Megalapozott
Eredeti szerző: Kettes
A Költségvetési Tanács 2:1 arányban megalapozottnak találta a 2012. évi költségvetés tervezetét.
A Költségvetési Tanács szakmai tekintélye azon a napon szűnt meg, amikor Orbán benyomta két ölebét, Járai Zsigmondot és Domokos Lászlót, és ezzel kétharmados többséget biztosított magának a költségvetési vétójog gyakorlásában. A két úriember szakmai pályafutásáról sok jót nem lehet elmondani. Járai 1998 és 2007 között közepes pénzügyminiszter és pocsék jegybankelnök volt Orbán Viktor kegyéből. Jegybankelnökként héjaként tartották számon, a közgazdasági irodalomban a magasan tartott alapkamat és a devizahitelezés elfutása közötti összefüggés fel nem ismerése fűződik a nevéhez. A Lex Haverok országában ő az egyetlen olyan Haver, akinek a lexe — ami az általa képviselt CIG Biztosítót mentesítette volna a biztosítói különadó alól — még parlamenti szakaszban megbukott a közvélemény nyomására. Karrierjének mélypontja az volt, amikor a 29 hitvalló közgazdász élén egy politikai kiáltványban rossz irányba vivőnek nevezte a 2010-es költségvetés tervezetét, mert az véletlenül nem a Fidesz — mostanra látványosan megbukott — gazdasági programját próbálta megvalósítani.
Domokos László szakmai karrierjéről nincs mit tudni. Neki csak botrányai voltak. Országgyűlési képviselőként lakhatási költségtérítést vett fel az előző ciklusban, noha volt lakása Budapesten. Szakmailag alkalmatlan, morálisan kihívásokkal küzd, az orbáni humánpolitika szempontjából tehát kiváló káderanyag: így lett az Állami Számvevőszék elnöke. Ez is épp elég baj, de gondoljunk arra, hogy lehetett volna belőle a paksi atomerőmű főmérnöke is. Na ugye.
A Költségvetési Tanács harmadik tagja Simor András, az MNB elnöke, off-shore lovag, az ingyenebédről szóló közgazdasági ökölszabály másokhoz szigorú, de igazságos atyja, az az ember, akit akkor hibáztatnak, amikor Gyurcsányt valami okból épp nem lehet.
Járai és Domokos szerint a Matolcsy György által beterjesztett költségvetésoid iromány megalapozott.
Annak ellenére, hogy az azt megalapozó törvények még nem születtek meg. Annak ellenére, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rendszeresen talál több tíz milliárdos nagyságrendű hibákat az Excel-tábláiban, amik miatt most már naponta újabb és újabb adóemeléseket és -kulcsokat jelentenek be, minden egyes alkalommal elkerülhetetlen és megalázó vesszőfutásra kárhoztatva a kormányzati kommunikációs gépezetet. Annak ellenére, hogy Matolcsy unortodox gazdaságpolitikája úgy állt bele a földbe, hogy valójában fel sem szállt soha. Annak ellenére, hogy Matolcsy eddigi track recordja csak nem teljesült költségvetéseket tartalmaz, amelyekből még a legutolsó pillanatban is ki tudnak esni tízmilliárdos meglepetések. Annak ellenére, hogy nincs egyetlen olyan makroadat, amit az elmúlt egy évben a pénzügyi kormányzat csak hozzávetőlegesen is eltalált volna. Mindez kevés volt Járainak ahhoz, hogy kétségei támadjanak a költségvetési javaslat megalapozottságát illetően.
Járai egyetértett a kormány által előterjesztett javaslatban foglalt eheti makroszámokkal. A múlt hetiekkel is egyetértett, és a jövő hetiekkel is egyet fog érteni, és azzal is egyet fog érteni, amikor Matolcsy végül meghaladni való ortodoxiának fogja kikiáltani a makroszámok előrejelzésének gyakorlatát.
Hogy Domokosnak mi a véleménye a költségvetésről, azt a kutya sem kérdezte.
Ez a két rosszéletű pártribi úgy alkotott véleményt a költségvetési javaslatról, hogy nyilvánvalóan egy darab adatot sem számoltak ki. Ezt azért merem nagy biztonsággal kijelenteni, mert Járai szíves közrehatásával Orbán Viktor tavaly szétzavarta a Költségvetési Tanács Titkárságát az összes szemüveges, számológépes matekszakkörös geek-kel együtt. Járai szerint ezt a feladatot úgy is elvégzi majd az MNB apparátusa. Erre ugyan nem kötelezi törvény az MNB-t, de azért elvégezték a számítást, és megállapították, hogy nem stimmelnek sem a makrofeltételezések, sem a bejelentett intézkedések várható költségvetési hatásai.
