Lehet Más a Politikus
Eredeti szerző: Pásztörperc
A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint „Minden új párt mindig szétszakad„:
Ezt példákkal illusztrálják, bár levezetésük a Fidesznél és a Jobbiknál megbicsaklik. Az ellenpólusnak leírt MSZP-nél aztán önnön paródiájába fordul: a DeDi felkent szakértői nem veszik észre, hogy abban a két ciklusban, amit a párt szerintük látványos szakadás nélkül csinált végig, a kezdő tagság több mint fele lépett ki, egyebek közt a ’90-es kampány öt vezetője közül három. Most éppen az LMP-ről van szó, annak konkrét szakadását ágyazzák efféle általános keretbe, hogy előkészítsék konklúziójukat, miszerint a „balra nyitás és a középen állás kérdése feszítette szét a pártot” akárcsak 1994-ben az SZDSZ- t.
A DeDi „elemzésében” elköveti jóformán az összes, ilyenkor egyáltalán elkövethető hibát:
* a szervezeten belüli ellentéteket kizárólag a politikai nézetrendszer különbségeiként hajlandó értelmezni;
* a pártot értékelve annak szervezeti kultúrájával még érintőlegesen sem foglalkozik;
* az egyes szervezeteket önmagukról hirdetett képük alapján helyezi el a politikai palettán.
Ez utóbbi egyenes következményeként a Kádár-kor politikai örökségét markánsan képviselő Orbán a DeDi-nél a „jobboldal”, a költségvetés rendbehozására pedig a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok kifosztásán kívül semmit (de tényleg semmit) nem tudó és nem tevő Bajnai pedig a „baloldal”.
A szervezeti kultúra elemzése azért lenne fontos, mert ez az, amiben az LMP markánsan különbözik az összes többitől. Az LMP alulról építkező párt, amelyben a döntések fölfelé kötelező érvényűek — boldogult ifjú korában az MSZP is ilyen volt, és addig népszerű is volt.
Amint ez a jól dokumentált spanyol, portugál, görög rendszerváltás könyvtárnyi szakirodalmából kiviláglik és amint ezt a DeDi is helyesen látja, az új párt megalakulása után abban a céljaik érdekében rengeteget robotoló, arra időt, munkát és gyakran pénzt is számolatlanul áldozó, lelkes amatőrök viszik a prímet. Azok, akik befektetésük ellenében politikai érdekeik képviseletét várják el a párttól. Ezeket az érdekeket azonban nem „a párt” képviseli, hanem konkrét személyek, akiknek ehhez profi politikusokká kell válniuk (gyakran eleve ezért lépnek be afféle második generációs tagokként). Ezek a profik már nem a pártért élnek, hanem a pártból: az jövedelmeik forrása (gyakran nem közvetlenül, hanem felügyelőnek nevezett bizottságok, kuratóriumok stb. közbeiktatásával). A bázisdemokrácia súlyos belső ellentmondása a választók és választottak alapvető érdekellentéte: a bázis, az ún. „mezei tagság” érdeke politikai érdekeinek képviselete, a megválasztott profiké pedig a több és zsírosabb állás.
Ezért mi sem természetesebb, mint hogy a profik megpróbálnak függetlenedni a tagságtól. Ennek triviális módja az, hogy az egykor alulról szerveződött szervezetet rajongó klubbá alakítják, amire nagyszerű példa az MSZP és a Jobbik, egészen szélsőséges eset a sztálini szervezeti elveket továbbfejlesztő Fidesz. Amikor azonban a profik nem lépésről lépésre terelgetik a tagságot új utakra, hanem nyíltan, egy csapásra szembefordulnak annak céljaival, akkor megeshet, hogy a tagok fellázadnak, és elpártolnak korábbi kedvenceiktől. Ez történt most az LMP-ben, és még így sem sikerült volna, ha a profik egységesek maradnak. Néhányan azonban (Schiffer és csapata) megőrizték a politikai racionalitás iránti érzéküket, és nem omoltak pár jobb állás reményében öngyilkos módon Bajnai karjaiba.
Mit is tekintünk itt politikai racionalitásnak?
