Orbán kávéja avagy Bajnai a színházban
Eredeti szerző: jotunder
Bajnai Gordon ma mögöttem ült a színházban. Ennek nincs semmi köze Orbán kávéjához. A Parasztoperát láttuk, Pintér Béla egyik legklasszikusabb darabját, amelyet még a Lincoln Centerben is eljátszottak pár éve. Pintér a magyar színházi élet egyik legnagyobb alakja, aki pályája csúcsán van. Ennek a ténynek már van köze Orbán kávéjához.
Mint arról az Olvasó már értesült, mert értesült, az zicher, itt én tudok meg mindent utoljára, Debreczeni József páros lábbal szállt bele szegény TGM-be, mert meghívta őt, mármint a TGM-et természetesen, az Orbán egy kávéra. Debreczeni szerint, idézem, az Orbán kávéja undorító lötty, és komoly embert eleve nem érhet olyan szégyen, hogy meghívja az Orbán egy kávéra.
Nem fogok erről egy jót nyammogni, hogy így meg úgy, kinek van igaza, TGM-nek az antiorbánus vallással, vagy Debreczeninek az undorító löttyel, vagy persze egyiknek sem, hanem nyilván nekem, mert én viszont azt mondom, hogy… De nem mondom.
Debreczeni József ötvennyolc éves, és nem hiszem, hogy a pályája csúcsán van. Ahogy azt sem gondolom, hogy a hatvanöt éves TGM a pályája csúcsán lenne. De nem is az a lényeg, hogy én mit gondolok, amúgy szinte semmit sem gondolok, hanem az, hogy ők mit gondolnak magukról. Ötvenes-hatvanas férfiak, akik végiggondolják az életüket, azt, hogy mi lehetett volna, és mi lett, hogy mit rontottak el, és mit nem, mennyit ért ez az élet, és még mennyit érhet. Nem vagyok én olyan távol az ötvenes-hatvanasságtól, hogy erről cinikusan írjak.
A ma ötvenes-hatvanasai, a rendszerváltás környékén húszas-harmincasok voltak, előttük volt az élet, éppenséggel most sincs mögöttük, de nem mindenkiből lett Nusser Zoltán (ő az a zseniális fiatal agykutató, aki Bolyai-díjat kapott) vagy Pintér Béla. Azok közül sem, akikből esetleg lehetett volna. Olvassuk az Orbán kávéját, és elfelejtjük, hogy itt egy életről olvasunk, egy élet magyarázatáról, és hát nem Orbán Viktor életének magyarázatáról. Vannak pályák, amelyeknek talán egyáltalán nem voltak csúcsai, pedig egy kisebb csúcsot talán megérdemeltek volna, és ezt nagyon nehéz elfogadni. Talán nem is lehet elfogadni. Ilyenkor persze épülnek csúcsok, szomorú csúcsok, nem Kancsendzöngák, amelyeken legalább meg lehet halni, hanem olyanok, amelyekről csak a többi, hasonlóan szomorú privátcsúcs látszik, már ha az ember egy kicsit lábujjhegyre áll.
Igen, ma megértőbb vagyok Debreczenivel, TGM-mel, Kérivel, Lánczival, sőt talán még Bayer Zsolttal is, akik mind ott melegednek Orbán kávéja körül. És arra gondolnak, hogy mi maradna, ha ezt a kávét, vagy annak a kávénak a határozott elutasítását kivonnák az életükből. Ezt nem lehet megúszni, én sem fogok megúszni valami hasonlót.
Jó volt a Parasztopera. Nagyon jó. A többit meglátjuk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520160-6969cb4aee5e0' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520160&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520160-6969cb4aee5e0&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520160-6969cb4aee5e0' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ijontichy:
a stalker csak igen erős megszorításokkal nevezhető sci-finek, még ha tudjuk hogy nem így van, akkor is fontos, amit tarkovszkij mondott, hogy bár a könyv inspirálta, csak a zóna és a stalker alakja maradt a filmben, semmi más, ezek is teljesen átírva.
igazából nem is tudom mitől lenne sci-fi, persze manapság mindent belenyomnak ezekbe a kategóriákba, így lesz a száz év magány vagy a mester és margarita fantasy, hát persze.
nekem talán a legkevésbé tetsző tarkovszkij film mellesleg, bár az áldozathozatalt újra kellene néznem, hogy tudjam, melyiket kedvelem kevésbé:)
@alte trottel:
nem adaptált, hanem inspirálta őt a két mű, a solarisnál jobban rákényszerült sok elem megtartására, nem örült neki. eredetileg a földön játszódott volna az egész, például. de ezt nem tehette meg.
de ha már film, engem (miközben bizonyos érdemei még a legmegátalkodottabb ellenzői szerint sem tagadhatóak, vagy ha mégis, annak nincs szeme) a tarr béla-féle művészet irritál, és igen, krasznahorkai is, irodalomban. ezek azok melyek valami óriási műalkotás látszatát szeretnék kelteni, szerintem meg nagyon nem azok (mondom, bizonyos érdemeik mellett). csak van egy réteg, aki ezeket imádja, és értékeli mesterműnek.