Így aztán Járai kénytelen volt figyelmen kívül hagyni az MNB apparátusának észrevételeit. A költségvetés megalapozottságáról szóló véleményét kizárólag a szakmai intuíciójára, politikai éleslátására és közgazdasági jóstehetségére alapozta.
„Optimistának látszik a tervezet a beruházások és foglalkoztatottság tekintetében, de a kitűzött számok nem elérhetetlenek. Ehhez többek között bizalomnövelő intézkedésekre lenne szükség” — mondta Járai, és nem a saját lemondására gondolt.
Mondott ennél viccesebbet is: „Az is kockázatot hordoz, hogy az adóbevételek lehet, hogy a tervezetthez képest kisebbek lesznek.” Két évvel ezelőtt, amikor a Bajnai-kormány költségvetéséről azt állította, hogy felültervezték a bevételeket, felszólította az Országgyűlést, hogy ne szavazza meg a tervezetet. Most egyedül is megvétózhatná a költségvetést, amiben szerinte is alultervezték a hiányt, ehelyett megalapozottnak nevezi.
Járai így folytatja: „Ezért a KT azt javasolta, esetleg az eddigiekhez képest más adók bevezetésén is el lehetne gondolkodnia a kormánynak”. Két évvel ezelőtt azért hibáztatta a költségvetési tervezetet, mert az úgymond nem segítette a magyar vállalkozások versenyképességének javítását. Abban a költségvetésben csökkentették a bérjárulékokat és a vállalkozásokat terhelő adókat, ebben viszont emelik őket. Azt „rossz irányba vivőnek” nevezte, ezt „megalapozottnak”. Annak gyengeségként rótta fel a tervezési bizonytalanságot, ennél természetesnek nevezte.
Hogy Járai és Domokos el fogja fogadni Matolcsy költségvetési tervét, afelől senkinek nem volt kétsége. Fel sem merülhetett, hogy visszadobják arra hivatkozva, hogy nevetségesen kevés időt kaptak a tanulmányozására, hogy elégtelen a Tanács kapacitása ekkora anyag felelős véleményezésére, vagy hogy a tervezetet kinyomtatni sem érdemes, mert jövő csütörtökre már az alapfeltételezéseit is átírják. A szakmai közvélemény előre beárazta a Költségvetési Tanács véleményét, és ennek a véleménynek nem ad több hitelt, mint bármelyik párttestületnek vagy kormányszervnek.
„Ne kérdezzék, hogy ki szavazott ellene, már úgyis megírták előre” — mondta Járai sértődötten az újságíróknak.
<
p style=”text-align: justify”>Ahogy a vicc tartja: „Azt, hogy mi vagy, már tisztáztuk. Már csak az áron vitatkozunk.”
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521828-6ae3662fda4c1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521828&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521828-6ae3662fda4c1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521828-6ae3662fda4c1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder:
Ezt erre válaszoltad?
„Ez a kockázatról dolog nem igazán így van, ahogyan ezt írtad. „
Mindjárt megnézem, miért írtam. :-)))
@jotunder:
Bocsi, de inkább döntsd el te, hogy mit akarsz ezekkel….
Fejtsd ki kérlek!
@MikeBoy: Hogy állíthatnám, hogy előfordult volna, amikor nem ilyen volt a rezsim. Az, hogy az általad javasolt intézkedés hogy változtatta volna meg a bankok és a hitelfelvevők viselkedését, színtiszta spekuláció. Szerinted megakadályozta volna az elfutást, szerintem meg lényegében nem. Természetesen egyikünknek sincsenek empirikus bizonyítékaink. Én csak a vállalati döntéshozatal kognitív korlátaira tudok támaszkodni, amelyekről bizonyosan tudom, hogy az adminisztratív intézkedésektől függetlenül léteznek. Te nem támaszkodsz semmire, csak mosolyogsz rendületlenül.
@jotunder: te kozgazdasz vagy? vagy mi az ordogot jelent az, hogy „kozgazdasz”?
A marxista gazdasagpolitikan, illetve keynes elvein felnevelkedett „tudmanyos” szakembergardara gondolsz? Akik az orszagot a szocializmus alatt is a csodbe vezettek, ahogy most is? Ehhez kell a tudomany? Vagy pontosan mihez kellene?