1. Az LMP célközönsége tipikusan azokból áll, akik egyszerre utasítják el az MSZP-t és a Fidesz stb.-t. Abban a pillanatban, ahogy a párt belép egy olyan együttműködésbe, amelyben e két erő bármelyike részt vesz, elveszti ezeket a szavazókat, támogatottsága 5 % alá esik, és onnantól teljesen ki van szolgáltatva az erősebb partnereknek. Egy ilyen lépés visszacsinálhatatlan: ha egyszer összeálltak az MSZP-vel, hiába szakítanak vele — a választó tudni fogja, hogy ez csak taktikai lépés, és ha már bekaszálták a szavazatokat, ismét hajlandóak lesznek összeborulni. Éppen ezért semmi garancia arra, hogy az LMP belépése egyáltalán hozna szavazókat egy nagy ellenzéki összefogásnak: az elutasítások elég erősek. (Én például biztosan nem szavaznék olyan formációra, amiben az LMP benne van: a Zengőre tervezett radar, a „Kolontár jelentés” és néhány más állásfoglalásuk óta az LMP-t egy rossz célok szakszerűtlen képviseletére létrehozott, szélsőségesen demagóg gyülekezetnek tartom. De itt most nem erről van szó.)
2. A magyar demokrácia legkártékonyabb vonása az a stabil gyakorlat, hogy sosem valamire (politikai célokra, értékrendekre), hanem mindig valami ellen szavazunk. Az utolsó valódi választás itt 1994-ben volt, amikor eldönthettük, hogy az MSZP-vel vagy az SZDSZ-FIDESZ szövetséggel kívánjuk-e az MDF-nek nevezett csődtömeget leváltani. Amióta Torgyán 1998-ban visszaléptette az állva maradt kisgazda jelölteket, itt pontosan két lehetőség van: vagy az MSZP, vagy Orbán. Vegyük ki a sorból 2006-ot, ami előtt Medgyessy visszahívásával az MSZP maga váltott kormányt, és egy kommunikációs trükkel elhitette, hogy az majd jobb lesz. Ezt leszámítva minden választáson az aktuális kormányról mondtunk ítéletet úgy, hogy ez az ítélet mindig megalapozott és mindig negatív volt. Egyre negatívabb. Ez a másfél évtized, 1998-tól mostanáig azt mutatja, hogy ha azért megyünk el választani, hogy elkergessük a régi kormányt, az új mindig rosszabb lesz, mint az előző volt. Még rosszabb. Egyre rosszabb. Schifferék pedig az LMP többségével azt mondják, nem érdemes beszállni olyan összefogásba, amelynek egyetlen célja a kormány leváltása. Semmilyen garanciánk nincs arra, hogy ha 2014-ben feláll egy új Bajnai-kormány, az kevésbé lesz kártékony Orbánéknál. Sőt, ha a tendencia folytatódik, még rosszabb lesz (de erre sincs garancia).
Szóval, ebben a szakadásban nem a baloldalról, a jobbról meg a középről van szó, hanem arról, hogy mi legyen más. A „bázis” azt mondja, hogy a politika legyen más, és az ő képviselőik az ő álláspontjukat képviseljék. A kiszakadt profik azt mondják, hogy a politikus legyen más: ők akarnak beülni azokba a székekbe, amelyekben most Orbán mamelukjai melengetik a feneküket.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520391-6ae64126ab12b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520391&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520391-6ae64126ab12b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520391-6ae64126ab12b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A poszt elemzésének hiányosságát abban látom, hogy
1) nem foglalkozik a választás rendjéről szóló törvény orbáni módosításával, amely a pártok belső indíttatásaitól függetlenül kikényszeríti a közös indulás valamilyen formáját, ha a győzelem mégoly halvány esélyét is megpróbálják megjátszani
2) nem hangsúlyozza azt a tényt, hogy az orbáni hatalomgyakorlás elég erősen megalapozott vélemények szerint lényegileg és rendszerszerűen különbözik a többi lehetséges kormány hatalomgyakorlási módjától az alkotmányosság és egyáltalán a jogállami alapok működését illeti, ezért a közös program minimumaként megfogalmazott szembenállás az orbáni rezsimmel más természetű, mint az, ha az alkotmányosságot és a jogállami alapokat vélhetően lényegileg hasonló módon – egy elfogadható minimum fölött – üzemeltető párt vetélkedésében és kampányában kizárólag arra építeni pozitív üzenetként, hogy az X párt nem az Y párt.
@Montefiore: Az angolszász választójog a miénknél lényegesen durvábban (kizárólag) egyéni választókerületekre épül, és működik. Nagy-Britanniában most éppen koalíciós kormány van…
Odáig stimmel, hogy az egyéni választókerületi rendszer a kétpártrendszer felé terel, de az a kettő elkophat, mások válthatják fel. Így pl. a már emlegetett Nagy-Britanniában a whig pártnak már csak az emléke él.
