Lukacs Gyorgy szobra avagy (ketperces poszt)
Eredeti szerző: jotunder
Oszinten megmondom, nem nagyon erdekel, hogy hany szobra van Lukacs Gyorgynek a Szent Istvan parkban. Nulla, egy, ketto, tizennegy…
A budapesti kozgyules leszereltet egy Lukacs-szobrot a sok kozul, es ennek indoklasaban szerepel a kovetkezo mondat :
” 1945 után világhírnevét arra használta, hogy Nyugat-Európában a történelem egyik leggyilkosabb ideológiáját, a kommunizmust legitimálja.”
Nem a kommunizmus a lenyeg, hanem a vilaghirnev. Tudnillik, hogy Lukacs Gyuri ba’nak volt olyanja. A Martin Heideggernek is volt, talan meg Lukacsenal is tobb, es persze o is hasznalta azt a vilaghirnevet nem jo dolgokra. Volt neki, hasznalta.
Kerdem en, a sok Piliscsaban sem vilaghiru magyar konzervativ filodendrontol: cicanyuszikaim, nektek mitek van??
@fortin2: több tévedés van ebben, pl Hamvast Lukács kicsinyes bosszúból tette bélistára 1948-ban. nem egyszerre zárták ki, Lukács 56-ban lelépett, 65-ben visszajött, és teljesen rehabilitálták.
@ATCG: 🙂
@elismert felhasználó:
Beütöd, amit keresel és a Wikipédiás találatot nézed. Ott találod, hogy éppen ma mit mond arról a párt. Nehogy mást mondjál.
Orbán családjában például semmiféle párttag nincsen. Ha máshogy tudtad volna eddig.
Apja üzemgazdász-vállalkozó. Nagyapja állatorvossegéd-brigádvezető.
@sárospataki lány:
valóban több tévedés van:
– Forrás arról, hogy Lukács b-listázta volna Hamvast? (amihez egyébként semmiféle funkciója nem volt). Nem szerette, de hogy üldözte volna?
– Lukácsot 49-ben állították félre, ahogy írtam, csaknem egyidőben hamvassal (utóbbit 48-ban)
– Lukács 57-ben már hazajött
– Lukács 65-ig magyarul nem jelent meg, Hamvas 63-ban már igen
De mindegy is: nyilván Lukács egy amorálisan taktikázó ember volt, aki nem egy morális hős, ilyet senki soha nem mondott róla, sztem ő saját magáról sem, inkább Goethe és Hegel volt a a mintája, mintsem Thomas Mann vagy Schiller. Viszont ő része volt és maradt a nagyvilágban szakmai-tudományos teljesítménye okán számontartott körnek, ami más magyar bölcsésztudósnak nem nagyon adatott meg. Biztos vannak kivételek, mint Ruzsa Imre (határeset, matematikai logika), Tengelyi László (egy szűkebb szakmai szubkultúrában, nem világhatás), stb., de hogy nem Hamvas, vagy Molnár Tamás, vagy Schmidt Mária vagy Lánczi András, az tudott.
@fortin2:… Hamvas a felesége szerint nem is akart kurzusíró lenni…A kívülállást választotta.
http://www.irodalmijelen.hu/05242013-0950/kemeny-katalin-tiltott-szerzo-2008-julius
@jotekony koc: Köszönöm a linket.
Nagyon jók lennének az ilyen beszélgetések sok más tisztázatlan, elmaszatolt- dolgunkról is.
@jotekony koc: Ez a kívülállás-megalkuvás ügy általában is érdekes azoknál, akik írásban/ból élnek. Leo Strauss szépen leírta Az üldöztetés.. tanulmányában, miképpen lehet érvényes stratégiaa sorok közti írás (és így szükségképpen a sorokban való hazugság) a függések világéban.
@fortin2: …Nem akart írásból élni. Azért van az irodalomnak egy-két nagyon nagy alakja, akik nem az írásból éltek.
