Mit várunk a magyar felsőoktatástól?
Eredeti szerző: jotunder
Akarjuk-e azt, hogy a magyar felsőoktatás hasonló szerepet töltsön be Magyarországon, mint a brit felsőoktatás Nagy-Britanniában, a svájci felsőoktatás Svájcban, vagy a német felsőoktatás Németországban?
Ha erre a kérdésre valaki nemmel válaszol, akkor azt, tekintettel a felzárkózásról, konvergenciáról szóló generális mantrákra, illik megindokolnia. Akkor is, ha az illető Magyarország miniszterelnöke. Tisztáznunk kell azt, hogy mit várunk el a magyar felsőoktatástól, sőt még azt is végig kell gondolnunk, hogy mit értünk felsőoktatás alatt. Ebben a posztban abból az alapfeltevésből fogok kiindulni, hogy Magyarországon a felsőoktatásnak nagyjából hasonló szerepet kellene betöltenie, mint a nyugat-európai országokban, és ennek az alapfeltevésnek a következményeit szeretném megvizsgálni.
Mi az, hogy egyetem?
A kérdés sokkal bonyolultabb annál, mint amilyennek hangzik. Néhány napja jelent meg a idei Complete University Guide, a brit egyetemek rangsoraival. Összesen százhuszonhat egyetemet rangsoroltak. A táblázat elején természetesen Cambridge és Oxford áll. A közepén Portsmouth, Northumbria és Bedford, a végén pedig Glyndwr, East London és a London Metropolitan. Nagy-Britanniában hat évente vizsgálják meg az egyetemek kutatási teljesítményét, a legutolsó vizsgálat éppen tavaly volt. Erről az oldalról valamennyi terület rangsora letölthető. Látható, hogy Oxbridge gyakorlatilag minden lehetséges tudományterületen a világszínvonalat képviseli, a gyengébb intézmények pedig egy-két területen érik csak el a nemzetközi színvonalat. A CUG táblázatából kiolvasható, hogy óriási különbségek vannak a legjobb és a leggyengébb egyetemekre jelentkező középiskolás diákok vizsgaeredményei között. Egészen más szerepe van a táblázat első három, ötvenedik-hatvanadik illetve százhuszadik helyezettjének. Általánosságban nem is lehet brit felsőoktatásról beszélni, és valójában magyar felsőoktatásról sem.
Oxford és Cambridge a brit kultúra és tudomány meghatározó intézménye, nemcsak egyszerűen felsőoktatási intézmények. A magyar Oxbridge-től is valami hasonlót várhatnánk el. A magyar Oxbridge szerepét kell először tisztázni (ebben a posztban én leginkább a magyar Oxbridge-ről írok, ami nem jelenti azt, hogy csak ezt az egyetemi szerepet tartom fontosnak). A magyar közvélemény tágas termeket lát maga előtt, amikor az egyetem szót hallja, ahol egy szemüveges ember áll a táblánál, a diákok pedig a füzetükbe írnak. A viták pedig arról szólnak, hogy hány diák írjon a füzetbe. A magyar Oxbridge nem csak, sőt nagyon nagy részben nem a szó direkt értelmében vett felsőoktatást kell hogy jelentse. Már amennyiben igennel válaszolunk a poszt elején feltett kérdésünkre. Ki kell mondanunk, hogy a magyar Oxbridge a magyar tudományos kutatás zászlóshajója kell hogy legyen. Igen, ezen osztoznia kell a Magyar Tudományos Akadémiával, az MTA-nak nem lehet primátusa a tudományban. Ez egy félelmetes mondat, és ennek megfelelően félve is írom le. Ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia, amely intézmény nem, még egyszer, nem az utcanévbizottságot jelenti, intézeteinek nem elhanyagolható részét tekintve európai színvonalon működik és én úgy gondolom, hogy ennek így is kell maradnia. Nem az Akadémiát kell lehúzni, hanem a magyar Oxbridge-t felemelni. Nem kis feladat, senki sem kész rá, és természetesen fel sem merül, ez a poszt már korábban az ufológia irányába fordult.
