Miért NEM vagyok értelmiségi
A NEM egy könyv, az év egyik szenzációja, Kemény Lili írta. Róla még nem írtam, az apukájáról annál inkább. Nem hiszem, hogy jót tesz valakinek, ha állandóan az apja jut az embereknek eszébe róla, ezt a vonalat én most hanyagolnám.
Diplomás vagyok, matematikus vagyok, értelmiségi nem vagyok. Ebbe az embernek nem kell beletörődnie. Abba sem kell beletörődnöm, hogy nem vagyok kosárlabdázó vagy szaxofonista. Annyi minden nem vagyok, hát értelmiségi sem.
Anyu sokat olvasott, de nem igazán válogatta meg az olvasmányait, érdekelte a művészettörténet, de nem annyira, hogy elmerüljön benne (kerámia figurákat csinált, volt otthon egy kis kemencéje, azokat jónak tartották), aput ez az egész nem nagyon érdekelte, ő egy igazi mérnök volt, színházba nem jártunk. Ma már sokat járok színházba, időnként olvasok, de nagyon keveset.
Kemény Lili nyelvhasználata, az idiómái, az érzékenységei olyan öt-hatezer kötetre lehetnek tőlem. A pasijával lefordították az Infinite Jest-et, David Foster Wallace hírhedt-híres regényét, tizenhárom éves korában olvasottabb volt, mint én valaha leszek. Ergo, nem vagyok értelmiségi és pont. Nincs vita. A francia is. Anyu járatott franciára a Francia Intézetbe, és nem tanultam meg rendesen, teljesen abbahagytam, egy értelmiségi olvasson franciául (nyugi, ezen hajlandó lennék alkudozni).
Még nem olvastam végig a könyvet, majd írok róla, nem könnyű olvasmány, de mindenkinek ajánlom, aki meg akarja ismerni ezt a közeget, aki meg akarja ismerni ezt a generációt, aki képes néha kilépni a buborékjából.
A (köz)értelmiségi („public intellectual”) szerep Magyarországon gyakorlatilag megszűnt. Az általam amúgy kedvelt Puzsér Róbert, aki még nálam is jóval kevésbé értelmiségi, Metafizika címmel írt könyvet, seriously. Nem akarok én kötekedni, de az ún. Öt egyetlen tagja sem értelmiségi, mármint érintőlegesen sem, a saját szakmáját gyakorlatilag el sem kezdő, de azért szerintem nem tehetségtelen Konok Péter sem az, most Schiffer Andrást ne is említsük, ő valójában butább, mint amilyen aljas. És tessék megnézni a Facebook-on, nincs más, a hetvenéves Vásárhelyi Máriát nem fogom beleszámolni. Az Öt és vonzáskörzete a magyar (köz)értelmiség. Orbán ún. értelmisége szájából hullik a rozs, Lánczi András filozófuskirály egy olyan nyelvet beszél, amelyet kisvárosi párttitkárok használtak az átkosban.
TGM értelmiségi volt, az én – lassan saját magam szerint is problematikus- sztenderdjeim szerint erősen teljesítményhiányos értelmiségi, de értelmiségi. Felépítette magát, csak nem állt össze igazán az egész. Milák Kristóf pillangóúszó (ez nem ér, ő praktikusan a legjobb a világon), erről szól az élete, az értelmiségi életétnek meg az értelmiségi létről kellene szólnia. És utána jön a teljesítmény, ami Magyarországon Esterházy és Heller Ági néni után nem lesz egyszerű, és az érdeklődés. Kemény Lili fel fogja építeni magát, szerintem már elég jól áll, de nem hiszem, hogy igazán érdeklődést fog mutatni a közélet iránt.
John Lukacs volt értelmiségi (tudták, hogy ugyanaz volt az eredeti családi neve, mint Lukács Györgynek, aki persze szintén értelmiségi volt, nem is akármilyen ?) Az orbánista kamukereszt helyén jól mutatna egy John Lukacs-szobor a Szabadság-szobor előtt, ő akkoriban emigrált, amikor a szobrot építették.
Közéleti vitáink végtelenül kínosak és stílustalanok, a magukra értelmiségiként tekintő közszereplők intellektuális képessége elszomorító, a rendszer tehetségtelen karrieristákra épül, az ellenzék teljesen marginalizálódott. Az értelmiségi közeg is hiányzik, a magyar Oxbridge, a magyar Grandes Écoles helyett MCC van, ami gyakorlatilag Üzbegisztán szintje. Ez az ország elűzte a messze-messze legjobb filozófiai, közgazdaságtudományi és szociológiai tanszékét, mert Orbánnak – és itt azért megjelenik Kemény Lili apukája – vélhetően csak az urban legend szerint, megigazították a nyakkendőjét. Ennek pedig következményei vannak és lesznek. Hogy ez egy tragédia? Az.
