Palkovics államtitkár hazugságáról
Eredeti szerző: jotunder
Palkovics László államtitkár szerint 2030-ra Közép-Európa egyik legfejlettebb felsőoktatása jöhet létre Magyarországon.
Az ELTE 2014-es költségvetése körülbelül 86 millió euró volt, ami csak valamivel több mint C.Ronaldo éves jövedelme. Ezzel szemben a bécsi egyetem költségvetése 600 millió euró körül volt. Az ELTE egy adjunktusának nettója nagyjából ötszáz euró, ami Bécsben a nyomorszintet jelenti. 2008 óta 6 százalékról 4.6 százalékra csökkent az oktatás (alsó-, közép-, felsőfokú) költségvetési támogatása, ami a legalacsonyabb értékek egyike Európában. Ez a brutális csökkenés lesz az, ami megalapozza a palkovicsi értelemben vett fejlődést. A különböző rangsorokban lassan hátrább és hátrább kerülnek a magyar egyetemek, a legjobb diákok közül pedig egyre többen már a középiskola után elhagyják az országot.
Szemben olvasóink egy részével, nem gondolom azt, hogy Orbán Viktor tudatosan tönkre akarná tenni a magyar felsőoktatást. Azt gondolom, hogy egy aránylag alacsony hozzáadott értéket produkáló, közepesen képzett, de nagyon olcsó munkaerőre bazírozott gazdaságot épít, Demján Sándor és Csányi Sándor értő iránymutatásával. Még azt sem állítom, hogy egészen biztos, hogy Orbán terve teljes kudarcba fog fulladni.
Nem állítom azt sem, hogy ebben az országban minden pusztulásra van ítélve, hogy itt senki sem élhet 2030-ban a nyugat-európai középosztály szintjén. Azt állítom csak, hogy egy meglehetősen szűk rétegről lesz szó, a mai fiatalok tíz-tizenöt százalékáról, és semmiképpen sem a mai tanársegédekről és adjunktusokról.
Palkovics László tehetséges fiatalok életlehetőségét veszi éppen el a hazugságával. Nagyon nagy valószínűséggel azok a magyar huszonnyolc-harminckét évesek, akik hisznek Palkovics államtitkár ígéretében 2030-ban csalódott középkorúak lesznek, és arra fognak gondolni, hogy miért nem hagyták el az országot tíz-tizenöt évvel azelőtt.
Semmi a világon nem mutat arra, hogy ez az ország élhetőbbé válik egy fiatal egyetemi értelmiségi számára, egészen pontosan, nagyjából minden az ellenkezőjére utal. Azt, hogy megemelik a kezdő oktatók ma is aggasztóan magas óraszámát, felsőoktatásszociológiai műszóval mocskos görénységnek is nevezhetnénk. Közben mintha levették volna a napirendről a februárban belengetett fizetésemelést.
A magyar felsőoktatásban egyáltalán semmiféle verseny sincs, az egyetemi oktatói kart a saját Ph.D hallgatókból próbálják feltölteni, miközben brit egyetemeken egy kezdő állásra ötvenen-százan jelentkeznek, olyan posztdokok, akik már addigra is jóval többet publikáltak komolyabb folyóiratokban, mint Lánczi András, Schmidt Mária és G.Fodor Gábor együttvéve. A magyar felsőoktatás nem megmérettetést, hanem kizsigerelést kínál a harmincas kollégáknak (és egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy csak nekik).
Valamilyen értelemben hasonlít a helyzet a devizahitelesek ügyére. Palkovics nem beszél a kockázatokról és hitelt vesz fel a fiatal egyetemi emberektől, igen, nem ad, hanem vesz, és nem devizából van a hitel, hanem emberi életből. Ma sokan beszélnek arról, hogy a kétezres évek elején kellett volna figyelmeztetni az akkori devizahiteleseket. Én csak azt teszem most, amit másoknak, más helyzetben, egy évtizeddel hamarabb kellett volna megtenniük. Nagyon komoly kockázata van annak, ha egy tehetséges fiatal egyetemi oktató beletagozódik az orbáni-palkovicsi rendszerbe, és kötelességünk figyelmeztetni őket erre a tényre.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519098-682a34e79fa81' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519098&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519098-682a34e79fa81&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519098-682a34e79fa81' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@RontoPal: egy?!
@aritus: Jó, jó, hatökör, az is igaz, de mégis csak egynek számít.;-)
(közoktatási prominensként ennyire hülyét még talán Rózsika sem csinált magából.)
@RontoPal: ez a vélemény nagyjából általános, ha bölcsészekkel beszélgetsz bármelyik természettudományi témáról. annyi mentsége legyen, hogy ez már 30 évvel ezelőtt is általános probléma volt.
