Mit várunk a magyar felsőoktatástól?
Eredeti szerző: jotunder
Akarjuk-e azt, hogy a magyar felsőoktatás hasonló szerepet töltsön be Magyarországon, mint a brit felsőoktatás Nagy-Britanniában, a svájci felsőoktatás Svájcban, vagy a német felsőoktatás Németországban?
Ha erre a kérdésre valaki nemmel válaszol, akkor azt, tekintettel a felzárkózásról, konvergenciáról szóló generális mantrákra, illik megindokolnia. Akkor is, ha az illető Magyarország miniszterelnöke. Tisztáznunk kell azt, hogy mit várunk el a magyar felsőoktatástól, sőt még azt is végig kell gondolnunk, hogy mit értünk felsőoktatás alatt. Ebben a posztban abból az alapfeltevésből fogok kiindulni, hogy Magyarországon a felsőoktatásnak nagyjából hasonló szerepet kellene betöltenie, mint a nyugat-európai országokban, és ennek az alapfeltevésnek a következményeit szeretném megvizsgálni.
Mi az, hogy egyetem?
A kérdés sokkal bonyolultabb annál, mint amilyennek hangzik. Néhány napja jelent meg a idei Complete University Guide, a brit egyetemek rangsoraival. Összesen százhuszonhat egyetemet rangsoroltak. A táblázat elején természetesen Cambridge és Oxford áll. A közepén Portsmouth, Northumbria és Bedford, a végén pedig Glyndwr, East London és a London Metropolitan. Nagy-Britanniában hat évente vizsgálják meg az egyetemek kutatási teljesítményét, a legutolsó vizsgálat éppen tavaly volt. Erről az oldalról valamennyi terület rangsora letölthető. Látható, hogy Oxbridge gyakorlatilag minden lehetséges tudományterületen a világszínvonalat képviseli, a gyengébb intézmények pedig egy-két területen érik csak el a nemzetközi színvonalat. A CUG táblázatából kiolvasható, hogy óriási különbségek vannak a legjobb és a leggyengébb egyetemekre jelentkező középiskolás diákok vizsgaeredményei között. Egészen más szerepe van a táblázat első három, ötvenedik-hatvanadik illetve százhuszadik helyezettjének. Általánosságban nem is lehet brit felsőoktatásról beszélni, és valójában magyar felsőoktatásról sem.
Oxford és Cambridge a brit kultúra és tudomány meghatározó intézménye, nemcsak egyszerűen felsőoktatási intézmények. A magyar Oxbridge-től is valami hasonlót várhatnánk el. A magyar Oxbridge szerepét kell először tisztázni (ebben a posztban én leginkább a magyar Oxbridge-ről írok, ami nem jelenti azt, hogy csak ezt az egyetemi szerepet tartom fontosnak). A magyar közvélemény tágas termeket lát maga előtt, amikor az egyetem szót hallja, ahol egy szemüveges ember áll a táblánál, a diákok pedig a füzetükbe írnak. A viták pedig arról szólnak, hogy hány diák írjon a füzetbe. A magyar Oxbridge nem csak, sőt nagyon nagy részben nem a szó direkt értelmében vett felsőoktatást kell hogy jelentse. Már amennyiben igennel válaszolunk a poszt elején feltett kérdésünkre. Ki kell mondanunk, hogy a magyar Oxbridge a magyar tudományos kutatás zászlóshajója kell hogy legyen. Igen, ezen osztoznia kell a Magyar Tudományos Akadémiával, az MTA-nak nem lehet primátusa a tudományban. Ez egy félelmetes mondat, és ennek megfelelően félve is írom le. Ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia, amely intézmény nem, még egyszer, nem az utcanévbizottságot jelenti, intézeteinek nem elhanyagolható részét tekintve európai színvonalon működik és én úgy gondolom, hogy ennek így is kell maradnia. Nem az Akadémiát kell lehúzni, hanem a magyar Oxbridge-t felemelni. Nem kis feladat, senki sem kész rá, és természetesen fel sem merül, ez a poszt már korábban az ufológia irányába fordult.
Mi várható el a magyar Oxbridge-től?
