Platónkám, bukta van (apróságposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport 3 és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból. (MTI/Index, tegnap)”
Ehhez képest a koronavírus-tagadás kerti mulatság. A víz szabályos testekből épül fel, meg a tűz, meg a levegő. Miből másból épülne fel.
Mint már korábban írtam róla, a kérdéses cikkben szereplő állítást nem is bizonyították be a szerzők, bár az középiskolás módszerekkel is megtehető. A cikket pedig 2020 egyik legjobb publikációja közé választotta a Science.
That’s it, for me. Azt hiszen, már nem érdekel a szájensz, mint olyan, ahol ez a világ egyik legjobbja, ott én széklábakat szeretnék farigcsálni, majd rózsaszínűre és/vagy bézsre szeretném őket festeni.
UPDATE: a legérdekesebb, nem a legjobb publikációk közé választották a cikket. valamivel jobb.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517915-6ae3588175393' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517915&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517915-6ae3588175393&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517915-6ae3588175393' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@rdos: Khmmm… azért korántsem a teljes IT-szektorban kemény ennyire az élet. 🙂
@rdos:
Itthon is?
@látjátok feleim szümtükkel: Persze, hazai példákat tudok, nem egyet. Szfváron a „nemzetközi üzleti gépek” (IBM) még történelem és valamilyen szakos szakit is alkalmazott, ja, volt 2-3 nyelvet tudása is neki. Az a banyomásom, hogy az IT-t megtanítják nekik, a lényeg a nyelvtudás. 🙂
@frissen regisztrált troll: Nincs igazi rálátásom az IT-s HR-re, fél tucat helyi ismerősöm alapján mondtam amit mondtam. Szóval akár tévedhetek is. Azonban a régi mondás úgy szól.
Aki tudja, csinálja. 🙂
Aki nem tudja, tanítja. 🙁
Aki még ennyire sem tudja, irányítja. 🙁
Ez ilyen posztszojvet szokvány. 🙁 És elnézést kérek az értő tanároktól és vezetőktől, akik nyilván vannak, de félelmem hogy kisebbségben. 🙁
@rdos: Nem mondandód lényegét vitatom, csak arra utaltam, hogy a (diploma, angol, érthozzá)-szentháromság akár minden elemétöl el lehet tekinteni az IT bizonyos bugyraiban. Nyilván nem a teteje közelében, ill. nekem nem a magyarországi viszonyok bökik az oldalamat, azokra lassan könnybe lábadt szemmel gondolok vissza.
@Bolygó Hollandi: Én úgy ismertem, hogy fog és műfog, láb és műláb…
@frissen regisztrált troll: Könnyben a lábad? Merre felé tolod?
Gépiparban is szokvány már évtizedek óta. Tudod? Akkor csináld! CNC esztergályos amúgy „csak” középfokú végzettségű ismerősöm mesélte több mint húsz éve. Nem nézték a papírját, hanem csak azt nézték hogy tudja-e? A CNC-t programozni. 🙂
Mondjuk konfliktusa a menedzsmenttel volt sok. Sok a selejt! Mondta menedzser. „Vajból” van a(z eszterga) kés, mondta a szaki. Gyakran kell utána állítani a előtolást, mert gyorsabban kopott a kés mint a munkadarab. Ez nyilván nem igaz, de majdnem. 🙁
@rdos: hátttö, az IT-nak csak egy része a programozás. Méghozzá, a legegyszerűbb része.
@acc2s: A dos-ban a batch programozást, vagy a linux-unix világban a script programozást minek neveznéd? A legtöbb rendszergazdai feladatot text file-ba gépelt parancsokkal lehet megoldani. Vagy ha mazohista vagy, akkor parancs sorból.
Mondhatod, hogy ez nem program, hanem csak batch, vagy script és még igazad is van, hiszen csak az oprendszer parancsait gépeltem be egy mezei text file-ba, amit a kiterjesztése alapján az op.rendszer nem önéletrajzi, vagy egyéb textként érzékel (fülszöveg a könyvről pl) hanem op.rendszeri parancsként.
De szerintem mellékes hogy az IT-sek mit és hogyan csinálnak. Az IBM ha jól tudom ma nem a vasaiból él, hanem IT-s szolgáltatásokból. Kezeli bármilyen cég netes, neten lévő infóit. Alkalmasint nem is kis pénzért és általában mindkét fél megelégedésére.
