Jókai Mór: A kötelező olvasmány
Eredeti szerző: jotunder
A deputatio már ötödfél órára megérkezett a cultusministeriumba. Maga a titkos kamarás úr fogadta őket, aki phlegmatikus ember hírében állt, de most izgatottan szítta az ángol burnótját. A legfontosabb financziális projectum volt a Kötelező Olvasmány, amiből százezer kópiát rendeltek és egy külön királyi consoritum reserválta hozzá a kecskebőrt. Hetven perczentes finom papírosra nyomtatták, egyenest Brünnből hozatták, és olyan typographiával presentálták, aminek még Bécsben, sőt Párisban sem volt párja. A deputatio a gróf Berényi Ignáczot kísérte a ministeriumba, a Császári és Királyi Előolvasót, akinek főpreskriptuma volt, hogy megvizsgálja, alkamatos-e arra a kiválasztott műregény, hogy kötelező olvasmányként olvassák a gymnasiumokban. A titkos kamarás úr a kocsibejáróban várta a grófot, aki a setétveresre páczolt kapun keresztül lépett be a ministerium főcorridorjára, ami az előolvasói irodába vezette.
Báró Meinzer Frigyes Erkölcsi példaregény leányoknak czímű könyve feküdt a fehérmárvány asztalon, a krokodilusbőr szék mellett Lescanier-féle lábmelegítő várta a grófot, igen hideg volt aznap, kétszer is be kellett gyújtani.
Ahogy bezáródott az előolvasói iroda nehéz nyitrai fenyőből készült ajtaja, az volt a titkos kamarás perczeptioja sőt agitatioja, hogy miként a históriában először minden tragaediában jelentkezik, másodszor talán comediában, legalábbis ezt olvasta egy ángol felforgató elkobzott irományában. Az Erkölcsi példaregény leányoknak már tizenkilencz éve volt a listán, minden évben újranyomtatták, először csak negyven perczentes pesti papírosra, aztán ötven perczentes bécsire, de egy idő után csak megérdemelte a brünni papírost, mert ki tudott volna olyan charactereket azokra a papírosokra vetni, mint a Friedrich Meinzer úr. Oly módon inskribálta a mű, sőt etvezte a morális reservatiot és a literaturális stylt, hogy annak párja nem volt a Monarchiában. És most mégis itt volt a gróf Berényi, és ki tudja, hogyan decízionál a gróf Berényi, mert annak meg igen cholerikus természete volt.
A gróf Berényi pedig ott ült az offíciában és nem az elején, hanem pontosan a közepén nyitotta ki a tomust, mintha e nemes férfiú tudomással bírt volna arról, hogy a százharminckilenczedik oldal legalján oly felforgató sorok bontakoznak ki, melyek még egy sokat próbált tudósember praecisionált érzékelésére is oly módon hatnak, mint a klinyicai erőd falára a franczia gyorságyúk. Különösen egy bizonyos sor.
Többször is végigolvasta azt a sort a gróf berényi és széppallagi Berényi Ignácz császári és királyi előolvasó, először latinra próbálta fordítani, onnan hellénre, majd Goethe és Brüchner nyelvére. Aztán vissza ógörögre, kisebb németalföldi kitérővel, olaszra és nagyhirtelen újra megjelenek előtte azok a sorok, amelyek örökre beégtek a memoeriajaba:
” Hát erre igencsak rábasztak Szerafine !”
Csak ült ott a gróf Berényi és csak nem tudta kitalálni, hogy mit jelent az, hogy rábaszni. Talán a rabache szóból származik, ami kis májashurkácskát jelent francziául, vagy az olasz rabacchioból, egyfajta édes körte, mely csak Toszkána dombjain terem. Vagy tán a rutén robojs, az oláh rubosa, a török roboshu, a flamand rebeche?- kérdezte magától a császári és királyi előolvasó. Ilyen még sohasem történt vele. Kortyolt egyet a házikeserűjéből, amit egy kis zöld üvegcsében hordott magánál. Olyan erősen conczentrált, hogy majd beléhorpadt a homlokának gödre. És akkor, mintha egy égi kométa fényes csóváját pillantotta volna meg. Talán Kohn Szerafina miatt, ki a szomszédos úriházak egyikében lakott és reggelente oly kedélyesen kocsizott ki früstökölni a Vígadóba, talán más miatt, ez már a Mindenség örök titka marad.