Mi várható el a magyar Oxbridge-től?
Nagyon nehéz kérdés. A kommunista rendszer bukása után nem ugyanolyan helyzetből indult újra a magyar matematika, az idegtudomány illetve a szociológia, a filozófia vagy a közgazdaságtudomány. El kell döntenünk, hogy hová próbálunk besorolni egy adott területet, mondhatjuk úgy is, mely brit egyetem szintjére emeljük a lécet. Ez nagyon nehéz kérdés, meg sem próbálok válaszolni rá. Azt gondolom, az ötvenediknek rangsorolt brit egyetem társadalomtudományi tanszékeinek publikációs normáit érdemes lenne legalábbis megvizsgálni (és a huszadik helyen rangsorolt természettudományi tanszékeket). Azt is érdemes megnézni, hogy ezeken a tanszékeken, mennyi ideje van egy egyetemi tanárnak a kutatásra, mennyit keres egy senior lecturer, és abból is sokat lehetne tanulni, hogy egy brit lecturer állásra hányan és, harmincas éveik elejére, milyen tudományos teljesítménnyel jelentkeznek.
Mi várható el a diákoktól?
Erre a kérdésre még a fentieknél is nehezebb válaszolni. Óriási a szórása az emberi képességeknek. A magyar fiatalok felső öt- tíz százalékának teljesítményét nem lehet előírni, azt meg kell vizsgálni, meg kell érteni és csak így válaszolhatunk erre a kérdésre. Kötelességemnek érzem azt, hogy itt a következő húsz százalékról is beszéljek. A magyar fiatalokra kell méretezni a követelményrendszert. Természetesen elvárható a tisztességes munkamorál, az elkötelezettség egy bizonyos szintje (ami természetesen függ attól, hogy hányadik decilisbe tartozik az adott fiatal), de a mediánhoz kell mérni az alapkurzusokat. Nem lehet évfolyamokat megbuktatni és közben szigorú arccal nézni a levegőbe. Azt gondolom, hogy a magyar felső öt százalék összemérhető a brit elittel, de ezt nem ebben a posztban fogom kinyilatkoztatni. Az elit nyilván nagyon komolyan terhelhető és terhelendő, bizonyos szakmák esetében nagyon veszélyes kompromisszumokat kötni, de még az ő esetükben is belátásra és empátiára van szükség. A felsőoktatás kooperációról szól és nem háborúról.
Mi a helyzet az autonómiával?
Nagy-Britanniában legendásan autonómok az egyetemek, Németországban kevésbé. Akit érdekel a téma, ebben az anyagban utána nézhet az európai helyzetnek. Az, hogy az egyetemi tanács tagjait (ennek a megfelelője akar lenni a konzisztórium) ki nevezi ki, és milyen viszonyban van a szenátussal, hogy ki választja meg a rektort, egyáltalán nem jelentéktelen kérdések, de a valódi kérdés az ott van a poszt elején. Ha arra a kérdésre igennel válaszolunk, akkor nem nevezhetjük ki X.Y-t kancellárnak a Zeneakadémiára vagy a szegedi egyetemre, hanem inkább valamilyen könnyebb munkára oszthatjuk be a menza környékén. Igen, már említettem, hogy tisztában vagyok a posztom ufológiai jellegével. Mindazonáltal azt gondolom, hogy ha egy ország komolyan veszi az egyetemeit, akkor az irányítás meglehetősen széles spektrumában is kiváló felsőoktatása lehet, ha nem, akkor meg szinte mindegy, hogy milyen az egyetemi autonómia.
Tehát?