Igen, ennél a programozás lehet hogy egyszerűbb. 🙂
@rdos: Einigkeit und Recht und Freiheit…
@acc2s: Nyilván sok más részéhez képest egyszerü. De azért van neki egy „tudománya”, és az is megállapítható, hogy ki az, aki legalább „érzi” (és kész tanulni), és ki nem. Es ha az elején (vagy már elötte) elcseszik, akkor hasonlóan költséges kijavítani, mint egy repülöteret. 🙂 (Márpedig elcseszik, legalábbis az említett bugyrokban.)
@frissen regisztrált troll: Minap láttam egy IT Director szintű állásajánlatot, ahol az education requirements szekcióban ez áll:
„Bachelor’s degree in Computer Science, Business, or Engineering or equivalent work experience required”
Ez nem Magyarországon működő multi ajánlata.
Ja, az egyéb requirementek meg egy oldalnyi „proven ability of” bullshit, bullshit, bullshit.
@ámbátor: Igazándiból az van, hogy már az oktatás is masszívan átalakulóban ezen a téren. Mivel a valamire való egyetemek online free behallgatást kínálnak azzal az opcióval, hogy kérés esetén az adott kurzusról állítanak csak ki papírt és ennek megfelelően részárakat fizetsz csak ki, egyre többen választják azt az utat, hogy saját maguk állítják össze a teljes a tananyagukat. Többszörösen is jól járnak, mert így a C.V.-jükben csak úgy hemzseg a jobbnál jobb egyetemi névre hivatkozás, és tényleg a legjobbaktól tanulhatnak, másfelől pontosan azt tanulják, amire a piacnak szüksége van. A piac pedig -legalább is a high tech szektorban egyelőre- egyre inkább a street smartot keresi. Tanulságos ennek a kanadai srácnak a története (ez a jövő, a „brick and mortar” oktatásnak lassan vége): http://www.freecodecamp.org/news/the-best-data-science-courses-on-the-internet-ranked-by-your-reviews-6dc5b910ea40/
@kemény keleti kommentelő:
„_A valami horthistáról elnevezett központosított iskolarendszer egy kötelező gyermekmegőrzőnél nem tud többet produkálni._”
A ‘valami hortistáról elnevezett’ felütés arra utal, hogy fogalmad nincs Klebelsberg grófról, a munkásságáról, és pont az ilyen jellegű a kiszólások azok, amelyek miatt a majmok már 10 éve majomkodhatnak és sajnos még fognak is 10 évig.
@jaegtoer: Azért ő sem volt matyóhímzés…
Kerestek valakit, aki a legkevésbé támadható, bár nem ad kisebb felületet, mint Szabó Ervin a másik oldalnak. Kereshettek volna egy kevésbé átpolitizált szakmai elődöt, de direkt ez volt a cél.
Mielőtt ugranál Szabóra:
„Az életét a munkások és parasztok ügyének – munkások és parasztok, ne már! – áldozó Szabó Ervin és Ady és József Attila nevét le kell takarni, át kell húzni vagy legjobb esetben csupa kisbetűvel beírni nemecsek ernőé mellé. Ne kegyeskedjenek engedélyezni, hogy emlékezzünk a szabadság és egyenlőség szellemére. Majd emlékezünk engedély és aranybetűs föliratok nélkül magunk.”
Olvasd el az egész cikket! Nem véletlenül már csak archív (az újság is…)
@jaegtoer:
A valami hortistáról elnevezett „felütésen” túl, mással tudod valószínűsíteni, hogy nincs igaza abban, a ” központosított iskolarendszer egy kötelező gyermekmegőrzőnél nem tud többet produkálni.”?
Nem a hortista volt a lényeg, hanem a gyermekmegőrzés, ami ugyan kissé leegyszerűsített vélemény, de van benne igazság. A majomkodás meg nem a felütéstől keletkezett, és nem attól működik.
@jaegtoer: Bizonyára lehet köze a hortista politikusokról elnevezett tereknek és intézményeknek a fidesz végeláthatatlan népszerűségéhez.
De hogy az én kiszólásaimnak semmi jelentősége sincs korunk politikai hatalmára, abban biztos vagyok.
Nem is értem, hogyan gondolod. Tényleg nem.