Nagyon nehéz kérdés. A kommunista rendszer bukása után nem ugyanolyan helyzetből indult újra a magyar matematika, az idegtudomány illetve a szociológia, a filozófia vagy a közgazdaságtudomány. El kell döntenünk, hogy hová próbálunk besorolni egy adott területet, mondhatjuk úgy is, mely brit egyetem szintjére emeljük a lécet. Ez nagyon nehéz kérdés, meg sem próbálok válaszolni rá. Azt gondolom, az ötvenediknek rangsorolt brit egyetem társadalomtudományi tanszékeinek publikációs normáit érdemes lenne legalábbis megvizsgálni (és a huszadik helyen rangsorolt természettudományi tanszékeket). Azt is érdemes megnézni, hogy ezeken a tanszékeken, mennyi ideje van egy egyetemi tanárnak a kutatásra, mennyit keres egy senior lecturer, és abból is sokat lehetne tanulni, hogy egy brit lecturer állásra hányan és, harmincas éveik elejére, milyen tudományos teljesítménnyel jelentkeznek.
Mi várható el a diákoktól?
Erre a kérdésre még a fentieknél is nehezebb válaszolni. Óriási a szórása az emberi képességeknek. A magyar fiatalok felső öt- tíz százalékának teljesítményét nem lehet előírni, azt meg kell vizsgálni, meg kell érteni és csak így válaszolhatunk erre a kérdésre. Kötelességemnek érzem azt, hogy itt a következő húsz százalékról is beszéljek. A magyar fiatalokra kell méretezni a követelményrendszert. Természetesen elvárható a tisztességes munkamorál, az elkötelezettség egy bizonyos szintje (ami természetesen függ attól, hogy hányadik decilisbe tartozik az adott fiatal), de a mediánhoz kell mérni az alapkurzusokat. Nem lehet évfolyamokat megbuktatni és közben szigorú arccal nézni a levegőbe. Azt gondolom, hogy a magyar felső öt százalék összemérhető a brit elittel, de ezt nem ebben a posztban fogom kinyilatkoztatni. Az elit nyilván nagyon komolyan terhelhető és terhelendő, bizonyos szakmák esetében nagyon veszélyes kompromisszumokat kötni, de még az ő esetükben is belátásra és empátiára van szükség. A felsőoktatás kooperációról szól és nem háborúról.
Mi a helyzet az autonómiával?
Nagy-Britanniában legendásan autonómok az egyetemek, Németországban kevésbé. Akit érdekel a téma, ebben az anyagban utána nézhet az európai helyzetnek. Az, hogy az egyetemi tanács tagjait (ennek a megfelelője akar lenni a konzisztórium) ki nevezi ki, és milyen viszonyban van a szenátussal, hogy ki választja meg a rektort, egyáltalán nem jelentéktelen kérdések, de a valódi kérdés az ott van a poszt elején. Ha arra a kérdésre igennel válaszolunk, akkor nem nevezhetjük ki X.Y-t kancellárnak a Zeneakadémiára vagy a szegedi egyetemre, hanem inkább valamilyen könnyebb munkára oszthatjuk be a menza környékén. Igen, már említettem, hogy tisztában vagyok a posztom ufológiai jellegével. Mindazonáltal azt gondolom, hogy ha egy ország komolyan veszi az egyetemeit, akkor az irányítás meglehetősen széles spektrumában is kiváló felsőoktatása lehet, ha nem, akkor meg szinte mindegy, hogy milyen az egyetemi autonómia.
Tehát?
Ez a poszt nem arról szól, hogy miért vonuljon valaki más az utcára. Csak és kizárólag arról, hogy szerintem milyen irányokban érdemes gondolkozni a magyar felsőoktatással kapcsolatban. Számomra az első kérdésre adott határozott igenlő válasz a lényeges. Támogatom a dühös fiatalokat és a magyar kollégáimat, szinte fenntartások nélkül támogatom őket, de most csak a számomra legfontosabb kérdésről akartam írni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519127-6988605c98ca7' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519127&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519127-6988605c98ca7&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519127-6988605c98ca7' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
hvg.hu/velemeny/20150502_Egyetemek_a_Titanicon
@fortin2: „Az ELTE SE erőszakolt szétszakítás”
Az mi?
http://www.origo.hu/itthon/20150502-nemetorszagba-megy-tanulni-orban-viktor-fia.html
@dvhr: Nyilván arra gondol, hogy miért működik külön egyetemként egy orvoskar Pesten. Az egészségügy jelenlegi helyzetében, tekintve, hogy az OEP finanszírozza a klinikákat, nem lehet tudni, hogy mi lenne, ha a SE betagozódna egy University of Budapestbe.