@ijontichy: „Nem tudom mire gondolsz, homályosíts fel! „
CoVboy és lezüllése pont a héten (a múlt héten) volt téma az egyik indexes csettopikban; gondoltam, véletlen egybeesés lenne, ha neked máshonnan jutott volna eszedbe, ennyi. Mint láttuk, tévedtem. 🙂
@közösperonos átszállás: (Vagy ez nem _az_ a „kovboj”, csak én láttam bele a párhuzamot? Hmm, mindegy, mindenképp félrement.)
@RontoPal:
„ennyire hülyét még talán Rózsika sem csinált magából”
na, azért az sem volt éppen cúna, amikor rózsika a plakátok képtartalmára hivatkozott, ugye.
Nem tudom esett-e szó uzlet és felsooktatás viszonyáról:
http://www.iflscience.com/environment/university-cambridge-recruiting-professor-lego
„They will also investigate how unrestrictive play can help improve a child’s experience of education”
@jotunder: ad minőség. Most jöttek ki a 2014-es impakt faktorok, és a szokásos ügymenet részeként 39 újságtól (ideiglenesen) megvonták az IF-et, mint mondják, „The JCR will also suppress 39 titles –29 for high rates of self-citation and 10 for “citation stacking,” a behavior that resembles a citation cartel. „
(Ügyvédül van, tehát nem vádolnak senkit semmilyen becstelen magatartással, csak gyanús, ha egy újságban megjelent cikkekre érkezett hivatkozások túl nagy része érkezik magából az újságból. Mondjuk lehet, hogy a cikk elfogadásának feltétele, hogy hivatkozni kell az újságból valamire, ilyesmik.)
Ez eddig normális, a pikáns az, hogy minden jel szerint (a lista még nem publikus, csak a táblázatból lehet puskázni) köztük van az Acta Polytechnica Hungarica, az Óbudai Egyetem (ex-Kandó) újságja is.
(Megjegyzem, amennyire hinni lehet a szóbeszédnek, teljes joggal.)
@közösperonos átszállás: Egyébként azért ide írtam, mert most ez az utolsó „oktatásos” poszt, a Viccországban meg nagyon mások a most futó témák.
@közösperonos átszállás: Ezernyi predator folyóirat van. Regen baj van amikor a minőség igy meretik.
@közösperonos átszállás:
admin-apps.webofknowledge.com/JCR/static_html/notices/notices.htm
Eszerint az Acta Pol. csak „missing issues” miatt maradt ki az eredeti táblázatból (ha jól értem). A suppressed listán nincs rajta…
@snakekiller23: Jogos, azóta update-elték. A suppressed listről nem volt egyértelmű, hogy nem az egy évvel korábbi-e (volt félrevezető komment is, meg pl. az Applied Intelligence tényleg ki lett zárva már 2013-ban is); mindegy, a lényeg, hogy vakriasztás volt.
@jotunder: A predátor újságok balek szerzőkre vadásznak úgy, hogy mindenféle metrikákat hazudnak maguknak. Itt tök másról volt (lett volna szó), a suppressed listán lévőknek tényleges IF-jük volt, csak azt csalással szerezték (jellemző, hogy a reviewer „javasolja”, hogy hivatkozzanak erre meg arra a cikkre, ami szintén az adott újságban van (Self), vagy egy olyanban, amely ugyanezt csinálja fordított irányban (Citation Cartel)).
„Regen baj van amikor a minőség igy meretik. „
Metrikákkal? Máshogy hogy is lehetne? Még a közeli témák újságjait se ismeri az ember, és akkor az még ugyanannak a tudományágnak egy nagyon hasonló ága.
„Miért éppen az oktatásra költünk kevesebbet?”
gurulohordo.blog.hu/2015/05/07/miert_eppen_az_oktatasra_koltunk_kevesebbet
@labrys:
nem érted te ezt. mérges is vagyok rád. de elmagyarázom, mert nagyon rendes vagyok.
az unorthodox metódus szerint amire kevesebbet költesz, az lesz az eredményesebb. vagyis a magyar oktatás az elkövetkezendő években minimum a holdba fog felrepülni, teccikérteni? remélem, fontolgatják, hogy egy vasat sem költenek rá, nem adok 5 évet, és csak magyar nobel-díjasok lesznek.
@mavo: @labrys: Mennyire igaz ez . Prés alatt nő a púpos gyerek….
@labrys: Ezzel kapcsolatban a következő kérdéseken kell elgondolkodni. Már annak, akit annyira érdekel – engem nem annyira, szerintem most kb. 8 ennél fontosabb, súlyosabb probléma van a társadalomban. Azért kell ezeken elgondolkodni, mert most csak a sztereotípiák mennek.