Ez a poszt nem arról szól, hogy miért vonuljon valaki más az utcára. Csak és kizárólag arról, hogy szerintem milyen irányokban érdemes gondolkozni a magyar felsőoktatással kapcsolatban. Számomra az első kérdésre adott határozott igenlő válasz a lényeges. Támogatom a dühös fiatalokat és a magyar kollégáimat, szinte fenntartások nélkül támogatom őket, de most csak a számomra legfontosabb kérdésről akartam írni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519127-6ab2683270822' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519127&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519127-6ab2683270822&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519127-6ab2683270822' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Wolff: Remélem azt is megkérdezik tőle a hallgatók a végén, hogy miből tellett a szüleinek és neki a 160milkás luxusvillára?
Már ha egyáltalán lehet a végén kérdezni, hehe…
@jotunder: Évtizedekig valamiféle „szuperelit” működhetett hallgatólagosan a nyolcvanas években is, mikor én fősulis voltam, a volt középiskolai osztálytársaim meg pár év Magyarország után pattogtak Oxbridge-be, a Yale-ra meg ilyen helyekre. A szuperelit mostanáig kb. békén volt hagyva, finanszírozva ugyan annyira nem volt, de nem is olyan rosszul hogy találékonysággal és lelkesedéssel ne lehessen nemzetközi színvonalat produkálni részterületeken, ha épp ez volt valakinek a heppje. A három T közül ez a középsőbe esett. A politikailag nyomatott elit-és kultúraellenesség addigra elolvadt ha elég messze mentél egy rendőrtől vagy egy vidéki párttitkártól, és 2010-ig azért nem volt egyértelműen menő még egy kocsma jobb társaságában sem.
A központi butítás viszont ezerrel indult be pár éve, és most már az eddig békénhagyott szuperelit egy részét is veszélyezteti, nem mindig a körülmények aktualice, hanem a totális kiszámíthatatlanság, ami nem volt jellemző mondjuk 1987-re. A hülyeséget, szegénységet, még a brutális ostobaságot is tudod valahogy kezelni, de ilyen fokú bizonytalanságot azt már nem.
És ha egyre nehezebb megfelelő alapokat szerezni, akkor lehet hogy mondjuk 10% krém helyett 3% lesz, és a következő 20% már a korábbi 20% teljesítményének a 70%-át fogja érni, sokkal több küszködéssel, ha érted mire gondolok. A féltudás birodalmában veszélyes amúgy szent teheneket építeni, pont mert a tudás és a tudáshoz való alázat hiányzik. Ebből nem lesz kiemelt elit, mert nem tudják meglátni, milyennek kéne lennie.
@közösperonos átszállás: Az „elit” gyereke már most se Magyarországon tanul tovább. Proliknak meg minek ilyen drága intézményeket fenntartani közpénzből? A prolik menjenek szakmunkásnak! Nehogy még a végén a nagy felsőoktatási maradék autonómiában kifejlődjön náluk a saját gondolkodási képesség! :(((
Jól jön a felsőoktatáson megspórolt pénz a stadionok fenntartására. :(((
@Vakmacska: +1
Mondjon nekem már valaki olyan szakot, aminek az elvégzése után a PIACON el lehet helyezkedni!
@Visceroid: kofa?
@közösperonos átszállás: Mi más volna a formálódás, mint a meglévő kapacitások ésszerű erősítése? Az ELTE SE erőszakolt szétszakítás úgysem lesz tartható, a BCE egyes részei opciót jelentenek (a BME-nél ugyanolyan jó helyen lennének amúgy.) Az összes többi semmilyen determinációval nem akadályozott, döntés kérdése csak. valaki csak meghozza egyszer.
@Vakmacska: „A szuperelit mostanáig kb. békén volt hagyva, finanszírozva ugyan annyira nem volt, de nem is olyan rosszul hogy találékonysággal és lelkesedéssel ne lehessen nemzetközi színvonalat produkálni részterületeken, ha épp ez volt valakinek a heppje.”
Errol szol a poszt, hogy mi is az, hogy jol meg van finanszirozva, mekkora oraterhelest tartunk megfelelonek….
