Nem kavart vihart a Heti Válasz címlapja (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Szőnyi Szilárd retteg. Attól retteg, hogyha bedől a Heti Válasz, ha a Simicska-Nyerges duót végleg lenyomja Orbán, akkor nem veszik fel valamelyik mentőhajóra. A jobboldali újságírás ma a rettegésről szól. Hogyan jelezzük a hatalomnak, hogy tulajdonképpen ugye mi is, csak hát a körülmények, de mi azért a sorok között is, miközben persze néha sajnálatosan rákényszerítenek bennünket arra, hogy olyasmiket, amelyeket persze nem, amelyeket persze ha igen, akkor sem úgy, mert hát úgy mi soha, mert mi mindig.
Szőnyi Szilárd egy kreacionista, homofób prick, aki elsősorban nem egy kreacionista, homofób prick, hanem egy senki. Magyarországon a senkiség nem probléma, a kreacionista homofóbizmus, vagy a homofób kreacionizmus pedig kifejezetten szexisnek számít azokban a körökben, ahol semjénzsoltot képzelik el tangótáncosként.
Ez a poszt azért megjegyzésposzt, mert én sajnos nagyon távol élem az életem az irodalomtól. Houellebecq ugyanis író. Alkoholista, depressziós, szuicid figura, aki néha részegen, háromnapos izzadt ingben ad interjút, de ő egy író. Engem érdekelnek a dolgai, de meg kell küzdenem a saját lehetetlen irodalomtalanságommal és bevallom, egyelőre nem állok túl jól.
Houellebecq írt egy levélkönyvet a másik nagy francia botrányhőssel Bernard-Henry Lévy-vel Sarkozy baloldali haverjával, amelyben ezt írja: ” Én csak egy redneck vagyok. Egy jelentéktelen író, akinek nincs stílusa, aki néhány évvel ezelőtt elért valamennyi irodalmi hírhedettséget hála néhány irodalmi kritikus megdöbbentő hibájának, akik valahogy elveszítették a cselekmény fonalát. ” ” Makacsul és fáradhatatlanul próbálom a legrosszabbat kitermelni (szerk. megj. kontextusában ez inkább tűnik „kiszarni”-nak) magamból, hogy aztán még mindig remegve a közvélemény lábai elé helyezzem.”
Egy kritikusa írja, hogy Houellebecq a francia széppróza flaubert-i hagyományát követve (róla mondta a híres interjújában, hogy egy írónak állandó erekcióban kell léteznie, de ő, mármint Houellebecq nem ilyen, mert időnként elmegy sétálni) az ún. szabad közvetlen módban ír. Ez konkrétan azt is jelenti, hogy nem mindig világos, hogy ki beszél Houellebecq regényeiben, a narrátor, vagy ő. És nem is hiszem, hogy Houellebecq azt akarja, hogy ezt a közvélemény, melynek a lábai elé helyezi a produkcióit, tudja. A depresszióból való menekülés egyik formája lehet a személyiség kiterjesztése, a személyiséggel való játék, az ambivalencia folytonos fenntartása.
Houellebecq nem általában vádolja a hatvannyolcas nemzedéket, hanem konkrétan a hatvannyolcas nemzedék egyik tagját vádolja, az anyját, Lucie Ceccaldit, aki elhagyta őt, hogy a kommunista nagyanyja nevelje fel. A borzasztóan nehezen olvasható, de nagyon érdekes „Atomised”-ban van egy Michel (milyen véletlen) nevű karakter, aki egyáltalán nem találja a helyét, képtelen kapcsolatokat építeni és elhagyta (milyen véletlen) az anyja, és a nagymamájához kerül. A Behódolás főhőse (milyen véletlen), alkoholista, szuicid, aki nem találja a helyét.
Fogalmam sincs, hogyan konstruálja a regényeit Houellebecq, hol kezdődnek a szerencsétlen főhősei és hol végződik Houellebecq maga, az sem biztos, hogy ő tudja, vagy, hogy ez fontos-e egyáltalán.
Az, hogy Houellebecq könyve Magyarországon a liberalizmus elleni vádiratként kelt (egy nagy frászt kelt) botrányt, ránk és főleg a mi kis lecsoffadt jobberka értelmiségünkre jellemző. Akik persze átlapozzák (ha egyáltalán belenéznek a könyveibe) a hosszasan leírt maszturbációkat, gépies szexuális aktusokat („enni nem szeretek, csak szexelni”, nyilatkozta egyszer Houellebecq, Szőnyi besírna, ha tudná, és ugyan honnan tudhatná, hogy miről is beszél).
Erről szól ez az egész, a leépült keleteurópaiságunkról, a jó és rossz pontokról, amelyek csak gyűlnek az ellenőrzőkben, ahol kurvapecérek adják a tanácsot a szotyolazabálóknak, hogyan baszhatnák rózsásabbra az ő drága népük seggét (nem l’art pour l’art trágárkodás, hanem Houellebecq parafrázis).
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519116-6ae667f9a2bb5' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519116&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519116-6ae667f9a2bb5&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519116-6ae667f9a2bb5' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ingyenebed:
remek a példa,ugyanis te egy szar használt autó miatt az egész használtautóságot bélyegzed meg. nem, a használtautós dolog (no, ez pont literally true) az nem a fos, ami magyarországon „működik”, és tényleg (tisztelet a kivételnek) atomszar. a használtautós dolgot ugyanis lehet jól is csinálni, és aki jól csinálja, az nem azzal fog reagálni, hogy te használtautógyűlülő vagy, hanem próbálja átgondolni, mit és miért kritizálsz.
hosszú ideje töprengek amúgy ez a libsi elhajló bea mi a faszt keres még a mandineren? folyton leír valami egészen korrekt kis postot, lásd a feltűnően higgadt és önkritikus welbekest most, amit a stílust és pár apró nüanszot leszámítva akár JT is írhatott volna, mire a trollcsapat hörögve elkezdi alázni. mi a jó neki ebben?
