Palkovics államtitkár hazugságáról
Eredeti szerző: jotunder
Palkovics László államtitkár szerint 2030-ra Közép-Európa egyik legfejlettebb felsőoktatása jöhet létre Magyarországon.
Az ELTE 2014-es költségvetése körülbelül 86 millió euró volt, ami csak valamivel több mint C.Ronaldo éves jövedelme. Ezzel szemben a bécsi egyetem költségvetése 600 millió euró körül volt. Az ELTE egy adjunktusának nettója nagyjából ötszáz euró, ami Bécsben a nyomorszintet jelenti. 2008 óta 6 százalékról 4.6 százalékra csökkent az oktatás (alsó-, közép-, felsőfokú) költségvetési támogatása, ami a legalacsonyabb értékek egyike Európában. Ez a brutális csökkenés lesz az, ami megalapozza a palkovicsi értelemben vett fejlődést. A különböző rangsorokban lassan hátrább és hátrább kerülnek a magyar egyetemek, a legjobb diákok közül pedig egyre többen már a középiskola után elhagyják az országot.
Szemben olvasóink egy részével, nem gondolom azt, hogy Orbán Viktor tudatosan tönkre akarná tenni a magyar felsőoktatást. Azt gondolom, hogy egy aránylag alacsony hozzáadott értéket produkáló, közepesen képzett, de nagyon olcsó munkaerőre bazírozott gazdaságot épít, Demján Sándor és Csányi Sándor értő iránymutatásával. Még azt sem állítom, hogy egészen biztos, hogy Orbán terve teljes kudarcba fog fulladni.
Nem állítom azt sem, hogy ebben az országban minden pusztulásra van ítélve, hogy itt senki sem élhet 2030-ban a nyugat-európai középosztály szintjén. Azt állítom csak, hogy egy meglehetősen szűk rétegről lesz szó, a mai fiatalok tíz-tizenöt százalékáról, és semmiképpen sem a mai tanársegédekről és adjunktusokról.
Palkovics László tehetséges fiatalok életlehetőségét veszi éppen el a hazugságával. Nagyon nagy valószínűséggel azok a magyar huszonnyolc-harminckét évesek, akik hisznek Palkovics államtitkár ígéretében 2030-ban csalódott középkorúak lesznek, és arra fognak gondolni, hogy miért nem hagyták el az országot tíz-tizenöt évvel azelőtt.
Semmi a világon nem mutat arra, hogy ez az ország élhetőbbé válik egy fiatal egyetemi értelmiségi számára, egészen pontosan, nagyjából minden az ellenkezőjére utal. Azt, hogy megemelik a kezdő oktatók ma is aggasztóan magas óraszámát, felsőoktatásszociológiai műszóval mocskos görénységnek is nevezhetnénk. Közben mintha levették volna a napirendről a februárban belengetett fizetésemelést.
A magyar felsőoktatásban egyáltalán semmiféle verseny sincs, az egyetemi oktatói kart a saját Ph.D hallgatókból próbálják feltölteni, miközben brit egyetemeken egy kezdő állásra ötvenen-százan jelentkeznek, olyan posztdokok, akik már addigra is jóval többet publikáltak komolyabb folyóiratokban, mint Lánczi András, Schmidt Mária és G.Fodor Gábor együttvéve. A magyar felsőoktatás nem megmérettetést, hanem kizsigerelést kínál a harmincas kollégáknak (és egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy csak nekik).