@Kettes: azert nezzuk mar meg azt, hogy a kockazat kinel jelentkezik halmozottan? A bank CHF-et vett fel rovid lejaratra, altalaban egy eves periodusra. Ezt aztan kihitelezte a lakossagnak 10-25 ev idotartamra. Innentol a hitel lejartaig evente ujitja a CHF hitelet a kulfoldi penzintezettel. Egy ilyen arfolyamvaltozas nala szinte azonnal jelentkezik, mig a belfoldi hitelfelvevoknel a teljes periodusra lebontva.
Nalunk mar volt egy oriasi „titkos” bankmentocsomag, ahogy mar fent is leirtam. Megis a lakossag a foludas? Na ne vicceljunk…
@Kettes: ~3500 Mrd Ft (kb. 13,3 Mrd EUR) a teljes lehívott összeg az IMF-EKB-Világbank szindikált hitelkeretből.
Itt ellenőrizhető:
http://www.akk.hu/object.c693e119-153c-49bc-bc3d-71f805d83db1.ivy
Az MNB-hez került egy jó része, a kereskedelmi bankoknak továbbhitelezett összeggel együtt 2009 márciusában volt a csúcs: a lehívott 10 Mrd EUR-ból (2700 Mrd Ft) 2081 Mrd lett így felhasználva.
A hiteleket a kerbankok már rég visszafizették.
A fideszhitű államadósság fétisisztáknak is szolgál érdekes adatokkal a táblázat: a kormányváltáskor a nettó (tehát devizabetét nélküli) államadósság összege 18104 Mrd Ft értékű volt, most pedig, miután felélték MOL részvény vásárlással és egyéb úri huncutságokkal az 1218 Mrd betét kétharmadát a nettó államadósság 19700 Mrd-ra nőtt. Ez 8,8% államadósság növekedés másfél év alatt.
A fidesz unortodox közgáz retorika szerint 18104 Mrd-ról 19700 Mrd-ra csökkent.
A MOL árfolyama 22400 Ft-ról 13800 környékére zuhant, 240 Mrd az árfolyamveszteség. Ugye a fidesznyikek szerint ez sem gond, mert úccsenem akarják eladni államék. Igenám, csak azt a fránya hitelt a mostani, azóta 10%-kal rosszabb árfolyamon kell visszafizetni. Dupla árfolyambukta, amire megint hitelt kell felvenni, vagy államkötvény kibocsátani a szintén megugrott CDS felár, 8% fölé katapultált kötvény hozamszint mellett.
Welcome to Unortodoxia.
@Kettes:
Röhöghetek is! Már csak ebbe az egy dologba kapaszkodsz, mert nem bizonyítható empirikusan.
Ugye az ott lenn dologra már sikerült azért pontot tenni végre?
Én tudod mire támaszkodok?
Hogy egy bank „nem hülye”.
Ellenben veled, aki gyakorlatilag kimondja, hogy hülyék.
Te is tudod, hogy egy ilyen szabály esetén csökkenteni kellene a maximális hitel mértékét (ugye tudod??). De a bankok nem, mert ők hülyék.
Komolyan azt feltételezed, hogy egy ez nem lenne hatással a bankokra?
És az adható hitelplafon kalkulációjánál ezt nem vennék figyelembe?
A különböző kockázatok számításánál ez egy elég fontos peremfeltétel. Ennek a figyelmen kívül hagyása egyenlő a harakirivel.
Elismerem drasztikusan csökkenne a hitelek mértéke. No de pont ez kellett volna a PÜ válság elkerüléséhez és ehhez a deviza hitelválság elkerüléséhez is.
Habár a támogatott hitelek miatt nagy valószínűséggel valamilyen „hitelválság” így is beütött volna nálunk sajnos.
„A hiteleket a kerbankok már rég visszafizették.” ? es ez honnan derul ki? Itt annyi all, hogy a lehivott osszeg nem lett visszafizetve…
@Crescendo: nem, én nagyon nem vagyok közgazdász, de az okoskodó amatőröktől néha falra tudok mászni. ma viszont jó napom van, szabad a pálya.
@MikeBoy: a támogatott lakáshitelezés 2003-as leállítása elkerülhetetlen volt, mert exponenciálisan növekvő tételt jelentett a költségvetésben. 2003-at követően évente a GDP 1%-át vitte el a jelzálogleveles és kamattámogatott hitelek költsége. Az ÁSZ vizsgálata szerint 2003 és 2007 között semmilyen kimutatható gazdaságélénkítő hatással nem bírt, ellenben 1000 Mrd-ot meghaladó összegbe került. Ezzel is növelve az államadósságot.