Amúgy meg azok között a sorok között a kortársak tudnak csak olvasni. A továbbiakban … csak a sorok maradnak.
@fortin2: Lukács György 1949-ben bekerült a parlamentbe, ezt nem nevezném félreállításnak. vikipédia:
“1948 júliusában az MTA levelező, novemberben igazgatósági tagja lett. 1949-ben ismét országgyűlési képviselővé választották, amelyről 1951-ben lemondott, de 1953-tól ismét tagja volt a parlamentnek.”
szintén vikipédia:
“(Hamvas) Még az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai elindítása előtt a tervekkel megkereste Lukács Györgyöt, és felkérte, hogy kapcsolódjon be a sorozat szerkesztésébe. Lukács elzárkózott a közreműködéstől, mondván, hogy időszerűtlen ilyen szerzőket kiadni – talán majd húsz év múlva. 1946-ban Hamvas (Kenyeres Imre szerkesztő kérésére) részt vett a Diárium folyóirat lapjain zajló A téma: Lukács György című vitasorozatban, itt közölt írásában csalódottságának adott hangot, hogy az érintett megrekedt a 25 évvel korábban képviselt ortodox marxista nézeteinél. Valószínűleg a személyes sértettségnek köszönhető, hogy Lukács 1948-ban vitairatban[22] politikailag károsnak minősítette Hamvas Béla (Kemény Katalinnal közösen írt) tanulmánykötetét, a Forradalom a művészetbent, és bár Hamvas még válaszolt Lukács támadására, a további polémiára nem nyílt lehetőség. Lukács mellé felsorakozott Keszi Imre, aki a Szabad Népben Hamvas Béla sorozatszerkesztői tevékenységét kifogásolta. Hamvast elnémították, B-listázták és kényszernyugdíjazták, ami egyben publikálási és szerkesztési jogának elvesztését jelentette.”
szintén a vikipédiából a 63-as publikálásra:
“1963-ban Hamvas Béla fordításában adták ki Muraszaki Sikibu Gendzsi regénye című művét. Az 1948-as elhallgattatása után életében már csak egyetlen saját írása jelent meg, ebben az évben, a Horváth Béla szerkesztette Látóhatár folyóiratban, Az egzisztencializmus után címmel.”
voltak még ilyen figurák, a színházban major tamás volt híresen hithű, vonalas geci, aki irtotta a rendszer ellenségeit. major tamás elég jó színész, mégsincs szobra. szobra olyannak legyen, aki morálisan is nagy. ha már szoborról van szó.
“de hogy nem Hamvas, vagy Molnár Tamás, vagy Schmidt Mária vagy Lánczi András, az tudott.”
én ezt egyébként nem értem, van valami közmegegyezés arról valahol, hogy akit a komcsik politikai okokból bélistáztak, de a balos értelmiség nem emelte pajzsára valamikor 84 és 92 között, annak soha többé nem jár az elismerés? pedig hamvas még csak antiszemita sem volt.
@sárospataki lány: …Arról van szó, hogy a fidesznyikek is politikai okokból bélistáznak.
Szent István meg már több, mint elég elismerést kapott.
@sárospataki lány: Majornak van szobra, a Nemzeti Színház szoborparkjában (bár ott mindenki egy híres szerepében látható, így ezzel a színpadon kívüli személyiség megítélése igen bölcsen ki van kerülve).
@sárospataki lány: Majornak van szobra, anno Orbánék rendelték meg a Nemzeti Színház elé, a komlói, zalaegerszegi, salgótarjáni stb. Lenin-szobrok alkotójától, Marton Lászlótól.
@Tehéntőgy: @ronaine: 🙁 🙁 🙁
“szobra olyannak legyen, aki morálisan is nagy” Gondolom itt nem Wass Albertre, Horthyra, Tormay Cécile-re vagy épp Wagnerre gondolsz. Megvan. Biztos Tisza Istvánra. Neki van messze a legnagyobb szobra, mindjárt a parlament mellett. Ha már egyszer morálisan akkora fárosz volt.