Én legalább be tudom vallani magamnak, hogy nem vagyok értelmiségi. El tudok számolni magam előtt a kételyeimmel a saját véleményeimmel kapcsolatban, a bizonytalanságaimmal, azzal, hogy nem látom jól ezt a magyar világot, hogy nem vagyok az, ami egyébként nem is tudtam volna lenni. Van egy világ, amelyben otthonosan érzem magam, egy egészen kicsi világ, és az nekem megfelel, de értelmiségi nem vagyok..
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531675-6ab35c416177a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531675&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531675-6ab35c416177a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531675-6ab35c416177a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Attól tartok, ebben itt kevesen fognak veled egyetérteni, én biztos nem. Persze lehet a kategóriákat úgy definiálni, hogy a pillangóúszó rovatba csak Milák Kristóf kerüljön, de nem sok értelme van. Nemigen lehet ma úgy definiálni az értelmiségi szót, hogy az rád ne legyen vonatkoztatható. Ja, és ma egy értelmiségi nem franciául olvas, hanem angolul. Az száz éve volt, hogy franciául meg németül, valamint ógörögül és latinul illett tudni egy értelmiséginek.
Arról lehet vitatkozni, hogy a ma értelmisége hogy viszonyul a száz év vagy akár az ötven év elötti értelmiséghez. De hát ugye régen minden jobb volt, mi például fiatalok voltunk ötven éve.
@nyulambator: oda van írva, hogy itt (köz)értelmiségiről van szó, public intellectualról, nem is egyszer.
az is oda van írva, hogy a francia negotiable. 🙂 mindenki beszél angolul.
Van egy bekezdés a (köz)értelmiségiekről, de az nem rólad szól, hanem a megélhetési értelmiségiekről, akiknek nincs más dolguk, abból akarják eltartani magukat, hogy értelmiségiek. Neked tudtommal nem az értelmiségiségedért fizetnek. (Ezt a szót hogy értelmiségiség most találtam ki, de tetszik)
Ahol magadról írsz, ott következetesen az értelmiségiségedet tagadod (köz) nélkül és hát…
Kicsit protestálnék. Az „értelmiségi” jelentése az (lesz), aminek, és amire definiálják, használják, elfogadják a szót. Ha többféleképpen definiálják, és használják akkor, istenem, így jártunk, többféle jelentése lesz, kinek ez, kinek amaz. Erről most kb. ennyit lehet modani.
És persze vannak a szónak akadémikus, szótári, és köznapibb definíciói/jelentései is.
Vannak, akik a „magasan képzettekre”, a sokat tanultakra használják, és vannak, akik bizonyos munkakörökhöz kötik a fogalmat. Mindenesetre, az viszonylag szűk, és szigorú jelentése lenne, amely szerint egy matematikus nem értelmiségi.
És lehet(ne) szűkiíteni is: a szagértelmiségi csak a szakmájában ért-elme, míg pl. a közértelmiségi, az miben is? A köz dolgaiban?
Itt már közelítünk a szóban forgó Kemény Lilihez. Azt írod róla, hogy bár módfelett magas fokú lehet a humán- és irodalmi műveltsége, de nem hiszed, hogy érdeklődni fog a közélet iránt. Ez viszont éppen az én egyik, értelmiségi-fogalom definíciómmal ütközik. Ugyanis, én azt gondolom (úgy definiálnám), hogy az „értelmiségi” egyik kritériuma éppen a közélet (politikai is) iránti erős érdekődés. Akinél az nincs meg… az pl. lehet nagyszerű művész, de hogy értelmiségi-e? De pontosabban nézve: szerintem az értelmiségi legfontosabb jellemzője kettő mutató: az egyik, a világ fontos dolgai (benne a közélet is) iránti élénk érdeklődés, és gondolkodás (tehát nem csak úgy van, mint egy növény, hanem spekulál is). A másik pedig az, hogy az érdeklődése (és tudásfelhalmozása) alapján kialakított véleményei, értékelései (az életről, a világmindenségről, meg mindenről), azért zömében igazak, és helyesek (vagyis jók) – és ez az utóbbi a fontosabb feltétel. Na, ha, és akinél ez a két feltétel nincs meg, azt én nem nevezném értelmiséginek, akármennyi oskolája is van, és akármennyi igazgatótanácsban is ül benn, sőt akármennyi akadémiának is tagja. Persze ez csak az én saját meghatározásom, mindenki úgy definiál, ahogy akar.