@mavo: „ha a finn modell ment volna, nem tudjuk, milyen lett volna a szakítás, ha egyáltalán bekövetkezett volna. amit te írsz, az szimplán az összes még józan ésszel elképzelhető forgatókönyv közül a legrosszindulatúbb. „
Rosszindulatú nem lehetne fogalmilag sem, max. pesszimista. És itt kössünk át azért arra, amin ATCG-vel vitáztok: ’48 körül jelentek meg a nacionalizmusok; nem csak a magyar, hanem az összes, és ekkortól lettek fontosak az etnikai arányok, amiket viszont erősen befolyásolt Mohács, meg ami utána volt.
Amúgy nem tűnt fel, hogy az egész téma a nagymama kereke újabb fejezete? Ha arról beszélünk, hogy mi segíthetett volna, akkor nyilván sorolni fogjuk a nem megvalósult eseményeket.
Viszont erősen azt látjuk, hogy akárkinek akármilyen „jó” is volt a nem saját államában, erőteljesen törekedett arra, hogy mégiscsak legyen neki olyanja, és minél többen legyenek benne ők. Ez egy igencsak nem éles etnikai határokkal ellátott országban egyenesen vezet ahhoz, hogy ha felbomlik, mindenki akkorát szeretne harapni, amekkorát csak lehet (persze részben mert az utolsó határközeli 30%-os falu is kerüljön a nemzetállamába, részben a már így is elérhetetlen szórvány miatti kárpótlásért).
(’48-ban amúgy a szlovákok mellettünk álltak, mint jellemzően utána is, aztán látod.)
„48-ban magyarországnak többek között éppen a nemzetiségekel való viszony miatt nem jött be a pálya, jóformán esélyünk sem volt. „
A világpolitikai állás nem volt megfelelő, ez mondjuk onnan is látszik, hogy végül jöttek az oroszok oszt úgy lett vége. Anélkül is vagy sikerül, vagy nem, de a lényeg pont az, hogy nincs anélkül: ha esetleg sikerülne, jönnek az oroszok.
„aztán königgrätz, a kiegyezés, egy kis balkáni annekciócska, aztán a világháború, és hopp, már ott is állunk trianonnál.”
Ide eljutunk 48 nélkül is. Előtte a reformkor nem egészen arra mutatott, hogy majd itt lesz harmonikus osztrák-magyar együttműködés, akkor meg gyakorlatilag már Königgratznél (mint egy a feudalizmusba ragadt birodalom gazdasági-katonai erejének demonstrációjánál) is vagyunk.
@mavo: Arra próbáltam utalni, hogy a terjedés egy része teljesen normális, racionális, hasznos, csak ezt a lobogtatott számokból nem lehet rendesen kihámozni.
Úgy nézem, alapvetően egyetértünk, nyilván a hungarikumosdi egy vastag arcbőrrel előadott performansz.
@közösperonos átszállás:
hú, ez most valójában MIRE reakció. mert hogy nem az előzményére az biztos.
amúgy egy invazív fafajta „spontán” terjedése normális helyeken nem számít rendben levő dolognak, már ha erre gondoltál kedvesem. már csak azért, is, mert az ültetéssel szemben az eséllyel más fajták iszorítását jelentheti. egy invazív fafajtát szándékosan ültetni meg hát igen, van ennek valami diszkrét bája. értem én hogy ők ezen faszán keresnek, és mit érdekli őket, hogy magyarország eredeti faunáját ezzel szénné basszák.
@ATCG:
„-Hogy merem én vádolni az istenadta erdélyi népet?”
És igen, hogy mered vádolni ököt? Teeee, hígmagyar :))))
@mavo: Válasz1:
„miközben azon háborogsz, hogy én lehülyézlek, igen ékes jelzőkkel gúnyolódsz rajtam. nem csak most, folyamatosan. csak úgy jelzem.”
„meg azt is, hogy (már megint magadat sem vagy képes normálisan elolvasni) az innen egyenes út vezet kijelentés előtt EREDETILEG még török bálint van.”
írod:
Senki sem tagadta, hogy előtte Török Bálint van, ha olvasni is akarnál nem csak „előítéleteid hálójában vergődni”, mint az olyan riporter aki előre tudja, hogy mit fog a riportalanya mondani, akkor magad is elismernéd, hogy nincs igazad:
Én így idéztem saját magamat ctrl c-vel kiemelve a kiemelendőt az idézett szövegkörnyezetből:
„Innen már egyenes(en) vitt az út Trianonig.
Tisza István úgy tűnt egyetlen józan magyar politikusként 1914-ben még a háború ellen volt 1916 táján viszont már hallani sem akart arról, hogy abból kiugorjunk.
Ki a hibás?
Tisza?
vagy Deák?, akinek vezetésével kiegyeztünk és néhány évtizedes gazdasági fejlődés, meginduló polgárosodás után a „mire a fákról a levelek lehullanak”…Ferenc Józsefének vezetésével a nagy háború örvényébe kerültünk.”
Előtte ez a Török Bálintos mondat volt, ezt bárki elolvashatja, lám te is el tudtad (nem igaz az hogy kiretusáltam a szövegemből, most is pontosan úgy van ott, ahogy idecsapom a szemed elé):
„Ezeket a Török Bálint irányította magyar sereg szétverte, „hálából” viszont a szultán csellel bevette Budát és Török Bálintot magával vitte Konstantinápolyba annak haláláig tartó vendégségbe a Jedikulába.”
Ha forrásmegjelöléssel idézünk valamit, akkor az egész könyvet ki kell másolnunk hozzá az olvasó kedvéért?
Ez után így folytatom:
„Nem hasonlít egy kicsit a te szöveged végkövetkeztetéséhez? csak annyi a különbség, hogy a kiegyezéstől Trianonig húsz évvel kevesebb idő telt el, mint 48-tól Trianonig.
Ami pedig az egyenes utat illeti, nem a szerencsétlen Habsburg házzal kötött akkori házassági szerződés következménye minden?
Persze a magyari urak viszálykodása miatt is akik képtelenek voltak maguk közül való királyt találni, csak egy Zápolyára futotta, akit az akkori „hazafiúi” érzelműek túlzott „hazafiúi buzgalmukban” királlyá emeltek.”
Ebből megismétlem az utóbbi két mondatot:
„Ami pedig az egyenes utat illeti, nem a szerencsétlen Habsburg házzal kötött akkori házassági szerződés következménye minden?
Persze a magyari urak viszálykodása miatt is akik képtelenek voltak maguk közül való királyt találni, csak egy Zápolyára futotta, akit az akkori „hazafiúi” érzelműek túlzott „hazafiúi buzgalmukban” királlyá emeltek.”
