Nem kavart vihart a Heti Válasz címlapja (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Szőnyi Szilárd retteg. Attól retteg, hogyha bedől a Heti Válasz, ha a Simicska-Nyerges duót végleg lenyomja Orbán, akkor nem veszik fel valamelyik mentőhajóra. A jobboldali újságírás ma a rettegésről szól. Hogyan jelezzük a hatalomnak, hogy tulajdonképpen ugye mi is, csak hát a körülmények, de mi azért a sorok között is, miközben persze néha sajnálatosan rákényszerítenek bennünket arra, hogy olyasmiket, amelyeket persze nem, amelyeket persze ha igen, akkor sem úgy, mert hát úgy mi soha, mert mi mindig.
Szőnyi Szilárd egy kreacionista, homofób prick, aki elsősorban nem egy kreacionista, homofób prick, hanem egy senki. Magyarországon a senkiség nem probléma, a kreacionista homofóbizmus, vagy a homofób kreacionizmus pedig kifejezetten szexisnek számít azokban a körökben, ahol semjénzsoltot képzelik el tangótáncosként.
Ez a poszt azért megjegyzésposzt, mert én sajnos nagyon távol élem az életem az irodalomtól. Houellebecq ugyanis író. Alkoholista, depressziós, szuicid figura, aki néha részegen, háromnapos izzadt ingben ad interjút, de ő egy író. Engem érdekelnek a dolgai, de meg kell küzdenem a saját lehetetlen irodalomtalanságommal és bevallom, egyelőre nem állok túl jól.
Houellebecq írt egy levélkönyvet a másik nagy francia botrányhőssel Bernard-Henry Lévy-vel Sarkozy baloldali haverjával, amelyben ezt írja: ” Én csak egy redneck vagyok. Egy jelentéktelen író, akinek nincs stílusa, aki néhány évvel ezelőtt elért valamennyi irodalmi hírhedettséget hála néhány irodalmi kritikus megdöbbentő hibájának, akik valahogy elveszítették a cselekmény fonalát. ” ” Makacsul és fáradhatatlanul próbálom a legrosszabbat kitermelni (szerk. megj. kontextusában ez inkább tűnik „kiszarni”-nak) magamból, hogy aztán még mindig remegve a közvélemény lábai elé helyezzem.”
Egy kritikusa írja, hogy Houellebecq a francia széppróza flaubert-i hagyományát követve (róla mondta a híres interjújában, hogy egy írónak állandó erekcióban kell léteznie, de ő, mármint Houellebecq nem ilyen, mert időnként elmegy sétálni) az ún. szabad közvetlen módban ír. Ez konkrétan azt is jelenti, hogy nem mindig világos, hogy ki beszél Houellebecq regényeiben, a narrátor, vagy ő. És nem is hiszem, hogy Houellebecq azt akarja, hogy ezt a közvélemény, melynek a lábai elé helyezi a produkcióit, tudja. A depresszióból való menekülés egyik formája lehet a személyiség kiterjesztése, a személyiséggel való játék, az ambivalencia folytonos fenntartása.
Houellebecq nem általában vádolja a hatvannyolcas nemzedéket, hanem konkrétan a hatvannyolcas nemzedék egyik tagját vádolja, az anyját, Lucie Ceccaldit, aki elhagyta őt, hogy a kommunista nagyanyja nevelje fel. A borzasztóan nehezen olvasható, de nagyon érdekes „Atomised”-ban van egy Michel (milyen véletlen) nevű karakter, aki egyáltalán nem találja a helyét, képtelen kapcsolatokat építeni és elhagyta (milyen véletlen) az anyja, és a nagymamájához kerül. A Behódolás főhőse (milyen véletlen), alkoholista, szuicid, aki nem találja a helyét.
Fogalmam sincs, hogyan konstruálja a regényeit Houellebecq, hol kezdődnek a szerencsétlen főhősei és hol végződik Houellebecq maga, az sem biztos, hogy ő tudja, vagy, hogy ez fontos-e egyáltalán.
Az, hogy Houellebecq könyve Magyarországon a liberalizmus elleni vádiratként kelt (egy nagy frászt kelt) botrányt, ránk és főleg a mi kis lecsoffadt jobberka értelmiségünkre jellemző. Akik persze átlapozzák (ha egyáltalán belenéznek a könyveibe) a hosszasan leírt maszturbációkat, gépies szexuális aktusokat („enni nem szeretek, csak szexelni”, nyilatkozta egyszer Houellebecq, Szőnyi besírna, ha tudná, és ugyan honnan tudhatná, hogy miről is beszél).
Erről szól ez az egész, a leépült keleteurópaiságunkról, a jó és rossz pontokról, amelyek csak gyűlnek az ellenőrzőkben, ahol kurvapecérek adják a tanácsot a szotyolazabálóknak, hogyan baszhatnák rózsásabbra az ő drága népük seggét (nem l’art pour l’art trágárkodás, hanem Houellebecq parafrázis).
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519116-6ae671c2ac5b4' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519116&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519116-6ae671c2ac5b4&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519116-6ae671c2ac5b4' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ATCG:
„Zápolya – majd ugyanakkora seregével, mint amelyik Mohácsnál rohamra indult – ott állt Erdély határában és szépen megvárta, amíg az udvari édes életben elpuhult fiatal, de amúgy bátor II.Lajos odavész a csatában.”
ezért jók az összeesküvéselméletek. olyan szépek, kerekek.
ugye eleve ott kezdődik, hogy szapolyai jánosnak sem a távolmaradásának az okairól, sem a serege méretéről nem tudunk eleget. az viszont kifejezetten a nonszensz vígjátékok körébe tartozik hogy „megvárta” lajos halálát. aki ugye fontos, hogy az édes udvari életben elpuhult.
lajos annyira elpuhult volt, hogy kiváló vívónak számított, és imádott vadászni. és ha szapolyai előre tudta, hogy meg fog halni a csatában, akkor kiváló jós volt.
mohácsot simán elbaszták. tomori majdnem egy évvel előbb szólt, basztak rá. utána késve (!!) értek a helyszínre, és nem csak szapolyait nem várták be, hanem a csehektől érkező, már a dunántúlon levő segítséget sem.
és hogy innen egyenes út vezetett volna trianonig? ez még merészebb állítás, és soha nem fogod bizonyítani, mert nem is lehet. ezer és egy millió körülmény összejátszása és egy rakás véletlen is kellett hozzá. hajszálpontosan annyit ér az a kijelentés, mint hogy teszem azt a honfoglalásból következett volna mohács.
„kevesebb akác, kevesebb méh, kevesebb méz”
már az is orbánék vegytiszta hazugsága, hogy az eu csökkenteni akarná a magyar akác állományt. ez egész szimplán csak egy újabb szabadságharc, amit hősiesen megnyerünk. a hungarikumgyűlölő mocsadék eu mindössze annyit merészel tőlünk kérni, hogy ne engedjük tovább terjedni. ugyanis az akác kibaszott módon terjed magyarországon. 1992 és 2014 között az akácfa elterjedtsége megduplázódott (!) és természetesen az eredeti, valóban őshonos növényállomány kárára. ma körülbelül minden 4. fa nálunk akác. valóban sok mézet ad, ám akác nélkül is van méz. sőt, magyarország területén évezredekig remekül elméhészkedtek az emberek egy darab akác nélkül.
jellemző egyébként, hogy a rohadtgyurcsány idején az akác még egy szemét (a xviii. században – igen, ezt is a mocskos hasburgoknak köszönhetjük, mint trianont) ide behurcolt invazív kártevő volt, mára meg egy hungarikum, ami mindig is őshonos volt nálunk, kár, hogy a xvii század elejéig még európában sem volt nyoma. most meg végre eljutottunk odái, hogy mézet csak és kizárólag akcból lehet nyerni, komolyan mondom, egy agyrém.
