Miért bukott meg a nemzeti mesterséges intelligencia stratégia?
Megjelent egy cikk a hvg-n „Szemétbe való a Nemzeti alaptanterv, ha a kormány komolyan gondolja, amit a mesterséges intelligenciáról mond.” címmel. Ennek semmi értelme, részben erről is szól a poszt.
A mesterséges intelligencia stratégia 55.oldalán szerepel a következő mondat: „A cél az MI hazai elterjedéséhez szükséges fejlesztői, kutatói és adatspecialista bázis kapacitásának bővítése, valamint a szakemberhiány csökkentése.”
Az eredeti terv az volt, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampusza lesz a high-tech digitális technológiához a kapu Magyarország számára. A projektet lefújták, senki sem tudja, hogy miért. Palkovics pozíciója meggyengült, az akadémiai intézethálózat szétverésével a mór megtette a kötelességét. Orbánt nem érdekelte a high-tech, a deep-tech, csak a magas nyomású gazdaság, ami nem túlságosan jól képzett munkaerőre és kínai befektetésekre épül, a Vas és Lötty országa leszünk, akkumulátorgyárakban dolgozó betanított munkásokkal (akik a Fülöp-szigetekről jönnek, ha nincs belőlük elég az országban). Ha Orbán pénzt akart költeni, akkor az MCC-s rémálomra költötte, ahol Sebestyén Géza szerű izék tanítanak jótanulókat, akik előnyöket szeretnének a rezsimtől.
És most térjünk vissza a hvg-s cikkre. Izrael oktatási rendszere a magyarnál is gyengébb eredményeket tud csak felmutatni, és nagyon erősek az AI deep-techben. Itt nem arról van szó, hogy el kell magyarázni a lakosságnak, hogyan használja jobban a chatGPT-t, nem az AI Summiton okoskodó kóklerekről, hanem a felső 1 százalékról. A Kedves Olvasó most csúnyán néz, mert azt gondolja, hogy engem nem érdekel az alsó X százalék. A Kedves Olvasó téved. Itt kizárólag az AI deep-techről beszélek, és egy pár tízmilliárdos tételről egy százezer milliárd forint közelében lévő magyar GDP-n belül.
A magyar mesterséges intelligencia stratégiát 2020-ban alkották meg (és mostanáig nem volt szó benne nyelvi modellekről, most már igen) és az elmúlt öt évben nem csináltak semmit. Ha száz hipertehetséges gyereket elküldenek PhD-zni Amerikába, azok már kapcsolatba kerülnek az AI deep-tech fejleszéseivel, már működhetne egy INSAIT típusú intézet, amit az ETZH-s szupersztár Martin Vechev kapcsolatrendszerére építettek. Magyarországot kifocizták az európai tudományos együttműködésekből, ki akar így majd idejönni?
Most itt áll az ország letolt gatyával az AI forradalom kellős közepén.
Ahogy már írtam korábban, a britek AI-centereket hoztak létre az egyetemeiken, és ezer PhD diák képzését tervezik (és ezzel együtt sincsenek az amerikaiak és a kínaiak közelében). Mi nem csináltunk semmit. A politika mindig mindennél fontosabb volt. A legtehetségesebb fiatalokra, a STEM-OKTV első tíz helyezettjeire kellett volna figyelni, nem a kohánmatyikra, megadjákra, szilvaykra, békésmarcikra. Nem tették meg, most egy olyan anyagot sikerült produkálniuk, amelyben a „Hiba a könyvjelző nem létezik” sor olvasható a tartalomjegyzékben.
A valódi tehetség idegen a rezsim szellemiségétől. És most ideológiailag felkészületlen kockákra lenne szükség, nem fészbukon uszuló majmokra. Hankó miniszter elmondja, hogy mi leszünk majd az európai Szilícium-völgy, csak azt felejti el, hogy az igazi Szilícium-völgy olyan tehetségekre épül, akiket ő és barátai éppen el akarnak üldözni az országból. Egyre nagyobb szükség lenne arra, hogy a felső 1 százalékunk versenyképes legyen, erre költeni kellene (nem olyan sokat, az oktatási budget egészen jelentéktelen töredékét), de valójában megúszásra játszanak, papírgyártásra, és persze a folyamatos „térfoglalásra”.
