A FIDESZ jó szelleme
Eredeti szerző: jotunder
Gyurgyák János konzervatív történész, szociológus, az Osiris kiadó vezetője interjút adott a Mandinernek.
Tizenegy évvel ezelőtt, Gyurgyák a Mandiner elődjének a Reakciónak adott egy hasonló interjút. Akkor Ablonczy Balázs és Névai Gábor kérdezte, ma Ablonczy doktorandusza, a Veszprémy Bernát László nevű nímand.
Gyurgyák afféle mérsékelt tory TGM, az ezüstfejű sétapálca nélkül, nem idézi ódánul Sören Kierkegaardot, nem kiabál az aktuális Kálmán Olgával, nem megy ki a barrikádra mikrofonnal, de néhány évente megírja a többszáz oldalas könyvét valamelyik nagy magyar sorskérdésről. Nem próbálom eldönteni azt, hogy mennyire fontos történész Gyurgyák, ugyan hogyan is tehetném, az látszik rajta, hogy komolyan veszi a munkáját, és számomra ez néha pont elég.
Gyurgyák János maradt meg nekem a FIDESZ-ből, ő maradt az elvált szülők gyereke, a népiesek és az urbánusok már régen a pad alá esve nézik, hogyan üresedett ki minden mondat, amelyet elmondtak, vagy el akartak mondani, ő meg áll és figyel.
Gyurgyák úgy konzervatív, ahogy egy embernek, aki már elég sokat étkezett a Nuffield College menzáján érdemes konzervatívnak lennie. Semmit nem változott tizenegy év alatt. Semmit. A jelzői, a fájdalmai, az elkötelezettsége.
Gyurgyák azt mondja most, hogy nem tudja meghaladni a nemzet fogalmát. Én sem igazán. Nekem ez a nemzetizé bejön. Tudom, Gyurgyáknak valószínűleg lenne valamennyi különvéleménye Judith Butlerről, a gender studies-ról, talán még Alexandria Ocasio-Cortezről is. Talán nekem is lenne. Kisebb, bátortalanabb különvélemény, amit persze megtartanék magamnak, és ez nem feltétlenül az intellektuális bátorság jele lenne.
Gyurgyák azt a rég elporladt fideszizmust jelképezi, amely még vállalható lenne számomra. A FIDESZ-nek persze semmi szüksége már Gyurgyákra, ahogy Ablonczyra sem, arra nem is szeretnék gondolni, hogy rám mennyire nincs szüksége. A FIDESZ-nek megadjákra van szüksége, akik nem évekig ülnek a 326-os olvasói helyen, hanem harminckét percig, és azonnal ki is állítják az áfásszámlát.
A hard left Gyurgyák, azaz TGM, egészen bizonyosan lefasisztázná az Igazi Gyurgyákot migránsügyben. Azt hiszem, TGM engem is lefasisztázna migránsügyben. Erről már nem szoktunk beszélni. Az elnémethszilárdosodásnak van egy szintje, amikor már nem beszélünk bizonyos ügyekről. Én most pár mondat erejéig beszélni fogok a migránsügyről. Orbán Viktor nem határkerítést épített, hanem egy nyíltan rasszista narratívát. Ha csak határkerítést épített volna, az valamennyire elfogadható lett volna. Orbán milliárdokat költött arra, hogy olyan emberek gyűlöljenek szíriai óvodásokat, akiknek semmi esélyük arra, hogy valaha találkozzanak egy szíriai óvodással, igen, Orbán vadállatot csinált a magyar nép jelentős részéből, és ez megbocsáthatatlan.
