Örülünk, Vincent?

Eredeti szerző: Kettes

“Hisz a páratlanul nagy felhatalmazás nemcsak azt jelenti, hogy Orbán Viktor nem menekülhet a felelősség elől, hanem azt is biztosítja, hogy ha ő gyengén muzsikál, akkor azért mi magunkat okolhatjuk majd, mondván, miért adtunk ilyen mértékű felhatalmazást neki.” (HHF – Heti Válasz)

Blogunk egy ideje figyelemmel kíséri Horkay-Hörcher Ferenc kiútkeresését az orbánizmusból.

Horkay-Hörcher 2010-ben még a poszt mottójában idézett hűségesküvel fogadta Orbán Viktor alkotmányozó hatalmát. 2014-ben a Danube Institute-nál publikált Orbán-elemzésében – jotunder szavaival – „megpróbált magának egy olyan Orbán-képet konstruálni, amely Orbán 1. elfogadható egy konzervatív európai ember számára, 2. valamiféle hasonlóságot mutat az ún. létező Orbán Viktorral”. Figyelemre méltó próbálkozás volt a lehetetlenre, és nem is sikerült neki.

Ezen a héten nyilvánosan leírta, hogy ő eltávolodott a Fidesztől.

Az eltávolodásra felsorol majd kéttucatnyi okot, úgymint
– a Simicska-jelenség, valamint a Simicska-háború ténye és annak kezelése (különös tekintettel a jobboldali újságíró-társadalom lenézésére)
– alkotmányozó voluntarizmus
– konfliktus-élező politikai technika
– populista retorika
– plebejus öntudat (szemben a szerintem kulcsfontosságú polgárival és középosztályival)
– anti-intellektualizmus, kultúra- és felsőoktatás-ellenesség
– nemzeti elkülönülés (szemben egy európai és közép-európai integrációval)
– nyugatellenesség (szemben egy értelmes nyugat-kritikával)
– korrupció
– hatalmi arrogancia (lásd power tends to corrupt, and absolute power (2/3!) corrupts absolutely.)
– alapjaiban elhibázott személyzeti politika (az új generációs politikai vezetők erkölcsi és emberi fogyatékosságai)
– az ifjúság-politika teljes hiánya
– az elvándorlással kapcsolatos teljes értetlenség
– a közmédia fogalmának teljes félreértése
– a keleti (déli nyitás) teljes félreértése
– a putyini politikával való kokettálás
– a hagyományos nehézipar érthetetlen erőltetése
– magánbirodalmak kétséges jogszerűségű kiépítése
– a hatalom kézi vezérlése, szakpolitikák háttérbe szorítása
– civilizálatlan jelenségek és gesztusok

ami egy “mérsékelt konzervatív” számára legalábbis deal-breaker, egy kicsit is temperamentumosabb konzervatív pedig a lista felénél zsebre vágna egy doboz lőszert, a vállára kapná a duplacsövűt és nem eltávolodna a Fidesztől, hanem rárúgná az ajtót. Ez a lista ráadásul egy konzervatív számára megengedhetetlenül elnéző az Orbán-rendszer nepotizmusa, debilitása, civilgyűlölete, xenofóbiája, focibuzisága, macsósága és primitív bandahumora iránt.

(tovább…)