Prof Dr. Lánczi és a ruandai családterapeutológia
Lánczi András középiskolai angoltanár volt, de filozófiát is tanított, és a fővárosi filozófia-tanfelügyelő javaslatára vette maga mellé Lukács József elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt ideológiai folyóiratához. A rendszerváltás után a ruandai polgárháború történetével kezdett foglalkozni. így lett tanítványa Gorka Sebestyén, Trump későbbi helyettes nemzetbiztonsági alstratégája, akinek disszertációjáról a Rolling Stone magazin is írt, olyan magas színvonalúra sikeredett.
„Gorka began his rise with a 2008 Ph.D. awarded by little-known Corvinus University of Budapest, an institution that several scholars who spoke to Rolling Stone described as having a questionable reputation. “Corvinus is pretty low-tier, maybe third- or fourth-tier,” says Daniel Nexon, a scholar at Georgetown University who has reviewed Gorka’s dissertation. “He might as well have mail-ordered his Ph.D.” Nexon ran its text through plagiarism software and found that portions of it were “repurposed.”
Én egy mondatot szeretnék kiemelni a dolgozatból, amelyik teljesen új alapokra helyezi a népirtásról szóló történeti kutatásokat.
For Kiras, the September 11th attacks were just as much politically driven as the slaughter of almost a million Hutu by the Tutsis in Rwanda in 1994.
Nagyon sok szerző gondolta korábban azt, hogy a tuszikat ölték meg hutuk, de jött Lánczi doktor és az ő kiváló tanítványa, és rendet tettek a fejekben.
Lánczi András érdeklődése később egy másik téma felé fordult. Mondhatni, irányt vett. A doktori.hu szerint egyetlen egy olyan doktorandusza volt, akinek száz százalékban ő volt a témavezetője. A disszertáció címe
„„Családterápia szervezetekben. Családterápiás konzultáció családi vállalkozások számára*””
Annyira nyilvánvalóan sokoldalú tudósember a Prof. Dr. Lánczi András, hogy én nem is értem, hogy miért nem ő lesz a FIDESZ államfőjelöltje. Ő lehetne Prof.Dr Schmitt Pál folytatása, más eszközökkel.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16527289-67d7ea045ad18' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16527289&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16527289-67d7ea045ad18&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16527289-67d7ea045ad18' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nem akarok utánanézni, hogy ki volt az a doktorandusz, de látatlanba’ rávágom, hogy a macája.
(Stone)
egy teljesen OK ember, és a dolgozat is rendben van. a valódi témavezető nyilván nem volt a doktori iskolához rendelve. de ilyet nem lehet csinálni.
lánczi kollegiális szinten egészen az utolsó időkig normális volt, de aztán egyre jobban elborult. ez most már per Gregory Christmas, végtelenül kínos.
kösz. jav.
Tulajdonképpen az, hogy értelmiségi holdudvar helyett a fidesz ilyen értelmetlenségi agyholtudvarral is milyen messzire eljutott, ékes cáfolata annak, hogy szarból nem lehet várat építeni. Mondjuk szaga az van.
Mondjuk jobb helyeken ilyenkor azért odaírják, hogy ki az igazi témavezető (külső konzulens), és ki az egyetemi. És ez utóbbinak is azért kell konyítani a témához valamit (persze a szóban forgó témavezető valószínűleg pont ugyanannyira ért a családterápiához, a húrelmélethez és a véges egyszerű csoportok klasszifikációjához, és bármi egyébhez is).
Én utánanéztem. Fiú, nem a macája (?).
Egyébként a családterápia nem vicc, az azonban, hogy a Dr.Dr.hc.Dr.Prof.Dr. ehhez is ért, mellbevágó új információt jelentett számomra. Apukám mesélte, hogy anno az átkosban nyílt titok volt a tudományszakán belül, hogy kinek írta „néger” a kandidatúráját, mert volt szerencséje olyan védéseken részt venni, ahol a jelölt nem tudta, hogy mi van a saját dolgozatában. Most ennek a helyzetnek a nerbeli új leosztásos felállását van módom csodálni, a témavezető nem tudja, hogy mi van a jelölt dolgozatában.
Apropó, valaki, nem tudnátok kommendálni nekem egy péhádé-jelöltet mondjuk húrelmélet témakörben? Annyit tudok róla, hogy vannak húros hangszerek, mint pl. a hegedű. Vagy trombita…?
Hogy lehet tuszi-hutu ügyről írni a téma neves szakértőjének említése nélkül?