Gyurgyák tart a tömeges migrációtól. Én is tartok a tömeges, kontrollálatlan migrációtól, és nem érdekel, hogy emiatt lefasisztáz TGM. Azt gondolom, hogy kicsit túlvállalta magát Németország 2015-ben, de nem vagyok biztos benne, hogy lett volna más választása Merkelnek. Európa évente több menekültet bírna befogadni, mint amennyit be fog fogadni, de sokkal kevesebbet, mint ahány menekültet TGM befogadna. Százezrekről van szó, pár százezer emberről, nem milliókról. Európának szüksége van legális bevándorlásra, és, nem kedves TGM, nem azokra van szüksége, akiket végtelenül szegény országokból ideüldöz a rossz sorsuk, hanem képzett, aránylag könnyen beilleszkedő emberekre. Erről lehetne beszélni egy normális országban, de Magyarország már régen nem az.
Jobb lenne, ha Gyurgyákot nem az orbánista médiakonglomerátum csökött kis karrierista kérdezgetné, jobb lenne ha a liberálisok felismernék, hogy Gyurgyák Jánosok nem az ellenségeik, jobb lenne, ha a tisztességes, bölcs emberek beszélgetnének egymással, ha ez az ország újra róluk szólna.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518407-6ae1878256fd0' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518407&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518407-6ae1878256fd0&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518407-6ae1878256fd0' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mindennel egyetertek, kiveve Ocasio-Cortez kepviselono keresztnevenek betuzesevel.
Az helyesen „Alexandria”. Kulonben koszonom, egesz vidam lettem a poszttol.
Próbálkozom a történelmi végigmélázással, mikor is szólt ez az ország a tisztességes és bölcs (így, együtt) emberektől? Akárcsak egy emberöltőnyi időre…
Nem rémlik (de az igen, hogy ilyenféle „nagyjaink” igencsak magányos farkasok voltak).
De akkor mi az, hogy újra?
@nagyonunalmas: kösz! javítottam
„Európának szüksége van legális bevándorlásra, és, nem kedves TGM, nem azokra van szüksége, akiket végtelenül szegény országokból ideüldöz a rossz sorsuk, hanem képzett, aránylag könnyen beilleszkedő emberekre.”
Azon gondolkodom, hogy mennyivel erkölcsösebb Európa önző szemszögéből nézni a migráció kérdését, mint mondjuk Magyarországéból, vagyis inkább ami ehelyett van: egy a büntetőjogi felelősségre vonás elől menekülő szervezett bűnözői köréből.
Igen, Európának képzett, aránylag könnyen beilleszkedő emberekre van szüksége, meg olcsó földgázra, ütőképes hadseregre, meg a Mikulásra.
Az a politika, amelyik a képzett, könnyen beilleszkedő emberek Európába irányuló migrációját ösztönzi, kifosztja a harmadik világot, tovább növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket és újabb és újabb migrációs válságokat generál. Teljesen jogos a félelem: ezzel a politikával Európa hosszú távon nem fogja tudni megakadályozni a tömeges kontrollálatlan migrációt. Mondjuk a fallal sem.
Az alapprobléma valahol ott volt, amikor rossz emlékű Lézer Dzsonni feltette azt a keresztkérdést egy újságírónak a sajtótájékoztatón, hogy ő ugyan hány migránst (értsd: menekültet) fogadna be magához, és az nem tudta azonnal rávágni, hogy kb. egy ezredet, azaz 0,001-et (családonként, vagy családtagonként, ezen akár lehetne vitatkozni is).
Teljesen igazad van, hogy a fixáció a kerítéssel kapcsolatban mindvégig helytelen volt. A menekültügyi kötelezettségek egyoldalú felrúgása, a jogállam felszámolása a határzónában (is), ezek azok, amik már nem bocsánatos bűnök. Amúgy mára a kerítés körüli fixáció mintha lekerült volna a napirendről.
Maga az interjú rendben van — a maga kis kötelező hülyeségeivel együtt –, az viszont valami lenyűgöző, hogy a nyomorult komisszár szinte minden kérdést megpróbál az orbándicsőítés irányába elvinni. Az mondjuk vicces, amikor orbánkritikát sikerül összehozatnia, és kénytelen úgy tenni a nyomorult, mintha nem venné észre. 🙂 Azért az 1-2 esetért mondjuk kicsit kár, amikor Gyurgyák bedől és felmondja — ha visszafogottan is — a propagandát.