Valamilyen értelemben hasonlít a helyzet a devizahitelesek ügyére. Palkovics nem beszél a kockázatokról és hitelt vesz fel a fiatal egyetemi emberektől, igen, nem ad, hanem vesz, és nem devizából van a hitel, hanem emberi életből. Ma sokan beszélnek arról, hogy a kétezres évek elején kellett volna figyelmeztetni az akkori devizahiteleseket. Én csak azt teszem most, amit másoknak, más helyzetben, egy évtizeddel hamarabb kellett volna megtenniük. Nagyon komoly kockázata van annak, ha egy tehetséges fiatal egyetemi oktató beletagozódik az orbáni-palkovicsi rendszerbe, és kötelességünk figyelmeztetni őket erre a tényre.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519098-684b1b002a65d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519098&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519098-684b1b002a65d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519098-684b1b002a65d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: van adatod, nagyon átlagban, USA vs EU. felső oktatás teljes viszonylatban, mennyi a befolyó pénz aránya mint állami finanszírozás és tandíjak?
@Crescence: Sajnos ebben igazad van, és részben ezért gondolom, hogy a poszttal ellentétben („Szemben olvasóink egy részével, nem gondolom azt, hogy Orbán Viktor tudatosan tönkre akarná tenni a magyar felsőoktatást.”) ehhez döntéshozóként nem elég hülyének lenni, ehhez rosszindulat is kell.
A másik oldalról viszont tökmindegy, hogy valamit ostobaságból vagy számításból tesznek tönkre.
@flort: Mindegy, de itt mindkettő fennáll.
@ingyenebed: Bokros Lajos volt az, aki az ezredforduló után elkezdett delirálni a túl sok magyar felsőoktatási intézményről (minden adat cáfolta a hamiskodást), ő volt az, aki a „piacképes képzések” retrográd lózungját behozta, ő akart bezáratni intézményeket-képzéseket dögivel, mondván, hogy a munkaerőpiacnak (???) nincs rájuk szüksége; ő akarta csökkenti a hallgatók számát drasztikusan; olyan általános tandíjrendszert akart, amelyik érdemben kiváltja az állami finanszírozást; kb. a mostani szintre akarta csökkenti az egyetemi autonómiát stb. Legjobb magyar tanítványainak egyike, Kóka közölte, hogy nem kell ennyi területen magyar tudományos kutatás,. hiszen úgysem tudunk világszínvonalúak lenni, döntően közvetlenül hasznosuló K+Fre van szükség. Gyurcsány-bajnai a válság alatt elsők között nyúlt hozzá a kutatási kiadások lefaragásához.
Nem az ő személyük az érdekes, hanem az, hogy ezek a gondolatok egy évtizeden át mérgezték a közgondolkodást, egészen addig, hogy a most regnáló politikusi hatalom csak ki kellett egészítse a saját hagymázaival, és elindulhatott az a folyamat, amiről JT írt.
Nekem csak annyi vitám van vele, hogy miközben rendszer/ország szinten igaz, amit mond, vagyis a magyar felsőoktatási és kutatási kapacitás az osztrák színvonal közelében sem lesz (a németről stb. nem is beszélve), egy kisebb volumenű egyetemi képzés és kutatás viszont eléri a kelet-középeurópai színvonal elejét. Rossz szellemben, a hazai versenyhelyzeteket sivárosító szerkezetben, de kellően finanszírozva megvan és meg is marad az a 600-800 magyar oktató-kutató, akik benne vannak a nemzetközi versenyben, az SZTE/ELI, SE/KOKI, DE/ATOMKI, ELTE és még néhány konglomerátumok pedig versenyképesek. Ez nem menti az egyetempolitika csődjét, csak a realitásokhoz tartozik.
@cruickshank: a komolyabb folyóiraton van a hangsúly.