és már csak magamnak. A minap egy román, igen egy román – valószínűleg fiatalember a blogján vizsgálni kezdte azt a kérdést, hogy mi lenne, ha a finn nyelvtörvény és az az alapján létrehozott közigazgatási egységek kialakítását Romániára is alkalmazná. Mint mondta mindkét országban hasonló a legnagyobb nemzeti kisebbség aránya, Finnországban a svédek, Romániában pedig a magyarok lélekszáma az össz- lakosság 6,1 %-ka.
A finn törvények szerint ha egy adott településen a kisebbség aránya eléri a 8%-kot, annak a közigazgatási nyelvhasználatban, és a közigazgatási státusz kialakításában is jelentkeznie kell.
A román srác szépen berajzolgatja Románia térképére, hogyan alakulnának az egynyelvű, kétnyelvű közigazgatási egységek,
amelyek finn mintára területi autonómiát is jelentenének egyúttal.
Meg lehet nézni a blogját, elgondolkodtató a térkép.
Persze vonja le a végkövetkeztetést a szerző a román lakosság túlnyomó része ellene lenne egy ilyen (autonómiát is nyújtó) nyelvtörvény elfogadásának.
Ilyen egy európai román gondolkodó.
Objektív és önkritikus.
Ezzel szemben mondjuk engem a jó öcsém pár éve Húsvétkor melegebb éghajlatra küldött, amikor azt merészeltem neki mondani,
hogy az erdélyi területi autonómia központjaként nem Marosvásárhelyet kéne elérendő célként megjelölni, hanem csak Háromszéken belül maradni, mert maximum ez az, ami szívós munkával kiharcolható.
-Nem, mi Marosszéket is akarjuk- kiáltotta – ha csak fegyverrel lehet, ha vér kell, hogy folyjon ezért, akkor vér fog folyni!
Egy másik családi összejövetelen Karácsonykor ugyanez a heves vérű öcsém konkrétan elküldött a picsába, amikor azt mertem mondani, hogy az Uz-völgyében az erdőprivatizáció után a tulajdonosok mohósága szinte visszafordíthatatlan pusztítást okozott az erdőállományban.
-Hogy merem én vádolni az istenadta erdélyi népet? – támadt nekem.
Ehh!
Nem ér ennyit ez az egész.
@mavo:
moricka te retrospektive is jó vagy történelemből/ nálunk az FDA csak prospektiv study- kat fogad el/
örülök,hogy még vannak igaz polihisztorok/terikák/,azt hittem Goethe volt az utolsó
@ATCG:
az általad sokadszor háborogva idézett románbuzis szöveg pontosan arról szó, hogyan lesz például az akácból hungarikum, welbekből meg próféta.
a welbek alapvetően egy nagyon erkölcstelen és nagyon extravagáns csávó. konzerveknél kábé így képzelhetik a liberális fertőben fetrengő libsi drogos művészurat. welbek az egyik legismertebb regényében abszolút naturális módon kurvázásról, seggbekúrásról noch dazu dupla behatolásról, és legfőképpen szexturizmusról írt, ráadásul hogy az milyen jó, tehát olyan valaki, akire igazi magyarkonzervatív alapesetben soha a büdös életben nem hivatkozna. de abban a pillanatban, hogy ez az erkölcstelen valaki olyat ír, miből azt lehet kihozni, hogy tetves libsizmus miatt iszlamizálódni fog európa, akkor ez az alapvetően erkölcstelen, tehát duplapluszfúj író azonnal hivatkozási alap lesz, hű, hog megmondta, de okos is ez a bácsi valójában.
@mavo: Ki mondta, hogy őshonos volt az akác Magyarországon?
Védd csak Zápolyát, aki a királyi vár ablakából nézte, hogyan hurcolják a janicsárok rabszolgaságba a lakosság ezreit.
Zápolya nem ért oda időben Mohácsra. Volt oka rá, hogy ne siessen, ő akart király lenni. Gondolta Dózsa György paraszthadainak leverése után ez a minimun, ami jár neki.
Nem kellett ahhoz nagy jósnak lennie, hogy kisakkozza Mohácsnál veszteni fogunk. És utána az ő parancsnoksága alatt marad meg a csatától érintetlen hadsereg.
Lajost én egy szóval nem bántottam, De ő járatlan volt a sereg sereg elleni harcban. Tomori pedig hiába kilincselt – a Délvidék kapitányaként -a királyi várban a török felkerekedésének hírével, jó ideig nem mozdult meg a gépezet.
Törvényeink szerint a véres kard körbehordozása után a nemesi bandériumok csak azután indultak meg, ha tudták, hogy a király is hadba szállt.
Bár Tomorí tudta, hogy a Drávánál megállítható lenne a török, de hol volt ő Hunyadi János katonai tehetségétől, a hadikiadások fedezésére szolgáló anyagi háttértől, szervező készségtől, amellyel Mátyás apja is rendelkezett.
Aztán ki állította, hogy minden Habsburg gaz volt, hogy rossz uralkodónk volt Mária Terézia, vagy a kalapos király?
Azt én is tudom, hogy az akác erősen terjed, de nem gondolod, hogy nálunk is ugyanaz az eredendő oka, mint Erdélyben, hogy a privatizációval magántulajdonba visszakerült erdőket tulajdonosaik ugyanolyan tervszerűtlenül, rövidlátóan írtják, mint azok ott?
Mi más egyébtől duplázódott volna meg az állomány 22 év alatt?
amikor pár száz évig egészen békésen elvolt őshonos fáink között.
Kövezd meg érte a Tessedik Sámuelt.
Tényleg ő akkor most mi: gonosz jótevőnk, aki mára ártott nemzetének?
Egy szittyának tényleg nagyon gyanús az ilyen alak aki húszéves korában kezdett el magyarul tanulni, az iskoláit pedig Erlagenben, Jénában Lipcsében és Halléban végezte. És főleg mit akar ez azzal a sok külországból hozott technikai és (mezőgazdaság)technológiai újítással, amit a föld művelésének jobbá, hatékonyabbá tételére minden áron be akar vezetni és vezettetni és – horribile dictu – ezekkel még az ártatlan tanuló ifjúság fejét is tömni merészeli?
@mavo: ne csúsztass: először is nem románbuziztál, hanem ‘romániai szlovák buziztál’, te nagy hungarikum-ellenes harcos.
Senki nem mondta, hogy az akác hungarikum olvasd már el pontosan – vérben forgó szemek nélkül.
Azt egymásra fújásunk első pillanatában leírtam: értem kiket akartál ezzel jellemezni, de nekem ez a – romániai szlovák buzi – összetétel egyáltalán nem tetszik. Leírtam azt is, hogy miért.
Hogy pontosan ugyanolyan kirekesztő hungarikumos lófaszozásnak tartom, mint te a trianonos tányért.