@poszt: gyurgyákra figyel a nemner média.
pl. a 168 óra a szűcs kenő konferenciájáról beszámolva pl. az ő előadását hozza le külön (168ora.hu/tudas/gyurgyak-janos-szucs-jeno-europa-kepe-158455 ) és kiemelten és foglalkozott vele egy sor mindenféle még sajtó sajtó (pl. 24.hu/belfold/2018/10/31/gyurgyak-janos-rendszervaltas-szucs-jeno/ + többek). de megkérdezik máskor is, ha nemzettörténet szaglik, pl. a hvg a kasler intézetről (hvg.hu/itthon/201902__magyarsagkutato_intezet__alternativ_ostortenet__kasler_hobortja__mik_vogy_muk ).
szóval nem tartja senki ellenségnek, szerintem csak respektálva van a különállása és távolságtartása, ami voltaképp meglepően decens viselkedés a még sajtó sajtótól.
Nem vitatva Gyurgyák tisztességét, se azt, hogy egy történészt és könyvkiadót alapvetően nem az interjúi alapján kell megítélni, és az Osiris az egyik legjobb magyar könyvkiadó, azért szerintem ez az interjú jelentős részben az elefántcsonttornyos naivitás és a rezsimpropagnda eltartott kisujjal, de bekajálása között mozog. Semmi reflexió aról, hogy a magyar tevékenység ténylegesen milyen hatással volt a migrációra (oké, láthatólag nem tájékozott a témában, nem is akar beszélni róla, csak hagyja, hogy behúzzák a csőbe); vagy arról, hogy a kérdés sosem az volt, hogy akarunk-e Magyarországon migrációt, mert a kutya se akar ide jönni, hanem hogy megakadályozzuk-e, hogy eljussanak Németországba azok a menekültek, akiket a németek be akarnak fogadni; vagy hogy az ellenzék milyensége mennyiben következménye annak, hogy pénzt nem kapnak, ellenben minden beazonosítható alakjuk karaktergyilkos kampány célpontja lesz, és hogy úgy általában mit várunk el egy féldiktatorikus rendszer ellenzékétől; vagy a kormánypárti és ellenzéki sajtó közötti egyenlőségtétel is igen el van tévedve. Szóval nem ezért szeretjük.
@Kettes: „Az a politika, amelyik a képzett, könnyen beilleszkedő emberek Európába irányuló migrációját ösztönzi, kifosztja a harmadik világot, tovább növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket és újabb és újabb migrációs válságokat generál.”
Az emigránsok sokkal több pénzt tudnak keresni a fejlett országokban, és ennek egy nem elhanyagolható részét hazaküldik (plusz valamennyi tudásbeli, kulturális és kapcsolati tőkét is); összességében a forrásországok jellemzően jól járnak anyagilag a képzett és képzetlen migrációval is. A befogadó országok a képzettel szintén, a képzetlennel már nem annyira. De mondjuk háborús humanitárius válságok esetén ez nem feltétlenül releváns szempont.
gyurgyák téved, mikor két oldalról beszél, nincs két oldal !
ez olyan mintha rákos lennék és azt mondanám, hogy két egyenrangú organizmus harcol
lehet a ráknak igaza ?