Megvan, rabbash, óhéber, Istennek szolgálni – csillapodott le gróf Berényi agitatioja. Aztán úgyis maradt.
És még évekig nyomtatták a hetven perczentes brünni papírosra a báró Meinzer Frigyes Erkölcsi példaregényét leányoknak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517886-6ae3357b37a33' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517886&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517886-6ae3357b37a33&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517886-6ae3357b37a33' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A marketingfogásról:
444.hu/2021/02/26/iro-a-celkeresztben
@kemény keleti kommentelő: „fontolva haladó se hús, se hal”:DDD
Távoli asszociáció a nőírókhoz: a kedvenc indiános könyvem gyerekkoromban Az irokézek fia volt. Fogalmam se volt, hogy ki írta, de a winnettous-bőrharisnyás-oldshatterhandes történetekhez képest, amik a mainstreamet jelentették, sokkal izgalmasabb volt az indiánok „igazi” élete, és Kékmadár kiszabadulása a rideg fehérember-környezetből az egzotikus-természetes-szeretetteljes indián létbe. Jóval később megrökönyödve fedeztem fel, hogy a szerző Anna Jürgen (kelet!)német(!!) írónő(!!!). Nem tudom, ma olvasva milyen lenne, de ez az összes többi indiánkönyvnél mélyebb nyomokat hagyott bennem. Pedig addigra már túl voltam egy s máson, komoly hétévesként azt is tudtam, hogy a Tom Sawyer elején a Polly nénit nem „pojj néni”-nek kell olvasni. :)))
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: képzeljünk el egy irokéz autógyári munkást, amint olvasgatja ezeket a remek európai szerzőket 🙂
@Tamáspatrik: mégis mit olvastál TK-tól? én nem szólok bele irodalmi kérdésekbe, de őt az egyik legkomolyabb kortárs irónak-költőnek tartják.
@fáskerti elvtárs: Schein Gabor eleg jol osszefoglalta a lenyeget, undorito hazugsag hadjarat az egesz, lenyegeben a jo oreg szovjet dezinformacios hadviseles, gyakorlatilag 8 eve igy mukodik a partallami propagandaosztaly.
En azt nem ertem, hogy miert van az, hogy baloldali emberek ilyenkor tomegevel erzik ugy, hogy nekik is magyarazkodniuk kell, hogy ez mar tulzas, micsodaaaa, jokait betiltani, wtf?!! (ugye ilyenrol szo sem volt)
Tipikus, az un. keresztenykonzervativ nemzeti legio altal tulerzekenyitett tema. Na mar a Jokait is tamadjak a szemet liberalisok!!!4 es a liberalisok is beveszik ezt a szart. Nyugodtan lehet Jokait is ekezni, mind az irodalmi munkassagat, mind a maganeletet, nem kell beijedni az allampart sajtos lenin-fiujaitol.
Az, hogy a nemzetierzelmu-konzervativ (un.) kozosseg ikonjakent az egyre novekvo antiszemitizmus idejen felesegul vett 80-hoz kozel egy 20 eves zsido szinesznocsket, kifejezetten vagany dolog volt sztem (de egy nemzeti legios szemeben ez vajon mi?), az, hogy a lanyat kitagadta az oroksegbol, mar eleg gaz, az meg, hogy a lanya probalta bebizonyitani, hogy kettyos es gyamsag ala helyeztetni, megint csak igazi keresztenykonzervativ cselekedet. Mondhatni, igazi jobboldali, kereszteny, sziklaszilard erkolcsu familia volt, minden jobboldali/nemzeti erzelmu csalad peldakepe!
@Tamáspatrik: Nem elegans, nem izleses? Jokairol csak kihuzott hattal, egyenes gerincel ulve, feltartott orral, elegansan egymason keresztbe vetett labbal, halkan de lenduletesen, maxra porgettet patosszal illik beszelni, egyebkent felhaboritoan nem elegans.