A támogatott Ft hitelekről mennyi fogalmad van? 1 és 5 éves kamatperiódussal adták ki a bankok, a Bubor+2%+kamattámogatás kamatszinten. A BUBOR viszonylag jól leköveti a jegybanki alapkamat alakulását, szóval aki Ft hitelben ült és a 12,5%-os jegybanki alapkamat idején volt a kamatperiódus fordulója, az igencsak csodálkozott a törlesztőrészlet megugrásán és a 17-18% körüli kamatszinten.
@jotunder:
Csendben jegyzem meg, hogy ez azt jelenti, magadtól is a falra mászol…. 😛
@Crescendo: Fordítok magyarról magyarra, mert látom gond van a szövegértéssel és számok értelmezésével: a kereskedelmi bankok a feléjük továbbhitelezett összeget visszafizették az MNB-nek.
Van konkrét, ezzel ellentétes, hiteles információd?
@Kettes: Megszületett a döntés, a hitelek újratárgyalására kerítünk sort, még Görögország előtt, de előtte a 180as végtörlesztéssel a szavazóbázis egy részét (és persze a haverokat) ki kell menteni a szószból. Az ősz és a tél vidám lesz ahhoz képest ami tavasszal jön.
@jotunder: de ugye arrogans nem vagy? A tolerancia fontos ereny, meg a felebarati szeretet… 🙂
Ha te irod a hivatkozott blogot, most raneztem: „A csoportos butaság ismérvei” cikk 4.-es pont. Ha komolyan gondolod, hogy posztoltad gyakorolhatnad…
Egy Drabikrol sztereotip (buta, hozzanemerto, stb.) leirast adni, hogy a modanivalojaval se lehessen foglalkozni, mert ad hominem tamadassal intezed el ezzel ellentetes.
Akkor most hogy van ez?
@hackbard.celine:
Elismerem. A mesterségesen magasan tartott alapkamat tönkrezúzta a Ft hiteleket.
Ez pedig azt jelenti, hogy abban az időben, ami nem is volt rövid, a devizahitelek jobbak lehettek a Ft hitelnél.
Ez ugye normál esetben nem következne be.
Törlesztő = T
Kockázat forint értéke = K
Tehát: T(Ft) = T(CHF) + K (CHF)
nem érvényesült, mivel a T (Ft) -hez hozzáadódott egy belső monetáris politikai idiotizmus sajnos.
@MikeBoy: kistücsök… én nem vagyok közgazdász, és nem írkálok a gazdaságról okosságot.
@Crescendo: Drábik egy elmebeteg faszkalap, és még nem is olyan vicces mint kis barátja Bogárlászló. én egyáltalán nem vagyok toleráns a hozzádhasonlókkal, időnként kifejezetten arrogáns vagyok velük, és néha úgy rúgom ki őket, hogy zúgva szállnak. kipróbáljuk ?? :))))
@hackbard.celine: nincs. De arra sincs, amit te allitottal, hogy visszafizettek. En annyit latok, hogy az IMF-tol lehivott osszeg folyamatosan no. (gondolom Fx is belejatszik). Nyoma sincs annak, hogy ez vissza lenne fizetve, ahogy allitottad. Van egy reszletes lebontasu tablazatuk is az IMF hitelrol es ott nyoma sincs ennek.
A felvetelkor az orszag sanyaru sorsarol volt szo, meg hogy csodbe megyunk. Ehhez kepest 3 milliard EUR-t hasznaltunk fel a 20 milliardos hitelkeretbol az allamnak, a tobbi meg a kereskedelmi bankok kisegitesere ment.
Miert nem igy adtak el ezt a lakossagnak akkor: A bankok nagy bajban vannak es nekunk is banki mentocsomagot kell csinalnunk, mint Amerikaban? Ennek a terhet a lakossagra haritjuk.
Az ilyen eljarasmod miatt lesznek osszeeskuves elmeletek. Es valoszinuleg nem is alaptalanul.
Erre meg csak ratesz egy lapattal, hogy mar a lenyegtelen kerdesek hatteret is 80 evre titkositjak. Zero transzparencia az allam fele, semmit nem lehet tudni, hogy valojaban miert csinalnak dolgokat es kik a haszonelvezoi.
@jotunder: szolasszabadsag van szerencsere es mindenki szolhat. Jomodor, uriemberi viselkedes meg gondolom az ertelmesebbek kivaltsaga. 🙂
@jotunder:
Gondolom azért, mert nem tudsz róla okosságot írni.
De a kritikád akkor kit fog egyáltalán érdekelni?
Vagy mi az amiről egyáltalán vitázol itt? A matek, azon belül is a valszám?
@Crescendo: a szólásszabadság azt jelenti, hogy nem büntethet meg az állam a véleményedért. én azért is kivághatlak, ha nem tetszik a nickneved. aránylag ritkán teszem meg, de előfordulhat. Decrescendot próbáltad már ???