@Tgr:
” összességében a forrásországok jellemzően jól járnak anyagilag a képzett és képzetlen migrációval is”
AKKOR Magyarország nagy jövő előtt áll…
A poszthoz (” Orbán milliárdokat költött arra, hogy olyan emberek gyűlöljenek szíriai óvodásokat, akiknek semmi esélyük arra, hogy valaha találkozzanak egy szíriai óvodással,”)Óvódásként nem biztos…
Ammar Ramadan…lett a Ferencváros (!!!!Helló,Kubatov-FideSS)hatodik téli szerzeménye: a szíriai középpályás a Juventus U17-es csapatától érkezett. Családja 2015 októberében érkezett Olaszországba
@HANO: Az lesz majd szép, amikor az újpesti „szurkolók” (akik egyébként legalább annyira rasszisták, antiszemiták és szélsőségesek, mint a fradi béközép), elkezdenek huhogni és migránsozni, mire Kubatov kopaszai megfegyelmezik őket Ammar Ramadan védelmében. És teszik mindezt kvázi hivatalos minőségben*, a rendőrség passzív szemlélődése mellett, hiszen mint tudjuk, Nerlandiában a stadionok és a mtva székház no-go zónának számítanak, ahová rendőr be nem teszi a lábát, és a helyi paramilitáris erők intézik az ügyeket.
*index.hu/sport/futball/2019/01/23/ujpest_kubatov_kopaszai_biztonsagi_ceg_megbizas_vidi-balhe/
@Tgr: „vagy a kormánypárti és ellenzéki sajtó közötti egyenlőségtétel”
A magyarkonzervatív bálvány Sólyom László egyszer jó pár éve azt találta mondani, hogy a kuricinfó és a 168 óra egyforma távolságra van a normalitástól, és ő ilyesmiket nem olvas. (Ma már talán nem mondana ilyet, de az biztos, hogy soha egyetlen önkritikus mondatot nem hallottam se tőle se ezzel, se mással kapcsolatban)
@velőtanya: mínusz egy „se”
„Van még egy fontos elvem: semmi név nélküli vagy álneves blogot, írást nem olvasok. Sajnálom, hogy ilyen egyáltalán létezik…” – én pontosan ugyanígy vagyok ezzel 🙂
@Kettes: +1
@Kettes:
„Az a politika, amelyik a képzett, könnyen beilleszkedő emberek Európába irányuló migrációját ösztönzi, kifosztja a harmadik világot, tovább növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket”
Az egyenlőtlenség és a harmadik világ kifosztása a jóléti társadalmak létezésének alapja.
444.hu/2019/01/27/mar-a-fideszes-mediabirodalomban-is-azt-olvashatjuk-hogy-magyarorszagon-autokracia-epult-ki
@incze: vagy pl. az Osiris adta ki a Hegymenetet, miután az MTA visszatáncolt. erről a liberális sajtó beszámolt, Gyurgyákot név szerint is megemlítve (és meg se ütköztek ezen a lépésén). rémlik még pár hasonló eset, de ahhoz túl halványan, hogy most rákeressek.
@Dickon: senki se tagadja, viszont most arról van szó, hogy félő, hogy az emberiség (de legalábbis a jóléti társadalmak) tönkretevésének vagy akár megsemmisítésének is alapja.
@Tgr: A vendégmunkások nem ambicionálják az integrációt, a távkapcsolat aláássa a családot, és a készpénztranszferek valójában nem járulnak hozzá kibocsátó ország gazdaságának fejlődéséhez. Ez egy zsákutcás modell.
@Dickon: A jóléti társadalomnak láthatóan van egy vicces kis hajlama saját maga felszámolására. Ámulatba ejtő, hogy a fejlett világ milyen lelkesen fejlesztette ki azokat a technológiai eszközöket és social media vívmányokat, amiket most a populista-fasiszta politikai erők a jóléti demokrácia pilléreinek: a liberális demokrácia, az emberi jogok, a szabad versenyes kapitalizmus és a joguralom szétverésére használnak.
Európa jövője azon múlik, hogy megvalósítható-e egy mérsékelt immigráció gyors asszimilációval vagy győz a szélsőséges liberalizmus és a multikulturalizmust erőltetve szétesik a nyugati világ. Az utóbbi 100 év sajnos a negatív kifejlett felé mutat, ami azzal jár, hogy Kína lesz a világ egyeduralkodója hamarosan. Persze nem a mi életünkben és erre nem megfelelő Orbán válasza, hogy akkor velük üzletelnek, mert attól mi még nem válunk balkáni mentalitású keresztényekből ázsiaiakká…
@Kettes: A populizmus és a nacionalizmus egy hibás válasz a „jóléti társadalmak” vicces, rendszerszintű tévedéseire. Az elkövetők védelmében annyit, hogy ők legalább megpróbálták, míg a liberális demokrácia apostolai azt az ősi elvet követik, miszerint az a probléma, ami nem oldódik meg magától, nem érdemli meg, hogy foglalkozzunk vele.
