Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CXXVI.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Szilveszteri különkiadásunk egyfajta főhajtás a borzalmas versek két alapkategóriájának bajnokai előtt. Remélem, egyetértetek velem abban, hogy az ideg-elme vonal művészei közül sokirányú tehetségével szinte kimagaslik Gavallér János. Éppen ezért alábbi művéből nem a „kombájna” kifejezést ajánlom Nb. Figyelmetekbe külön szeretettel, hanem a virító vészharangot, a kéjvisongó utat, a porba tolt lángot és a többi, hasonképp végiggondolatlan, ám tagadhatatlanul erőteljes és költői képet. Borzongjatok!
Lélekhalál (2009.11.22.)
Minden hang egy-egy vészharang,
kékre vert, átvert, jaj szuszog,
utcán, éterben, barlangban.
Hipnotikus káosz unszol,
gyorsuló apokalipszis,
árnyék, béna bús akarat,
Babiloni Szajha, szkepszis,
– jósok kombájna vért arat-,
behálózott titkos kódok
piruettje szédít, szédít,
gyilkos-göröngyös szennyúton.
Születéstől sírig virít
halált harangozók kongó
vészharangja.
Meglopta, kéjvisongásba
csalta az emberlét útját,
parazita, léha ága
a fajnak, mézes-mázos ág,
harsogó kór, lélekhalál.
Érzéstelen durva hajsza,
kielégíthetetlen vágy,
hernyó-araszolva tolta,
pirinytudás-ősboldogság
végtelen lépcsőjén porba,
a teremtő szeretetút
magával ragadó lángját.
Elégtünk, elsorvadtunk,
Sátán fújta légvárakban,
s csak üvöltünk, csak üvöltünk,
mint a fába szorult féreg:
Hol a Szentlélek tengere?
Szennymocsár az embereszme,
kasztba születő hit, vak dogma,
testvérre vadászó elme
szülte sivár kősivatag,
mert győztes-gyilkos igazság
szellemszele a gondolat,
hogy az erősebbnek mindent szabad.
Strómanpapok helytartónak
szegődtek, lélekjuhásznak,
kolompos csősznek, szolgálni
csörgő ezüst, haláljogát.
Test és lélek közé éket,
vért, vért, bánatot, véget, bűnt,
ültettek szleng-szellem szelek…
azóta félünk, remegünk.
A debilitás-dementia kategóriában oly sok a díjra méltó versenyző, hogy egyértelmű győztes nincs és nem is lehet: a tetszés-nem tetszés itt már nem annyira érdem, mint inkább ízlés dolga. Mivel azonban a csoport legjobbjai közül többen (így Nedudgi néni és Katona László) már szerepeltek év végi összesítőnkben, álljon itt egy aktuális Mosonyi Gyuri bácsitól, akitől illetlenül régóta nem idéztem már semmit:
Labirintus nélkül... Az "átkos utódok" Visszajönnének. Szavaznál rájuk?! Én nem. Én nem. Én nem. Az újak se jobbak, de A régiek visszajönnének. Szavaznál rájuk?! Én nem. Én nem. Én nem. Mit lehet, mit kell Most tenni?! Ennek most így Kell lenni. Mert A régiek visszajönnének. Szavaznál rájuk?! Én nem. Én nem. Én nem. Nem végleges. Ez Átmenet csupán, sok Mindent tesznek Átkozott bután, de A régiek visszajönnének. Szavaznál rájuk?! Én nem. Én nem. Én nem. Nem követhetünk álmokat, Ez talán most - áldozat. Amíg most is megköveznek, El nem követettet elkövetnek. Hatalmasságok is bomolnak, El nem követettet megtorolnak, de A régiek visszajönnének... Szavaznál rájuk?! Én nem. Én nem. Én nem. Talán keresni kell majd Másokat, kik nem Hordanak magukon - átkokat... Kit választasz, csak Téged képviseljen, Célját Érted harcolva érje el. Nem átláthatatlan Szövevényt akar. Szóból és jogból Nem csavar új csavart! Szavaznál rájuk?! E- vers - most így izen: Rájuk szavaznék! Én igen! Igen! Igen!<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519842-69e27d76278c0' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519842&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519842-69e27d76278c0&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519842-69e27d76278c0' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Borzalmas versekben gazdag, rossz évet kívánok mindnyájatoknak!