Ha több horthista politikust emlegetnének általában a kommentelők jószívvel, akkor megbukna a horthistákat sztároló fideszkorszak ?
@kemény keleti kommentelő:
Az, hogy így vagy úgy emlegetsz valakit ne attól függjön, hogy milyen -ista, hanem a tetteitől és a tényektől. Nyilván a fityesz szempontjából az is irreleváns, hogy 2*2=4 vagy 2*2=5 szerinted, de ettől még nem árt ha megemlítik, hogy a 4 lesz a jó.
@Muad’Dib: Bocsi, de ebben spec. kkk-val értek egyet…
A nevek kiválasztásánál fontosabb a tetteknél a pol. beágyazódás, ez egyben hívószó is! A fityesz szempontjából pont nem irreleváns…
(Amúgy igen, a Bethlen-kormány tagjaként erősen hortista volt, akár szalonnácinak is mondható.)
@rdos: „Aki még ennyire sem tudja, irányítja. :-(„
Nem ilyen egyszerü. Belsös fönök. Fönököl néhány belsöst, meg egy csomó külsöst, egy cégtöl. A külsösök körülötte ülnek. Ez ellentmond minden belsö szabálynak, de a tehetsége abban áll, hogy 20 éve fenn tudja tartani ezt az archaikus állapotot. Abszolut nem bízik a külsösökben, joggal, mert bár ö maga szakmailag borzasztó, de a külsösök talán még inkább. Mégsem rugja ki öket, mert fennáll a (szerintem minimális :)) veszélye annak, hogy értelmes emberek kerülnek a helyükre, s azt a helyzetet esetleg már nem tudná menedzselni.
@Muad’Dib: Nem tudom, jól emlékszem-e, de javíts ki. Nem te szoktál engem gyurcsányistázni úton-útfélen ?
Pedig annyi közöm van Gyurcsányhoz, mint itt bárkinek. Semmi. Olvasok róla ezt-azt a lapokban.
Viszont a horthista nevek, akikről intézményeket és tereket neveznek el az utóbbi 10 évben, nem ilyen távoli olvasmányélményekkel kapcsolódnak Horthy-hoz, hanem nála ebédeznek, kávéznak, előszobáznak , tőle kapják a pénzt és az államtitkári, miniszteri állásokat, és komálkodnak a családjával.
Az istázás tehát részemről nem 2×2 öt, viszont ahogy te csinálod velem, az teljesen irracionális gyűlölet kategória.
Ha nem gyurcsányoztál, az más. Akkor mások tették. De a lényeg a lényeg.
Hogy ha horthistákra alapozzák a népszerűségüket, akkor az nem egy téveszme, hogy horthistákra alapozzák.
Hogy közben alkalmatlanok a kihívások kezelésére, az meg ténykérdés.
Nem tudták megvalósítani a digitális oktatást. És megpróbálni se tudták.
Alkalmatlanok a feladatra.
@kemény keleti kommentelő: „És megpróbálni se tudták.”
Kicsit pontosítanék!
Próbálták, nem igazán jött be, elengedték. Olyan magyarosan, nem melósan…
@acs63: Egy országos központba van rendezve ez a fidesz kormányzati közoktatás, ahol még a krétavásárlásról és a vécépapírvásárlásról is a központban döntenek.
Ha megpróbálták volna a digitális oktatást, akkor egy országos rendszerben próbálták volna meg.
Az, hogy a tanárokra parancsolnak, hogy azt csinálnak és úgy, ahogy tudják, az nem megpróbálás. Az egy csődtömeg.
Nem tudtak megfelelni a kor kihívásának, és ezt mondjuk már egy ideje, de most látványosan bedőltek és elsüllyedtek, mint a Titanic.
Minden tanár úgy tanít és úgy marad életben közben, ahogy tud.
És ehhez a fidesz oktatási koncentrált központja – hozzá se tudott szólni.
@kemény keleti kommentelő: Hidd el, megpróbálták!
Csakhogy a KRÉTA alkalmatlan volt erre (is)…inkább hallgattak volna…
@acs63: Ja, hogy úgy konkréten tudod… Én nem hallottam róla.