Nem tudom, tudtátok-e Palkovicsról, amit most olvastam az egyik fórumon:
„Palkovics az egyik legnagyobb maffiózó a Fidesz-kormányban. Semmi más nem érdekli, csak a hatalom és a pénz, minden egyéb csak duma. Saját autósiskolája van. Pontosabban lenyúlta az egész autósoktatást, vizsgáztatást. A haverjai egyetlen hétvégén 3-400 ezer mellékest megkeresnek. Mindent ők gyártanak, nemcsak az oklevelet, hanem még a tananyagot is, amit nem hoznak nyilvánosságra. A maffiózó haverok zöme Bács-Kiskun megyéből jön. Mint pl. Érsek István az NKH (Nemzeti Közlekedési Hatóság) új elnöke. Pályázata nem felelt meg a kiírási feltételeknek, mert akkor még semmilyen oktatási tapasztalatot nem tudott dokumentálni. Ezt úgy hidalták át Palkoviccsal, hogy beírta a hiányzó oktatói dokumentumok helyére, hogy a saját fiát ő tanította meg vezetni. Ezzel le lett fedve az oktatói gyakorlat…”
jhnnsclvn.wordpress.com/2015/06/14/balla-the-liar-balla-a-hazug/#comment-44197
Mowat egy regényében leírja a „pária rénszarvas”-t.
Valamilyen ok miatt az adott állat egyensúlya felborult. Tulajdonképpen már nem él, hanem elnyújtott módon, kínkeservesen haldoklik. Szinte csüggnek az irháján az elszaporodott élősködők, csont és bőr, már a farkasoknak sem kell, a halál megváltás lenne számára, de még él, lassan vánszorog, kisebb csoportokban a nagy csorda peremén.
Lehet, hogy járt a nyíregyházi főiskolán, vendégoktató volt Pécsett vagy olvasta Lánczi kandidátusiját. Esetleg mind három egyszerre.
De az is lehet, hogy erről mit sem tud. Etológus és a farkasokkal foglalkozik Kanadában.
A „pária rénszarvas” tökéletes leírása a magyar felsőoktatásnak, miközben tudjuk, hogy ez lehetetlen.
@Erwin Wiener: Jókora baromságnak tűnik. http://www.portfolio.hu/gazdasag/magyarorszag_az_eu_negyedik-otodik_legszegenyebb_orszaga.3.215638.html
Itt a vagyonnyilatkozata. Palkovics egy akadémikus, egyetemi tanár.
@jotunder: Ez a link milyen összefüggésben van Palkovics ügyeivel?
@velőtanya: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/felsooktatasert-felelos-allamtitkarsag/az-allamtitkar
semmi. benne maradt a copy paste memóriájában.
@jotunder: Pedig nem az. Egyetemi tanár ide, akadémikus oda, lenyúlta az autósképzést. Ellenőrizzétek, ha nem hiszitek. A Kecskemét környéki cimboráit is, főképp Érsek pályázatát. Hol oktatott ő azelőtt autóvezetést?
@Kopi3.14:
hát, bizony…
hisz mi is a helyzet cirka (sok-sok) évtizede?
az, hogy (ha az áltisk szintjén nem is oly nagyon, bár hmmm…), zászlóaljnyi (vagy századnyi?) taglétszámú osztályokat kell(ene) tanítaniuk a tanítóknak/tanaraknak, 45 perces „órákon”, de igen gyorsan ám, mert a tananyag mennyisége tantárgyanként- és összességében is mintha folyton csak dagadó-szaporodó kásahegy lenne, ugyanakkor a tanmenetnek meg teljesülnie kell, ha esik, ha fúj!
a 30, olykor 40 tanuló egy része kevésbé tud „kapcsolni”, lassabban „fogad be”, mint a másik, de a „pedagógus” nem teheti meg, hogy megállítsa a tanmenet tovasuhanását azért, hogy mindenki, vagy „majdnem” mindenki valahogy képben lehessen…
ilyen bizonytalan alapra hogy lehet „értelmes”, „pallérozott” társadalmat építeni?