Jokait ekeztek a sajat koraban eleg rendesen, az irodalmi munkassagat tulertekeltnek gondolta az akkori irodalmi es muveszvilag egy jelentos resze. Az akkori konzervativ-lberalis-nemzeti rezsim persze nyomta, emiatt is kapott kritikat rendesen a muveszvilagban. Az irodalmi munkassagat en nem tudom megitelni, de rohejes, hogy 120 evvel kesobb nem lehet egy rossz szoval illetni, mert a konzervativ, sznob kozonseg menten agyfaszt kap, holott kapott o hideget meleget az akkori liberalis muveszvilagtol..
@fáskerti elvtárs: Az embervadászat a fideszhorda lételeme. Ezzel éri el a kushadást és az alázatos betagozódást. Vagyis a teljhatalmat.
Nehogymár most vegyük észre. Hogy egyes emberek hajtóvadászatával szereznek maguknak csőcselékhordát és mossák le a vitás kérdéseket.
Elejétől ezt csinálják… szüntelenül. A fidesz egy szardobáló párt.
Orbán szardobálással revolverezi a környezetét, és ezt nevezi harcnak.
@jotunder: Jól néznénk ki, ha mindenki csak a saját kis szaros életéről írhatna.
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz volt a gyerekkori kedvencem. De az Elfújta a szél is. Az a szép fényes napot egy tévéjátékban láttam, és annyi maradt meg belőle gyerekként, hogy Nem Szent István volt a nagy király, hanem az apja egy fájdalmas és nehéz dötése volt, hogy a mániákus kettyós fiát katolikusnak nevelteti, aki aztán nagy elvakultságában tűzzel-vassal áttéríti az országot a nyugati hitre.
Nem is tudom már másképp elképzelni.
@ámbátor: Én valahol azt olvastam még vagy 20 éve, hogy a „német felsőbbrendűségről” szóló fejtegetések miatt (is) kellett „átdolgozni”.
@fáskerti elvtárs: Tényleg kár, hogy ez a poénlehetőség kiaknázatlan maradt.
@jotunder: Aki ezzel a verssel eltöltött egy fél délutánt egy hároméves társaságában – aki a végén már kívülről fújta hatalmas kacagások közben – az nem tud igazán haragudni TK-ra akkor sem, ha esetleg éppen hülyeséget beszél:)
Hogyha jő a vombat,
az ember mit mondhat?
A vombat külsején
kevés dolog ronthat.
Egy erszényes patkány,
ráadásul törpe,
jogos, hogy a napját
üregekben töltse
Hogy az irodalom
a lelkére hogy hat,
nem tudni. Rovaron
éldegél a vombat.
Elég nyugodt állat,
úgy hat kilót nyomhat.
Tilos a vadászat
és rádobni bombat!
@velőtanya: Érdekes, hogy TK kedvét leli a testszégyenítésben (body shaming), miközben nagyon zavarja a nőalakok 150 évvel ezelőtti ábrázolása.
Ah, a női lélek rejtelme…
@Bolygó Hollandi: Elöfordul, hogy találkozunk valamivel/valakivel, ami/aki elsöre nem nagyon tetszik nekünk, nem értjük, és tulajdonképpen a politikailag korrekt lelkünk mélyén nem nagyon bánjuk, hogy nincs állandóan a szemünk elött, de akkor is „tilos a vadászat és rádobni bombat”.
@Bolygó Hollandi: Na, hogy egy állatvers testszégyenítés lenne, az már tényleg nagyon szélsőhülye meglátás.
Meg hogy egy könyv, amit kötelező tanulni mindenkinek,
nem okozhat hátrányt, mert 150 éve íródott, az is érdekesen félrekormányzott okosság.
Vagy csak jókaidrukker lelked látens patkánybarát panaszainak fel-felnyikkanó sikolyát rejtik övönaluli vagdalkozásaid ?
@jotunder: „Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja.” A házasságok nagyobb része így működött akkoriban, főleg mivel érdekházasságok voltak. A korban kell tudni elhelyezni.
Ettől még levehető a kötelezőkről, de nem fog találni a férfi-nő kapcsolatot reálisan bemutató régi irodalmat, egyszerűen mert e férfi-nő kapcsolatok máshogy működtek régen.