@rdos: Jól mondod, nem tartom programozásnak és igazam is van. 😉
Az IT messze több, mint programozás. Pont ezért vesznek fel akár irodalomtanárokat is, mert egy adott környezet, keretrendszer, alkalmazás, adott (akár speciális) fejlesztő eszközeit használva programozásra bárkit gyorsan be lehet tanítani.
Amikor üzemeltetői script-eket írsz, akkor abban nem a programozói tudás a teljesítmény, hanem az operációs rendszer, az alkalmazás, a hálózati kapcsolatok, a biztonsági követelmények, a logok, stb., stb. ismerete, az üzemeltetési probléma detektálása és a megoldás kitalálása. Ha ezt valaki más már megfejtette, kitalálta, akkor a scriptet egy betanított jómunkásember is meg tudja írni.
@acc2s: Az üzemeltetöi script-ek írása jelenleg valóban nem tartozik az IT legkutatottabb területei közé. 🙂 De a triviális információs rendszerektöl a Data Science-en át a high-techig minden területen adódnak programozói feladatok, és ha ezekre ugy általában vonatkoznék a „betanított jómunkásember” elmélet, akkor engedelmeddel halkan elmotyognék egy uramatyámot, és megpróbálnám a beszélgetés fonalát inkább a „finnugrizmusra” terelni. 🙂
Az lehet még, hogy megérdemeltem ülsz egy lakkozott elefántcsonttoronyban, ahol (joggal) a köznyelvi értelmezésnél magasabban huzzátok meg a „betanított jómunkásember” fogalmát, ezesetben viszont azt kellene megjegyeznem, hogy a betanítás sem az iskolapadban, sem utána nem feltétlenül ill. nem mindenütt történik meg optimálisan.
üzemeltetési és software karbantartási feladatok megoldása nem photoshop vagy webes varázslást, hanem strukturált gondolkodást és a megfelelô eszközrendszer tökéletes ismeretét követeli meg. Ehhez persze jó alapot ad a klasszikus számtech mûveltség, meg sokat segít, ha meg tudod írni a szkripteket, de ha hajnali kettôkor riaszt a bank, hogy baj van a napi zárással, akkor csak a rendszerezett mély tudás segít a probléma azonosításában, a szeparálásban (kire-mire tartozik), ha a tiéd, akkor a root cause analízisben és az alkalmazandó beavatkozás kiválasztásában. Na ezek azok a “jómunkásemberek” akikrôl nem ír az újság, de jól beszélik az angolt, átlátják az informatikai folyamatokat és nagy valószínûséggel az általuk leképezett üzleti folyamatokat is, de nélkülük nem mûködnének a 24 órás szolgáltatások, a bankok, a szállítmányozók, és mindaz, amire anyázol, ha megszakad vagy elérhetetlen lesz egy idôre.
Szóval nem a programozás az egyetlen csúcsa az informatikának (bármit is jelent már ez a szó), hanem az üzembiztonság megtervezése és fenntartása legalább olyan fontos. Írom ezt hosszú fejlesztôi karrierrel a hátam mögött.
@frissen regisztrált troll: Szerencsémre soha nem tartoztam menedzsmenthez, vagy amikor végül tizen év munkaviszony után ezzel próbálkozott a főnököm, ezért és még azért a szaros pénzért odébb álltam. 🙂 Nehezen viseltem hogy heti fél-egy napom elment a semmire, amiből munkaterületemre jutott maximum tíz perc, de legtöbbször egy sem. 🙁
12 év alatt rengeteg kollegám volt az állami cégnél. A jók (értettek a dolgukhoz és még csinálták volna is) hamar elmentek. 🙁
Egy kollegám mondta találóan, magasabbról messzebbre látni, alacsonyabbról jobban látszanak a részletek. 🙂 Pár részletet említettem feljebb.
@acc2s: Megyünk rendesen offba ezzel a témával. 🙁 Nem is vitatkozom, a véleményem pár IT-s ismerősöm véleménye (hacsak nem értettem félre), illetve amatőrként írtam batch, script, interpreteres basic és exe-re fordított basic „programot” összesen talán ha egy – két tucatot (ebből sejted hogy menyire vagyok IT-s, semennyire). On. 🙂
@Bolygó Hollandi: Ig Nobel jelölt cikk: 🙂 Mint az egerek kezelése testépítő szerekkel, a halállak sakkozó fáraó vagy a nukleáris robbantással esőt csinálni. :)))
@Bolygó Hollandi: Az egyiket megneztem, erdemes belenezni. scholarworks.utep.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2479&context=cs_techrep
@dvhr: Ez oriási! 🙂
És egyben szégyenkezem, hogy a tudomány szeretete nem vitt odáig, hogy ki is nyissam a két cikket ami a Google Scholar szerint hivatkozik honfitársaink átütő eredményére amit „A Science az idei év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolt” (forrás: MTI, BME közlemény alapján).