„…jobb lenne ha a liberálisok felismernék, hogy Gyurgyák Jánosok nem az ellenségeik…”
Jobb lenne, ha a Gyurgyák Jánosok felismernék, hogy kinek-minek nyilatkozgatnak, és ezáltal kinek-minek (illetve kinek-minek a gazdájának) kölcsönzik személyes hitelüket.
(Pedig egészen biztos, hogy Gyurgyák tisztában van a Völkischer Beobachter néhai jelentőségével & szerepével.)
.
.
.
Költői jellegű utókérdés 1: milyen konzervatív az, aki respektálja – vagy legalábbis jóindulatú semlegességgel – figyeli az orbánizmust?
Költői jellegű utókérdés 2: tessék mondani, a németszilárd-bayerzsót et al. is a nemzet része, amit nem szabad meghaladni?
@Kettes: Ámulatba ejtő, hogy a fejlett világ milyen lelkesen fejlesztette ki azokat a technológiai eszközöket és social media vívmányokat, mint például az olcsó újságnyomtatás, a tömegek számára elérhető mozgóképszínház, vagy a térhangosítás, amiket a populista-fasiszta-bolsevista politikai erők a szétverésére használtak.
Vagy a jóléti társadalomnak a vicces kis hajlama saját maga felszámolására egy sokkalta általánosabb trend virtuális leképeződése adott pillanatban. Kevés olyan társadalomfelforgató erő volt, amelyik ne próbálta volna kihasználni a kor legfejlettebb eszközeit a saját maga céljaira. Az amishek meg nem próbálják szétverni a világot 😉
@poszt
„…jobb lenne, ha a tisztességes, bölcs emberek beszélgetnének egymással, ha ez az ország újra róluk szólna…”
Hány éves vagy, királyfi?
(minimum 3-4 NEMZEDÉK a csúti köpc főtárgyalása után)
És úgy tangenciálisan: Ezek a „tisztességes, bölcs emberek” folytak 2009-2010 között még a csapból is, hogy ne féljünk a fijjuggtól (nem esz meg csak megkóstol), meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy 2/3-dal, zavartalanul munkálkodhassanak az Ország üdvéért! „Boldogtalan lélek, megkaptad, amiért úgy fohászkodtál”.
„Az atyák ettek egrest, és a fiak foga vásott meg bele”
@Serde László: Hát lehet, hogy Gyurgyák nem tartozik a kiemelkedő történésztudósok közé, de hogy művelt és intelligens, az biztos. Továbbá: hány olyan terület és intézmény van, amibe a fidesz tolja a pénzt, és még sincs teljesítmény…
@Dickon: Az egyenlőtlenség és a harmadik világ kifosztása legalább annyira alapja a harmadik világ felso pár szazaleka, a klerus, a hadurak es a papirmase demokraciakat vezeto torzsi-feudalis elit jólétének. Nem véletlenul nyirjak az NGO-kat, aktivistakat es jogvedoket. Azert a nemzetkozi segelyeket elfogadjak.
@Tgr: „Az emigránsok sokkal több pénzt tudnak keresni a fejlett országokban, és ennek egy nem elhanyagolható részét hazaküldik (plusz valamennyi tudásbeli, kulturális és kapcsolati tőkét is); összességében a forrásországok jellemzően jól járnak anyagilag a képzett és képzetlen migrációval is.”
Ez igaz pl. Magyarországra is? A kb. félmillió ember kivándorlása az ország számára pozitív?