@jotunder:
ez reg:)így volt a Pázmány egyik kara volt, az orvosi,meg a mat,fiz TTK, a bölcsész kar , a jog
1950- ben változtatták meg
akkor lett BOTE , s 1970-ben SOTE
s a M.kir. Józef n.M & Gazd. TE 1934- 45, ig létezett ,itt volt az agrárkar
@lüke: s az OEP a beteget finanszírozza, s nem az egyetemet,/ DRG van MO n /
htpp://en.m.wikipedia.org/wiki/Diagnosis-related_group
@jotunder: Meg persze a teologiat is vissza kene rakni.
@lüke: száz milliárd megy az OEP-en keresztül a klinikákba. alulfinanszírozott egészségügy esetén a klinikák megterhelhetik az egyetemi rendszert. nem feltétlenül van így, de van, aki szerint egyes egyetemek esetében már is így van.
@dvhr: egy orvoskart? miért ne? teológia az általában egy szak, valamilyen religious studies. elvileg lehet állami egyetemen ilyesmi, a mi egyetemünkön pl. nagyon erős a religious study, és egy csomó egyetemnek effektív teológiai fakultása van. nem hiszem, hogy magyarországon sanszos lenne.
@jotunder: Emlekeim szerint a videki egyetemeken, ahova betettek egy-egy orvoskart, a rektorok eroteljesen redukaltak az eladosodottsagot, ugyanis, ha az egyetemnek akar a legkisebb ado- vagy jarulektartozasa van, akkor be se adhatja a palyazatait.
@jotunder: Az egyik bajom, hogy az igy is kezelhetetlenul nagy ELTE meg tovabb none.
A masik, valahogy nem tetszik ez a jatszadozas a karokkal, egyetemekkel. Jon egy uj kormany, Magyar, Hiller, Hoffmann, esetleg rektor es mint a butorokat a szobaban elkezdi tologatni, rakosgatni a karokat. A kormanyok szempontja kivetel nelkul a sporolas, elvesznek epuleteket, allasokat es hat persze millio nagyon kellemetlen helyzet jon letre, amikor egy hosszu ideje kidolgozott rendszer nem alkalmazhato az uj konstellacioban.
@jotunder:
Hotline- bul a SOTEról, betegre finanszíroz ,átlag 150 e, ha komplikáltabb ennek többszörose is lehet
@jotunder: Ne haragudj, nem volt időm írni, sőt igazából most sincs (a köztes threadet nem olvastam, excusez-moi), de ekkora méretes marhaságra nem számítottam. Egyébként viszont, ha pont ebben a témában sértegetni szeretnél, akkor javaslom a zsidózás, és a népi kommunistázás valamiféle keverékét. Na ebben pl. van intellektuális kihívás, még az is lehet, hogy egy századvéges szerződést is megérne :).
Tehát: nem, nem valami Venezuela szerű országot szeretnék, inkább valami Skandinávia szerűt (ja, igen, ott azért nem kiemelkedően jó a felsőoktatás, viszont kiemelkedően jó a primer és a szekunder, szemben pl. Venezuelával). A többit nem írnám le még egyszer.
(Ja, azért mégis: igen, igazad van, amíg az alapfokú különbségek akkorák, amekkorák, addig tényleg úgy tűnhet, hogy a felsőoktatási költések igazából arról szólnak, hogy mennyi pénzt adjunk az intellektuális elitnek (természettudományi képzések), illetve a másodvonalnak (orvosi, műszaki felsőoktatás), arra, hogy ha már a NER-be nem integrálódik, legalább a kölkeit nyugatra menekíthesse. DE megismétlem, ez pont addig tűnik így, amíg a dolog haszonélvezői fel nem lázadnak a primer oktatás totális diszfunkciója ellen, amit le se merem írni, hogy pont kik üzemeltetnek, mert akkora chavezista leszek, hogy a fal adja a másikat. És még zsidó is. Rosszabb esetben meg kdmps :))
@Vitéz Kőbányai Világos: 1. A sved felsooktatas kiemelkedo. Az ARWU listan az elso szaz egyetemben harom sved van. 2. A kozepfoku oktatasra sokat koltenek, de a PISA teszten matematikabol lett 478 pontjuk Magyarorszagnak 477. Olvasasban 483 pontjuk van, Magyarorszagnak 488, a harmadik „science” kategoriaban a svedeknek van 485 pontjuk, Magyarorszagnak meg 494. Ugy is fogalmazhatunk, hogy a magyar eredmenyek valamivel jobbak.