A hutu-tuszi kapcsán nem lehet nem idézni a Gyaloggalopp idevágó idézetét: „Kár lenne pörlekedni, áskálódni azon, hogy ki ölt meg kit.” Amúgy egyre biztosabb vagyok benne, hogy Karácsony direkt csalta be őket ebbe az angoltudásos sztoriba – ezen pörög a fél NER-média, de könyörgöm, hol van ez a sztori ahhoz a képhez képest, hogy emelik be daruval a trezort a Mészáros-villába?
Megint olyan téma, amely nálam non-stop hot:
– ami Lánczit illeti, mivel nem tudok trágár szavak nélkül beszélni róla, inkább hagyom.
– a doktori.hu-ja, ha már felhozta a kedves Jótündér, sokkal mókásabb. Ottan’e Lánczi a saját maga által feltölthető számoknál, hogyaszongya 8,5 hallgató. Ebből 3,5-tel el tud számolni, öttel (akik ugye akár tízen is lehetnek a felezés miatt) kvára nem. Ergo ő is egy a hazai „PhD hallgató temetők” közül, méltó párja Palkovics „The split mind” László miniszterakadémikusnak. Hogy Lánczi „PhD hallgató felkúró”-e egyúttal, azt nem tudom, ezt a címet perpillanat stipistopizom annak a baromnak, akinek a 20 (!) hallgatójából egy (1) végzett, és zaklatmintazállat, szerencsére, ha minden igaz, 2021-ben itthon utoljára, mert ebben a hónapban túl messzire ment és ha minden jól megy, az aktív közreműködésemmel repülapiábamintazállat.
Ha már a témánál vagyunk, bocsánat a reklámért, de a héten kezdik a mozik játszani itthon:
https://www.youtube.com/watch?v=pS8cTOqnCE0
Jövő héten nézem.
Huh, de csinos ez a Carey Mulligan. Ja, talán nem ezt kellett volna most mondanom? 🙂
Hátha valakinek jobb a füle: Mit mond (kérdez) 0:49-nél? „Do you know…”
Perhaps „Do you know who you spoke to?”
Újra meghallgatva a segítséggel: “Do you know who SHE spoke to?” (és ehhez passzol a válasz is)
Együtt összehoztuk, köszi:)
Vajon mondhatja egy témavezető a PhD hallgatójának, hogy csinos? Én egy konferencián megtettem, természetesen önözve. Egyetlen egyszer, az alatt a négy év alatt, amíg a hallgatóm volt. Ja, és nem tettem úgy, mint az egyszeri BME-s professzor, akinél a PhD hallgatók valahogy mindig a lakásán kötöttek ki („segítsen már a zongorán kísérni”).
Én nem mondanám, de igazából más nőknek se szoktam ezt mondani (csak annak, akivel kapcsolatban vagyok, vagy szeretnék lenni). Egyszerűen nem az én dolgom a csinosságát elemezni / bókolni, maradok a szakmával kapcsolatos dolgoknál.
Látom, hogy téged küldetéstudatosan érdekel ez a téma. Ami rendben is van, csak ne jussunk el addig a leegyszerűsítésig, hogy egyetemi oktató = zaklató, mert szerencsére (ahogy én látom) ez azért ritka, legalábbis felénk.
Érdemes megnézni a filmet. Ölég jó.
Vagy ritka, vagy nem tudunk róla.
Természetesen nem mindenki zaklat: 23 egyetemi év után azt merem kijelenteni, hogy a férfioktatók 10%-a érintett. Az mondjuk egy Corvinus szintű „egyetemen” (inkább Business School, főiskola, bocsesz…) kb. 20 fő.
Jövő hétvégére van betervezve. Kíváncsi vagyok, mert érintettként (mint olyasvalaki, akinek a hallgatóját érte zaklatás, és nem volt ott, hogy segítsen, önhibáján kívül) nem tudom, hogy lehet ezt a dolgot „elengedni”.
Te honnan tudsz róla? Én ugyan ennél sokkal kevesebbet voltam egyetemen, de nem tudok ilyen esetekről. Az oktató részéről nem, remélem, azért, mert megválogatom annyira a barátaimat, hogy akivel vagyok olyan jóban, hogy elmondaná, az nem csinál ilyet. A hallgató részéről meg azért nem, mert ha egy oktatónak el merné mondani, akkor fel is merné jelenteni az elkövetőt.