bár vannak olyan filmek, melyek már akkor megkapták a remekmű státuszt egyes cikkekben, mikor még senki sem látta őket, mert nem voltak készen:)
romákról is lehetne olyan filmet forgatni, ami nem gyűlöletkeltő, de nem is olyan cukormázas, mint a fliegauf filmje.
csak hát azt lehet hogy kevésbé szeretnék a fesztiválokon…
@Wintermoots: de ha már filmkritika, engem (miközben bizonyos érdemei még a legmegátalkodottabb ellenzői szerint sem tagadhatóak, vagy ha mégis, annak nincs szeme) a reflexió nélküli tarr béla utálat irritál, és igen, krasznahorkai utálat is, irodalomban. ezek azok a vélemények melyek valami óriási bátor lepkefing látszatát szeretnék kelteni, szerintem meg nagyon nem azok (mondom, bizonyos érdemeik mellett). csak van egy ilyen nagyon menő antisznobnak látszani akaró réteg, aki ezeket a véleményeket imádja, és értékeli autentikusnak.
bár vannak olyan vélemények, melyek akkor is megkapták a faszavagy státuszt egyes körökben, mikor senki sem látta a filmeket, amikről szólnak:)
kicsit átirogattam az ún. véleményed, hogy lásd mennyire bármire alkalmazható az, amit ún. gondolsz.
@Wintermoots: mi a cukormázas. Apu, beadtál egy forgatókönyvet a Vajdának és nem támogatták, vagy mi van?
@oOoOoO:
nyuszifül, érvelj vagy hallgass.
@oOoOoO: persze vajnának. mindegy hagyom az egészet, lefekszem.
@Wintermoots: A Stalkert nem „manapság”, hanem akkor „nyomták” bele ebbe a kategóriába, amikor készült.
Nem könnyű mű, nem is jó akármikor megnézni. Pedig Tarkovszkij mindent megtesz, hogy (Artyemev zenéjének hathatós támogatásával) beleringasson abba a „befogadó állapotba”, ami a filmhez szükséges.
Nem sci-fi; annak végképp nem, akinek a műfajt a Star Wars-féle (kaland)filmek jelentik. (De ennyi erővel sem Sztrugackijék, sem Lem műveinek java része sem sci-fi.)
Aronsatie írta, hogy nem „nézhető”. Ez tény. Nem „nézni”, „látni” kell. És még úgy is attól függ, milyen a néző „állapota”. Ennél nem tudom jobban megfogalmazni, dehát van az úgy, hogy színházhoz, vagy képtárhoz sincs az embernek affinitása.
És akkor még az „ízlések és pofonok” szóba sem került.
@ijontichy:
a sci-fi egy műfaj, értelmezhetjük olyan tágan, hogy szinte bármi beleférjen. a stalker szűkebb értelmében nem az, tág értelemben talán igen, jópár komoly értelmezője szerint egyáltalán nem.
de ettől függetlenül tőlem vehetik annak, jelentősége nincs.
ennyi erővel” sorod nem stimmel, a filmnek sztrugackijékhoz vagy lemhez elég kevés köze van. a solarisnak igen, de nem arról volt szó.
( de azért jó látni. ha megjelenik tarr béla neve egy nem dicsőítő, de nem is pocskondiázú kontextusban, hörög az egyik típusú „kommentelő”.
ha valaki a stalkert nem műfaji filmként említi, akkor starwarsozik a másik típusú „kommentelő”.
most következne lars von trier a sorban:) )
@ijontichy: Ja, Knézy, Knézy, de nem klátja. Ekkora marhaságot.
@aronsatie: Aha. Gondolom minimum a 35. perc felé kiverte nálad a biztosítékot. Tapasztalatom szerint az átlagnézők 99%-a maximum eddig bírja (ti a jó ötpercnyi hajtányzakatolás fekete-fehérből a „színes” világba) :-).
@Wintermoots: Én nem starwarsozok. Erősen gondolkodtam rajta, hogy leírjam-e. Aztán azért tettem, mert a maximális véglet szvsz jobban kifejezi a mondandóm lényegét. De ha valamit félre akarsz érteni, akkor úgyis félreérted. 😉
Ami pedig az „ennyi erővel”-t illeti: A „fi” összetevőt Lemnél tulajdonképp hívhatjuk marketinfogásnak, divatnak. Úgyis csak a környezet része, hogy aztán nekivághasson kedvenc időtöltésének az ember és/vagy társadalom boncolgatásának. A Solaris környezeti „gondolatát” annyiszor megkártyázza (Legyőzhetetlen, Béke a Földön stb), hogy már-már lustának titulálom ;-).
@alte trottel: Ugy emlekszem, a Solaris Tarkovszkij szerint is a
leggyengebb filmje. Hogy a Lem-konyvnel tizezerszer rosszabb, az biztos. A Stalker viszont fantasztikus, és nem értem, @aronsatie: és @ijontichy:, mi az, hogy nem nézhető. Azt szoktam mondani (az erről szóló nyilvános előadásaimban :-)), hogy minden idők legszebb filmbeli képe ott van, amikor a kék teremben a sárga homokbuckák fölött repül a szalagos csavar, utána meg egy fehér madár, és ez most objektív igazság, ugyanis vicces módon Jim Jarmusch egy moziőrült szereplője a tényleg teljesen nézhetetlen Limits of Control c filmjében szóról szóra ezt mondja.
