Hogy a hangfal adja a másikat…
Eredeti szerző: seprűbajnok
<
p style=”text-align: justify”>Az édesbús nosztalgia puhameleg pocsolyájában tovább dagonyázva szemezgetek boldogult ifjúkorom nagy kedvenceiből. Egyben ezúton szereznék néhány kellemes, párás szemű percet előző posztom rajongóinak, kortársaimnak, a rock és a múltbarévedés szerelmeseinek.
Akkoriban, a múlt évezred 70-80-as éveiben, igen sokan próbálkoztak a gitározással vagy az annak tűnő menőzéssel. A gitártanulásban két alapvetésig mindenki eljutott:
A botfülűek viszont simán összekeverték a Purple örökbecsűjét ezzel:
Néhányan már eljutottak a (KISZ-,úttörő-, építő-, stb.) tábortüzek körül ülők andalításáig:
Tábori dalok kategóriájából ennél jobban már csak a Börtön ablakában című sírvazokogós nyálat utáltam. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne énekeltem volna. (Fogadjunk, hogy kakasos nyalóka ennek az eredetijét is meg tudja mondani. 🙂 ) Megjegyzem a különböző táborok is megérnének egy nosztalgiázós posztot…
De a legtöbben csak áhítattal és nem kevés irigységgel hallgatták/tuk az igazi nagy gitárosokat:
Bár tőle az igazán nagy kedvencem :
Éééééés igeeeeeen, látható a foggal történő, illetve fej mögötti gitározás is, mint a kókakóla (khm…vagy egyéb) mámorban fetrengő, hanyatló nyugat egyik szimbóleuma. És mára zárom a sort egy másik fantasztikus gitáros legendás dalával:
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16527417-6ab39b556279d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16527417&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16527417-6ab39b556279d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16527417-6ab39b556279d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>