Platónkám, bukta van (apróságposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport 3 és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból. (MTI/Index, tegnap)”
Ehhez képest a koronavírus-tagadás kerti mulatság. A víz szabályos testekből épül fel, meg a tűz, meg a levegő. Miből másból épülne fel.
Mint már korábban írtam róla, a kérdéses cikkben szereplő állítást nem is bizonyították be a szerzők, bár az középiskolás módszerekkel is megtehető. A cikket pedig 2020 egyik legjobb publikációja közé választotta a Science.
That’s it, for me. Azt hiszen, már nem érdekel a szájensz, mint olyan, ahol ez a világ egyik legjobbja, ott én széklábakat szeretnék farigcsálni, majd rózsaszínűre és/vagy bézsre szeretném őket festeni.
UPDATE: a legérdekesebb, nem a legjobb publikációk közé választották a cikket. valamivel jobb.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517915-6ae4da6c7050c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517915&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517915-6ae4da6c7050c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517915-6ae4da6c7050c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A cikk címét olvastam, de azt hittem hogy Cilike a kovid platón. 🙂
Boldog karácsonyt.
http://www.youtube.com/watch?v=4v9Z4i9FOHI&list=RDMM4v9Z4i9FOHI&start_radio=1
Már a cikkről is azt hittem, hogy kész átverés kísérlet, de a jelek szerint nagyon bejött nekik.
Se macska nem kell ide, se doboz.
Kell egy murvaőrlő, és megvan fejtve az egyik alapelem.
Szerintem ez lehetne a következő népfőiskolás tananyag kopizó poszt.
Ilyen időket élünk.
Vagy kell megéljünk…
Méghogy négy elem… majd megvilágosodnak, ha megismerkednek az Ötödikkel 😉
i.pinimg.com/originals/85/d3/99/85d3997944e403d168e690306e383a2a.jpg
Békés Karácsonyt, vírusmentes Boldog Új Évet.
Empedoklész
Na, ez már felizgatott annyira, hogy megpróbáljam megérteni, hogy mi is van az index „A Science az idei év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását.” híre mögött.
Our favorite science news stories of 2020 (non–COVID-19 edition)
„a lot of other important science news, and some fun stories to boot. […] here are some of our most popular non–COVID-19 stories of the year, along with some personal favorites”
http://www.sciencemag.org/news/2020/12/our-favorite-science-news-stories-2020-non-covid-19-edition
Azaz a Science cikke az ami a helyileg legolvasottabbak vagy a szerkesztő kedvencei közzé került. Az nem derül ki, hogy Adam Mann júliusi „From rocks to icebergs, the natural world tends to break into cubes” cikke melyik kritérium alapján került be a válogatásba.
Olyan „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak” érzése lesz az embernek…
Tévedés, mert Luc Besson óta tudjuk, h van ötödik elem is…
Amúgy, mintha ezt évközben már megírták volna valahol, talán csodálkozás nélkül is… .)
Tévedés: a négy elem a szalámis szendvics, a pohár martini citromszeletkével, a rózsaillat és a vakufény. (És nem, a vakuban levő AAA elem nem elem)
🙂
De hogy ne érje szó a ház elejét, megnéztem, hogy az eredeti PNAS cikk kapcsán mennyire valószínűsíthető „az idei év legérdekesebb 10 tudományos közleménye” kitétel.
Az eredeti cikk július 17-én jelent meg
Plato’s cube and the natural geometry of fragmentation
http://www.pnas.org/content/117/31/18178.short
A gugli scholar szerint már 2 hivatkozás is volt rá.
scholar.google.com/citations?hl=en&user=jvULYuYAAAAJ&view_op=list_works&sortby=pubdate
Elhiszik-e majd az ilyesmiket az unokáink?
1) a válogató különösen vicces kedvében lehetett.
2) nem tudom, egy ‘bármely’ kémia tanszéken bárhol mit szólnának ehhez a szigorlaton?
3) a periodusos rendszer nyilván valami liberális furmány a magyar néplélek és a székely góbék megtévesztésére.
4) a CERN-t sürgősen le kell állítani, betemetni, sóval behinteni (vastagon) és elfelejteni. Mire föl ott az a nagy hánykolódás?
5) a Föld különben is lapos.
Igen. Láttam.
Nekem tetszik ez a bézs/rózsaszín kombináció.