@ipartelep: én elég világosan odaírtam, hogy mely definíciót használom. a többi definíció irreleváns. public intellectual-ról beszélek, „közértelmiségi”-nek nevezem, és annak Nyugat-Európában kialakultak bizonyos sztenderdjei. ez azért a klasszikus weberi definíciótól nincs olyan távol.
Gyakori közéleti vita nélkül nincs értelmiség, mert nincs miből tanulnia, nincs hol látni a versenytársak felkészültségét, ösztönzést és muníciót kapni, no meg gyakorolni az értelmiségi szerepet. A CEU-n mondjuk pont volt néha, ez érthető okokból nyilván nem segített nekik a rezsim ellenében. Ami kevés van, azt folytatni kell, bővíteni, aztán majd néhány évtized után lesz valami említhető public értelmiség.
Hegel, Wittgenstein, Heidegger meg Derrida kedvéért nincs értelme megtanulni németül meg franciául, mert úgy sem érthetők. A mai viták meg angolul mennek.
A poszt állításával messzemenőkig egyetértek; bárcsak így definiálná mindenki az értelmiségi lét küszöbét (lenne nagy izzadás a tévékben/videómegosztókon).
Annyit talán megjegyeznék a fiatalabb leendő (jó értelemben vett) public-nementellektüelleknek, hogy az értelmiségi lét aszimptotikus közelítése közben is illik ám kihívni az öt/sajtóklub/apu/jólvanezígy Tehetségeit és Nagy Nevettetőit a hóra, és csinálni valami jobbat. Ha mindenki otthon ücsörögne addig, amíg átrágja az “öt-hatezer kötetet” (naponta egy kötettel számolva is kb. 15 év), akkor a jelenlegi brancs marad örökre.
@Grrr: Wittgenstein eléggé érthető, még a Logikai-filozófiai értekezés is — viszont szerintem nem feltétlenül szükséges németül olvasni. Amit meg csak az eredeti nyelven lehetne elolvasni, azt talán nem is érdemes…
@Bogomil: Lehet, hogy csak én voltam hülye hozzá.
.
Érdeklődéssel olvastam a kommentelő kollégák kommentjeit, köztük azokat, amelyek további érdeklődést generáltak és azokat is, amelyek… khm… eltalálták szarva közt a tőgyit. Pl. hogy a német filozófokat németül olvassuk-e avagy magyarul (netán franciául). Tudhassuk, hogy ez a poszt legfontosabb mondandója. Én is rámutathatnék arra @jotunder: posztjában, hogy nem túl elegáns Heller Ágnest lenénizni (amint egyes orvosbárók a betegeiket). Akkor már Esterházy legyen Péter bácsi? Na de nem mutatok rá; ha valaki ezt olvassa tőlem, az csak optikai csalódás.
.
A lényegekről. Az egyik lényeg, hogy talán érdemes lenne ezt a posztot (és tágabban máshol megjelent más posztokat és cikkeket) úgy elolvasni, hogy nem csak minden második mondatot olvassuk el.
.
A másik lényeg, hogy (én legalábbis) a poszt nyomán elgondolkoztam azon: vajon értelmiségi vagyok-e? Két diplomámmal, tudományos fokozatommal, szakmai és közéleti könyveimmel együtt. Boldogult ifjúkoromban azonnal rávágtam, hogy: igen, az vagyok. Ma már – részben a poszt keltette kétségek nyomán – bizonytalanabb vagyok. Talán igen, talán nem, talán részben igen. Nem tudom. Gondolkozni fogok róla – amit kedves kommentelő kollégáimnak is szeretettel ajánlok.
.
Nem tudom, hogy Jótündér pontosan miért írta ezt a posztot a Nem! hatására, de engem folyton elkapott a műveletlenségem miatti bűntudat a regényt olvasva, talán vele is hasonló történt. Csakhogy neki annyi oka sincs rá, mint nekem. Jótündér sokkal műveltebb Lilinél bizonyos területeken, nyilván a szakmájából adódóan. A szakmája bizony azt is lehetővé teszi, hogy rálásson matematikai szemszögből olyan dolgokra, amikre Lili is nagyon szívesen látna rá erősebb matematikai alapokkal. A teljes filozófia ilyen. Jótündérnek pillanatokba telik megérteni a Szabad energia elvét, Liliéknek ez kevésbé egyszerű. Valahol írja is a könyvben, hogy egy adott filozófiai témakör megértése érdekében Balázs képes végigolvasni egy algebra könyvet – Jótündérnek nem kell már elolvasni azt az algebra könyvet, mégis sokkal jobban rá fog látni a filozófiai elméletek matematikai hátterére, mint Balázs. Felsőbb matematikai ismeretekkel egészen máshogy látja az ember a filozófiát is, nem tudatosul benne, hogy „hú, micsoda információelméleti alapok kellettek ennek a megértéséhez”, egyszerűen mesterként él benne, mindent a meglévő tudásának meglétében értelmez. Vannak emberek, akik „leadminisztrálják” a meglévő tudásukat, és vannak, akik nincsenek is tudatában, hogy mennyi háttérismeretük van.