Ilyenkor szoktam írni, hogy nincs semmi esély. Az ember ne váljon meg a szép szokásaitól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532524-6a9ad89941cc9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532524&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532524-6a9ad89941cc9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532524-6a9ad89941cc9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Megint ez a szent optimizmus. A jelen kilátástalan. Mit mondhatunk akkor a jövőről?
@vattablz: Nos, a jövő eljön. Legalábbis a belátható jövőben még így lesz. Ez az egy dolog eléggé biztos.
Nem szeretnék nyelvtannáciskodni, de úgy vélem, hogy „mesterségesintelligencia-stratégia” a szóban forgó kifejezés helyes írásmódja. És persze a bloggernek teljesen igaza van…
Ezzel csak helyesírás-náciskodni tudsz, az írásmód nem nyelvtani kérdés 🙂
@Bogomil: @jack_of_all_trades:
Ha az írásmód nem nyelvtani kérdés, akkor biztosan filozófiai. Ettől elvonatkoztatva úgy gondolom, hogy csak a németek írnak mindent egybe, így keletkeznek a rémesen hosszú szavaik, de ugye nem csak emiatt szeretjük őket. Az ilyen dolgokat a todományos akadémia felkent papjai szokták eldönteni, mint Petőfi halálának pontos dátumát, úgyhogy nincs rajta mit találgatni. Bogomil kolléga nyilván erre a szabályra utal: https://e-nyelv.hu/2021-07-01/mestersegesintelligencia-alapu/ Ezt a szabályt is a már említett lelki vezetőink hozták meg, ne firtassuk, hogy mekkora blődség, de hát létezik, mint annyi más furcsaság ezen a kerek világon, itt van mindjárt az USA elnöke, hogy ne mindjárt a magyar helyesírás szabályaival kezdjük. Inkább abból a szempontból közelítsük meg, hogy félreérthető, ill. más jelentést sugall-é a „mesterséges intelligencia alapú” szóösszetétel, mint a „mesterségesintelligencia-alapú”. Szerintem ebben a speciális esetben nincs különbség, viszont a kötőjeles forma számomra elborzasztó. Merthogy a kötőjelre csak azért van szükség, hogy indokolva legyen az előző két szó egybeírása. Egyszer az Akadémia kitalálta, hogy a földrajzi neveket kötőjellel kell írni. Így aztán a Várbarlangból Vár-barlang lett a Kossuth barlangból Kossuth-barlang, sőt a Földvárí Aladár-barlang is kötőjelet kapott, pedig a fenti szabály miatt Földvárialadár-barlang lett volna a kívánatos és logikus. Hagyatkozhatunk-e józan nyelvérzékünkre, ha helyesen akarunk írni? Nyilván nem, hiszen a helyesírásnak csak egyetlen szabályrendszere létezik, az akadémiai. Viszont dönthetünk úgy, hogy nem követjük ezt a rendszert. És így is lyó.(?)
Alkalomadtán lehet értelmező ereje a kötőjelnek, l. Nemes Nagy Ágnes lappantyújában a róka-vadász vs rókavadász kérdést (persze simán lehet, hogy csak én látom bele a különbséget.) Amúgy az említett akadémikus uraknak szvsz annyi dolguk lenne itt, hogy próbálják letapogatni az úzust, a nyelvszokást (ahol ez lehetséges egyáltalán), és ahhoz igazítsák a helyesírást (néha – rettenet késéssel – meg is teszik, lásd az árboc – árbóc esetét).
@jack_of_all_trades: Rókavadász és vadászróka. És nem kell kötőjel. Az árboc megváltoztatása épp jókor jött. Amikorra megtanultuk rövid o-val mondani. Mellesleg a gömöri palócok a tükröt is hosszú ű-vel mondják, így: tűkör. Erdélyben az esső esik. Majd küldök egy erre irányuló javaslatot a zakadémiának. Természetesen póstán. (A svábok Augsburgot s-sel ejtik, és láttam már tréfásan Augschburgnak írva a helyi újságban.) Ennyit a mesterkélt intelligenciáról.