Az egyenes útra való utalás nem az eredeti szövegem egyenes útra való utalása?
A Jagellók és a Habsburg házassági szerződése nem akkoriban köttetett, nem annak lett a következménye, hogy János halála után Ferdinánd igényt tartott a trónra, miközben a kiskorú János Zsigmondot Fráter György és Izabella királyné kíséretében Erdélybe menekítette a „hazafias buzgalmú” „nemzeti szárny”? a török szultán védőszárnyai alá helyezve hazafiasságának reménysugarát, vagy inkább zálogát: a csecsemőkirályt?
„aztán amikor azt szeretted volna igazolni, hogy te mindig is óceániával álltál harcban, és mi tulajdonképpen tök ugyanazt mondjuk, akkor diszkréten lehagytad, mintha a kiegyezéssel indult volna a szöveged. kár, hogy látványosan nem, hiszen a trianonig vezető egyenes út így is tisza elé került, vagyis csak a hülye nem veszi észre, hogy onnan valaki szándékosan lehagyta, hogy HONNAN is vezetett az az egyenes út. ráadásul mindaddig, amíg nem adtam elő a 48-trianon gondolatkísérletemet, egyetlen szóval sem jelezted rettenetes tévedésemet,”
miért akarod ennyire bizonyítani önnön nagyszerűségedet? miért csúsztatsz megint: a „HONNAN is vezetett az egyenes ” út pontosan megfogalmazva mindkét szövegemben ott van.
48-ra utaló szövegedet reggel olvastam és erre ezt írtam (nem neked, hanem magamnak):
„Nocsak azért mégis vezet valami út valahonnan valahová Trianonig.
48-nak is az „a kis nyughatatlan mitugrász libsibolsi költőcske, Petőfi (Petrovics)” volt az egyik oka (ezt a minősítését néhány éve teljes elképedésemre itt a hálón dúló agyagbadöngölések között olvastam), meg az a hülye útkanyarban álló fa, legyen a neve a „hülye akác”.”
Erre te megint felvetted a kesztyűt és folytattad a minősítgetéseket, végtelen türelmedet emlegetve közben.
”Tovább is van, mondjam még?’
Mondjad jó ember:
„szintén csak úgy jelzem, hogy kísértetiesen hasonló trükköt egyszer már eljátszottál, akkor szapolyai volt eredetileg akkora mentalista, hogy előre látta a király mohácsi halálát, és amikor ezt a badarságot szóvá tettem, a király halála megjósolásának motívuma (istenem, te szép magyar nyelv milyen szerkezetszörnyetegek magalkotását vagy képes megengedni) mintegy varázsütésre eltűnt, és ott értetlenkedtél nekem, mi volt a nagy kunszt a mohácsi vereség megjóslásában. a király halálának megjóslása azóta ki is maradt a repertoárból és persze nem értem, mi történt: véglegesen nem történt meg soha? duplapluszplusz nemjóvá változott?”
@mavo: Válasz2:
Akkor az első Zápolyás szövegem:
„Igen a magyar uralkodó osztály meg mindig Mohácsot emlegette,
örökösen arra mutogatott. Zápolya – majd ugyanakkora seregével, mint amelyik Mohácsnál rohamra indult – ott állt Erdély határában és szépen megvárta, amíg az udvari édes életben elpuhult fiatal, de amúgy bátor II.Lajos odavész a csatában.
Azután jött és övé lett félig a trón. De erre igényt tartott Ferdinánd is.
Szapolyai szerencsére (szerencsére?) hamar meghalt, mire II.Szulejmán azonnal Budára sietett, hogy a kis királykát gyámság alá helyezze, de Ferdinánd is Budára küldte hadait Roggendorf vezetésével.
Ezeket a Török Bálint irányította magyar sereg szétverte, „hálából” viszont a szultán csellel bevette Budát és Török Bálintot magával vitte Konstantinápolyba annak haláláig tartó vendégségbe a Jedikulába.”
Figyelem ezután jött a Trianonig vezető út, de ezt most már egy párszor idéztem, úgyhogy engedelmeddel most kihagyom.
Azt a bekezdést amelynek olyannyira nekiestél, hogy sietségedben lefelejtetted az elejét még egyszer idemásolom:
„Igen a magyar uralkodó osztály meg mindig Mohácsot emlegette,
örökösen arra mutogatott. Zápolya – majd ugyanakkora seregével, mint amelyik Mohácsnál rohamra indult – ott állt Erdély határában és szépen megvárta, amíg az udvari édes életben elpuhult fiatal, de amúgy bátor II.Lajos odavész a csatában.”
Szapolyai látnok volt: azt állítod ez ennek a mondatomnak a valóságos értelme. Szerintem meg csak annyi, amennyi benne van: hogy ott állt Erdély határában és szépen megvárta amíg az udvari édes életben elpuhult fiatal, de amúgy bátor II. Lajos odavész a csatában.
A mondat másodlagos értelme pedig az, hogy Szapolyai nem volt annyira bátor, mint Lajos, hiszen ő csak állt és várt, míg a másik harcolt.
A holttest körüli foglalatosságra, amikorra már a török elkotródott (hiszen Szulejmán valószínűleg jobban tisztában volt az ország katonai erejével mint az ország katonái maguk) azonban már pontosan és bátran megérkezett.
Ezt az idézetrészt + pontokkal is megjutalmaztad, annyira tetszett
az operettes körítése: az udvari édes életben elpuhult, fiatal, ámde bátor király képe.
Hogy II.Lajos fiatal volt, az tény.
Hogy bátor, sőt kurva bátor volt az is tény (és ő még ostoba sem volt mint őse, aki török földön nagy hebehurgyán rárontott a törökre, pedig Hunyadi János figyelmeztette a csapatrészeket, hogy csak az ő utasítására mozduljanak. Ezután már csak annyit láthatott, hogy annak a királyunknak levágott fejét kopjahegyre tűzve mutogatja az ellen).
Hogy a királyi udvarban tékozló élet folyt az is tény.
Hogy a reggeltől estig tartó evészet ivászatban el lehet kényelmesedni az is tény.