@Kopi3.14:
„partneribb viszonyt tud kialakítani velük”
feltéve, hogy optimális, kezelhető a létszámuk, mindegyikre ideje, kapacitása lehet odafigyelni.
de: ahogy csökken a diákok létszáma, vele párhuzamosan (de nem feltétlenül egyenes arányban) a tanároké is apad…
@jotunder: Sajnos rendszeres, hogy olyan embereket vesznek fel oktatónak, akinek a testvére nagykövet, férje parlamenti képviselő, apja polgármester vagy ő maga valamilyen hivatalban ül. Ezek vagy elkezdik a doktorit, vagy nem. A csúcs az, amikor egy ilyen kinevezett, akinek természetesen versenyszférás tapasztalata sincs, kari vagy egyetemi kutatóközpontot vezet, ami simán azzal jár, hogy a munkatársai publikációjánál odaírják az ő nevét is bármilyen témában…
@nemecsekerno_007: Az egyetemeken nem beindult, hanem több évtizedes múltja van a 2-es opciónak.
@jotunder: Értem, az én posztomban pedig nem azon, hanem a publikálási kényszeren. Never mind.
@Erwin Wiener: Elég annyi, hogy fideszes. Eleve nem lehet rendes ember, akárhány akadémiának is tagja. Egyébként mindössze annyi történik, hogy saját példáján keresztül mutat rá az üzleti szemlélet fontosságára a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén. Autót vezetni pedig a legtöbb ember megtanul valahogy, annak ellenére, hogy oktatják, ebben hasonlít egyéb területekhez, például a nyelvtanuláshoz.
@jotunder: „Palkovics egy akadémikus, egyetemi tanár.” Kispalkó esetében ez immár egy rozsdás kanyit sem számít. Ahogy narancsicsnál, kispiásnál, kovbojnál… (hosszú a sor) sem.
@balmoral: @ijontichy:
Nem érti, min akadtak ki ….
nol.hu/belfold/kotottsegek-alol-felmentett-nke-1540691
@Online Távmunkás: hát ez az 🙂 Ezen kéne változtatni és nem állandóan verni a nyálunkat. Van egy angol mondás: „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.” Én nem értem, ebben az országban mindenki a probéma része?
@ijontichy: „kovbojnál”
Szintén rendszeres olvasója vagy egy bizonyos indexes topiknak?
a fű zöld, a víz nedves, a fidesz hazudik.
én már unom.
Vagyonnyilatkozat? Mikor szerepeltette pl. Orbán Viktor a strómanjai jövedelmét a saját vagyonnyilatkozatában, illetve a tőlük visszaosztott pénzeket? Éppúgy az Érsek Istvántól és a többi strómantól visszaszármaztatott jutalék sem fog sehol sem feltűnni Palkovics vagyonnyilatkozatában. De ezek a strómanok a zsíros pozíciójukat nem a semmire kapják.
@jotunder: természetesen „a szétvert magyar oktatási rendszer” szerkezet valóságleíró hatékonysága annak a függvénye, hogyan definiáljuk a szétvertséget. Amennyiben úgy, hogy
’nincs szétverve’ = ’még létezik’
, akkor az állítás persze hamis. Másrészt egy haldokló embernek sem szoktunk túl nagy jövőt jósolni, noha ő is létezik még az adott pillanatban. Harmadrészt pedig nyilván mindig lesz _valami_, amit majd úgy hívnak, hogy ’magyar oktatási rendszer’, mindig lesznek ’iskoláknak’ nevezett intézményekbe járó – és azokban végző – ún. ’diákok’, mindig lesznek ’pedagógusoknak’ nevezett munkavállalók és mindig lesz valami olyasmi is, amit ’tanárképzésnek’ hívnak.
Az igazi kérdés az az, hogy egy névlegesen létező struktúra mennyiben tekinthető _valóban_ létezőnek, ha túlnyomórészt a céljaival szöges ellentétben lévő eredményeket produkál, vagy ha épp a saját lényegéből következően nem érheti el soha, semmilyen módon az alapvető célkitűzéseit. (Amiképp kérdés, hogy ha egy két parafadugóból és egy pingponglabdából álló valamit kinevezünk „atommáglya-építő készletnek”, akkor az vajon valóban létező atommáglya-építő készlet-e?)
mta.hu/data/cikk/13/65/20/cikk_136520/9_osztaly_allasfoglalas_20150617.pdf
Akkor ezt kitárgyaltuk.