Vajon egy társadalom jólétét, boldogságát mekkora mértékben, és hogyan, milyen tényezők által befolyásolja az oktatás? Egyáltalán: mely tényezőkön műlik a jólét, és ezen tényezők között mennyit számít, milyen „erős” az oktatás? A nyilvánvalóan meglévő pozitív korreláció a jólét-, és az oktatás mennyisége, és minősége között, mindazonáltal eléggé távoli, és közvetett. Ez azt jelenti, hogy ugyan az oktatás hosszú távon, és nagy mennyiségben „hat”, de rövidebb távon, és nem extrém szélsőséges, hanem konszolidált-civilizált körülmények között, és helyeken, lehetséges, hogy más tényezők még inkább hatnak. Pl. az országok általános állapotát, benne a lakosok jólétét, közvetlenül két tényező határozza meg: a gazdaság állapota, működése, és a tágan vett társadalmi viszonyok összessége. Ez utóbbiak határozzák meg az anyagi javak leosztását, az emberek egymás közti viszonyait, a jogrendet, az élet mindennapi menetét, működését, stb. Ebben persze szerepe van az oktatásnak is, de csak egy elem a sok közül. Pl. ugye, ma Magyarország rossz gazdasági, társadalmi helyzetét, és viszonyait semmiképpen sem az okozza, hogy kevés pénz (arányában, vagy abszolúte) fordítódik az oktatásra, hanem egy teljesen más jellegű körülmény, az, hogy egy hozzá nem értő politikai maffia éppen tönkreteszi az országot – annak nem csak az oktatás szegmensét, hanem, úgy kb. mindent, amihez csak hozzáér, és fér.
Tehát arról van szó, hogy persze, egy társadalomban általában nagyon fontos az oktatás, de a közállapotokat több minden közvetlenebbül, erősebben befolyásolja. Mindenre egyszerre nem jut energia (pénz), ezért súlyozni kell.
Azért fontos ezt tudni (amit fentebb írtam), mert az emberek nagyon szeretnek jelszavak mentén- és szintjén „gondolkodni”. Ez itt (ebben a témában) konkrétan azt jelenti, hogy azt hiszik, hogyha az oktatás több pénzt kap, akkor majd rendben lesznek a dolgok. Pedig ugye, itt is (az oktatásban) a minőség lenne a lényeg, vagyis, hogy az a pénz mire megy el, arra fordítják-e, hogy minőségileg javítsák az oktatást. A több pénz önmagában nem csinál semmit – már ahhoz is lehetetlenül sok pénz kellene, hogy ne a tanári pálya legyen az egyik leg-kontraszelektáltabb. Igen valószínű, hogy sokkal több pénzzel sem lehetne gyorsan, érezhetően javítani az oktatás minőségén (főleg, ha azt sem tudják, hogy a pénzből hogyan lesz minőség), viszont ennyi pénzzel már más területeken lehetne életminőség javítást végezni. És itt persze nem arról van szó, hogy „elhagyjuk” az oktatást, mert az most is valahol egy európai középmezőnyben van, hanem arról hogy feneketlen kút helyett, máshova is mehet a pénz.
És így tovább. Továbbra sem a vita miatt, néhány (kevés) emberen kívül nincsenek itt vitaképes userek, hanem csak úgy ötletként. Hátha van itt valaki, akire ragad is valami. 😉
@ipartelep: ebben a kérdésben most nem annyira értünk egyet. Szerintem az oktatás(ügy) állapota _alapvető_, _elsődleges_ jelentőségű (különösen) a modern, XX.-XXI. századi társadalmak minősége szempontjából.
A társ. viszonyok összességét ÉS a gazdaság állapotát is alapjaiban határozza meg az állampolgárok tudása, a fejekben/társadalomban élő (kulturális és magatartás)minták & sablonok összessége – ezek kialakításában pedig meghatározó, ha nem egyenesen döntő szerepe van az oktatásnak.
Ezért van az, hogy közép- és hosszú távon szinte mindegy, egy adott ország természeti kincsekben gazdag-e, avagy szegény, mert a sikerességét, illetve annak a mértékét, hogy az állampolgárai mennyiben élhetnek emberhez méltó életet, az adottságainál sokkal inkább meghatározza az, milyen minőségű az adott társadalom „tudataként” funkcionáló „összkultúra”.
