalmazkodni a változó klímához”-t illeti, a savas esőhöz sem alkalmazkodtunk. Nem jó mindenhol a tanult tehetetlenség.
@GHermann: Jó, hagyjuk az „érezzüket”. Ha a klíma modellek az elmúlt pár évben ilyen sikeresek lettek, ugyan miért nem használják ezeket időjárás előrejelzésre?
Piaci igény pedig lenne rá, pl, a határidős gabona tőzsdén. Alkalmasint nagy. És szerintem sokkal-sokkal jobban is fizetne mind az OTKA, vagy az iccp. Ja? A piac konkrétumot vár el. Ha nincs sikeres jóslat, nincs díjfizetés sem. 🙁
Igen. Az eszkimóknak nem sok hatásuk lehetett a savas esőkre. 🙁 Igaz, az ólmozatlan benzin esete. Igaz az ólom tetra fluorid? Kivonása a benzinből. Igaz a hűtőgépek elzavart hűtő folyadéka. Nem emlékszem milyen dzsuvát vontak ki a hűtőgép belsejéből, de sok helyen kivonták és az eredmény egy zöldebb világ lett. 🙂 Ettől még az alkalmazkodásnak is marad „némi” szerepe.
Úgy főleg, ha „rossz célpontra lövünk”? CO2 a mumus? 🙁 És mi van ha nem? Szerintem a vízgőz a mumus és az óceáni áramlatok, de ezt kivonni nem tudjuk. Sem a légkörből sem az óceánból. 🙁
Nagy természeti erőkkel küzdünk. Lehet hogy jobb lenne alkalmazkodni mint sem küzdeni. Ennyit szerettem volna írni.
Mert időjáráselőrejelzésnél az a lényeges, hogy eltaláljuk magát az időjárási állapotot, nem pedig az, hogy annak a valószínűségi eloszlását. Hogy egy másik példát hozzak, egy kaszinóban nem tudjuk megmondani, hogy a következő osztásnál mi lesz a kimenetel, de ennek ellenére a hosszú időtávú mozgásokat lehet tudni (spoiler: a bank nyer).
Gut feeling? Mert ha nem, hanem van alátámasztó érvelés, akkor csinálj bellőle cikket, ne rejtsd véka alá.
Tudok jobbat: mindkettőt kellene. Nem belenyugodni a dolgok lerohadásába, és eközben adaptálódni a várható fejleményekhez.
Kedves rrdos! Mar szerettem volna megkerdezni toled, csak kicsit felenk vagyok, hogy mi alapjan dontotted el, hogy a klimat havi bontasban kell modellezni? Mert mostanra ott tartunk, hogy tudomanyos alapossaggal hivatkozod a sajat elkepzelesedet, mint etalont. Koszonettel!
@KennyOMG: Nem bonyolult, de azért próbálom részletesebben leírni.
Az időjárás modellek 3-5 napig használhatók, legyen 4 nap a használható nem permanens időjárás előrejelzési modell hossza. Egy napban 24 óra van és vélelmezem legalább 1 óra hosszú 1 időlépcső. A használható szimuláció eszerint 96 időlépcső hosszúságú.
Ha klíma modellezek és 12 időlépcsővel szimulálok egy évet, akkor a 96. időlépcsőhöz éppen 8 év kell 8×12=96.
Ha a klíma modellem időlépcsőjének a hossza 1 év, akkor 96 év hosszú lesz a jó szimulációm. Nem ördögtől való ez az idő lépcső sem, jégmagokból nyert minták amúgy is évi átlagok (vagy a nyári olvadt részben is maradnak meg buborékok, mert ha igen akkor inkább a fél éves időlépcső lenne indokolt és tehát akkor már csak 48 évre látunk előre).
Csak ahogy növelem az időlépcsők hosszát sajnos egyre elnagyoltabb lesz a szimuláció időbeli felbontása. Nyilván a semminél ez is több és nyilván örülünk is neki, a lényeg, hogy úgy skálázzad a lépcsőzést ahogy azt kalibrálni – hitelesíteni tudod.