Tehát a fél év alatt a Science extra marketingje után e két hivatkozás született a korszakalkotó műre a Google Scholar szerint:
1) Why 3D Fragmentation Usually Leads to Cuboids: A Simple Geometric Explanation
Departmental Technical Reports (CS) @ U Texas El Paso (aka isten háta mögött)
3 oldalas cikk egy nepáli PhD hallgató által (két orosz prof támogatásával)
scholarworks.utep.edu/cs_techrep/1498/
„lehet atombombával verébre vadászni (Domokos et al. 2020), de megmutatjuk, hogy csúzlival egyszerűbb” (hozzávetőleges fordítás)
2) Rarefied particle motions on hillslopes: 1. Theory
Earth Surface Dynamics (in review)
esurf.copernicus.org/preprints/esurf-2020-98/
(ez Q1 lap lenne – DE: a Domokos cikk egyáltalán nem szerepel a hivatkozások listájában… amit hirtelen csak úgy tudok elképzelni, hogy szerepelt egy régebbi verzióban, de kivették. Jerolmack-nak, Domokos társszerzőjének, 6 cikke is fel van sorolva)
Ha ez a siker, milyen lehet a vereség?
@Bolygó Hollandi: Valami kavarodas van: a cikk 1 reszeben valoban nincs idezve, de a 4-esben van: esurf.copernicus.org/preprints/esurf-2020-101/esurf-2020-101.pdf
@dvhr: Akkor itt huba volt a guglinál. Az Esurf cikk 4. „Philosophy” részében tényleg van egy szakmai hivatkozás. Meg van az első! 🙂
Az már csak olyan érdekesség, hogy a „Philosophy” rész nem a PNAS cikk kiemelt üzenetére hivatkozik, miszerint
„In this study we draw new inspiration from an unlikely and ancient source: Plato, who proposed that the element Earth is made of cubes because they may be tightly packed together. We demonstrate that this idea is essentially correct: appropriately averaged properties of most natural 3D fragments reproduce the topological cube.”
Hanem egy olyan részeredményre ami első futólagos olvasásra nincs is explicit módon kiemelve a PNAS cikkben:
„Rockfall volumes do not translate directly to particle numbers, both of which are influenced by the geometry of cliff rock fracturing and fragmentation (Domokos et al., 2020; Verdian et al., 2020), and impact shattering (Luckman, 2013). „
Mintha Plato és kockái nem rezonálnának a földtúrókkal.
@Bolygó Hollandi: Egyebkent az arXiv-on 19 decembere ota fent van, tehat egy ev volt idezetek gyujtesere.
akkor a Föld nem is lapos… hanem 6 lapos
@jeanbart: Az a snapszer…
@Bolygó Hollandi: A hátulról-mellbe támadás helyett akár írhatnátok is Domokos Gáboréknak egy levelet nyíltan, szemtől-szembe, úgy ahogy tisztességes:
‘gyerekek, ne fáradjatok tovább ezzel a dologgal, minden erre fordított órátok, napotok évetek hiábavaló, elvesztegetett idő, hiszen lám ezek a derék fiatal tudósok lecsúzlizták azt, amire ti hiábavalóan lődöztetek ágyúval, vagy atombombával.’
@ATCG: Ugyan, hogy jövünk mi ahhoz, hogy megszólítsuk az év 10 legérdekesebb tudományos közleményének íróját, mely egy év alatt 2(!) teljes hivatkozást is kapott, 50%-át olyan rangos helyekről mint az el pasoi egyetem informatika tanszékének hirdetőfala.
Látod, jótündér is elment széklábat faragni szégyenében, belátván hogy csak ugatja a tudományt.