Nehéz az akadémikusok élete… 😀
Én úgy érzékelem, hogy itt valójában nincsen semmilyen tudománystratégia. Az MTA-t régen kigolyózták a tudománystratégiából (gyakorlatilag a nagydoktori-szisztémát adminisztrálják és a Lendület-programot, ami itthon „kiválósági program”-ként van prezentálva, miközben egy Lendület-projekt éves költségvetése alig haladja meg egy Marie Curie, tehát egy egyszemélyes posztdok ösztöndíj egy éves keretösszegét). Krausz a saját pecsenyéjét sütögeti. Az NKKP (ex-OTKA) alulfinanszírozott és sok szempontból rosszul adminisztrált (legalábbis az általam ismert tudományterületeken). A HUN-REN vezetői dilettánsok (Maróth mindig is az volt, Gulyás korábban komoly dolgokat letett az asztalra, de most HUN-REN vezetőként egyértelműen nem nőtt fel a feladathoz, Jakab Roland vezérigazgatónak semmi köze a tudományhoz, ő Tilesch-szerűen kavar régóta a mesterséges intelligencia környékén, anélkül, hogy kicsit is értené). Palkovics alapvetően egy szélhámos figura: azon túlmenően, hogy ügyesen kavar, közvetít a NER-maffia és a német ipari komplexum között, más stratégiája, pláne tudománystratégiája nincsen. Hankóról fölösleges írnom, egy bohóc… Az egyetemeink jó részét kigolyóztuk a Horizon Europe-ból, a HUN-REN is jó úton halad efelé. A PhD-ösztöndíj havi összege nettó 140.000 forint, 360 euró – miről beszélünk?
@steinerzsiga: Van itt stratégia. Felelőtlen ígérgetés és gátlástalan hazudozás. Eddig bőven elég volt, minek rá több pénzt és energiát fecsérelni, miközben zavartalanul lehet lopni. A NER már csak ilyen.
Mit várunk ott, ahol a silicon és a silicone egykutya.
Sok problémám van a poszttal, de „ideje van a hallgatásnak” is.
Annyi talán felvillantható, hogy míg a Budapest-Belgrád vasút mint kés a vajban megy át (dehogy megy át, szopáshegyek vannak ott is). Addig a budapesti Fundan-kampusz meg nem ilyen. Például olyan határoló utcanevekkel, mint: Dalai Láma út, Ujgur Mártírok útja, Szabad Hongkong út és Hszie Si-kuang püspök út, megfejelve társadalmi ellenállással, ingatlanmutyikkal.
Az egész Palkovics AI-stratégia meg egy filléres pótcselekvés, amit senki nem vesz komolyan. BigJT-t sem nagyon értem, hogy miért ér meg neki egy posztot ez a téma, amikor jóval nagyobb problémák látszanak Magyarország „horizontján”.
Orbánéknak már nem nagyon van tér mit elqrni, talán még egy-két ingatlan ki tudnak venni a történetből a maguk hasznára, aztán kb. ennyi. Idáig látnak előre, ennyi a perspektívájuk.
Szegedy Balázsék, Gilyén András, Rényi Intézet számolásaiba nem tud Orbán/NER beleszemétkedni. A magyar AI jövőt itt érdemes keresni, meg ott, amit nem látunk médián keresztül, de tudjuk, hogy létezik.
@repulo: szilicium völgyet kellett volna írnom és akkor nem tetszene nehézlélegezni. hehe.
kijavítom, pedig maradhatna, olyan kis pikáns.
@jotunder: Nyilván így helyes, vagy Silicon Valley, vagy Szilícium-völgy. (Kötőjellel, mert ugye a földrajzi nevek sem létezhetnek helyesírási szabályok nélkül.)
Szaftos kis cuccos látott napvilágot az FB AI Hírek csoportban. Már ki is moderálták: pár percet élt a poszt…
Már a lenti cikk se semmi, Zoltán István magyar származású kaliforniai kormányzójelölt kapcsán. Az én olvasatomban párját ritkítóan fogalmatlan a fickó: de ez legyen az én bajom.