Ugyanis az említett „összkultúra” (az ideológiai, politikai, természet- & társadalomtudományos tájékozottság, illetve az általános műveltség) függvénye, hogy az adott társadalom tagjait milyen mértékben képesek fanatikus vallási szekták, százmilliókat kicsaló sarlatánok, demagóg maffiapártok stb., stb. megszédíteni, hogy mennyire lehet őket bepalizni üres szólamokkal, milyen könnyen lehet őket jogi bűvészkedéssel kirabolni, felelőtlen hitelcsapdába csalogatni, politikai gumicsontokkal etetni, Orbánra szavaztatni, pirézeket/menekülteket utáltatni, bankokra/civilekre/közgazdászokra/szegényekre/akárkikre mint ellenségre uszíttatni, mennyire lehet feletetni velük (úgy környezeti, mint gazdasági-társadalmi értelemben) a saját jövőjüket, és a többi, és a többi.
Értelmes és tanult tömegekben sokkal erősebbek lesznek az állam/politika civil ellensúlyai, egy ilyen társadalomban sokkal nagyobb lesz a szolidaritás, a tolerancia és az invenció mértéke (erősebb társ.-i szinergia), sokkal sikeresebb a gazdaság. (Sőt, manapság már _kizárólag_ csak így lehet sikeres egy gazdaság.) Egy tanultabb társadalom értelemszerűen képzettebb munkaerőt, fejlettebb (alkalmazott) tudományt, sokkal nagyobb technológiai/technikai/stb. rugalmasságot & eredményességet, magasabb életszínvonalat, hatékonyabb egészségügyet és általában humánusabb létet jelent minden tagja számára.
A magyar oktatáspolitikában és oktatásügyben már legalább a múlt század hetvenes évei óta nagyon markáns kontraszelektív folyamatok és romboló trendek érvényesülnek, amelyeket egyetlen kormányzat sem nagyon igyekezett megfékezni. (Persze a II.-III. Orbán-rezsim elképesztő tevékenysége ezen a téren is minőségi, nagyságrendi ugrást jelentett, de kb. annak felelt meg, mint mikor egy nagyon súlyos beteget megerőszakolnak, majd pedig kibeleznek. A végeredmény így is, úgy is a halotti állapot.)
Ezért van az, hogy a tanári hivatás társadalmi presztízse és megbecsültsége a bányászbéka segge alatt van, hogy rohamosan emelkedik a funkcionális analfabéták (~ Jobbik-szavazók) aránya, és hogy hazánk polgárait alig egy-két Orbán-beszéd /áthúzva/ Habony–Finkelstein-manőver választja el a tetszőleges célpontokra irányuló pogromoktól. Főleg ezért van az, hogy a rendszerváltás óta eltelt idő győztesei azok lettek, akik, és úgy, ahogyan. És főleg ezért van az, hogy az ország jelenleg abban az állapotban leledzik, amiben.
Természetesen egy ország oktatási rendszere pusztán attól egyáltalán nem lesz jobb, ha sokkal több pénzt öntenek bele. Hazánk esetében az erre a célra fordított sokkal, SOKKAL több pénz csupán egy szükséges, de messze nem elégséges feltétel lenne.
„Bár Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban azt mondta, augusztus végére várható az egyeztetések befejeződése, a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képesítések felvételéről szóló kormányrendelet már a Magyar Közlöny keddi számában megjelent.”
eduline.hu/felsooktatas/2015/6/11/megszuno_mesterszakok_2016_O7IUSM
Vö.: „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!”
@labrys:
osztatlan képzések, osztatlan képzések
@labrys: Kétségbeesve kutatom (jó, csak viccelek), hogy miben _nem_ értünk egyet. De én szinte mindennel teljesen egyetértek, amit írsz. Én is azt gondolom, hogy a tág értelemben vett (tehát nem csak iskolai) oktatás, felvilágosítás határozza meg, állítja be azt az „összkultúrát”, ami aztán nagymértékben meghatározza a közállapotokat. Az ilyen kulturáltság, civilizáltság, modernség, és felvilágosodottság (amely nagyrészt valamilyen oktatással szerezhető meg), az ország, a nép egészére nyomja rá bélyegét. Felesleges is ezt jobban részletezni, nyilvánvalóan így van.
De én azt gondolom, hogy ez ügyben azért olyan nagy baj még mindig nincs. Mint sok minden másban, ebben is nagyjából a helyünkön vagyunk a világban, nem vagyunk annál rosszabbak, mint amit a helyzetünk, lehetőségeink megengednek, itt közép-kelet ájrópában, észak-balkánon.
Persze, hogy pontosan hol az a hely, azt is elég nehéz megítélni, mert ugye egy egy országot általában a tudományos, kulturális, művészi, sport, stb. csúcsteljesítményei alapján ítélnek meg (mert ezek híresülnek el), és nem a népének átlagos kulturális, civilizációs szintje alapján. Ilyen szempontból elválik egymástól ez a két szint, persze a mélyben az egyikre alapoz a másik.