@jotunder: szerintem a Vezénylő Tábornokék egyik – ha nem _a_ – legnagyobb bűne a magyar oktatásügy szétverése.
A 2010-től regnáló Orbán-rezsimek oktatásügyi rombolása egyéb tevékenységeikhez hasonlóan minőségi, nagyságrendi változást (romlást) jelentett még az őket megelőző 40-50 év rezsimjeinek dúlásához képest is. Természetesen e rombolásuk következményei főleg közép-hosszú távon fognak megmutatkozni, azaz messze a kormányzási ciklusaikon túlmutatóan, ráadásul olyan áttételes és komplex formában, aminek köszönhetően a választópolgárok nagy része képtelen lesz érzékelni az említettek között fennálló ok-okozati összefüggéseket. (Egyszerűbben: nem fog bennük tudatosulni, hogy mindezekért elsősorban Orbán Viktor et al. maradványait kellene majd a sírból kiásni és levizelni.)
.
Az oktatásügyre fordított pénzek következetes és elképzelhetetlenül drasztikus, az EU-ban példa nélkül álló megvágásától _eltekintve_ a Vezénylő Tábornokék pusztán azért, hogy 1) minél több pénzt pumpálhassanak ki a rendszerből 2) központilag/ideológiailag indoktrinálhassák a gyerekeket,
~ államosították az alapfokú oktatás gazdasági menedzselését (= működésképtelen KLIK, rendszerbe kódolt gazdasági kudarc/káosz);
~ államosították az alapfokú oktatás személyzeti politikáját (= a helyi viszonyoknak alkalmatlan/nem megfelelő tantestületek, reagálásra képtelen struktúra és irányítók);
~ államosították a tankönyvkiadást (= a tankönyvek minőségi kontraszelekciója);
~ államosították a világnézeti nevelést (= ideológiai indoktrináció);
~ rezsimszolgák kezébe adták/ellehetetlenítették a nyelviskolákat/nyelvoktatást;
~ a pedagógusokat abszolút anyagi függésbe kényszerítve a rendszerbe kódolták a kontrapoduktivitást & a tantestületeken (továbbá a társadalmon) belüli feszültségeket (divide et impera), valamint a működésképtelen/átpolitizált tantestületek _törvényszerű_, egyben kizárólagos létét;
~ a szakmai ellenőrző szerv (az Oktatási Hivatal) állományát _tudatosan_ nem a szakértelem, hanem a rezsimhűség alapján szelektálva meggátolták a valódi minőség-ellenőrzés lehetőségét (ahogy felszámolták a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság függetlenségét is);
~ fel/megerősítették a magyar iskolarendszer szegregációt segítő, felzárkózást gátló jellegét;
~ a tananyagot/tanszerkezetet retrográd, anakronisztikus irányba torzították (= informatikai óraszám csökkentése a XXI. században; a tényleges testnevelés kiváltása jelképes, és épp ezért kontraproduktív – viszont kötelező – pótcselekvéssel, hajmeresztő NAT stb., stb.);
~ az előzőeknél is jóval alkalmatlanabbá/kontraproduktívabbá/értelmetlenebbé alakították a szakképzést;
~ a drasztikusan növekvő fiatalkori munkanélküliség és az egyértelműen a hozzáadott érték függvényében sikeres gazdaságú országok Európájában _csökkentették_ a tankötelezettség korhatárát;
~ felszámolták az ország pedagógia intézeteit;
stb., stb., stb.
Márpedig megfelelő alapfokú oktatás nélkül hosszú távon nem létezhet sem eredményes középfokú, sem sikeres felsőoktatás. Persze versenyistállók és kiemelkedő magyar diákolimpiai (stb.) eredmények mindig is lesznek (noha várhatóan egyre ritkábban) – de a magyar oktatási rendszer mércéje nem az olykori diákolimpiai alumínium-fokozatú dicsőségérem, hanem a társadalom polgárainak a tudása, képességei.