Az en egyetemem 2013/2014-es koltsegvetese 90 milliard forint. A magyar koltsegvetes felsooktatasi rubrikajaban szereplo szam az meg 143 milliard forint. Ennel tobbet koltenek felsooktatasra, de a nagysagrendek…. Nezd meg mennyit tanit Angliaban egy adjunktus, mennyit Pesten, mennyit keres egy lecturer Angliaban, mennyit Pesten…. Errol igenis beszelni kell. Nem csak errol kell beszelni, de en nem beszelhetek egyszerre mindenrol.
Mai hír :
index.hu/belfold/2015/04/30/haracsoltak_a_penzekkel_az_egyetemek/
@Visceroid: A diplomas munkanelkuliseg meglehetosen alacsony, legalabbis sokkal alacsonyabb, mint a csak erettsegivel rendelkezok kozott a munkanelkuliseg. Magyarorszagon a nyugatihoz hasonlo a felsooktatasban resztvevok aranya, de kozel sem hasonlo a foglalkoztatasi szerkezet. Relative joval kevesebb a magas kvalifikaciot igenylo allas a versenyszferaban Magyarorszagon, mint Nyugat-Europaban.
Ez is magyarázatra szorul :
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsi001b.html?down=217
Miközben a rendszerváltás környékén kb 25 ezer diplomást bocsátott ki a felsőoktatás, addig ezt a számot úgy tudta megkétszerezni, hogy közben a felsőoktatásban 3-4-szer annyi diák tanult. Ez eszméletlen hatékonyság csökkenés.
Posztbeli keresemre reagalva, ma Orban Viktor nevu olvasonk kirugta a Zeneakademia kancellarjat. Meg lesz par felvetesem.
@jotunder: orbánnak van zeneügyi füle, batta, aki mindenben paríroz a gigantomániájának, és aki valószínűleg a zenekrém kijáróembereként is fungál, így kegyúri jogát gyakorolva kikúrta a parklómutyistát. majd cserébe kér alkalmanként egy-két dolgot.
@jotunder: A poszt iránymutatásán túl amiatt egyébként, amit más egyetemeken is csináltak a kancellárok (összes vezetői megbízás visszavonása), csak azokon a reménybeli OxBridgeHarvard stb. intézményekben az oktatók és rektorok kurázsija odáig terjedt, hogy lelkesen asszisztálnak hozzá.
Kuppert kirúgták a Zeneművészetiről …
Upsz, van, aki nálam is frissebb!
🙂
Sorry!
@Vakmacska: +1
@jotunder: Értem, amit mondasz, de valóban nem lehet légüres térben tudósokat tartani, mert bajuk esik. xkcd.com/669/
Kell, hogy akik a közepes tudósok rétegét adják, azok is a tudományt tiszteljék, ne a hatalmat, és legalább tanítani tudjanak. Ha ők rendesen megtanítják az alapokat, akkor lesz olyan réteg, aki majd tehetségesnek tud minősülni, és nem csak az elites felvételinél, hanem a közepesék kimeneti oldalán is. És lesznek olyanok, akik rendesen értenek a szakmához, nem csak azt hiszik magukról.
Az más kérdés, hogy kapnak-e Magyarországon munkát. Olyan munka ugyanis van, amit ugyanilyen végzettségű indiainak is felkínálnak, de az általában eléggé szalagmunkaszerű. Az megint másik kérdés, hogy a mi drágalátos úgynevezett elitünk nem tör-e az imámok és a középkori teológusok babérjaira, újra szolgálóleánnyá alacsonyítva a tudományt.
Pirenne az első világháború ideje alatt előadást tartott orosz tiszteknek egy német hadifogoly-táborban. Az előadást a szabadban tartotta, a tisztek farönkökön üldögéltek.
A könyv, A középkori Európa gazdaságtörténete a háború után jelent meg.
Mi kell tehát a jó egyetemhez?
Természetesen farönkök, hogy a hallgatók tudjanak mire ülni.
Mivel elég tuskó van Magyarországon tényleg érthetetlen, hogy miért nincs az első tízben legalább egy magyar egyetem.