@KennyOMG: Ami még eszembe jutott. Az iparban amit lehet permanens időben nem változó áramlási modellel szimulálunk. Amit nem lehet, azt is megpróbáljuk. 🙂 Például felső és alsó közelítéssel. 🙂 Szerencsére sokszor működik.
Ugyanis a nem permanens modellezés aránytalanul sokkal több gépidővel jár, sokkal több az adat előkészítési – feltöltési ideje is, az eredménye annyira nem is látványos (tört vonalú eredmény görbékkel, miazmás), nem mellékesen sokszor az egyes paraméterek időlépcsőit nem is tudjuk pontosan, csak interpolálunk, szóval töltjük fel a rendszert igencsak változó megbízhatóságú – pontosságú adatokkal és ebből szimulálunk. 🙁
Mindez sok-sok nagyságrenddel kisebb és sok nagyságrenddel egyszerűbb numerikus szimulációnál van így. Mi lehet földi léptékben? 🙁
Nagyon röviden, egyáltalán nem nehéz rossz nem permanens szimulációt csinálni. 🙁 Szórnak is a klíma modellek rendesen. Na, ez ezért van. Akinek 1 órája van mindig tudja mennyi az idő, akinek 1-nél több, az soha nem tudja pontosan. 🙁
„rrdos: Igaz a hűtőgépek elzavart hűtő folyadéka.” igen, a hűtőknek nincs/volt jó „piárjuk” (kozmetikumok jóval több freont juttattak a levegőbe, és a hűtőknél sem „elsődlegesen” a hűtőközeg volt a „káros”, hanem a szigetelésükhöz gyártott poliuretán hab-panelek előállítása (és ez igaz volt a többi – hasonló módszerrel előállított – szendvicspanelre is)
Más: a kőolajjal – azon túl, hogy fogy – a másik probléma, hogy egyre többe kerül a kitermelése, előállítása; Ha elérjük – márpedig elfogjuk érni, ha nem találunk alternatívát – a 30% befektetett/kinyert energia mérleget (most 20% körül van – állítólag), akkor az ipar „felemészti önmagát”;
szerintem az E-autó nem megoldás, sőt!
DarthV említette tükrös nap-erőműveket; aminek szintén vannak hátulütői, már csak a növényzet kiirtása okán is (alatta a fű sem nő:)
A hidrogéntől odzkodunk, a hőszivattyú – ezen területen, pld áram „tárolása” gyerekcipőben, szóval lenne még hova kutakodni az emberiségnek:)
@rrdos: Dicseretes, csak eppen a feltett kerdesre nem valaszoltal, hogy szerinted klimat miert kellene honapos bontasban modellezni max.
Hiv.: @KennyOMG: Ötvenedik hsz-omból idézek.
” Év már nem lehet mert kimaradnának az évszakok.” De tudod mit? Csak neked mondom, hogy tévedtem, mert lehet éves idő lépcsőzni is. Ezt amúgy a 13:36-kori hsz-omban részleteztem is.
Ma reggeli 3 bekezdéses válaszod elejét nem is értettem, ezért nem válaszoltam rá.
@rrdos: Ok, tehat hasrautesre volt. Mar lendulok is tovabb.
„Ha a klíma modellek az elmúlt pár évben ilyen sikeresek lettek, ugyan miért nem használják ezeket időjárás előrejelzésre?”
Ugy latszik, meg mindig nem erted, mi a kulonbseg a klima es az idojaras kozott. Egy klimakutaot semennyire sem erdekel, hogy 15 ev mulva, 2036 marciusaban milyen ido lesz, ahogy egy meteorologust sem erdekel, hogy ket het mulva a napi minimumhomerseklet mondjuk 10 eves mozgoatlaga hogyan valtozik. Na, ezert.
Ja, es szerintem keversz valakivel a 3 bekezdeses cuccot illetoen.