És aki arra kíváncsi, milyen eredményekhez vezet(ett) egy az Orbán-rezsim által tönkrenyomorított oktatásügynél jóval KEVÉSBÉ elbaszott rendszer, az csak nézze meg az elmúlt 25 év termését! Itt látható körülöttünk: a mintegy hárommillió magyar, akik _sohasem_ olvasnak; a 16-33%-nyi funkcionális analfabéta; az 1,3 millió Jobbik-szavazó; a CÖF-békemenetek többszázezres tagsága és a pirézeket elutasító 60%.
.
oktpolcafe.hu/elkoszonunk-2421/
@labrys: +10 a sokadikon
@labrys: az első mondatból kihagytam volna egy-két szót, a többiért fogadd hálás (jobban mondva hajtépő-fogcsikorgató) köszönetem!
@jotunder:
„Valamilyen értelemben hasonlít a helyzet a devizahitelesek ügyére. Palkovics nem beszél a kockázatokról és hitelt vesz fel a fiatal egyetemi emberektől, igen, nem ad, hanem vesz, és nem devizából van a hitel, hanem emberi életből. Ma sokan beszélnek arról, hogy a kétezres évek elején kellett volna figyelmeztetni az akkori devizahiteleseket. Én csak azt teszem most, amit másoknak, más helyzetben, egy évtizeddel hamarabb kellett volna megtenniük. Nagyon komoly kockázata van annak, ha egy tehetséges fiatal egyetemi oktató beletagozódik az orbáni-palkovicsi rendszerbe, és kötelességünk figyelmeztetni őket erre a tényre. „
Attól tartok, kb. ugyanakkora eredménnyel figyelmezteted őket ma, amekkorával én figyelmeztettem a devizahiteleseket anno.
Pedig én több száz potenciális áldozattal tettem meg, személyesen, nem csak úgy, üzengetve.
Hidd el, aki bele akar ugrani a kútba, az bele is ugrik. Ez egy ilyen nép, Neked mondjam?
@közösperonos átszállás: Nem tudom mire gondolsz, homályosíts fel! A helyzet az, hogy egyre kevésbé olvasom az otthoni sajtót (némi index, origo, hvg, meg persze nosztalgiából és szórakozásképp a vincent).
Az időm is egyre kevesebb, nomeg a kontraszelektált idióták megdicsőülése is egyre bosszantóbb 🙁
sg.hu/cikkek/113101/a-15-evesek-60-szazaleka-digitalisan-irastudatlan
@poszt: palkovics nem hazug, hanem újbarbár – fasiszta. (tudom, hogy ez nem hangzik jól, de így van, máskor is mondtam, de mindig elismétlem, mikor alkalmas, a társadalomtudomány nélküli mérnöki tudomány nettó fasizmus. mindig is kilókban, centikben, elfogyasztott vízben és levegőben mérik az embert, és arra is redukálják, és kiszámolják a leghatékonyabb megoldásokat (kiló centi légköb watt). soha nem szabad a hatalom közelébe engedni műszaki embert, még tanácsadónak sem nagyon. vö. mesterségem a halál, milyen érdekes mérnöki probléma is a krematórimuk teljesítményének fokozása, a keletkezett anyagok hasznosítása, a rendelkezésre áll *humán erőforrás* minél hatékonyabb kihasználása.)
palkovics par excellence mérnökfasiszta, és kimondottan megveti a nem így gondolkodást, gyönyörrel lapátolja a szenet.
@nemecsekerno_007: Ebben az országban senki se érzi magában az erőt a változtatásra. Amikor még volt olyan, aki érezte, akkor is pórul járt (1956, 1849, 1711).