Nem lepődnék meg, ha több ismert szociológiai kifejezés lenne arra, amit most le próbálok írni. De én ezeket nem ismerem, úgyhogy megpróbálom körbeírni azt, amit én DIKTATORIKUS STRATÉGIAALKOTÁSNAK neveztem el.
Ennek lényege a következő:
1. A társadalom nem rendelkezik erős normákkal, nincs elfogadott közös nevező az ügyekben.
2. Éppen ezért nem egy társadalmi konszenzus alapján történik az egyes szaktárcák irányítása, hanem az oda kerülő vezető SZEMÉLYES DÖNTÉSEI ÉS ÉRTÉKRENDJE ALAPJÁN.
3. A kormány abban hoz döntést, hogy melyik minidiktátort ültesse az adott tárca élére, mert akkor az adott minidiktátor személyes elvei alapján fog történni a stratégiaalkotás.
– Így kopik ki a szegregáció ellenesség Balog miniszter vezénylete alatt az EMMI-ből
– Így érvényesült a katolikus és KDNP-s szemlélet az oktatásban Hoffman Rózsa alatt
– Így kerül a felsőoktatási stratégia technokrata-mérnök-autógyári beszállító ágra Palkovics kinevezése óta
Nincs konszenzus, csak hatalomba jutott emberek vannak, akik mennek a saját fejük után, aztán jön helyettük egy másik, aki felégeti az elmúlt éveket, és egy teljesen új koncepció alapján formálja át az adott szakterületet.
MIT VÁRUNK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSTÓL?
Egyelőre azt, amit az Orbán által odaengedett Palkovics akar. Semmi mást. És ha nem változtatunk a diktatorikus stratégiaalkotáson, akkor még 5 év múlva is azt várhatjuk, amit Orbán legújabb mamelukja, vagy az Orbán utáni miniszterelnök új mamelukja akar.
A poszttal egyetértve fel kell vetnem egy kérdést: Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az akadémiai kutatóintézeti rendszer nem gátja-e a magyar tudomány és felsőoktatás fejlődésének (nem véletlen, hogy az academia angolban felsőoktatást, az Akademiker németben egyetemi diákot jelent). Egyrészt, a könnyebbik végén fogva meg a dolgot, elszívja a tehetségeket az egyetemektől, nem fogjuk tudni az egyetemi kutatást felemelni úgy, hogy az akadémiai kutatóhelyek így maradnak. Másrészt mindenki részéről maximális jóindulatot és tisztességet feltételzve sincs rendjén, hogy a magyar kutatás oroszlánrészének irányítói össze vannak fonódva azzal az intézménnyel, amely tudományos munkájukat értékeli. Szerintem az akadémiai kutatóintézeti rendszer szocialista találmány. Ausztriában talán van hasonló struktúra, de németül rákeresve csak az NDK-sakat találom.
@Kuviklacz: amennyiben a Max Planck intézeteket (80 db!) nem tekinted annak. de igazából minden országban vannak olyan egyetemektől független kutatóintézeti struktúrák, mint az akadémiai intézetek. ott van pl. az MRC (27 intézet) Angliában, a HHMI, az NIH etc.
@Kuviklacz: Franciaországban van a CNRS, Hollandiában az NWO, Németországban a Max Planck Intézet hálózata.
@tisztapista:
Igen
Megszünt az elitképzés, a jók kiszűrése a felvételivel, s
fizetős szakra pl bárki mehet
Felhígultak az egyetemek az összevonás s visszavonás miatt, pl
SOTE- tornakar,Közgáz -kertészeti,amelyek nem is közelítenek. egymáshoz,
S nem beszélve a büfé,tálca, labda főiskolákról,amik egyetemi rangot kaptak ,s a sok sok főiskoláról,amelyeket diákok híján – Gyöngyös- bezárás fenyeget.Túl sok az intézmény ,egyre kevesebb a hallgatói létszám is.
Sokan a könnyebb ellenállást választják, naná!Így a jók is elsorvadnak s ehhez jön még a kiváló ,nagy szakértelmű oktatás politika.