Ezzel szemben, ha Domokosék kiállnának nyíltan, hogy izé, volt itt egy kis félreértés, mert a cikkünk alapvetően csak az újságírókat érdekelte annyira, hogy írjanak is róla – és még ők sem állították, hogy az év 10 legérdekesebb tudományos közleménye lett volna. Valamint ha ezt közleményben kiadja a BME, az MTI, origo, index meg egyebek mint helyesbítést….
Na akkor talán lehetne értelmesen beszélgetni. Addig viszont egy ünnepelt tudós az közszereplő, s mint ilyen, élvezze a néptömegek odaadó figyelmét.
„a csapat 3 és fél éves munkával bebizonyította a jeles ókori filozófus elgondolását. E szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel. Ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból. „
Tehát nem azt bizonyították be, hogy a levegő, a víz, és a tűz kockákból áll, hanem azt, hogy a föld, pontosabban a Föld, az azt alkotó sziklák a sok-sok év, évezred, évmilliók alatt őket érő behatások miatti aprózódásuk során leggyakrabban (sattisztikailag) olyan síkok mentén hasadnak, amelyek a „kockásodás” irányába hatnak.
Az MTI (és nyomukban az Index) – az MTI-től ez nem meglepő, most pedig már az Indextől sem – teljesen félreértette a mondatot, nem vette észre, hogy Platón négy eleme csak az elméletére való emlékeztetés miatt szerepelt, de a mostani közlésben kizárólag a Föld-ről van szó.
Platónt persze nyilvánvalóan csak a nagyobb szenzáció és figyelem felkeltése miatt hozták ide, de maga a tudományos eredmény valóságos, a természetes sziklák, testek az idők során bekövetkező aprózódásának, alakváltozásának statisztikailag leggyakoribb irányáról szól.
Ezért is nem érdemes a tudományos cikkeket MTI-s interpretációban megismerni, mert ott általában teljesen nem értik a dokgokat, és elferdítve adják tovább.
(A tudoányos dolgokat a teljes inkompetenciájuk – lásd még: kontraszelekció – miatt, a politikai témákbam pedig ez nyilván előírt munkaköri kötelességük is).
A kutatási eredmény lényege valójában ez:
” igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, azaz az „átlagos alakzat” egy kocka lesz. Miután a természet leggyakoribb folyamata az aprózódás, ezért a csoport diszkrét elemes, számítógépes modellel vizsgálta a természetben fellelhető feszültségmezőket is, amelyek a testek töredezését okozzák. A számítások alapján rájöttek: a természetben felbukkanó leggyakoribb feszültségmezők szinte kizárólag olyanok, amelyek a testeket kettérepesztik és ez által átlagos értelemben kockákat hoznak létre. A kutatás alapján így arra jutottak, hogy a Földön (és más bolygókon) fellelhető töredezett sziklák és kövek átlagos értelemben kockának tekinthetők.”
Platónt pedig hagyjuk a francba ebben az esetben, az csak egy rossz bulvárosítási kísérlet volt a tud.ismeretterjesztők részéről, ami nzilvánvalóan ezesetben balul sült el.
@Bolygó Hollandi: Fentebb már példálóztál az igazi egyetem és a műegyetem közötti különbséggel (Jó, az vicc volt). Egy kutatónak, tudósnak, tanár embernek nyugodtan meg lehet mondani, hogy tévúton jár, hogy valamelyikőtök szavával éljek: felfedezte a meleg vizet, vagy feltalálta a spanyol viaszt.
Persze csak akkor ha értek valamit ahhoz, amit bírálok, és be tudom bizonyítani, hogy az meleg víz és spanyol viasz.
A ‘néptömegek kitüntető figyelmének’ eme megnyilvánulása nekem a kajánkodás és a káröröm kifejezései.
Nem tudom miért Szent-Györgyi Albert Gólyavár-beli előadása jutott most az eszembe. Erős hangján valami olyasmit mondott, hogy ‘most a figyelme a legegyszerűbb dolgok felé fordul. Az elektron ilyen dolog, azzal fogok foglalkozni az elkövetkezőkben.’
Aztán meg az, ha netán felfigyelnek arra amit Dawkiens javasol és Karikó Katalin Nobel-díjat kapna, milyen lenne erre a jó magyari reakció (nem kellett a magyar egyetemnek, akkor meg minek büszkélkednek vele a magyar hazaffy két ff ylonok?, csakhogy az itt a bibi, hogy az amerikai egyetemen is elköszöntek tőle).