(De meglátjátok: már megint hiába kívánom, már megint közepes évünk lesz...
Borzalmas versekben gazdag, rossz évet?
Ha csak ennyi lenne… – akkor szép is lenne a világ.
BOLDOGULJ ÉVET ! !
Az első szösszenet lenyűgöző! 3x olvastam el és képtelen voltam megfejteni miről szól. A szleng-szellem szelektől viszont kezdek rettegni, bár nem pontosan tudom mi az. (a pontosan szó csak understatement)
@Pásztörperc:
Most ellent kell mondanom neked. A „Lélekhalál” c. verset nem raktam volna ide. Igazán nem is értékelhető politikailag, a korábbiakkal ellentétben (ugyan, miért lenne jobboldali?).
A mentálisan sérült embereket – ha csak nem emelik őket politikai piedesztálra avagy nem törexenek oda – nem gúnyolnám ki.
És akkor még nem is szóltam arról, hogy volt már az irodalomtörténetben olyan eset, amikor hasonló bizarr képeket és jelzős szerkezeteket irodalomtörténészek, kritikusok és esztéták értékelni voltak bátrak. Talán elengeded a konkrét példákat.
És neked is borzalmas versekben gazdag, rossz évet kívánok. (Mert ugyan ha nem ezt kívánnék, akkor mi lenne?)
„A világ ellen undoszkol és umporál
és rágózza és répázza míg jő a drál.
Végül ekolkobalasza.”
/Jean Follain/
Nem jobboldali vers ez, hanem metál dalszöveg
@HaKohen: 1. Sokadszorra: itt nem a borzalmasan rossz költők jobboldali verseit gyűjtjük, hanem a jobboldali költők borzalmasan rossz verseit. Gavallér J. jobboldaliságát SZVSZ unalmas lenne, versenként bizonygatni.
2. Nem hiszem, hogy G.J. mentálisan sérültebb lenne egy átlag jobbikosnál. Társadalmunk mintegy tizedét mentálisan sérültnek minősíteni némi felsőbbrendűségi érzésre vall.
3. Az átgondolatlan képek erőteljességét és költőiségét itt a felvezetőben is, sokadszorra is elismertem.
@mórka: /Henri Michaux/
@dr Brcskzf Gröőő:ő
Köszönöm a javítást.Örülök neki.
Fejből idéztem, lehet, hogy hibás is.
Ez nekem egy homályos egyetemi emlék.
Kellett volna tennem egy-két kérdőjelet a a vélt szerző neve után, mert tényleg nem találtam Az élet képei c. kötetében.
Megírnád a lelőhelyet?
Boldog új esztendőt neked!
És még egyszer köszönöm.
Gavallér János, óóó…
Hát ő a maga műfajában felülmúlhatatlan.
Lélekhal él
Paranoia-inszeminátorok
horganyzott kéjtörvénye rágja már szét
lágyhéjú álomszintaxisok
véredényeiben Isten ősgerincét.
Öklendező neutronsikoly
mongúzcsecsemőkoponyából szopott
kénbűzpillantású sejtvalónk.
Ráncos mellű mételyből fakasztott
szennyből jajgat vérző lét-halunk.
Emberlelket sóvárgó kegymalasztunk
kitintengelyű pokol-vurstli
fekélyes torkán vijjogó dögleteszme-kanóc.
Szélütött neonfényt vonyít a virtigli
művirágvicsort csikorgó csontbohóc.
Nyáladzás-szülte, kilincspofájú lélekhebegés
Sistergő csiganyálka-poklán
Üvöltő véres radírtördelés.
nyerítve gerjedő mocsárszavú ragya
tiporta, falta lágy neocortex-szövetünk,
mint bűzhödt veséjű sátántarhonya.