@MikeBoy: Így van.
@MikeBoy: ez így egy kicsit egyszerűsített elgondolás, mert a törlesztő az több tételből állt össze: tőkerész, kamatrész, kezelési költség. A tőke/kamat hányad az annuitásos hiteltermékek esetében a banknak kedvezően a futamidő elején szedte be a kamat nagyobb részét. Az árfolyamkockázat inkább szorzóként épült rá erre a három tételre.
A 2000-ben bejelentett kamattámogatott hitelezés Matolcsy fogyasztás alapú növekedés víziójának egyik legnagyobb bűne: az államadósság növelésén túl közvetlen piaci hatása volt: a lakosság számára könnyen hozzáférhető hitelek árfelhajtó tényezőként jelentek meg az ingatlanpiacon, ’99 és 2003 között két- két és félszeresére felverve az ingatlanárakat, ezzel még nagyobb lakossági hitelkihelyezést gerjesztve. A devizahitelezés erre mesterségesen gerjesztett keresletre nyújtott megoldást: mindenki saját lakást akart – bármi áron. De ez fentebb már elhangzott a bloggazdák részéről.
Amugy meg, az atlathatosag egy demokracia alapveto kovetelmenye, ugyanis enelkul nem tud letezni. Nem ismerem Drabikot kulonosebben, de ha feszegeti pl. ezt a kerdeskort, hogy avassanak be, hogy mi is tortent, mivel jogunk van tudni, szerintem jo szolgalatot vegez.
@Crescendo: valamit szerintem te nagyon félreértesz a bankrendszer működésével kapcsolatban: a banknak nem érdeke felvett hitelben ülni, mert az 1.) vissza kell fizetni 2.) rontja a tőkemegfelelőségi mutatót 3.) a kamatait is vissza kell fizetni.
A kerbank nagyon leegyszerűsítve úgy működik, hogy betéteket gyűjt, hitelt helyez ki és az utóbbi kamataiból az előbbi kamatait fedezi, a különbség a nyeresége. Ha hitelben ül, akkor ez a nyereség romlik, tehát egyáltalán nem érdeke. Sok bank részvénytársaságként működik, ha pénzre (tőkére) van szüksége, inkább részvényt vagy kötvényt bocsát ki, de hitelt csak végső esetben vesz fel.
@jotunder:3-an olvassak a blogot jelenleg teged is beleertve. szerinted oriasi platformrol estem el? Ettol most rosszabb lenne az eletem?
De tedd meg, mert esetleg felhuzom magam es en is inditok egy blogot, ahol bizonyara azon elnem ki magam, hogy azokat, akik hozza tudnanak tenni az en nezopontomhoz, gyorsan befenyegetem es kirugom. 🙂
@jotunder:
Akkor erről kéne blogolni….
@post:
vajon tényleg fejetlenséget meg töketlenséget látunk, vagy egy jól megrendezett színjátékot? ez itt most a B terv?
http://www.portfolio.hu/gazdasag/atvagjak_a_gatakat_jon_az_inflacio.155726.html
@Crescendo: 112-en.
@MikeBoy: Írtam már róla.
@hackbard.celine: a poszt elso reszevel egyet ertek, szerintem is van. A masodik reszehet azonban: en.wikipedia.org/wiki/Fractional_reserve_banking tehat egy kerbank letrehoz a beteteken felul joval tobb „penzt”. Technikailag ez egy bonyolult folyamat es nagyfoku szakertelmet igenyel, de alapjaiban errol van szo. Es ebben a folyamatban van oriasi szerepe a jegybanknak. Ha nem tamogatja ezt, a ker bankok forras nelkul maradnak. Ahogy ez meg is tortent, ezert is mentek gondolom mas valutakba.
Azert is durva a 2001-es Orban jegybanktorveny, ugyanis „odaadta” a jegybankot, ami a szive-lelke a monetaris politikanak az Europai Kozponti Banknak. Nem csoda, ha ekkora gondok vannak. Erdekes modon a jegybank szereperol az egeszben nagy a hallgatas.
@jotunder: jogos, de ezekben a percekben, nem annyian. Szerintem 3-5 db most, raadasul holnapra meg mar szinte senki.
Nem egyszerubb tartani eltero nezopontokat is? Noveli az olvasottsagot. Raadasul erosen duzzasztom a kommentek szamat. 🙂
@hackbard.celine:
Egyszerűsített elgondolás, de jó.
A képletben az egyenlőségjel nyilván nem érvényes, de közelítőleg működnie kell.