Tóth Krisztina naturalista stílusa nekem addig a pontig tetszik, ahol még nem depressziós.
@thegabcsi: Manapság Jókai nem lehet túlértékelt, legfeljebb értékelt író.
@jotunder: Ez a férfi-nő kapcsolat nálunk olyan lesz mint a rabszolgatartás kérdése most az USA-ban. Amikor a Móricznak egy kis hölgy a későbbi „Árvácska” elmondta a történetét, Móricz első dolga volt, hogy egy hotelszobában megkettyintette…
@kemény keleti kommentelő: lehet, hogy viccelt
@Tamáspatrik:
Német Lászlótól az Iszony nem volt másnak kötelező olvasmány?
Na ott van ám nemi szerep. Hozzámegy a csaj a normális, rendes viszonylag gazdag pasihoz a csóró tanárgyerek helyett. Aztán utálja , majd meg is öli. Aztán még a saját gyerekét is utálja, mert az apjára hasonlít. Iszonytatóan utáltam az egészet.
Amúgy véleményem szerint igazából tökmindegy mit olvasnak a gyerekek, ha utána rendesen elmagyarázzák, Hogy mit és miért írta. Pl hogy Jókai idején ez az önfeláldozó szenvedés volt a romantikus ideál.
Pont ahogyan a rabszolgatartók szobrát sem kell ledönteni, csak kiírni rá hogy a rabszolgákon szerzett pénzén vette meg magának a szobrot.
Ilyen alapon Le lehetne rombolni a Szent István szobrokat is , mert tűzzel vassal irtotta a pogány magyarokat. Aztán a végén senki sem maradna, mert olyan nincs hogy valaki teljesen ártatlan volt mindenben.
@kemény keleti kommentelő: Ugy is olvasható a vers, mint egy indulatos kirohanás a „Jókai-rajongók” kutyaszarosztagával szemben, szándékos body shaming-gel, az utolsó két sorból pedig a tilalom miatti tehetetlen düh olvasható ki. 🙂
(Jó, az „Elég nyugodt állat” sor kicsit kilóg… Ha így folytatom, idejön TK a husdarálóval. :))
@velőtanya: @Bolygó Hollandi: @frissen regisztrált troll: tudjátok, hogy bizonyos vallások rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a vombatnak… Egy rakás tabut vonatkoztatnak rájuk; például nem lehet vombaton drogozni stb.
Szerintem valahol ők állhatnak a háttérben most is.
@labrys: Kezd nyilvánvaló lenni, hogy nem vagyunk drogmatikus vombatisták. 🙂
@labrys: Kivéve szombaton, ha jól tévedek.
@ijontichy: Most olvasom a vombat.hu-n, hogy TK hitelessége finoman szólva is megkérdöjelezhetö, a vombat ugyanis kifejezetten cuki:
scontent-frx5-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/83511009_108036624081768_4999920292840079360_o.jpg?_nc_cat=100&ccb=3&_nc_sid=8024bb&_nc_ohc=QW_T8QqPPsMAX9K-VG3&_nc_ht=scontent-frx5-1.xx&oh=a9b416b86d1165bc27907eff74fe4b72&oe=60616AC7
@labrys: Pedig én csak annyit akartam mondani, hogy a PC majd felfalja saját gyermekeit, mert aki PC-t ragad, az PC által vész el. 😉
Ez független attól, hogy a wombat kifejezetten a kedvencem. Órákig elüldögéltem mellettük a Cradle Mountain nemzeti parkban, ahol jól elvannak pár méterre az embertől.
TK meg simán megérdemelne egy természettudományos tockost a fajizmusáért!
A wombatnak semmi köze a patkányhoz, valamint inkább 20-30 kiló (nem 6).
És nem is csúnya!!!
@frissen regisztrált troll: Rokonlélek! 🙂
@fáskerti elvtárs: én is gondoltam, hogy idelinkelem, de reménytelen.
Pártállástól, ideológiai meggyőződéstől, nemtől függetlenül megszületett az ítélet:
Tóth Kriszta marketinfogásként gender dumát nyomott, cenzúrázni, betiltani, kitörölni akarja Jókait, aki nemzeti kincsünk, szóval EL A KEZEKKEL Tóth Kriszták Jókaitól.