Magyarországon egészen egyszerűen azért nincsenek közértelmiségiek (public intellectual-ek), mert nincsen közélet. Mivel a politikai verseny már több mint egy évtizede megszűnt, és jelen állás szerint évtizedekig nem is fog újjászületni, értelemszerűen valódi, tétre menő közpolitikai viták sincsenek, és így közélet sincsen. Természetesen a közélet silány díszletei megvannak még: létezik ál-alkotmánybíróság, ál-ügyészség, ál-parlament, ál-szakszervezetek, ál-MTA, ál-ellenzék, ál-választások, ál-függetlensajtó, és persze ál-közértelmiségiek is. Mondjuk pont ez utóbbiakból van a legkevesebb: úgy látszik, ezt valahogy nehéz mímelni. Kemény Lilit minden arra predesztinálta, hogy közértelmiségi legyen – de sajnos mire felnőtt, addigra megszűnt körülötte a közélet, anélkül meg ugye nehéz. Ma ha valakit izgat a közélet, jobb híján valamelyik külföldi ország közéletét nézi: mondjuk az angolokét, vagy a németekét, vagy Amerikát: tudja, hogy ki az a Morgan McSweeney, meg hogy miért fontos Nebraska második választókerülete, pedig a saját kis életét ezek nem befolyásolják – de hát mit csináljon kínjában, ha egyszer érdekli a közélet, otthon viszont nem talál olyat? Mint ahogyan ha valódi focit akar nézni az ember, akkor nem az NB1-et nézi, hanem a Premier League-et.
@steinerzsiga: „miért fontos Nebraska második választókerülete, pedig a saját kis életét ezek nem befolyásolják” Ó, dehogynem.
@lmate: Az amerikai választás végeredménye (ki lesz az elnök) természetesen befolyásolja a mi kis életünket is. De annak az esélye, hogy a Nebraska 2-re vonatkozó szcenárióknak lesz bármilyen jelentősége a végeredmény szempontjából, elenyészően kicsi. Emiatt szerintem igenis erősen amerikaipolitika-junkie-nak kell lenni ahhoz, hogy az ember ezzel foglalkozzon.
@hakohen: nekem ő mindig Heller Ági néni volt. vicces, keménykedő, nagyon híres filozóf néni. hát amikor ő elment a málnásba, akkor kb. novoszibirszkig ment el. és ez teljesen rendben van.
Megint összeért egy ciklus… 🙂
…Én továbbra is maradnék a sok évvel ezelőtt már a Venszan’-ra idézett definíció mellett, miszerint értelmiségi az, aki utána legalább a függönybe megtörli a farkát.
Hát így múlik el az Öt és vonzáskörzete.
Schiffer András: Vége az ÖT-nek az ATV-n
.
@nyulambator:
.
Úgy tűnik, hogy még korai gyászolni. Az atv sejtelmes nyilatkozataiból az is kihámozható, hogy ősszel újra indítják. És az is, hogy nem.
.
Na most @jotunder: olyasmit írt fentebb, hogy Schiffer András (több Schiffer van/volt hálistennek) butább, mint amilyen aljas. Hát ezek után én fordítva gondolom (amivel istenmencs, hogy elvitassam az ostobaságát).
.
Most megnyugodtam, tovább nem kell szégyellnem, hogy csak egy trágyássarkú falusi háziorvos” voltam 🙂 Ha még Jótündér se értelmiségi…. 🙂
@nyulambator: En ugyan egyetlen musort sem lattam, es nem is tudtam, hogy letezik, de most elolvastam a szereplok listajat, es a ket András keresztnevū hallgatasa helyett sokkal inkabb fogorvoshoz mennék. Volt, aki ezt szerette nézni?
A poszthoz: én is úgy érzem, hogy Schiffert nem az aljasság mozgatja (én persze eleve igen kevés emberről gondolom ezt). Inkább az a gond, hogy elveszítette a négy szókratészi erény között említett ‘bölcsességet’: most (a megélhetési kényszeren kívül) inkább a dac, hülyes reflexek uralkodnak rajta, és nem tudja tiszta fejjel megítélni, hogy mi a helyes és mi nem.