Induláskor hogyan másképpen tudnád becsülni a CHF hitel árfolyamkockázatát? Abban az esetben, ha a törlesztők különbségétől ez eltér, akkor az egyik hitelnek semmi értelme nem lenne.
Tehát vagy azt kell feltételezni, hogy a képlet nagyjából igaz vagy azt, hogy a bankoknak lövésük sincs, hogy mit csinálnak.
A matolcsy féle dologgal egyetértek. Ezért írtam azt, hogy valamilyen hitelválságunk lett volna így is úgy is. De abból is a legrosszabb jött össze sajnos.
@SünBalázs: Az inflacio mindig is a Plan A… A gorogoknek is azert kellene az EUR-bol kilepni es vissza a drachmahoz, hogy tudjanak egy nagyot inflalni es a hitelezoket leertekelt penzzel visszafizetni. Persze ez hazavag mindenkit aki berbol es fizetesbol el, de az allam szempontjai fontosabbak.
Amugy meg kell az inflacio, mert az egykulcsos ado veszteseibol hirtelen, legalabbis nyerteseket csinal, hiszen ha a beruk emelkedik az inflacio korul, mar pluszban jonnek ki az adoval es orulnek. (Bar valojaban csokkent az eletszinvonaluk.)
@látjátok feleim szümtükkel: Nekem sincs,próba volt,feltettem néhány blogra, kíváncsi voltam a reakciókra.
@Crescendo: szinte szó szerint ezt írtam le magyarul:
„Banks make a profit based on the difference between the interest they charge on the loans they make, and the interest they pay to their depositors.”
vö:
„A kerbank nagyon leegyszerűsítve úgy működik, hogy betéteket gyűjt, hitelt helyez ki és az utóbbi kamataiból az előbbi kamatait fedezi, a különbség a nyeresége.”
Nyilván nem célom egy blogkommentben a modern bankrendszer működésének teljes leírása, ezt két mondatban nem is lehet.
Ha viszont kicsit is tisztában vagy a rendszer működésével, akkor azt is tudnod kell, hogy a kerbankok egymás közt overnight ügyletekkel bonyolítják a forgalmat, sokkal inkább, mint hogy hosszabb távú hiteleket vegyenek fel a jegybanktól.
@Crescendo: Most őszintén: szerinted mennyire tudják majd kordában tartani, ha egyszer egy ilyen mértékű lökést adnak neki?
értem, hogy rövid távon szépen alakítja a költségvetési számokat, de közép távon már óriási kárt okoz.
visszatérve a posztra, nem vagyok egy összeesküvés elmélet hívő, de most mintha tényleg a portfóliós cikkíróknak lenne igaza – és tényleg mindez, a fentiek is, egy nagy puzzle kirakós darabkáinak az összeillesztése. nem látjuk a fától az erdőt, vagy hogy OV idézzem, nem arra kell figyelni amit mondanak, hanem amit csinálnak…
@MikeBoy: arra próbáltam rávilágítani, hogy ellentétben a propaganda állításaival, a Ft hitel nem csak drágább, de adott esetben még kockázatosabb is volt, mint a devizahitel. Gondolj csak bele: a Ft hitel sem fix törlesztőrészletet ígért, hanem 1 vagy 5 évre rögzített kamatszintet, de a kamatforduló érvényes BUBOR-hoz kötve. Azaz ha valaki felvet hitelt 2002 első negyedévében (alapkamat 6,5%, támogatott hitelkamat 8,5%), az évfordulón szembesült a 14,5% kamatszinttel (BUBOR+2%) és a megugrott törlesztővel. A kamattámogatás közben növelte az államadósságot, a bank (OTP, FHB) pedig kacagva tette zsebre a 2%+kamattámgatás marzsot.
@hackbard.celine: a csavar ott van, hogy a beteteknel lenyegesen nagyobb osszeget tud kihelyezni jegybanki segitseggel. Nezd meg pl. az OTP merleget. http://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/OTP_2010_Eves_jelentes_4.pdf durva 10 osszes eszkoz kb. 10,000 milliard mikozben sajat toke + betetek alig eri el a 6,000 milliardot…
De ezzel meg nagyon konzervativ bank…
@SünBalázs: a kormany nem tud inflaciot csinalni a jelenlegi rendszerben. Persze arat tud emelni, de ha nem „nyomtatnak” tobb penzt, akkor egy aremeles „csak” csodbe dontene penzhiany miatt a gazdasag bizonyos reszeit.