Sajnos nagyon rosszul látod. A hallgatók úgy reagálnak, hogy az adott oktatóhoz inkább nem mennek vizsgázni (ha megoldható), nem veszik fel a csoportját (ha megoldható), vagy ha semmi sem működik, jön a burka-barka, magyarul állig beöltözött, bokáig zárt ruházat, nehogy „túl csinosan öltözzenek”, és „zavarba hozzák az oktatót”. Az adott tanszékek alacsonyabb rangú munkavállalói (pl. technikusok) szerencsére sokat segítenek, szólnak, ha az adott oktató „ma olyan”, így a hallgatók megpróbálják vizsgán a többes benntartózkodást elérni.
Én azért vagyok (ill. voltam) tájékozottabb, mivel tudták rólam, hogy gyűlölöm a mocskos HÖK-öt és DÖK-öt, és olyan problémákkal is megkerestek, amelyek egy normálisan működő egyetemen (nem Magyarországon természetesen) nagyon hamar fegyelmiig vagy kirúgásig futottak volna ki. Nem mindig tudtam segíteni, köszönhető az oktatási ombudsmannak, aki minden ügyet, amelyet nem kellett kötelezően hivatalból felvállalnia, lerázott, mondván, nem én vagyok az érintett, a hallgatók meg 18+-ak.
Kezded kenni amit vágok a HÖK-ről?
https://telex.hu/belfold/2021/05/18/nka-bubla-aron-bus-balazs-tamogatas-startup
Ez akkoriban így ment. Apám – agrármérnök volt – ismerte azt az embert, aki Burgert Róbert (végzettsége: hat elemi) doktoriját írta. Álamfőnk sem maga másolta a kandidátusiját, annál ő sokkal elfoglaltabb volt. Én csak államvizsgán találkoztam olyan hallgatókkal, akik nem tudták miről szól a szakdolgozatuk. Minden évfolyamon akadt ilyen.
A húros trombitáról azt hiszed, hogy vicc. http://www.afolk.hu/bolt/index.php/en/vmchk/Horn-violin/3151-tolcseres-hegedu-trombita-hegedu-2-Tolcseres-heged%C5%B1-/-trombita-heged%C5%B1/flypage.tpl.html
Ennyit Láncziról, aki szóra sem érdemes.
Személyes tapasztalatom szerint a „a többes benntartózkodás” sem garancia semmire. Mondjuk ez a sztori kb. 25 éves, és már más szelek fújnak, de alighanem ma is akad csinosabb hallgató, akinek hiányos tudása kompromisszumkészséggel párosul.
Mármint melyik sztori 25 éves? Az „én” „PhDfelkúróm”, akit referenciának tekintek 2016 óta, per pillanat megint vizsgálat alatt van, remélem végre kivágják az összes egyetem közeléből (ja, és 50 év alatti fickó, mielőtt azt hinnéd, valami járókeretes prof emeritus).
Óh igen, már vártam „a hiányos tudású hallgató” érvet. Hibáztassuk a hallgatót, mert nem hagyta, hogy az oktató ellenálljon 🙂
Neked is javaslom a belinkelt filmet, holnaptól vetítik a hazai mozik.
Nem könnyű, de el lehet engedni. Idő kell hozzá, és rendezett magánélet se árt és persze némi önbúvárkodás is segít a feldolgozásban. #metoo
Dehogy hibáztassuk, akit nem kell, de voltak kifejezetten erre játszó, és ebben igen tehetséges lányok, akik nagyon nem szégyellték a vizsgáztatót zavarba hozni egy mélyebb dekoltázzsal. Nem egyirányú az ilyen eszközök gátlástalan bevetése.
Ide enged válaszolni a rendszer: ha zavar a durva dekoltázs vagy felsiccelt szoknya (ami ugye kínos és égő a többes benntartózkodás miatt a többi hallgatónak is, és talán pont emiatt másfél évtized alatt ha kétszer fordult elő nálam szóbeli vizsgán), akkor hátrébb ülsz a vizsgázótól vagy leveszed a szemüveged (ha szemüveges vagy), ennyike. Ez azért nem az a legyőzhetetlen kísértés, valljuk már be…
Remélem a film nekem segíteni fog.
Úgy legyen!
És basszus igazad van! Szeretek azzal hízelegni magamnak, hogy számos őrült (népi) hangszert ismerek, de ez… hát ez nekem is óriási meglepetés volt, kösz! 😀
https://en.wikipedia.org/wiki/Stroh_violin
Záró következtetéseddel pedig tökéletesen egyetértek. 🙂