@Grrr: Schiffernél szerintem a hiúság a fő mozgatórugó, ahogy az értelmiségieknél és álértelmiségieknél oly gyakran. A politikusok ügyesen szokták ezeket a jellemhibákat használni. (Például meggyőződésem, hogy Palkovics lelkivilágába valamikor az egyetemen belegázolt egy matematikus vagy fizikus.)
Az ÖT állítólagos megszűnéséről (de inkább Puzsér további sorsáról):
.
Hát igen, 30%-os Tisza mellett nem érdeke az állampártnak harmadik utas (se Orbán, se Gyurcsány) műsorokat finanszírozni, még akkor sem, ha az utóbbi pár évben azért kilógott az Ötben a lóláb. Tippem szerint mostantól csak fideszes és gyurcsányista műsorok lesznek finanszírozva + ugye fogy a lóvé.
.
Az Öt című műsor nekrológjába az illene a legjobban, ha most még elzengenék pár mondatot Orbán zsenialitásáról, és gúnyosan röhögcsélnék a Párbeszéden, de ezt meghagyom a szereplőknek.
@kiazmármegint: nehezen nézhető. ennek az oka pl. az. hogy itt nincs semmiféle script, és még ceglédi sem vicces, noha ő mellékállásban humorista. ez nem egy értelmiségi társaság, nincsenek köztük színészek (bajor, verebes és hernádi viccesek tudtak lenni, mert ez a szakmájuk), a „szélsőközép”, ahogy puzsér a saját célcsoportját definiálta. nem kicsit NOCD, ahogy a posh angolban mondják.
Hiv.: @excombo: Azt is írják, hogy megtorpant Magyar Péter népszerűségének növekedése. Pedig éppen most döntöttem el, hogy rá fogok szavazni. Mert nekem a politikát gyakorlati dolgokban kell látnom. Kurvára nem érdekelnek a történelmi jelképrendszerek és hívószavak.
Egy hőmérő meg egy teljesítési bizonylat, és egy hullási statisztika. Ennyi.
https://nepszava.hu/3246950_korhazak-veszelyhelyzet-elmaradt-klimafertotlenitesek-magyar-peter
.
@Grrr:
.
„Schiffert nem az aljasság mozgatja”
.
Senkit sem az aljasság mozgat. Hanem valami belső késztetés (motivációnak, ösztönnek, drive-nak mondták/mondják iskolától és korszaktól függően). Ennek nem oka, hanem az eredménye az aljasság (vagy bármi más).
.
Nem tudhatjuk, hogy milyen késztetések miatt lett Schiffer András aljas: pénzéhség, feltűnési vágy, a különlegesség óhajtása, immoralitás, akármi miatt. Csak a végeredményt látjuk: az aljasságot. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehetnek okos megnyilvánulásai, tisztességes akciói. Hiszen senki sem fekete vagy fehér.)
.
.
@jotunder:
.
Czeglédi mellékállásban humorista? Viccelsz?
.
@hakohen: Igaz, de azt hiszem, valami olyasmit érzek, hogy Schiffer nem gondolja magáról, hogy aljas lenne. Egyesek (nyilván meg tudnánk egyezni néhány névben) meg tudják magukról; csak hát szeretnének generációkra elegendő vagyont szerezni. Vagy valami ilyesmi
@hakohen: https://dumaszinhaz.hu/fellepok/cegledi-zoltan/
.
@Grrr:
.
Nem hiszem. Az aljas emberek többsége valahogy meg kell ideologizálja (szaknyelven racionalizálásnak hívjuk) azt, hogy miért úgy viselkedik, ahogy. Ha elismerné, összeroppanna. A többség persze nem azt jelenti, hogy mindenki. Vannak teljesen cinikus és gonosz emberek. „Elhatároztam, hogy gazember leszek” (III. Richárd). Ezek neveiben valóban meg tudnánk egyezni.
.
.
@jotunder:
.
Hááááát, mindig tanulok valamit. Sosem gondoltam volna. Viszont a bemutatkozásában ez a mondat kiverte nálam a biztosítékot:
.
„Különös élvezettel rúgja ki a létrát a mindenoldali politikusok alól.”
.
Talán nem kell magyaráznom, hogy bajom a „mindenoldali”-val van.
.
Kicsit öncélúnak hangzik. Keletkezett egy fogalmom nyugaton egy társadalmi csoportra, jelenségre. Talán ma már ott sem feltétlenül működik ugyanúgy. És abba a fogalomba beleerőltetni a mai magyar világot félrevihet.
Mint az egyetemek összehasonlítása. Az egyetemek nem feltétlenül ugyan úgy működnek a különböző országokban, ezért összehasonlításuk sem lehet annyira jó. Az angolszász országokban csúcsegyetemek vannak, míg mondjuk a kontinentális Európában nem feltétlenül épít ilyen csúcsegyetemekre. És mégis jól működnek az európai országok, akár jobban is mint az angolszászok. Ugyanígy az értelmiség se feltétlenül úgy működik egyes országokban, mint máshol.