E három szó párosítása nélkül is ragyogóan jellemezhetted volna a jobboldali és bizonyíthatóan prűd uracsokat. Ha megnézed: a liberális vö.i-konzervatív tesztem kérdései és az azokra adott válaszaim önirónia és önjellemzés akart lenni.
wow én védem szapolyait. asztakurva, miket meg nem tudok. te azt olvastad, amit én írtam? tuti?
te egyébként eredetileg nem azt állítottad, hogy szapolyai a mohácsi vereséget tudta előre. az akár valóban megjósolható lehetett, ha szapolyai elég információ biztokában volt, de ugye én ezt nem tudom. eleve az egyik verzió szerint nagyjából semmit sem tudott az egészről, azért nem ment mohácsra. a te verziódban konkrétan „a nagy udvari jólétben elpuhult” király halálát látta előre szapolyai. érdekes, mert ezek szerint magadat sem olvastad. mondom, igazi istenkirály összeesküvéselmélet, nálam külön nagy jópont az elpuhult király belekeverése, anélkül nem lett volna ilyen tökéletesen kerek. azt egyébként tudtad, hogy a király elleni összeesküvősdit eredetileg kik kezdték el szapolyairól terjeszteni? kapaszkodj meg: a habsburgok.
a tessedikes kirohanást meg végképp kurvára nem értem. eleve: olvass már utána nagyon szépen kérlek, amiről beszélsz és ne a hasadra ütve találj ki baromságokat, mert lassan nekem kezd ciki lenni… az eu azért fog elvben jövőre központi szabályt hozni ezeknek a korlátozásáról, mert az akác (és nem csak az akác) betelepítése úgynevezett biológiai környezetszennyezés volt.
az akác veszedelmes terjedése pedig nem most indult, tehát a remek elméleted nagyon gyorsan megbukott, hanem már a xix. század végén. 1885 és 1920 között több, mint megnégyszereződtek az akácos terültek. 2014-re (130 év alatt!) ez majdnem meghúszszorozódott, ami iszonyatosan durva. az akácnak egyébként közvetlen károkozása nincs, az egyetlen komoly baj vele pontosan ez, a féktelen terjedése, amit végre az ostoba politikusaink is felkaroltak.
azok ott kétszázegynéhány éve biztosan kurvára jót akartak, csak éppen kurvára ez lett belőle. oké, nem az akác a legelképesztőbb hungarikum, de legalábbis esélyes versenyző. ha az akác hungarikum, a parlagfűnek is annak kellene lennie.
ezen a kevesebb akác = kevesebb méz nevű agyrémen azóta is borzongok. cherry on the pie, szinte sajnálom, hogy nem igaz, annyira gyönyörű és kerek: a mézünkre tör a tetves eu, pfej!
@ATCG:
„senki nem mondta, hogy az akác hungarikum”
ha ez alatt azt érted, hogy te nem mondtad, akkor ez biztos igaz, csakhogy én nem is gondoltam rád.
az akác DE FACTO hungarikum ma magyarországon. ahogy egyre mélyebbre merülünk a témába, úgy derül ki egyre jobban, hogy fogalmad sem volt miről keseregsz. igen, kedves barátom, az az invazív, ráadásul allelopatikus szar, aminek 130 év alatt majdnem meghúszszorozódott a területe amit elfoglal: hungarikum. magyarországon több fehérakác van, mint európában ÖSSZESEN.
és nem, én semmiféle kirekesztésnek nem tekintem a trianon-tányéros balhédat. csak ostobaságnak. mondjuk abból jó méretes. nem akkora, mint mondjuk a kevesebb akác = kevesébb méz egyenlet, meg ugye eleve az egész akáchiszti, de azért méretes.
@labrys: Köszönöm a csatolt linkeket. Igy is lehet vitatkozni, ahogy Te teszed.
„Szubjektív megjegyzés: azért nem érdemes kormányzati/kormányközeli/kormánypárti hírforrásokból megpróbálni tájékozódni, mert azokban többnyire ún. hazugságokat terjesztenek.”
írod
Semmilyen ilyen hírforrást nem nézek, nem olvasok.
Az akácról valószínűleg itt az indexen olvastam valahol valamit.
Egyáltalán nem akartam erről vitatkozni @Mavoval,
azért valami ok-okozati láncolat biztosan van abban miért gyorsult föl ugrásszerűen az akác térnyerése az erdőprivatizáció és a zsákmányolt, vagy visszakapott őshonos fák gyors, nem erdészetileg szabályozott módon történő kiírtása után. Aki pesti vagy Pest környéki láthatja hogyan tűnik el az őshonos erdő Fót-ligetnél, vagy Őrbottyán előtt, és nem az akác, hanem a búzaaratásszerű erdőaratás nyomán.
@mavo: „1992 és 2014 között az akácfa elterjedtsége megduplázódott (!)”
ezt írod, a @Labrys által belinkelt tanulmány és statisztika az akácállomány 1992 -2010 közötti negyven százalékos növekedéséről beszél.
Ha már számokkal dobálózol idézd azokat pontosan.
Hogy tied legyen az utolsó szó olvasgasd elégedetten sokáig az alábbi mondatodat. A kevesebb akác, kevesebb méz közé ugyan elfelejtetted beírni a kevesebb méhet, de így is elmegy.
„és nem, én semmiféle kirekesztésnek nem tekintem a trianon-tányéros balhédat. csak ostobaságnak. mondjuk abból jó méretes. nem akkora, mint mondjuk a kevesebb akác = kevesébb méz egyenlet, meg ugye eleve az egész akáchiszti, de azért méretes.”
@ATCG:
ne legyen igazam, de van egy olyan érzésem, hogy az egész kibaszott akáchisztit szimplán a pénz vezérli: több akác = több bevétel és kevesebb munka. ráadásul nagyon jól tudják, hogy ez egy invazív cucc, de amíg nem „értékesebb” növényektől foglal el területet addig nem baj.
hogy honann veszem ezt? volt egy petíció az akác hungarikummá nyilvánításáért. ritka egy tanulságos dolog.
egy úgynevezett erdőmérnök indította (egyik igen komoly érv mellette: sok van belőle, másik igen komoly érv: a szemét eu), és persze beleszólt egy másik erdőmérnök is, aki büszén közölte, hogy ő egymaga 2000 hektár akácost ültetett. ezek a drága jó magyar szakemberek ugyanis úgy tervezik pótolni a rengeteg elpusztított erdőt, hogy akácosokat ültetnek, ugyanis az sokkal igénytelenebb és sokkal több hasznot hoz, mint teszem azt a tölgy. vagyis nálunk az úgynevezett szakemberek éppen jóféle kis biológiai környezetszennyezéssel foglalkoznak. ilyen ország pedig nincs jeligére a kiadóba.
@mavo:
azt, hogy szimplán csak a pénz áll mögötte az is erősen alátámasztani látszik, hogy a fidesz igen gyorsan és igen gyanús mértékben beállt az ügy mögé. márpedig fidesz semmit sem támogat merő szívjóságból.
@lüke: Egyfelől ugye nincs a teremtésben vesztes, csak én, másfelől:
– a felix Ausztria, ami egy fényes birodalom központjából vált egyik napról a másikra jelentéktelen kis k-eu-i országgá, a császári család címe-rangja-birtoka vesztve, vonaton húzott el kizsuppolva
– GB, írod, ami már rég nem G, a földkerekség első számú világbirodalmából szűkült össze, mai jelentős külbirtokai: Falkland-szigetek, Gibraltár…
– és mi maradt mára a nagyszerb álomból?
Ezek tényleg csak a legkézenfekvőbb, legközelibb példák arra, hogy más is vesztett a teremtésben, és a mégoly nagy vesztés is túlélhető. Bibó mond valami olyasmit, hogy nincs terméketlenebb egy nemzet számára, mint az un. történelmi igazságtalanság áldozatának örökös szerepét játszani.
@ATCG: Ami Mohácsot illeti: 1526-ban csatát (és királyt) vesztettünk, a török feldúlta a fél országot. Aztán elvonult és csak három év (!) múlva tért vissza. Ennyi idő alatt sem ért oda Zápolya? Úgy mentek át rajtunk, mint kés a vajon.
Ha már, akkor ott buktuk el a törökkel szemben, amikor nem Zrínyi lett anno a nádor, aki Mátyáshoz fogható formátum volt.