De én inkább csak arról beszéltem, hogy ahhoz, hogy az országot rövid távon „kijavítsuk”, ahhoz, és abban az oktatás (amelynek hatásai inkább hosszútávúan érvényesülők) csak egy tényező. Pl. a gazdaság, és egy füst alatt a szegénység, sőt még pl. a cigány szegregáció is(!) bajait azzal, és úgy kellene megoldani, hogy valamilyen módon produktív, értéket előállító (és eladható, versenyképes termékeket) gyártó gazdaságot, munkahelyeket hoznánk létre. Ezt persze nem véletlenül nem tudjuk megcsinálni (szerteágazó kérdés, hogy miért nem, és még alapvetőbb kérdés, hogy mi az ezzel kapcsolatos rendszerprobléma), de itt most ebben a beszélgetésben csak az a lényeg, hogy ez pl. egy másik momentum az oktatás mellett. A politika minősége is fontos, hiszen mint látjuk, egy egész ország rokkanhat bele abba, ha tehetségtelen, ám nagyon elszánt bűnözők vezetik. És persze ezek a tényezők valahol, valamilyen szinten ezer szállal függnek össze, kapcsolódnak egymáshoz, egymással.
Szóval, csak azért szólamlottam fel, hogy jelezzem: az oktatás önmagában, az még kevés lesz…
@labrys:
most ebben mi az újdonság? 🙂 ők úgy egyezkednek, hogy előbb meghozzák a törvényt, aztán szerényen elfogadják, amikor az érintettek ebbe beletörődnek. 😀
Pósán László fideszes országgyűlési képviselő szerint azért nem kell többféle tankönyv, mert másodfokú egyenletből és kovalens kötésből is csak egyféle van:
444.hu/2015/07/23/posan-laszlo-szerint-azert-nem-kell-tobbfele-tankonyv-mert-masodfoku-egyenletbol-es-kovalens-kotesbol-is-csak-egyfele-van/
@labrys: Akkor nyilván katekizmusból is csak egyféle van.
Adjanak a vallási suliknak egy tankönyvet, bazmeg.
Hopp, 30 milliárdocska a magyar felsőoktatásba zutty! Lesz belőle a Ludovikának ilyen szárny, olyan kar, uszoda, vívóterem, lovarda, istálló, lőtér, mi kell még?! Egy katasztrófavédelmi speciális képzési központ, úgy van!
Ez lesz Közép-Európa egyik (ugye a szerénység…) legfejlettebb felsőoktatása!!!
index.hu/gazdasag/2015/07/24/30_milliardot_koltenek_a_ludovikara/
„Az amerikait és a britet is kenterbe veri a méregdrága magyar felsőoktatás”
hvg.hu/gazdasag/20151230_draga_magyar_felsooktatas
(de szégyen, hogy a HVG-nél még egy rohadt korrektorra sem telik…)
@labrys:
az expert market és a hvg is egyértelműen gyurcsány kottájából játszik, hiszen – mint az köztudomású – magyarországon nincs tandíj. ráadásul ingyen van, hiszen diákhitelből is finanszírozható.
@mavo: „az expert market és a hvg is egyértelműen gyurcsány kottájából játszik” A pápát ne felejtsd ki.
Mi is az, amiből nem lehet várat építeni?
hvg.hu/itthon/20160111_tanfelugyelet_minostes_szerzodes
Szalayné Tahy Zsuzsa Facebook-posztja:
A hetedik év.
Olyan tanévem még nem volt, amikor az előző évihez képest CSÖKKENT a tantermi gépek száma. MOST eljött ez is…
A HETEDIK évüket végigdolgozó 20 gépes géppark egyik gépének elromlott a bekapcsoló gombja. Elvitték a teremből megjavítani. Közben az iskolatitkár gépét (még öregebb) le kellett cserélni. Odakerült…
Bár a titkárságon felszabadult egy másik gép is, de az a működtetőé volt. Azt mondják, a külföldre távozó gazdasági asszisztens helyett munkaerőt nem vehettünk fel, még a gépe sem maradhat az iskolában az oktatási titkárságon.
Van még másik két termünk, azokban még 1-2 évvel öregebbek voltak a gépek. Mindkét teremben 2-3 foghíjpótlás volt az elmúlt 2 évben. Fél éves botránnyal járó olcsó beszerzésből pótoltuk azokat a gépeket, amik már nem bírták az újratelepítést.
EZ a HETEDIK év, amikor az oktatásfeljesztés helyett EU-S pénzek felhasználása (ellopása) folyik fejlesztésnek álcázva, miközben a FENNTARTÁS, a normatív támogatás SZÜNETEL. Egy egér beszerzése több hónapos folyamat. SZÁMÍTÓGÉP VÁSÁRLÁSA TILOS.