Azonban, amiért írok az a cikkben linkelt Makronóm Intézetes tanulmány, lásd a linken a 164 oldalas pdf-et. „Érdekes” olvasmány.
Linkelem a Szabad Európás cikket is, az se semmi.
Ez ma egy ilyen nap. 😉
[1] https://index.hu/gazdasag/2025/09/23/orban-viktor-zoltan-istvan-amerika-kalifornia-interju-alapjovedelem-kozeposztaly/
[2] https://makronomintezet.hu/public/researches/documents/document-PEg0sJqQek.pdf
[3] https://www.szabadeuropa.hu/a/gyorgy-laszlo-makronom-ksh-adatszivargas-fidesz/32312368.html
Lehet, hogy végül igaza lesz a JT-nek? Tényleg itt van karnyújtásra már a trillion-dollar cluster? Basky, „heti 1 GW „compute factory” vízió???? WTF? Én rendesen kiakadtam Wes Roth friss videójától, amit az FB-s AI Hírek csoport osztott meg.
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/posts/1346386977051446/
@tahonoli: Nincs időm meg erőm most a Makronóm tanulmányra, de azért elmentettem. Jókat mondanak?
Hiv.: @Grrr:
Most látom nem is írtam címet a Makronóm 164 oldalas tanulmányra.
Szerzők: György László, Csizmadia Tamás, Bakk Bálint, Santo Martin; a Debreceni és Óbudai Egyetem közreműködése mellett.
Cím: Előre, ne hátra!
Az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia hatásaira
Aki gépre bízza az eszét, elveszítheti; aki tudatosan használja, gazdagíthatja.
Vitairat, 2025.július
[x][x][x][x]
Ilyen mondatok vannak benne:
[x] „Magyarországon 3200–3800 milliárd forint kumulált termelési többletet, illetve évi 1,0–1,5, hazai viszonylatban 0,8–1,1 százalékos GDP-növekedési többletet hozhat.”
[x] A mesterséges intelligencia használata több mint versenyképességi kérdés. A technológia gyökeresen és visszafordíthatatlanul formálja át a munkaerőpiacot és változtatja meg a munkához való viszonyunkat. Ez alapján kialakulhat a haszontalanok osztálya –, így a társadalmaink működésére és a kultúrára is olyan hatást gyakorolhat, amely veszélybe sodorhatja mindazt, amit ma a fenntartható, emberhez méltó élet alapjának tekintünk. A kihívásra adott válasz minőségén múlik, hogy az egyéni erőfeszítésre épülő, fejlődésorientált emberi létforma veszélybe kerül-e, vagy csak egy újabb eszközt kapunk a kezünkbe a teljesség felé vezető úton.
[x] A vitairat központi tézise, hogy bármilyen forgatókönyv valósuljon is meg, a társadalom
meritokratikus jellegét, vagyis érdemalapú szerveződését fenn kell tartani. A vitairat egyértelműen állást foglal a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA, angolul universal/unconditional basic income, UBI) koncepciójával szemben.
MEGJEGYZÉS: nyilván tudom, hogy van szakmai vita a kérdésről (Pogátsa Zoltán pl.: nagyban kiáll mellette). Nyilván Orbán és köre ellenzi az UBI-t, hiszen az anyjukat is két fillérért…. És hát az is triviális, hogy a volt államtitkár szerző nem fog Orbánékkal szembemenni (szerződésben deklarált, ugye). Innentől a hitelesség kérdését nem feszegetném tovább.
[x] Amennyiben a nagy nyelvi modellek használata egy már megalapozott, önálló gondolkodási képességre épül rá, az „okosodással” járhat. Előbb meg kell tanulnunk gondolkodni – és csak utána érdemes gondolkodni tanulni „a géppel”. Ha így történik, akkor általánosan is jobb eredményeket kaphatunk.
Ha nem – bár a következtetés ebben a tekintetben egyetlen orvosilag megalapozott, de kis mintájú tanulmányra támaszkodik –, valószínűleg általános intelligenciahányados-csökkenéssel, azaz „elbutulással” jár.