(Csak mert a német modell láthatólag arra épít, hogy olcsóbb képzett, asszimilálható embereket felnőttként bevonzani, mint helyben felnevelni.)
@Behaton: Ha most hirtelen egy liberális demokrata apostolt kéne mondanom, úgy járnék, mint az egyszeri kormányszóvivő, akinek mindenről Soros György jut az eszébe. Rá nem nagyon lehet azt mondani, hogy nem próbálta meg. El is nyerte érte a méltó büntetését. 🙁
@Serde László:
„Kiadót pedig úgy könnyű vezetni, ha az aktuális hatalom tolja bele a pénzt. Próbált volna a piacról megélni! „
Hát, Az Osiris fennáll 1994 óta, azóta a 4. kormány regnál, és nem hiszem, hogy mind tömte volna.(Sőt, 2013-ban már a kiadó megszűnése is napirendre került. )
@Kettes:
Gyuri bácsi egy műkedvelő külsős. Nem ez lenne a dolga…nem neki lenne a dolga. Azok helyett csinálja, akiknek ez a feladata volna. És helyettük viszi el a balhét….ha már csinálja…
@Serde László: máminthogy annak az embernek a történészi tevékenysége egy nagy nulla, aki megírta a Zsidókérdés könyvet? Vagy a Szekfű-tanulmányt? Akkor esetleg hallhatunk néhány szót arról, hogy mitől érdektelen és értéketelen szövegek ezek? Ja, és arról is, hogy mióta számít a bölcsészeti tudományok területén egy nagy nullának, ha valaki fontos tudományos kötetek szerkesztője?
@poszt: nem látom úgy, hogy Gyurgyákot a balliberális megmondók vagy értelmiségiek ne fogadnák el. Biztos, hogy az ottani szektatagok közül vannak páran így gondolkodók, de általában respektálják (mondjuk mint a legfontosabb könyvkiadók egyike a kilencvenes-kétezres években, sokukat ki is adta…)
Az más kérdés, hogy Gyurgyák nem a nekik való megfelelést ambícionálja igazán, hanem a konzervatív jobboldalon akarna hatni – kisebb pech, ez az entitás megszűnt, de legalábbi „alámerült kibekkelni”.
Ami viszont mindig is el fogja választani az szdszes gyökerű és szellemiségű „liberálisoktól”, az valóban a nemzet-fogalomhoz (kicsit tágabban: a tradícióhoz, közösségi értékekhez) való viszony. Ennyi év után sajnos leszűrhető, hogy ezzel ők nem képesek megbékélni, és amíg a „művelt körökben” ennek a szubkulturális csoportnak a véleménydiktátuma a meghatározó, addig ez így is marad. Nagy kár, mert így sok, különben lényeges érték, gondolat is kiszorul fősodorból.
@fortin2: De pontosan mi is ez a nemzet fogalmára vonatkozó véleménydiktátum, amira utalsz?? Pontosan mi az, ami ki van szorítva a fősodorból, és milyen értelemben? Nem szabad néptáncolni, népdalokat énekelni, Árpád-kor templomokat fotózni, Balassi verseket olvasni? Vagy arra gondolsz, hogy tilos ezekről a témákról cikket írni? Vagy ha valaki ilyesmiről publikálna tudományosan, azt nem hozzák le, nem idézik, neki magának az előmenetelét gáncsolják? Milyen értelemben van/volt az elmúlt 20 évben a fősodorból kiszorítva tradíció vagy a közösség fontossága?
@jan:
Meg kellett kérdezned…
Netán némi optimizmust látok az utolsó bekezdésedben?
Ebben az országban bő 2,5millió fidesz hívő van, s korlátlan mennyiségű pénz ezek különböző módon történő és mértékű megvásárlására, fanatizálására.