@Bebes:
a nagyszerb álom az egyik legjobb példa, kábé egy trianonnyi veszteségük volt nekik is, ha jól emékszem.
nagy britannia viszont nem jó példa. nagyrészt önként adta fel a birodalmát, és ha mident hozzácsapunk, akkor a területi veszteségeikhez képest trianon könnyed bohózat.
@Bebes: „- a felix Ausztria, ami egy fényes birodalom központjából vált egyik napról a másikra jelentéktelen kis k-eu-i országgá, a császári család címe-rangja-birtoka vesztve, vonaton húzott el kizsuppolva”
És azt se feledjük el, hogy elég sok német élt Tirolban és Csehországban is az új határ mellett, egy tömbben. (Sokan meg, ez újabb hasonlóság, nem igazán a határ mellett…) De persze ők megúszták simán, ahamm.
(Vagy nézzük meg a németek vs. lengyelek meccset.)
@mavo: „hja kérem, nem kellett volna folyamatosan kibaszni a nemzetiségekkel, oszt nem jött volna kamatostul a törlesztő.”
Egyébként szerintem a két dolog marhára független volt egymástól, a helyzetbe (nemzetiségi megoszlás, földrajzilag úgy, ahogy) ez volt kódolva. Azzal „nyerhettünk” volna, ha elébe megyünk, és akkor rajzolunk határokat, amikor még mi diktálunk, de ez meg elképzelhetetlen (és akkor nézzük meg, most mit kap Károlyi, és szorozzuk meg egy egynél sokkal nagyobb számmal, na azt kapná ráadásul, aki ilyet lépett volna).
@jotunder: Amúgy mi nehezen olvasható az Elemi részecskékben? Messze nem egy Harmonia Caelestis. 🙂
@Bebes:
1526-ban szulejmán mohácst leszámítva egy kardcsapás néllkül masírozott el budáig. nem hiszek én abban szörnyű nagy dúlásban. szapolyai egyébént szépen megvárta, amíg kivonulnak, és csak utána masírozott be budára. simán benne van a pakliban, hogy csak egy hülye volt, aki ennyit tudott. mellesleg max 15 ezer fős serege volt. a nagyon jókor érkezik, az talán lehetett volna egy győzelmi esély.
zrínyi miklós teljesen mellékesen mohács évében olyan bő 18 éves lehetett. 1533-tól 2 évtizedig egyáltalán nem is volt nádor, aról nem beszélve hogy akkor még a zrínyiek javában horvátok voltak, csak ferdinánd révén lettek magyarok. aztán meg ő is a politika áldozata lett, mint akkoriban sok mindenki.
egy fecske különben sem csinál nyarat.
@mavo: „ne legyen igazam, de van egy olyan érzésem, hogy az egész kibaszott akáchisztit szimplán a pénz vezérli: több akác = több bevétel és kevesebb munka.”
Jaja, tisztára mintha kapitalizmus lenne! Hát mit képzel az ilyen?
Amúgy az, hogy a többi fafajta rovására, csak részben igaz, mi pl. telepítettünk akácot a kiskunsági homokba. Valaha szőlő volt ott asszem, de a gonosz EU csökkenteni akarta a termőterületet, meg amúgy se igazán érte meg (homoki bort készíteni pont annyi, mint egrit, de némileg kevesebbet adnak érte), aztán így. Nyugi, van benne nyárfa is.
@közösperonos átszállás:
érdekes, hogy előbb azt írod, a két dolognak nem volt egymáshoz köze, aztán kvázi leírod, hogy de igen, csak törvényszerű volt.
egyébként persze, sok szempontból törvényszerű volt. a nagy szabadságharcos lendületben a magyarok nagyon durván elfeledkeztek arról, hogy a környéken más is szeretne független lenni, és hogy nekik mi magyarok vagyunk az elnyomói.
ha a magyarok többsége nem a függetlenségre, szabadságharcra, meg ilyenekre lenne büszke, még meg is érteném. én megvallom őszintén sokkal inkább tudom a 48-49-es eseményekben látni trianon egyik ősokát. amiben ugye az a vicc, hogy pár évtizeddel korábban a magyarok még büszkén harcoltak az osztrákokkal a franciák ellen.
@mavo: „és legfőképpen szexturizmusról írt, ráadásul hogy az milyen jó”
Nekem nem úgy tűnt, hogy ott arról van szó, hogy milyen kafa a szexturizmus. A szereplői (és ebből a szempontból azok nem alteregók szerintem) számára ez _csak_ biznisz, mindenféle etikai felhang nélkül.
(A gondolatmeneteddel amúgy egyetértek, tuti nem egy magyarországi jobboldali ikonról beszélünk.)
@közösperonos átszállás:
értem, az akác aránya 24 százalékra nőtt az eredeti cca 1,3 százalékról. mivel a mostai arányhoz viszonyítottam, ezért a valóságban garantált, hogy még ennyi sem volt, ugyanis nagyobb volt a faállomány. és ezt a bravúrt úgy sikerült elérnie, hogy ez nem más faj rovására történt. enek a bizonyítása minimum nobel-dat érdemelne.
amúgy pont a homokmegkötős sztori valóban nem más fajták rovására történt, vagy nagyon kis mértékben.
éppen azért telepítettek oda akácfákat, mert nem volt rendes növényzet, ami megfogja a homokot. amikor a xviii. században odakerültek a fák, a kunság még nem a szőlőjéről volt közsmert, azt jellemzően a xix. század vége felé telepítették be oda állítólag igen közismert okokból.
ja, a másik: a kapitalizmussal önmagában nincs baj. ha nekik az éri meg, akkor ültessék, amíg legális. a probléma ott van, amikor egy ilyen roppant nemesnek ácázott kezdeményezé mögött valójában a csak a mocskos pénz áll, és hát minimum erős a gyanúm, hogy az áll.
fél magyarországot behülyítettek a szegény, sorsüldözött akáccal, ami egyrész köszöni szépen, de nem fogy hanem erősen terjed, másrészt a kutya sem akarja irtani. pénzért hazudni meg hát, nem tudom, te hogy vagy vele, szerintem elég randa dolog.
@mavo: „érdekes, hogy előbb azt írod, a két dolognak nem volt egymáshoz köze, aztán kvázi leírod, hogy de igen, csak törvényszerű volt.”
Ha a mai finn modellt követtük volna anno (tenyéren hordozás stb.), akkor is ugyanez a végeredmény. Szóval nincs „de igen”.
„én megvallom őszintén sokkal inkább tudom a 48-49-es eseményekben látni trianon egyik ősokát”
De miért? Tök ugyanolyan irreleváns az is, oké, akkor jött be a nacionalizmus (nemzeti érzelem, ahogy tetszik), mindenkinek, ami nélkül nincs Trianon, de ennyi.
Ráadásul egy ’48-ban függetlenné váló Magyarország valószínűleg nem tudott volna kimaradni már a Balkán-háborúkból sem.
@közösperonos átszállás:
welbek igen meggyőző érveket felsorakoztat a szexturizmus mellett. nagyon komolyakat. és a könyv szerint az bizony mindenkinek jó, a „bennszülött” kurvának is, és ironikus módon pont mozlim vallási fanatikusok bombája tesz pontot a történetre.
de tényeg mindegy. welbek baromira idegen a magyar jobbereknek, és csak ez a lényeg. nem véletlen, hogy az elképzelt regény körülményeit durván szexuálisra vázoltam fel, ugyanis welbek említett műve nagyon keményen szexorienált és kevés híján pornográf is.
a vázlatomban szereplő homoszexuálisok, románok és szlovákok (nem feltétlenül ebben a sorrendben) a magyar joboldal nagy mumusai. de ha kihozható belőle egy kis libsigyalázás, az is garantáltan komilfó lesz arra az öt percre.