Az ELTE teljes koltsegvetese 24.3 milliard forint. Annak az egyetemnek a koltsegvetese, ahol dolgozom 216 millio font, ami ebben a pillanatban 88.7 milliard forint. Mi, a diakok szamat tekintve nem vagyunk benne a legnagyobb nyolcvan brit egyetemben sem, van kb. kilencezer undergraduate es haromezer graduate hallgatonk. Milyen intellektualis elit megfizeteserol beszelsz? Amugy a magyar egyetemi professzorok fizetese csak kicsit tobb mint havi brutto ezer font. Amikor nalunk egy lecturer kap harom ezer fontot (vagy esetleg tobbet). Jezusmaria.
A kimaxolt chavezimus az elitellenesseg, ahol minden olyan filler, amit nem a szegenyekre koltunk kozvetlenul, gyanus filler.
@dvhr: Az ideiglenes kiszakított orvoskar (alig hatvan év a héromszézhatvanból) nem elsősorban azért lenne szerves része a Budapesti Tudományegyetemnek, mert a túlhypolt globális listákon feljebb lökné picit (az ARWU-n nem kerülne eggyel jobb kategóriába, talán a QS és a THE esetében igen). Sokkal fontosabb volna egyrészt az az intézményi és menedszemnt-kultúra, amiben a SE fényévekkel van az ELTE előtt (teljesítményelv, nemzetközi képesség, professzionális vezetés, kollegialitás stb.) Másrészt olyan kutatási és oktatási szinergiák erősödnének meg, amelyek ma is alakulgatnak (a két egyetem cca négy-öt képzése együtt megy), de az intézményi falak nélkül igazi nagy dologokat lehetne kihozni belőlük – főként, ha a KOKI-t odébb lehetne húzni a Pázmánytól és a „másik” TTK-hoz épülne egy „keresztfolyosó” a LÁgymányoson (A Reáltanoda utcai korridorba eső Rényit nem merem mondani JT posztjában…)
A lényeg: a mostaninál eggyel ütőképesebb magyar felsőoktatási teljesítményhez nem lehet megúszni az értelmes mértékű intézményi koncentrációt – és az a vicc, hogy a mélyen felsőokgtatás-ellenes Orbán-kormány fogalmazta ezt meg a legegyértelműbben, csak persze hülyén.
Ami viszont a fizetéseket illeti: az oktatók megalázó alulfizetettsége a hivatalos bérekben együtt jár a professzori kar kb negyedénekk cca 2500 fontos havi jövedelmével (MTA tiszteletdíj, grantek stb.) Nyilvn ez sem összehasonlítható egy angol professzori fizetéssel, de ennél is nagyobb baj, hogy senki nem tudja, valójában milyennek a jövedelmi viszonyok a felsőoktatásban.
@jotunder: Tényleg csak egy kérdés, mert egyszerűen meg érek rá arra, hogy nominális béreket hasonlítsak össze. Kurvára nem érdekel, hogy mennyi a fizetésed. Másfelől viszont ahogy a pisa eredményekre hivatkozol, az pont mutatja, hogy milyen ostoba módon értettél félre, komcsizás közben. Gratulálok!
Mégegyszer, csak a te kedvedért, hátha most sikerül felfogni: A magyar primer oktatásnak nem az átlagos színvonalával van bajom, hanem a rettentően szegregált és egyenlőtlen mivoltával. Erről szinte semmit nem mond az átlag. Ja, és azt is állítottam, hogy ezt a rendszert pont az a réteg üzemelteti, amelyik (pl itt is) vizesre picsogja az internetet a saját fizetésén. És komcsizik közben. Amit leírtál, az ebből a szempontból nem különbözik egy Lánczi tanulmánytól.