Nagyon, nagyon szomorú vagyok, de feladtam. Ma Magyarországon a NANE a ciki, nem a családon belüli erőszak. A feminizmus a ciki, nem a rendszerszintű nemi elnyomás.
A 444.hu-n egy darabig volt a feminfó, akkor még lehetett kommentelni, minden poszt alatt tobzódott az indulat és a gúny.
Ez az ország még annál is ócskább, mint elsőre látszik. Ócska, elavult és gonosz.
@thegabcsi: Ha elolvasod itt a kommenteket, zömében azt találod, hogy ekézik TK-t, pont ugyanazt mondják róla, mint a pártsajtó, pedig itt nem rezsimszolgák és/vagy rezsimhívek kommentelnek.
@Bolygó Hollandi: „A wombatnak semmi köze a patkányhoz, valamint inkább 20-30 kiló (nem 6).”
Na de a költöi szabadság? Nem olyan könnyü ám olyan állatot találni, aminek a neve rímel arra, hogy „bombat”. 🙂
(Nem ekézem se TK-t, se Jókait egyébként, ahogy ök se egymást. Az Aol-kommenttel próbálok valamit kezdeni.)
@Bolygó Hollandi: A bálna meg nem egy kilométer, hanem legfeljebb 30 méter.
Mégsem engedték el Pétert a bálba.
@aritus: Dehogynem.
@frissen regisztrált troll: Értem. Kipécézte magának a neve miatt, oszt most mindennek elmondja. Vegytiszta bullying.
@aritus: Másik lehetséges összekötése a pontoknak:
– TK hülyeséget mondott, azért van körülötte ritka szép nemzeti egyetértés;
– az Aranyember a nyelvezete miatt ne legyen kötelező;
– a nők helyzetét a mai problémákkal illusztráljuk és ne a múlttal hadakozva;
– sok más oka is van, hogy az ország még annál is ócskább, mint elsőre látszik.
@savaz: igény az lenne rá
@kemény keleti kommentelő: 🙂
@kemény keleti kommentelő: Minden bokorból. 🙂
@frissen regisztrált troll: …Hápogás.
@savaz: Én is pont erre gondoltam, köszi.
Ha valaki még nem unja, itt szépen részletesen és szájbarágósan le van írva minden:
drot.eu/miert-uvoltesz?
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: Az irokézek fia engem meg ráébresztett arra, hogy az irokéz is ember, nemcsak Cooper mohikánjai.
@fáskerti elvtárs: Ez alapvetően rendben van, de ha már „szálazunk”, PO elegánsan kifelejtette, hogy TK eredeti megszólalása pont nem fedi az ő általa felvázolt vonalat.
Melyik könyvet kellene mindenképp levenni a listáról?
TK: „Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt.”
konyvesmagazin.hu/friss/tizenegyes_ott_anna_toth_krisztina_olvasas.html
Ezután PO amikor arról beszél nagyon helyesen, hogy
„Van egy általános probléma, amely abban áll, hogy az ún. kötelező olvasmányok listája részben elavultnak tűnik. Nem irodalmi szempontból (ez hülyeség), hanem olvashatósági szempontból.”
– akkor megbicsaklott volna TK védelme, ha mondatait egészében idézte volna.
De nem tette. PO írásának többi része annyira korrekt, hogy TK teljes mondanivalójának erős szűrése szándékoltnak tűnik. Kár.
@Bolygó Hollandi:
Elolvastad a másik felét is? Onnantól, hogy „A lányok nem számítanak?”