Ezért elsőnek nekem is az jutott eszembe a címről, hogy jó, de mit is értünk értelmiségi alatt? És ahogy láttam már az elején többeknek is ugyan ez jutott az eszébe. Persze az hogy mi az értelmiségi Magyarországon, vagy mi kéne hogy legyen, az is könnyen végtelen vitához vezetne. Nekem úgy tűnik hogy a nyugati közértelmiségi inkább a közéleti párbeszédnél a technikára fókuszál, nem a tartalomra. Azaz az számít elsősorban, hogy hogyan vitatkozol, nem azt hogy mennyire okosakat mondasz. Ami viszont könnyen az értelmiségi vita célját, az értelmiség értelmét kérdőjelezheti meg. És már el is kezdtem az értelmiség fogalmán rugózni…
@Thalész: „a közéleti párbeszédnél a technikára fókuszál, nem a tartalomra. Ami viszont könnyen az értelmiségi vita célját, az értelmiség értelmét kérdőjelezheti meg.”
Szerintem ez a fiatalabb generációnál már egyáltalán nincs így.
Hiv.: @Thalész:
… „a nyugati közértelmiségi inkább a közéleti párbeszédnél a technikára fókuszál, nem a tartalomra. Azaz az számít elsősorban, hogy hogyan vitatkozol, nem azt hogy mennyire okosakat mondasz.”
Ez egy nagyon érdekes észrevétel. Azt nem tudom, hogy így van-e, de ha így van – akár nyugaton, vagy keleten – akkor az elég nagy baj. Hiszen a beszéd fő funkciója mégiscsak a tartalomközlés kell legyen. A beszéd nem cifra szűr, amit felvéve máris eltakarja a bensőt. Aztán, ha mégis ez lesz belőle… Olvastam olyan pszichomókusi elemzéseket, hogy nagyon sok kommunikációs élethelyzetben főleg nem is az számít, amit mondasz (a tartalom, és az információ), hanem ahogy mondod, ahogy szerepelsz, vagyis a „cifra szűr”. Ez kurva nagy baj. Talán azért van, mert a zemberek sokszor nincsenek annak a tudásmennyiségnek a birtokában, hogy el tudják dönteni, igaz/hamis, helyes/helytelen-e amit hallanak. Ezen nem akarnak tépelődni, hanem helyette a könnyebb ellenállás irányában, a cifra szűrt figyelik.
Mintha az USA-elnölválasztási vitáknál is pont ez lenne, nem? Mármint nem itt, ebben az illustris közönségben, de a nagyközönségben. Kamala Harris csúnyán röhög (tényleg elég csúnyán, de az semmit nem számít, nem feleségnek kell), és máris unszimpi lesz, stb.
Na most, ha nyugaton a közéleti párbeszédben ez tényleg így harapózik el, akkor az nem jó jel. Bár, pl. a mogyoró közéleti beszédeket nézve, hát ez az itteni sem habostorta.
Beszélgettek itt arról, hogy ez meg az a roszembernek tűnő jóember (a „jóember” itt címke, és nem minősítés) aljas-e. Az „aljas” fogalma, csakúgy, mint bármely más elvont fogalom, képlékeny, bizonytalan, pontatlan. Nem végletesen az, nagyjából azért tudjuk, hogy miről szól, mit jelent, és mikor használjuk (nyilván nem egy kitüntető jelző), de mivel nincs egyzakt jelentése…
Az egyéni percepciók bizonyos határok között eltérőek lehetnek, ezért ugyanazt esetleg különbözőképpen értékeljük. Én pl. nem tudom megmondani, hogy X mennyire aljas, aljas-e egyáltalán. Ha az látszik valakin, hogy rossz cselekedetet követett el, vagy rossz (hamis, vagy helytelen) dolgokat mondott, akkor még mindig kérdéses az, hogy azokat tudatosan mondta-e (átfogta-e a tudata), szándékosan mondta-e, vagy esetleg valami más, mögöttes, nem tartalomközlési szándékból. Ha valaki teljesen tudatlanul (alulinformáltan, vagy félrevezetve, de jó szándékkal) mond, csinál valamit, akkor az lehet aljas? Ugye, mi erre a definíció? (És biztos, hogy ugyanaz a használat is?)