@ATCG: …Dawkiens: …Dawkins
@Patreides: Abban egyetértünk, hogy Platón csak egy rossz bulvárosítási kísérlet volt. De nem a tud.ismeretterjesztők, hanem az ünnepelt szerző részéről.
Az eredeti PNAS cikk címe „Plato’s cube and the natural geometry of fragmentation”, majd még 28-szor szerepel a cikkben Plato vagy Platonic.
@ATCG: Igen, vállaltan poénkodás. Mindenkivel előfordulhat, hogy a saját kis buborékában feltalálja a melegvizet. Azzal nincs mit vitatkozni. Jotunder is megtette itt korábban, az el pasoi PhD diák is, hogy a legfontosabb eredmény, a kockásodás, szimplán bizonyítható több úton is.
Az hogy a tudományos közélet által alaposan beárazott gondolattal körbecsasztuskázzák a médiát mint átütő sikerrel, az viszont már a tudós ember felelőssége is.
Az a 2 db hivatkozás azért nagyon kemény vélemény a nagy felfedésről:
– egy értetlenkedés a helyi faliújságon, amit úgy tűnik, hogy tartottak érdemesnek publikálni, mert annyira triviális,
– egy szakmai hivatkozás egy részeredményre, és nem(!) a fő kockásodásra. Méghozzá egy olyan cikkben amit a PNAS cikk egyik bírálója (David Furbish) irt, és teljesen témába vágó (törmelék mozgása és rétegződése hegyoldalakban).
Furbish mint bíráló oda-vissza ismerte Domokosék felfedézését több mint egy éve, és nem tartotta érdemesnek meg se említeni a kockásodást a 4 részes témairányú cikkében amit most novemberben adott le.
Kell ennél keményebb bírálat?
PNAS-nak jó lesz, a Qanta-nak elmondja, hogy “A paper like this makes me think: Can I somehow make use of these ideas?” – oszt meg se említi a saját cikkében.
@Bolygó Hollandi: Nem akarom én védeni Domokos Gábort. Történetesen ismerem Szabó Tündét, aki Domokosnak TDK-s diákja volt, és valószínűleg Domokos volt a doktorijának is a témavezetője;
sokévi munkája van ezekben a cikkekben Tündének Várkonyinak és Sípos A.-nak is.
Fordítva gondolom „csasztuskázást”. A média keresi őket és nem ők a médiát, illetve ők csak azokat (mint az említett folyóiratokat is), ahol közzé szeretnék tenni a kutatási területükről írt cikkeiket.
Domokos nem matematikus. Ezt maga mondja az alábbi interjúban. A Gömböchöz az alapötletet egy orosz matematikustól kapta, akinek a kedvéért…de ez is benne van az interjúban.
Ha David Furbish volt a PNAS cikk egyik bírálója, és ezt az idézett mondatot mondja, akkor róla is el lehetne egyet, s mást (s nem épp hízelgő dolgokat) mondani.
Domokos viszont soha nem felejti el megemlíteni azt az orosz matematikust.
24.hu/tudomany/2020/12/07/domokos-gabor-gomboc-kavicsok-oumuamua/
Azért köszönöm, hogy válaszoltál a morgolódásaimra.
@ATCG: …Fordítva gondolom „csasztuskázást”.: …Fordítva gondolom a „csasztuskázást”.:
@ATCG: Bocsánat: Szabó Tímea
@ATCG: Azt hiszem senki se kérdőjelezte meg, hogy rengeteget dolgoztak a cikken. Ezért különösen fájó lehet, hogy a kutyát se érdekli a nagy felfedezés tudós körökben. Marad a tudományos ismeretterjesztő újságírás propagálása, illetve a nemzethy büszkeség, mert azért valamit kell homorítani azok felé is akik ezt finanszírozták.
Kicsit hasonlít az egész a management akademia berkekben zajló legalább 50 éves vitára Rigour vs Relevance témában. A business schoolok egyre inkább olyasmit kutatnak amit nagyon precízen ki lehet elemezni. De a precízen kielemezhető témák utáni vadászat olyan területekre vitte őket amelyek a kutyát nem érdeklik. A profok írogatnak egymásnak 25 dimenziós regressziókat tartalmazó elemzéseket 50 oldalon, a való világ meg praktikusan elintézi adott témának a megoldását három egyszerű kérdéssel.