@Morp65: Freon. Az. Köszi. 🙂
Fosszilisek kérdése? Van még bőven, abban igazad van egyre nehezebben kitermelhetők. Azért szerencsére itt is van tartalék. A rétegrepesztésnek a mai napig nincs elmélete, a hagyományos fluidum bányászat analitikus elmélete a Darcy törvényből lett levezetve, ami az egyenáramú Ohm törvénnyel analóg – lehet hogy hamarabb lesz a rétegrepesztésre számítógépes numerikus modell mint elmélet?. 🙂 Na jó, úgy tizen éve olvastam utoljára a témában, azóta lehet hogy van (bár szerintem szalagcímes lett volna legalább a Kőolaj és Földgáz c. 2 havi? periodikában). 🙂
@KennyOMG: Engedelmeddel Veled befejeztem a diskurzust.
Igen hasamra ütöttem hogy legalább azok a havi átlag nyomorult évszakok benne legyenek a modellben (télen hó? ha nem érted miért fontos az egy okkal több arra hogy többet ne válaszoljak Neked).
Nem örültem hogy megismertelek. A viszont nem látásra.
@rrdos:
Ha már megszólíttattam (kind of). Klímamodellben az teljesen elfogadható, hogy egy hónapra előre próbálok jósolni, futtatok 100 példányt, mindnél más a hónap végére az állapota és az oda vezető út, de a figyelt átlagmennyiségek nem szórnak nagyon – nagy valószínűséggel lesz/nem lesz aszály/zivatar, a csapadék összmennyisége az átlag körül koncentrálódik, a napos órák száma az átlag körül koncentrálódik, az egyes útvonalakon érkező energiamennyiség az átlaga körül koncentrálódik, stb. Időjáráselőrejelzésben, ha van egy modellem, és azt lefuttatom 10-szer és 10 különböző válasz jön ki arra, hogy mi is fog egy hét múlva történni, az teljes csőd, mert a felhasználónak azt kell eldöntenie, hogy melyik napon indítsa a partraszállását, az nem elég jó, hogy az idő valahány százalékában jók lesznek a viszonyok, akármennyire jól is meg tudjuk mondani ezt az arányt.
.
Ha elmondod, mire gondolsz akkor, amikor modellezésről hallasz, akkor lehet, hogy tudok abban a környezetben mondani példát arra, hogy különböző felhasználásokban hogyan lehetnek különböző elvárások az előrejelzés véletlenszerűségének minőségével szemben.
@rrdos:
Látod, ez a viking-dolog érdekes kérdés. A vikingek érintkeztek az eszkimókkal, de kereskedelem, meg életmódkutatás helyett jó viking szokás szerint igyekeztek lemészárolni őket az utolsó emberig. Igy aztán nem tanultak tőlük semmit, a fákat kiirtották a sziget lakható részén, a zordabbá vált tengeri körülmények miatt elmaradt az anyaországból a kereskedelmi utánpótlás, a fa- és vasáru, marhák helyett nem álltak át birkatartásra, mert az nem férfiasch, a marhák persze nem bírták az éghajlatváltozást meg az ezzel járó táplálékbeszűkülést, igy aztán a vikingek szépen kihaltak a szigetről.
@Morp65:
A tükrös naperőműveket én speciel a sivatagba terveztem volt, ahol nagy kárt nem okoz, sőt, az árnyékban még valami növényzet is elsanyaroghatna, ezért kötöttem össze az áram szállításának és tárolásának kérdésével, de aztán jött valaki, és fejbe kúrt a világbékével. Hát, igen.
@DarthVader:
Ne hagyd, hogy negatív kisugárzások megakadályozzák a világ megmentését! Mire meglesz a nemzetgazdasági szintű tárolása a villanyáramnak és a több ezer kilométeres veszteség nélküli átvitel, addigra a világbéke is meglesz 🙂
Azt egyébként kiszámoltad, hogy hány magyarországnyi területet kell lefedni tükrökkel ahhoz, hogy fedezzük a világ energiaigényét (természetesen elektromos fűtés, villanyautók és kamionok, meg nyersanyagtermelés figyelembevételével)? Mekkora lesz a tükrök legyártásának nyersanyag igénye?
Hova fogod rakni őket? Ha tükrök nem is bántják a sivatagot, de a gyorsan szálló homok tradícionálisan nem tesz jót a tükröknek. Azok a sivatagi homokviharok brutálisak szoktak lenni. Nem csak takarítani kell tükröket, meg mosni (víz lesz?), de ha megkarcolódnak, akkor gyorsan veszítenek hatékonyságukból.