Havi 50 ezer Ft a havi keret, amiből a sürgős javítások talán finanszírozhatók. Amit nem használunk fel, az elvész, nem gyűjthetjük össze 2-3 hónapi keretünket, egy gép lecserélésére. De egeret sem vehetünk, mert az közbeszerzéses…
Három gépterem gépeit kellene lecserélni, kiegészíteni.
A hetedik év.
Kollégák, csináljatok, amit akartok!
Többen kérdezték, hogy van-e TANMENETEM. FELESLEGES. Erre az évre a cél: menteni, ami menthető. Akárhol vagy, akárkiket tanítasz, ne azt nézd, mit írnak elő. Mentsd a menthetőt!
A hetedik év.
Az összeomlás éve.
Amikor kiáll Balogh királyunk tanévet nyitni mosolyogva, de már mindenki látja, hogy meztelen.
Amikor meghirdetik az anarchiát, mondván: ezt akartátok!
Lesz még egyszer szép a világ!…
@esernyősEvezős: Az most is szép. Sok helyen. Itt meg nem lesz az. Vagy legalábbis mi és akiket nevelünk/tanítunk, nos ők sem fogják azt megélni.
Sorry
@esernyősEvezős: „Kapott fizuemelést és nem tud elmenni venni egy kurva egeret? Az órát ne tartsam meg helyette? Hát kikkel vagyok én körülvéve? Tudják egyáltalán mit mondott a bagdadi kalifa, midőn ellopták a kaftánját?” (Kispalkó)
(viccvót :-))
@ijontichy: @esernyősEvezős: Nem értelek benneteket. A fiam már évek óta maga veszi, vagy vele kapcsolatban álló szponzoroktól biztosít eszközöket az iskolának. A hivatalos kiegészítő sportfelszerelés náluk kimerül a kosár- és focilabdában…
@acs63: Meg is van az új jelmondat: Hozott tanteremmel és az oktatáshoz szükséges felszereléssel éhbérért tanítson a magyar iskolában!
@RontoPal: Szülőként valami ilyesmiről álmodozom:
„Mások által elhivatottnak mondott, a világ jelenségeivel meghitt kapcsolatot ápoló tanár, rendeltetésszerű használatra alkalmas saját aggyal, állást keres. Gyermek nem akadály.”
A fake-ek és ellensúlyok mérnöke újra:
24.hu/belfold/2016/09/26/palkovics-laszlo-de-csak-kari/
valahol volt valami lista, amelyen a közoktatás szétveréséért elég jó helyezést lehetett elérni, nem tudom, felkerült már?
@Érvsebész:
Feltettem a fészbúk csoportba.
Valami rettenetes, hogy milyen sötét egy ember ez… cinizmusban pont ott van, mint a többi fideszpotentát, tájékozatlannak is pont annyira tájékozatlan az általa vezérelt közeget illetően, mint a többi, akit odabiggyesztett a csúti don, de hogy buta is, mint a tök, az azért most meglepett.
(Az önfényezés és a múltszépítés sem lóg ki a többi hasznoshülye stílusából, de azért, hogy ezzel a gondolkodással, és főleg: ezzel a beszédstílussal ma karriert lehet itt csinálni, az mindent elmond erről az országról.)
@Érvsebész: „Ami egyházi, annak most jó, nem hiába Fidesz-KDNP koalíció adja a kormányt, s nem hiába kapta 2010-ben Hoffmann Rózsa a területet. Az alapítványi iskolák, a „liberális fészkek” viszont nehezen tartják magukat.
Alapítványiba és magánfenntartású iskolába is a gyerekek 11 százaléka jár, ami nem kevés.”
…és…
index.hu/belfold/2016/09/27/orommel_ertesitem_hogy_palyazatat_elutasitottuk/
Valahogy az egyikről eszembe jutott a másik.
Pofátlan fizetések v2.0 – na hol?
„Bérmaximum bevezetését rendelte el a Budapesti Műszaki Egyetem tanárainál az Emmi oktatásért felelős államtitkára. Utasította az egyetem rektorát, hogy az európai uniós projektekkel együtt sem lehet több a pénze a tanároknak, mint a minisztériumban osztályvezetői posztokon.”