Ezt nagyon nehéz ezt így kategorikusan eldönteni… Mi legyen itt a mérvadó: a szándék, vagy az eredmény? De még az eredmény megítélése is kérdéses, hiszen az erkölcsi- és politikafilozófiai értékek különbözőségei is pont ezt, a már nem is a legalapabb alapértékekben, de az eggyel magasabb színtűek értékében való eltérést mutatja. Ami nekekem érték, az neki értéktelen, és fordítva. És ezt az „alapértékekből” logikailag nem lehet levezetni, ehhez a logika kevés (nem ide való). Ez is egy olyab porbléma, aminek nincs pontos megoldása.
Arra kíváncsi lennék, hogy Schiffer, akire leginkább a „fontoskodó” jelzőt aggatnám, mitől aljas?
A verseny ugyanis elég népes manapság, nem könnyű kitűnni a mezőnyből (lásd: NER és annak a kontraszelektált „kíválóságai”).
@obeszel: Ahogy azt már többször kiveséztük, aki a NER szekerét tolja, az vagy idióta, vagy gazember, esetleg mindkettő. Erre eddig senki nem tudott ellenpéldát mutatni.
Schiffer nyilvánvalóan nem idióta, senki nem mondhatja, hogy tájékozatlan, vagy hogy nem fogta át a tudata, mit tesz. Kizárásos alapon akkor…
kell még valamit mondanom?
Na, ez: https://444.hu/tldr/2024/08/19/mit-tanit-a-jobboldalnak-peneszbogar-az-ujfasiszta-blogger, pl. ordas nagy gazemberség. Az ilyen embert legszívesebben megfenyíteném az utcán (statuálás), ha találkoznék vele – persze valósan nem, mert én egy szelíd, ma született bárány vagyok.
És ezek a jóemberek közben azt hiszik, hogy ők tényleg jót akarnak. Nincs gazember-öntudatuk. Meg hát nem „fogja át” nekik. Inkább megyek is ki kést kovácsolni… hogy a kurvaanyjukat, most azért kissé felmérgesítettek.
@ipartelep: Valahogy ezek az autokrácia meg hierarchia hívök, akik szerint a gyengék támogatása hiba, mert az erösebbnek le kell gyözni a gyengébbeket, mindig meg vannak gyözödve róla, hogy ök személy szerint az erösek oldalán, a hierarchiában magasan helyezkednek el most és mindörökké. Pedig nem kell olyan sok ész hozzá, hogy belássák, elég egy szerencsétlen baleset és máris a rászoruló magatehetetlenek közt találhatják magukat. Ahogy az se igényel hatalmas politikai belátást, hogy ha egy rendszer elkezdi megvonni a jogokat az alul levöktöl, másként gondolkodóktól, abban nincs megállás, elöbb-utóbb mindenki sorra kerül, mert a diktatúrák már csak ilyenek. Nincs védett pozíció, legfeljebb egy maroknyi, mindenki más lecserélhetö, eldobható és elöbb-utóbb a szopás rosszabbik végére kerül. Rajknak is milyen jól ment a sora, amíg …
Hiv.: @nyulambator:
Én ezt a kérdést teljesen elvi szinten kezelem, pontosabban, minden későbbi onnan indul. Az elv neve itt: etika, vagy erkölcs, és már a politikafilozófiai elvek is abból vezetendőek le. Az én ide vonatkozó polfil. elveim (a nagyon alapvető etikaiakat most hagyjuk) egyszerűek, közérhetőek (bár nem általánosan elfogadottak), ismertek: szabadság, egyenlőség, szolidaritás. Mindezek a társadalmi együttlélésre vonatkoznak azt kell hogy szabályozzák. Minden más elv vagy nem annyira fontos, mellékes, vagy ezeknek ellentmodó, tehát rossz, helytelen elv. Pl. itt van a konzervek híres elve, az „istenhazacsalád”. Isten minden jel szerint nem létezik (ha véletlenül létezne, az számukra pontosan ugyanolyan lenne, mintha nem létezne), a haza ma elavult, sőt nagyon káros nacionalista, vagyis emberpusztító, antihumanista „elv” (az internacionalizmus a helyes), a család meg persze fontos, a legfontosabb kisközösségünk, de itt mellékes, mert nem társadalomszervező elv. Szóval így vagy úgy, de mindhárom káros, ill. a harmadik, itt fölösleges hülyeség. Na most, ez a szóban forgó fasiszta hülyegyerek erre még rátromfol, a maga kifejezetten antihumán nézeteivel. Normáis az ilyen? Mármint értelmileg. Mennyire fogja át a tudata vajon, hogy miket beszél? Vagy csak keresett magának egy kommunikációs rést (mint a Lókupec, amikor átment rosszoldali konzervbe), látván, hogy liberális elég sok van, azért mérsékelt baloldali is, viszont ilyen vad fasiszta nézetekkel kevesen állnak ki? Ezt nem tudom, nem is érdekel, csak azt tudom hogy az ilyen ember szemét, és az emberiség ellensége.