@jaegtoer: A Föld nem lapos, hanem homorú, különben lefolyna róla a víz. Ezt Hakantól, a vattagyári török lakatos-karbantartótól tudom, tehát igen valószínű.
Én a góliát-, baby-, ceruza-, gomb- és laposelemeket ismerem, bár nyilván lehet még ezeken felül néhány a periondúsos rendszerben. (Bocs!)
@Bolygó Hollandi: Sőt, maga a válogatás nem a legérdekesebb cikkekről szól, hanem a saját legérdekesebb híradásaikról, vagyis a top-10 sciencemag News cikkeket linkelve az évből.
@Miki Telepi: Igen, „some of >our< most popular non–COVID-19 stories of the year"
De valljuk be, hogy mennyivel jobban hangzik az indexnél „az idei év legérdekesebb 10 tudományos közleménye” 😉
Personal favourites – egy pillanatig se jelenti kizárólag azt, amit a posztban írsz („2020 egyik legjobb publikációja”), sokszor sőt, és kizárt, hogy ezt ne tudnád. Ha el akarsz menni a népművészet mesterének, menj, de legalább ne fogd rá erre a szerkesztőre.
@Bolygó Hollandi: Forrás: MTI. Az MTI ellenben többször is bizonyította Diogenész ókori filozófus elgondolását, hogy lámpával fényes nappal se lehet igaz embert találni.
Azért ne legyünk igazságtalanok. Mindez olyan korban történik, amikor az alkalmazott matematikus holnap is alkalmazott szeretne lenni, az elméleti fizikus a gyakorlatban is fizikus maradna, a külföldi geofizikus meg ugye könnyen viccel. Ezért még a Gömböc (csókoltassék keze, lába) is méltatásra kerül. Ez most egy ilyen idő.
@Miki Telepi: Emelem a tétet 😉
MTI: Magyar kutatók írását az év 10 legérdekesebb cikke közé választotta a Science
„A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport 3 és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból – olvasható a BME MTI-hez elküldött tájékoztatójában.”
Tehát nem egy MTI gyakornok szopta a kisújából, hanem a BME közleménye irányítja rá a figyelmet „a hazai szakemberek sokszínűségére, nyitottságára és tehetségére” (khm…)
De miért nem szerepel a 20 MTA-BME kutatócsoport listájában a Morfodinamika Kutatócsoport? Vagy miért nem ad ki a kutatócsoportok keresője semmit a Domokos névre?
mta.hu/kutatocsoportok
Csatlakozom a farigcsálókhoz.
Next episode:
Mi volt előbb, tyúk vagy a tojás
#2: langyos víz feltalálása
@balmoral:
„A Földnek biztos nincs pereme mert akkor a macskák már mindent levertek volna róla”
@Bolygó Hollandi: http://www.morph.bme.hu/about/
@dvhr: A cikk megírása során valószínűleg a tagok között ‘hozzájáruló’-ként feltüntetett Sör Sándor vitte a prímet 🙂
@dvhr: Matematikus nincs köztük. Elméleti fizikusnak nem kell matematikát tanulni ?
@kemény keleti kommentelő: De, kell. Sőt. Az ELTE TTK-n az alapozó képzés (első három év) végére vannak olyan ágai a matematikának, melyekben a fizikusok sokkal otthonosabban mozognak.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Akkor meg ő lenne a főkolompos, aki elvitte az erdőbe a gyanútlan mérnököket. Mit tudja egy mérnök, hogy van kvantumfizika. Biztos hittannal kezdődik a tanítása a derék embereknek. Amúgy sem néznek ki mérnököknek. Inkább egy hitoktató kurzusnak mondtam volna őket. Ha meg nem bántom.
@jaegtoer: Hmmm… A brit tudósok már bizonyították hogy a föld nem lehet lapos… hiszen akkor a macskák mindent lelökdösnének a széléről… 😀
@Bolygó Hollandi: Ez azért tényleg vicces.
@kemény keleti kommentelő:
Elgondolkodtató gondolatok. Vagy tények?
@látjátok feleim szümtükkel: Inkább viccnek szántam, de sose lehet tudni.
@dvhr: De miért nem szerepelnek az MTA kutatócsoportok listáján a másik 20 MTA-BME kutatócsoport mellett?
mta.hu/kutatocsoportok
@Bolygó Hollandi: Lehet, hogy van már egy alternatív mta-bme kutatócsoporti kör is ?