@Vitéz Kőbányai Világos: te úgy gondolod, hogy azzal, hogy lebutítod a felsőoktatást, olyan forrásokhoz jutsz, amit a közoktatásba fektethetsz. ez egyfajta chavezizmus.
az, hogy növelik a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát, de főleg az, hogy szociális munkásokat képeznek, az, hogy kisebb osztályokat indítanak, hatékonyabb oktatási módszereket vezetnek be a magasabb színvonalú felsőoktatással fog korrelálni és nem az alacsonyabbal.
az, hogy kvázi nemzeti ideológiaként, szinte a nagy politikai áramlatoktól függetlenül jelenik meg egy országban az underclass felemelésének igénye, nem csak úgy jön a levegőből.
@Vitéz Kőbányai Világos: Oxford és a London School of Economics a brit szociálpolitika-tudomány központja. Azoknak az ideáknak, amelyek elvezetnek ahhoz, hogy Magyarországon változások legyenek, valahol meg kell születniük. Ahhoz pedig erős intézmények és kiváló intellektusok kellenek.
@jotunder: Hol írtam olyat, hogy le kell butítani a felsőoktatást? Légyszi vedd a fáradtságot és egyszer azzal is vitatkozz, amit mondtam. Különben még úgy tűnne, hogy megint csak a lóvén picsogsz.
@jotunder: Ezzel maximalisan egyetertek. Egy eros egyetem a legjobb kezdes, hogy kimasszunk a sarbol. Ne felejtsetek, hogy jelenleg a felsooktatas a nehany evvel ezelotti (akkor sem tul magas) allami tamogatas kb 50 %-an tengodik. Nekem mindig bizarr, amikor valaki buszken emlegeti a vilaghiru magyar tudosokat, majd megjegyzi, hogy felesleges tovabbi penzeket adni a felsooktatasba.
@fortin2: A Tesi intezmenyi es menedzsment-kulturaja mennyit javult azalatt, amig a Semmelweiss-szel egyutt voltak?
tündérke üdvözöllek kalaplevéve…beletenyereltél, de van ami érdekes és az az amit piacnak nevezünk (kurvára útálom!!!) azaz mit vesznek meg ami kigyün ott a hurkatöltő másik végin? ha aszongya K bácsi a tulajdonos, hogy felvettem, egyetemista, kapta az állami támogatást azaz a fele fizetését az állam adta nekijje, én meg a munekot igenám de egy mérnöki munka (kb 3 hetes gondolkodási izével benne) ér 2,54 millió dollárot!!!!!!!!!! és ha elbassza az akkor derül ki amikor amikor már … mert a mérnök felelős azért amit tervez… aláírja(!!!!!!!!!) és ez vasút meg repülés és akkor vannak maláy gépek meg egyebek még a BŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ ing es 767 is lezuhan ha olyanja jön össze ez meg tegnapi hír szóval van képzés meg meg egyebek és akkor a tuléajdonos megkérdezte mire is fizetett 23000 dollárt (a felét annak!!!) és nekem miért fizetett 85000-et? amikor látta a nóbelépőnél hogy az ürge tuggya…na erről szól az okítás
@Rodeo36:
arról is, hogy tisztességesen kommentelünk, ha már.
ez nem szép, nem vicces, csak zavaró
@WiteNoir:
mizavar téged kis feketefehérke??? ha tudhatnám?
@WiteNoir:
idéznék:
@ámbátor:
„Elmész te csak a picsába”.
…és most megkérdezném: ez nem bántja pillangószárnyú érzékenységedet,…mert rodeo36 kommentjében egyetlen trágár szót sem véltem felfedezni, mégis kiokítottad vala, a trágárkodáshoz meg szavad sincs…..de gustibus.:nekem vicces volt, neked nem, dehát ahányan vagyunk nem egyformák.. a változatosság gyönyörködtet, tudtad?