@sárospataki lány: Milyen elismerésről beszélünk? Az egy meglehetősen egzaktan mérhető tény, hogy kinek van nemzetközi hatása és kinek nincs. Hamvasnak lényegében nincs, vagy csak én vagyok műveletlen (pl. wikipédiát nem igazán olvasok, beérem a szakirodalommal és szaksajtóval) , de szívesen látok erre cáfoló tényeket.
Mégegyszer:
– hol van arra bármilyen tény, miszerint Lukács b-listázta volna Hamvast?
– A Lukács-vita 49-ben kezdődött, egy olyan Rudas-cikkel, ami a kommunista szakralitásban a kiátkozás első lépéseit jelentő megfogalmazásokat tartalmazott. Történt mindez a Rajk-perrel egyidőben. A sztálini STÓZU-t megtapasztalt Lukéács és a mindenki más számára világos volt az üzenet: örülhet, ha megússza ép bőrrel. MIvel Lukács a kommunista világrendszerben és a nyugati (akkoriban igen-igen erős) marxista világmozgalomban az egyik legnagyobb teoretikus tekintély volt, nyilván más dimenziójú volt a félreállítása, mint Hamvas esetében, akit egyszerűen kirúgtak az értelmiségi állásokból. Ez semmit sem ment Lukács behódolásán, amoralitásán, a világon semmiféle tiszteletet nem érdemel azért, mert behúzta fülét-farkát pár évre, miután Rákosinak alázkodó levelet írt. Pusztán csak az a tény, hogy Lukács az adott konstellációban felhőnyi magasságokban trónolt Hamvashoz képest, így nyilván vagy nagyot bukhatott volna (akasztófa, ha belekeverik a Rajk-perbe), vagy a neki szánt/várt pozíciótól kerül messze, ami relatíve mérhető hamvashoz (csak sokkal kényelmesebb élet, és sokkal rombolóbb is intellektuálisan).
@sárospataki lány: Most is vannak mukik, akik az állampárt hatalmából válogatják a színészeket, írókat, költőket, rendezőket, színházigazgatókat, szobrokat.
Hát ne válogassák.
Szóljál rájuk, hogy coki.
@fortin2: vajon hamvasnak lett volna nemzetközi ismertsége, ha nem bélistázzák? kitudja. lukács györgyöt egy (nemzetközi) marxista szubkultúra olvassa és ápolgatja (a nemzetközi) hírnevét, nekem ez ugyanaz, mint a hazájában világhírű (egykori élcelődés elena ceausescu vegyészprofesszor-elvtársnőről). továbbá az, hogy őt meghurcolták, mint írod, nem ugyanazt jelentette, mint egy naiv, egyáltalán nem dörzsölt és nem komcsi hamvast kicsinálni. nevezzük ezt igazából hatalmi harcnak, hamvas kicsinálását meg annak, ami.
hamvasnak nyilvánosan, kutathatóan nekiment lukács, mint osztályidegen elemnek, cikkben ítélte el ő és mások is. ezután nyilvánosan letépték a kitüntetéseit, összetörték a kardját, és elvesztette a publikálási lehetőségeit, illetve az állását, mint könyvtáros. ezek a tények. a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke 1945-46-ban jelenet meg, ez volt a hivatalos b-lista, ezen valóban nem szerepel hamvas, de hogy lukács benne volt a kicsinálásban, az egyértelmű.
@seol: ripacskodo hatasvadasz? Te kevered csihart teglas zolival. A sunn 0)) pedig drone, es fantasztikus, meg akkor is, ha csihar nem tagja, csak feat volt egy szamban.