Egyébként igazad van: borzalmasan sok minden nincsen benne: keserves küzdelemben húztam meg ekkorára, és még így is túl hosszú.
Bajnaiéknak, ha hihetünk kiáltványaiknak, nem a kormány leváltása az egyetlen célja. a jelenlegi körülmények között nem is álmodom arról, hogy jövőre az alapján választhatnék, hogy melyik párt miféle érdekeket képvisel, bármily szép is lenne.
mostmar csak egy fidesz szavazo vincent kellene, es kesz, teljesen osszezavartunk mindenkit :)))
@jotunder: ha bevesztek, vállalom, órákat zengek majd a fideszről. van az a…izé. (nincs.)
„az egyes szervezeteket önmagukról hirdetett képük alapján helyezi el a politikai palettán.”
Nem tudom, merjem-e megemlíteni, hogy ez nem bug, hanem feature. 🙂
Valójában neked nem egy pártra, hanem egy mozgalomra lenne igényed. Végső soron az LMP is az volt, de párttá lett, és ez egyrészt egy teljesen más működést indokol, másrészt pedig tényleg fájdalmasnak tűnik az, ahogyan nagyon sok mozgalmárt magára hagyott azon a széééép ződ gyepen.
@Malachi: „Vitatkozz” egy kicsit Szanyival és meglásd, a végén fizetni is fogsz azért, hogy a fideszre szavazhass. 😉
@jotunder: Miért, Szerinted én milyen szavazó vagyok? Ha érdekel, megmondom…
@maroz: törökzsolti.
@jotunder: Az olyan, mint a körvinkli?:-)
„Semmilyen garanciánk nincs arra, hogy ha 2014-ben feláll egy új Bajnai-kormány, az kevésbé lesz kártékony Orbánéknál.”
Ejnye.
Szted mi kártékonyabb lehet annál, minthogy egy forradalmi alkotmányozó többség alkotmányos követelménnyé foglalja az Ebulidész-paradoxont?
Tézis:
„Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”
Antitézis:
„Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.”
Kivonat:
„Ez az állítás érvénytelen.”
Felettébb érdekes. A poszt tényként kezeli, hogy az LMP szavazótábora egyértelműen Schiffer álláspontjával egyezik, holott ez nem igaz: a szavazók nagyobb része volt összefogás-párti. Másrészt azt is tényként kezeli, hogy az összefogás mellett csak a zsíros politikai pozíciók lehetősége volt az egyetlen meggondolás. Ez is baromság.
Innentől tök jók azok a dolgok, amikről a poszt elmélkedik, csak éppen az LMP helyzetéhez van kevés köze.
Tisztelt Posztoló!
Ez a megjegyzés független a politikai álláspontomtól
Nekem személy szerint rohadtul elegem van abból, hogy még magukat profinak tekintő írok is képtelenek elkèpzelni, hogy valaki nem csak a pénz motivál hanem a meggyőződése esetleg legyen. Mért kell mindig ez a rossz indulat??!!
Üdvözlettel,
Semmi extra
-legyen
@Montefiore: Egyetértek.
@Montefiore: Itt a Vincent „Lássuk uramisten mire megyünk ketten” platformjának álláspontját láttad 🙂
Az orbáni pártállam valójában olyan helyzetet teremtett, amire elég jó példa volt már itthon és nem is olyan régen. Sokkal közelebbi analógia, mint a cca. kétszázéves angol demokráciára mutogatni györgypéteresztétai eufémizmussal. (Nota bene az angol demokrácia sem felel meg a poszt pártkívánalmainak…)
1990-ben az első szabad választásokkor le kellett váltani egy rendszert.
Abban egyetértek P/c-vel, hogy a komcsizó Fidesz valójában a legkomcsibb pártalakulat a rendszerváltás óta.
Hatalomtechnikáját, államszocialista szemléletét, nyugat- és tőkellenes retorikáját illetve bolsevik típusú hatalomgyakorlását tekintve csakúgy, mint személyi állományát, elmondható, hogy nincs még egy olyan politikai erő, amely jobban hasonlítana, erősebben kötődne a nyolcvanas (de inkább a hetvenes) évek kádári szocializmusához, mint Orbán pártja.
Namost 1990-ben sem a Fidesz, sem a(z akkor még önálló) KDNP, sem az SZDSZ, sem pedig az MDF nem tartotta összeférhetetlennek azt ami miatt a most szükségszerű (?) rendszerváltás kapcsán oly’ sokan vakaróznak.