Az egy kis habarcs egy kis mész építésznek nem kell ész…
fricska pici árnyalásaként egy rövid idézet Dr. Kollár Lajos és Dr. Dulácska Endre Héjszerkezetek (1994) c. jegyzete építészmérnök hallgatók részére c. könyvének bevezetőjéből (a szerzők a BME Építészmérnöki kara Szilárdságtan tanszékének oktatói):
„A héjszerkezetek statikai számítása sokkal bonyolultabb, mint a síkbeli szerkezeteké. …a héjszerkezetekben a lemez és a tárcsa erőjátéka egyesül. Igy az elvileg pontos számítás két negyedrendű parciális differenciálegyenletnek a kerületi feltételeket kielégítő megoldását teszi szükségessé. Bizonyos feladatoknál a két negyedrendű egyenlet összevonható egyetlen nyolcadrendű egyenletté, melynek kezelése esetleg egyszerűbb, mint a két negyedrendű egyenleté.
Mindemellett a számítás nehézsége egy nagyságrenddel nagyobb, mint a közönséges szerkezeteké. E miatt a mérnökök évtizedeken keresztül nemcsak azon fáradoztak, hogy a pontos számítást az egyes héjformákra kialakítsák, hanem azon is, hogy aszámítást hogyan lehet egyszerűsíteni. Rájöttek ugyanis, hogy a számítás csak matematikailag pontos, hiszenlineáris anyag-modellt tételez fel. A vasbeton ezzel szemben reped, a repedés után másként viselkedik, és ezenkívül inkább rugalmas-képlékeny, mint lineárisan rugalmas. Igy a pontosság bizonyos mértéken túl úgyis illuzorikus.
Az egyszerűsítés különböző irányokban történt. A pontos számításokból meg lehetett állapítani, hogy melyek azok a hatások, ill. jellemzők, amelyektől el lehet tekinteni. Igy pl. bizonyos héj-formák és megtámasztások esetén a hajlítónyomatékok elhanyagolhatók, és ez az elhanyagolás vezetett a membrán-elmélet kialakulásához. A membráneméletben csak az egyensúly kielégítésével a feladat differenciálegyenlete másodrendűvé redukálódott. Ez sokkal egyszerűbben megoldható, és több esetben – pl. a forgáskupoláknál – elemi számítással helyettesíthető.
E jegyzetben eltérünk a héjak szokásos matematikai tárgyalásmódjától, mert a héj differenciálegyenleteinek megoldását nem tartjuk célnak.
Mások már megkeresték a megoldást, mi megelégszünk azzal, hogy elhisszük, hogy a megoldás jó. Szükség esetén behelyettesítéssel meggyőződhetünk a megoldás helyességéről.
Ennek ellenére a jegyzet végén mellékletben röviden összefoglaljuk azokat a matematikai ismereteket, melyeket az építészhallgatók nem tanultak, és amelyek a témakörbe mélyebben belemerülőknek szükségesek lehetnek.”
A jegyzetecske végén a hallgatók számára javasolt irodalom:
[1] Bronstejn-Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv.
Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, (1955).
[2] Kom-Kom: Matematikai kézikönyv műszakiaknak.
Műszaki Könyvkiadó, Budapest, (1975).
[3] Pelikán J.: Héjszerkezetek és matematikájuk.
Jegyzet, (1957).
[4] Kamke, E: Differencialgleichtung, Lösungmethoden und Lösunge.
Chelsea-New York. (1948)
Dulácska valószínűleg taníthatta Domokost, hiszen Domokos jóval fiatalabb Dulácskánál és Dulácska legalábbis négy évvel ezelőtt még a bejárt a tanszékre és előadásokat tartott pld. a Vasbetonszerkezetek tárgyban, meg szabadon választott kurzusokat is, példaul a Tartószerkezetek diagnosztikája címmel.
Az Építészkaron oktatott tartószerkezeti tárgyaknál sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a szemléletre, mint az elmélet mögötti magas matematikai sulykolására (össze lehet hasonlítani ugyanezen egyetem Mérnök karának és az Építészmérnöki karnak a hasonló tematikájú jegyyzeteit).
Szóval egy kis habarcs egy kis mész.