Gy.-ról van egy régi történetem, nem állítom, h alkalmas személye tökéletes jellemzésére (ugyan mi volna arra alkalmas?), de talán tanulságos. Még a legelső Fidesz-kormányzat idején történt, amikor gyakorlatilag kizárólag olyan könyvkiadási pályázattal lehetett (állami) pénzt nyerni, amelyet az Osiris Kiadó befogadó nyilatkozatával szerelt fel az ember. Összehívott bennünket a Kiadó ura az eredményhirdetés után, voltunk kb. 10-12-en, akik ugyanabban a körben nyertünk. Az összeg legyen 250 picula, ebből kihoztak 300 papírkötésű példányt, amely a tördelő és a nyomda költségével akkori áron 100 picula volt, tehát nettó 150 piculát a Kiadó ebből mindenképpen és azonnal bezsebelt. Ehhez képest, meg kellett hallgatnunk egy hosszú, ünnepélyes szónoklatot arról, h a Kiadó micsoda egy igazi mecénás, aki ezzel a sorozattal is felkarolja a fiatal kutatókat bla-bla-bla-bla. Majd végső poénként az is kiderült, a megjelent 300 példányt meg is kapjuk, vigyük ahova akarjuk, terjesszük magunk, ezt is kiadói kegyként előadva. (Needless to say, a „honorárium” szó nem hangzott el a hosszú beszéd során.) Hogy mekkora történész, nem tudom, de nem ügyetlen.
@fortin2: en is szeretnem megkerdezni, hogyan mukodtetheto a velemenydiktatum? a diktatumhoz ugyanis szankcionalasi lehetoseg is kell. en itt a vincenten siman mukodtethetek velemenydiktatumot, mert van delgombom, de muvelt korokben ki a fasznak van delgombja? itt vagyok pl. en. itt most megirtam, hogy mi a velemenyem gyurgyakrol. mi lesz? ki fogok kapni? kitol es hogyan? leirjak valamilyen parszaz ember altal sem olvasott lapban, hogy eltevelyedtem?
Milyen nyugi van az Index-címlap ellenére. 🙂
Elképeszt ez a naivitás, vagy minek is nevezzem… az, ahogy ez a nagyon okos, „érvek iránt fogékony, angolszász érdeklődésű filosz”, aki kemény kérdéseket vár, elfogadja, hogy kérdésben tett állításokkal húzzák csőbe, ahogy kiemel egy-egy állítást a rendszerből és úgy tesz, mintha rendben volna úgy…
„Amennyire vissza tudok emlékezni, két reakcióm volt. Az egyik a keresztényi reakció: összepakoltam a cipőket és a ruhákat, és szóltam a gyerekeknek, hogy vigyék el a migránsoknak. Aztán elkezdtem gondolkodni, jöttek az első hírek, hogy mi lett az ajándékok sorsa, hogy kik is vannak ezek között…” …és az meg eszébe se jutott, hogy _ezek_ között amúgy tényleg volt egy csomó szenvedő, elcsigázott ember, gyerek, öregasszony… és nem tudom, mire gondol, mi lett az ajándékok sorsa, valóban, lehet, hogy eldobták az út mentén, ahelyett, hogy akkurátul becsomagolva vitték volna Németországig Öntudatospolgárék levetett ruháit.
Aztán:
„- Tehát még tudna szigorítani a magyar rendszeren?
– Kell a migráció, de szabályozottan, szigorúan ellenőrizve. A mai magyar politika ezzel kapcsolatban nem helyes. Ám nyilvánvaló, hogyha egy ellenőrizetlen, hatalmas tömeg beáramlik egy országba, akkor szétrobbanthatja azt.”
Az nem tűnt föl, hogy senki se akar beáramlani Magyarországra? Nem írták a lapok csütörtökön?