@ATCG: Felesleges. O erre azt valaszolna: nagyon orulok, hogy erdekel a munkam, dolgozzunk egyutt, itt van egy sejtesem, miszerint minden 10-zel oszthato szam primszam. Erre te azt mondod, ez nem stimmel, hiszen van valodi osztoja. Erre o azt mondja: szuper, nagyszeru, irjunk kozos cikket rola. Es el is keszul a kozos cikk, rajta a neved, van benne minden, Fermat, Euler, gyonyoru kepek, minden.
@dvhr: Naa…
Nem akartam hozzászólni, mert
1. Nem olvastam a szóban forgó cikket (csak JT interpretálását).
2. Más a szakterületem, mint DG-nak.
De: Hallottam előadni DG-t szemináriumon (matematikusoknak). Nem hülye. Pont. Ezt a cikket lehet, hogy benézte (és még sokan mások is), és olyan is volt már, és lesz is, hogy egy eredményt érdemtelenül felkapnak, egy másikat meg méltatlanul nem.
OK, ez a tűz, levegő stb. engem is aggaszt kicsit.. 🙂
@dvhr: Pont az ilyen megfogalmazások miatt : „szuper, nagyszeru, irjunk kozos cikket rola. Es el is keszul a kozos cikk, rajta a neved, van benne minden, Fermat, Euler, gyonyoru kepek, minden.” szóltam hozzá az egészhez.
Annak a cikknek az elsődleges szerzője, melyre a NASA-nál is felfigyeltek, Szabó Tímea volt, az ő saját pepecselős. több évi munkájának az eredménye a cikk (a témával már utolsó éves egyetemistaként – a diplomafélévet megelőző évben – kezdett el foglalkozni, aki ismeri a mondjuk 2006 óta tartó építészkari képzést a Műegyetemen az tudhatja, hogy miket kell teljesítenie ebben az utolsó másfél évben ott egy hallgatónak, és aki emellett még TDK-zni is képes, az előtt ‘le a kalappal, mert (különben) lerepül'[Rejtő nyomán szabadon];amely cikkhez az egyetem építőanyag tanszékének a munkatársai is nagyban hozzájárultak az ott végzett alaktani és szerkezeti elemzéseikel, kísérleteikkel (mint ahogyan az üvegbeton létrejöttében is ott bábáskodtak, amely eredmény közel ugyanebben az időben egy másik ottani diák nevéhez fűződik].
Az épíítészkar Szilárdsági és tartószerkezeti tanszékén azért folynak más érdekes témájú kutatások is, amelyek eredményei közvetlenebbül átültethetők a tartószerkezett-tervezői munkába (H.D. például a káoszelméletet alapján próbál létrehozni egy általánosan használható tartószerkezet tervezési ellenőrzési modellt.)
És hogy ne ragadják meg itt az azértse hagyjuk hogy mucsává változzunk „küs magyar” peremvilágban. A párom bécsi magyar barátnőjének osztrák férje egy ismert fizikus, a felesége szerint egy hóbortos, fellegekben járó valaki, aki nagyon-nagyon kevés cikket ír, de mindig dolgozik valamin, mindig irkál valamit a papírlapjaira. Ez a fizikus nagyon-nagyon sok éven át a káosz-elmélettel foglakozott. Aztán egyik napról a másikra abbahagyta (illetve látszólag abbahagyta).
A feleség enyhén gúnyos kérdésére, hogy ugyan miféle megfeszített munkával töltöd a napjaidat,mert nem látom a papírhalmokat előtted, azt válaszolta ‘most a korai angol városfejlődést vizsgálom’. E. ironikusan mesélte ezt nekünk.
Most látom, hogy Domokos figyelme a városszerkezetek felé fordul.
És végül szintén egy ember a peremvilágból: Hajnóczi Gyula, aki Vallum és intervallum c. könyvében az épületek tériségének és ezáltal az azt használókra tett hatásának az elemzésére az árnyékot tartja a legalkalmasabb eszköznek (pontosabban a megfoghatatlan megragadására a megfoghatatlant hívja segítségül egy egyszerűsített – az ábrázológeometriában tanult – árnyékszerkesztéshez hasonló grafikus módszer megalkotásával.