Minden egyes választókerületben összefogtak, hogy a volt állampárt jelöltjét legyőzzék. Ennek megfelelően az újonnan alakult MSZP egyetlen egyéni képviselőt sem juttatott az országgyűlésbe lehetővé téve ezzel, hogy az új, demokratikus rendszer alapjait már a nézeteikben olykor rettentően különböző, de a rezsimváltás mellett elkötelezett ellenzéki pártok többségével lefektessék.
Akkor nem volt közöttük egy schiffer. Sem olyan aki csápolhatott volna neki
@szempontpuska: Nem mintha sokat változtatna a lényegen, de a történelmi hűség kedvéért:
„Az 1990-es országgyűlési választáson Szűrös volt az MSZP egyetlen olyan képviselője, aki egyéni képviselőként jutott be az Országgyűlésbe. A négyéves ciklus alatt az Országgyűlés alelnökeként dolgozott.”
@szempontpuska: Kicsit húzzál bele. Ez még elég messze volt egy maroz vs. jotunder ütésváltástól.
@Nisa: Ohh tudtam! éreztem hogy volt egy kivétel, de csak Pozsgayig jutottam a tippelésben és feladtam.
Köszönöm!
@agresszív kismalac: Nem tudom mire gondolsz, de ajjas rágalom!
:-p
@szempontpuska: Másfél kivétel volt: Németh Miklós az MSZP és az ún. „független választói összefogás” jelöltjeként jutott be. Akampányidőszakban többször is határozottan leszögezte, hogy ő az MSZP jelöltje (tele is voltak vele a párt plakátjai), majd a győzelem után, hogy nem az, tehát függetlennek ült be…
Schiffer elvhűségét megértem, de nem most amikor a bőrünkre megy a vásár. Igenis ilyenkor legyen annyira megalkuvó, hogy összefog az Együttel Orbán leváltására. Aztán, ha sikerült visszaállítani valami államfélét, meg talán nem döglődünk éhen nagyon sokan+ a fidesz eltünt oda ahova való, akkor utána elő lehet venni a Nagy Világmegváltó Gondolatokat és vitatkozni róla meg nem egyetérteni, esetleg nem szövetkezni.
Nekem mindig a régi liberális barátaimmal való viták jutnak eszembe, amikor jöttek Kis Jánossal meg az eszméivel és eléjük dobtam a valóságot. Szóval aki politikusnak megy, az legyen már ennyire racionális.
@szempontpuska: @Nisa: továbbá Németh Miklós függetlenként (ha jól emlékszem, már az első fordulóban).
@semmiextra: Na jó, de ennek semmi köze ahhoz, amit föntebb írtam. Mi, emberek, mindig magasztos elveket képviselve védjük meg érdekeinket. De valahogy mindig azokat a magasztos elveket találjuk vonzónak, amelyek a mi érdekeinket védik.
@V mint… (és többeknek): Az Együtt (Bajnaiék) támogatottsága az ötödére esett vissza, amióta kijelentették, hogy az MSZP-vel együtt… Nem gyanús ez egy kicsit?
@nevetőharmadik: 1. Nem kezeli tényként; még azt sem állítom, hogy az összeborulás több szavazatot vinne el a szövetségtől, mint amennyit hozna. Azt mondom, hogy ezt nem tudom. Nincs adat, és nem vagyok látnok.
2. Lásd előző válaszomat — ezután viszont nem marad semmi abban, amit írtál.
@Nisa: Azért Szűrösnek is sikerült azóta megfeszített munkával lemenni kutyába.
@V mint…: De miért is ne lenne az is racionális, amit ő mond? Legfeljebb neked nem szimpatikus, de hát tippem szerint akad még párt, amelyik úgyszintén nem nyeri el a tetszésedet, eggyel több vagy kevesebb, mondd már.
@Pásztörperc: Az Együtt2014-et háromszor mérte a Medián. Az első alkalommal elmagyarázták a választóknak, hogy miről van szó, hogy van ez a Bajnai és, hogy neki tetszik tudni van egy mozgalma. És így mértek egy egész népességben 14 százalékot. Később már máshogy mértek. Nem esett semmi sem az ötödére vissza, a harmadára sem.
median.hu/galeria-popup.ivy?artid=cec2a8e5-bed6-4924-98dd-81c589a3c4e1&pos=2
nézd meg a szocialista párt és az E2014 összegét…. lehet valami ennél konstansabb ?? :)))
@Pásztörperc: Biztos, hogy ettől? Egyáltalán mit jelentettek ki? Másrészt lehet, hogy együtt se tudják leváltani a Fideszt, de hogy külön nem, az majdnem biztos.