@incze:
így van . palkovics lehet lángelme, kiváló mérnök és oktató, de hol van az igazolva hogy ért ahhoz amivel megbízták, hol vannak arra utaló jelek hogy nem pártalkalmazott ill. elég széleslátókörű?
mert ugye lehet ő nobel-díjas is, de ha társadalomtudományi képzettség nincs, roppant szűklátókörű mérnökfasisztának tűnik ill. pártember, nos, akkor sajnos lehet olyan terület, pozíció, amire nem alkalmas.
végre megtaláltam! Remélem még látja valaki, mert sokat tesz hozzá a sztorihoz szerintem. Global Talent Pool 2030:
pbs.twimg.com/media/CDRMjdyWYAAVx9E.png:large
@tucano: a világ legjobb egyetemei 2030-ban is amerikaiak lesznek. mivel nő a felsőfokú oktatásban résztvevők száma az összesen kb. hárommilliárdos indiai és kínai populációban, nem nagyon meglepő, hogy a nyugati országok részesedése csökken. P.S ma angliában nagyjából kilencvenezer kínai diák tanul.
@incze: @WiteNoir: Mérnökfasiszta? Nem vagytok ti normálisak.
@incze:
Az úgymond mérnökfasiszta hozzállásnál (ami valamilyen formában kétségtelenül létező jelenség, sajna nem tudom vitatni), már csak a humán tudományok egyoldalú fetisizálása ostobább. Erősen technikai civilizációban élünk, egyre kevésbé tartható, hogy országok sorsáról többségében olyanok döntenek, akiknek még az elvárható alapműveltség szintjén sincs fogalmuk az őket körülvevő világ működéséről (legyen természeti, vagy emberalkotta). Persze ez mélyebb probléma, már az általános iskolában is nagyobb hangsúlyt fektetnek a legtöbb helyen arra, hogy a gyerek okosan felmondja, hogy „eregyenlőúperi”, minthogy pl. el tudja mondani 3 értelmes mondatban honnan és hogyan jut a mágikus delej a telefonakkuba.
@snakekiller23: teljesen igaz ez is, de én azt tapasztalom, hogy a „humán tudományok fetisizálása” nem működik. még a humán és technikai határán álló tudományok (mondjuk úgy, hogy nagy mértékben matematizált, mint pl. a gazdaságtudomány, számítógép tudomány) eredményei sem szentek. egy basi nyugodtan mondhatja, hogy ki lehet dobni a közgazdasági tankönyveket, taps a publikumtól, de azt nem mondhatja ki lehet dobni az épületgépészetet, mert akkor azt gondolják, hogy elment az esze.
@incze:
Mondjuk a közgazdaságtudomány valahol pont határterület, ráadásul mindig van egy politikai oldala és még a szakemberek között sem mindig van abszolút egyetértés, hogy hol ér véget a szakmai vélemény és hol kezdődik az ideologizálás. Szóval, hogy az ostobább politikusok kezei alatt ki van téve mindenféle rombolásnak ls sarlatánságnak az majdhogynem törvényszerű.
A reáltudományok helyzete annyiból gázos, hogy lassan már az is csak idő kérdése, hogy a matek is kikerüljön az érettségi tananyagból – persze nem véletlenül: még pár év és egyszerűen nem lesz az országban középiskolai matek-fizika-kémia-biológia tanár (talán még orvosfronton is jobb a helyzet). Nyugaton is az ipar által megkívánt szint alatt van a reálszakra jelentkezők száma. Közben a távol-kelet szabályosan ontja magából az elit STEM diplomásokat… nem kell vészmadárnak lenni, hogy az ember egy kicsit megijedjen.
@incze:
Én úgy általában az oktatás, a „közismeretek” szintjéről és a kapcsolódó attitűdökről beszélek elsősorban – a szélesebb társadalmi, politikai kontextus egy más kérdés. A műszaki tudományok fontosságáról a többség leginkább nem vesz tudomást (megteheti persze, nincs olyan közvetlen, személyes aspektusa, mint mondjuk az egészségügynek, vagy akár a jognak) és kapcsolódó alapismereteket jó esetben a „nemértekhozzá”, rosszabb esetben a „kockaság” dobozba hajlamos helyezni és ennek vége lesz pl. a Paks bővítése, a négyes metró, vagy a mezőgazdaság kapcsán kialakuló egészen lehangoló színvonalú társadalmi párbeszéd, vagy minek hívjam.