@dvhr: fogalmam nincs. azért az egy főiskola volt és maradt…
@évásanyó:
ez a feketefehérke valami kdnp-s lehet, olyan rétvéribencésen hangzik, nem gondolod, az, hogy szakmai tapasztalatot írtam be a hogyan van a munka adás és vevés az nem igen izgatta fel, nem is értette, a bő ing sok „Ö” betúje megütötte a szömit valószínű nem eléggé…és most áldoz a mammonnak
nem kell ezt komplikálni: a szemüvegeseket agyonlövetjük
@jotunder: De ez akkor is úgy kerek, ha ezeket az ideákat illetve komoly tudományos eredményeket a másod/harmadvonal képes felszívni és társadalmi haszonná konvertálni (emellett pedig virulhat az alapkutatás). Vagyis van egy nagyon komoly élvonalbeli teljesítmény és potenvciál a magyar felső 5 (esetleg 10) %-ban de ha utána ezek az eredmények nem hasznosulnak és valahogy nincs is rá igény (vö közgazdaságtan), akkor az nem egy optimális állapot az országnak. Az igaz hogy írsz a 20%-ról de ahhoz hogy ez megfelelő legyen ahhoz meg a közoktatást kellene egy finnország közeli állapotba hozni. Ez rengeteg idő, a tanárok jó felkészítése és megfelelő fizetése kell (de akkor mindenkit meg kell fizetni, orvosokat, birákat, közalkalmazottakat stbstb). A felsőoktatás is rengeteg pénzbe kerül, ehhez komoly gazdasági teljesítmény kell ezt pedig egy jól működő ország tudja kitermelni és hasznosítani is. Persze ha stadion építés vs felsőoktatás akkor nyílván utóbbi, ha közoktatás vs felsőoktatás, akkor te ki mernéd jelenteni hogy melyik fejlesztése jelenleg a fontosabb, előrevalóbb stb? Szerintem amit Kőbányai feszeget az inkább analóg avval, hogy az eü problémáit nem lehet a agysebészet fejlesztésével megoldani és hogy lassan ahol nem lesz már gyógyszer sem ott agysebészet sem lesz.
@jotunder: Ha eddig valakik előremutató gondolatokkal jelentkeztek, azokról általában kiderült, hogy nem csak itthon tanultak valamit valakiktől. Ez nem baj, és ez még önmagában nem húz le. Legyen lehetősége az ilyen színvonalú intellektusoknak továbbra is odakint tanulni valakiktől valamiket, ami bizony megköveteli, hogy legyenek megfelelő alap-és középfokon „elit” színvonalat nyújtó intézmények. Legalább annyi, mint a boldogult nyolcvanas években, aminek sose gondoltam hogy visszasírnám bármijét. Tudjanak legalább annyira nyelvet, amivel odajuthatnak.
ez egy kicsi ország, nem jó ráébredni, de kicsi talent poollal, erős nemzetközi versennyel és elszívóhatással (ha mehetsz az igazi Oxbridge-ba is a teljesítményed alapján, akkor oda fogsz menni, nem az itthoni klónjának szánt valamibe), ettől még sokkal többet kéne pénzelni vagy békénhagyni az elitképzést, de az általános középszer színvonalának emelése még nem chavezizmus szerintem, épp erről szólt Finnország, Lengyelország, de nyilván ilyen Norvégia, Dánia is. Ami az UK-ban van, az annyira speciális, hogy másolhatatlan és innen majdhogynem értelmezhetetlen (mondom én azután, hogy annak az országnak a „zsoldjában” álltam majd tíz évig….).
A pénzek is inkább relatíve érdekesek mint abszolútban: amikor nagyon jól kerestem, akkor is csak egy kvalifikált londoni takarítónő bérét értem abszolút értelemben, csak itthon azért nem épp takarítónő színvonalon lehetett abból élni, és ezt a munkaadóim is tudták. A tanítási kötelezettség inkább összehasonlítható, de már a kutatások tartalma néha érdekes, főleg mióta nem épp tudományos szinten dőlnek el K+F pályázatok tartalmai, és rászoktak bizonyos körök ezekre, ebből lesznek a használhatatlan, hazánkban világhírű innovációk, amit valaki valahol kifizetett pályázati pénzből, aztán megy a fiókba.