Arra láttál már valami számítást, hogy ha sok energiát vonunk ki nagy területről, akkor annak milyen hatása lesz a klímára? Az nem kérdés, hogy változni fog, de érdekes, hogy mondjuk egy hűvösebb Szahara hogyan befolyásolja majd a nagy légköri áramlatokra. Hogy hatása lesz az biztos, ahogy az északi tengeri szélfarmok is már elkezdték megváltoztatni a térség klímáját.
Tudom ezek apró részletek, de néha nagyon izgalmasak tudnak lenni 🙂
@DarthVader: Azért szerencsére a vikingek is tanulékony népek. 🙂 Kései utódjuk Amundsen már az eszkimóktól tanulta meg a jég hátán megélést. 🙂 Sikerrel. 🙂
@Bolygó Hollandi::
Kicsit más dolgom volt és nem tudtam veletek vitatkozni, de örömmel látom hogy nem maradtam le semmiről. Nyilvánvalóan továbbra is a kifogyhatatlan és ártalmatlan fosszilis energiahordozókat tartod tökéletes megoldásnak.
Csak nem értem, hogy miért baj, ha a szélkerék befolyásolja a szelet, ill. ha baj, akkor miért nem baj ha a fosszilis energia tönkrevágja az egész klímát.
@AdvocatusDiaboli:
Te nem velem vitatkozol, hanem a saját kedvenc ellénségképed szövegeit próbálod hamisan nekem tulajdonítani. Inkább nem zavarlak ebben. Látszik, hogy jól eljátszol magaddal.
Michael Shellenberger nem egy Fritz szintű csicska, hanem valaki aki komolyan foglalkozik a témával. Nyilván ő se tudja a tutit, ahogy senki más se. De világosan elmondja, hogy nem a tudománnyal van a baj, hanem a fanatikusokkal, akik éppen aktuális céljaikra túltolják a dolgot és apokaliptikus élet-halál kűzdelemnek állítják be a világot.
https://index.hu/belfold/2021/11/19/michael-shellenberger-depressziohoz-vezet-a-klimaaktivizmus/
@Bolygó Hollandi: Még egy adalék ahhoz hogy „politikai termék” lett a „CO2 hiszti”. 🙁
https://danubeinstitute.blog.hu/2021/11/19/a_klimacsucs_nem_megegyezest_akar_elerni_hanem_a_radikalis_klimavedelmet_erositi#more16757554
Két megjegyzésem van csak hozzá.
1.
Itt is le lettem klíma szkeptikusozva (még oltás ellenes is voltam :-)), mikor pedig tudom hogy a Föld klímája milyen durva változásokra volt képes a múltban és okát nem látom annak a következtetésnek hogy ez sajnos a jövőben is így lesz. 🙁
2.
Azért azon csak érdemes lenne eltűnődni hogy politikusok szájából hangzik el a „CO2 hiszti – Kriszti”. 🙁 Mikor hazudik a politikus? Amikor mozog a szája. 🙁
@Bolygó Hollandi: Linkedhez és direkt nem reagálva arra hogy Michael Shellenberger is hisz a „CO2 hisztiben”. 🙁
Atomenergia ellenes vagyok, de abban teljes az egyetértek Michael Shellenbergerrel hogy a meglévő atomerőműveket amíg csak lehet használjuk tovább. Amíg csak biztonságosan üzemeltethetők. Mert alaperőműnek a legolcsóbbak. Meg a földgázzal is egyetértek, de maradjunk az atomnál.
Újakat (atomokat) azonban már nem kellene építeni! Mert tízen ezer évig kell csapdázni a rádioaktívitást és hőt termelő rettenetet és mert az atomerőművek a hadiipari komplexum trójai falovai. 🙁 A most meglévőkkel, pl Paks (1) a probléma ua, de ezek már itt vannak, visszacsinálni már nem tudjuk ezeket.
Hacsak nem jön egy mesebeli jó tündér? 🙂