@sárospataki lány: ez egy hülyeség. lukács jelen van a filozófiatörténetben, hamvas pedig nem volt filozófus. martin heidegger jelenléte nyilván egy nagyságrenddel erősebb, ő egy igazi undorító náci volt, amin egyszerűen túl kell tennie magát annak, aki filozófusnak áll.
hamvas a kommunista párt tagja volt, tehát 45-ben nem nagyon bélistázhatták. a története lukáccsal le van írva pár helyen, szerintem elég szomorú, de az pl. nem a pontos megfogalmazás, hogy lukács nyírta ki hamvast. talán hozzájárult a kinyírásához a lukács-hamvas vita.
dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00002/faludy00174/faludy00174.html
@Yorg: Huhh…
@Yorg:
Mit bizonyít ez a vers?
“Oszinten megmondom, nem nagyon erdekel, hogy hany szobra van Lukacs Gyorgynek a Szent Istvan parkban. Nulla, egy, ketto, tizennegy…”
Módfelett nyegle felvezetés.
Szerző nem tudja, ki volt Lukács György? Mert akkor az magyarázat erre a szánalmas poénkodásra. De ha nem tudja, ki volt, miért ír Lukács Györgyről? Miért nem hallgat inkább jó nagyokat?
Ha viszont tudja, ki volt Lukács György, akkor miért enged meg magának ilyen szánalmas bevezetőt?
“A budapesti kozgyules leszereltet egy Lukacs-szobrot a sok kozul”
Hány szobra van Lukács Györgynek Magyarországon? Sok? Hol vannak azok a szobrok?
@Tristee: Nyuszifül… Tényleg baromira nem érdekel, hogy Lukács Gyuribának hány szobra van a Szent István parkban. Lukács kommunista volt, morális érdemek nélkül. Helye van a filozófiakurzusokban, akárcsak Heideggernek, de nem feltétlenül kell neki szobrot állítani. Mondjuk, ha Wassalbinak van, akkor miért ne lehetne neki is, de nem bír érdekelni. Na, pá.
Csak a statisztika kedvéért: a Köztérkép szerint Lukács György-szoborból ez az egy volt, Wass Albertből több mint 50 van. Azért ijesztő, hogy milyen nehéz elképzelni, ahogy a jövőben valamelyik településünk Wass szobrának eltávolításáról dönt.
@ronaine: Viszont van egy újabb királyszobrunk. Tudjunk már valaminek örülni.
Igaz, hogy István királyunk a legtöbb hadjáratot a saját népe ellen indította, a riválisát négybe vágatta és kitűzette a várfokára, de nyilván ezek morálisan felsőbbrendű cselekedetek, ha közben tűzzel-vassal egy idegen vallásra térít valaki egy egész népet.
Ha nem lett volna ekkora óriás, akkor mi most talán Besenyőország kommentelői lennénk, és az milyen rossz lenne nekünk. Obrán vajdánk lenne Orbán miniszterelnök helyett. Jajj.
@jotunder: Nem tudom, hogy mi a rossz abban, ha valaki kommunista filozófus.
Egy osztálynélküli társadalmon gondolkodni miért rossz dolog ? Ez ideál kérdése.
A demokrácia is egy ideál egy osztálynélküli társadalomról, amit sokan sokféleképpen próbáltak a valóságra szabni.
Azt se tartom rossznak, hogy gyakran átírta az elméleteit. Végülis muszáj. Ha egyszer olyan sok gyakorlati tapasztalat jött össze a különféle megvalósítási modellekből. A demokrácia is annyi tapasztalatot hozott, hogy filozófus legyen a talpán..
@jotunder: “hamvas a kommunista párt tagja volt, tehát 45-ben nem nagyon bélistázhatták.” igen, mert 48ban toltak ki vele, miután nemtetszésének adott hangot, hogy lukács hogyan áll hozzá a művészethez.
@jotekony koc: nem tudom, mi rossz abban, ha valaki náci filozófus? egy fajtiszta társadalomban gondolkodni miért rossz dolog? ez ideál kérdése.
nem folytatom, mert egy poént max háromszor szabad elsütni, de azért érted, ugye.