Oriasi mellebeszeles a kormany reszerol, csak a jegybank tud lokni az inflacion. (Nehany atmeneti kiveteltol eltekintve, mint olajar, stb.) Valoszinuleg megegyezes tortent a hatterben veluk. Amirol persze megint elfelejtettek szolni nekunk.
Az inflaciot, amugy rejtett adonak is hivjak… nagyon veszelyes eszkoz, mert nem tudjak jol kontrollalni es ha egyszer elszalad (az emberek bizalma megrendul a forintban), megint ujrajatszhatjuk a pengo 1946-os tortenetet. 🙁
@hackbard.celine:
Ez igaz.
Abból a szempontból mea culpa, hogy a képletem azt feltételezi, hogy a ft hitel törlesztője nem változik, ami nem igaz. Persze ez igaz a CHF-re is.
Vagyis azt nem vettem figyelembe, hogy induláskor a kamatváltozások kockázata a Ft és devizahitel esetén hogy viszonyulnak egymáshoz.
Sőt igazából ugye ezt azonosnak feltételeztem.
Mondjuk, hogy drágább és kockázatosabb is az durván hangzik. Erre nem vennék mérget, de a nem stabil politikai és gazdasági tényezők a Ft hitel kamatkockázatát megemelhetik a CHF-hez képest.
Vagyis a CHF árfolyamkockázata <= mint a törlesztők különbsége.
Ez azt a becslést vagy szabályt nem rontja, hogy ha nem tudod felvenni a Ft hitelt, akkor ne vedd fel az azonos CHF-et sem.
Sajnos a támogatott lakáshitelek (és támogatás megszűnése) miatt túl nagy volt a nyomás.
@Crescendo: úgy tűnik, elbeszélünk egymás mellett: az nemzetközi hitelkeretből lehívott összeg kerbankokhoz hitelként kihelyezett részének sorsáról volt szó, nem a bankrendszer általános működésének részletezéséről.
Nincs valós adatod arra, hogy a kerbankok lenyelték, felélték, ízlés szerint akár máglyán elégették volna az MNB-től (ismét hangsúlyozottan) hitelként felvett összeget, mégis ilyeneket írsz:
„Ehhez kepest 3 milliard EUR-t hasznaltunk fel a 20 milliardos hitelkeretbol az allamnak, a tobbi meg a kereskedelmi bankok kisegitesere ment.”
Na most ez tényszerűen nem igaz. Eleve összesen 13,3 Mrd EUR került lehívásra, a 20 Mrd ebben a kontextusban szimpla ferdítés.
Az ÁKK táblázatából egyértelműen kiderül, hogy pl. a 2009 márciusáig lehívott ~10 Mrd EUR-ból 3 Mrd adósságtörlesztésre, folyó kiadásokra ment, a fennmaradó összeg az MNB-hez került devizabetét formájában, ahonnan a kerbankok átmeneti hitelhez juthattak. Mert az overnight bankközi gyakorlatilag leállt.
A következő három hónapban ez a betét felére csökkent, azaz a különbözet az MNB-től visszakerült a költségvetésbe.
Rugózhatunk még ezen egyébként, de inkább érdemes lenne a számsorokon átfutnod, értelmezni összefüggéseiben a valós folyamatok tükrében, az összeesküvés elméleteket meg meghagyni a hörrtévén népnyúzózsidóbankozó felkapaszkodott szlovákrendszámos proliknak.
@MikeBoy: nagyon beleragadtál ebbe a CHF témába, de hogy bonyolítsam, mondok még egy cifrábbat: 2001-2002-ben az EU csatlakozás céldátuma 2004 májusa volt, az EUR csatlakozás céldátuma pedig 2007-2008, mert az ERM kritériumrendszer elérhetőnek látszott. Azaz akik EUR-ban adósodtak el, joggal gondolták, hogy 5 év múlva úgyis abban kapják a fizetést. Akik CHF-ben, azok meg joggal, hogy az EU nem áll háborúban Svájccal, szóval nagy gond nem lehet. És ezt is sugallták mindenhol.
Számosítva, csak hogy legyen egy vitaalap: 2003-ban 10 millió Ft havi törlesztője 20 évre nagyjából így nézett ki:
Ft alapon: 115000 Ft/hó
EUR alapon: 85000 Ft/hó
CHF alapon: 75000 Ft/hó
Akkor még nem volt JPY.
Ezek a számok a BUBOR, EURIBOR, LIBOR különbözetéből adódtak.
Lehet utólag okosnak lenni, de egy átlag halandó számára nem látszott valós kockázata annak, hogy a CHF alapú törlesző utoléri a Ft alapút, ehhez 280 Ft körüli CHF árfolyam kellett volna. A Járai féle jegybank és a Szász Károly féle PSZÁF sem azzal volt elfoglalva, hogy a lakosságnak pénzügyi kultúrát tanítsanak.