Vívni azért mindeközben jól megtanult,
meg sok egyéb szellemi dologra is oktatták. Legalább négy nyelven beszélt.
Szóval az első Zápolyás rész után ezzel figuráztál ki nem kevés örömök között:
„ezért jók az összeesküvéselméletek. olyan szépek, kerekek.
ugye eleve ott kezdődik, hogy szapolyai jánosnak sem a távolmaradásának az okairól, sem a serege méretéről nem tudunk eleget. az viszont kifejezetten a nonszensz vígjátékok körébe tartozik hogy „megvárta” lajos halálát. aki ugye fontos, hogy az édes udvari életben elpuhult.
lajos annyira elpuhult volt, hogy kiváló vívónak számított, és imádott vadászni. és ha szapolyai előre tudta, hogy meg fog halni a csatában, akkor kiváló jós volt.”
Az én válaszom:
Védd csak Zápolyát, aki a királyi vár ablakából nézte, hogyan hurcolják a janicsárok rabszolgaságba a lakosság ezreit.
Zápolya nem ért oda időben Mohácsra. Volt oka rá, hogy ne siessen, ő akart király lenni. Gondolta Dózsa György paraszthadainak leverése után ez a minimun, ami jár neki.
Nem kellett ahhoz nagy jósnak lennie, hogy kisakkozza Mohácsnál veszteni fogunk. És utána az ő parancsnoksága alatt marad meg a csatától érintetlen hadsereg.
Lajost én egy szóval nem bántottam, De ő járatlan volt a sereg sereg elleni harcban. Tomori pedig hiába kilincselt – a Délvidék kapitányaként -a királyi várban a török felkerekedésének hírével, jó ideig nem mozdult meg a gépezet.”
Hol esik ebben a szövegben és az előző Záplyás részben szó összeesküvésről? Zápolya számolt.
Tény, hogy a csata után nála maradt egyben, csatától megkímélten az országban a legnagyobb hadsereg. Az ilyen tények királycsináló ténynek számítottak abban a korban.
Itt a „Védd csak Zápolyát”… azt kellett volna írnom: Mentegesd csak Zápolyát-..
„a király halála megjósolásának motívuma (istenem, te szép magyar nyelv milyen szerkezetszörnyetegek magalkotását vagy képes megengedni) mintegy varázsütésre eltűnt”
A király halála jöslásának motívuma az első Zápoyás részben nem volt benne, így a másodikból varázsütésre nem kellett annak eltűnnie.
Aki össze akarta vetni a két szövegrészt összevethette annélkül is, hogy megismételjem az első rész széttépdesett mondatát:”
@mavo: válasz3:
„ott állt Erdély határában és szépen megvárta amíg az udvari édes életben elpuhult fiatal, de amúgy bátor II. Lajos odavész a csatában.”
(csak azért ennyiszer, hogy tovább gyönyörködj benne).
És továbbra sem nyugszol:
„szintén csak jelzem, hogy az efféle, egy eredeti szöveget gondosan az eredeti kontextuásból kioperálva idéző és azzal az értelmét gyökeresen megváltoztató (lásd még ugye a románbuzit, akit te persze utólag azonnal értettél, milyen kár, hogy legalább a felét még akkor sem) trükkökkel úgy általában trollok szoktak élni. szintén az ő egyik kedves fogásuk, hogy a másikon történő gúnyolódást/etc reflexszerűen egészítik ki a „meg kéne már add másoknak a tiszeletet” kamu mantrával.”
Folyamatosan bizonyítani akarod, hogy neked van igazad, és ezzel a bizonyítási kényszerrel a saját dolgodat nehezíted, hiszen így óhatatlanul be-be csúszik egy-egy félresikerültebb mondat.
Félreértett románbuzi, ez tök jó, amit már akkor sem értettem még félig sem, amikor először elolvastam:
(te ugyan azt mondod, hogy ‘akit’, de nekem az a szöveged ‘amit’, amelyben egy mai közállapotainkat pontosan jellemző
valami rejtőzik: ez a „…amit úgy istenigazából megnéznék az egy romániai szlovák buzi lenne…” valami: nem a romániai nem a szlovák és nem a buzi, hanem ezek együttese, az a jelentéstöbblet, amit itt Közép-Kelet Euróbában mindez jelenthet akkor, ha egy magyar ejti ki a száján, vagy írja le.
„mondjuk amit úgy istenigazából megnéznék az egy romániai szlovák buzi lenne, aki a könyveiben alapvetően arról ír, hogy szlovák buzik hat kötőjel nulla éves magyar fiúkat kúrnak seggbe, de egy fél mondatban azt írná, hogy hülyegyurcsány.
nincs az az isten, hogy a magyar jobboldali újságírók ettől ne élveznének be.”
Írod te,
utána a válaszom:
„Bár értem, hogy kiket akarsz ezzel jellemezni. De miért volt szükség ehhez erre a „romániai szlovák buzi” eposzi jelzőre? Miért érzed úgy, hogy ezt le lehet írni, a Trianonos tányért meg nem?”
Azután a másik válaszom kicsit bővebben ugyanerre a kis semmiségre:
„ne csúsztass: először is nem románbuziztál, hanem ‘romániai szlovák buziztál’, te nagy hungarikum-ellenes harcos.
Senki nem mondta, hogy az akác hungarikum olvasd már el pontosan – vérben forgó szemek nélkül.
Azt egymásra fújásunk első pillanatában leírtam: értem kiket akartál ezzel jellemezni, de nekem ez a – romániai szlovák buzi – összetétel egyáltalán nem tetszik. Leírtam azt is, hogy miért.
Hogy pontosan ugyanolyan kirekesztő hungarikumos lófaszozásnak tartom, mint te a trianonos tányért.
E három szó párosítása nélkül is ragyogóan jellemezhetted volna a jobboldali és bizonyíthatóan prűd uracsokat. Ha megnézed: a liberális vö.i-konzervatív tesztem kérdései és az azokra adott válaszaim önirónia és önjellemzés akart lenni.”
„öncenzúrával próbálod eltüntetni a legnagyobb hülyeségeidet, permanensen gúnyolódsz és gondolatolvasol.”