@Bolygó Hollandi:
„Nem azonosul viszont – mert nem tud, és ha a legjobb szándékú gyerek, akkor sem tud – az egri várvédőkkel, Nyilas Misivel, a Pál utcai fiúkkal, a Tüskevár Ladó Gyulájával és Matula bácsijával, Az arany emberrel, a Baradlayakkal, sőt még ezen regények nőalakjaival sem, egész egyszerűen azért, mert nem lehet, vagy legfeljebb megszorításokkal lehet: ma nemcsak azért nincsenek Tímeák és Baradlaynék, mert kétszáz év eltelt, de azért sem, mert ezek a szereplők nem teljes, komplex karakterek, vagyis a Baradlay fiúkhoz képest (mondjuk) soha nem is voltak mások, mint marginális szereplők egy férfitörténetben. (Mielőtt még pofonra lendül a kéz: nem kérem számon a nagy jövőregény-utópistán, hogy miért nem írt 21. századi nőalakokat, miért csak ilyen félkaraktereket, akiket kizárólag a férfihoz való viszonyukban lehet definiálni – de engedjék meg, hogy észrevegyem. Számonkérés vs észlelés. Nem ugyanaz.)
Az úgynevezett kötelező olvasmányokban, amelyek, írjuk le még egyszer, a nemzeti irodalmi minimum részei, egyszerűen vagy nincsenek női hősök, vagy csak olyan hősök vannak, mint a Tóth Krisztina által említettek, akik egy 19. századi nőtípust képviselnek és egy olyan társadalomfelfogást, amelyben a nő legfőbb erénye az önfeladás.
Ettől Jókai nem lesz értéktelen. Aki ezt észreveszi, az nem feltétlenül „feminista” vagy „nemzetellenes”, viszont valószínűleg tud olvasni, és van valamelyes fogalma a (hosszú) 19. század társadalomtörténetéről. Vagyis azzal „vádolja” Jókait, hogy a korának megfelelő!”
@fáskerti elvtárs: Igen, elolvastam a másik felét és ki is akadtam rajta:
„akármilyen könyveket választ ki a lista alkotója, tudomásul kell venni, hogy a 20. század előtti magyar irodalomban Szendrey Júlián kívül még akkor sem talál női szerzőt, sem a női szempontot/létélményt felmutató szerzőt, sem nőtörténetet, ha megfeszül.”
Fanni hagyományai. Az első magyar regény. 1794.
PO pontosan ugyanúgy ignorálja a mondanivalójába nem illő részletet. Vagy ha nem ismeri, annál rosszabb. Ettől még fő mondanivalója még rendben lenne – ha nem lenne annyira zavaró, hogy válogatós a tényekben a mondanivalója kedvéért.
@Bolygó Hollandi:
Most kiemelsz egy totál lényegtelen részletet, vagy arra célzol, hogy lehetne kötelező a Fanni hagyományai? Mert ugye nem az a téma, hogy ostorozzuk-e régmúlt idők íróit (sem Tóth Krisztina, sem Péntek Orsolya nem tett ilyet), hanem hogy a 2020-as években mit írunk elő kötelező olvasmánynak a fiú és lány gyerekeinknek.
@fáskerti elvtárs: Bocs, születési hiba, hogy a nagy ívelő gondolatok csodálatában megakasztanak a részletek. 😉
Ha az a baja, hogy a XX. század előtti irodalom a mai gyerekeknek olvashatatlan, az rendben van, de akkor akkor ne jöjjön a nők hiányával.
Ha az a baja, hogy a XX. század előtti magyar irodalomban akkor sem talál nőtörténetet, ha megfeszül, akkor ne feledje Fannit (ha már magyar szakon végzett az ELTE-n), és persze azt se, hogy „olvashatatlan” lenne ha lenne.
@Bolygó Hollandi:
Kétségtelen, ha Péntek Orsolya megemlítette volna az írásában a Fanni hagyományait, akkor aztán borult volna az egész nagyívű gondolatmenet. De te szemfüles voltál.
@fáskerti elvtárs: Nem borult volna, persze, csak az áldozati „ha megfeszül se” pátosz szenvedett volna csorbát.
Ahogy ülnének PO gondolatai ha megemlíti, hogy TK-t sem az olvashatóság zavarta elsősorban. Mert az egész nem TK-ról szól, de kellett neki egy „áldozat”.
Áldozattudat nélkül úgy látszik nem megy. De így igazán kerek az egész. 🙂
@kemény keleti kommentelő: Ja, kezd a csekély értelmü trollnak is összeállni a kép. Csak én még mindig ugy érzem, hogy hasonló tünetek különbözö „betegségekre” utalhatnak. (De ezt mint Bubó mondom. :)))