@szempontpuska: A poszt pártkívánalmainak egyetlen párt felelne meg, aminek egy tagja lenne. Pásztörperc. Két nap után azért lenne egy kis vita a párton belül. :)))
@Pásztörperc: na erre nem emlékszem egyáltalán 🙁
@jotunder: tippelhetek? Az alapszabályon? 😀
@jotunder: Pi élete…
Jogos, ezt benéztem…
@V mint…: Schiffer mehet vissza a balettbe ugrálni (az elvhűségével együtt), ha az LMP nem jut be a parlamentbe.
@jotunder: Van némi sajátos bája annak, amikor ezeket a „poénokat” párton kívüliek durrogtatják egy párttagra. Bagoly mondja verébnek?
@szempontpuska: természetesen !!! rendnek muszáj lenni. mondjuk, neki is vannak igazságai, maroznak is vannak, néha még nekem is. lefedjük a teljes igazságspektrumot (meg a hülyeségspektrumot :)))
„a sztálini szervezeti elveket továbbfejlesztő Fidesz”
Lenini inkább.
@Pásztörperc: te egy olyan párttag vagy, aki NEM szavaz a saját pártjára és még nagyon utálja is őket. valljuk meg, azért ez egy elég unortodox párttagság.
@maxval, a gondolkodni próbáló birca: Nem. A lenini elvek alapján felépített pártban még pártszavazást is tartottak a Sztálint vagy Trockijt kövessük-e? témaköréről. Igaz, azt már Sztálin szervezte, olyan is lett az eredmény — no de képzeld el ezt a Fidesz stb.-ben…
@Pásztörperc: Van némi sajátos bája annak, hogy a többség nem tudja, ki írta a posztot.
konkrétan ma történt… a metrónál egy pasi bement a gyógyszertárba. nem nézett ki túl jól, alig tudott járni. hát a százötven kiló az a minimum, de lehet, hogy volt kétszáz. ő a polgármester, Zöld Párt. fényképen már láttam, személyesen először.
@jotunder: A tagdíjamat kapják meg és szaktudásomat mindkét szakmámban — ingyen. Én azok közt vagyok, akik beruháznak a pártba, és nem azok közt, akik kivesznek belőle. Szívem joga utálni azokat a kontárokat és pancserokat, akik elpocsékolják azt, amit én beteszek.
@agresszív kismalac: Fügedi Ubul vagyok. Geokémikus és olvasószerkesztő. 1989-től 1999-ig voltam az MSZP országos választmányában, illetve szervezeti, ügyrendi és/vagy alapszabály-bizottságában (mikor milyen neveken).
@Pásztörperc: Nem volt rosszindulat a megjegyzésemben, de szerintem ez esetben ez nem lényegtelen.
@agresszív kismalac: Pásztörperc keresésre az első 3 találat wikipédiás allapjaimat adja bemutatkozással, munkahelyemmel.
@Pásztörperc:
Nem, tévedsz, nem Sztálin, hanem Lenin szüntette meg a belső pártdemokráciát – mégpedig a X. pártkongresszuson, 1921-ben.
@jotunder: Úgy van. És ezt miért nem szúrja ki egyetlen profi ún. elemző sem? Az E14 (ez egyébként olyan, mint valami vitamin vagy ételszínezék) bejelentése óta a Fidesztől balra álló pártok/mozgalmak tábora konstansan kb. 6%-kal nőtt az összes választó körében. Ez kb. 500.000 ember, aki eddig passzív volt. Az más kérdés, hogy amit az elmúlt két hónapban művelnek, az olyan, mintha az ember lassított felvételről nézne egy vonatszerencsétlenséget.
„a költségvetés rendbehozására pedig a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok kifosztásán kívül semmit (de tényleg semmit) nem tudó és nem tevő Bajnai pedig a „baloldal”.”
Tehát az mszp azért hibás, mert megvásárolta a „nyuggerek” szavazatait, Bajnai meg azért mert „kifosztotta őket. „
Majd egyszer elmagyarázod azt is, hogy a bérből élőket hogyan fosztotta ki az adókulcsokat mérséklő Bajnai?
Bár, ne atrapáld magad! Sajnos egyre kevésbé érdemes olvasni az egykor oly nagyszerű vincent-et……..
@Pásztörperc: Kétségtelen. De én pl. nem szoktam rákeresni a posztírókra.