@közösperonos átszállás:
persze, és ha a nagyanyám piros lett volna és kerekei lettek volna.
ha a finn modell ment volna, nem tudjuk, milyen lett volna a szakítás, ha egyáltalán bekövetkezett volna. amit te írsz, az szimplán az összes még józan ésszel elképzelhető forgatókönyv közül a legrosszindulatúbb.
48-ban magyarországnak többek között éppen a nemzetiségekel való viszony miatt nem jött be a pálya, jóformán esélyünk sem volt. a háború azonban nem csak nekünk, hanem ausztriának is nagyon rosszul jött. 48-49-ből némi akarattal levezethető a sokáig magyargyűlölő ferencjóska, aztán königgrätz, a kiegyezés, egy kis balkáni annekciócska, aztán a világháború, és hopp, már ott is állunk trianonnál.
nyilván ezek nem állnak mind szoros ok-okozati kapcsolatban, de enyhén szólva nem igazán független események, és 48-49 nélkül legalábbis egy részük garantáltan nem, vagy nem úgy történik meg.
48 szerintem úgy kellett nekünk, mint púp a hátunkra.
@Bebes: Hagyni kell a fenébe az egészet. Zrínyi annyit legalább elért, hogy I. Szulejmán (éjjel tévesen kereszteltem el őt II. Szulejmánnak) Szigetvár ostroma közben halt meg 1566-ban. Nem élte meg a győzelmet, a vár bevételét, Zrínyi halálát.
II.Lajos az udvartanácsban – fiatal kora ellenére – nem játszott alárendelt szerepet, mert kellően művelt és okos volt, vívni is kiválóan megtanítatta gyámja és az ország nádora Brandenburgi György, Brandenburgi jobban tette volna ha a hadsereg irányítására képezte volna ki hozzáértő katonák Budára hozása révén.
A kor meglehetősen zűrzavaros időszak.
Lajos halála után „két király közt egy hazáért” dúlt a belháború, és közben nem mellékesen – Európa és a Habsburgok nagy megkönnyebbülésére – itt-ott még a törököt is sikerült feltartóztatni.
Ilyen szempontból meg lehetne nézni, hogy a franciák ki ellen kit támogattak, és mi ki ellen, kik oldalán harcoltunk.
Tegyék meg ezt az „okos történészek”, de az igaziak ám, ne a minden bokor mögött ellenséget látó (Szarvas-) akarom mondani szittyavadászok.
„Neki a nyelvét tépette ki Zápolya, nekem a karomat vágatta le. Hát nem bolond ez, hogy a maradék nyelvével is őt védi?” zajlik az Egri csillagokban Cecey és Bálint pap, a két öreg barát, a két pártra szakadt ország örökös vitája.
Számomra egyébként meglepő volt olvasni, hogy Luther pl. a török elleni harcot egy lírásában erkölcstelennek tartotta.
@Bebes:
pont ennek az ellentettjének, az ámokfutó antimagyarosch ,
lendületes mavóval próbáltam megértetni,hogy mit okoz egy orszagnak gazdaságilag./pl elcsatolták a körvasutat/ha körbenyírják 2/3 elvételével
s nagy orszagokról csak annyit írtam : mi lenne ha …elvennék 2/3t a területeinek
de szerencsére itt mindenki mást értelmez,tőlem interpretálhat azt,amit akar
nyilván OV váltja ki ezt a magyar ellenes hisztit is, aminek példaját itt lehet látni
http://de.m.wikipedia.org/wiki/Großserbien
http://de.m.wikipedia.org/wiki/Großrumänien
Nocsak azért mégis vezet valami út valahonnan valahová Trianonig.
48-nak is az „a kis nyughatatlan mitugrász libsibolsi költőcske, Petőfi (Petrovics)” volt az egyik oka (ezt a minősítését néhány éve teljes elképedésemre itt a hálón dúló agyagbadöngölések között olvastam), meg az a hülye útkanyarban álló fa, legyen a neve a „hülye akác”.
Mrozek egyik novellájában ír erről a fáról. Az útkanyarban állóról. A fa szépen nőtt, növekedett. Évtizedekig ott élt békében. Vesztére az országút pont a tövénél kanyarodott el (mondjuk) balra, de az is lehet, hogy jobbra. Sokáig alig járt autó az úton, inkább lassan ballagó szekerek.
Egy idő után egyre több autó jött arra, és a hatóság felébredt:
meg kell védeni az autókat, mondták és kiadták a jelszót, hogy a fát ki kell vágni.
– Erre vettem egy jó vadászpuskát – folytatja Mrozek – és azóta kis vadász-székemen ülve kitartóan strázsálom az utat, és törvénytisztelő polgárként istenemre meg fogom védeni az arra száguldó autót a fától.
A benne ülő halott ezután már nem lesz többé ártalmára autójának.
Seize, vagy lófaszt,
de leginkább egye fene.
A németekre kirótt jóvátétel teljesítése lehetelten volt, írják itt fentebb.
A ránk kiróttat bezzeg milyen jól be lehetett hajtani.
„Nincs a teremtésben vesztes, csak én” idézik szintén fentebb.
Persze, hogy van más vesztes is.
De hogy ezt el ne feledjük kövessük Rákosi pajtást
– aki túl pesszimistának találván a Himnuszt -Kodályt egy új megzenésítésére kérte fel.
– Van már nekünk egy régi, minek egy új? – válaszolta Kodály és nem tett eleget a felkérésnek.
Mivel kapitalizmus van, válasszunk új taktikát a sebeink örökös nyalogatása helyett.
Itt van mindjárt a sugaras vasút hálózatunkat az I. világháború előtti határokon belül gyűrűsen összekötő vasútvonalak ügye.
Használják egészséggel új tulajdonosai,
mennyit ér egy kilométer megépített vasút, hogy Adytól vegyem a szót
„okos közgazdászok a megmondhatói ennek”, s ha a két ország okosai kiszámolták ennek az árát, akkor akié lett az fizesse meg annak, aki megépítette.
@lüke: a magyar kártya
a volt om. monarchia területén- s egy kicsit tovább is -mindig előhúzható
s lehet vele játszani,minden politikai széljárásnak
@ATCG: Seize, vagy lófaszt: természetesen Scheisse (a ‘scharfes sz’ most nem fogom keresgélni a billentyűzetemen)
@ATCG:
talán kezdjük azzal, hogy az egri csillagok pusztán egy mese, tele rengeteg fikcióval.
a hír pedig igaz, luther eléggé törökbarát volt, amiben akkoriban semmi szokatlan nem volt, maga a pápai állam is kokettált velük v. károly ellenében. ezt a keresztény ajrópa védőbástyája című fenkölt mítoszt akkoriban nagyon alaposan leszarták, keresztény egyházi vezetők inklúdid. szimpla hatalmi harc volt rengeteg, össze-vissza szövetkező szereplővel.
mindegy, kicsit még nézegessük ezt a mentalista parafenomént.
szegénykém a mohácsi csatánál már megtapasztalt éleslátással akkor csatlakozott az egyébként halványan szulejmánnal is szövetséges, habsburg-ellenes cognaci ligához, amikor az már szopóágon volt.
viszonzásul v. károly egy évvel mohács után elég csúnyán megkergette a csata nélkül menekülő mentalistát, akit aztán pár ezer landsknecht vert rommá, és többb, mint egy évig de facto nem is volt király, szulejmán húzta ki végül a szarból, cserébe kvázi a feje fölé ültetett egy taljánt (kit mást?).
ismétlem, a legjobb oddsot én arra adnám, hogy szapolyai szimplán egy lúzer volt, akinek lehettek ugyan királyi ambíciói, ám túl sokat nem tett értük. egy ekkora lúzertől ez a lajoskirálymegölős összeesküvés egész egyszerűen olyan agyi képességeket követelt volna meg, amivel szerintem nem rendelkezett, és kész. és nagyon kétséges számomra az is, hogy ez a tündöklő harcászati zseni (a magyar sereg egyik parancsnoka, de úgy ám) tényleges segítséget jelentett volna a magyar seregnek.