Aztán az sem árt, ha az építész nemcsak mérnök, hanem megfelelő társadalomtudományi ismeretei is vannak (szociológia, egyebek), van némi fogalma az esztétikáról, filozófiáról, az sem árt ha írni is tud (lásd Janáky István vagy Peter Zumthor írásait). Éz az sem, ha mindvégig megőrzi józan eszét: lásd a szemkléletfontosságát, hiszen tudja,hogy a papíron vonalaknban szunnyadó műve a gyakorlat az építés a fizikai és szellemi munka szép egymásra találásában ölt testet és akkor még ott van a befogadó is akinek építünk. ‘A tervezett, az épített és a megélt tér’.
Domokos önmagát nem tartja világrengető tudósnak, ő elsősorban építész és statikus és tanár, a munkája mögött rejlő tudományt (matematikát, filozófiát) saját bevallása szerint műkedvelőként műveli).
Éli az életét. Egy munkája nyomán ismertté vált a világban. Nem menedzseli úgy túl magát, mint például Barabási, akiről Szemerédi amikor az ő alapvetésként alkotott tételeit alapként felhasználó és legnagyobb csodálkozására és örömére az arra egyre magasabbra épülő épület téglái közé a magukét is beépítő magyar matematikusokat (Lovászt és másokat) úgy fejezi be a felsorolást, hogy itt van még ez az erdélyi Barabási is.
Ez jó ez a széklábfaragás. Valahol olvastam egy könyvről vagy festményről ahol és amelyben Michelangelo széklábakat farag (már nem emlékszem hol). Egy gimiből kicsapott osztálytársam nagyon hálás volt amikor ezzel a hasonlattal vontam párhuzamot mindennapi munkánk között.
Tényleg nem az ördög ügyvédeként, de azért odaát is vannak ünnepelt tudósok, akik megdöbbentő elméletekkel jönnek elő (abszolút jogosan), mint pl. Prof Cramer a kvantummechanikát időben a múlt felé terjedő hullámokkal magyarázó interpretációja, ami ráadásul olyan óriások munkáján alapul, mint Richard Feynman.
http://www.youtube.com/watch?v=FcmA3xq0Dk4
Ilyen körülmények között elfér ez is 🙂
@ATCG: …magas matematikai sulykolására…: …magas matematika sulykolására
—…lásd a szemkléletfontosságát, hiszen tudja,hogy a papíron vonalaknban szunnyadó műve a gyakorlat: …lásd a szemlélet fontosságát, hiszen tudja,hogy a papíron vonalakban szunnyadó műve a gyakorlat…
—…Szemerédi amikor az ő alapvetésként alkotott tételeit alapként felhasználó és legnagyobb csodálkozására és örömére az arra egyre magasabbra épülő épület téglái közé a magukét is beépítő magyar matematikusokat (Lovászt és másokat) …
…Szemerédi amikor az ő alapvetésként alkotott tételeit alapként felhasználó és – legnagyobb csodálkozására és örömére – az arra egyre magasabbra épülő épület téglái közé a magukét is beépítő magyar matematikusokat (Lovászt és másokat) említi…
De jó, megvan:
„PLÁTÓ (kilépve)
Hallom.
AZ AGGASTYÁN
Már megint
Úgy elmerültél álomképeidben,
Hogy a rádbízott marha kárba ment.
Hogy ébren légy, borsón fogsz térdepelni.
PLÁTÓ (visszalépve)
Még a borsón is szépet álmodom.
ÁDÁM
Ah, mily szerep jutott, Plátó, neked
A társaságban, melly után epedtél! –
AZ AGGASTYÁN
A hetvenkettedik szám!
MICHELANGELO (kilépve)
Íme, itt. –
AZ AGGASTYÁN
Rendetlenül hagyád el műhelyed.
MICHELANGELO
Igen, mert mindig széklábat csináltam,
És azt is a leghitványabb alakra.
Soká könyörgtem, hagyják módosítnom,
Engedjék, hogy véssek rá holmi díszt,
Nem engedék. Kivántam változásul
A szék támláját, mindent hasztalan.
Megőrüléshez voltam már közel,
S otthagytam a kínt, ott a műhelyet. (Visszalép.)”