Ja: gondolatolvasok vádolsz meg miközben előtte ezt írod
„lásd még ugye a románbuzit, akit te persze utólag azonnal értettél, milyen kár, hogy legalább a felét még akkor sem”
Igaz ez a mondat nem azt jelenti, hogy te az én gondoltaimat, gondolatértelmező képességemet olvasod, hanem a nemllétező gondoltaimat, és a nem értéseimet.
Kért a fene tőled tiszteletet.
Te hoztad szóba, hogy velem nem lehet beszélgetni,
mire én azt válaszoltam, hogy veled még bor mellett sem.
Melyik az a legnehezebb magyar szó,
ha nem esik nehezedre írd már le,
hülyén halok meg, ha ezt nem teszed.
@ATCG:
vagyis továbbra is valami zavaros katyvasz él a fejedben a mohácsi csata körüli időszakról. agyon, nagyon izgalmas és egyre kevésbé érdekel.
a veled nem lehe beszélni nem a tiszteletnek szólt, és mint az már említettem, nem akkor kezdtél hevesen gúnyolódni, és kiforgatni a szavaimat. mellesleg a gúnyolódásodat pont le is szartam mindaddig, amíg nem jött rád a roham, hogy téged itt bántanak.
ugorgyunk.
a románbuzis dolgot pedig jól láthatóan még most se érted. szavakba kapaszkodsz bele foggal körömmel, a lényeg mellett meg (meglepetés! meglepetés!) értetlenül elsuhansz. trolldoboz beizzítva.
ja, és megtisztelő felkérésedre elárulom, hogy én a „vitánk” közben természetesen már leírtam azt a bizonyos legnehezebb magyar szót. keresd meg, persze úgy sem fogod megtalálni, kiválóan látszik, azt se tudod, mi az.
@mavo: Ja igen…
Hogyan hangzik magyarul, hogy szeretlek, kérdi a szép külföldi kislány Kosztolányit,
mire a költő rövid gondolkodás után a lány fülébe súgja:
Lenolaj.
@ATCG:
szegény kosztolányi, az uncsitesója igencsak impotensnek írta le.
Ez egy nagyokosposzt. Nem megjegyzésposzt, nagyokosposzt. Bele akar látni Szőnyi fejébe, bele akar látni Hólebekk fejébe (attól óvakodnék!), bele akar látni a magyar jobboldali értelmiség fejébe. Aztán kinyilatkoztat a jó jászioszkári hagyomány szerint!
Pedig ezt a könyvet lehet így is olvasni, meg úgy is. Konkrétan az író igenis leírja, amit Szőnyi kiemel, hogy ejnyebejyne kedves 68-asok. NEM csak az anyjáról ír, akiről annyit tudunk meg, hogy hippi. Ezen túl lehet 67-es magyar klasszikus liberális is, senki se mondja róla, hogy 68-as! Ajánlom elolvasásra a Válasz Onlineban megjelent másik cikket, ami Szőnyire reagálva, mintegy az ő mondandóját finomítva mutat rá, hogy a cikk igenis vádirat a liberálisok ellen, de eközben, kisebb súllyal, bírálja a többi szekértábor képviselőit is. Mert ez egy társadalmi szatíra arról, hogy, ha nincsenek tökeink, akkor nem lesz se szekulárisliberálisköztársaság, se máriaországa, csak müezzin! Lehet megfogni erről az oldalról, meg arról az oldalról is. Pont azért, mert ez egy regény, nem egy matematikai kisdoktori! Illenék úgy olvasni!
@Koviubi69: nem, nem irja le, azt egy iszlamista professzor mondja a konyvben. ha ez az lenne, amirol te bofogsz karcsika, akkor houellebecq egy huszadik senki lenne, es nem az, hanem egy iro, de ezt egy szonyi soha nem fogja megerteni.
Az író maga ír arról, hogy a 68-asok múmiák. Szó szerint a „progresszió múmiáinak” nevezi őket. Az egész regény hangulatán érződik, hogy kudarcosnak tekinti a liberalizmust. Persze ennek van konzervatív és liberális értelmezése is, tudniillik, hogy 1, azért kudarcos, mert lebontotta a hagyományos társadalmat, és így az iszlám „leköröz” pl. születésszámban 2, azért kudarcos, mert a „szabadság ellenségeinek szabadsága” miatt nem tud védekezni. Az, hogy az író melyikre gondolt, esetleg mindkettőre-e, arról lehet vita. Hogy kritikus-e a modern liberalizmussal szemben, arról nem. Aki valóban olvasta a könyvet, és ért az irodalomhoz, az érti. Aki nem az nem. A poszt írója nem ért az irodalomhoz. Maga is bevallja, és a posztból is érződik. De akkor minek írta meg a posztot?
@Koviubi69:
szőnyi elvtárs egészen konkréta elhallgatja a welbek (ez a hólebekkezés külön szánalmas) könyv azon részleteit, melyekből kiderülhetne, hogy az általa a regényről sugal kép brutálisan egyoldalú.
nem heti válasz egyébként, hanem mandiner, de érdemes elolvasni bakó bea cikkét, aki ezt kiválóan leírja. semmiféle finomítgatás, kulturáltan de nagyon határozottan írja le, hol torzítja el az eredeti mondanivalót szőnyi.
@Koviubi69: houellebecq egy irorszagban elo alkoholista, aki egyaltalan nem veszi magat komolyan. semmit sem vesz komolyan. meg az irast sem igazan, csak nagyon jol jon belole. mert valamifele zseni.
@mavo: Ha egyre gondolunk, akkor Bakó cikkét ajánlottam én is! Csakhogy ő – ahogyan Szőnyi viszontválasza sugallja – nem mond ellent Szőnyinek. Szőnyi valóban elhallgatja azt, hogy a szerző a jobboldalt is kritizálja. Ez a regény mindenkit kritizál. A francia úriember (se kimondani, se leírni nem tudom a nevét, ezt bevallom) nihilista, legalábbis annak álcázza magát, vagy a narrátort. Ez a regény társadalomkritika, nem liberalizmus-kritika. Ám az is. És szerintem igen jelentős részben az.