Itt csak ökörgázló lesz!
@Vakmacska:
a CEU posztgraduális és. társ. tud.
Mit várunk a magyar felsőoktatástól?-Nehéz ügy így eldönteni.(Ne keressen kétmilliót egy hökös,nyelvvizsga nélkül,pártérdek nélkül,tanulóbérletért jelentkezőkért.)Voltam tájékoztatón a bekerülők nem ütik meg azt a szintet ami elvárható lenne(50%),és ahogy fizetőssé válik már menekül is.c Csak olyan kerüljön be aki akar és tud is tanulni ingyenes oktatással.
@lüke: s kieg.a matematikáról:
nem eszköz igényes /nem kell csak fej, talán papír se s ceruza se,mint az ének
,ebben is jók vagyunk nem kell eszköz hozzá/
így nem véletlen ,hogy a világban ma sok mat. fakultásának professzori székében magyarok ülnek
/Egyikük szülei ezt mondta nekem 1980- ban : mivel vallásosak voltunk a gyerekeket a matematika fele tereltük,ott jó sansszal indultak,kevesen tudták a matematikát s a vallás se volt hátrány a felvételinél
ld piaristáknál végzett matematikus írónk
S valóban ,padtársam apja is mat. prof.volt, az egyetlen párton kívüli anno a közgázon /
Nehéz kérdés.
Egyfelől adná magát, hogy ezerrel kell ölni a forrást az oktatásba, mert az lenne a fenntartható fejlődés legfőbb motorja (mármint a kikerülő diákok).
Másrészt viszont itt van ez a szabad munkaerő-áramlás nevű EU-s dolog, és hát az van, hogy a versenyképes képzettséget kapó diákok kint olyan fizetést kaphatnak, amit a perifériaországokban meg sem tudnak közelíteni.
Szóval jelen állás szerint megvan a veszélye, hogy az oktatásba ölt plusz pénzek haszonélvezői a nyugati államok lesznek, ráadásul gyorsítja a hazai népességfogyást.
@==T==: a jobbik véleményét hallottuk….
@jotunder: A liberális vitakultúra gyöngyszemét olvashattuk.
Ha a tények esetleg megzavarnák az elvi álláspontot, ne vegyük tudomásul a tényeket.
@==T==: A következő megoldandó oktatási probléma a szakképzés lesz. Akkor beléjük sem kell majd pénzt ölni.
@==T==: tehát versenyképtelen képzettséget kell adni mindenkinek, mert aki versenyképes képzettséget kap, az elmegy több pénzért oda, ahol több pénzt kap.
Ez a nagy okosság a magyar futball modellje. Büszkék is vagyunk rá.
@_ef_: @jotunder: Jogos. Ettől még kétségeim vannak, hogy Mo-on honnan lesz plusz kapacitás az egyetemi kutatásra, ha az akadémiai rendszer így marad. És a potenciális érdekkonfliktus is.
@OoOoOo: A hozzászólásom melyik részében írtam ilyet?
Megoldás lehet, a röghöz kötésnek nevezett valami (számomra Magyarország nem rög, hanem a hazám), aminek normális ösztöndíjakkal kell párosulnia.
Aki nem kér belőle, tanulhat teljes költségtérítésért.
@==T==: Szörnyű, hogy emiatt a szabad munkavállalás miatt nem lehet éhbéren itthon tartani a tehetségeket, csak akkor maradnak (és jönnek máshonnan), ha meg is fizetjük őket. Figyelembe veendő, hogy a magyar megélhetési költségekhez képest kell őket megfizetni, valamint, hogy külföldre menni dolgozni legalábbis kétesélyes, ráadásul komoly áldozatokkal jár. Ha nincs komoly taszító erő, kis jövedelemkülönbségért nem mennek külföldre (ha nem lenne az egyértelműen növekvő trend, nem lenne az olyan nagy baj, hogy elmennek akár annyian is, mint most, ha lenne ösztönzés a visszajövetelre is).