@ATCG:
a Scheiße természetesen nem lófaszt jelent, hanem szart. Alt-gr-á, remélem, segítettem.
@lüke:
„csak annyit írtam : mi lenne ha …elvennék 2/3t a területeinek
de szerencsére itt mindenki „
amire egészen meglepő módon egy idő után kaptál egy olyan választ, hogy például nagy britannia simán többet vesztett, és pár kótyagos idiótán kívül ők ezzel egészen megvannak. a szerbek persze szarul bírják a saját trianonjukat, de túl nemrég volt még, érthető, és speciel ők kaptak egy alapos bombázást, és hát milosevic-féle rémuralom sem hozott túl sokat a konyhára.
ha nem kérsz választ, ne tegyél fel kérdéseket, és ne is állíts hülyeségeket. a tényekre való nem rákérdezés és a hamis tények nem állítása ugyanis elképesztően jól meg tud ám védeni attól, hogy (wow, csak előkerült az ultima ráció) a magyarellenes szemetek holmi tényekkel fertőzzék a turbómagyar agyadat.
@ATCG:
valami elképesztő türelmes vagyok.
a németekre kirótt durva sarc minössze arra volt példá, hogy nem CSAK a magyarokkal basztak ki durván az i. vh., mint azt lüke elvtárs olyan meghatóan kifejtette. ezek után úgy tenni, mintha a válaszadó szerint csak a németekkel basztak volna ki így – nos nem más, mint a másik totális hülyének nézése.
komolyan mondom, néha úgy érzem magamat a veletek való „társalgás” során, mintha kisdedósoknak kellene elmagyaráznoi, hogy nem, jancsika, a szar nem ehető.
@mavo: turbó osztrak vagyok,te pedig mániás, adjak címet?
/ ez a családi sztori:
anyam mondta apámnak:
– menj a picsába
apám :
add meg a címet /
ez az egész ügy gyönyörű példa arra, hogy két dolgot ki kell törölni az emberek agyából és lelkéből ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk élni: a nemzetet és a vallást.
amíg ez nem történik meg, addig szopunk.
@ATCG:
igazá remek attól olvasni, hogy „ha már számokkal dobálózol idézz pontosan”, aki a labrys által említett 2010-es és az általam említett 2014-es évszám között képtelen különbséget tenni, továbbá a labrys által az úgynevezett valóságban említett „több, mint másfélszeresére” kifejezést 40 százaléknak fordítja magyarról magyarra. amúgy valóban nem duplázódott meg, nem saját adat, a forrásomban emlegették úgy, hogy majdnem duplájára – tévesen. ami tényleg csak kb 173 százalék, míg labrys adata „mindössze” durván 170 százalék, hát nem piskóta, milyen csúnyán ellentmondtunk egymásnak. az állomány majdnem háromnegyedével való növekedése egyébként kábé semmivel nem riasztóbb, mint a megduplázódása. igazából a „csak 40 százalék” is riasztó adat lenne. pláne, ha közben az úgynevezett igaz magyarok az miatt sikoltoznak, hogy jaj, a kihalás fenyegeti az akácot.
@ATCG:
ja, igen.
a méhek ügye. akiket aljas ódon kihagytam a nobel-díjra méltó egyenletből. durvát fogok mondnai: a méhek és az akácfák száma elég nagy esélyel nem áll egyenes arányban. sőt, valószínűleg kábé semmilyen arányban nincs, rengeteg akácosban nem termelnek pl. mézet, ellenben rengeteg mézet nem akácból nyernek. a hülye babonáddal ellentétben ugyanis mézet továbbra sem lehet nyerni, és csodálatos módon ezzelaméhészek tisztában is vannak. bármilyen döbbenetesen hangzik, de nem települ minden akácerdő mellé méhész, és nem minden méhészet mellett van akácos. speciel az akácosokhoz képest attól félek, kurva kevés méhész van. mert csak. de ha holnap kivágnak teszem azt 50 ezer hektár akácost, ahol tényleg voltak méhek (ugyan nem túl valószínű, de végezzünk gondolatkísérletet) akkor ezek a síkbuta méhek a kihalás helyett más élelemforrást keresnek. ha ezért pár kilométerrel odébb kell menni, azok a tyúkeszű méhek odébbmennek. ha meg ne adj isten, valaki a kivágott akácok helyett még idejében valami őshonos nem invazív szart is telepít, mert teszem azt nem buta, mint a sár, akkor meg előfordulhat, hogy egyenesen arra mennek át. elképesztő! lehet erdőgazdálkodást észzel is művelni? nahát, mik vannak!
@ATCG:
és végül a 48 és trianon ügye. mondom én, hogy abszolút türelmes vagyok.
veled ellentétben egyetlen szóval sem állítottam, hogy trianon 48 egyenes következménye, csak annyit, hogy ha már keresük valami oda vezetőt, akkor az inkább. holott a kettő között mindössze durván 70 év volt. ellentétben a xvi. századi sajnálatos eseményekkel, amelyek szerinted „egyenes úton” vezettek trianonhoz. már 70 év távlatában is rengeteg véletlen esemény szólhatna bele a látszatra előre elrendeltetett következményre, nem, hogy majdnem 400 év alatt.
nagyon szép a hazafiúi buzgalom, de attól még, hogy hazafiúi buzgalmunkban írunk le méretes hülyeségeket, azok nem alakulnak át tényekké. te az utóbbi jó 12 órában elég vaskos mennyiségű, nagyon nagy hazafiúi buzgalommal előadott, ámde tömény hülyeséget vezettél fel nekünk.
ráadásul iszonyú nehéz olyan emberrel bármiről is bármit megbeszélni, aki szinte minden alkalommal habozás nélkül érzelmi síkra fordítja a beszélgetést, hogy azzal bunkózza le – a te szavaidda élve azzal döngölje földbe – a vitapatnert. szidni mered az ártatlan akácot? háhá, máglyára akarod vetni tessedik sámuelt, aki lám, mekkora tudós volt. agyrém. akinek ezek érvnek tűnnek bármire is, azzal elég nagy bajok vannak.
@lüke:
mak-mak.
@mavo: Kösz, ß így legalább le tudom írni helyesen a szart. Tudom – kedves óvónéni – hogy a Scheße németül szart jelent, nem pedig lófaszt, és azt is, hogy nem ehető.
A németek ki se tudnak ilyen otrombaságokat találni, mint ahogyan Boborján sem tudná a csak a magyarokra jellemző hülyeségeket kitalálni.
A németek különben – az idióta, megvénült, nyakunkon ülő, az ország végrehajtó hatalmát irányító O.V. szavai után szabadon – állandóan kiütést kapnak költőien szárnyaló lelkünktől.
A lófasz, na az a valódi hungaricum még az EU-val sem kell harcolni érte, mint ahogyan azt @lüke a JT. tabudöntögetős posztjához szólva olyan találóan megjegyezte.
Türelmed tényleg végtelen, éppen ezért mondhatnál valamit erről a körvasút kilométer ár- rendezésről is.
Nem tartanád méltányosnak a kölcsönös megegyezésen alapuló, a tisztességes piaci szereplők által kialkudott ár kifizetését?
Simonyi Károly – az idősb – azt írja egy helyen
kicsit talán pontatlanul idézve:
‘ A fizikus tudja, hogy tudása milyen csekély, épp ezért szerény, de mint ahogyan a tudásának, úgy a szerénységének is megvannak a határai”.