Azóta költünk, verselünk.
@Pásztörperc:
Ad 1. és 3.: Valszeg igazad van, nem vitatom.
Ad 2.: Az itt megjelenteket nem viszonyítom sem egy átlag jobbikoshoz, sem máshoz; gőzöm sincs bármelyikük pártkötődéséről. (A jobbikosok között is lehetnek jobb sorsra érdemesek, és a a jobbikon kívüliek között is hüjék.)
A „mentálisan sérült” nekem nem szitoxó, és nem is alapja valami politikai (pláne párt-) kategorizálásnak. Változatlanul nem írnák ide konkrét neveket, de akár a magyar irodalom-, képzőművészet-, színháztörténetben számos mentálisan sérült alkotót találsz.
És akkor még egy árva szót sem szóltam a „névtelenek” sokaságáról. Akik itt vannak, élnek körülöttünk, és szenvednek – sok mindentől, de nyilván a mi érzéketlenségünktől is.
Ténykérdés, és egyszerűen nincs kedvem utánanézni, hogy a lakosság hány %-a sérült mentálisan valamely értelemben. Amikor te 10 %-ról beszélsz, gyanúm szerint nagyon alábecsülöd a számukat. (Már persze, ha neked a „mentálisan sérült” nem szitoxó és nem a jobbikosok szinonímája.)
És nekem valóban van némi (?) felsőbbrendűségi érzésem. Hát ne lenne, amikor itt a Vincenten kommentelek, holott sokkal értelmesebb tevékenységekkel is tölthetném az időmet?
@mórka: Lutoslawski 3 Michaux-költeményének középső tétele, a többit én is a Guglitól tudom:
http://www.magyarulbabelben.net/index.php?page=work&interfaceLang=en&literatureLang=fr&translationLang=all&auth_id=4093&work_id=26447&tran_id=26448&tr_id=0&tran_lang=hu
@dr Brcskzf Gröőő:
De jóóóóóóó!
Egy olvasásra bejött az egész szöveg))))
Örömöm
köszönöm.
@dogfüggő:
Kilincsmormolású keretbe szorult
szavaknak sajgatott reménye,
galadbőrcsillogást áhító
kandi gebesóhajoktól
kajtatott gyöngéd ficergéssel
gondnyakon zúdult lángkutyák
zúzacsiholású vanása által
véres babérből köménylik
tenhomlokodra jajszavu dicsfény.
@Érvsebész: Hopp, egy értelemzavaró hiba. Helyesen: Galandbőrcsillogás
@Érvsebész:
Már egészen elszomorodtam, hogy nem értem, de így persze más.
nyálhabvacogás-csikarta
paramilitáris fajanszsikolyt
bégető muflongégecső
ont ma androgén ribizli-valót.
Diffúz tengelye zoknialvadék.
Azúr pánikspóráin suhannak
csengettyűtudatunk homogén
vombatgyalázó kefenyúlványai.
@Érvsebész: @dogfüggő:
Már megint kezditek?
Na jó, azért kissé elmosolyodtam.
@HaKohen: A „sérült” nem az „átlagtól eltérő” szinonímája — már csak azért se, mert „pont átlagos” egész egyszerűen nincs: az átlagtól mindenki eltér. A kérdés csak az, hogy mekkora eltérést minősítünk mértéknek. SZVSZ amikor egy laikus egyszerű szövegelemzés alapján sérültnek minősít vkit, akiről a szakemberek nem állították ki a flepnit, igenis egyfajta típusosan értelmiségi jellegű felsőbbrendűségi érzést demonstrál. Ennek non plus ultrája, amikor az illető — esetünkben Te — saját minősítését vitathatatlan ténynek fogja fel, és azt érvelésének középpontjába állítja.
@dogfüggő: ez, komolyan, tök jó! Mint egy dogfüggőbe ojtott kibersámánba ojtott Juhász Ferencbe ojtott izébácsi. Gavalléros!