24.hu/kozelet/2017/05/09/palkovics-raszallt-az-egyetemi-oktatok-fizetesere/
@nemecsekerno_007: Aha, van olyan egyetem, ahol a rektor már felszólította a bölcsészeket, hogy menjenek ki vállalatokhoz nyelvet oktatni. Persze, üzleti alapon: a megkeresett pénz az egyetemé lesz. Részint ki az a hülye, aki ebbe belemegy, részint meg ez lesz majd a tudományos tevékenység? A tudomány művelésére lasszóval kell fogni a tehetséges ifjakat, mert éhen halnak abból, amit az egyetemen keresnek, plusz igen gyorsan ráébrednek arra, hogy a magyar rendszer nem jutalmazza sem az oktatói, sem a kutatói kiválóságot, sőt, ezért a ledarált órák után elrohannak pénzt keresni (oké, van bőven másféle kompenzáció a tudományos munkában, meg az ember amúgy sem azért csinálja, hanem mert kíváncsi, tudni akar). Nem nagyon hiszem, hogy az első pont bejöhetne. A második, a kontraszelekció meg már régóta dívik.
@Watchdog: Úgy látszik, még mindig volt ott olyan tanár, akinek nincs érzéke a kommunikációhoz és társadalmi folyamatokhoz, úgyhogy nem értette meg, hogy ebben az országban nincs szükség minőségi egyetemekre. Hátha ebből megértik.
@Unseen Academical:
Akkor marad a beszántani és sóval behinteni, aztán jöhet egy teljesen új.
@nemecsekerno_007: beszántás/sóval behintés ingyen van. teljesen új rendszert kiépíteni meg annyiba kerül, amennyi pénze nálunk gazdagabb országoknak sincs.
magyarországon alulfinanszírozzák a felsőoktatást. ráadásul külön finanszírozzák az akadémiát és külön az egyetemeket, a rendszer nagyon delikát, ehhez csak ésszel szabad hozzányúlni.
@jotunder:
Jaja, nyílván ésszel kéne hozzányúlni, de abból ne az legyen ami szokott. Maszatolás és lényegileg marad a régi szisztéma mert annyi érdeket sért a változás.
Kéne valami társadalmi, politikai megállapodás a sarokpontokról, aztán ahhoz ne lehessen nyúlni, hiába van választás. De egyenlőre erre nem sok esélyt látok.
És akkor még ott a nyugdíjrendszer, meg az egészségügy. Ezek ejtették túszul a gazdaságot.
@nemecsekerno_007: Harminc éve oktatok, ennek nagy részét Magyarországon, én sem látom esélyét az alapvető változásoknak. Ráadásul tényleg darázsfészekbe nyúlna, aki meg akarná reformálni a rendszert. A többség egyes anomáliák miatt hőbörög, de az egészet, rendszerben gondolkozva kevesen látják át. Augiász istállója, na. (Azért persze én alapvetően optimista vagyok, másként nem csinálnám, csak így estére leharcoltan nehezebb a dolgok szebbik oldalát tekintenem. Meg a szeptemberi óraszámcsökkentés is sokat lohasztotta derűmet.)
@nemecsekerno_007:
Erősen vitatkoznék azzal, hogy a nyugdíjrendszer és az egészségügy ejtették volna túszul a gazdaságot. Óriási pénzek folynak be minden évben az államkasszába, amit a munkavállalóktól és a munkáltatóktól vonnak le, vagy velük fizettetik be, és ezeket az összegeket ezekre kell(ene) fordítani. Ezekből a pénzekből ennyi év alatt már lehetett volna az ellátó rendszereket korszerűsíteni, hatékonyabbá tenni. Voltak erre próbálkozások (MANYUP, több-biztosítós egészségügyi rendszer stb.) – az eredményt tudjuk.
Egy jól működő nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer motorja is lehet a gazdaságnak, nem csak fékezője (lásd az amerikai modellt, ami persze nem tökéletes, de a miénknél mindenképpen gazdaságosabban funkcionál). Nem a nyugdíjrendszer és az egészségügy ejtették túszul a gazdaságot, hanem egy rablóbanda.
@Mozigépész: „Erősen vitatkoznék azzal, hogy a nyugdíjrendszer …”
– Valóban óriási pénzek folynak be, de akkor miért kellett hiteleket felvennünk az utóbbi 27+40 évben? Ezek miatt valahogy nem jön ki a matek.
– Óriási pénzek: 5000 Mrd Ft évente csak a szociális kiadás, a MANYUP 3500 Mrd volt, egyszeri alkalomal. Illetve miért olyan magas az ÁFA? Miért az ÁFA a legnagyobb adóbevétel? Mi történne ha 0%-ra csökkentenénk?
– Igen voltak próbálkozások, de nem sokra jutottak. A MANYUP egy fából vaskarika volt, lyukat ütött a költségvetésen ezért kellett hitelt felvenni.