Nálad ne legyen semminek határa, se a tudásodnak se a szerénységednek, se a türelmednek.
Az Egri csillagok c. regény egy része valóban kitaláció, Cecey sem valóságos személy, de Gárdonyi azért alapos kutatómunka elvégzése után állít városa hajdani bátor védőinek emléket és pontos látleletét adja Magyarország akkori közállapotainak.
Ez volt az első regény életemben, amit első osztályos koromban karácsonyra kaptam, és mindjárt el is olvastam (a nagymamám tanító nő volt, sokszor bent ültem nála a falusi iskolai osztályban négy öt éves koromban, így még az iskola előtt megtanultam olvasni. Az iskola, ahol rendeltetésszerűen írni-olvasni tanultam az kisvárosi, pontosabban akkor még Európa egyetlen olyan községének iskolája volt, amelynek egyetemje is volt).
Még ma is sokszor előveszem és újraolvasom, ha éppen nyugalomra
vágyom. Nem óvónéni, nem a „régi dicsőségünk” eltűnt nyomának keresése miatt, hanem a világból való kivonulás rövid ideig tartó varázsa miatt.
Gárdonyit és az Egri csillagokat csak azért szőttem bele a párbeszédbe, mert valahol még az elején @Rodeo63 idézte a sírfeliratát
Senki nem mondta, hogy Zápolya katonai zseni volt. Te is azt mondod, hogy a serege kb. tizenötezer főt számlált. A két sereg egyesülve már akkor sem lett volna hátrányban Szulejmánnal szemben, ha figyelembe vesszük Tomory seregirányításra való alkalmatlanságát.
Az a nagy kár, hogy Hunyadi akkorra már rég halott volt, mert ő ennél jóval kisebb sereggel is messze a török birodalom belsejében vívott meg számtalan sikeres ütközetet a törökkel. Ő értett a nyílt színi sereg-sereg elleni csatákhoz, és ebben hű szövetségesei voltak a török ellen harcoló románok, albánok,, szerbek.
@ingyenebed:
vagy ha ez sikerül, akkor még nagyobbat. (Ui. némely gondolkodók azt mondják, a nemzeti közösség és a vallás tengernyi kiszolgáltatottságtól, félelemtől, magárahagyottságtól és szenvedéstől védi/védte meg az embert – és persze az emberek által használt nemzet és vallás tengernyi kínt is okozott. Valahogy nem tűnik úgy a világunk, mint a szuper hipermarket, ahol a nekem tetsző jó dolgokat összevásárolgatom, a többit otthagyom. Ha ki kell műteni a rozsdás szövet, amibe beleléptem, az fájni fog nagyon, de mégis kiműtöm. Úgyhogy ott kellene elkezdeni a mérlegelést, hogy több-e a baj mint a jótétemény a nemzeti közösséggel és vallással.)
@mavo:
lemaradt a vége: szóval az miatt sikoltoznak, hog az akácot, a kihalás fenyegeti, ami önmagában nem is enne akkora baj, de jó páran tesznek is a vízionált kihalás ellen. ha így folytatjuk, hamarosan minden harmadik, aztán minden második fa akác lesz. a xix század végén durván egy százalékról indult a csiodálatos karrier.
@fortin2:
értelmes keretek között az ún. nemzeti érzésekkel nem tudom, mi baj lenne. lásd a patriotizmust, ami pl. amerikában leginkább nem a nacionalista melldöngetést jelenti, hanem az önsegítő közösségeket, ami pont, hogy egy nagyon fasza dolog.
úgy alakult, hogy a nyelvünk és a bőrszínünk megkülönböztet egymástól. mint bármi mást, ezt is ezt lehet normálisan és abnormálisan kezelni. sajnos a magyar emberek nem kis hányada az abnormális preferálja.
a nagyon túlnyomó többségünk számára a nemzeti összetartozás efféle hasznos, önsegítő közösségek kialakítása helyett a melldöngetésben és a kóros önsajnálatban merül ki. és akinek ez nem teszik, az rutinból magyarellenes.
@ATCG: francaba: …hogy a Scheße…: …hogy a Scheiße…
@ATCG:
de, hátrányban lett volna, ha nem is akkorában. kábé 25 ezerre saccolják a tomori-féle sereget, vagyis a kor viszonyait tekintve öngyilkosság volt csatába bocsátkozni, ehhez még másik ugyanakkora sereg sem lett volna elegendő, hogy a 60 ezresnek tartott törökökkel egálban legyen. oké, egy napóleon az a nagyon nagy jóindulattal 40-50 ezres sereggel is simán meg szívatta volna a törököket, na de hol volt nekünk egy napóleonunk.
ami engem megdöbbentett, az a halottak feltűnően nagy számaránya magyar oldalon. akkoriban egy átlagos csatában ilyen 20 százalék (saccoltam) körüli veszteségekkel mentek a dolgok, ehhez képest a magyar sereg veszteségét alsó hangon 60% százalék köré teszik, de a 80% sem kizárt, miközben a törk veszteségek mondhatni elenyészők voltak, ráadásul a rengeteg magyar (nevezzük őket így) halott között az akkori fél elit is ott volt. a megbízhatóna tűnő források szerint egyébként szapolyai ha akart volna, sem ért volna oda. a hó közepén még tordán volt, és a csata napján is még csak szegednél tartott. ezen felül tomoriék döntése volt az, hogy nem várják be, holott tudtak az érkezésről, és a 20 ezresre becsült cseh seregről.
vagyis ha valahogy sikeról egyesülniük szapolyaval és a csehekkel is is, akkor már tényleg egál lehetett volna a küzdelem. szulejmán csodálkozott is a csata végén, hogy ugyan már, hol a fősereg.
ugyanakkor tévedtem egy nagyot, mert a török sereg valóban nagyon durva pusztítást végzett a csata, majd buda és pest elfoglalása után.
@mavo: ” és végül a 48 és trianon ügye. mondom én, hogy abszolút türelmes vagyok.
veled ellentétben egyetlen szóval sem állítottam, hogy trianon 48 egyenes következménye, csak annyit, hogy ha már keresünk valami oda vezetőt, akkor az inkább. holott a kettő között mindössze durván 70 év volt.”
mondod te.
S mit mondtam én erről?:
„Innen már egyenes(en) vitt az út Trianonig.
Tisza István úgy tűnt egyetlen józan magyar politikusként 1914-ben még a háború ellen volt 1916 táján viszont már hallani sem akart arról, hogy abból kiugorjunk.
Ki a hibás?
Tisza?
vagy Deák?, akinek vezetésével kiegyeztünk és néhány évtizedes gazdasági fejlődés, meginduló polgárosodás után a „mire a fákról a levelek lehullanak”…Ferenc Józsefének vezetésével a nagy háború örvényébe kerültünk.”
Nem hasonlít egy kicsit a te szöveged végkövetkeztetéséhez? csak annyi a különbség, hogy a kiegyezéstől Trianonig húsz évvel kevesebb idő telt el, mint 48-tól Trianonig.
Ami pedig az egyenes utat illeti, nem a szerencsétlen Habsburg házzal kötött akkori házassági szerződés következménye minden?
Persze a magyari urak viszálykodása miatt is akik képtelenek voltak maguk közül való királyt találni, csak egy Zápolyára futotta, akit az akkori „hazafiúi” érzelműek túlzott „hazafiúi buzgalmukban” királlyá emeltek.
És nyavalyás: – törökkel paktáló – országárulónak merem nevezni én
mai „hazafiúi buzgalmas” ostoba, miközben te a felvilágosult hungaricum-gyűjtő és vadász csak annyit mondasz róla megengedően, hogy egy szerencsétlen lúzer volt.