@Tristee: Hogy egy remek Lukács portré, azt bizonyítja.
@sárospataki lány: Az osztálynélküli és a fajtiszta közé teszel egyenlőségjelet.
Hogy miért, azt nem értem.
Az osztálynélküli az szabad emberek társadalmát jelenti, a fajtiszta meg egy tenyészállat szaporító karámot.
@jotekony koc: hát, nem egészen, az osztálynélküli társadalom azt jelenti, hogy minden osztályt kinyírsz, kivéve egyet, amelyen már nem értelmezhető az osztályság. ja, és ez nem visszanézve történt így, hanem ez volt a marxizmus egyik célja és alapvetése, kiirtani mindent a proli fölött.
@sárospataki lány: Osztályra szerinted mi szükség van ?
@sárospataki lány: kiírtani csak a “fajtiszták akartak” (szóhasználatoddal élve) és még ők sem mindent és mindenkit.
@jotekony koc: ez nem így merül fel, hogy szerintem mi szükség van rá, hanem a társadalom így épül fel, és ameddig a történelem visszafelé ellát, így is épült fel. nyilván az okokat lehetne fejtegetni, de az állatvilágtól a különböző emberi kultúrákig annyira alapvető, hogy bármiféle osztályeltörlés lényegében újrastruktúrálás, mivel a társadalom pillanatok alatt kiteremeli ugyanazokat a kasztokat, csak más néven. ez egyébként nem egy rossz dolog, a nagyon sokáig bekövült hierarchiák és elkülönülő kasztok fajfenntartás-ellenes stratégiák, míg rövid-közép távon a kasztosodás viszont hasznos (működőképesség biztosítása).
@sárospataki lány: Ha több fogalmat is meg tudsz nevezni, mind összekutyulódnak. Ilyenek ezek.
@jotekony koc: ugye, nem értetted?
@sárospataki lány: Értelek. Szerinted valami természeti törvény, hogy osztályok legyenek. Vagy … kasztok ?
@jotekony koc: eléggé úgy néz ki.
@sárospataki lány: Tehát ami eddig mindig így volt, annak örökké maradnia kell?
Amúgy a társadalom és a természet egész más, a társadalomra nem természeti törvények vonatkoznak.
A kaszt és az osztály persze nem azonos fogalom, de az elkülönült érdekű csoportok nem feltétlenül tartoznak egyik kategóriába se. Az osztály egyébként marxista fogalom, és a termelőeszközökhöz való viszony alapján elkülönült csoportot jelent )kissé egyszerűsítve). Gondolom Milovan Gyilasz neve meg a konvergenciaelmélet is mond Neked valamit.
El kellene gondolkodnod azon, hogy vajon a modern társadalomban érvényes-e, hogy osztályokra tagozódik.
@sárospataki lány:
“osztálynélküli társadalom azt jelenti, hogy minden osztályt kinyírsz, kivéve egyet, amelyen már nem értelmezhető az osztályság. “
Ez a mondat hulyeseg.
“marxizmus egyik célja és alapvetése, kiirtani mindent a proli fölött.”
Na ez mar nem, pont ezt kellett volna valahogy beszurnod az “osztálynélküli társadalom” helyere. Bar abban nem vagyok biztos hogy a marxizmus helyes az elozoben,.. lehet sztalinizmust kellett volna irnod.
Forrás folyóirat 2017. 1.szám, pp. 75-92.
http://www.forrasfolyoirat.hu/
Lengyel András A „tizedeltető” Lukács György (Egy politikai folklór-szüzsé történeti hátteréhez)
@Kuviklacz: “Tehát ami eddig mindig így volt, annak örökké maradnia kell?”
dehogy _kell_, ez nem így működik. ez úgy működik, hogy bármiféle kísérletnek, ami ezzel szembemegy, a társadalom ellen fog állni, és a legrövidebb úton gravitál efelé. tehát, amint az gyilasz is észrevette, amint kinyírják az arisztokráciát, nem az történeik, hogy az az osztály vagy kaszt (brahmin) eltűnik, hanem mint egy rettenetes vákum, beszív embereket, és pillanatok alatt kiépül az új arisztokrácia.