…óóóó…. sátántarhonya… 🙂
@labrys:
ööö.. izé…
köszi!
Kicsit megjelent ez most előttem képileg, de már hessegetem. : )
@dogfüggő: eredetileg azt akartam írni, hogy egy kiberJuhászFerenc veszett el… benned… – érthető, ha korrigáltam, n’est c’est pas? 🙂
@Érvsebész: 😀
@labrys:
Ben.. Si on regarde de ce point de vue…
Je te remercie la seconde version.
@HaKohen: 🙂 Honnan veszed, hogy a mi gavallériádáink nem valamely mentális betegség következményeii?
@Érvsebész:
Honnan veszed, hogy én honnan veszem, hogy nem?
(Ki sem bírom ejteni, hogy „gavallériádáink”)
@Pásztörperc: lehet, hogy nem voltam figyelmes, de ez a gavallér az első itt, aki tudja (érzi), mi a vers
ehhez képest lényegtelen, hogy az egész értelmetlennek tűnik
boldoggá tett, hogy olvashattam, ha nem is bírtam végig!
@HaKohen: Jól van, most akkor próbálkozhatsz ez egyszer a mosonyiádával:
A gaz „rímfaragók”
Visszajönnének.
Őket olvasnád?
Én nem. Én nem. Én nem.
Az újak se jobbak, de
A régieket visszarugdosnák
a fészkes fenébe.
Hát ezt akarod?!
Én nem. Én nem. Én nem.
Mit lehet, mit kell
Most tenni?!
Ennek most így
Kell lenni. Mert
Katona Laci bácsi jönne.
Kibírnád?!
Én nem. Én nem. Én nem.
Nem végleges. Ez
Átmenet csupán, elhamvad
addig sok
propán meg bután, de
A régiek visszajönnének.
Lángolnál vélük?!
Én nem. Én nem. Én nem.
Ilyen hagymázas álmokat,
álmodnunk csekély áldozat.
Egyszer az ablakon kivetnek
de majd úgyis megkövetnek
A régiek visszajönnének…
Ő jók lesznek nagykövetnek.
Én nem. Én nem. Én nem.
Talán keresni kell majd
Másokat, kik nem
Hordanak magukon – átkokat…
Én igen! Igen! Igen!
@Pásztörperc:
Nem tehetek róla, hogy rosszul indult az éved. Ezen belül:
„A „sérült” nem az „átlagtól eltérő” szinonímája” – írod.
Most kivel vitatkozol? Magaddal?
És hol írtam, hogy amit írtam, az vitathatatlan tény? A véleményemet írtam le, ha nem vetted volna észre.
Mondtam valahol, hogy értelmiségi vagyok? Hol? Honnan veszed? Ha igen, akkor mindjárt felsőbbrendű is vagyok? Ráadásul típusosan? És csak akkor nem vagyok típusosan értelmiségileg felsőbbrendű, ha nem nyilvánítok kritikus véleményt a posztodról?
Viszont a non plus ultrával kegyetlenül lelepleztél. Szánom-bánom, de amit ideírok, az tényleg non plus ultrája… a … izé … minek is?
Végül: „…amikor egy laikus…” Mondd, teljesen biztos vagy abban, hogy én teljesen laikus vagyok?
@Érvsebész: @dogfüggő:
Az isten tarcsa meg jó szokásotokat!
@csársz: A címkék közt található gavallérjánosra bökve megismerkedhetsz korábban idézett műveivel is.
@Pásztörperc: nagyon köszönöm, szörnyűek, de versek!
milyen furcsa, olvastam ugyan nemrég, hogy „a költő nem feltétlenül okosabb, mint egy átlagos ember, csak jobban ismeri a verskészítés trükkjeit” (Mark Forsyth), de nem gondoltam, hogy ilyen hamar megtalálom a tökéletes bizonyítékot rá!
éljen gavallér! (csak ne költsön!)
Engem a „szleng-szellem szelek” fogott meg igazán. Bizotos egy babgulyásos vacsora utóhatásai ihlették meg a költőt…vagy mittomén…