T egy széljobbos troll
@==T==: Ez a kormányzati gondolkodás, de lépjünk eggyel tovább ennél! Szerinted az teljesen rendben van, hogy az adózó megfizeti a felsőoktatás fenntartását, és amikor az adózó gyermeke a megszerzett tudással boldogulni akar máshol, akkor az adózó még egyszer fizesse ki a képzés költségeit, ti. gyermeke ekkor még korlátozottan képes a jövedelem megtermelésére?
De legyen ez rendben, elárulom, hogy a teljes költségtérítés sem fogja jelentősen visszatartani a diplomást, ti. ő élni akar, és nem vegetálni. A tehetségesebbekért az alkalmazó cég lazán ki fogja fizetni azt a szaros 40 ezer €-t, ki fogja váltani a rabságból, és ugyanott leszünk kicsit gazdagabban, hogy nem lesznek tehetségeink.
Amennyiben viszont tovább züllesztik a felsőoktatást, akkor egyre kisebb lesz az elvándorlás. Éppen ezt csinálja a kormány egyébként.
@==T==:
Talán olyan helyzetet kéne itthon teremteni, hogy szívesebben maradjon!
(De most szólok, hogy „hangzatos”, álhazaffyas szlogenekből, meg hasonlókból sem kenyeret, sem lakhatást nem lehet venni, családot alapítani pláne – kivéve, ha az ifjú pár mindkét tagja ogy-i képviselő és az adófizetők pénzén rázza a rongyot, meg szüli sorra a csemetéket…)
@RontoPal:
Valóban.
Élethosszig tanuló, képzett, szakmájához értő munkások helyett képezzünk szalagon dolgozni tudó, műveletlen és tudatlan rabszolgákat.
Papíron persze hivatkozzunk arra, hogy lehetősége van a továbbtanulásra – csak éppen három éven át egyetlen tankönyvből fog közismereti tárgyakat tanulni, a minimálisnál is minimálisabb óraszámban, de elvileg utána – ha akad, aki eltartja! – két év alatt ripsz-ropsz el fogja majd sajátítani azt a tananyagot, amit a többiek négy év alatt, heti 30x órában …
Ótvar, sunyi, aljas népség!
🙁
@RontoPal: az adózó nem konkrétan a felsőoktatásért fizet, hanem általában az állam fenntartásár. És igen, rendben van, hogy az állam az ingyenes felsőoktatást azok számára biztosítja, akik utána ezt az országot fogják építeni.
A teljes költségtérítés lényege pont az, hogy legalább ne a magyar adófizetők fizessék a külföldi kalandot.
@WiteNoir: Aham. Szóval aki nem osztja a liberális mantrát, az már rögtön széljobbos és persze rögtön troll.
@Evezős: Az általam leírt tendencia nem csak Magyarországra jellemző, hanem a többi perifériaországra is.
Olcsó demagógia azt követelni, hogy itthon teremtsünk azonnal sokkal jobb helyzetet, hogy itthon maradjanak (5-10x-es fizetésbeli különbségek vannak szakmánként), mikor pontosan tudható, hogy a nyugati jórészt leginkább több száz évnyi gyarmatosítás hazadékán alapul, és hogy az EU-s keretrendszerben nem lehet Észak-Koreához, Tajvanhoz, Japánhoz vagy Finnországhoz hasonló felzárkózást produkálni, mert az ottani receptek hozzávalói a vámunió, a tőke és a munkaerő szabad áramlása következtében nem állnak rendelkezésre.
@Evezős: Sajnos kevés olyan cég van Magyarországon – pláne magyar tulajdonban – ahol komolyabb szakképesítésre lenen szükség. Azok a külföldi cégek, ahol ilyen embereket alkalmaznak meg rendszerint a töredékét fizetik itthon, mint nyugaton a hasonló pozícióban levő embereknek (jelentős részben ez a különbözet teszi lehetővé számukra a nyugati alkalmazottaik magasabb fizetését).