– Az USA nagyon jó példa: a nagy különbség az, hogy ott nem szociális alapon / alanyi jogon működik az eü. és a nyugdíjrendszer. Ez óriási különbség. Az USA-ban símán kitolnak a folyosóra a kórházban ha elfogyott a pénz a biztosításodon, ill. jelzálogot vesznek fel a házra ha kell az eü. ellátáshoz. Mi ettől fényévekre vagyunk.
– Nyílván a rablóbanda se kéne, de ha mondjuk megjavulnak a rablók, akkor mellette be lehetne vezetni a fizetős/magánbiztosítós egészségügyet ill. a magán nyugdíjrendszert? (valódi magánt, nem olyat mint a MANYUP volt)
Mer’ az szép dolog, hogy ne lopjanak a politikusok, de az állampolgároknak se az legyen az „életpálya modell” ,hogy járulékot vadásznak ill. állami munkahelyeken lébecolnak.
@nemecsekerno_007:
Nem hiszek abban, hogy ezek a rablók megjavulnak. El kell ítélni és börtönbe kell zárni őket, és amennyit csak lehet, visszaszedni a lopott vagyonból.
Maga a nyugdíj- és egészségügyi rendszer nem ejtette túszul a gazdaságot, legfeljebb annyit mondhatunk el, hogy nagyon gazdaságtalanul működnek, és ezzel jelentős részét képviselik a problémának.
A szociális kiadásoknak semmi köze sem a nyugdíjakhoz, sem az egészségügyi kiadásokhoz, még ha sokan össze is mossák őket.
Közkeletű tévhit, hogy a MANYUP lyukat ütött a költségvetésen. Még ha így is lett volna (de nem volt), az sem jogosít fel arra, hogy ellopják.
Azt írod, hogy „…az állampolgároknak se az legyen az „életpálya modell” ,hogy járulékot vadásznak ill. állami munkahelyeken lébecolnak.” Megint egy általánosítás. Nyílván sok ilyen is van, és ez ellen is szigorúan fel kell lépni, de azért nem mondanám, hogy ez jellemző lenne. Mindenestre, ha ezt hasonlítod a hatalmon levők bűnözéséhez, az kb. olyan, mintha a körúti villamos piti zsebtolvaját hasonlítanád a bankot kiraboló fegyveres túsz-szedő bandához. Mind a kettőt el kell ítélni, de azért a büntetés nem lehet egyforma.
Az USA példáját pedig azért hoztam fel, mert te a nyugdíj és az egészségügyi rendszerek gazdaságosságáról írtál. Nyílván a szolidaritás elvének érvényesülésére nem az USA a legjobb példa (bár azért ott sem tolnak ki a folyosóra, és az életmentő beavatkozásokat ott is elvégzik minden körülmények között). Azt viszont kevesen vitatják, hogy a nyugdíj alapok nem túszul ejtik az USA gazdaságát, hanem jelentősen hozzájárulnak a stabilitásához.
palkovics államtitkárnak, ki az oktatás megújításán fáradozik a fékpofák meghúzásával (nem azért, mert gonosz vagy idióta, hanem mert mérnök abból a fajtából, aki rájött, hogy a világ pont úgy működik, mint az a herkenytű, melyhez ő ért a legjobban, következőleg mindenhez a világon palkovicsok értenek legjobban, legfeljebb a világ hol fékpofa, hol boronatárcsa), szóvalpalkovicsnak nem feltétlen van mindenben igaza, de egy dologban mindenképp. mikor ma rákérdeztek nála, rendjén van-e, ha államtitkári kinevezésekor otthagyott cége szépen nyeregeti az egyetlen ajánlattevős meghívásos állami „pályázatokat” immár másfél mrd HUF értékben, azt találta válaszolni, hogy nem lát ebben semmi rendkívülit. és hát valóban. rendkívüli ugyebár az lenne, ha nem ez lenne.
az öreg trafikos akihez fruttiért jártunk oskola után (balla a. aladár, röviden balladár, egy frutti 20 fillér) kedvenc mondása volt, ismételgette, ha volt miért, ha nem: alamuszi macska nagyot ugrik. kérdeztük mit jelent ez, sose mondta meg, kizavart a francba.
(Az ÉS új olvasói modellel kísérletezik: a korábbiaktól eltérően nem kell okvetlenül fizetni egy-egy kurrens cikk elolvasásáért, elegendő megnézni csupán valami hülye reklámfilmecskét. Annyit bőven megér, szvsz.)
Radó Péter alábbi írása pedig _kötelező_:
http://www.es.hu/cikk/2017-11-17/rado-peter/szegenykelteto-iskolak.html
„Drámaian sok diák hagyja ott az iskolát idő előtt”
hvg.hu/itthon/20180301_Dramaian_sok_diak_hagyja_ott_az_iskolat_ido_elott#rss
Hogy megcélozza a közmunkási életpályát.