.
Utólag jutott eszembe Antonio Gramsci, aki az ún. szerves (organikus) értelmiségi fogalmát kitalálta. Gramsci életútja elég sok kanyarral volt teljes (korai Mussolini-hívő, majd a fasiszták által súlyos börtönbüntetésre ítélt politikus, Komintern-vezető – közben levelet ír Sztálinnak és Buharinnak, hogy meggyőzze őket a szovjet kp-n belüli harcok helytelenségéről – tudjuk, milyen eredménnyel stb.). Szomorú véget ért, de tanaival a mai újbaloldaliak is foglalkoznak.
.
Csak felületesen ismerem, hogy mit gondolt a szerves értelmiségről. Az viszont szerintem ma már csak történeti értékkel bír. A neomarxistákon és neobaloldaliakon kívül nem tudom elképzelni, hogy bárki is tudna mit kezdeni vele.
.
Talán @jotunder: lehet a kivétel. (Ez vicc akart lenni.)
.
@hakohen: Gramsci a NER egyik alapideológusa. Most azt mondod, hogy hülyéskedem.
https://www.academia.edu/79942886/Antonio_Gramsci_Az_%C3%BAj_fejedelem Békés Márton az egykori szkinhed találta ki, hogy „Antonio Gramsci ma a nemzeti erők filozófusa, a „nemzeti blokk” konszenzusos hegemóniájának fejedelme”
.
@jotunder:
.
Nem, nem hiszem, hogy hülyéskedsz.
.
Na de hogy Békés Márton zagyvaságára (amiben nem áll egyedül a Lánczi András méhéből kipotyogtatott álkonzervatívak között) még hivatkozol is, az azért skandalum.
.
Még maga az egykori szkinhed, ma a Kommentár hírneves szerzője, Békés Márton sem tud eltántorítani attól, amit fenti kommentemben leírhatni voltam bátor.
.
@jotunder: én egy kicsit legörgettem, és majdnem elvitt a hercátták:
.
Related Papers
.
Hankiss Elemér mint renitens újhistorikus
László Karvalics
.
A vándorló arámi nyomában
2016 Miklós Kőszeghy
AETAS-Történettudományi folyóirat
.
Programvita és obszcenitás-Andrássy Gyula gróf és Dessewffy Emil gróf politiko-pornografikus verses üzenetváltása 1848 elején
2010 Róbert Hermann
.
Balázs Gábor Igazságosság és Egyenlőség Maimonidész filozófiájában
Gabor Balazs
.
Heinrich Hentzi, a budavári Leonidász
2013 Róbert Hermann
.
Küzmics István Újszövetség-fordításának lehetséges magyar mintái
2017 Mária Lukácsné Bajzek
.
Istenek és hősök ábrázolása Giovanni Boccaccio Genealogia deorum gentilium című művében
2015 Zsófia Babics
.
Kora újkori prognosztikonok és kalendáriumok az asztrológiáról, a szabad akaratról és a boldog életről
2010 Ágnes Dukkon
Információs Társadalom
.
Mesterséges intelligencia – a diskurzusok újratervezésének kora
László Karvalics
A közelmúltban az intelligens robotokban rejlő egyre növekvő veszélyek a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló irodalom központi témájává váltak. Ez az általam „alarmistának” nevezett nézőpont logikus következménye (és erős szövetségese) az „erős MI” korosodó paradigmájának, illetve ezen paradigma legújabb változatainak. A veszélydiskurzus főbb argumentumainak és az ezekkel kapcsolatos problémák ismertetése után felvázolok egy új értelmezési keretet, melyben minden MI-rendszer elválaszthatatlan egységet, hibridet alkot humán komponensével, a funkcióval és környezetével. Véleményem szerint az igazán fontos kutatási, tervezési és fejlesztési kérdések a humán összetevővel, valamint a humán és a mesterséges komponens interakciójával kapcsolatosak. Ez a megközelítés három további diskurzus számára is teret nyit: az automatizáció következő szintje és a foglalkoztatás jövője, az emberi összetevő kiterjesztése és az ehhez kapcsolódó jogi és etikai kérdések, melyeket az MI és a robotika le…
Kalligram
.
Kafka fia fragmentumok. Bevezető Borbély Szilárd hagyatékban maradt töredékei elé
2023 Száz Pál
Kemény Lili kapta a Margó-díjat a NEM-ért.
Hiv.: @jotunder:
A Moly teljesen bezsongott tőle. Ez most tényleg nagy durranás.
Ja, és annyira a jelenbe ágyazott, hogy jobban nem is lehetne.