“Amúgy a társadalom és a természet egész más, a társadalomra nem természeti törvények vonatkoznak.”
hát akkor nézz utána a természetjognak, az azt állítja, hogy léteznek a világból, természetbő, emberből (, istenből) levezethető invariáns jogok. az osztályok, vagy kasztok, hierarchia kialakulásának mechanizmusa levezethető az emeberi csoportdinamikából, a különböző emberi habitusokból. ha próbáltál már mondjuk 10+ fős csapatot vezetni, kb egy hát alatt rájössz, hogy nem működik mellérendelt módban (vagyis hierarchia nélkül), egészen egyszerűen túl sok tényezőt kell figyelembe venni, túl sok érdeket egyeztetni, ezért nagyon gyorsan kialakul az igény a vezetésre. ha már 100+ embert kell vezetni, akkor az egy vezető – pár beosztott sem működik, kell egy újabb réteg, stb. ez pillanatok alatt vezet el az arisztokráciához (brahmin), az őt kiszolgáló végrehajtó réteghez, katonasághoz (ksatrija), de akkor kell valaki, aki összeszedi a poharakat és kipucolja a budit (dalit), és még sorolhatnám. az lmp pl megpróbál arisztokrácia nélkül működni, pontosan látható a hatékonysága, és az eredmény, hogy egy csomó középszerű ember próbál valami ideológia mentén egybetartani.
“El kellene gondolkodnod azon, hogy vajon a modern társadalomban érvényes-e, hogy osztályokra tagozódik.”
mondj egy modern társadalmat, amely nem tagozódik osztályokra 🙂 észak-korea nem ér 🙂
A hierarchikus tagozódás az egyik legrégibb rendezőelv az ember történetében és kultúrájában. Mellesleg az egyik motorja a fejlődésnek, a kiváncsiságon és a lustaságon kívül )))
@nerángass: és a p..a? (bocs)
@sárospataki lány: Hijnye. Az az első )))
@sárospataki lány: A hierarchikus szervezödésnek, föleg amit te írsz, a vezetési szervezetnek, nem sok köze van az osztályokhoz. Az alkalmazott az alkalmazott a gyártósor utolsó csavarbehúzójától a gyárigazgatóig. Más a szerepe, más a bére, de nem övé a termelöeszköz és a töke profitja sem, csak a munkabére. A gyár tulajdonosa viszont egyáltalán nem kell, hogy a munka szervezésében, vezetésében részt vegyen, a töke profitja akkor is az övé.
A termelöeszközök tulajdonjogához kapcsolódó természeti törvényt nem lesz könnyü elöhúzni, szerintem. Pikettynek van néhány érdekes gondolata ezügyben, ami ha az osztálykülönbségeket meg nem is szünteti, de jelentösen csökkentené.
@ámbátor: ugyanezt fordítsd a társadalom szintjére, és akkor megvan. a vállalatvezetést mint példát írtam, hogy már ennyi embernél sem működik a nemhierarchikus szerveződés, a hierarchia szintjei pedig az osztályok/kasztokanalógiái.
@sárospataki lány: fordítanám, de syntax error-t dobott a fordító. Nem fordul. Az analógiád sajna féllábú.
@sárospataki lány: hogy én is alkotólag beszálljak a vitába, ez egy ölég lapos baromság, baszodalássan. ennél még a jó menenius agrippa mesécskéje is szellemesebb, az legalább biologizál, nem a mechanikára építi a társadalom modellt, ami azért mégis csak egy nagyságrenddel gazdagabb világképet sejtet. (annyi mindenestre érthető belőle, miért a palkovicsista fékpofa oktatáspolitika fekszik neked.)