@snakekiller23: nem nagyon tudom, ezek a dolgok bonyolultabbak. a reáltudományok fontosak, de a világ komplikáltabb.
egyfelől a reáltudományok abszolút globalizáltak, és borzasztó tőkeigényesek. a teljes spektrumot csak nagy és gazdag országok engedhetik meg maguknak, de azok is leginkább csak kooperációban. kis országnak csak bekapcsolódási stratégiái lehetnek.
másfelől vígan meg lehet lenni a reáltudományok nélkül, vegyük pl. dubait. egy ország helyzete leginkább azon múlik, hogy miképp kapcsolódik bele a világba.
a magyar ember ma a kerítéses bácsi stratéiáját használja, sok ok miatt a provincializmusnak és önzésnek nagyon erős a pozíciója, ez alkotja a ner magját. a modern európai kultúra kompromisszumkereső és békés, ezért nem kompliens a basizmussal.
Még valami: azt én is botrányosnak tartom, hogy pl. az érdemi jogi és közgazdasági alapismertek tulajdonképpen hiányoznak a kötelező tananyagból… nem csak nálunk hanem majdnem mindenhol. A valódi közgazdaságtanról (pláne arról az istentelenül komplex valamiről ami a mai pénzügyi, befektetési rendszer) kb. annyit tud az egyszeri ember (bevallom, én is), mint a húrelméletről.
Rémülettel olvasom a nagyon okos kommenteket.
Ti most komolyan arról társalogtok, hogy fizika vagy társadalom tudomány, kémia vagy pszichológia, földrajz vagy szociális munkás, művészet vagy szobafestő?!
Nem hiszem el, hogy nem veszitek észre, hogy gyurcsány, oppá, orbán kottájából játsztok.
Bazmeg, ezekre mind szükség van. Nem egymás helyett, hanem egymás mellett.
Ja, a haza nem lehet ellenzékben. Termékeny talajra hullott.
@aritus: Kispalkó Andy Vajna. Ez a műfaj neve. :-/
@aritus: szerintem snakekiller23 és incze nem egymás ellen beszélnek, hanem egymással beszélgetnek. (És szvsz mind a kettőjüknek igaza van, csak a cizellák cizellálódnak.)
@/tmp:
idézd tőlem, vagy kérj bocsánatot!
@snakekiller23:
Nyugaton is az ipar által megkívánt szint alatt van a reálszakra jelentkezők száma”
azért ennek alaposabb. hol, mennyi, miért—elképesztő érdekek nyomatják a nincs elég stem-szöveget, fele igaz, fele meg nem.
@snakekiller23:
lassan már az is csak idő kérdése, hogy a matek is kikerüljön az érettségi tananyagból „
franciaországban pl. nem lesz kötelező a történelem a középiskolában.
ja hogy ez nem igaz? lehet de legalább írtam valamit, ahogy te is a fenti idézetedben.
amúgy ha jól tudom, szigorlatozott matematikából vakapad egyetemen és mégis sűrűsödtek a számok a számegyenesen nulla és egy között.
akkor ezt most hogy??
Azért a legbiztosabb kombináció még mindig az a boldogsághoz, ha semmihez nem értesz, deviszont fideszes államtitkár vagy: index.hu/velemeny/2015/06/21/kemia_czunyine_tanarok_oktatas/
@velőtanya: Azért nem árt ha értesz a kolbásztöltéshez valamilyen szinten… 😉 Akkor jár a „100% NER compatible” certificate, Vitya sk. aláírásával.
@velőtanya: Végre, egy magabiztos, büszke bunkó a közigazgatásban!
Magyarország jobban teljesít!