@jotunder: Nem kellene bedőlni egy írói póznak. Ez nem az úriember, hanem az általa eladott „én”. Amennyiben tényleg ő az, és nemcsak az általa alakított karakter, a nihilizmus mögött akkor is komoly mondanivaló van. Azért nem tud hinni semmiben, mert egy olyan Európában született, ami kiüresedett, elvesztette saját értekeit. Nehogymár ezt kimondani valami egetverő orbánizmus legyen, mert akkor Marcuse, meg Sartre is fideszes! Mondom: ennek lehet jobboldali, vagy balos olvasata, de a regény ezt sugallja. És ezt az ürességet tölti be az iszlám.
@Koviubi69:
talán kezdjük azzal (ezt bakó bea is leírja), hogy a „68-as múmiák” nem egyenlők a liberálisokkkal. eleve leginkább mindenféle balos társaság voltak. igen, szociálliberálisnak szokták 68-at beskatulyázni, de hát hogy is mondjam, azon a listán ott van az 56-os felkelés is éppen a 68-as események fölött. 😀
Persze, hogy nem csak liberálisok! Ám azok is oda tartoznak. A mai, modern liberalizmus 68 szülötte. Azt mondta Herbert bácsi, hogy itt az egydimenziós ember, jajjaj, legyen valami jobb, ne fogyasszunk, meg minden. Aztán szépen nem tetszettek forradalmat csinálni mégsem, mert nem mertek. Helyette jött létre a tartaléklángon tartott forradalom: a modern liberalizmus. Nem kell ezt elfogadni, ám az akkor is tény, hogy 68 részei a liberálisok is. A francia író tehát őket IS bírálja, minimum ugyanannyira, mint mindenki mást.
@Koviubi69: az en europam nincs kiuresedve. es az iszlam semmit sem tolt be, a konvertitak szama jelentektelen a francia lakossag letszamahoz kepest. franciaorszagban a munkanelkuli maghreb fiatalok egy resze iszonyuan duhos es boldogtalan. es vannak akik pialas helyett radikalis baromsagok fele fordulnak. ahogy itt is vannak ilyen emberek.
azert harminc-negyven eve, amikor pl. birminghamban szinfeher, szinkatolikus emberek robbantgattak volt annyira felelmetes, mint a radikalis iszlam.
@Koviubi69: azert en szeretek parizsban setalni es szeretek nyugat-europaban elni, a liberalis nyugat-europaban, es kirohogom a karcsikat, meg a retardalt, vizfeju, kreacionista szonyibubut.
Az én Európám sincsen kiüresedve. Ennek ellenére az integrálatlan bevándorlók tömege probléma. Pontosan amiatt, amit leírsz. És emellé jön az asszimilálatlan tömeg, ezt add hozzá! Az őslakosság körében egyre esik a születésszám (ez alól mondjuk Franciaország pont kivétel), a bevándorlók viszont igencsak szaporák. Nincs ebben semmi különös, pláne nem összeesküvés. Egyszercsak szépen többségbe kerülnek a muszlimok. Nem a szélsőségesek, hanem teljesen normális, hétköznapi, ám identitásukban arab, muszlim lakosok. És akkor lehet választani Ben Abbesz és a szalafiták között…
@jotunder: Nem értem, hogy miért lennék retardált azért, mert más a véleményem. Azt gondolom, hogy ez pont egy olyan kérdés, amit értelmesen és higgadtan kell megvitatni. Se butább, se rosszabb nem vagyok mint Te, ha egymás véleményét kölcsönösen tiszteljük és elfogadjuk, hogy mást gondolunk a világról. Ha elvégzem a mesterszakot, kimegyek a Harvardra doktorizni, aztán hazajövök Magyarországra. És nem hiszem, hogy attól, ha járok külföldre, tudok nyelveket, olvasok brit és amerikai sajtót, más kellene, hogy legyen a világlátásom, ha külföldön tanulok/dolgozok majd egy ideig, attól sem. Az Al-Kaida vezetősége mind a legjobb amerikai egyetemeken tanult…
@Koviubi69:
jaj, á, dehogy mond ellent. 😀
a vicc egyébént az, hogy még te is elismered, welbek mindenkinek nekimegy. csakhogy szőnyi kurvára nem ezt írja. kiforgatja a könyvet, hogy libsizhessen egy jóízűt, és ezt a vele szerinted kvázi egyetértő bakó bea is leírja.
welbek nihilizmusának egyébként nagyjából nulla köze van bármiféle európai kiüresedéshez. leginkább azért, mert valószínűleg nem is létezik. ő nem tartja magát nihilistának, szerinte őt ezzek csak vádolják. ebből mindenféle európahanyatlásos összefüggéseket kihozni – cseppet meredek.
„First of all, they hate me more than I hate them. What I do reproach them for isn’t bad reviews. It is that they talk about things having nothing to do with my books—my mother or my tax exile—and that they caricature me so that I’ve become a symbol of so many unpleasant things—cynicism, nihilism, misogyny. People have stopped reading my books because they’ve already got their idea about me. To some degree of course, that’s true for everyone. After two or three novels, a writer can’t expect to be read. The critics have made up their minds.”
@Koviubi69: De igen, a szonyik, bodisok, orbanok, bayerok eszak-balkanja erosen ki van uresedve, nem veletlenul menekult el onnan annyi ember…
Az én Európám nem egyezik az övékével;)
@jotunder: Az én Európám nem egyezik az övékével;)
(válaszba is betettem, bocs)
@mavo: amikor Houellebecq Pesten volt a Tarlos nem volt hajlando atadni neki egy dijat, pedig alig volt bebaszva :))))) az, hogy a folyamatosan dugasrol es maszturbalasrol iro whiskey-vedelo pinabubus houellebecq lesz a magyar konzervativ ikon, priceless.
@Koviubi69:
franciaországot láttam csak ilyen szempontból. egy párizs melletti kisvárosban sétálgattam, totális volt a színkavalkád, és a szerinted beilleszkedni képtelen színesek abszolút a városkép részei voltak. és igen, tudom, hogy van, ahol van gettó, de ott nagyon nem volt.
aztán meg ugye idejössz, nagyokosnak titulálod a szerzőt (magyarul lehülyézed), most meg már egymás kölcsönös tiszteletéről és a vélemények elfogadásáról firkálsz. izgalmas, nagyon izgalmas.
szőnyi fenti jellemzése amúgy rengeteg igazságot tartalmaz. ezek a fiúkák nagyon sokáig csüngtek egy segg alatt, és most ez a segg hirtelen eltűnt felőlük, és szó szerint bármikor repülhetnek az utcára, ha a lajos megunja, vagy elfogy a pénze. rá kellett jönniük, hogy a fidesz érában a legbuzgóbb seggnyaló is pillanatok alatt kegyvesztetté válik, ha úgy fordul a szél.