Amúgy tyúk és tojás: kell az elit a nagy egész megreformálásához, de színvonalas elit nem lesz a nagy egész megreformálása nélkül, vagy legalább az elitképzés békénhagyása és menekülőút-hagyása nélkül. És valódi gazdasági teljesítmény nélkül valóban, finanszírozása sincs se felsőoktatásnak se bármi másnak, ámde jó felsőoktatás nélkül meg nincs gazdasági teljesítmény sem Európában.
Ahogy a jó öreg Vonnegut mondaná: így megy ez.
@Vakmacska: az „altalanos kozepszer” szinvonalanak emelese nem ellentetes a magyar oxbridge-zsel. ahogy az underclass felemelese sem. mindkettovel pozitiv a magyar oxbridge letenek korrelacioja.
kenesei istvan is irt arrol, hogy ebben a pillanatban az elnyert nagy europai grantek tekinteteben magyarorszag egeszen dramai folenyben van a posztszocialista orszagok kozott. nem igaz, hogy ebben a pillanatban egyaltalan nem letezik magyar oxbridge, valamilyen ertelemben azert ma is van, csak nem egeszen ugy, ahogy meg nyugodtan lehetne.
@jotunder: ebben totálisan egyetérthetünk. De tartok tőle, hogy valami ellenére van ez így, és nem mert azért. Erre mondom, hogy már a totális békénhagyás is hoz eredményt korábban elindult önjáró folyamatok meg más miatt is, persze hogy lehetne jobb is. …és ami miatt még aggódom, az az utánpótlás, igen, az önjáró folyamatok ellenére is aggaszt.
@Vakmacska: az elit menekülőútjai a kádás-kor óta megvannak, működnek is, nem csak abban, hogy el lehet menni, hanem abban is, hogy elég sok kiválóság kap lehetőséget kisebb-nagyobb kellemetlenkedéssel itthon is. Azért a lassan század nagyságrendű lendület-programos, a félszáz ERCs (itt van átfedés, perstze), a az elmúlt másfél évtized száznál is több fiatal(abb), valóban tehetséges és magasan teljesítő akadémikusa nemzetközi szintű laborokkal már a hazai professzori kör hatodát teszi ki, ez bőven több, mint ami elvárható. És amikor megépül az ELI, ez a szám bőven meglesz az egyötöd. (Amúgy az eus gratekben való élenjárásunk az ERC-kre igaz csak, az FP7-eseknél sokkal kevésbé emelkedtünk ki a keleti mezőnyből.)
százas nagyságrend, természetesen, nem század. bocs.
@jotunder: „mindkettovel pozitiv a magyar oxbridge letenek korrelacioja.”
Nem értek egyet, valójában ez kábé tök indifferens (ha szőrszálat hasogatunk, akkor még lehet pozitív, csak kurva kicsi). Színvonalas (és főleg: a mostaninál színvonalasABB) felsőoktatásunk lehet anélkül is, hogy a csúcsot feljebb nyomjuk, és ha szűkösek a források, azt hiszem, az előbbi fontosabb. Persze legjobb (lenne?) mindkettő.
Ráadásul ez az Oxbridge kicsit arra hajaz, hogy támogassuk még jobban az ELTÉ-t, mert hát mi másból is lenne ilyen, viszont aggasztó, hogy nem minden területen az ELTE _A_ legjobb, vegyük rá az MTA-t, hogy intézményileg kooperáljon vele!
És hát itt van az, ami a kérdés: az ELTÉ-vel, vagy a magyar felsőoktatási szférával?
@fortin2: „Mi más volna a formálódás, mint a meglévő kapacitások ésszerű erősítése? Az ELTE SE erőszakolt szétszakítás úgysem lesz tartható, a BCE egyes részei opciót jelentenek (a BME-nél ugyanolyan jó helyen lennének amúgy.) Az összes többi semmilyen determinációval nem akadályozott, döntés kérdése csak. valaki csak meghozza egyszer. „
Valamennyire magamat fogom ismételni, de: látok különbséget aközött, hogy segítsük a magyar felsőoktatást, meg aközött, hogy hozzuk helyzetbe az ELTÉ-t (vagy bárki mást, lényeg, hogy egyetlen szereplőt). Amit itt mondasz, az is is-is, de előtte említettél pl. 20%-os támogatás-növelést…
@közösperonos átszállás: van különbség, de nincs igazi mozgástér. Ha elfogadjuk, hogy legyen egy kiemelkedő elitintézmény, az jelenleg nem alapozódhat másra, mint az ELTE-re, a tudományos kapacitása olyan mértékben kiemelkedik. Ezen persze lehet változtatni, drasztikus intézkedésekkel vagy lassabb lerohasztással, de ezeknek túl nagy a kára. Ja, amúgy ez a helyzet nem érdem, hanem adottság: a fővárosiságból, a történelemből stb. formálódott ilyenné.