@==T==: Az adózó konkrétan semmiért sem fizet, de konkrétan mindenért, ti. ő az állam bevételi forrásainak megteremtője, bizony ám!
Konkrétan a sok jogászba oltott kleptokrata – Fidesz politikus – miért is nem fizeti ki a beléjük ölt szocialista adóforintot, persze az ellopott milliárdokon felül, hiszen egy egy mp-et nem töltöttek jogászkodással?
Ha egyszer az adózó nem konkrétan fizet a felsőoktatásért, akkor konkrétan miért az arra költött pénzt követeli vissza (nevében az állam)?:-)) Kognitív Disszonancia mester, ó erre válaszolj!:-))
@==T==: „Észak-Koreához […] hasonló felzárkózást…” Freudi elszólás? 😀
Vicces. Most hoztak nyilvanossagra, hogy Anglia leggyengebbnek rangsorolt egyetemenek a London Metropolitannak a vezetoje (alkancellarnak hivjak a vezetot, a kancellar egy formalis cim, altalaban valamilyen notabilitas) teljes berkoltsege 453 ezer font. Annyit lehet tudni, hogy a miniszterelnok fizetese 142000 font.
Kozben megkezdodott a bertargyalasok ujabb forduloja az egyetemi oktatoi fizetesemelesekrol. (az egyetemek 0.9 szazalekos ajanlattal nyitottak). Magyarorszagon szerintem nyolc eve nem volt fizetesemeles az egyetemeken.
@==T==:
A népesedés minoségi, nem mennyiségi kérdés. Talán erre a világ migrációs folyamataiból is lehet kovetkeztetni.
A magyar állam a második lesgmohóbb Európában és mégis, az állami szférában kdk-ek a negyedét sem keresik nyugati kollégáiknak. Nem elég a kulfoldi cégekre hivatkozni, elvégre ok nem képviselik a ‘nemzeti érdeket’. A magyar cégek munkavállalókhoz való viszonya meg… jobb helyeken buncselekmény.
Minoségi hozzáállás nélkul a minoségi felsooktatás egyrészt lehetetlen, másrészt szukségtelen.
Érdekes ez a brit egyetemi rangsor, van néhány furcsaság. Pl: a 13. Loughborough University szinte mindenben jóval rosszabb, vagy nagyjából hasonló mint a King’s Colllege (23. hely!?), kivéve a student satisfaction-t (4.19/3.95), mégis majdnem 70 ponttal jobb az overall pontszáma. Már eleve az entry standard 56 ponttal magasabb a Kings-nél, a kutatási minőségről ne is beszéljünk…
@Trespass: a default viewban csak negy terulet latszik. klikkelj a „see full table”-re.
@jotunder: Egy közepes magyar rektor rektori juttatás cca 1,8 MFt, bérköltésge cca 3.5MFt az egyéb jövedelmekkel (ha akadémikus, tiszteletdíj, pályázati jövedelmek, évvégi jutalom stb.) simán 2,5-3 között lehet a fizetés, 5MFt a bérköltésggel együtt.. A miniszretelnöki fizetés 1,5 MFt.
Na jó, most persze arról beszéltünk, mi van itt papíron.
@jotunder: Megnéztem és annak fényében írtam. És igaz ami igaz, a Loughborough majdnem kétszer annyit költ szociális facilitásokra, mint a Kings. 🙂 Ez mindjárt meg is magyarázza a satisfaction pontokat. Viszont akadémiai support services-re kevesebbet.
Azért vicces, hogy a Kngs a Times world uni. ranking-ján 40., viszont otthon csak 23.. A Times szerint csak öt UK egyetem van előrébb, inc. Oxbridge.
@Trespass: Ez egy University Guide. A célcsoport a közvélemény, a diákok és a családjuk. A nagy egyetemi rangsorok kutatási eredményeket tükröznek. A University of Manchester a shanghai listán 38-ik a világon. A CUG listáján pedig csak a 27-ik Nagy-Britanniában. A King’s College az 59-ik ezen a listán. Ezért érdemes a REF-listát is nézni.