Á, az egész interjú egy merő kognitív disszonancia 🙁
@Érvsebész:
Valóban van benne sok hasonló (nem tudom eldönteni, erősen ciki-e, vagy rohadtul az), de azért nem _az egész_ ilyen — van azért olyan rész is, amikor pont az ellentétét hozza ki annak, amire a kérdezőkomisszár megpróbálta rávezetni. 😉
@fortin2: Tudod ebben az a furcsa, hogy a ’80-as évek elején rengeteg olyan cikk volt a Beszélőben, ami az erdélyi magyarokkal foglakozott. Az akkori Beszélő Demszky, Kis, Rajk, mind későbbi SZDSZ-esek. A ’89-es román eseményeknél is az SZDSZ volt az első, amelyik teherautón (meg ki-ki a saját autójával, mint én is) takarót, kaját vitt Erdélybe. Itt azt hiszem a Vass Albertos meg Semjén a fehér lovon jellegű nemzetire húzzák az orrukat (szerintem jogosan).
@jotunder: „mi lesz? ki fogok kapni? kitol es hogyan? leirjak valamilyen parszaz ember altal sem olvasott lapban, hogy eltevelyedtem?” Pontosan ez történik, csak ma már irreleváns. De mondjuk tíz évvel ezelőtt egy népszabis/szézhatvannyolcórás/klubrádiós stb. összehangolt rázúdulás nem volt leányálom senkinek sem, főként, ha még bizonyos szakterületeken nemzetközi információcsatornázással is járt együtt. De mondjuk politikai síkon még 2014 környékén is kartácstűzzel estek neki elempés politikusoknak, ha nemzeti bármiről beszéltek. Ennek mostanra már nagyrészt vége (amikor tavaly a momentumosok nemzeti szövegére prüszkölni kezdtek, attól azok a gyerkek már nem ijedtek meg), pontosabban a hatásának van vége, ha letiltod ismerőseid egy részének FB aktivtását, nem olvasod a törpelapjaikat, nem nézed/hallgatod a műsoraikat – az egyetemen már nagyon kevéssé érdekes, mit gondolnak, hacsak nem a tanszékeiken tanítanál.
Viszont Gyurgyák értelmiségi diskurzusról beszél, aminek az értelmességéhez az is kell, hogy legyenek közös alapok. Ilyen lehet az emberi méltóság tisztelete, a totalitarianizmusok feltétlen elutasítása, vagy a nemzeti közösség és nemzeti érdek relevanciájának elismerése. Az, hogy egy ilyen közös platform kihordására nem volt képes a magyar értelmiség, többek sara, Csurka is vastagon benne volt az öblös, SzabóDezső-utórezgésű zsidózással, de a nemzetet, mint előbb-utóbb náculó homályosságot minduntalan leleplező „urbánusok” is.
@fortin2:
Teljesen biztos vagy benne, hogy „a kartácstűz és a prüszkölés” a ‘nemzeti szövegnek’ szólt per se, és nem egy bizonyos típusú (vagy egy bizonyos típusúnak hitt) ‘nemzeti szövegnek’?
@fortin2: ez szerintem a kokárdaviseléshez hasonlóan a „nemzet” szó kisajátításának és kifejezetten egyoldalú-szélsőséges használatának tudható be.
Lehet, hogy rejtetten nem ez a helyzet, de láthatóan olyan lázálmok tartoznak ide, mint a magyar szupremácia és a Tormay Ceciliszmus, leöntve valami émelyítően szirupos kissebség-imádattal, ahol mondjuk az erdélyi származás érdem, nem állapot és hasonlók.
Valami más kifejezés kellene a fenti fogalomra, mert a nemzet mint olyan, lejáratódott.
@Ellenzéki Tüntető:
Á, a komisszárok felmentést szoktak kapni a kötelező feladatok alól. 🙂 Szóval fura.
@Ellenzéki Tüntető:
Csak egy rövid teszt.
Tudtad, hogy 2019 van?
@Ellenzéki Tüntető:
Miért cáfolnék valamit, amit véletlenül sem tudsz bizonyítani? És nem válaszoltál a kérdésre.
A mostani interjújában nem volt kellően megfontolt szerintem. Bár a riporter is tényleg igyekezett szájába adni dolgokat, amire talán nem volt felkészülve.