Az 1999-ben még 5 millió Ft-os 3 szobás panel ára közben felment 13,5 millóra, az új építésű tégla tömblakásoké pedig már a 18-20 milliót verdeste.
@Crescendo: „a kormany nem tud inflaciot csinalni a jelenlegi rendszerben”
Hogyne tudna: üzemanyagár jövedéki adójának emelése, ÁFA emelése: nagyon egyszerű és szinte azonnali eszköz. Ja hogy ezt már meg is lépték/bejelentették?
Jövő évre 4,5% környéki (feletti) inflációt terveztek. fideszék kormányon rendre alultervezték az inflációt, amikor Járai volt a főpénzügyér, szóval lesz még rosszabb.
Ok akkor felreertettem…
Felfrissitesul: http://www.imf.org/external/np/sec/pr/2008/hun/pr08275h.pdf Cel: „Magyarország elegendő tartalékhoz jut ahhoz, hogy külső kötelezettségeinek akár szélsőséges piaci körülmények között is meg tudjon felelni.”
Meg fogom keresni neked a tablazatot arrol, hogy lebontva mennyi ment tenyleges allami kotelezttseg teljesitesere… (kb. 3 milliard).
Ehhez kepest a bankok kaptak mentocsomagokat oriasi osszegben.
Ezen adatok szerint az orszagnak nem volt szuksege erre a hitelre ilyen mertekben, pedig akkoriban azzal riogattak, hogy osszeomlik a vilag akkoriban, ha nem vesszuk fel, stb. Akkor jogos a kerdes, hogy miert kellett ezt igy csinalni? Valami indok biztos volt.
Az USA TARP csomagja hasonlo metodikaval es cellal ment le, de ott azota is beszelnek rola es eloveszik a felelosoket. Nalunk meg megy a hallgatas es a mellebeszeles errol. Szerintem tobbet tudhatnank rol, hogy mi is zajlott le akkoriban es miert.
@hackbard.celine: az inflacio a monetaris alap novekedese. (Mennyi a penz mennyisege.) Az arinflacio mar ennek a kovetkezmenye, (tobb penz keres ugyan annyi arut).
Ha kormany hatosagi arat emel, de nem kerul ennek megfelelo mennyisegu plusz penz is a gazdasagba (MNB a jogosult erre) akkor ez csak penzhianyt fog okozni a gazdasagban (deflaciot). Inflacio akkor lesz, ha a penzmennyiseg az aruk es szolgaltatasok novekedeset meghalado mertekben novekszik. Ha csak nem veszik vissza a penzkibocsatas jogat, megtehetnek 2/3-al, akkor ez az MNB es ezen keresztul az ECB hatokore…
@Crescendo: várj egy percet, az nincs meg, hogy az IMF-EKB-Világbank együttesen nyitott meg egy szindikált hitelkeretet?
A Magyar Köztársaság (akkor még így hívták) az IMF részvényeseként eleve jogosult volt az országkvóta erejéig 2,7% kamatszinten hitelt lehívni. Ez a kvóta került kibővítésre, felette 200% összegig (országkvóta 3-szorosa) 100 bázisponttal (3,7% kamatszint), a 4,2 Mrd SDR fennmaradó részére pedig további 100 bázisponttal (4,7% kamatszint) növelt kamatszinteken hitelt lehívni.
Az IMF-től több hitel nem is került lehívásra, az EKB hitelezte a többit.
Továbbra is javaslom az ÁKK korábban linkelt táblázatának tanulmányozását, ott tényszerűen látszanak az összegek.
@Crescendo: és persze fordítva is igaz: az árinfláció gerjeszti a monetáris értelemben vett inflációt.
@hackbard.celine:
Biztos, hogy 2001 és 2002 a devizahitelekben való eladósodás igazi dátumai?
@MikeBoy: „Vagyis a CHF hitel árfolyamkockázata nagyjából annyit ér Ft-ban, mint a törlesztőrészletek különbsége.
Ez így tiszta?”
Nem, nem tiszta!
De miért nem fogjátok fel: a frank árfolyamkockázata be volt kalkulálva!
arra nem számított senki, még FIDESZ-es honatyák se, sőt, ha belegondolsz, egy évvel ezelőtt se gondolta Matolcsy/Orbán, hogy a frank az euróhoz(!) képest fog így elszállni!!!
Miért kell számonkérni valamit egy egyszerű magyar „paraszt”-on, ha menő közgazdászok, pénzügyérek se gondoltak rá?