@Wintermoots: szivike, ugye érted, hogy ha a filmekről vagy a tarr filmekről az ún. véleményed a tesco gazdaságos hajfestékre 3% alatti változtatással át lehet vinni, akkor nem a filmekről beszélsz, hanem nyomsz valami ezerrel puhított sokévi átlagdumát. Ez ugyanolyan, mint mikor fentebb Kertész esszéiről nyilatkoztál, közben nem is olvastad. Lehet a Tarr filmekről negatívan nyilatkozni pl. ha meghallgatsz egy-két krasznahorkai interjút, abban azt mondja, ő nem tekinti 7. művészetnek a filmet, ami elég ütős szvsz, csak komolytalan ezen a szinten, amit te nyomsz.
A szokásos buta típusú kommentelő vagy.
Ha az ún művészfilmekről akarsz beszélni, és olyan nagy szakértő vagy ne Tarr-t hozd példának, hanem mesélj kicsit a mexikói ún. művészfilmekről vagy hogy milyen fajta művészfilmek vannak általában, hányféle ésatöbbi. De ugyse tudnál, mert 2 filmet láttál életedben, azok se filmek voltak.
@Mister Gumpy:
azért mondta, hogy a legrosszabb, mert ott kellett a legtöbb kompromisszumot kötnie–ő egy sci-fi regény alapján akart egy filmet elkészíteni, ami csak nyomokban hasonlít a könyvre. ezt nem tehette.
akik egyetértenek vele, azok gyakran:
-vagy a hűbb adaptációt hiányolják
-vagy eleve nem szerették hogy egy tarkovszkij sci-fit készít, ami ugye bizonyos körökben régebben kicsit lenézett műfaj volt.
(persze vannak akiknek tényleg nem tetszik)
@oOoOoO:
kiábrándítóan sablonos vagy. legalább némi fantáziád lenne….
egyébként ne hazudozz, én nem véleményeztem kertész esszéit.
de a hazudozás is sablon, nethuszároknál…
@aronsatie: „Na bumm, legfeljebb nincs igazad. „
Pontosan. Esetleg neked nincs igazad, na bumm.
Az AI fő problémája (ha most nem a rendezésről beszélünk, és arról ne is), hogy az érzelemábrázolását a dramaturgia vezérli. Hol van a robotoknak, hol nincs, pedig egyiknek nem kéne lennie, másiknak meg igen, effélék, semmiféle még kvázi-tudományos alapja sincs az egésznek. Ja, a tanulság(ok, mert több is van hálistennek) meg mind erre épülnek. Ettől filmnek még éppen lehetne jó, de sci-finek csak gagyi, gagyi, gagyi. Az persze nem baj, ha neked tetszik. Viszont hogy a legjobb sci-fi film ever, hát öö.
@közösperonos átszállás: Hát öö. Nem ezt írtam, a kifogásaid meg légből kapott sületlenségek, de amúgy plsz.
@aronsatie: De, ezt írtad.
„Túl azon, hogy ízlések és pofonok, Spielberg rendezte minden idők legjobb kalandfilmjét (egy hangszóró se jár annak, aki megmondja, melyik az), talán legjobb scifijét (a könnyedebb, gyerekesebb fajtából, ET), a nehéz, antiutópisztikus fajtából (AI). „
Ha egy entry-level tudományosság elvárása egy magát komolyan vevő (meg „nehéz”) sci-fitől számodra légből kapott sületlenség, meg kifogás, az nekem szintén nem baj, de állításnak attól még röhejes. (A PLSZ meg nemigen harmonizál az erős érzelmi tartalmú jelzőiddel, de hát nyilván ehhez is hülye vagyok.)
Na mindegy.
@közösperonos átszállás: Apóca, ott van az orrod előtt. Azt írtam, hogy talán a legjobb. Az ET-re és az AI-ra is. A fenének kell ezen vitatkozni, pláne ebben a fölényes stílusban, ahogy nyomod. Nem te vagy Roger Ebert, már csak azért sem, mert meghalt. Meg ő értett is hozzá.
Nincsenek az AI-ban a robotnak (mecha) érzelmei. Érzelmet képes emulálni, ha erre van igény. De még így is emberibb, mint maga az ember, illetve ahogy általában az emberit magunknak elképzeljük. A dolog arról szól, hogy mekkora egy szemétláda az ember, még az érzelmei is önzők. Meg arról, hogy a kutyádért is felelned kellene, hát hogyne felelnél a robotért, amit gyerekpótléknak vettél.
Jónéhány scifi filmet felsorolhatnék, amit komolynak mondanak, még sincs semmiféle tudományos alapja. Tán a Solarisnak van? Nincs azzal semmi gond. Nem akkor rossz egy scifi, ha a képvágópulton meghúzott kar kapcsolja be a fénysebességet.
@alte trottel: Teljes joggal.