Meg a hülye akác.
Iróniaméter- Mrozek – és az akác vita (hisztériát az csinál belőle akinek olyanja van)
Nem hallottad még nyelvünknek ezt a kifejezését? igaz valamit hallhattál róla ha leírod:
„szidni mered az ártatlan akácot? háhá, máglyára akarod vetni tessedik sámuelt, aki lám, mekkora tudós volt”
Igen elég sokat köszönhetnek neki az Alföldön és Szarvason, annyit miden esetre bőven megérdemel, hogy ne kis kezdőbetűkkel írd a nevét.
Persze tudom te ezzel is a szabad madárságodat akarod kifejezni.
„ráadásul iszonyú nehéz olyan emberrel bármiről is bármit megbeszélni, aki szinte minden alkalommal habozás nélkül érzelmi síkra fordítja a beszélgetést, hogy azzal bunkózza le – a te szavaidda élve azzal döngölje földbe – a vitapatnert.”
Tényleg ezt jelenti szerinted az „agyagba döngöléses magyari vitakultúra” felhánytorgatása részemről?
„Nem rólunk van szó, ember!
hanem az „übermensch” értelmetlen egymást gyalázásról.”
írtam én.
Te meg itt azon monologizálsz, hogy
„nehéz olyan emberrel bármiről is bármit megbeszélni”…
Forog az imamalom, egy buddhista kolostor udvarán érzi magát az ember.
Ez az érzelmi síkra terelt bunkózás és agyagba döngölés meg olyan szép, hogy én teszem el a gyűjteményembe emlékbe tőled.
Persze annyiban igazat adok neked, hogy szavakkal még gyilkosabban lehet ütni, mint az ősember igazi bunkójával.
Nehéz beszélgetni – mondod – beszélgetni valamiről.
Te aki a másikat folyamatosan ostobának titulálod,
vagy érzelem vezérelte mondatait ostobaságnak állítod be?
Egy következő egyenlet, ami egyenlőtlenség: az érzelem vezérelte nem egyenlő a hazafiúi, pláne nem a túlzott hazafiúi érzelem vezéreltével.
És egy másik, ami inkább ténymegállapítás:
Az érzelmi intelligencia legalább olyan fontos, mint az értelmi.
Veled még bor mellett se lehetne beszélgetni.
Én egyszer sem neveztelek ostobának, én az agresszív érzelem vezérelte „hazafi”.
És nézzél csak ilyenkor ilyen tabutémás vagdalkozásokban mindig csendben magad elé továbbra is, ahogy – mint valahol írtad – mindig is szoktál,.
Komolyan, ez a megoldás?
Tabutéma Trianon kívül ezernyi más is akad még.
Sohasem lesz belőlünk normális együttműködő „patrióta” (ahogy vágyod) közösség, ha el sem kezdjük a kibeszélést, vagy ha el is kezdjük de közben mindannyiszor elveszítjük a másikkal szembeni türelmünket.
Tolerancia és bozgor, vagy fordítva tök mindegy.
„Nem nagy dolog…” mondja Ady.
@ATCG:
miközben azon háborogsz, hogy én lehülyézlek, igen ékes jelzőkkel gúnyolódsz rajtam. nem csak most, folyamatosan. csak úgy jelzem.
meg azt is, hogy (már megint magadat sem vagy képes normálisan elolvasni) az innen egyenes út vezet kijelentés előtt EREDETILEG még török bálint van. aztán amikor azt szeretted volna igazolni, hogy te mindig is óceániával álltál harcban, és mi tulajdonképpen tök ugyanazt mondjuk, akkor diszkréten lehagytad, mintha a kiegyezéssel indult volna a szöveged. kár, hogy látványosan nem, hiszen a trianonig vezető egyenes út így is tisza elé került, vagyis csak a hülye nem veszi észre, hogy onnan valaki szándékosan lehagyta, hogy HONNAN is vezetett az az egyenes út. ráadásul mindaddig, amíg nem adtam elő a 48-trianon gondolatkísérletemet, egyetlen szóval sem jelezted rettenetes tévedésemet, holott hát igen, írtam róla szépeket. szintén ráadásul (természetesen) a te szöveged még ezzel az olcsó trükkel felvizezve sem jelenti azt, amit én állítottam kvázi gondolatkísérletként, kétséggel megfűszerezve, ami beléd láthatóan nem túl sok szorult.
szintén csak úgy jelzem, hogy kísértetiesen hasonló trükköt egyszer már eljátszottál, akkor szapolyai volt eredetileg akkora mentalista, hogy előre látta a király mohácsi halálát, és amikor ezt a badarságot szóvá tettem, a király halála megjósolásának motívuma (istenem, te szép magyar nyelv milyen szerkezetszörnyetegek magalkotását vagy képes megengedni) mintegy varázsütésre eltűnt, és ott értetlenkedtél nekem, mi volt a nagy kunszt a mohácsi vereség megjóslásában. a király halálának megjóslása azóta ki is maradt a repertoárból és persze nem értem, mi történt: véglegesen nem történt meg soha? duplapluszplusz nemjóvá változott?
szintén csak jelzem, hogy az efféle, egy eredeti szöveget gondosan az eredeti kontextuásból kioperálva idéző és azzal az értelmét gyökeresen megváltoztató (lásd még ugye a románbuzit, akit te persze utólag azonnal értettél, milyen kár, hogy legalább a felét még akkor sem) trükkökkel úgy általában trollok szoktak élni. szintén az ő egyik kedves fogásuk, hogy a másikon történő gúnyolódást/etc reflexszerűen egészítik ki a „meg kéne már add másoknak a tiszeletet” kamu mantrával.
az is remek, hogy miközben csupa kibetűkkel írok, és ezt te is jól tudod, tessedik nevének kisbetűs írását követeled rajtam. ó, és persze, a szabadmadárságomat akarom ezzel kifejezni te kis gondolatolvasó, hát mi mást. olyan, hogy én ezt szoktam meg hosszú évek alatt, egyszerűen lehetetlen. nem csodálnám, ha szapolyai leszármazottja lennél, a mentalistavér öröklődhetett.
öncenzúrával próbálod eltüntetni a legnagyobb hülyeségeidet, permanensen gúnyolódsz és gondolatolvasol. ez lenne szerinted a vitapartner tisztelete? nagy baj, ha ebből a „tiszteletből” én nem kérek? tudo, amikor én azt írom, hogy te ostobaságokat beszélsz, annak úgynevezett alapja van: a felmerült témakörökben tényszerűen nem igaz, amit összehordasz. nevezhetném hazugáságnak is, de mivel látom, hogy egyszerű tudatlanságból fakad, ezért nem állítom, hogy hazudsz, mert az ténleg durva vád és nagy sértés, én meg rendes vagyok, és udvarias.
egyre erősebben foglalkoztat a gondolat, hogy beletegyelek egy szép, nagy „trollok” feliratú dobozkába téged is. de mert a hagymázas hülyeségeid közé itt-ott becsúszott némi értelmesnek tűnő mondanivaló is, egyelőre maradok türelmes. szigorúan egyelőre. hátha például le tudod írni a legnehezebb magyar szót. egyelőre kíváncsi vagyok.
@mavo:
az velük a baj, hogy nem maradnak normális keretek között.
mint az állam.
elméletileg működhetne normálisan, gyakorlatilag meg sosem ezt teszi.
ha van egy használt kocsid, ami folyton elromlik, nem azon fogsz ábrándozni, hogy ez a hiba most már tuti-tuti-tuti az utolsó, de tényleg, hanem eladod a fenébe. ugyanez nővel. vagy szopsz egész életedben, az sem tilos…