Az MTA intézeteket nem kell rávenni a kooperálásra, ma doktori iskolák sora működik szoros MTA intézeti közreműködéssel, akadémiai kutatók többsége tanít egyetemen stb. Egyáltalán nem csak az ELTE-n, Szeged, Debrecen, BME, SE bőségesen profitál ebből a kapacitásból.
@fortin2: „Ha elfogadjuk, hogy legyen egy kiemelkedő elitintézmény”
Pont erről beszélek: nem értem, erre miért kellene törekedni, a „legyen jó színvonalú magyar felsőoktatás/kutatás” helyett.
„Egyáltalán nem csak az ELTE-n, Szeged, Debrecen, BME, SE bőségesen profitál ebből a kapacitásból. „
Ne keverjük össze a kutatócsoportokat a kutatóintézetekkel. Gondolom, az MTA-egyetemi kooperációt nem úgy képzelted, hogy az előbbieket erősíteni az utóbbiak rovására (pedig az „MTA-felsőoktatás együttműködés erősítése” gondolatból ez következne, vagy egyes kutatóintézetek ööö, fióktelepesítése).
@aritus:
„rasszista köcsög”
Mivel cigány vagyok, legfeljebb veled szemben lehetnék „rasszista köcsög”, köcsög „paraszt”… 🙂 Na pillants túl ezen 😉
@közösperonos átszállás: nem, nem a kutatócsoportokról beszélek, konkrétan MTA kutatóintézeti kollégák sora tanít egyetemeken, velük tartanak fenn doktori iskolákat pl. Keneseiék is ezt teszik, nagyon helyesen.
A poszt abból indult ki, hogy legyen Oxbridge. Én ehhez írtam a peremfeltételekről.
@fortin2: A BME-s takarító meg keres nettó 70 ezret.PPP
@Rodeo36: Az építészmérnököknek nincs műhelyük.
A vegyészeknek van laborjuk, a mérnök informatikusoknak is tudnak gyakszizni de az építészmérnökök gyakszija élesben megy .
A gépészmérnököknek is van műhelyük.
@Diorella Queen:
az építészek szövetsége vagy valami hasonló az illetéskes egyetem és az akadémia illetékes osztálya égisze alatt, ha az nem „műhely” akkor micsoda…egyébként assem értem mit akarsz? és minden egyéb méárnök vagy egyéb tudományosan is művelhető szakmának van „műhelye” hogy gyakorolják is a szakmájukat asszem teljesen kívűl áll a te szavaidon…egyébként semmi ilyet nem is írtam most még elmesélhetnéd miért szólítottál meg?
@jotunder: Lesz poszt a matekérettségin megbukó matektanárról (na jó, talán egy 3-ast kapna rá)?
comment.blog.hu/2015/05/06/a_nemzeti_hirteve_szakertoje_elbukott_a_matekerettsegin
@TBal: Egy hetvenhárom éves embernek élő egyenes adásban kellett 26 perc alatt 18 feladatot megoldania, és most őt baszogatják. Kamerák, meleg, rengeteg ember nyüzsög, tuti elszúrtam volna én is.
@TBal: nézem a képeket, nem értek egy szót sem, valaki ezt feltette slide-ban, ez el volt előre készítve.
@jotunder: ktszer elhalasztották a bejelentkezését, mert még nem volt kész a megoldásokkal
de ha nem volt rá kész, miért vállalta?
@jotunder: gondolom, ő volt az egyetlen a tévénél, akinek valamennyi fogalma volt a matematikához, így mindenki ellenőrzés nélkül elkitte neki, amiket mondott…
Sajnálom szegényt, de nem kellett volna vállalnia, ha nem megy.