@jotunder:
jaja, itt van róla egy vicces cikk: nol.hu/kultura/tarlos_elkerulte_a_botranyhos_diszvendeget-1381101
apró tárgyi tévedés, hogy welbek nem informatikus, hanem (meglepetés!) agronómus, a grignonon végzett. 😀
@mavo: . Nem! Én azt mondtam, hogy:
1, van egy beilleszkedni képtelen rétege a színeseknek.
2, van egy beilleszkedett, ám nem asszimilálódott rétege.
A 2-essel az a gond, hogy, egyre nő a számuk, és szépen-lassan ők lesznek a többség. Nem azért, mert gonoszak és összeesküdtek Európa ellen, hanem, mert ez a tendencia, ők termékenyebbek, és ez lesz a vége tök magától. Menet közben pedig, ahogy egyre jelentősebb réteggé válnak, egyre kevésbé lesznek érdekeltek az asszimilációban, így ez egy ördögi kör. Aztán, amíg nem lesznek többség, addig is kialakul egy társadalom a társadalomban, ami felkészültséghez vezet a többségiekkel. A másik dolog, hogy a beilleszkedni képtelen réteg is egyre nagyobb lesz. A kétségbeesett fiatalok a gettóban egyre kevésbé a bűnözéshez, és egyre inkább a szalafita és wahabbita iszlámhoz fordulnak. Egyes angol külvárosokban már néha-néha „saría-rendőrségek” jelennek meg, Hollandiában követelik a saría „opcionális” bevezetését (mekkora beleszólása lehet ebbe egy arab nőnek!). Aztán végül Európának szava se lesz: a mérsékelt muszlim kisebbség és a szalafiták fognak meccselni.
Nem a szerzőt hülyéztem le, hanem egy posztját minősítettem. Nagy különbség.
Szőnyivel szerintem valami komoly konfliktusa lehet a szerzőnek. Se nem olyan jelentős, se nem olyan jó, vagy rossz ember, hogy ennyi gyűlöletet megérdemelne. Cikkeinek mondandója pedig szerintem koherens, semmi helyezkedést nem látok bennük…
@mavo:
De egy keveset dolgozott informatikusként, utána a mezôgazdasági minisztériumban.
Én nem értek voltaképpen a bevándorláshoz. Ez egy külön, komoly szakpolitikai kérdés. Lehet, hogy mindkét oldalon csak azoknak kéne szólniuk erről, akik értenek hozzá. Viszont az a vita meg igen hülyén nézne ki. Nem tudom mi lenne a megoldás. Én olvasgattam a témában, néztem a magyar statisztikákat, külföldi példákat is. Tehát szerintem nekem, mint a témában úgy-ahogy tájékozott embernek hozzá szabad szólnom. Mert nagyon szépen el lehet képzelni, hogy csak a téma avatott szakértői szólnának hozzá, de az kicsit mechanikus vita lenne. Inkább szerintem többet kéne adni a szavukra, nézeteiktől függetlenül. Nem jó se a multikulti, se a xenofóbia, pontosabban ezek marketingszerű szajkózása. Túl sok a szlogen, és kevés az értelmes, higgadt hozzáállás a témában. És ez minden témára igaz!
@Koviubi69:
érdemes szőnyi munkásságának utánanézni, nagyjából a mocskos féreg kategória, és nem ezzel a mostanival alapozta ezt meg, hanem hosszú, hosszú évek szorgalmas munkájával.
jelen cikke pedig valóban koherens. koherensen barom.
és csak úgy szólok, európa a multikultitól lett olyan, amilyen. nem most, még régen.
az igazság pedig az, a rettegők valójában nem az európai kultúrát, hanem konkrétan a kereszténységet féltik ennyire. visszajött a nagy rivális, akiről azt hitték, a reconquista idején végleg megszabadultak tőle.
@Koviubi69:
Nem Európában született, hanem a Réunionon. Aztán Algériába került a nagyszülôkhöz (anyai nagyszülei „feketelábúak” voltak, az anyja Algériában végezte az orvosit), aztán az apai nagyanyja nevelte Franciaországban – az ô nevét (uelbek) használja.
@mavo: Gondolod, hogy a kereszténységet félteni kell? Európa közös kulturális elemei a kereszténységben gyökereznek, a kereszténység számunkra az a háttér, amely előtt minden gondolatunk értelmet nyer.
Európa fogalma fokozatosan szorította ki a kereszténység korábbi fogalmát egy, a 14. századtól a 18. századig tartó meglehetősen bonyolult szellemi folyamat során.
Mondjuk az európai kultúra szövetében vannak nem keresztény szálak is: a római, a hellén, a zsidó. Nehezebb persze megmondani, hogy beszélhetünk-e muzulmán szálról.
@Ahava:
„Nehezebb persze megmondani, hogy beszélhetünk-e muzulmán szálról.”1
Mélyedj el egy kicsit a 8-13.századig terjedő iszlám reneszánszban.
