Megérteni az orbánizmust I.
Eredeti szerző: Kettes
A Democracy 3 nevű játék egy demokrácia-szimulátor, ami egy konstruált választói közösségben, egyszerű függvényekkel építi fel egy virtuális ország társadalmi, gazdasági, politikai, közjogi és infrastrukturális alrendszereit, melyeket az általunk választható politikákkal befolyásolhatunk. A játék célja nem egyszerűen az, hogy megnyerjük a választást és minél tovább a hatalomban maradjunk. A játék könnyen módosítható paramétereivel mi magunk konstruálhatunk képzeletbeli országokat képzeletbeli társadalmi, gazdasági és politikai helyzetekben, hogy kipróbálhassuk, hogy bizonyos politikák hogyan működnek benne.
Így történt, hogy nekiláttam, hogy megkonstruáljam az orbánizmust, mint politikai opciót és kipróbáljam, hogy lehet-e a 2010-es Magyarországot sikeresen kormányozni az orbánizmustól eltérő, mondjuk a liberális demokrácia és ortodox gazdaságpolitika keretei között.
Ennek a posztnak a végére nem kapunk választ erre a kérdésre. Ehelyett megpróbálom leírni az orbánizmus természetét a játék keretei között.
A játékról
A Democracy 3 alapgondolata, hogy a demokrácia bizonyos alrendszereit lineáris vagy exponenciális függvényekkel szimulálja. Az egyes szimulációk pozitív vagy negatív hatással vannak egymásra, a választói csoportokra és bizonyos események bekövetkezésének valószínűségére. A kormányunk által alkalmazott politikák közvetlenül és közvetve hatnak az egyes szimulációkra és rajtuk keresztül a választókra. A politikák, szimulációk, események és választói csoportok egy neurális hálózattá állnak össze (kuncogás a karzaton), amelynek az állapotát a program minden körben újraszámolja. Az egyes politikáknak természetesen költségvetési hatásaik is vannak, és a deficit és az államadósság is része a szimulációk hálózatának. A ciklus végén a parlamenti választás eredményét nagyrészt a választói csoportok aktuális szimpátiái határozzák meg.