Nem négy elem, van, hanem öt, ezek: fém (ezen belül lehetőleg arany), fa, víz, tűz, föld. Az erről szóló dokumentumfilm:
http://www.youtube.com/watch?v=fCK-SwZxs-I
Mint ahogy a filmből látható, az összetevőik valóban szabályos testek.
@ATCG: Ahogy van virág és művirág, úgy van egyetem és műegyetem – emlegették anno a TTK-n, nem teljesen alaptalanul. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség művirágra, vagy jó mesteremberek képzésére akik a bevált receptek alapján megbízhatóan terveznek és építenek.
@kemény keleti kommentelő:
Ne haragudj, de lemarad ez a link ( nagyon sok gondom van, néha elfelejtem mit akarok mondani, csinálni ). :
telex.hu/velemeny/2020/11/28/digitalis-oktatas-ujra-a-birodalom-visszavag
…Kértek egy _igazán_ szabályos testet? 🙂
@Bolygó Hollandi: Az MTA egy másik oldalán szerepelnek: mta.hu/kozerdeku-adatok/az-mta-tamogatott-kutatocsoport-halozata-105682#bme
@látjátok feleim szümtükkel: Nahát, jól átvertél. Többet ilyet ne csinálj.
De a linkedet nem tudom elképzelni. A digitális oktatást egy év alatt sem tudta kifejleszteni a fideszes wasalbertek, hittantanárok, fociedzők és iskolarendőrök díszes társasága ?
Ki gondolta volna ?
Akkor megkockáztatom, hogy nem a gazdaságvédés volt az elsődleges az iskolák nyitvatartásában, hanem az alkalmatlanság…
mondom – a l k a l m a t l a n s á g – a digitális oktatás megkezdésére.
A valami horthistáról elnevezett központosított iskolarendszer egy kötelező gyermekmegőrzőnél nem tud többet produkálni.
Az összes többi egyénileg a tanárokon múlik.
Lehetne több önbizalmuk is. Mert minden rajtuk múlik. Wasalbiék a hittantanárokkal szart sem értenek az egészhez.
@Bolygó Hollandi: Pontosan. Teljesen más a célja a tudományos képzésnek mint a műszakinak, még ha „azonos” szakmákat is képeznek mindkét képzésben.
Nálunk Miskolcon a geofizikus mérnökök között volt kedvelt találós kérdés ha TTK-s geofizikusokkal kerültek össze (szerencsére gyakran előfordult). 🙂
A kérdés? Mi a különbség a geofizikus (ELTE) és a geofizikus mérnök (NME) között? Ua. mint a villamos és a villamos mérnök között. 🙂 Persze hogy nem de csipkelődésre jó volt. 🙂
@labrys: én szeretnék, de inkább magamnak 😀
(N. B. 10,5 km :P)
@labrys:
A szabálytalan sokszor még sokkal szebb, de mutathatnál egy pár példát.
@rdos:
Én úgy látom mi magyarok belemerevedtünk abba, hogy csak az lehet okos, tudós, akinek diplomája is van arról, hogy járt egy oskolába. Anélkül bilit ér a feje, meg a tudása, és a képessége. Mert ugyé Tompika is akkor lehett miniszter, amikor megkapta a diplomát. Igaz akkor sem lett jobb, és okosabb miniszter, de így már megfelelt.
Nagyon sok tíz éve történt, hogy egy szorgalmas, de nem elméleti matematikusnak született személy matek-fizika tanár akart lenni középiskolában. Sajnos az egyetem furaura – a neve és okos matematikus tudós – úgy látta az utolsó vizsgalehetőségen, hogy ” tudja, de nem érti”, és símán kirúgta. Így csak nagyon jó általános iskolai tanár lett belőle, majd később a felnőtt oktatásban áldották a tevékenységét. De professzor úr biztosan nyugodtan aludt, hogy egy jó tanárt kigyomlált a pályáról.
@labrys:
Tesztet nem lehetne? Szabályosan pontosat?
@látjátok feleim szümtükkel: Szerencsére változóban van ez a „diploma fétis”. 🙂 Az IT szektorban nem a papírjaidat nézik, hanem azt hogy tudsz-e angolul (további nyelvek ismerete komoly előny) és értesz-e a programozáshoz? 🙂 Ha e két feltételnek megfeleltél, akkor felvételt nyertél pl az IBM-hez, de sok más informatikai cég is így válogat magának munkatársat. 🙂