@jotunder: valami nagyon össze van keveredve filozófiailag meg aestetica-ilag a világ azon részén ami számít kultúrálisan is nem csak gazdaságilag (ezt javallom alaposan megcsócsáloni mert a jelenlegi helyzethez vezetett és még messzebbre vezethet ami nem kívánatos)
az a „mavo”(???) megjegyzés de lehet, hogy koviubi volt, miszerint a zalkaloidások vezetői nem ott születtek ahol most kavarják a szart az nagyrészt igaz, ugye az amerikai társadalom olyan amilyen és aki benne él (pláne beleszületett) annak van ám véleménye róla amely vélemény nagyrészt lesújtó, namost ez átsugárzik oda ahonnan most el akarnak emberek ezrei menekűlni mert a tőke szabad áramlása (persze fegyverrel segítve) tönkretette életterüket és nincs helyette más, mint keresni mást…az, hogy mozgalmak meg pártok és egyéb szarkeverő konglomerátumok létrejönnek ahhoz vezető azaz kiművelt fejekre van szükség, nem véletlen az hogy a harisnyát a fejére húzza az aki éppen lefejez egy másik emberi lényt mert valamit akar mutatni de azon kívűl, hogy horrorfilmet csinál (azt én sohasem nézem) nem csinál semmi egyebet…a rettegés elültetése folyik mind az összes oldalról és amikor a reconquista-ról tesztek említést az nem volt végleges csak időleges és a hódító vallás most újra kinőtt a gazból…persze van egy jó megoldás olyan tudományos és filozófiai környezetet létrehozni amiben a vallás bármilyen fajtája nevetséges (mert egyébként is az) és ezzel a híveit megtizedelni és nem perselyezni meg koldúlva csilliárdossá válni mint teszik holmi vallások azok csak KFT-k anyagi előnyök szerzésére a hülye emberek adója révén EUROPA egy vén kurva lett vagy valami olyan nagymami aki már csak azt akarja puszilgatni akit odatolnak neki, Europá-t meg kell fiataslítani de nem ezzel a fiatalításim mószerrel ami folyik mert a rfetardáltak a fiatalok akik nem ismerik fel mi is az ami forradalom és mi is az ami nekik tényléeg jó, mert azok a vezsetőik az anyagi előnyeik megtartásáért félrekormányozzák őket mert a fiatalnak nincs tapasztalata arról amiről ezek a gyilkosok mint az orbán és bandája is pedig nincs egyedűl hülyítik addig amíg önmaguk jólfelgott érdekei ellen tesznek és most ég a világ…várom a „kedves” szavakat és lehet hogy folytattyuk is ugyaneszt
Így ír egy ángol egyetemista, Schmidt Mari fia:
fenteslent.blog.hu/2015/05/19/a_neoliberalizmus_meghalt_ideje_eltemetni#comment-form
@Ahava: Régen olvastalak itt. Jó, ha néha az a hang, az a (vita) kultúra is megszólal, amit Te képviselsz. Ha csak az építészetet nézzük: ahogy a román kori templomokban érzékelhető transzcendencia átfordul a gótika templomainak „racionalizmusába”, abban az átváltozásban is tetten érhető az arab szál.
@mavo: mint ahogyan Kosztolányi sem tartotta sokra Adyt és verseit ízekre szedve max. egy közepes költő skatulyájába volt hajlandó bedugni az után a 20-22 verse után, amely az ő esztétikája szerint még költészetnek tekinthető. A dolog szépséghibája, hogy ezt az elemző tanulmányát (amelyben Petőfi líráját magasan az Adyé fölé helyezi) Ady halála után írta meg.
Ha életében írta volna akkor most kettejük vitája érdekes olvasmány lenne.
Így kerek ez a (magyar) világ.
@Koviubi69: Igazad van, csatlakozom, az enyém sem azonos az ő Európájukkal.
Észak-Balkánia.
Ez is egy olyan minősítő szó, amit ha bolgár, albán, montenegrói, boszniai görög vagy dobrudzsai román lennék erősen kikérnék magamnak.
Valami olyat kéne kitalálni, amit mindenki értene: helyezzük inkább az ilyeneket Liliputba, nevezzük őket liliputiaknak. Bár a Kákánia, Nakonxipán vagy a Kompország még elfogadható, abba legalább mindannyian beleférünk.
@mavo: „hú, ez most valójában MIRE reakció. mert hogy nem az előzményére az biztos.”
Bocs, blogmotor. Először az előzményre kattintottam, aztán rájöttem, hogy azt túltárgyaltuk, kitöröltem a francba és rányomtam az akácosra. Aztán ez lett.
„amúgy egy invazív fafajta „spontán” terjedése normális helyeken nem számít rendben levő dolognak”
Bizony nem.
„már ha erre gondoltál kedvesem.”
Te ittál? 🙂 Mondjuk ez alatt a poszt alatt ez tökre érthető.
„már csak azért, is, mert az ültetéssel szemben az eséllyel más fajták iszorítását jelentheti. egy invazív fafajtát szándékosan ültetni meg hát igen, van ennek valami diszkrét bája. „
Az előbb valami olyat mondtál te is, hogy hát igen, a homokon ez belefér. Szóval, a százalékodból mennyi is az, ami ebbe a kategóriába esik? Nem tudod. Na ennyi.
@lüke: Skót.
@jotunder: kicsire nem adunk, én se veszem komolyan az életet,
az anyja biztos a W&Kate egyetemre iratná be, a nagypapa Karcsibá 5 nyelven beszélő Mvhelyről származó fess száz tanított a BOTE/SOTEn,többek közt engem is
Mikor lesznek függetlenek a skótok,van már híred?
/múltkor írtál Belfastról ,picit előtte Süd Tirolban is repültek a bombák,ma már a gazdagságtól nem tudnak robbantgatni/
@ATCG:
von Metternich: r Balkan fängt an am Rennweg/Wien/
@lüke:
Rodeo36 2015.05.19. 11:01:38
péterke ez úgy ahogy le van írva egy nagy baromság, először is nem határoztad meg mi is az a neoliberilizmus miközben halálra ítélted
most ez levédiaalsón nagy divat útálni a libsibolsit meg hasonló baromságokat amiket te itt is szépen körbefanyalogsz és abszolút semmit sem mondtál, de adtál a hülyéknek akiknek a libsi szó az vörös posztó pedig a bika színvak és csak a rongyrázásra dühös
foglalkozhatnál valami értelmes dologgal ehelyett: mongyuk füvet kaszálnál vagy kigyomlálnád a gyomot az országházból, kapával és kaszával
@Rodeo36: igen,a betegekkel,sokan vannak/ itt is/
/Peterkét csecsemő korától ismerem/ s képzeld senkit se utálok, pláne nem a virtualitásban
s a szoc piacgazd. al majd foglakozzanak a közgazdászok,ne oszd ki nekem, hivatásom van: s már nyugger vagyok!
@Rodeo36: (Ki)Szavazással talán valahogy lehetne még gyomlálni, kaszával-kapával csak Dózsa rongyosai tudtak urakat aratni, gyomlálni, azután jött ez a fentebb sokat emlegetett Zápolya és a többit tudjuk…
Tényleg hogy lehet, hogy egyáltalán létezik még Dózsa Györgyről elnevezett tér, út és utca Magyarországon